Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
KUSTÁNSZEG KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL
Hatályos: 2016. 12. 02- 2024. 09. 30Kustánszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2016.(XII.1..) önkormányzati rendelete
KUSTÁNSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Képviselőtestületének
8/2016 (XI.30.) Rendelete
KUSTÁNSZEG KÖZSÉG
ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen előírások területi hatálya Kustánszeg község közigazgatási területére (továbbiakban: község) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK által meghatározott építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az OTÉK és az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezés szerint szabad.
(3) A jelen helyi építési szabályzatot és mellékletét képező SZ-1 és Sz-2 jelű szabályozási tervlapokat együtt kell alkalmazni
Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek az alábbiak:
a) a bel- és külterület határa,
b) a külterületen beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa,
c) meglévő és tervezett szabályozási vonal,
d) területfelhasználási egység határa,
e) építési övezet, övezet határa és előírásai,
f) sajátos jogintézmények határvonalai.
(2) Az OTÉK által meghatározott és a tervben alkalmazott kötelező szabályozási elemek módosítása kizárólag a szabályozási terv és az önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, a (3)–(5) bekezdésben szereplő eset kivételével.
(3) A szabályozási terven jelölt belterületbe vonásra kerülő területek bevonásra az időszerűség esetén, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható, külön önkormányzati határozat alapján.
(4) A területfelhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdonviszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a telekhatár rendezés és telekhatár egyesítés során létrejövő telkek az egyéb hatályos jogszabályoknak, és jelen rendelkezésbe foglaltaknak megfelelnek. Az érintett telkek közül a nagyobb telekterülettel rendelkező egy területbe eső telek vagy telkek övezeti besorolását kell érvényesíteni telekegyesítés után, a rendelet hatályba lépését követő egy alakalommal.
(5) Az új közlekedési közterületek nyomvonala a terven ábrázolt úttengelytől 10,0-10,0 m-es sávban (az út szélességének változtatása nélkül) elmozdítható a rendezési terv módosítása nélkül, ha ezt a terepadottságok, talajmechanikai állapotok, vagy forgalomtechnikai megoldások és tulajdonjogi rendezések indokolttá teszik.
(6) A terven jelölt minden egyéb szabályozási elem (pl. irányadó szabályozási vonal) irányadónak tekintendő, amelyektől eltérést az elsőfokú építésügyi hatóság, a jogszabályi kereteken belül, a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat módosítása nélkül az önkormányzat véleménye alapján engedélyezhet.
Sajátos jogintézmények
3. § (1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven alkalmazott sajátos jogintézmények a következők:
a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés: új beépítésre szánt területek szabályozási vonallal lehatárolt területe.
b) Beültetési kötelezettség: A telek beültetési kötelezettségű részén, a szabályozási terven jelölt helyen és mértékben fás növényzet ültetésével zöldfelületet kell kialakítani. A beültetési kötelezettségű zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A beültetési kötelezettségű zöldfelület legalább 60%-án cserjék, lombos- és örökzöld fák telepítendők.
Fogalom meghatározás
4. § (1) A jelen rendelet előírásainál az OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott fogalmakon kívül az alábbi fogalmak alkalmazandók:
a) Építési hely: amelyet a mindenkori telekhatárhoz képest kell értelmezni.
b) Közterület alakítási terv: a terv részét képezi egy részletes burkolati terv, valamint szükség szerint kertépítészeti terv, amelyben meghatározandók a gyalogos, a gépjármű közlekezdés, a vendégparkolók, a behajtók, személygépkocsik felületei, a kertépítészeti téralakítás, kialakítás eszközei és a felszíni vízelvezetés módja és a rendezéssel kapcsolatos közműkiváltások és átépítések.
c) A településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyezési tervben az ingatlan helyzete és a funkció függvényében az alábbiakat kell meghatározni:
ca) az ingatlan és a létrehozni kívánt épület/ek személy és gépjárművel való megközelíthetőségének lehetőségeit, módját, az estleges külső közterületi kapcsolatokat (a személy és/vagy teherforgalmi bejáratok) és belső gépjármű-forgalom rendszerét, környezetre gyakorolt hatását,
cb) a lehetséges telekalakítást,
Telekalakítás általános szabályai
5. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások (így az ezekhez tartozó megszüntető jelek) irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakításának eszközei.
(2) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.
(3) Telekegyesítés esetén figyelembe kell venni az övezeti előírásokban meghatározott utcai telekszélesség maximális értékét.
(4) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra, önálló helyrajzi számmal és földhivatali besorolásban „út” megjelöléssel.
Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások
6. § (1) A területen az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el. Az övezetben meg nem határozott, és jelen rendelet, illetve az OTÉK alapján nem tiltott funkció elhelyezhetőségét, a környezethez történő illeszkedését, a szabályzatnak történő megfelelőségét – a települési önkormányzat egyeztetésével bíró – „településrendezési szempontú elvi építési tervben” igazolni kell.
(2) A 17% feletti terepadottságú terület mozgás-csúszás veszélyesnek tekintendő.
(3) Az építési hely beépítésre szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – a beépítési mód figyelembevételével a következő:
a) Az építési övezet igazodási előírásai alapján a kötelező előkertet 2-2 szomszédos telken álló főépület figyelembe vételével a kialakult állapotnak megfelelően kell megállapítani és a helyszínrajzon igazolni, amennyiben ez egyértelműen nem állapítható meg, illetve új területek beépítése esetén a terepviszonyok és a vízelvezetés megoldásának figyelembevételével határozandó meg, ha ilyen korlát nem áll fenn 5 m-ben kell biztosítani.
b) Az oldalkert szélessége:
ba) Szabadon álló beépítési módnál: az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 méter,
bb) oldalhatáron álló beépítési módnál: kialakult esetben az épület a telekhatáron, vagy attól max. 1 m-re lehet elhelyezni, új építés esetén 1 m-re kell elhelyezni. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6 méternek kell lennie, kialakult helyzetben, oldalkert felőli tűzfalképzés esetén, 4,5 m-nél kisebb nem lehet,
bc) zártsorú beépítési módnál: kialakult és új építés esetén is az épületet a telekhatáron lehet elhelyezni, és telekhatártól telekhatárig építeni. Amennyiben oldalkert elhagyásával létesül az épület a szomszédos épületek közötti távolság oldalkert felőli tűzfalképzés esetén, 3,0 m-nél kisebb nem lehet, amennyiben a szomszédos épületek közötti távolság az építménymagassággal megegyezik vagy azt meghaladja nyílászárós homlokzattal alakítható ki.
c) A hátsókert mélysége:
ca) 40 m, vagy 40 m telekmélységet meg nem haladó telek esetén legalább 4,0 m,
cb) a 40 m-t meghaladó telekmélység esetén legalább 10 m,
cc) 65 m-nél mélyebb telek esetén legalább 25 m.
(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti távolságnak minimálisan 6 méternek, illetve az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékének kell megfelelnie. Melléképület a tényleges legnagyobb építménymagasság megtartásával helyezhető el.
(5) Az építési hely beépítésére nem szánt területeken – amennyiben a szabályozási terv, illetve az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkezik – az OTÉK telepítési távolságra vonatkozó előírásainak megfelelően határozandó meg.
(6) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki, kivéve ha a közterület és az építési telek közterülettel érintkező határvonalán meglévő jelentős szintkülönbség (2-3 m) van. Ebben az esetében a közterületről közvetlenül is megközelíthető földszint és alatta alagsori, pince beépítés létesíthető. Az épület utcai alagsori szintjének homlokzatképzését a lakószint homlokzatképzéséről határozottan eltérő anyaggal, lábazatszerű felületképzéssel kell megoldani (pl.: kő, tégla, burkolat).
(7) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, elő-közművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési tevékenység csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően kezdhető – végezhető-
(8) A beépítésre nem szánt területeken lévő kialakult lakóépületek felújíthatók, egy esetben 25 m2-rel bővíthetők, újraépíteni csak legalább 3000 m2 telekterület megléte esetén lehet.
(9) A szabályozási terven irányadó szabályozási vonallal érintett telkek esetén a kerítés kizárólag az irányadó szabályozási vonal által rögzített helyen építhető újra.
(10) A saroktelkek esetén a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszögel területén tömör kerítés nem létesíthető.
(11) A telekhez rendelt kötelező zöldfelület minden 150 m2-én 1 db lombos fa, vagy 40 db legalább közepes növekedésű (1-1,5 m magasra növő) cserje elültetése szükséges.
Tilalmak és korlátozások
7. § (1) A nevelési, oktatási intézmény telkétől, továbbá egészségügyi intézmény, valamint élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló épülettől 50 m-es távolságon belül állattartás céljára szolgáló építmény létesítése tilos.
(2) Légszennyező források és létesítmények védőtávolsága, védőterülete a levegőtisztaság védelméről szóló jogszabályi előírások szerint tartandók be. A „nagy létszámú állattartás” célját szolgáló épületek, és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, berendezések, területek a belterület határától mért legalább 500 m-en belül nem létesíthetők, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhetők el (a védőtávolság a lehetséges legjobb technológia alkalmazása esetén, környezetvédelmi engedélyben meghatározott mértékben kisebb lehet).
(3) Felszíni vizek természetközeli állapotú külterületi szakasza menti védőtávolsága, védőövezetei:
a) A vízfolyások természetközeli állapotú külterületi szakaszán, a vízfolyás mindkét partján, a partéltől mért 50-50 m-en belül csak a vízhasználathoz kötődő építmények építése megengedett (pl. stég, zsilip, gát).
b) A tározó tó, a vízfolyások és felszíni vízelvezető csatornák partján, az alábbi, a partéltől mért, szabadon járható fenntartósáv biztosítható. A sávban épület, kerítés elhelyezése nem engedélyezett:
ba) Tavak mentén 6 m széles fenntartósávot kell biztosítani,
bb) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások mentén a partvonaltól számított 6-6 m,
bc) az egyéb vizek és közcélú vízi létesítmények mentén a partvonaltól számított 3-3m, beépített területeken legalább az egyik oldalon a partvonaltól számított 3 m.
(4) A szénhidrogén termelő kutak körüli biztonsági övezet 50 m. A biztonsági övezetben az országos jogszabályok szerinti tevékenységek folytathatók, illetve létesítmények helyezhetők el.
(5) Közlekedési és közmű nyomvonalak és létesítmények védőtávolsága, védőterülete:
a) országos közutak külterületi szakasza mentén az út tengelyétől mért 50-50 m, ahol minden építési munkához a közútkezelő hozzájárulása szükséges,
b) 20 kV-os elektromos légvezetéké külterületen a szélső áramvezető száltól vízszintesen a nyomvonalára merőlegesen mért 5 m, belterületen 2,5 m,
c) kisfeszültségű föld feletti légvezeték esetén 1 m.
Közterület alakítására vonatkozó általános szabályok
8. § (1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:
a) hirdető (reklám) berendezés, a közlekedésbiztonság betartása mellett, legfeljebb 1 m2 nagyságban,
b) közúti tömegközlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút, szakrális emlék,
e) távbeszélőfülke.
(2) Közterületalakítási terv készítendő a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalommechanikailag együtt kezelendő, szabályozási terven jelölt közterületekre.
(3) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felülettel szabad ellátni. A burkolatlan felületeken, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani.
A szabályozási terv területfelhasználási egységei és övezetei
9. § (1) A község beépítésére szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő építési övezetekből áll:
a) Lakóterületek: falusias lakóövezet Lf
b) Vegyes területek: településközpont övezet Vt
c) Gazdasági területek: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet Gksz
d) Üdülő területek: hétvégi házas üdülőterület Üh
e) Különleges területek:
ea) temető területének övezete K-t
eb) sportterület övezete K-sp
ec) idegenforgalmi terület (szabadidő központ) övezet K-id
ee) folyékony hulladék kezelés üzemi területének övezete K-fh
(2) A község beépítésére nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő övezetekből áll:
a) Közlekedési és közműterületek:
aa) közút övezete KÖu
ab) közmű terület Kü
b) Zöldterületek Z
c) Erdőterületek:
ca) védelmi (védett és védő erdő) célú erdő övezete Ev
cb) gazdasági célú erdő övezete Eg
d) Mezőgazdasági területek:
da) általános mezőgazdasági övezete Má-á
db) természeti területek mezőgazdasági övezete Má-t
dc) kertes mezőgazdasági övezete Mk
e) Vízgazdálkodási területek:
ea) felszíni vizek övezete V
eb) mocsár területe V-mo
II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Falusias lakóterület
10. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) Az építési övezetben telkenként legfeljebb 2 lakásos (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db lakóépület,
b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi-, szociális épület,
c) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,
d) a lakófunkciót nem zavaró hatású mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, (pl.: terménytároló, pajta, állattartó épület, pince), ill. egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület, kézműipari építmény.
(2) A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye. Az egyéb jogszabályoknak megfelelő kialakult telkek beépítgetők, kivéve a 12 m szélességet el nem érő kialakult, de be nem épített telkeket.
(3) Telekhatár rendezés révén kialakuló telkek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 14,0 m-nél, a telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélessége az építési vonalon min. 16,0 m. Településkép védelmi szempontok miatt, telekösszevonás, szomszédos telkek esetén legfeljebb 45,0 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.
(4) Az övezeti előírások a beépítés jellegének megfelelően határozzák meg a beépítési módot.
a) Ha a telek utcai telekhatára nem merőleges az oldalsó telekhatárra, akkor az utcai homlokzatnak legalább egy ponton, illeszkednie kell a kötelező előkert határához. Az előkert mélysége az illeszkedés elve alapján határozandó meg.
b) Ha az építési övezet szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési módot is megenged, akkor a 20 méternél szélesebb telkek szabadon állóan is, az ennél keskenyebbek csak oldalhatáron állóan építhetők be. A szomszédos épületek közötti távolságnak legalább 6,0 méternek kell lennie, így a szabadon állóan elhelyezett épületek esetén is legalább 6 méteres az utcára jellemző oldalkerti elhelyezkedést meg kell tartani.
c) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
ca) Meglévő épületeket bővíteni csak az új épületekre meghatározott szabályok betartásával szabad.
cb) Meglévő épület elbontása esetén az új épület lehetőleg az eredeti helyére épüljön, az építési helyen belül. Amennyiben az építési helyen belül nem helyezhető el az épület, az eredeti épület helyén az eredeti épület méretével megegyező alapterületű épület csak akkor létesíthető, ha a szomszédos telkek beépítési lehetőségei ettől nem romlanak.
cc) Építési helyen belül a lakófunkciójú és/vagy lakossági forgalmat bonyolító épületnek, mindig az utca felől kell elhelyezkednie az utcaképet formáló módon.
cd) Melléképületek az építési telek utcafronttól mért 25 méterén belül csak a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el, 25 méteren túl a melléképület zártsorú beépítési módnak megfelelően is beépíthető.
(5) Az övezeti előírásnál magasabb, meglévő építmények kialakult állapotnak tekintendők. A meglévő épület bővítése esetén az építmény magassága nem nőhet, illetve a bővítmény/építmény magassága az övezeti előírás szerinti értékét nem haladhatja meg.
(6) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
a) Az utcára oromfalas megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége max. 8,5 m lehet, ennél szélesebb homlokzat az utca irányába kontyolt, vagy az utcával párhuzamos nyeregtetővel épülhet.
b) Saroktelken oldalhatáron álló épületnek utcaképet formáló homlokzattal kell rendelkeznie (tűzfalas nem lehet).
c) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, az által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
d) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli és a természetes építőanyagok színeitől eltérő színezésű fémlemezfedés nem alkalmazható).
e) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként, a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet.
(7) A lakóterületen az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú mezőgazdasági épület is elhelyezhető legfeljebb 5,5 m építménymagassággal, amennyiben az a szomszédos telket hátrányosan nem korlátozza és nem homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Telken belül az épületek közötti telepítési távolság értéke a tényleges építménymagasságával megegyező.
(8) A kerítés építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:
a) jellemzően áttört kerítés legfeljebb 2,5 m magasságig (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással készülhet. A tömör lábazat magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Anyaghasználatban és a tömör felület magasságában a szomszédos 3-3 telekhez kell igazodni.
b) Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fémlemez, natúr alumínium lemez, hullámlemez és cementlap, nyers beton felületű tömör fal, felületkezelés nélküli zsalukő nem lehet.
(9) A lakóépületi építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:
|
Építési övezet |
Telekalakításra |
Építmények elhelyezésére |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
Lf |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
Terület m2 |
szélesség m |
mélység m |
építési mód |
előkert |
zöldfelület % |
beépítettség |
ép.mag. m |
szintter. mut. |
|
|
Lf |
800 |
16 |
50 |
O, SZ |
i |
60 |
25 |
5,0/5,5* |
0,5 |
Településközpont vegyes terület
11. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló funkcionális egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az egyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek az övezeti előírásoknak megfelelően.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető funkciók:
a) igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi, szociális épületek,
b) közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató épületek,
d) lakóépületek,
e) játszókertek, közkertek, sportépítmények,
f) önálló új üzemi gazdasági funkció kizárólag abban az esetben létesíthető, ha a vegyes területre vonatkozó környezeti feltételek teljesítése biztosított.
(3) A területen közforgalom számára megnyitott, meglévő kereskedelmi-, szolgáltató-, igazgatási-, intézményi létesítmény bővítése esetén hely hiányában, a parkolási lehetőség közterületen is biztosítható.
(4) Az épületek a beépítési módnak megfelelő építési helyen helyezhetők el:
a) meglévő épületek bővítése az új területekre vonatkozó szabályok betartásával lehetséges,
b) meglévő épület elbontása esetén új épület lehetőség szerint az eredeti helyére épüljön.
(5) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
a) Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, ez által csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető.
b) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 35% lehet
c) Az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, fémlemezfedés nem alkalmazható).
(6) Az építési övezetben utcafronton tömör és áttört kerítés is megengedett. A tömör kerítés max. 2,0 m magasságig (festett, vakolt tégla falazat), valamint max. 2,5 m magasságig áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő mezővel) tömör lábazatos kialakítással is készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr fém, alumínium lemez, hullámlemez és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. A kerítés színezésére a természetes építő anyagok színeivel megegyező színeket lehet használni, fémháló kitöltő mezőnél a világos szürke, zöld és a fekete is alkalmazható.
(7) A zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak, melyeknek megvalósítását az építési engedélyben kell kikötni:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább ¼-ét háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen), növényzet kialakításával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legalább felét boríthatja.
b) új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális/nyugdíjas otthon) kialakítása esetén az intézménykert kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni.
c) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott, közepes növekedésű, lombos fa telepítendő.
d) a kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya egyszintű növényzetként 100% mértékig, a gyephézagos burkolat közül műanyag gyepráccsal fedett és gyepesített terület 15% mértékig beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
(8) A településközpont vegyes területek beépítettségük, egyéni karakterük alapján az alábbi építési övezetbe tartoznak:
a) Vt oktatási, kulturális, igazgatási intézményi és lakó területek vegyes övezete.
(9) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
(9) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások* |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
Vt |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
terület |
szélesség |
mélység |
építési |
előkert |
zöldfelület |
beépítettség |
ép.mag. |
szintter. |
|
|
Vt |
1500 |
18 |
40 |
SZ |
i,5 |
40 |
30 |
4,5 |
0,6 |
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
12. § (1) Környezetalakítási követelmények:
a) Telken belüli út burkolatának széle a szomszédos telekhatártól legalább 2 m távolságra lehet. Az előkerti és az oldalkerti sávban legalább egy sorban kétszintes (fa- és cserjeszint) fa- és cserjebeültetést kell megvalósítani, kivéve, ahol ezt a közlekedésbiztonság vagy a vagyonvédelem érdeke kizárja. Alapellátási tevékenységek esetén csak a parkoló-felület mentén kötelező fát telepíteni.
b) Reklámhordozó csak épülethomlokzaton, vagy kerítésen engedélyezhető.
c) A telken belüli 5 db gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló területe 4 db parkoló állásonként fásítva alakítható ki.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben elsősorban:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységi célú épület,
b) a gazdasági funkciójú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás,
c) kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató funkciók létesítményei,
d) igazgatási, egyéb irodaépület,
e) sportépítmény
f) közösségi, szórakoztató, kulturális épületek,
g) ipari jellegű és mezőgazdasági tevékenységet szolgáló építmények nem helyezhetők el.
(4) A Gksz-2 építési övezetben az úszótelkek telkesítendők a szabályozási tervnek megfelelően.
(5) Az építési övezetre vonatkozó határértékek:
|
Építési |
Telekalakításra vonatkozó |
Építmények elhelyezésére vonatkozó |
Építményekre |
||||||
|
Gksz |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
terület |
szélesség |
mélység |
építési |
előkert |
zöldfelület |
beépítettség |
ép.mag. |
szintter. |
|
|
Gksz-1 |
1000 |
30 |
- |
SZ |
K, 5 |
25 |
35 |
6,0 |
0,5 |
|
Gksz-2 |
200 |
10 |
20 |
SZ |
K |
30 |
K/60 |
4,5 |
0,6 |
Hétvégiházas üdülő területek
13. § (1) A hétvégiházas üdülőterületi építési övezetben elhelyezhető:
a) telkenként legfeljebb 2 üdülőegységes (két önálló rendeltetési egységet magába foglaló) 1 db hétvégi-házas épület,
b) a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató, vendéglátó épület,
c) az Üh-2 jelű építési övezetben a meglévő lakó- és gazdasági épületek felújíthatók, újraépíthetők,
d) a meglévő lakófunkcióval hasznosított telkeken telkenként összesen 3 db épület helyezhető el.
(2) Telekhatár rendezés, illetve telekosztás után kialakult telkek legkisebb szélességének az építési vonalon min. 16,0 m-nek kell lennie.
(3) Az épületek tervezésénél figyelembe veendő építészeti karakteri jellemzők az alábbiak:
a) A főépületek, illetve az utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű korszerű pikkelyes fedőanyag lehet (azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, trapézlemez, felületkezelés nélküli fémlemezfedés nem alkalmazható)
b) Pince, terepszint alatti építmény létesítése, felújítása, bővítése, átalakítása a kialakult állapotokat figyelembe véve történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény csak saját telken belül, a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg. Telkenként a térszín alatti beépítés legfeljebb 5%-kal haladhatja meg a felszín beépítettség mértékét.
(4) A hétvégi házas építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:
|
Építési |
Telekalakításra vonatkozó |
Építmények elhelyezésére vonatkozó |
Építményekre |
||||||
|
Üh |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
terület |
szélesség |
mélység |
építési |
előkert |
zöldfelület |
beépítettség |
ép.mag. |
szintter. |
|
|
Üh-1 |
1000 |
16 |
40 |
SZ |
5m |
70 |
20 |
4,5 |
0,4 |
|
Üh-2 |
1200 |
20 |
50 |
SZ |
5m |
70 |
20 |
5,5 |
0,4 |
Különleges területek
14. § (1) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:
1. K-sp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek övezete,
2. K-t jelű temetkezési célú különleges területek övezete,
3. K-id jelű szabadidő központ idegenforgalmi területének övezete,
4. K-fh jelű folyékony hulladék kezelőüzem céljára fenntartott övezet.
(2) A K-sp jelű nagy zöldterületet igénylő sportterületekre vonatkozó előírások:
|
Építési |
Telekalakításra vonatkozó |
Építmények elhelyezésére vonatkozó |
Építményekre |
||||||
|
K-sp |
legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
terület |
szélesség |
mélység |
építési |
előkert |
zöldfelület |
beépítettség |
ép.mag. |
szintter. |
|
|
K-sp |
5000 |
- |
- |
SZ |
3 |
70/50* |
10 |
5,5 |
- |
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
K-t |
Legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
Terület |
Szélesség |
Mélység |
Építési mód |
Előkert |
Zöldfelület |
Beépítettség |
ép. mag. |
Szintter. |
|
|
K-t |
4000 |
- |
- |
SZ,O |
5 |
40 |
15 |
5,0/9,0 |
- |
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
K-id |
Legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
Terület |
Szélesség |
Mélység |
Építési mód |
Előkert |
Zöldfelület |
Beépítettség |
ép. mag. |
Szintter. |
|
|
K-id |
5000 |
30 |
- |
SZ |
5 |
70 |
20 |
5,5 |
0,4 |
|
Építési övezet |
Telekalakításra vonatkozó előírások |
Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások |
Építményekre vonatkozó előírások |
||||||
|
K-fh |
Legkisebb telek- |
kötelező |
legkisebb |
legnagyobb |
|||||
|
Terület |
Szélesség |
Mélység |
Építési mód |
Előkert |
Zöldfelület |
Beépítettség |
ép. mag. |
Szintter. |
|
|
K-fh |
3000 |
- |
- |
SZ |
10 |
40 |
30 |
6,0 |
- |
III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
Zöldterületek
15. § (1) A zöldterületek a Szabályozási terven „Z” jellel jelölt közterületi zöldfelületek: közkertek.
(2) Az övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, a telkek összevonása engedélyezhető.
(3) A zöldterületeken a beépítési mérték 0%,
(4) Az övezetben kizárólag
a) a pihenést és játékot szolgáló építmények (pl.: sétaút, pihenőhely, játszótér),
b) köztárgyak, műtárgyak (pl.: szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút), valamint
c) kerti építmények (pl. pergola) helyezhetők el
d) A zöldterületeken épületek nem alakíthatók ki.
(5) A zöldterületeken elhelyezésre kerülő kerti építmények fa, felülkezelt fém (pl.: öntöttvas) terméskő és tégla felhasználásával készülhetnek.
(6) Az övezetben az egyes telkek legalább 80%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(7) A zöldterületek zöldfelülettel borított területének legalább ¼-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb 1/3-át boríthatja.
(8) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.
Erdőterület
16. § (1) Az erdőterületek övezetébe az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgáló erdő művelési ágú területek tartoznak, valamint azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) Az erdőterületek a hatályos erdészeti üzemtervekkel összhangban, az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybevételkor az erdők védelméről szóló törvényben19 meghatározottak a mérvadók:
a) az Eg jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívül minden más céllal (pl. gazdasági-fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-)hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek,
b) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.
(3) Eg jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:
c) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők),
d) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turista út, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó).
(4) Az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek. Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:
a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,
b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nemi minősülő építmények
c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak.
(5) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.
(6) A nemzeti ökológia hálózathoz tartozó területek erdősítése csak őshonos fajok felhasználásával történhet.
|
Övezet jele |
A kialakítható telek mérete* |
Épület elhelyezésére igénybe vehető legkisebb telek |
Beépítettség |
Szintterületi mutató |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Beültetési kötelezettség (%) |
A megengedett legnagyobb építmény magasság (m) |
|||
|
terepszint |
||||||||||
|
Legkisebb |
Legnagyobb |
Területe |
Szélessége |
Alatt* |
Felett |
|||||
|
Eg |
1500 |
- |
100.000 |
- |
0,3 |
0,3 |
- |
98 |
95 |
5,5 |
|
Ev |
1500 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
98 |
95 |
- |
Mezőgazdasági területek
17. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó általános előírások:
a) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakóépület+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete az országos érvényű jogszabályoknak megfelelően nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét.
b) Épület elhelyezésekor a figyelembe veendő előkert az úttengelytől legalább 12-12 m legyen.
(3) A mezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:
a) az MÁ-á jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző,
b) az MÁ-t jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző,
c) az Mk jelű kertövezet, ahol a szőlő-és kertművelés a jellemző.
(4) Az Má-á jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények:
a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges gazdasági építmények (pl.: állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók),
b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kint-lakáshoz” szükséges lakóépület.
(5) Az Má-t jelű övezetben elhelyezhető építmények:
a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés, állattartás) szükséges gazdasági építmények (pl.: állattartó épületek, terménytárolók, karámok) kivéve az „ex lege” lápterületek, ahol épület, építmény nem létesíthető
b) az övezetben lakóépület nem helyezhető el
(6) Az Mk jelű övezetben elhelyezhető építmények:
a) a szőlő-és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (pl.: pince, présház, gyümölcs-és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók),
b) az övezetben lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el.
c) Telekösszevonás a szomszédos telkek esetén legfeljebb 50 m kialakuló közterületi telekszélességig engedélyezhető.
(7) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
|
Az övezet |
A telek |
Az épület |
||||||||||||
|
Sajátos területhasználat |
Övezeti jel |
A beépítés jellemző módja |
A kialakítható új telek mérete (m2) |
Épület elhelyezésére igénybe vehető telek legkisebb |
A megengedett legnagyobb beépítettségi terepszint |
A megengedett legnagyobb építmény magassága (m) |
||||||||
|
legkisebb |
legnagyobb |
Területe (m2) |
Szélesség (m) |
Felett (%) |
Alatt (%) |
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
|||||||
|
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
Gazdasági épület |
Lakó+gazdasági épület (tanya) |
|||||||
|
Általános mg-i övezet |
Má-á |
SZ |
5.000 |
- |
200.000 |
200.000 |
50 |
50 |
0,3 |
0,3 |
- |
- |
5,5 |
4,5+5,5 |
|
Természeti területek mg-i övezete |
Má-t |
SZ |
10.000 |
- |
500.000 |
- |
50 |
- |
0,1 |
- |
- |
- |
5,5 |
- |
|
Kertövezet |
Mk |
SZ |
1500 |
- |
850 |
2005. január 1. előtt kialakult esetben |
12 |
- |
3 |
1,5+1,5 |
3 |
1,5+1,5 |
4,5 |
4,0+4,5 |
Vízgazdálkodási terület
18. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak:
a) a felszíni vízelvezető rendszer fő elemei, a közcélú nyílt csatornák medre (V),
b) a vízmedrek parti sávja a szabályozási tervben vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben (V),
c) a mocsár területe (V-mo).
(2) A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.
(3) V-mo jelű vízgazdálkodási övezet területe részben szilárd talajfelszínű, magas talajvízállásos, illetve nyílt talajvíz felszínű terület, ahol az építés csak vízgazdálkodási érdekből, a természeti értékek védelmét biztosítva, a különleges talajmechanikai adottságoknak megfelelő építési technológiával történhet.
IV. KÖZLEKEDÉSI- ÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Közlekedési és közmű területek
19. § (1) A közlekedési területek a meglévő és tervezett (szabályozott) közút területek, ill. a hozzá csatlakozó közlekedésüzemi létesítmény területével együtt, valamint a közműlétesítmények területei.
(2) A közúti közlekedési területeken a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények (pl.: várakozó helyiség, forgalomirányító helyiség) és legfeljebb A/2 méretű reklámépítmények helyezhetők el a forgalom biztonságának figyelembevételével, valamint az út kezelőjének hozzájárulásával.
(3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességű területeket kell biztosítani:
a) Országos mellékút: 74117 j. bekötő út: meglévő 12-16 m között változó, tervezett Kustánszeg-Kálócfa út 20 m.
Közművek létesítményei22
20. § (1) A meglévő közművek, hírközlési létesítmények egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(2) A közcsatorna hálózat megépítése után vállalkozási, gazdasági területről, lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is, a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) a megadott szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani.
(3) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezeknél nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vízjogi létesítési engedéllyel vezethető a csatornahálózatba (megépülte esetén), illetve a nyílt árkokba.
(4) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesült bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet telkeken belül, a zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha a továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.)
V. KÖRNYEZETVÉDELEM
Föld- és talajvédelem
21. § (1) A termőföldön történő építési engedélyköteles változtatások esetén országos érvényű külön jogszabály alapján az építési engedélyeztetési eljárásba a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyezési tervben külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával.
(2) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
(3) A földmozgatással járó munkavégzések során:
a) A felső humuszos réteget külön kell letermelni és deponálni.
b) A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel).
c) Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.
d) A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.
(4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
(5) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.
(6) A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.
(7) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(8) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (pl.: telepített növénnyel történő takarás) esetén létesíthető.
(9) A területen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.
(10) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
Levegőtisztaság-védelem
22. § (1) Kustánszeg a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik23. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet.
(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a határos határértéket meghaladó szennyezéssel járó
a) tevékenységet folytatni,
b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot kedvezőtlenül megváltoztatni nem szabad.
(3) A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
Felszíni- és felszín alatti vizek védelme
23. § (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység alapján az „B” érzékeny besorolású. A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
(2) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
(3) A szennyvízközmű-hálózattal még el nem látott területen a közműhálózat kiépítéséig a zárt és szivárgásmentes közműpótló használata kötelező. A területen közműpótló berendezés csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki. A szennyvízcsatorna-hálózattal csak gazdaságtalanul elérhető külterületi beépítésre szánt területen a fentiekben meghatározott kialakítású közműpótló vagy a hatóságok által engedélyezett korszerű-szakszerű egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható a szennyvizek környezetkímélő ártalmatlanítására.
Egyéb környezetvédelmi követelmények
24. § Zaj- és rezgés elleni védelem
(1) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció, területhasználat csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott üzemi eredetű környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, illetve a település helyi zajvédelmi rendeletében az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.
VI. ÉRTÉKVÉDELEM
A helyi egyedi védelemre vonatkozó előírások
25. § (1) A védett érték jó karban tartása, időszakonkénti felülvizsgálata és állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.
(2) A helyi építészeti értékek állaga megóvandó, homlokzati megjelenése, arányrendszere, anyaghasználata környezete védendő.
(3) Az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó előírások:
a) Felújítást, átalakítást csak az épület eredeti formavilágának megfelelően lehet engedélyezni.
b) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatátalakítása az épület jellegének megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia.
c) Épületben tetőablak csak síkban fekvően helyezhető el, az utcai homlokzaton a tetőtéri ablak nem létesíthető.
d) Az utcai homlokzaton nem helyezhető el zavaró létesítmény (pl.: parabola, klíma).
e) A védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.
f) A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat megtartandó.
(4) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után, a meglévő épület dokumentálása esetén engedélyezhető.
Táj- és természetvédelem
26. § (1) A kivitelezések során a környezetminőség szempontjából értékes, meglévő növényzet megóvásáról gondoskodni kell.
(2) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az eredeti helyen vagy annak közvetlen környezetében kell telepíteni.
a) A pótlandó növényzetállomány nagysága engedély alapján kivágott, vagy természetes módon elpusztult fapótlás esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott, elpusztított növényzet esetén a törzsátmérő egyenérték kétszerese, amit faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel kell pótolni. A visszapótlásra kijelölhető telepítési hely későbbi meghatározása esetén a kötelezően visszapótlandó fás növényállomány értékét mértékadó beszerzési áron a település zöldfelületeinek létesítésére, fenntartására elkülönített költségvetési keretbe be kell fizetni.
(3) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításnál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.
Záró rendelkezések
27. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet jóváhagyásával Kustánszeg Község Önkormányzata 6/2007 (III.5.). sz. ökt. rendelete hatályát veszti.
(3) A rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.