1
GOMBOSSZEG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELᔀ-TESTÜLETÉNEK
6/2007. (VIII.21.) SZÁMÚ RENDELETE
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Gombosszeg Község Önkormányzat Képviselᔐ-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ban,
valamint az épített környezet alakításáról és védelmérᔐl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint
az azt módosító 2006. évi L. törvény alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az
országos szabályoknak megfelelᔐen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település
közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji
és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fᜐzᔐdᔐ sajátos helyi követelményeket,
jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A RENDELET HATÁLYA
1. §
(1) A rendelet hatálya Gombosszeg Község teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá esᔐ területen területet alakítani, építményt, építmény részt, épületet tervezni,
kivitelezni, építeni, átalakítani, bᔐvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerᜐsíteni, lebontani, használni vagy
elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos érvényᜐ rendelkezések
megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (továbbiakban
tervek)• együttes alkalmazhatóságával szabad.
• Szabályozási tervek:
SZA-1 jelᜐ, Külterületi Szabályozási Terv M=1:4.000 ma.
SZA-2 Belterület Szabályozási Terve M=1:2.000 ma.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintᔐen minden természetes és jogi személyre nézve
kötelezᔐ elᔐírásokat tartalmaz, amelyek alól az elsᔐ fokú építési hatóság – jegyzᔐ - csak azon a
területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyat érintᔐen erre az
önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.
(4) A csillaggal jelölt szabályozási elemek OTÉK-ban foglalt határértékeknél megengedᔐbb
értékek, melyekhez a minisztériumi hozzájárulást a Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási
Hivatal Állami Fᔐépítésze 33/2007. számú hozzájárulásában megadta.
I. FEJEZET
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
2. §
(1) A település teljes területe bányatelek, így bármely építés esetén ki kell kérni a Pécsi
Bányakapitányság szakvéleményét, továbbá azon belföldi vagy külföldi jogi- és természetes
személy, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságá(ai)nak állásfoglalását,
mellyel(melyekkel) az illetékes miniszter koncessziós szerzᔐdést kötött.
Jóváhagyás idᔐpontjában MOL Rt.
(2) Kertépítészeti, illeszkedési terv készítendᔐ az építési engedélykérelemhez -
■ különleges területen és
■ külterületen.
Kertépítészeti, illeszkedési terv tartalmát ld. 1. számú mellékletben
(3) A Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalását ki kell kérni, a vonatkozó jogszabályban
meghatározott esetekben.
A kulturális örökség védelmérᔐl szóló 2001. évi LXIV tv.
2
(4) A használatba vételi kérelemhez benövényesítést igazoló fotó(ka)t mindenütt mellékelni kell,
ahol a terv beültetési kötelezettséget, ligetes zöldfelületként kialakítandó telekrészt, kötelezᔐ
védᔐfásítást ír elᔐ.
Beültetési kötelezettségre, kötelezᔐ védᔐfásításra, illetve zöldfelületként kialakítandó területrészre vonatkozó
elᔐírást ld. jelen rendelet 5.§ (8), (9), (10), (11) bekezdéseiben;
(5) Sugárzás céljára (adóantenna) is felhasználni kívánt antenna létesítése esetén, a létesítést
megelᔐzᔐen minden esetben be kell szerezni a HVK Hadmᜐveleti Fᔐcsoportfᔐnökség és a HM
Katonai Légügyi Hivatal szakhatósági hozzájárulását. A szakhatósághoz benyújtott kérelem
tartalmát a 2. számú melléklet tartalmazza.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
3. §
(1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket
számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezᔐen meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület-felhasználás vagy az építés minᔐsége a szabályozási
terven jelöltek szerint megváltozik, építés csak a változásnak megfelelᔐen engedélyezhetᔐ.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés a 7. 8. §- okban részletezett
feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható, elvi építési engedély igen, de ez esetben
az építés feltételeit a határozatban közölni kell.
(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhetᔐ, amelynek közterületrᔐl vagy magánútról
gépjármᜐvel közvetlenül történᔐ megközelítése biztosított.
(5) Azon kialakult esetekben, ahol az építmények-, épületek közti távolság kisebb, mint az OTÉK
36. § (2) bekezdésében meghatározott távolság, az építési engedélyezési eljárás során minden
esetben be kell szerezni tᜐzvédelmi szakhatósági véleményt.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek
rendeltetésszerᜐ használatához a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 42.§-ában meghatározott mértékᜐ
jármᜐtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(7) A közigazgatási terület beépítésre nem szánt területein – külterületen –tömör kerítés nem
létesíthetᔐ, a kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet;
Bírósági hatáskörbe tartozik a szomszédos telkeket elválasztó kerítés létesítése, illetᔐleg visszaállítása tárgyában
keletkezett jogvita elbírálása. Az építésügyi hatóság csak városrendezési, közbiztonsági, továbbá más
közérdekbᔐl, illetᔐleg a használat módja miatt rendelhet el, vagy tilthatja meg az építési telek határán kerítés
létesítését [ Ptk. 103. § (1), (2) bek. OTÉK 44. § .]
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK
4.§
(1) A szabályozási tervlapokon kötelezᔐ erejᜐ szabályozási elemek módosítása a helyi építési
szabályzat és a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
(2) A kötelezᔐ szabályozási elemek a következᔐk:
■ a terv határa, a közigazgatási határvonal;
■ szabályozási vonal - közterületet nem közterülettᔐl elválasztó vonal:
- meglévᔐ, megmaradó ingatlanhatár,
- újonnan kialakított, módosított határok,
■ eltérᔐ terület-felhasználási módok, területegységek határa,
■ építési övezet határa;
■ területegységre, építési övezetre vonatkozó elᔐírások;
■ építési hely és határa (az övezetenkénti elᔐírások paraméterei szerint, a kialakult vagy
kialakítandó telekhatárokhoz, illetve a vezetékek védᔐtávolságaihoz és/vagy egyéb
védᔐtávolságokhoz igazítva);
■ kötelezᔐ fásítás, beültetési kötelezettség határa, a telek zöldfelületként kialakítandó része;
■ védᔐtávolságok.
3
(3) Amennyiben terület-felhasználási egységgel vagy övezethatárral egybeesᔐ telekhatár változik,
a használat illetve az övezet értelemszerᜐen a változással egyezᔐen alakul.
(4) Az övezeti elᔐírásokban, az elᔐ-, oldal- és hátsókertek méretével lehatárolt építési hely
közmᜐvezetékek, ökológiai háló, illetve egyéb védᔐterületek védᔐtávolságaihoz minden esetben
hozzáigazítandó.
(5) Telekhatár(ok) kialakítása illetve megváltoztatása esetén, az építési hely és határvonala a tényleges
határ(ok)tól mért kötelezᔐ elᔐ-, oldal és hátsókertek betartásával értelemszerᜐen alakítandó, figyelemmel
a (4) bekezdésben rögzített védᔐtávolságokra is.
(6) A meglévᔐ, megtartható épület (terven kitöltéssel jelölt) építési helyet is jelent.
(7) Ahol a terv, építési helyet nem jelöl, ott az övezeti elᔐírásokban meghatározott paraméterek
szerinti elᔐ-, oldal- és hátsókertek értelemszerᜐen biztosítandók, figyelemmel a (4) bekezdésben
rögzített védᔐtávolságokra is.
(8) Ahol a terv beültetési kötelezettséget ír elᔐ, ott az OTÉK 25 §-ában meghatározott gyep, cserje
és lombkoronaszinten is zárt többszintes növényállomány telepítendᔐ, ha a terv övezetenkénti
elᔐírása másképpen nem rendelkezik. A beültetési kötelezettséggel érintett területen épület,
építmény nem helyezhetᔐ el, parkoló igen.
(9) Ahol a terv ligetes zöldfelületként kialakítandó telekrészrᔐl rendelkezik, ott az OTÉK 25 §-ában
meghatározott gyep, cserje és lombkoronaszinten részben zárt többszintes növényállomány
telepítendᔐ. A ligetesen fásítandó területeken sétaút, kerti bútorok, szobor, ivókút, pergola,
tereplépcsᔐ, legfeljebb 12 m2 nagyságú esᔐbeálló, a közvilágítás létesítményei, hirdetᔐtábla ill.
oszlop, torony helyezhetᔐ el. Parkoló itt nem létesíthetᔐ.
(10) Ahol a terv, kötelezᔐ védᔐfásítást ír elᔐ, ott az OTÉK 25.§-ában meghatározott
lombkoronaszinten is zárt növényállomány telepítendᔐ, ha a terv övezetenkénti elᔐírása
másképpen nem rendelkezik.
(11) A növényesítés csak ᔐshonos növényállomány telepítésével végezhetᔐ (ld. jelen rendelet 1.
számú függelék a Növényalkalmazás elvei).
(12) Az övezeti jelekben elᔐforduló “K” betᜐjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre elᔐírt
paramétereket a kialakult állapot szerinti adatokat meghaladják –
a) a kialakult állapot tartható, telekméret, beépítettség, zöldfelület, építménymagasság, elᔐkert
vonatkozásában újjáépítés esetén is;
b.) a kialakult elᔐkert mindig egy utcavonal mentén többségben elᔐforduló kialakult méretet jelenti.
c.) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közti távolság OTÉK
36. § (2) bekezdésében meghatározott értéknél kisebb, ez az érték csak átépítés esetén tartható. Új
építésnél a távolságokat az elᔐírás szerint biztosítani kell (ld.:még jelen rendelet 3. §. (5) bekezdés).
(13) Az irányadó jellegᜐ szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak,
vagy pontosításuk további részlettervezést igényel, ezért azok értelemszerᜐen módosíthatók az
építésügyi hatóság jogkörében. Építésügyi hatóság ilyen esetben az illetékes Tervtanács véleményét
kikérheti.
(14) Az irányadó szabályozási elemek a következᔐk:
■ javasolt telekhatár,
■ megszüntetᔐ jel,
■ javasolt funkciók;
II. FEJEZET
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS
5.§
(1) A tervezési terület építésügyi szempontból:
a.) beépítésre szánt területre és
b.) beépítésre nem szánt területre osztott.
4
(2) A tervezési területen építési engedély részleges közmᜐvesítéshez kötött, ahol az OTÉK 8. § (2)
bekezdés b.) pontjában meghatározott részleges közmᜐvesítés feltételeinek biztosítása mellett, a
környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott egyedi közmᜐvel történᔐ szennyvíztisztítást
és szennyvízelhelyezést kell biztosítani.
(3) A tervezési terület beépítésre szánt területei:
1. lakó- L jelᜐ,
1.1 falusias lakóterület, Lf-1 jelᜐ,
2. különleges -
2.1 temetᔐ területe. K-1temetᔐ jelᜐ,
(4) A beépítésre szánt területekre vonatkozó fᔐbb szabályozási elemeket az alábbiakban
értelmezett övezeti jel tartalmazza:
Beépítési mód
K(O,Sz)/O/Sz
Beépítettség (%)
Övezeti jel K/25
Lf-1 Építménymagasság(m)
K/4,5
Teleknagyság(m2)
K/1200
a.)Az övezeti jelben a betᜐjel a terület-felhasználásra utal, a szám pedig az azonos
terület-felhasználáson belül eltérᔐ karakterᜐ alövezetek számát jelöli.
b.) Az övezeti jelben indexszel feltüntetett betᜐjel az elsᔐdleges használatra utal, melyek jelentése a
következᔐ:
▬o–oktatással kapcsolatos -,
▬sp–sportolással kapcsolatos -,
▬v-vendéglátó létesítmények,
▬sz–szállodák, kereskedelmi szálláshelyek, szolgáltató létesítmények -,
▬nk –ligetesen növényesített növénykertek, arborétumok -,
▬öp –öko- park, a természetes növényzetet, ᔐshonos állatfajokat bemutató színtér;
▬temetᔐ,
c.) A beépítési mód sorában a “K” betᜐjel után zárójelben levᔐ betᜐjelek az övezetben
kialakult beépítési módokat mutatják, a betᜐjelek sorrendje többségi elᔐfordulást is tükröz. A “/
” jelekkel elválasztott betᜐjelek a beépítési módra vonatkozó, szabályozási tervben rögzített
lehetᔐséget mutatják, a betᜐjelek sorrendje elsᔐbbséget is jelent, tehát a beépítési mód
kizárásos alapon kerülhet meghatározásra a részletes övezeti elᔐírás szerint.
d.) A beépítettség(%) sorában a “K” betᜐjel kialakult állapotra utal (ld.: jelen elᔐírás 4. §.
(12) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni elsᔐ szám az övezet telkeinek maximális
beépíthetᔐségét mutatja. Ahol második szám van, az valamely övezeti sajátosságra utal,
melyet a szabályzat övezetenként részletez.
e.)Az építménymagasság(m) sorában a “K” betᜐjel kialakult állapotra utal (ld.: jelen
elᔐírás 4. §. (12) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni elsᔐ szám az övezet létesíthetᔐ
maximális építménymagasságát mutatja. Ahol második szám is van, az általában a
kialakítható épület/építmény legnagyobb vagy legkisebb homlokzatmagasságát jelenti,
melyet a szabályzat övezetenként részletez.
f.) A teleknagyság(m2) sorában a “K” betᜐjel kialakult állapotra utal (ld.: jelen elᔐírás 4. §.
(12) bekezdésének a.) pontját). A “/ ” jel utáni szám az övezetben kialakítható
teleknagyság legkisebb méretét mutatja.
g.) A telekalakítás lehetᔐségeire vonatkozóan: amennyiben a telekalakításban
résztvevᔐ, kialakult telkek együttes mérete a telekalakítás során nem csökken, de a
telekalakítás után sem éri el külön-külön a telkek mérete az övezetre elᔐírt kialakítható
telek legkisebb méretét, úgy a telekalakítás engedélyezhetᔐ (ld.: még jelen rendelet 8. §.
(1) bek. a.) b.) c.) pontja).
h.) Ahol a terv nyeles-telek kialakítását lehetᔐvé teszi, ott az oldalkertek távolságát a 4.
számú melléklet szerint kell meghatározni.
5
(5) A tervezési terület beépítésre nem szánt területei:
1.közlekedési-, közmᜐelhelyezési-, Köu-2 - Köu-6 jelᜐ,
2.zöld-, Z jelᜐ,
3.általános mezᔐgazdasági területekre-, Má-1, Má-2 jelᜐ,
4.kertgazdasági területekre-, Mk-1 jelᜐ,
5.erdᔐterületre E jelᜐ,
5.1 véderdᔐ-, E-v jelᜐ,
5.2 gazdasági célú erdᔐ-, E-g jelᜐ,
6. vízgazdálkodási területekre tagolódnak. V-1-V-3 jelᜐ,
(6) A tervezési terület –
- beépítésre szánt területein- az övezeti elᔐírásban meghatározott paraméterek szerinti
építési helyen, új beépítés csak a kilátásvédelmi adottságok védelmével létesíthetᔐ.
Amennyiben az építésügyi hatóság úgy ítéli meg, kérje ki a megyei fᔐépítész szakmai
véleményét.
- beépítésre nem szánt területeken építmény elhelyezése, a kilátásvédelmi adottságok védelmének
biztosításával, csak a megyei fᔐépítész szakmai véleménye alapján helyezhetᔐ el.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Lakóterület
6.§
(1) A lakóterületek övezeti tagolódását a szabályozási terv tünteti fel és a következᔐ táblázat a
vonatkozó részletes elᔐírásokat tartalmazza.
(2)Az
K(O,Sz)/O/Sz K/25
Lf-1 K/4,5 K/1200
jelᜐ övezet, Gombosszeg összefüggᔐ nagykertes, az ᔐsi szeres beépítésbᔐl folyamatosan
átalakuló, falusias beépítésᜐ lakóövezete, melyet változatos telekstruktúra, változatos telekméretek
jellemez, és amely telkenként legfeljebb kétlakásos, a 4,5 m-t meg nem haladó
építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.
“K” betᜐjel meghatározása ld. 4. §. (12) bekezdés
1.. Az övezetben elhelyezhetᔐ funkciók: OTÉK 14. § (2) bekezdés: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 pontja
szerinti építmények
2. A közmᜐvesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdése szerint biztosítandó.
3. A telekalakítás lehetᔐségei Bármely az alábbi paramétereknek megfelelᔐ telekalakítás
engedélyezhetᔐ, nyeles-telek létesíthetᔐ.
A kialakítható telek legkisebb területe K tartható ill. 1200 m2
legkisebb utcai homlokvonala K· tartható ill. 18-40m··
· a kialakult <14,0 m szélességᜐ telek (szabálytalan telekforma esetén átlag telekszélesség) nem beépíthetᔐ,
kivéve beállt beépítésben, beépített telkek közé rekedt ingatlan esetében, ha jelen elᔐírás egyéb paraméterei
betarthatók, akkor az beépíthetᔐ;
··▬Legalább (min) 20 m és legfeljebb (max) 40 m lehet, kivéve azon eseteket, amikor a kialakult telekformából
adódóan, a megmaradó telek mérete, csak ennél nagyobb szélességgel biztosítható;
▬kivéve: -nyeles-telek esetén, ahol az utcai nyél szélessége legalább 4,0 m legyen,
-szabálytalan utcavonal mentén, zsákutca végén, a közterületi kapcsolat legalább 4,0 m legyen,
-szabálytalan telekforma esetén, ahol a telek átlagos szélessége legalább 18,0 m legyen.
6
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
Beépítési módja Legnagyobb
beépítettsége %
Legkisebb
zöldfelület %
Kialakult oldalhatáron -, szabadon álló beépítés tartható, új
beépítés oldalhatáron álló legyen, kivételesen● szabadon
álló beépítés is engedélyezhetᔐ,
K tartható ill. 25 50
• Szabadon álló beépítés nyelestelken, valamint > 22 m telekszélesség esetén engedélyezhetᔐ,
5. A beépítés paraméterei
Az övezet telkein
Elhelyezhetᔐ Megengedett legkisebb
épületek száma elᔐkert oldalkert hátsókert
Beépítési mód
függvényében
Több épület is
lehet
K tartható ill.
6,0/4,0 m●
K●● ill. 6,0/4,0/4,5 m
K●● ill. 4,0 m min. 6,0 m ●●●
Oldalhatáron álló
Szabadon álló
● ▬ Kialakult elᔐkertre vonatkozó meghatározást ld. 4. §. (12) bekezdés, a.) és b.) pontjában;
▬ Saroktelken, oldalhatáron álló beépítés mentén, 4,0 m lehet;
●●▬Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél kisebb mint 6,0 m, akkor a tényleges
építménymagasságból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság tartandó.
▬ Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló,
szabadon álló beépítés esetén, saroktelken, teleknyúlvány mellett) az oldalkert nagysága legalább 4,0 m legyen.
▬ Ahol a szomszédos oldalkertek nagysága kisebb mint 4,0 m, ott legalább a tényleges építménymagasságból
OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság fele tartandó.
▬ Azon esetekben, ahol a kialakult telek utcai homlokvonala <16,0 m-nél, ott az oldalkert a tényleges
építménymagasságokból OTÉK 36. §-a szerint meghatározott távolság lehet, azaz 4,5 m.
▬ Nyeles telken az oldalkertek távolságát a 4. számú melléklet szerint kell meghatározni. Kivételesen a kialakult
állapothoz igazodóan, vagy védᔐtávolságok miatt ettᔐl el lehet térni, a melléklet szerinti kertek felcserélhetᔐk (ld.: még
jelen rendelet 4.§.(4) bekezdést).
•••▬ Hátsókert meghatározása telekhossz függvényében a 3. számú melléklet szerint lehet;
6. Az övezetben elhelyezhetᔐ épületekre vonatkozó megkötések
Megengedett
építménymagasság
Tetᔐzet és tetᔐ
hajlásszöge
Magastetᔐ legnagyobb
szélessége
Tetᔐ héjazata
K/4,5 m
az utcaképbe
illeszkedᔐ, jellemzᔐen
magastetᔐs legyen ●
9,0 m●●
Cserép hatású
fedés
alkalmazandó,
● Jellemzᔐen magastetᔐ fogalmának meghatározását ld. jelen szabályzat 8. §. (7) bekezdésében,
●● Magastetᔐ legnagyobb szélességének meghatározását ld. jelen szabályzat 8. §. (8) bekezdésében,
7. Egyedi elᔐírások: Az építési engedélykérelem jelen rendelt 2. §. (1) bekezdés, esetenként
(3) bekezdés szerint kiegészítendᔐ;
8. Sajátos jogintézmények
8.1 Építési tilalom: a MOL kutak és vezetékek terven jelölt védᔐtávolságában építeni nem lehet!
8.2 Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történᔐ lejegyzés érinti a következᔐ
ingatlanokat: 46-, 87-, 90/1-, 91/1-. 92/1-, 93/1-, 94/1-, 95/1-, 96/1-, 136/1-, 138-, 158-161-,
163-, 165-173 hrsz-ok.
8.3 Elᔐvásárlási jog:-
9. Vonatkozó védelmi kategóriák(Ld. III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 17. §)
a.) ÖRÖKSÉGVÉDELEM SZERINT:
- az 1. számú régészeti lelᔐhely érinti: a 28-, 30-, 31-, 32/1-, ./2-, 33-38-, 40-, 42-46 hrsz-okat.
- Régészeti érdekᜐ terület érinti: a 2-7 hrsz-okat; (ld. 5. számú melléklet)
-helyi védett egyedi tájérték: Petᔐfi S. u. 9. kᔐkereszt, Petᔐfi S. u. 11. harangláb, Petᔐfi S.
u. 25. 31. 35. 45.kútház (ld. 7. számú melléklet),
b.) EGYÉB: -
7
KÜLÖNLEGES TERÜLET
7.§
SZ
K tartható legfeljebb
100 m2 új építés
engedélyezhetᔐ
K-1
temetᔐ
K/5,0/9,5 K védendᔐ, illetve terv
szerint bᔐvíthetᔐ
(1) A
jelᜐ különleges övezet, a település temetᔐje számára kijelölt területek.
1. Általános elᔐírások
▬ A temetᔐ folyamatos karbantartásáról önkormányzat gondoskodik.
▬ A szabályozási terv szerinti véderdᔐ kialakításáról önkormányzat gondoskodik.
2. Az övezetben elhelyezhetᔐ épületekre vonatkozó megkötések
Megengedett
építménymagasság
Tetᔐzet és a magastetᔐ
hajlásszöge
Magasetᔐ
legnagyobb
szélessége
Tetᔐ héjazata
közterületrᔐl
látható oldalon
K/5,0 ·m Környezetéhez illeszkedᔐ
szerkezet legyen. max. 14,0 m
Cserép-, fém- és
üvegfedés
alkalmazható
· Templom, kápolna esetén ettᔐl el lehet térni (ld. Jelen szabályzat 8. §. (9) bek).
3. Egyedi elᔐírások
▬Építési engedélykérelem tartalma jelen szabályzat 2. §. (1), (2) bekezdés szerint
kiegészítendᔐ, használatbavételi engedély pedig, jelen rendelt 2. §. (4) bekezdés szerint adható;
4. Sajátos jogintézmények:
4.1 Építési tilalom: -
4.2 Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történᔐ lejegyzés érinti a következᔐ
ingatlanokat: -
4.3 Elᔐvásárlási jog:-;
5. Vonatkozó védelmi kategóriák
a.) örökségvédelem szerint: -
b.) egyéb: A jelölt véderdᔐ telepítése kiemelt önkormányzati feladat legyen (ld.:jelen
rendelet 1.számú Függelék);
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELᔀÍRÁSOK
8.§
(1) Telekalakítás:
a.) Az övezetre elᔐírt legkisebb telekméretet el nem érᔐ telkek esetében -
▬ telekhatár-rendezés akkor engedélyezhetᔐ, ha a telekalakításban érintett telkek együttes
nagysága nem csökken.
▬ telekméret növekedést eredményezᔐ bármely telekalakítás akkor is engedélyezhetᔐ, ha
az így megnövekedett nagyságú új tel(k)ek mérete továbbra is az övezeti határérték alatt marad.
b.) A fennmaradó telek esetében is be kell tartani a kialakítható telekre vonatkozó
paramétereket.
8
c.) Ha a kialakult telek mérete útszélesítés(közérdek) miatt csökkent, és így az övezetre
elᔐírt legkisebb telekméretet már nem éri el, illetve nem osztható fel, a felosztás illetve a beépítés
az eredeti telekmérethez számítható.
(2) Ha a település egyes részeit érintᔐ kiszolgáló és lakóút, valamint a hasonló rendeltetésᜐ és
szerepkörᜐ külterületi helyi közutak létesítése, bᔐvítése vagy szabályozása szükséges –
kisajátítási eljárás nélkül, az épített környezet alakításáról és védelmérᔐl szóló 1997. évi LXXVIII.
tv-ben szabályozottak szerint - a teleknek az út céljára szükséges részét az önkormányzat igénybe
veheti és lejegyezheti. A lejegyzéshez az érdekeltek hozzájárulása nem szükséges. A lejegyzést a
jegyzᔐ határozattal rendeli el. Másodfokon a megyei közigazgatási hivatal jár el.
(3) Az állattartás szabályairól Gombosszeg Község Önkormányzata Képviselᔐ-testülete „az
állattartás szabályozásáról” szóló külön rendeletével rendelkezik.
(4) Fᔐfunkciót (továbbiakban fᔐépületet) kiegészítᔐ épületek, építmények -
a.) a fᔐépülettel építészeti egységet alkotva, az oldal és hátsó telekhatártól az övezetre elᔐírt
oldal- illetve hátsókert(ek) betartásával, a fᔐépület takarásában helyezhetᔐk el.
b.) a fᔐépületet kiegészítᔐ épületek homlokzat-, illetve gerincmagassága a fᔐépületét nem
haladhatja meg, tömegarányaival annak tömegarányait kell követni.
c.) Oldalhatáron álló beépítés esetén a fᔐépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti
egységet alkotva építhetᔐ.
d.) Szabadon álló beépítés esetén a fᔐépület takarásában helyezhetᔐ el, azzal építészeti
egységet alkotva, az övezeti elᔐírás szerint oldalkerteket tartva.
(5) Az elᔐ-, oldal- és hátsókert értékei, ahol övezetenként erre külön szabályozás nincs, az OTÉK
szerint tartandók.
(6) Elᔐkert csak a kialakult állapot és az övezeti elᔐírás szerint engedélyezhetᔐ. A 8,0 m-nél
kisebb elᔐkert esetén az épületek utcai homlokzatán erkély vagy loggia nem létesíthetᔐ.
(7) Az új épületeket a természeti illetve az épített környezethez igazodóan, jellemzᔐen
magastetᔐvel kell kialakítani.
Jellemzᔐen magastetᔐnek számít az a tetᔐzet, ahol az épület vagy építmény bruttó alapterületének legalább 70
%-át magastetᔐ fedi, így terasz, torony stb. létesítése nem kizárt
(8) Az övezeti elᔐírásokban meghatározott magastetᔐ szélessége, a magastetᔐ tetᔐidomainak
legnagyobb fesztávolságát jelenti.
(9) A tervezési terület bármely övezetében, a megengedett legnagyobb építménymagasságtól pozitív
irányban akkor lehet eltérni, ha a település történeti múltját, híres személyiségét, bármilyen egyházi,
kulturális nevezetességét ᔐrzᔐ, jelen image-át hírdetᔐ, idegenforgalmi vonzerᔐt jelentᔐ, stb. céllal torony,
toronyszerᜐ építmény létesítésének igénye merül fel. Ilyen esetben a helyi építési hatóság a tervezett
ingatlan közvetlen szomszédját bemutató utcaképi fotómontázzsal egészíttesse ki az építési
engedélykérelmet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenᔐen. Ezt követᔐen
építési engedélyt kiadni a területi tervtanács szakvéleménye alapján lehet.
(10) A tervezési terület beépítésre szánt területein föld alatti építmény létesíthetᔐ (pince, mélypince,
mélygarázs, stb.), melynek nagysága az övezetre elᔐírt beépítést legfeljebb 15 %-al haladhatja meg.
(11) A tervezési terület beépítésre nem szánt területein – külterületen – látszó beton támfal, valamint
tömör kerítés nem létesíthetᔐ. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet.
9
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMᜀTERÜLET
9.§
( 1 ) A közutak számára a Sza-1 jelᜐ, valamint a Sza-2 jelᜐ szabályozási tervlapokon jelölt építési területeket
(szabályozási szélességet) biztosítani kell, amely területen a közmᜐvek (védᔐtávolságok és biztonsági
övezetek betartásával) az MSZ 7487 szabvány szerint helyezhetᔐk el. Az újonnan tervezett utakat a 9.
számú melléklet szerinti mintakeresztszelvények alapján kell kialakítani.
(2) A közmᜐvek kivételesen – szolgalmi joggal terhelten – magánterületen is átvezethetᔐk.
(3) A közmᜐlétesítmények ágazati elᔐírások szerinti védᔐtávolságait be kell tartani. A biztonsági
övezeteken, védᔐtávolságokon belül mindennemᜐ építési tevékenység csak az illetékes
üzemeltetᔐ hozzájárulásával engedélyezhetᔐ. Biztonsági övezetet érintᔐ létesítmény építési
engedélyezési terve csak a vezeték üzemeltetᔐjének elᔐzetes írásbeli hozzájárulásával készíthetᔐ.
(4) Utak alatt a közmᜐvek elrendezésénél mindig a távlati összes közmᜐ elhelyezési lehetᔐségét
kell figyelembe venni. A csak a távlatban várható közmᜐvek számára is, a legkedvezᔐbb
nyomvonalú fektetési helyet kell szabadon hagyni.
(5) A közlekedési területek körébe a következᔐ közlekedési létesítmények tartoznak:
1. országos mellékút-bekötᔐút (7414. sz.), belterületi gyᜐjtᔐút Köu-2
2. belterületi mellékút, kiszolgáló utak Köu-3
3. vegyeshasználatú kiszolgáló út Köu-4
4. öko-útvonal, gyalogút, kerékpárút Köu-5
4. külterületi földút Köu-6
(6) A tervlapokon védᔐtávolsággal ábrázolt közlekedési nyomvonalak mentén bármilyen mᜐvelési
ág változása, építés engedélyezés esetén ki kell kérni az illetékes szakhatóság, a Zala Megyei
Közlekedési Felügyelet véleményét.
(7) A tervezett közutak kiépítéséig, azok terven jelölt építési területein a jelenlegi mᜐvelési ág tartandó, a
jelölt területeken új beépítés az út megvalósulásáig nem hozható létre.
(8) A közutak közterületnek minᔐsülᔐ építési területein minden esetben elhelyezhetᔐk az OTÉK.
26. § (3) bekezdés 1. 2. 3. pontja szerinti építmények, valamint:
a.) hirdetᔐ berendezések,
b.) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d.) szobor, díszkút,
e.) távbeszélᔐ fülke.
(9) A mezᔐgazdasági területek útjait és a szᔐlᔐhegy útját legalább 5 m szélességᜐ építési terület
biztosításával, legalább 3,0 m szilárd burkolatszélességgel kell kiépíteni.
Szilárd burkolat legyen: terméskᔐ-, kisköves-kiselemes-, de legalább talajstabilizációs szerkezetᜐ,
(10) Útépítéskor, felújításkor vagy javításkor a felszínt rendezni kell:
-a megbolygatott területeket a szabályozási terv szerinti felhasználásnak megfelelᔐen kell
rekultiválni, a rendezés a mindenkori kivitelezᔐ feladatköre kell legyen.
-a közutak építési területén húzódó fasorok védelmérᔐl a javító- ill. építᔐmunkát végzᔐknek kell
gondoskodni, a védelem módjáról külön dokumentációt kell az engedélyeztetés során készíteni.
(ld. 8. számú melléklet)
(11) Az övezetben elhelyezhetᔐ építményekre vonatkozó kikötések megegyeznek a “A település
zöldfelületi rendszere” címᜐ 10. §. (4) bekezdésében foglaltakkal.
(12) Vonatkozó védelmi kategóriák (Ld. III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 17. §):
ÖRÖKSÉGVÉDELEM SZERINT:
a.) Régészeti érdekᜐ terület érinti a következᔐ útvonalakat:
-a Köu-2 jelᜐ övezetben: 041-, 049-, 79 hrsz-okat;
10
A TELEPÜLÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZERE
10. §
(1) A település zöldterületeit a tervlapok tüntetik fel.
(2) A Z jelᜐ zöldterületeken legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetᔐ(k) el épület(ek).
(3) A Z jelᜐ övezetben az OTÉK 27.§ (4) bekezdés a). b.) c.) pontja szerinti építmények
létesíthetᔐk. Elhelyezhetᔐk továbbá hirdetᔐ, reklám, hirdetés, köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
szobor, diszkút, pihenᔐ pad, távbeszélᔐ fülke, fix árusító pavilon, illemhely, építményei létesíthetᔐk.
(4) Azöldterületen kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhetᔐ építményekre vonatkozó kikötések:
-Építményt elhelyezni, meglévᔐ és új ingatlanhatártól legalább 6,0 m elᔐ-, oldal-, és hátsó
távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet.
-A létesítendᔐ építmény építménymagassága (H) legfeljebb 4,5 m lehet;
-Az építmény közmᜐellátása jelen rendelet 5. §. (2) bekezdés szerint biztosítandó.
-Építmény elhelyezése miatt fa kivágása nem engedélyezhetᔐ;
(5) A zöldterületek szakszerᜐ kialakításáról és folyamatos karbantartásáról önkormányzat ill. a
mindenkori tulajdonos vagy megbízott, bérlᔐ, stb. gondoskodik.
(6) A zöldterületek övezeteiben a sétautakat kiselemes térburkolattal lehet kialakítani vagy/és
kᔐszegély között kavicsburkolatúak lehetnek, illetve fából készülhetnek.
(7) Önkormányzat számára elᔐvásárlási jog jegyezendᔐ be a következᔐ ingatlanokra: 81-87 hrsz,
052 hrsz tervszerinti részére.
(8) Vonatkozó védelmi kategóriák (Ld. III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 17. §):
ÖRÖKSÉGVÉDELEM SZERINT:
-Régészeti érdekᜐ terület érinti a következᔐ ingatlanokat: 052-, 78-, 81-, 87 hrsz-okat; (ld.
5. számú melléklet)
ERDᔀTERÜLETEK
11. §
(1) Gombosszeg közigazgatási területén meglévᔐ és telepítendᔐ erdᔐk rendeltetés szerint:
1. védett ill. védelmi erdᔐ Ev
2. gazdasági erdᔐ Eg
A meglévᔐ és a telepítendᔐ erdᔐk elsᔐdleges rendeltetéseinek megállapítására az 1996. évi LIV. tv.II. fejezet
18. §. a, b, c, d, e pontja és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet 22. §. a, pont
alkalmazásával az erdészeti hatóság jogosult.
(2) A védelmi rendeltetésᜐ erdᔐben épületet elhelyezni nem szabad.
(3) A gazdasági rendeltetésᜐ erdᔐben, legfeljebb 0,2 % beépítés akkor hozható létre, ha az erdᔐ
nagysága meghaladja a 10 ha-t, és 50 m-nél minden irányban szélesebb terjedelmᜐ, továbbá a
kialakítható funkció az erdᔐ rendeltetésének megfelelᔐ gazdasági épület, az ott dolgozók ellátását,
pihenését szolgáló szállás, ellátás lehet.
(4) Az erdᔐterületeken létesíthetᔐ építmények építménymagassága legfeljebb 4,5 m magas lehet. Az
épületet magastetᔐs kialakítással, tájba illeszkedᔐ módon kell kialakítani. A tájba illeszkedést e rendelet 1.
számú melléklete szerinti tartalommal elkészített kertépítészeti, illeszkedési terv alapján kell igazolni.
Jellemzᔐen magastetᔐ fogalmának meghatározását ld.: jelen rendelet 8.§. (7) bekezdés;
(5) Önkormányzat számára elᔐvásárlási jog jegyezendᔐ be a 163 hrsz-ú ingatlanra.
(6) Vonatkozó védelmi kategóriák (Ld. III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 17. §):
ÖRÖKSÉGVÉDELEM SZERINT:
a.) nyilvántartott régészeti lelᔐhelyek:
2. számú régészeti lelᔐhely érinti: az Eg jelᜐ övezetben a 042-, 044/1 hrsz-okat.
3. számú régészeti lelᔐhely érinti: az Eg jelᜐ övezetben: 056/6 hrsz-t.
11
b.) Régészeti érdekᜐ terület érinti:
-az E-g jelᜐ övezetben a 017/1-, ./2-, 019/2-, ./3-, ./11-, ./12-, ./15-, 039-, 040-, 042-, 044/1 hrsz-okat.
-az E-v jelᜐ övezetben a 014/5-, 050/7 hrsz-okat;
MEZᔀGAZDASÁGI TERÜLETEK
12. §
(1) A mezᔐgazdasági területek a földhasználat szerint a következᔐ terület-felhasználási
egységekre tagolódnak:
a.) Általános mezᔐgazdasági területekre, melyek alövezetei:
▬ szántó -, szᔐlᔐ -, gyümölcsmᜐvelésᜐ területek; Má-1 jelᜐ,
▬ gyep, rét legelᔐ felületek; Má-2 jelᜐ,
b.) Kertgazdasági területek, melyek alövezetei:
▬ Szᔐlᔐ, gyümölcs, egyéb mᜐvelésᜐ területek; Mk-1 jelᜐ,
(2) A területeken bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi
hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdése elᔐírásainak értelmében
be kell szerezni.
AZ ÁLTALÁNOS MEZᔀGAZDASÁGI TERÜLETEK
13. §
(1) A Má-1 jelᜐ általános (árutermelési) mezᔐgazdasági rendeltetésᜐ területeken elsᔐsorban a
növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei helyezhetᔐk el.
(2) Az övezet területén:
▬ a 2000 m2-t el nem érᔐ teleknagyság esetében építményt elhelyezni nem szabad,
▬ a 2000 m2 –t elérᔐ vagy meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel, de
legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületᜐ gazdasági épület helyezhetᔐ el, terepszint alatti építmény
építhetᔐ, jelen elᔐírás 8. §. (10) bekezdése szerint.
▬ a 6000 m2 -t elérᔐ vagy meghaladó teleknagyság esetén, 3%-os beépítettséggel, egy gazdasági
épület, és lakóépület helyezhetᔐ el OTÉK. 29.§.(4) bekezdése szerinti megosztásban.
(3) A Má-2 jelᜐ, gyep mᜐvelési ágban nyilvántartott területeken, a 6000 m2 -t meghaladó nagyság esetén
2 %-os beépítettséggel, egy gazdasági épület helyezhetᔐ el, terepszint alatti létesítmény nem létesíthetᔐ,
de az övezet Cserta patak menti ökológiai hálóval érintett területeire építmény nem helyezhetᔐ el.
(4) Az általános mezᔐgazdasági területek Má-1 és Má-2 jelᜐ övezetein az OTÉK 1. számú
melléklete 55/A pontja szerinti birtoktest nem alakítható ki.
(5) A kialakítható beépítésekre, valamint az elhelyezhetᔐ építményekre vonatkozó kikötések:
▬ Építményt elhelyezni, meglévᔐ és új ingatlanhatártól legalább 8,0 m elᔐ-, oldal-, és hátsó
távolságok megtartásával, szabadon állóan lehet;
▬ A létesítendᔐ építmény építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet;
▬ Építési engedély kiadásának feltétele, jelen rendelet 5. § (2) bekezdés szerint
meghatározott részleges közmᜐvesítettség biztosítása.
▬ Az övezetben építési engedély tartalmát jelen rendelet 2. §. (1), (2) esetenként (3) bekezdése szerint ki
kell egészíteni.
(6) Vonatkozó védelmi kategóriák (Ld. III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 17. §):
ÖRÖKSÉGVÉDELEM SZERINT:
a.) nyilvántartott régészeti lelᔐhelyek:
1. számú régészeti lelᔐhely érinti: a Má-2 jelᜐ övezetben a 31-, 32/5-, 33-38-, 40-, 42-44
hrsz-okat.
3. számú régészeti lelᔐhely érinti: a Má-2 jelᜐ övezetben a 056/1-, ./4-, ./5 hrsz-okat ;
b.) Régészeti érdekᜐ terület érinti: a Má-2 jelᜐ övezetben: 014/3-, 15-22-, 53-, 56-, 57-, 69-
77 hrsz-okat.
12
KERTGAZDASÁGI TERÜLETEK
14.§
(1) Az
Mk-1 K(O/Sz)/Sz/O K(4-2)/3 K/4,5/6,5 K/2000
jelᜐ szᔐlᔐhegyi övezetek elsᔐsorban szᔐlᔐ-gyümölcs mᜐvelésᜐ területek, melyek a hagyományos szᔐlᔐ- és
gyümölcstermeléssel és feldolgozással kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.
“K” betᜐjel meghatározása ld. 4. §. (12) bekezdés
1. Az övezetben elhelyezhetᔐ funkció: elsᔐsorban a szᔐlᔐ- és gyümölcstermeléssel és
feldolgozással, borászattal kapcsolatos építmények, valamint a területet látogatók ellátását szolgáló
vendéglátó, szálláshely szolgáltató, szolgáltató, kereskedelmi, egyházi épületek, kivételesen● a
tulajdonos, a használó, a személyzet számára szolgáló lakások.
● Kivételesen épület csak a 2000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén engedélyezhetᔐ.
2. A közmᜐvesítettség mértéke: 5. §. (2) bekezdés szerint biztosítandó. Az övezetben vízrendezési terv
alapján a felszíni vizeket el kell vezetni●.
● vízrendezési tanulmánytervet Önkormányzat elkészítteti 2010. október 31-ig.
3. A telekalakítás lehetᔐségei Az alábbi paramétereknek megfelelᔐ telekalakítás engedélyezhetᔐ.
A kialakítható telek Legkisebb területe K tartható ill. 2000 m2
Legkisebb utcai homlokvonala K tartható● ill. 16,0 m
● Ha a kialakult telekszélesség <9,0 m, a telek nem beépíthetᔐ;
4. Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett
Beépítési módja Legnagyobb beépítettsége %
Kialakult szabadon álló ill. oldalhatáron
álló beépítés tartható, új beépítés
szabadon álló legyen kivételesen●
oldalhatáron álló is engedélyezhetᔐ.
< 800 m2 - 0%●●,
800 ≤ 2000 m2 - 4%*, de max. 60m2
2000 ≤ 4000 m2 - 3%, de max. 80 m2
> 4000 m2 - 2%, de max. 120 m2···
● Oldalhatáron álló beépítés akkor engedélyezhetᔐ, ha a kialakult telekszélesség <18,0 m, de >9,0 m.
●● Földpince létesítésére vonatkozó elᔐírást, jelen szabályzat 8. § (10) bekezdése tartalmazza.
···A >10000 m2 nagyságú teleken birtokközpont létesíthetᔐ OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdése szerint.
*A táblázat csillaggal jelölt adata OTÉK-ban foglalt értéktᔐl megengedᔐbb értékek, melyhez hozzájárulását a
Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Fᔐépítésze 33/2007. számú szakvéleményében
megadta.
5. A beépítés paraméterei
Az övezet telkein
Elhelyezhetᔐ épületek Megengedett legkisebb
száma elᔐkert oldalkert hátsókert
Beépítési mód
függvényében
<2000 m2 teleknagyság esetén:
egy épület
>2000 m2 teleknagyság esetén:
több épület is épület létesíthetᔐ●
K tartható
vagy
8,0 m
K●●/3,0 m
K●●/6,0 m
12,0 m
Szabadon álló
Oldalhatáron
álló
● Borház építése esetén a tároló tornyok földbe süllyesztve létesíthetᔐk, vagy az elᔐírt építménymagasság
betartásával épületbe helyezendᔐk el.
●●▬Bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak (váltakozó oldalhatáron álló,
szabadon álló beépítés esetén, saroktelken) az oldalkert nagysága legalább 3,0 m legyen.
▬Ha a kialakult oldalkert bármely olyan beépítés esetén, amikor az oldalkertek egymással szomszédosak
(váltakozó oldalhatáron álló, szabadon álló beépítés esetén, saroktelken) < 3,0 m, akkor a tényleges
építménymagasságból, OTÉK 36. §. (2) bekezdése alapján meghatározható érték fele tartható.
▬Ha a kialakult oldalkert oldalhatáron álló beépítésnél < 6,0 m, akkor a tényleges építménymagasságból,
OTÉK 36. §. (2) bekezdése alapján meghatározható érték tartható.
13
6. Az övezetben elhelyezhetᔐ épületekre vonatkozó megkötések
Megengedett
építménymagasság
Tetᔐzet és tetᔐ
hajlásszöge
Magastetᔐ legnagyobb
szélessége
Tetᔐ
héjazata
K tartható, új épület
esetén legfeljebb
4,5/6,5 m● lehet
A környezetébe
illeszkedᔐ jellemzᔐen
magastetᔐ●● lehet,
16,0 m
Szürke
pala nem
lehet
● ▬ Az épület homlokzatmagasságának egyetlen pontja sem lehet nagyobb mint 6,5 m.
▬Borászati üzem létesítése esetén látszó fémtartályok nem létesíthetᔐk (az építménymagasság ez esetben is tartandó).
●● Jellemzᔐen magastetᔐ fogalmának meghatározását ld. jelen szabályzat 8..§. (7) bekezdésében.
7. Egyedi elᔐírások
▬Építési engedélykérelem tartalma jelen szabályzat 2.§. (1), és (2) bekezdése szerint
kiegészítendᔐ.
▬Minden építés feltétele a szᔐlᔐhegyre kiterjedᔐ, -vízrendezési tanulmányterv elkészítése,
8. Sajátos jogintézmények
8.1 Építési tilalom:-
8.2 Helyi lakó és kiszolgáló utak számára történᔐ lejegyzés érinti a következᔐ ingatlanokat:-
8.3 Elᔐvásárlási jog:-
9. Vonatkozó védelmi kategóriák(Ld. III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 17. §)
a.)ÖRÖKSÉGVÉDELEM SZERINT:
- Természeti értékek: a domboldalak beépítése a kilátásvédelmi adottságok és a
tájkarakter megᔐrzése miatt fokozott figyelmet igényel, csak illeszkedᔐ épület, építmény
létesíthetᔐ, amit kertépítészeti-illeszkedési tervvel igazolni kell (ld. 1. számú melléklet).
b.) EGYÉB: -
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
15. §
(1) A tervezési terület vízgazdálkodási területeit a tervlap tünteti fel, melyek:
a.) V-1 jellel ellátott árok, vízfolyás,
b.) V-2 jellel ellátott tómeder és környezete,
c.) V-3 jellel ellátott vízmᜐ.
(2) A vízfolyások folyamatos karbantartásáról, tisztításáról gondoskodni kell. Az övezetben a
vízkárelhárítási építményeken túl, gyalogos hidak építése engedélyezhetᔐ.
(3) Tó létesítése vízjogi engedélyhez kötött tevékenység.
(4) A tó kialakításánál és a vízfolyások szabályozásánál figyelemmel kell lenni:
a.) az élᔐhelyek védelmére,
b.) a partvonalak kialakítása növényzettel fedett legyen, beton meder kialakítás nem
megengedhetᔐ a vízparti területeken.
(5) Külterületen a partszabályozási vonaltól legalább 50 m-es távolságig beépítetlen,
vízgazdálkodási védᔐterületek biztosítandók.
(6) Vonatkozó védelmi kategóriák (Ld. III. Fejezet, Értékvédelem, Integrált örökségvédelem 17. §):
ÖRÖKSÉGVÉDELEM SZERINT:
a.) Régészeti érdekᜐ terület érinti: a V-2 jelᜐ övezetben a 052 hrsz- ot;
14
KÖZTERÜLETEK
16. §
(1) Gombosszeg közigazgatási területén található közterületeit rendeltetésüknek megfelelᔐ célra
bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstᔐl eltérᔐ használatához az önkormányzat, mint tulajdonos
hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérᔐ használat, építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi
hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhetᔐ eltérᔐ használat, amennyiben más törvény vagy
rendelet ezt nem zárja ki, az alábbi lehet:
a.) hirdetᔐ, reklám berendezés-,
b.) fix árusító pavilon-,
c.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-,
d.) illemhely építménye-,
e.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-,
f.) szobor, diszkút, pihenᔐ pad-,
g.) távbeszélᔐ fülke elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhetᔐ építményekkel szembeni elvárások:
a.) árusító pavilon legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,00 m
építménymagassággal, magastetᔐs kialakításban létesíthetᔐ,
b.) a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek az egész településben egységes
kialakításúak lehetnek,
d.) az építmények közmᜐellátása csak földkábellel történhet,
e.) közterületen építmény elhelyezés miatt fa kivágás nem engedélyezhetᔐ.
(6) A szabályozási terv újonnan kialakítandó közterületei:
-közutak,
-gyalogos, kerékpáros utak,
-közparkok,
(7) A közterületen lévᔐ fák, fasorok csonkolása vagy kivágása csak akkor engedélyezhetᔐ, ha -
a) a fa egészségi állapota,
b) a baleset-elhárítás,
c) vagy közegészségügyi szempontok azt elkerülhetetlenül szükségessé teszik.
(8) A közterületek eredeti rendeltetésétᔐl eltérᔐ használatának idᔐtartamát, használatának egyéb
feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
III. Fejezet
ÉRTÉKVÉDELEM
Integrált örökségvédelem
17.§
(1) Gombosszeg természetvédelmi és kultúrtörténeti értékeit, azok határait a Sza-1, Sza-2 jelᜐ
tervlapok tüntetik fel, melyek a következᔐk:
a.) régészeti területek határa. -Rb.)
régészeti érdekᜐ terület határa -Rc.)
helyi jelentᔐségᜐ egyedi tájérték T
(2) A szabályozási tervlapok külön számmal Gombosszeg ismert régészeti lelᔐhelyeit jelölik. Jelen
szabályzat övezetenként tartalmazza a lelᔐhellyel érintett ingatlanokat helyrajzi számok szerint. Az
5. számú melléklet pedig a régészeti lelᔐhelyek összesített listáját tartalmazza.
15
(3) A nyilvántartott régészeti lelᔐhelyek területén minden 30 cm-t meghaladó földmunkával járó, illetᔐleg
a terület jellegét veszélyeztetᔐ, befolyásoló változtatást csak a kulturális örökség védelmérᔐl szóló 2001.
évi LXIV tv. rendelkezései szerint lehet végezni (ld.: jelen szabályzat 2. §. (3) bekezdését).
(4) Az érintett ingatlanokon minden eddigi használattól eltérᔐ hasznosításhoz, építkezéshez,
földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Regionális
Irodájának a szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(5) A régészeti érdekᜐ területet érintᔐ tervezés esetén ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Regionális Irodájának a véleményét.
(6) A település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott régészeti lelᔐhelyeken és a
régészeti érdekᜐ területeken kívül – építkezés vagy mᜐvelés kapcsán régészeti leletek vagy
régészeti objektumok elᔐkerülése esetén, a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell a
Baranya Megyei múzeumok Igazgatóságát, valamint a KÖH-t.
(7) A település sajátos építészeti karakterének megᔐrzése, illetve visszaállítása érdekében a terv
követendᔐ hagyományos épületarányokat határoz meg, melyeket a 6. számú melléklet tartalmaz.
(8) Új építés esetén, ha a benyújtott építési engedélyezési dokumentáció a megtartandó
épületarányoktól jelentᔐs eltérést mutat, az építésügyi hatóság elrendelheti, hogy a dokumentációt
az építészeti és településképi követelmények elᔐzetes tisztázása céljából be kell mutatni az
illetékes területi tervtanácson (A területrendezési, a településrendezési és az építészeti-mᜐszaki
tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet 3.§ (1) bek. alapján);
(9) A tervezési terület helyi védett egyedi tájértékeit a tervlapok feltüntetik, a 7. számú mellékletek
pedig felsorolásukat tartalmazza.
IV. Fejezet
A KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZET VÉDELME
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
18. §
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezᔐ területek tervezett
használati módját lehetetlenné teszik.
Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
törvény és a természet védelmérᔐl szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termᔐföldön történᔐ beruházások a környezᔐ
területeken a talajvédᔐ gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévᔐ
talajvédelmi létesítmények mᜐködᔐképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése
során a termᔐföldrᔐl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelᔐen kell eljárni.
Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévᔐ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód
változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység
csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenᔐrzése, a környezetvédelmi elᔐírások és
határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elᔐírása szerint.
Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési
eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján
gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet
határozza meg.
(4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elᔐfeltétele a szakszerᜐ közmᜐpótló
(zárt gyᜐjtᔐ), melynek betervezése és kivitelezése kötelezᔐ.
Jelenleg: A felszín alatti vizek védelmérᔐl szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel
módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minᔐsége védelmének
szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota
16
szempontjából érzékeny területen levᔐ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.)
KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.
(5) A csapadékvíz elvezetésérᔐl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek
tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsᔐ fokon eljáró vízügyi
hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási
hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
(6) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett
területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével
kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az elᔐírásoknak
megfelelᔐ védᔐsáv fennmaradását biztosítani kell.
Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
(7) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi elᔐírásokat érvényesíteni
kell.
Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(8) Tilos a környezeti levegᔐ olyan mértékᜐ terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken
felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegᔐ bᜐzzel való terhelése.
Jelenleg: A levegᔐ védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a
szerint.
(9) Új jelentᔐs levegᔐterhelést okozó vagy bᜐzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás
során védelmi övezetet kell meghatározni.
Jelenleg: A levegᔐvédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és
2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
(10) A település fejlesztése során elᔐnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák
alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe
vételével.
KÖRNYEZETTERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK
19. §
(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévᔐ, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni
kell a környezeti levegᔐtisztasági követelményeket és a levegᔐtisztaság-védelmi elᔐírásokat,
valamint határértékeket.
Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévᔐ, illetve új technológiák üzemeltetésénél
a levegᔐ védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm.
rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülᔐ jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A
légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyezᔐ pontforrások kibocsátási
határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet
tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület
kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de
50 MWth-nál kisebb névleges bemenᔐ hᔐteljesítményᜐ tüzelᔐberendezések légszennyezᔐ
anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirᔐl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet
rendelkezik.
(2) Élᔐvízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezᔐanyag-tartalomra
vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
Jelenleg: A felszíni vizek minᔐsége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004.
(VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyezᔐ anyagok kibocsátásaira vonatkozó
határértékekrᔐl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet
szerint.
17
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetᔐ, illetve üzemeltethetᔐ, hogy
zajkibocsátása nem haladhatja meg az elᔐírt zajterhelési határértéket a zajtól védendᔐ területeken.
Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve
üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendᔐ területeken a
8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási
határérték megállapításának az alapja.
(4) Meglévᔐ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésᜐ, vagy megváltozott
övezeti besorolású területeken, megfelelᔐ beépítési távolság meghatározásával, az épületek
védett homlokzatainak megfelelᔐ tájolással, illetve mᜐszaki intézkedésekkel kell biztosítani az
elᔐírt zajterhelési határértékek teljesülését.
Jelenleg: Az érvényesítendᔐ zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes
rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezᔐ
felújítás, korszerᜐsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek
érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentᔐ létesítmények,
berendezések alkalmazását kell szükség esetén elᔐírni.
Jelenleg: Az érvényesítendᔐ zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes
rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(6) Épületek zajtól védendᔐ helyiségeiben az épület rendeltetésszerᜐ használatát biztosító
különbözᔐ technikai berendezésektᔐl és az épületen belᔐl vagy azzal szomszédos épületben
folytatott tevékenységbᔐl eredᔐ együttes zaj nem haladhatja meg az elᔐírt határértékeket.
Jelenleg: Az érvényesítendᔐ zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes
rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
SPECIÁLIS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
20. §
(1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások
során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetᔐ legjobb
technikán alapuló intézkedéseket.
Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési
eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
(2) Gombosszeg a felszín alatti vizek minᔐségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny
felszín alatti vízminᔐségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minᔐségének
védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történᔐ
közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított
feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történᔐ közvetlen
és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelmérᔐl szóló, a
367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a
felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levᔐ települések besorolásáról
szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet
elᔐírásai szerint történhet.
(3) Erdᔐterületeket érintᔐ beruházások során az erdᔐ védelmérᔐl szóló jogszabályban
foglaltaknak megfelelᔐen kell eljárni.
Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.
(4) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése
a környezeti kölcsönhatások ellenᔐrzése alapján történhet a szakhatóságok elᔐírásai szerint.
Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a
80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
18
(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit,
nyugalmát sértᔐ tevékenysége, mᜐködése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés)
a jegyzᔐ korlátozó intézkedéseket érvényesít.
Jelenleg: az üzletek mᜐködésérᔐl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirᔐl
szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.
(6) Beruházások megvalósítása során a termᔐföldrᔐl szóló jogszabályban foglaltaknak
megfelelᔐen kell eljárni.
Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának elᔐírásai szerint.
(7) A vizek mezᔐgazdasági eredetᜐ nitrátszennyezésének megelᔐzése, csökkentése érdekében
irányadó jelleggel érvényesíteni kell az elᔐírásokat és a “helyes mezᔐgazdasági gyakorlat”
szabályait.
Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz.
melléklete szerint.
(8) Gombosszeg településen állattartás külön önkormányzati rendelet szerint folytatható.
(9) A hulladékok elhelyezésérᔐl - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra -
gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a
kérelmezᔐnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelᔐ elhelyezésérᔐl, ártalmatlanításáról.
Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek
végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.)
Kormányrendelet elᔐírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási
törvény végrehajtására hatályba kerülᔐ jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször
módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
(10) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok
kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési
és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.
(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. §
Ez a rendelet a kihirdetés napját követᔐ hónap elsᔐ napján lép hatályba, mellyel egyidejᜐleg
hatályát veszti Gombosszeg Község Önkormányzatának a Község Szabályozási Elᔐírásairól szóló
5/1991. számú Ök. számú rendelete, e rendeletet módosító 6/2000.(X.25.) számú ök. rendelete,
valamint a 4/2001.(III.27). számú rendelete.
Jelen rendeletet a hatályba lépését követᔐen indult ügyekben kell alkalmazni.
Gombosszeg, 2007. augusztus 21.
.…................................. .........................................
Török Zoltán Dr. Szemes Róbert
polgármester körjegyzᔐ
Kihirdetve: 2007. augusztus 21.
.…................................. .........................................
Török Zoltán Dr. Szemes Róbert
polgármester körjegyzᔐ
19
MELLÉKLETEK:
1. számú melléklet Kertépítészeti, illeszkedési terv
tartalmazza a 45/1997. (XII.29.) KTM rendelet 5. §-ban foglaltakon túl:
a.) a jelen állapot felvételét (geodéziai felmérés min. 0,5 m-es szintvonalakkal, meglévᔐ növényzet
helyének, fajának, stb. meghatározásával.);
b.) a tervezett új domborzati viszonyokat bemutató tereprendezési munkákat szintvonalas
ábrázolással, esetleg létesítendᔐ dombok szerkezetét, metszeteit;
c.) tó létesítése estén metszeteket, partkialakítás módjait, vízjogi engedélyt;
d.) funkcionális egységeket;
e.) épített elemeket (támfal, kerítés, burkolatok, lépcsᔐk stb.) anyaguk és jellemzᔐ szintmagasságaik
feltüntetésével, legalább m= 1:50-es méretarányban;
f.) meglévᔐ és tervezett épületeket tetᔐidommal, szintszámmal, bejáratokkal (gyalogos, gépkocsi
egyaránt);
g.) az utak, szegélyek, lépcsᔐk, stb. szintjét, anyagát, burkolat rajzolatát, épületek, szobrok, esetleg
térplasztika, szökᔐkút, utcabútorok, közvilágítás oszlopainak, egyéb közmᜐ berendezések helyét,
továbbá a növényesítés foltjait;
h.) a telepítendᔐ növényzet jellegét és darabszámát, borítását, fajok meghatározását;
i.) szobor, térplasztika elhelyezés esetén a mᜐvészeti zsᜐri által véleményezett dokumentációt;
j.) m=1:20-as méretarányú rajzot az elhelyezendᔐ utcabútorokról (padok, székek, növényládák,
szemétgyᜐjtᔐk, stb.), közvilágítás oszlopairól, közmᜐ fedlapokról;
k.) illeszkedést igazoló fotómontázst a tervezett létesítmény környezetérᔐl (legalább 2-2 szomszédos
ingatlannal) vagy legalább egy jellemzᔐ nézettel, az épületek, építmények tervezett színeinek,
anyaghasználatának bemutatásával (színtervvel);
l.) mᜐszaki leírást, amely a terület kimutatásokat és a további tervezési szempontokat ismerteti.
2. számú melléklet Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna létesítése
Sugárzás céljára is felhasználni kívánt antenna létesítése esetén a Honvéd Vezérkar Hadmᜐveleti
Fᔐcsoportfᔐnökségéhez benyújtandó kérelem tartalmazza:
- az antenna(ák) pontos földrajzi koordinátáit, helyszínrajzát,
- az antenna(ák) típusát,
- az antenna(ák) horizontális és vertikális síkú karakterisztika térképét,
- az antenna(ák) telepítés utáni sugárzási irányát,
- az adó típusát, teljesítményét,
- az adó frekvencia tartományát, üzemmódját (Modulációs mód),
- a sugározni kívánt frekvenciát, vagy frekvencia tartományt,
3. számú melléklet Hátsókert méretének meghatározása
-Ha TH ≤ 40 m akkor HK legalább 6,0 m (vagy legalább a megengedett
legnagyobb építménymagasság)
Ha 40 m < TH ≤ 60 m akkor HK legalább 12,0 m,
Ha 60 m < TH ≤ 80 m akkor HK legalább 18,0 m,
Ha 80 m < TH ≤ 100 m akkor HK legalább 24,0 m,
Ha TH ≥ 100 m akkor az építési hely legfeljebb 50,0 m mély.
20
4. számú melléklet A nyúlványos (nyeles) telek elrendezése
Nyúlványos (nyeles) telken legalább egy kertnél az övezetre meghatározott hátsókert, egy kertnél
pedig az elᔐkert méretét kell biztosítani.
ok.=hk.
ok.
B
ok.=ek.
hk.
ok.
A
ok.
C
ok
.
ek.
közút vagy magánút
A. visszamaradó telek,
B. nyúlványos telek
C. telek nyúlvány
ok. oldalkert
hk. hátsókert
ek. elᔐkert
telekhatár
építési határvonal
építési hely
5. számú melléklet Régészeti lelᔐhellyel érintett ingatlanok listája övezetenként
1.) számú régészeti lelᔐhely érinti:
-az Lf-1 jelᜐ övezetben: 28-, 30-, 31-, 32/1-, ./2-, 33-38-, 40-, 42-46 hrsz-okat;
-a K-1sp,v,o,e,sz jelᜐ övezetben: 12-, 13-, 28 hrsz-okat.
-a Má-2 jelᜐ övezetben: 31-, 32/5-, 33-38-, 40-, 42-44 hrsz-okat.
2.) számú régészeti lelᔐhely érinti:
-az Eg jelᜐ övezetben: 042-, 044/1 hrsz-okat.
3.)számú régészeti lelᔐhely érinti:
-a Má-2 jelᜐ övezetben: 056/1-, ./4-, ./5 hrsz-okat ;
-az Eg jelᜐ övezetben: 056/6 hrsz-t.
Régészeti érdekᜐ terület érinti:
-az Lf-1 jelᜐ övezetben: 2-7 hrsz-okat;
-a K-1sp,v,o,e,sz jelᜐ övezetben: 2-7-, 9-12 hrsz-okat;
-a K-2nk,öp,v,sz jelᜐ övezetben: 51-67 hrsz-ot;
-a Köu-2 jelᜐ övezetben: 041-, 049-, 79 hrsz-okat;
21
-a Z jelᜐ övezetben: 052-, 78-, 81-, 87 hrsz-okat;
-az E-g jelᜐ övezetben: 017/1-, ./2-, 019/2-, ./3-, ./11-, ./12-, ./15-, 039-, 040-, 042-, 044/1 hrsz-okat.
-az E-v jelᜐ övezetben: 014/5-, 050/7 hrsz-okat;
-a Má-2 jelᜐ övezetben: 014/3-, 15-22-, 53-, 56-, 57-, 69-77 hrsz-okat.
-a V jelᜐ övezetben: 052 hrsz- ot;
6.számú melléklet
Hagyományos népi lakóházak építészeti arányai
Egytraktusos népi lakóház
Hajlított „L” alakú illetve „T” alakú lakóház
Szᔐlᔐhegyi pinceépületek arányrendszere
22
7. számú melléklet Helyi védett egyedi tájértékek
-Petᔐfi S. u. 9. kᔐkereszt,
-Petᔐfi S. u. 11. harangláb,
-Petᔐfi S. u. 25. 31. 35. 45.kútház,
8. számú melléklet Favédelmi terv
Az alábbiakat tartalmazza:
a). helyszínrajzot a meglévᔐ megmaradó, meglévᔐ kivágandó, és a pótlásként telepítendᔐ fák
helyének megjelölésével, név feltüntetésével. A meglévᔐ kivágandó fák esetén fakivágási kérelem
szerinti adatok is szükségesek.
d). a meglévᔐ megmaradó fák védelmének módját az építés-kivitelezés ideje alatt (elkerítés, palánk stb.).
9. számú melléklet Út mintakersztszelvények
23
24
FÜGGELÉK
1. számú függelék
Növényalkalmazás elvei:
1. A faj kiválasztás szempontjai:
a). ökológiai- fitocönológiai elv: megközelítᔐen azonos ökológiai viszonyok közül származó
növények általában harmonikus egységet alkotnak;
b). mᜐemléki elv: a történeti hagyománnyal rendelkezᔐ udvar, utca, tér, kert történeti jellegéhez
igazodó, azt hangsúlyozó fajok alkalmazása;
c). funkcióelve: az udvar, utca, tér, kert jelenlegi használatához alkalmazkodó, azt elᔐsegítᔐ vagy
legalább azt nem akadályozó kiültetetés, tekintettel bizonyos intézmények speciális igényeire;
d). bizonyos un. Karakterfajok használata ismétlᔐdéssel;
e) fenntartási szempontok: a fenntartás intenzitásához, szakmai felkészültségéhez, színvonalához,
anyagi lehetᔐségeihez való alkalmazkodás.
2. számú függelék
Régészeti lelᔐhelyek:
1. Gombosszeg-Csörgᔐ (Római kor, Árpád-kor, Középkor, telep) (KÖH 37 693)
Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a Göcseji „szegek” vidékén és település-történeti
tanulságaik (43. lh.)
KÖH nyilvántartásában Gombosszeg-Cserta-mente II. néven szerepel!
2. Gombosszeg-Csákszer (Árpád-kor, Középkor, telep) (KÖH 37 696)
Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a Göcseji „szegek” vidékén és település-történeti tanulságaik (44. lh.)
Itt minden stimmel!
3. Gombosszeg-Vasszeg (Árpád-kor, Középkor, telep)
Müller Róbert: Régészeti terepbejárások a Göcseji „szegek” vidékén és település-történeti
tanulságaik (45. lh.) A lelᔐhely nagyobbik része Petrikeresztúr határában van.
A lelᔐhely sajnos nem szerepel a KÖH nyilvántartásában. Petrikeresztúrnál sem!
– Gombosszeg-Cserta-mente I. (ᔀskor, Bronzkor, telep) (KÖH 37 691)
A KÖH nyilvántartásában szerepel, de Gombosszegen nincs ilyen lelᔐhely, vélhetᔐen Müller
Róbert 1970-es adatai alapján történt a lokalizáció. A lelᔐhely azonban nem Gombosszeg
területére esik!
3. számú függelék
Az ivóvíz- és ásvány-gyógyvízkezelᔐ, -tározó mᜐtárgyak és szállító vezetékek védᔐterületeirᔐl és
védᔐsávjairól a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete rendelkezik a következᔐk szerint:
Mᜐtárgyak Védᔐterületek méretezése
Zárt vagy épületben lévᔐ vízkezelᔐ vagy tároló A védᔐterület sugara a mᜐtárgy vagy építmény
külsᔐ szélétᔐl számított 10 m.
5 m-nél magasabb földfeltöltés esetén a rézsᜐ
talpától mért 5 m.
Szabadban, nyílt vízfelszínnel történᔐ
vízkezelés vagy tárolás
50 m (különleges esetekben max. 100 m).
Víztechnológiai célra történᔐ levegᔐbeszívás
helye (légszᜐrés nélküli esetben)
A védᔐterület szélétᔐl legalább 20 m-re, a terepszint
felett legalább 3 m-re.
Víztornyok (magastéri tárolók) zártrendszerᜐ
átemelᔐk és nyomásfokozók
Védᔐterületek nem, csak a vezetékek védᔐsávjának
kijelölése szükséges.
Földbe fektetett vízvezeték A védᔐsáv határa a vezeték felett a föld felszínéig,
alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed.
Párhuzamosan haladó vízvezetékek és
szennyvízcsatornák
· ha a szennyvízcsatorna magasabban
fekszik, mint a vízcsᔐ, vagy ha mélyebben
fekszik, de a vízvezeték talajvízben, vagy
annak közelében van
A védᔐsáv szélessége a vízcsᔐ mindkét oldalán
vízszintes irányban mért 1-1 m; 2 m-nél kisebb
tengelytávolságú két vezeték esetében megfelelᔐ
állékonyságú szennyvízcsatorna alkalmazásával.
25
· ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik,
mint a vízcsᔐ és a vízcsᔐ száraz talajban
van
· nyomás alatti szennyvízcsatornacsᔐ
esetében
A védᔐsáv szélessége a vízcsᔐ mindkét oldalán
vízszintes irányban mért 0,5-0,5 m.
A védᔐsáv szélessége a vízcsᔐ mindkét oldalán
vízszintes irányban 2-2 m.
Szennyvízcsatorna és vízvezetékcsᔐ
keresztezᔐ-
dése
ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik,
mint a vízcsᔐ
A szennyvízcsatorna elhelyezése a keresztezési
ponttól számított 2-2 m hosszúságú vízzáró védᔐ-
csᔐben vagy fedett vasbeton vályúban a közúti
terhelés mértékének megfelelᔐ állékonysággal.
· ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik,
mint a vízcsᔐ és a két vezeték közötti
szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb
A vízcsᔐ megépítése a keresztezᔐdési ponttól
mindkét irányban mért 2-2 m, összesen tehát 4 m
hosszúságon belül csᔐkötés nélkül, a szennyvízcsatorna
építése a keresztezési ponttól mindkét
irányban mért 1-1 m, összesen tehát 2 m hosszban,
legalább 10 cm vastag beton burkolattal.
· ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik,
mint a vízcsᔐ és a két vezeték közötti
szintkülönbség 0,5-1 m között van
A vezetékek építésére az elᔐzᔐ bekezdésben a
szennyvízcsatornára vonatkozóan foglaltak az
irányadók.
4. számú függelék
Javaslat a településrendezési tervekhez kapcsolódó önkormányzati intézkedésekre,
monitorizálásra:
A szerkezeti és szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat a területfelhasználási
kérdéseket és az építési tevékenység feltételrendszerét tisztázza.
A településrendezési tervekhez kapcsolódó, azokkal összhangban, lehetᔐleg az elfogadásával
egyidᔐben szükségszerᜐ olyan önkormányzati intézkedések foganatosítása, melyek kezelik a
településen meglévᔐ, esetleg bekövetkezᔐ környezeti konfliktusokat és szabályozza a lakosság
együttélési szabályait, valamint a kötelezᔐen igénybeveendᔐ közszolgáltatásokat.
Gombosszeg településen a következᔐ kapcsolódó intézkedésekre teszünk javaslatot:
A település környezetvédelmi programjának kidolgozása, folyamatos karbantartása.
A települési hulladékgazdálkodási tervek korszerᜐsítése a kistérségi lehetᔐségek és a
regionális tervek keretei szerint.
A korszerᜐsített hulladékgazdálkodási tervek szerint a hulladékgazdálkodást érintᔐ helyi
rendeletek megalkotása (köztisztasági, közszolgáltatási, stb.).
A csapadékvíz-elvezetᔐ rendszerek hidraulikai felülvizsgálata, átereszek kiváltása,
összehangolása, az 5%-ot meghaladó lejtésᜐ árokszakaszok burkolása szükséges, melyhez
átfogó vízrendezési és vízkárelhárítási terv készítését javasoljuk.
A szennyezések elkerülése és a környezeti kockázat csökkentése érdekében a rendezési terv
elfogadásával egyidᔐben szükségszerᜐ a települések teljes közigazgatási területére az állattartási
gyakorlat felmérése és helyi szabályainak a hatályos jogszabályoknak és a rendezési tervnek
megfelelᔐ kialakítása. Az állattartási rendeletben kell megállapítani az egyes építmények közötti
legkisebb távolságokat és a helyes mezᔐgazdasági gyakorlat szabályait.
A levegᔐminᔐség megᔐrzése, az irritáló bᜐz és szaghatás elkerülése érdekében javasolt a
tᜐzgyújtásra vonatkozó helyi rendelet alkotása is.
Szintén javasolt az épített és természeti környezetre vonatkozó helyi rendeletek megalkotása.
Az elfogadható és a követelményeknek is megfelelᔐ „zajhelyzet” elérése érdekében fontos
továbbá azoknak a feladatoknak és eszközöknek a meghatározása, melyekkel megakadályozható
a környezet minᔐségének további romlása, valamint fokozatos javulás érhetᔐ el.
A település lakóingatlanain megengedett kisvállalkozások esetében az engedélyezés során az
elᔐírt zajterhelési határértékek teljesülésének igazolását követelménynek kell tekinteni, annak
érdekében, hogy a közvetlen környezetükben lévᔐ lakóterületek kedvezᔐ zajhelyzete
megmaradjon, illetve a zajterhelés növekedése megakadályozható legyen.