MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Kerkaszentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában kapott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az önkormányzat és jelképei

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kerkaszentkirály Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
2. Az önkormányzat székhelye: 8874 Kerkaszentkirály, Petőfi út 2/A
3. Az önkormányzat illetékességi területe: Kerkaszentkirály Község közigazgatási területe.
4. Az önkormányzat hivatalos honlapja: http:// kerkaszentkirály.hu/
5. Az önkormányzat jelzőszámait, az alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölését, valamint a fizetési számlák felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

2. §

1. A képviselő- testület hivatalos elnevezése: Kerkaszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő- testülete (a továbbiakban: Képviselő- testület).
2. Az önkormányzat hivatalának neve: Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 8887 Bázakerettye, Fő u.4.
3. A Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének neve: Bázakerettyei Közös Önkormányzati Csörnyeföldi Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal), címe: 8873 Csörnyeföld, Fő u.8.

3. §

Az önkormányzat jelképei a címer, amelynek képét a 2. melléklet tartalmazza.

4. §

A képviselőtestület, a polgármester, a jegyző és a Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: 

a) Kerkaszentkirály Község Önkormányzatának Képviselőtestülete,

b) Kerkaszentkirály Község Polgármestere,

c) Bázakerettyei Közös Önkormányzati Csörnyeföldi Kirendeltsége.

5. §

A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

II. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. A helyi önkormányzat alapjogai

6. §

1. Az önkormányzat a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében működik.
2. A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
3. Az önkormányzat alapvető jogait és kötelezettségeit az Alaptörvény és törvény állapítja meg.

3. Az önkormányzat feladata, hatásköre

7. §

1. Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
2. Az önkormányzat az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat.

8. §

1. Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) illetve egyéb törvény tartalmazza.
2. Az önkormányzat kötelező feladatai közül önállóan látja el a következőket:

1. közművelődési feladatok,
2. helyi közutak és a köztemető fenntartása,
3. nemzeti és kisebbségek jogainak biztosítása,

 ezenfelül

4. az egészséges ivóvíz ellátást Dél-Zalai Víz és Csatornamű Zrt. útján,
5. közvilágítás közszolgáltatói szerződés alapján,
6. Közterület tisztántartása, hulladékszállítás: egyrészt önkormányzat saját maga, másrészt a Lenti Hulladékkezelő Kft.-vel kötött szerződés alapján

biztosítja.

3. A kötelező feladatok közül társulásban látja el:

1. óvodai nevelés
2. egészségügyi és szociális alapellátás.

4. Az önkormányzati társulások megnevezését a 3. melléklete tartalmazza.
5. A családsegítés és gyermekjóléti feladatokat az önkormányzat a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal székhelytelepülése, Bázakerettye Község Önkormányzata által alkalmazott két fő közalkalmazott foglalkozatásával látja el.

9. §

1. A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását a Mötv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén.

2. Az önkormányzat helyi közszolgáltatások körében önként vállalt feladatai különösen:

1. a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott, önkéntes feladatvállalás útján nyújtott ellátások biztosítása;
2. a fiatal családok otthonáról, illetve az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló önkormányzati rendeletekben foglaltak szerint a lakáshoz jutás segítése;
3. külön önkormányzati rendeletek és határozatok alapján a felsőoktatásban tanulók támogatása;
4. képviselőtestületi határozatok alapján művészeti, kulturális egyesületek, alapítványok, civil szervezetek támogatása;
5. a településfejlesztés keretében külön határozatok és a mindenkori költségvetési rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati beruházások megvalósítása;
6. külön önkormányzati rendelet alapján gondoskodás a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről, az épített környezet helyi védelméről, valamint a védett építmények felújításának és a díszkivilágítás kiépítésének támogatásáról;
7. falugondnoki szolgálat működtetése.

III. FEJEZET

 AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK

4. A képviselő-testület

10. §

A helyi önkormányzat jogi személy.  Az önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület - Alaptörvényben, valamint törvényben meghatározott módon - gyakorolja.  A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

11. §

1. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.
2. A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
3. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, jegyző, valamint a társulás.
4. Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
5. A képviselő-testület névsorát a 4. melléklet tartalmazza.

12. §

1. A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit törvény, valamint önkormányzati rendelet tartalmazza.
2. A képviselő-testület – törvényben meghatározott hatásköreit – rendeletében a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
3. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
4. A képviselő- testület által átruházott hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.
5. A képviselőtestület az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó, települése szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint – a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából –gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Mötv. 13.§.(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban ZALAISPA Társulás – ruházza át. Az önkormányzati közfeladat átruházása, a települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló, már meglévő helyi közszolgáltatói szerződéseket, azok hatálya alatt nem érinti.

A Társulás a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdasági társaságot alapíthat.

A Társulás által a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából alapítandó egyszemélyes gazdasági társaság további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést, nem szerezhet.

A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására, működtetésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény az irányadó.

5. A képviselő-testület ülései

13. §

A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

14. §

1. Az alakuló ülést a Mötv.- ben meghatározott időpontra a megválasztott polgármester hívja össze.

2. Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,

b) a képviselők eskütétele,

c) a polgármester eskütétele,

d) a polgármester programjának ismertetése,

f) a polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása,

g) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának megállapítása,

h) bizottságok létrehozása, tagjainak megválasztása, tiszteletdíjuk megállapítása,

15. §

A képviselő-testület évente szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

16. §

1. Rendkívüli ülést kell tartani sürgős, halasztást nem tűrő esetben.
2. A polgármester rendkívüli ülést 3 munkanapon belüli időpontra köteles összehívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával hívja össze. Ha a polgármester a kormányhivatal indítványának nem tesz eleget, a képviselő- testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

17. §

A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság elnöke hívja össze.

18. §

1. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt legalább 5 nappal az ülést megelőzően megkapják.

2. Rendkívüli ülésre szóló meghívót 3 nappal, sürgős esetekben pedig legalább 24 órával az ülés előtt kell kézbesíteni.

3. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását. 

19. §

1. A meghívó tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülés időpontját és helyszínét,

b) a napirendi pontokat,

c) a napirendi pontot előterjesztő nevét, beosztását,

d) kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.

2. A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
3. Az önkormányzat honlapján, a kirendeltség ajtaján és a hirdetőtáblákon közzé kell tenni a képviselő-testületi, a bizottsági ülés időpontját, helyét és napirendjét.
4. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
5. A képviselő-testület ülésére a települési képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a jegyzőt és az aljegyzőt,
2. a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
3. a napirend előadóját,
4. azt a személyt, akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja,
5. hirdetmény útján az önszerveződő közösségek képviselőit.

20. §

1. A képviselő- testület ülése nyilvános.
2. A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, az ülés elnökének bejelentésére, vagy az érintett kérésére vita és szavazás nélkül.
3. A zárt ülés tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a polgármester, bármely képviselő, ill. a jegyző indítványára a képviselő- testület minősített többséggel hozott határozata alapján.
4. A zárt ülésen a Mötv. -ben meghatározott személyek vehetnek részt.
5. Zárt ülés tartásáról a képviselő- testület mindig esetenként határoz.
6. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselő, a polgármester, a jegyző, valamint a tárgyban közvetlenül érdekelt, illetve meghatalmazottja tekinthet be.
7. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, vagy a jegyző adhat.

6. A képviselő-testületi ülés elnöke

21. §

A képviselő- testületi ülés elnöke a polgármester. A polgármester akadályoztatása esetén, a képviselő- testület tagjai közül választott alpolgármester elnököl.

7. A levezető elnök jogköre

22. §

1. A levezető elnök ülésvezetési feladatai, jogkörei:

1. az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
2. az ülés megkezdésekor a jelenléti ív alapján a jelenlevő képviselők számának, a hiányzó képviselők személyének megállapítása és kihirdetetése,
3. az ülés határozatképességét megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése,
4. határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra változatlan napirenddel újra összehívja,
5. annak megállapítása, hogy a képviselő- testület összehívása a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint, szabályszerűen történt,
6. az ülés napirendjének előterjesztése,
7. javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására, sorrendjének megváltoztatására, tárgyalásának elnapolására,
8. az ülés vezetése, a szó megadása a bejelentkezés sorrendjében, megtagadása és megvonása,
9. tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
10. a tanácskozás rendjének fenntartása.

2. A levezető elnök vitavezetési feladatai, jogkörei:

a) a vita megnyitása, berekesztése,

b) javaslattétel a vita lezárására,

c) a szavazás elrendelése,

d) a szavazás eredményének megállapítása,

e) a határozat kimondása,

f) tárgyalási szünet elrendelése.

23. §

1. Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök felel. A levezető elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, vagy hozzászólót, aki a testület munkáját akadályozza, vagy a rendelet tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megsérti.

2. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a levezető elnök jogosult:

1. a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmeztetni, ismétlődő esetben megvonni tőle a szót,
2. rendre utasítani, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíteni azt a képviselőt, hozzászólót, aki mások jogait sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, vagy az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
3. rendzavarás esetén figyelmeztetni a rendzavarót,
4. ismétlődő rendzavarás esetén a rendzavarót a terem elhagyására kötelezni.

3. A levezető elnök a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

4. Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek mindennemű tetszésnyilvánítása tilos. A levezető elnök a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő- testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.

5. Amennyiben a képviselő- testületi ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

24. §

Bármely képviselő kérésére a levezető elnök – a napirendi pont tárgyalása közben – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama - az elnök döntésétől függően - legfeljebb 30 perc lehet. Tárgyalási szünet elrendelését minden képviselő ülésenként egy alkalommal kérheti.

8. Az ülés napirendjének meghatározása

25. §

A levezető elnök az ülés megnyitása, a határozatképesség és a távollévők számának megállapítása után ismerteti a javasolt napirendet.

26. §

1. Az ülésre írásban beterjesztett vagy előre bejelentett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre fel kell venni. Amennyiben a levezető elnök a napirendre vételt mellőzi, a napirendre vételi javaslatról a képviselő- testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
2. A képviselő- testület indokolással ellátott javaslat alapján dönthet bármely napirendi pont elnapolásáról, a napirendről való levételéről, illetve – elnapolás mellett – bizottsági tárgyalásra vagy szakértői előkészítésre utalásáról, továbbá a napirendi pontok tárgyalási sorrendjének megváltoztatásáról. A javaslatot a polgármester, bármely képviselő, vagy a jegyző jogosult előterjeszteni. A javaslatról a képviselő- testület vita nélkül határoz.

27. §

1. A polgármester a meghívó szerinti írásos napirendi tervezetet szóban kiegészítheti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
2. A napirenden nem szereplő, az ülésen kiosztott, vagy szóban közölt előterjesztés napirendre vételére – képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő indokolása alapján, a jegyző törvényességi véleményének ismertetése mellett, a napirend elfogadása előtt  kerülhet sor. A napirendre vételi javaslatról képviselő- testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
3. A képviselő- testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.
4. A polgármesteri tájékoztató keretében kell tájékoztatást adni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról, továbbá az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

9. Előterjesztő, előadó

28. §

1. A képviselő-testületi ülés napirendi pontjának előterjesztésére jogosult:

1. a polgármester, alpolgármester,
2. a bizottság,
3. a képviselő,
4. a jegyző,
5. akit a törvény erre felhatalmaz.
   2. A napirendi pont előadója az előterjesztő vagy az általa megbízott képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző vagy hivatali köztisztviselő lehet.

10. Előterjesztések

29. §

1. Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az előterjesztésnek formai és tartalmi, valamint nyelvhelyességi szempontból alkalmasnak kell lennie a megalapozott döntésre. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért az előterjesztő felel.
2. A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
3. Az előterjesztések lehetnek:

1. rendelet-tervezetek,
2. határozati javaslatok,
3. beszámolók,
4. tájékoztatók,
5. jelentések,
6.      interpellációk, kérdések.

4. Az előterjesztés két részből áll. Az előterjesztés első része tartalmazza:

1. az előterjesztés címét, tárgyát, előzményeit,
2. a jogszabályi környezetet,
3. az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét,
4. mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
5. az rendelet-tervezetnél annak társadalmi, gazdasági, valamint költségvetésre gyakorolt hatását.

5. Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.
6. A határozati javaslat formai és tartalmi követelményei:

1. az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást kell tartalmaznia,
2. törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lenni, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
3. amennyiben a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
4. rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
5. meg kell jelölni, hogy elfogadása egyszerű vagy minősített többséget igényel,
6. fel kell tüntetni a végrehajtásért felelőst, több felelős esetén a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,
7. meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, a határidőt évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni.

7. Végrehajtásért felelősként polgármester, bizottság, jegyző és felkérésre külső személy, szervezet, operatív felelősnek intézményvezető, szervezeti egység vezető jelölhető meg.

11. Jelentés, tájékoztató és beszámoló

30. §

1. A jelentés, tájékoztató és beszámoló valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja képviselő- testületet.
2. Jelentést, tájékoztatót, beszámolót azok készítenek, akiket jogszabály vagy képviselő- testület döntése erre kötelez.
3. A jelentéshez, beszámolóhoz módosító javaslat nem terjeszthető elő.
4. A képviselő- testület a jelentést, tájékoztatót tudomásul veszi, a beszámoló elfogadásáról vagy elutasításáról dönt.

12. Interpelláció, kérdés

31. §

1. Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.
2. A képviselő a képviselő- testület soros ülésén interpellációt intézhet önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz. Egyedi hatósági ügyben nincs helye interpellációnak.
3. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát, rövid leírását, a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.
4. A képviselő az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesterhez írásban terjesztheti be, vagy a képviselő- testületi ülésen szóban terjesztheti elő.
5. A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.
6. Az interpellációra az interpellált az ülésen szóban, vagy ha interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az üléstől számított tizenöt napon belül írásban köteles érdemi választ adni.
7. A szóbeli válaszok elfogadásáról az interpelláló képviselő az ülésen, az írásbeli válaszok elfogadásáról a képviselő- testület soron következő ülésén nyilatkozik.
8. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló képviselő nem fogadja el, akkor a képviselő- testület  egyszerű többséggel határoz a válasz elfogadásáról.
9. Ha a választ a képviselő- testület nem fogadja el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottság vagy ideiglenes bizottság elé utalja. Az ügyben eljáró bizottság kijelöléséről a jegyző javaslatára a polgármester dönt. A bizottság állásfoglalását döntésre a képviselő-testület következő soros ülésére terjeszti be.
10. Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, melynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte. 
11. Az interpellációnál vitának helye nincs.

32. §

1. A képviselő a képviselő-testület rendes ülésén az interpellációk után a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítás céljából a kérdés tárgyának megjelölésével kérdést intézhet.
2. A kérdésnél vitának helye nincs.
3. A kérdésre a képviselő- testület ülésén szóban, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni az, akihez a kérdést intézték.
4. Ha a kérdező a választ nem fogadta el, annak elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

13. Nem önálló indítványok

33. §

Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

a) sürgősségi indítvány,

b) módosító javaslat,

c) ügyrendi javaslat.

34. §

1. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel, de napirendre vételének elmulasztásával az önkormányzatot vagy annak költségvetési szervét érdeksérelem érné.

2. Sürgősségi indítványt terjeszthetnek elő:
   1. polgármester,
   2. alpolgármester,
   3. bizottságok,
   4. a képviselő- testület tagjai,
   5. a jegyző.

3. Sürgősségi indítvány előterjesztéssel vagy önálló indítvánnyal együtt írásban, a sürgősség tényének rövid indokolásával, a képviselő- testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél.

4. A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő- testület egyszerű többséggel határoz.

35. §

1. A módosító javaslat a határozati- vagy rendeleti javaslat szövegének konkrétan megjelölt részére vonatkozó – az attól való eltérési szándékot kifejező – az illetékes bizottságok javaslataival és a jegyző törvényességi véleményével ellátott javaslat.

2. A módosító javaslatot a képviselő- testületi ülést megelőzően a bizottságok ülésére írásban, szövegszerűen kell előterjeszteni. Kivételesen, indokolt esetben, sürgősséggel előterjesztett módosító javaslat a képviselő- testületi ülésen írásban és szóban is előadható. A szavazás előtt a polgármester és az előterjesztő kérheti a szóbeli javaslat írásba foglalását. A módosító javaslatot indokolni kell.

3. A módosító javaslatokról a képviselő-testület külön szavazás alapján egyszerű többséggel dönt. Nem kell a módosító javaslatról szavazást tartani, ha a javaslat előterjesztője a módosító javaslattal egyetért. Ebben az esetben a módosító javaslat az eredeti javaslat részévé válik.

36. §

1. Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó képviselői javaslat.
2. Ügyrendi javaslat esetén a polgármester soron kívül köteles szót adni a képviselőknek.
3. Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület azonnal vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

14. Tanácskozási jog

37. §

1. A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vesznek részt a 19. § (5) bekezdésében meghatározott személyek.
2. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.
3. A levezető elnök jogosult, de nem köteles szót adni az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyeknek.

15. Vita, a szavazás rendje

38. §

1. Az elnök minden egyes a napirendi pont felett külön vitát nyit.

2. A napirendi pont vitája az előterjesztés ismertetésével kezdődik. Az előterjesztéssel kapcsolatban az előadó szóban kiegészítést tehet. Ezután az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő válaszol. Az előterjesztő válasza után kezdődik az érdemi vita.
3. Az érdemi vitában felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
4. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.               
5. A bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.
6. A sürgősséggel előterjesztett módosító indítványt a vita lezárásáig a levezető elnöknél jelenhetik be az előterjesztésre jogosultak.
7. Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig módosíthatja és a szavazás megkezdéséig azt visszavonhatja.
8. Kötelező szót adni kérésük esetén minden esetben:

1. az ügyrendi hozzászólást jelző képviselőnek;
2. a jegyzőnek, és az általa felhatalmazott köztisztviselőknek;
3. tanácskozási joggal bíró személyeknek.

(9) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását.

(10) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot meg kell indokolni. Erről a képviselő- testület vita nélkül határoz.

(11) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, összefoglalja a vitában elhangzottakat és módosíthatja javaslatát. Ha a módosítás olyan elemet is tartalmaz, amire módosító javaslat nem hangzott el a vita során, a levezető elnök újból megnyitja a vitát.

(12) A levezető elnök a vita lezárását követően a javaslatokat az alábbi sorrendben - a 36. § (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével - szavazásra bocsátja:

1. elsőként a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat az elhangzás sorrendjében,
2. az alternatív javaslatokat, ezt követően
3. az előterjesztésben szereplő javaslat nem módosított részét.

(13) A szavazás előtt a javaslat szövegét eldöntendő kérdésként kell a képviselő- testülettel ismertetni.

(14) A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(15) A javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

39. §

A határozati javaslatról és a rendelet elfogadásáról egy alkalommal lehet szavazni. Ugyanazon kérdésre (pontra) vonatkozó több javaslat esetén a szavazás véget ér, ha valamely javaslat a szükséges többséget megkapta.

40. §

1. A képviselő- testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni csak személyesen lehet.
2. A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők felének, minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő- testület a javaslatot elutasította.
3. Minősített többség szükséges törvényben meghatározott esetekben a döntés meghozatalához.
4. A (3) bekezdésben meghatározottakon túl minősített többség szükséges:

1. a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak megindításához és megszüntetéshez,
2. a képviselő tiszteletdíjának csökkentéséhez,
3. bizottságok létrehozásához, tagjainak megválasztásához,
4. állandó és ideiglenes bizottság elnöke és tagja megbízatása alóli felmentéséhez,
5. a napirenden nem szereplő javaslat napirendre vételéhez,
6. titkos szavazás, illetve név szerinti szavazás elrendeléséhez,
7. rendelet-tervezethez benyújtott módosító javaslat elfogadásához,
8. képviselő- testületi hatáskör átruházásához és visszavételéhez,
9. helyi kitüntetések és elismerő címek, díjak adományozásához,
10. önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalom-képtelenné minősítéséhez,
11. gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez, átalakításhoz,
12. szövetkezet alapításának kezdeményezéséhez,
13. helyi népszavazás elrendeléséhez,
14. minden olyan döntéshez, melynél a minősített többséget jogszabály, vagy e rendelet előírja,

41. §

A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

42. §

1. Ha a szavazás eredményének megállapítása kétséges, akkor a levezető elnök a szavazás megismétlését rendeli el. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kerülhet sor.
2. A levezető elnök a szavazatok összeszámlálása után megállapítja a szavazás eredményét. Megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.
3. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

43. §

1. Név szerinti szavazást tart a képviselő-testület a képviselők negyede indítványára, valamint a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlásának kimondása esetén.
2. A (1) bekezdésben foglaltakon túl a név szerinti szavazást kell tartani a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata alapján.
3. A tanácskozások lefolytatásával összefüggő, ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésekben, valamint a bizottság létszáma és összetétele tekintetében nem lehet név szerinti szavazást tartani.
4. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni.
5. Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét ABC sorrendben. A jelen lévő tagok szóban „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal fejezik ki álláspontjukat. A jegyző a nyilatkozatokat a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti, a szavazás eredményét a polgármester ismerteti. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást megismételtetheti, a 42. § (2) bekezdése szerint.
6. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a külön hitelesített névsort.

44. §

1. A képviselő-testület titkos szavazás tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.
2. Titkos szavazás esetén a polgármester ismerteti a szavazás menetét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.
3. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
   1. a szavazás helyét, napját, a szavazás kezdetét és végét,
   2. a képviselő- testület jelen lévő tagjainak nevét,
   3. a szavazás során felmerült körülményeket.
4. Titkos szavazásnál, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni.
5. A titkos szavazás lebonyolítása és az eredmény megállapítása a jelenlevő képviselők közül egyszerű többséggel választott, három főből álló szavazatszámláló bizottság feladata. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.
6. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

45. §

1. A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárás eseteit és eljárási rendjét a Mötv. tartalmazza.
2. A képviselő-testület tagja köteles bejelenteni érintettségét a döntéshozatalnál. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselőtestület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el, mely az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság bizottság hatáskörébe tartozik. A vizsgálatot követő képviselőtestületi ülésen ismertetik a vizsgálat eredményét, és a képviselőtestület külön határozattal dönt, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényben tartja-e.

16. A jegyzőkönyv

46. §

1. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére és a felügyeleti szervnek történő felterjesztésére a Mötv. rendelkezései vonatkoznak.
2. A képviselő- testületi ülésről 1 példányban az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyző kezel, egy elektronikus példányt 15 napon belül meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek,

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, a jelenléti ívet, az elfogadott rendeleteket, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés jellegét

aa) alakuló ülés

ab) rendes ülés,

ac) rendkívüli ülés,

ad) közmeghallgatás,

2. azt, hogy az ülés nyilvános, vagy zárt,
3. az ülés helyét, időpontját,
4. a megjelent és a távolmaradt képviselők nevét,
5. az ülésen tanácskozási joggal megjelentek nevét, megjelenésük tényét,
6. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
7. az előterjesztéseket,
8. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk lényegét,
9. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
10. a döntéshozatalban részt vevők számát,
11. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét, és a kizárás indokát,
12. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
13. a szavazás számszaki eredményét és a hozott döntés szövegét,
14. a polgármester ülésvezetés során hozott intézkedését, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
15. az elhangzott kérdést, interpellációt, az azokra adott választ,
16. az ülés bezárásának idejét.

(5) A jegyzőkönyv mellékletét képezik:

1. ülésre szóló meghívó,
2. előterjesztések és azok mellékletei,
3. az interpellációk,
4. a nem önálló indítványok,
5. a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása,
6. az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
7. a név szerinti szavazásról készült névsor,
8. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
9. aláírt esküokmány,
10. jelenléti ív.

(6) A jegyzőkönyv aláírására vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.

(7) A jegyzőkönyvbe való betekintésre vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselők, a polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, a Zala Megyei Kormányhivatal vezetője, a tárgyban közvetlenül érintett, valamint a törvényességi ellenőrzést végzők - titoktartási kötelezettség mellett- tekinthetnek be, és a zárt ülés jegyzőkönyvéről másolatot, kivonatot kérhetnek.

(9) A zárt ülésre meghívottak, illetve az azon részt vevők - titoktartási kötelezettség mellett - betekinthetnek a zárt ülés jegyzőkönyvének azon részébe, melyre meghívást kaptak, vagy melyen részt vettek, illetve a jegyzőkönyvről kivonatot kérhetnek.

(10) A jegyzőkönyvbe történő betekintésekről, a jegyzőkönyv kivonatának, és a jegyzőkönyv másolatának készítéséről és kiadásáról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(11) Közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő- testületi döntés is nyilvános a személyiségi jogok tiszteletben tartásával.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

17. A képviselő- testület határozata

47. §

1. A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz.
2. A képviselő-testület határozata tartalmazza:
   1. a testület döntését,
   2. a döntés végrehajtásának határidejét
   3. a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
3. A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. A képviselő-testület döntéseiről a Hivatal nyilvántartást vezet.
5. A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően 5 munkanapon belül el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
6. A határozatok végrehajtásáért felelős személy a határozat végrehajtásáról jelentést köteles készíteni és azt a jegyző számára megküldeni.

18. Az önkormányzati rendeletalkotás

48. §

1. Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a képviselő,
2. a bizottság,
3. a polgármester,
4. az alpolgármester,
5. a jegyző,
6. ha működik, akkor a településen működő nemzetiségi önkormányzat, a nemzetiségi lakosságot érintő kérdésben,
7. az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője.
   2. A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
   3. A megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas rendelet- tervezet előkészítéséért, a rendelet- tervezet tartalmáért az előterjesztő felel. A rendelet-tervezet kodifikációját a Hivatal végzi.
   4. Az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy ideiglenes bizottság is megbízható. A Hivatal részt vesz a kodifikációs munkában, abban az esetben is, ha a tervezetet a bizottság, vagy az ideiglenes bizottság készíti el.
   5. Jogszabály rendelkezéseinek megfelelően el kell végezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a rendelet tervezetéhez indokolást csatolni.

7. Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen.

49. §

1. A rendelet-tervezetet a polgármester, a jegyző vagy a képviselő terjeszti képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet a rendelet tárgya szerint illetékes bizottság állásfoglalásával együtt kell a testület elé terjeszteni.
2. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.
3. Amennyiben a rendelettervezet az európai közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. Ha a rendelet az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre a rendelet végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével utalni kell.

50. §

1. A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg. A rendelet aláírásának rendjét a Mötv. határozza meg.
2. Az önkormányzati rendeletet jogszabályban rögzített módon kell megjelölni.
3. Az önkormányzati rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététellel kerül kihirdetésre. A Hivatalban az önkormányzati rendelet egy példányát el kell helyezni. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek a szabályozás tartalmáról tájékoztatást kapjanak.
4. A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

V. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE

19. A képviselő

51. §

1. A település egészéért vállat felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit.
2. A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.
3. A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
4. A képviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni törvényben foglaltak alapján. A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános, abba bárki betekinthet.

20. A képviselő-testület bizottsága

52. §

1. A képviselő- testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.  
2. A képviselő-testület állandó jelleggel az alábbi elnevezésű és létszámú bizottságokat hozza létre:
   1. Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság, létszáma: 3 fő,

3. A (2) bekezdésben meghatározott bizottság tagjait jelen rendelet 5. melléklete tartalmazza.
4. A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

53. §

1. A képviselő-testület bizottságának létrehozására, összetételére és működésére vonatkozó alapvető szabályokat a Mötv. tartalmazza.
2. Egy képviselő több bizottságnak a tagja is lehet. A polgármester, a hivatal köztisztviselője nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.
3. A bizottság nem képviselő tagjait a polgármester javaslata alapján a képviselő- testület választja meg.
4. A bizottság elnöke, tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti és hivatali tikot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a bizottsági tagsága megszűnése után is fennáll.
5. A bizottságokra, polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

21. A bizottsági működés főbb szabályai

54. §

1. A bizottság a képviselő- testület üléseihez igazodóan tartja üléseit úgy, hogy a bizottsági ülés időpontja előzze meg a képviselő-testületi ülést.
2. A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogköreit a bizottság korelnöke gyakorolja.
3. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

1. a képviselő- testület határozata alapján,
2. a polgármester indítványára, az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül,
3. a bizottság tagjai egynegyedének írásbeli kérelmére.

4. A bizottság ülésén tanácskozási joggal bármely képviselő részt vehet.
5. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre meghívja az indítványozó képviselőt.
6. A bizottság működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő- testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltéréssekkel:

1. a kizárásról a bizottság dönt,
2. a bizottsági ülésről az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül, kivéve, ha bármely bizottsági tag az ülésen elhangozottak szó szerinti rögzítését kéri,
3. a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy, a bizottság által kijelölt tag írja alá.

7. A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást. 

22. Az összeférhetetlenséggel és vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bizottsági feladatok

55. §

1. A polgármester a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
2. Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
3. Az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság vizsgálja a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.

56. §

1. A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatait az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, illetve bejelentés alapján vizsgálja azokat. A vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
2. A képviselői vagyonnyilatkozatok leadási határideje minden év január 31. napja. Megőrzési ideje egy év, a soron következő vagyonnyilatkozat leadásával egyidejűleg az előző évi vagyonnyilatkozat átadásra kerül a képviselő részére.
3. A képviselő és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön kell kezelni.
4. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása, továbbá a benyújtott vagyonnyilatkozatok őrzése a jegyző feladata.

23. A polgármester

57. §

1. A polgármester és az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény és önkormányzati rendelet határozza meg.
2. A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, tiszteletdíjára az alpolgármester tesz javaslatot. Tiszteletdíjat, költségtérítést, jutalmat a képviselő-testület állapíthat meg részére.
3. A polgármester fogadóóráját a 7. melléklet tartalmazza.
4. A polgármester köteles az alpolgármesternek bejelenteni szabadságát, illetve egyéb tartós- 10 munkanapot meghaladó- távollétét, melynek ideje alatt az alpolgármester jogosult a polgármester helyett eljárni.
5. Amennyiben a képviselő- testület – határozatképtelenség- vagy határozathozatal hiánya miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett, - a képviselő - testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - minden más ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő- testületet.

58. §

1. A polgármester a képviselő- testület utólagos tájékoztatása mellett - a képviselő- testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő,

1. élet-, balesetveszély, valamint katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló, azonnali beavatkozást, intézkedést igénylő, valamint,
2. költségvetési rendeletmódosítással és több éves költségvetési kihatással nem járó pályázatok benyújtásával kapcsolatos,

a képviselő- testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

2. A polgármesternek az önkormányzat működésével összefüggő feladatai az e rendeletben, valamint a törvényben meghatározottakon túl különösen:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
3. képviseli az önkormányzatot,
4. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
5. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

3. A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően a 6. mellékletben meghatározott, képviselőtestület által átruházott hatásköröket látja el.

24. Az alpolgármester

59. §

1. A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ saját tagjai közül.
2. A képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el.
3. Az alpolgármester a polgármester

1. tartós akadályoztatása, betegsége ideje alatt,
2. halála, lemondása esetén az új polgármester megválasztásáig

ellátja a polgármesteri teendőket, képviseli az önkormányzatot.

4. Az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

25. A jegyző

60. §

1. A jegyző, aljegyző jogállására és főbb feladataira vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.
2. A Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét a hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei nevezik ki az Mötv. 83.§- a szerint.
3. A Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás alapján, a jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Bázakerettye Község polgármestere gyakorolja.
4. A jegyző gyakorolja a közös önkormányzati hivatal dolgozói felett a munkáltatói jogokat, a hivatal köztisztviselőjének kinevezéséhez a polgármesterek egyetértése szükséges.
5. A jegyző irányítja a közös önkormányzati hivatalt és a csörnyeföldi kirendeltségét, a hivatal ügyrendjében foglaltak szerint ügyfélfogadást tart és biztosítja a településeken a kihelyezett ügyfélfogadást.
6. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére a hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere a jegyzői feladatok ellátására, a hivatal megfelelő szakképzettséggel rendelkező köztisztviselőjét bízza meg.
7. A jegyző helyettesítése a Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint történik.

61. §

1. A jegyző a polgármester irányításával vezeti a Hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit. Ennek keretében:

1. előkészíti és törvényességi szempontból ellenőrzi a képviselő- testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő- testület és a bizottságok ülésein,
4. rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő- testületet, a bizottságokat, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
5. a képviselő- testületi ülésen az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt köteles tenni, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,
6. gondoskodik a képviselő- testület és a bizottságok üléseinek jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek való megküldéséről,
7. igény szerint, illetve kézi szavazásnál gondoskodik a szavazatok összeszámlálásáról,
8. évente beszámol a képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról.

2. A jegyző önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos feladatai:

1. kezdeményezheti rendelet alkotását,
2. elvégzi a rendelet- tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
3. gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, végrehajtásáról, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.

3. A jegyző egyéb feladatai:

1. vezeti a Hivatalt, szervezi a Hivatal munkáját, a polgármester irányításával elkészíti a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint Ügyrendjét,
2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal dolgozói felett,
3. ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket,
4. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
5. dönt a polgármester által átadott hatósági ügyekben,
6. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés rendjét,
7. rendszeresen ügyfélfogadást tart,
8. köteles a képviselő- testület tagjai által a Hivatal és saját működésével kapcsolatban kért adatokat, információkat megadni,
9. gondoskodik a Hivatal dolgozói rendszeres továbbképzéséről,
10. gondoskodik a Hivatal működéséhez szükséges dologi, technikai, és személyi feltételek biztosításáról,
11. rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.

26. Az aljegyző

62. §

1. A polgármester pályázat alapján, a jegyző javaslatára, határozatlan időre jogszabályban megállapított képesítési feltételeknek megfelelő aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
2. Az aljegyzői munkakört az igazgatási osztályvezetői munkakör egyidejű betöltésével is el lehet látni.
3. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőt.

27. A Hivatal

63. §

1. A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Bázakerettye, Csörnyeföld, Kerkaszentkirály, Kiscsehi, Lasztonya, Lispeszentadorján, Maróc, Muraszemenye, Szentmargitfalva Községek Képviselőtestületeivel közösen egységes hivatalt hozott létre.

A hivatal elnevezése: Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal

Hivatal székhelye: 8887 Bázakerettye Fő út 4.

2. A hivatal székhelyén kívül egy állandó kirendeltség működik.

            A kirendeltség neve: Bázakerettyei Közös Önkormányzati Hivatal Csörnyeföldi Kirendeltsége

            Címe: Csörnyeföld Fő út 8.

3. A hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint feladat és hatásköreit a hivatalt alapító társulási megállapodásban kell meghatározni.
4. A hivatal ügyrendjének tervezetét az érintett polgármesterek véleményének kikérésével jegyző készíti el és terjeszti jóváhagyás végett a képviselőtestületek együttes ülésére.
5. A hivatalt létrehozó képviselőtestületek együttes ülése dönt:
1. hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyásáról, módosításáról,
2. a hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
3. a hivatal költségvetésének elfogadásáról.

 (6) Az SZMSZ naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

64. §

1. Az együttes ülés összehívását kezdeményezhetik az érintett önkormányzatok polgármesterei és a jegyző.
2. Az együttes ülés előkészítésére a képviselőtestületi ülések előkészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. Az együttes üléseket a polgármesterek egymást követő sorrendben ülésenként felváltva vezetik.
4. Az együttes ülésen a határozati javaslatok tárgyában a képviselőtestületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.
5. Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselőtestületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.

28. Társulások

65.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban más települések képviselőtestületeivel, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.

(2) A képviselőtestület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan társulásait is, amelyek célja a helyi önkormányzati feladatok segítésére irányulnak.

(3) Az önkormányzati társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

VI. FEJEZET

A VÁLASZTÓPOLGÁROK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT

29. Helyi népszavazás^[1]

66. §

1. A helyi népszavazás kezdeményezésére, a teljes népszavazási eljárás lefolytatására a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvényben foglaltak az irányadóak.
2. A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni, ha azt a település választópolgárainak huszonöt százaléka kezdeményezte. A helyi népszavazás esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője az ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása.

(3)^[2]

(4)^[3]

(5)^[4]

(6) ^[5]

30. Közmeghallgatás, lakossági fórum

67. §

1. A képviselő- testület legalább évente egyszer közmeghallgatást tart.
2. A képviselő-testület által tartott közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a (3) – (6) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
3. A közmeghallgatáson állampolgárok és a településen működő önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
4. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján keresztül kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.
5. A közmeghallgatáson részt vesznek:

1. a települési képviselők,
2. a polgármester,
3. a jegyző,
4. az aljegyző,
5. az önkormányzat tulajdonában lévő vállalatok, valamint a fenntartásában álló és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői,

6. A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat külön törvényben meghatározott módon kell kezelni. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson, vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

68. §

1. A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményük megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
2. A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét vagy annak egy részét érintő tárgykörben.
3. A fórum helyéről és idejéről az ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő témákról a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján keresztül értesíteni kell a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
4. A fórumot a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati képviselő vezeti.
5. A fórumról az elhangzott vélemények, javaslatok, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül. Elkészítéséről a fórum vezetője gondoskodik.

69. §

Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a közösségekkel.

VII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

31. Az önkormányzat vagyona

70. §

1. Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól  önkormányzati rendelet rendelkezik.
2. Az önkormányzat saját felelősségére gazdasági társaságai és intézményei által vállalkozási tevékenységet folytathat. Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

32. Az önkormányzat költségvetése

71. §

1. A képviselő- testület az önkormányzat költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.
2. A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési koncepcióját, melyet a polgármester terjeszt a  képviselő - testület elé.
3. A jegyző készíti elő az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét. Az előkészítés során a költségvetési szervek vezetőivel egyeztet. 
4. A polgármester terjeszti a képviselő- testület elé a bizottságok által megtárgyalt költségvetési rendelet- tervezetet.
5. Az éves költségvetési rendelet módosításának szabályait az államháztartásról szóló törvény és  az önkormányzati költségvetési rendelet tartalmazza.
6. A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére az államháztartásról szóló törvényben, az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. A zárszámadási rendelet- tervezetről a könyvvizsgáló írásos jelentést készít, amelyet a bizottsági véleményekkel együtt a képviselő- testület megtárgyal.

33. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

72. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatát a Hivatal látja el. E körben különösen:

1. a minisztérium által előírt módon és időben elkészíti évközi, év végi költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési és mérlegjelentést, valamint a havonkénti pénzforgalmi információt és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
3. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
4. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, és ezen belül – a nemzetgazdasági miniszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
5. kötelező irányelveket határoz meg az önkormányzat egységes számviteli rendjének kialakításához,
6. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát,
8. az önkormányzat fizetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

34. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

73. §

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
2. Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását a Mötv.- ben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.
3. A jegyző– a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtet, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
4. A jegyző – a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről a Dél- Zala Murahíd Letenye Térségi Társulás keretein belül, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
5. Az önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-ig hagyja jóvá.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74.§

1. A rendelet 2017. április 30. napján 9 órakor lép hatályba.
2. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: Kerkaszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról 3/2011. (III.11.) önkormányzati rendelete és ezen rendeletet módosító rendeletek.
3. A rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: Az önkormányzat jelzőszámai, az alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése, fizetési számlák
2. 2. melléklet: Az önkormányzat jelképe
3. 3. melléklet: Önkormányzati társulások megnevezése
4. 4. melléklet: Képviselőtestület névsora
5. 5. melléklet: Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat Tételi Bizottság tagjai
6. 6. melléklet: A képviselő- testület által átruházott hatáskörökről
7. 7. melléklet: Kerkaszentkirály Polgármesterének ügyfélfogadási rendje

Kerkaszentkirály 2017. április 10.

A módosításokkal egysége szerkezetbe foglalt rendeletet 2018. augusztus 31. napján 8 órakor kihirdettem.

                                                                                                                                                                                                                                            Dr. Resch Karolina

                                                                                                          jegyző