1. § (1) E rendelet hatálya Nagyrada község közigazgatási területén megvalósuló telekalakításra, építési tevékenységre, rendeltetés módosításra terjed ki.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen telket, építési telket alakítani, területet felhasználni, továbbá építési tevékenységet folytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: az OTÉK), az egyéb általános érvényű jogszabályok, jogi rendelkezések és hatósági előírások, Nagyrada Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 10/2017 (XII.28.) önkormányzati rendelete, valamint e Rendelet alkalmazásával, azok előírásainak megfelelően szabad.

2. § E rendelet alkalmazása során:

3. § (1) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatók.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett terület leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet. A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve útszabályozással létrejövő területet meglévő telekként kell kezelni és az útszabályozás területét a telek beépítési lehetőségének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozás alkalmazásakor.

(3) Az építési övezetek és övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét

(4) A már beépült telkek a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabály előírásainak megtartása mellett akkor megoszthatók, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek mérete, beépítettsége, az oldalkert és a zöldfelület minimális mértéke a szabályozási előírások által megengedett mértékeknek megfelelnek.

(5) Az övezet határa kötelezően kialakítandó telekhatár.

(6) Szabályozási vonal esetén a telekhatár a kialakult állapot figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva módosítható, ha a létrejövő állapot nem ellentétes a szabályozásban megfogalmazott célokkal, az eltérést a kialakult állapot indokolja és a létrejövő közterület út- és közműépítmények helyigényének megfelel.

(7) Az általános és kertes mezőgazdasági, a védelmi, egyéb erdő és a különleges mezőgazdasági üzemi övezetekben a szabályozási terven nem jelölt kiszolgáló út megszüntethető, illetve új kiszolgáló út kialakítható a közlekedés várható igényeinek és szakmai szabályainak figyelembevételével. A mezőgazdasági és erdő övezetekben az új kiszolgáló út minimális szélessége 6 m, a különleges mezőgazdasági üzemi övezet területén 10 m.

(8) A (7) bekezdésben nem nevesített övezetek területén út területe csak a szabályozási terv szerint alakítható ki.

(9) Építési telket érintő szabályozási vonal esetén az út számára leválasztott területet közforgalom számára megnyitott útként kell kialakítani és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

4. § (1) Közterületen épület, építmény az önkormányzat hozzájárulásával a közlekedés zavarása nélkül helyezhető el.

(2) Közterületen csak közműépítmény részére alakítható ki önálló telek.

(3) A szabályozási terven jelölt közutak és közterületek területén belül közlekedési építmények, utcabútorok, a csomagátadó automaták, környezetvédelmi eszközök, valamint közművek helyezhetők el, továbbá növényzet telepíthető. Az árubemutatásra szolgáló szerkezetek csak mobilak lehetnek, melyek kizárólag a nyitvatartási időszakban helyezhetők el a közterületen.

5. § (1) Az építési övezetek és övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az építési övezet és övezet területének a kialakult állapothoz illeszkedő szabályozása esetén azok rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy a beépítés intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához.

(2) Az építési övezetek és övezetek területén épületet elhelyezni:

(3) Az építési övezetek és övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni illeszkedve a környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában az OTÉK-ban meghatározottak szerint lehet.

(4) Új épületet elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, a telken az építési helyet meghatározni, valamint közmű műtárgyat elhelyezni a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal figyelembevételével lehet.

(5) Kerítés

(6) Közterület felőli támfal, terepszint alatti támfalépítmény közterület felőli építmény magassága legfeljebb 3 méter, mely építményre áttört kerítés létesíthető a magasabb terepszinttől számítottan legfeljebb 1,5 méter magassággal.

6. § Meglévő beépítések esetében,

7. § (1) Az előkert mértéke

(2) Az előkert területén elhelyezhetők az OTÉK szerint elhelyezhető melléképítményeken túl

(3) A hátsókert mélysége az OTÉK előírásai szerint meghatározott.

(4) Építési övezetben a hátsókert területén épület telekhatároktól számított 2 méteren belül a telekhatár irányába csak tűzfallal alakítható ki. A szomszédos telekre néző homlokzat magassága legfeljebb 3,5 m lehet.

(5) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a nagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb

8. § (1) Állattartó, valamint trágyatároló építményt a környezetvédelmi hatóság által megállapított védőtávolságot, valamint a 7. melléklet szerinti elhelyezési távolságot betartva szabad kialakítani és üzemeltetni az egyes huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget befogadó épületektől úgy, hogy az a környezetre zavaró hatással ne legyen.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyhez és telepengedélyezési eljáráshoz kötött tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által a védendő épülettől megállapított védőtávolság és e rendelet 7. melléklete szerinti távolság közül a szigorúbb mértéket kell figyelembe venni.

(3) Az állattartással összefüggésben hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tároló anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lenni legalább 4 havi istállótrágya és trágyalé tárolására. A saját szükségletet meghaladó állattartás esetén a híg trágyatárolónak és az almostrágya tároló zárt fedését kötelező kialakítani.

(4) Állattartó építmény abban az esetben helyezhető el, amennyiben a telek területe eléri vagy meghaladja az övezetben előírt kialakítható minimális telekméretet.

(5) Az állattartás épületeire vonatkozó szabályokat rendeltetés-változtatás esetén is alkalmazni kell.

9. § (1) A telek természetes terepfelületét a rendeltetésszerű építmény, illetve telekhasználat követelményeinek biztosítása érdekében a talaj állékonyságának biztosítása mellett lehet megváltoztatni.

(2) A terepkialakítás során rendezett terepszint a telkek közös határa mentén legfeljebb 1 méteres szintkülönbséggel és a telekhatárra állított függőleges síkhoz képest a telekhatár mentén 60 fokban elfordított síkok között hozható létre.

(3) A beépítésre szánt övezetek területén a terepszint változtatása legfeljebb 2 méter lehet.

10. § Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az építmény telkén.

11. § (1) A település területén található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv jelöli.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő, földmunkával járó tevékenység során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni.

12. § (1) A Natura 2000 európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken a használatmódosítás és építés csak a vonatkozó előírások szerint történhet.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezetében, valamint az ökológiai hálózat magterületének, ökológiai folyosójának és puffer területének térségi övezetében a természeti-táji környezet védelme érdekében a területen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló jogszabály előírásait kell betartani.

(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(4) A védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.

13. § (1) A település közigazgatási területén található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett 50 m-es, az országos főutak külterületi szakaszai mellett 100 m-es védőtávolság jelölt a szabályozási terven. A védőtávolságokra a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vízgazdálkodási - mederkezelési, karbantartási - szakfeladatok elvégzéséhez a vizek és közcélú vízi-létesítmények mentén a szabályozási tervben jelölt parti sávot kell biztosítani, melynek területére a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Vízvezetékek, szennyvíz-nyomóvezetékek esetében a szabályozási terven jelölt védősáv biztosítása szükséges. A szabályozási terven feltüntetésre kerültek az építési övezetek és övezetek telkein húzódó vezetékek és védősávjaik.

(4) A meglévő villamos közművek részére a szabályozási terv védősávokat - biztonsági sávokat - állapít meg, melynek területére a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A gázvezetékek nyomvonalára, valamint a nyomásszabályzó állomásokra vonatkozóan a szabályozási terv védősávokat - biztonsági övezetet - állapít meg, melyek területére a gázelosztó vezetékek biztonsági követelményeiről és a Gázelosztó Vezetékek Biztonsági Szabályzatáról szóló magasabb szintű jogszabályban megfogalmazott korlátozások vonatkoznak.

(6) A vizes élőhelyek védőterületén – a vízfolyás partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 méteren belül - a természet védelméről szóló törvénnyel szinkronban a vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével új építmény nem helyezhető el.

14. § Építési övezetek területén e rendelet szerinti zöldfelületet és a zöldfelület fásítását új építés során annak használatbavételéig ki kell alakítani.

15. § (1) A nem önálló helyrajzi számon, illetve alrészleten lévő árkokkal biztosított felszíni vizek elvezetését az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azokat elépíteni, leválasztani, megszüntetni tilos. A meglévő nyílt rendszer átépítése, zárt csatornává tétele csak vízjogi létesítési engedély birtokában történhet.

(2) Zárt csapadékvíz elvezetés esetén az idegen ingatlanon lévő csapadékcsatornára szolgalmi jogot kell bejegyezni. A vízelvezetési szolgalmi joggal jelölt területen – az üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízelvezetési szolgalmi jog gyakorlása a csapadékcsatorna üzemeltetőjét, szolgáltatóját megilleti.

16. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. A műszaki okokból indokoltan a földben maradó funkcióvesztett vezetéknek – környezeti elemek károsodásának kizárásával való – lezárását, az eltömedékelését szakszerűen, a későbbi roskadás-mentesség biztosításával el kell végezni.

(2) A megújuló energiahordozók közül a szélenergia hasznosítására szolgáló szélkerekek valamennyi övezetben elhelyezhető, ha az egyéb előírással nem ütközik, és jogerős létesítési engedéllyel rendelkezik.

(3) Külterületi, belterületbe vonandó, valamint a belterületben lévő fejlesztésre szánt terület közművesítését, valamint úttal való feltárását annak kell biztosítania, akinek érdekében áll a terület fejlesztése.

(4) A település területén a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell megvalósítani.

17. § Új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén - ha annak rendeltetéséhez ivóvízfelhasználás szükséges – az üzemben lévő és csatlakozási lehetőséggel rendelkező kommunális ivóvízhálózat rendelkezésre állása esetén a hálózatra való rákötés kötelező, annak hiányában egyedi megoldással történhet.

18. § (1) Megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózat esetén

(2) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követő 1 éven belül csatlakozni kell a kiépített szennyvízcsatorna hálózatra, amennyiben a területen szennyvíz keletkezik.

(3) Szennyvízcsatorna-hálózattal nem rendelkező területen új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, bővítése, vagy rendeltetésének megváltoztatása esetén csak az előírt engedéllyel rendelkező egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt, vízzáró kivitelű szennyvíztároló létesítését követően lehet.

(4) A település területén a szippantott szennyvíz engedély nélkül nem helyezhető el.

(5) A talaj és a talajvíz védelme érdekében tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

19. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvizet a környezetének károsítása nélkül elvezetni, elszikkasztani, illetve elhelyezését biztosítani. Nyílt árkos vízelvezető rendszer esetében a kapubehajtók építése és egyéb közlekedési létesítménnyel való keresztezés kialakítása során áteresz létesítése kötelező.

(2) Az ingatlan tulajdonosa vagy a vízelvezető rendszer kezelője köteles a területén lévő vízelvezető rendszert megfelelően karbantartani.

(3) A szabályozási terven csapadékvíz elvezetés szolgalmi jogával jelölt területeken zárt csatorna esetében a felszíni vizek elvezetését, a szükséges műtárgyak építését és kezelését biztosítani kell, melyre vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szolgalmi jog bejegyezhető.

(4) A szabályozási terven jelölt vízeróziónak kitett terület övezetében, valamint a rendszeresen belvízjárta terület övezetében a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló magasabb szintű jogszabály vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

20. § A település területe a települések katasztrófavédelmi besorolásáról szóló jogszabály rendelkezései alapján III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik. A katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

21. § (1) Az igazgatási terület beépítésre szánt területén megállapított sajátos használat szerinti építési övezetek:

(2) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területén megállapított sajátos használat szerinti övezetek:

(3) Az igazgatási területen megállapított építési övezetek és övezetek lehatárolását az 1. melléklet és 2. melléklet szerinti szabályozási terv jelöli, az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszter terület övezeteinek a lehatárolását a 3. melléklet határozza meg.

(4) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 4. melléklet határozza meg.

22. § (1) Az Lf jelű falusias lakóterület építési övezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf jelű falusias lakóterület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg.

(3) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésének feltételeit e rendelet 8. §-a és a 7. melléklet tartalmazza.

(4) Gazdasági tevékenységi célú épület abban az esetben helyezhető el, ha az a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavarja.

23. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezete - a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vt jelű településközponti vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg.

24. § (1) A Vi jelű intézményi vegyes terület építési övezete elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi jelű intézményi vegyes terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg.

25. § (1) A Gá jelű általános gazdasági terület építési övezet a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Gá jelű általános gazdasági terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg.

(3) A Gá jelű általános gazdasági terület építési övezetében egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.

(4) A Gá jelű általános gazdasági terület építési övezetében a lakóterülettel határos területen a védőfásítás kialakítása, fenntartása kötelező.

26. § (1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást, a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek és az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében elhelyezhető főépítmény:

(3) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezete építési telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára önálló lakó- és szállás épület kizárólag a (2) bekezdés a) –d) pontja szerinti valamely rendeltetés valamelyikének megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.

(4) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket az 5. melléklet határozza meg.

27. § (1) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezete az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál, továbbá biztosítja a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi igények kiszolgálását.

(2) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezetében az építmény méretét úgy kell meghatározni, hogy az a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudja szolgálni.

(3) A KÖu jelű közúti közlekedési terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

28. § (1) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezete a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a közműellátás céljára szolgáló rendeltetést tartalmazhat.

(2) A Közm jelű közműelhelyezési terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

29. § (1) A Hk jelű hírközlési terület övezete a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál és csak a hírközlés céljára szolgáló épület helyezhető el.

(2) A Hk jelű hírközlés terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

30. § (1) A Zkp jelű közpark zöldterület övezete és a Zkk jelű közkert zöldterület övezete állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) A Zkp jelű közpark zöldterület övezetben:

(3) A Zkp jelű közpark zöldterület övezetében és a Zkk jelű közkert zöldterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

31. § (1) Az Ev jelű védelmi célú erdőterület övezete jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő, melyen csak erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) Az Ev-1 és Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület övezetében a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezettel érintett részén új épületet vagy építményt elhelyezni tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett lehet azzal, hogy csarnok nem helyezhető el és csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelve.

(3) A védelmi célú erdőterület övezetében az ökológiai hálózat magterületén elhelyezkedő Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület, míg az ökológiai hálózat folyosója területén elhelyezkedő Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület szabályozott.

(4) Az Ev-1 jelű, az ökológiai hálózat magterületén elhelyezkedő védelmi célú erdőterület övezetében:

(5) Az Ev-2 jelű az ökológiai hálózat ökológiai folyosója területén elhelyezkedő védelmi célú erdőterület övezetében:

(6) Az Ev-1 és Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület övezetében föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése - a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(7) Az Ev-1 és Ev-2 jelű védelmi célú erdőterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

32. § (1) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében új épület vagy építmény csak erdészeti, vadgazdálkodási célból helyezhető el.

(2) Az Ee jelű, az ökológiai hálózat folyosója területén elhelyezkedő egyéb erdőterület övezetében:

(3) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében a föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése - a magasfeszültségű hálózat kivételével – csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(4) Az Ee jelű egyéb erdőterület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg

33. § (1) Az Mk-1, Mk-2 és Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági terület övezet alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A kertes mezőgazdasági terület övezet a növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetben a 3. mellékletben jelölt borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezetben az I -es osztályú területen Mk-1 jelű, a II. osztályú területen Mk-3 jelű, míg a borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezettel nem érintett részen Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezet szabályozott.

(3) A 3. mellékletben jelölt borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezettel érintett kertes mezőgazdasági terület övezetében:

(4) A mezőgazdaságilag művelt telek minősítését a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény határozza meg.

(5) A 3. mellékletben jelölt borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezettel nem érintett Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében:

(6) Az Mk-1, Mk-2 és Mk-3 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

34. § (1) Az Má-1, Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezete alapvetően az árutermelő célt szolgáló telkekből áll, amely jellemzően szántó, valamint szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágban vegyesen szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

(2) Általános mezőgazdasági terület övezetében a 3. mellékletben jelölt borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezettel érintett részen Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezete, a borszőlő termőhelyi kataszteri, valamint az ökológiai hálózat magterület térségi övezettel nem érintett részen Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezete, az ökológiai hálózat magterület térségi övezettel érintett részen Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezete szabályozott.

(3) Az Má-1, Má-2 és Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

35. § (1) A 3. mellékletben jelölt borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezettel érintett Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetén a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló rendelet (továbbiakban R.) rendelkezései is irányadók azzal, hogy:

(2) A 3. mellékletben jelölt borszőlő termőhelyi kataszteri terület térségi övezettel érintett Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont – a (1) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével – a mezőgazdasági birtoktest egyik, legalább 2 ha területű telkén alakítható ki – a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó – legalább 50 ha összterületű, mezőgazdasági művelés alatt álló birtoktest esetén. Birtokközpont csak azon a településen alakítható ki, ahol a birtoktest területének legalább 50%-a található.

(3) A (2) bekezdés szerinti birtokközpont telkén a tulajdonos számára szolgáló lakóépület, lovasturizmust szolgáló, továbbá, ha a birtoktesten legalább 5 ha szőlő művelési ágú és ténylegesen így művelt terület is található, borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el, összesen legfeljebb 3000 m² nagyságú bruttó alapterülettel.

(4) A mezőgazdasági birtoktesten a (2) bekezdés szerinti birtokközpont mellett legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki egy legalább 5000 m²-es telken, annak legfeljebb 25%-os beépítésével és összesen legfeljebb 2000 m² nagyságú bruttó alapterülettel.

(5) A (2) bekezdés szerinti birtokközpont és a (4) bekezdés szerinti kiegészítő központ beépített területe a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó telkek összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.

(6) A (2) bekezdés szerinti birtokközpont és a (4) bekezdés szerinti kiegészítő központ nem alakítható ki a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezetében.

36. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszteri, valamint az ökológiai hálózat magterület térségi övezettel nem érintett Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében a R. rendelkezései is irányadók azzal, hogy:

(2) A borszőlő termőhelyi kataszteri, valamint az ökológiai hálózat magterület térségi övezettel nem érintett részen Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében birtokközpont - a (1) bekezdés e) pontjában foglaltak kivételével - a mezőgazdasági birtoktest egyik, legalább 2 ha területű telkén alakítható ki - a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, mezőgazdasági művelés alatt álló birtoktest esetén. Birtokközpont csak azon a településen alakítható ki, ahol a birtoktest területének legalább 50%-a található.

(3) A (2) bekezdés szerinti birtokközpont telkén a mezőgazdasági használatot szolgáló gazdasági építmény, a tulajdonos számára lakóépület, lovasturizmust szolgáló, továbbá, ha a birtoktesten legalább 5 ha szőlő művelési ágú és ténylegesen így művelt terület is található, borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el, összesen legfeljebb 3000 m² nagyságú bruttó alapterülettel.

(4) A mezőgazdasági birtoktesten az (2) bekezdés szerinti birtokközpont mellett legfeljebb egy kiegészítő központ alakítható ki egy legalább 5000 m²-es telken, annak legfeljebb 25%-os beépítésével és összesen legfeljebb 2000 m² nagyságú bruttó alapterülettel.

(5) Az (2) bekezdés szerinti birtokközpont és a (4) bekezdés szerinti kiegészítő központ beépített területe a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó telkek összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.

(6) Az (2) bekezdés szerinti birtokközpont és a (4) bekezdés szerinti kiegészítő központ nem alakítható ki a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület térségi övezetében.

37. § Az ökológiai hálózat magterület térségi övezettel érintett részen Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben:

38. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetében épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.

(2) A vízgazdálkodási terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

39. § (1) A különleges temető terület övezetében a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

(2) A különleges temető terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 6. melléklet határozza meg.

40. § (1) A különleges turisztikai terület övezete elsősorban szállás jellegű, kereskedelmi és szolgáltató, valamint a terület fenntartásához szükséges gazdasági épület rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges turisztikai terület övezetében az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket 6. melléklet határozza meg.

41. § (1) A rendelet mellékletei a következők:

(2) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

42. § Ez a rendelet 2024. február 15-én lép hatályba.