Zalaháshágy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII.15.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott települési és gyermekvédelmi támogatásokról, a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2021. 07. 16Zalaháshágy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 15.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott települési és gyermekvédelmi támogatásokról, a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól
Zalaháshágy Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) és 29. § (1)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekedés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8., 8a. és 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ELSŐ RÉSZ
A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja, a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat települési támogatás egyes pénzbeli és természetbeni formáit, a nyújtott szociális szolgáltatásokat és a gyermekvédelmi alapellátásokat; azok igénybevételének és érvényesítésének módját, a jogosultsági és eljárási szabályokat, a megállapítás, kifizetés, folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait. Továbbá, hogy az Önkormányzat segítséget nyújtson a szociális helyzetük miatt rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint felsőoktatási intézménybe jelentkezni kívánó fiatalok részére a hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók, felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására létrehozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer keretében.
(2) A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.
(3) E rendeletben szabályozott támogatások, ellátások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért.
(4) A rendelet alkalmazása során érvényesíteni kell az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) rendelkezéseit. A fogyatékossága, életkora, illetve szexuális irányultsága miatti tulajdonsága, illetve a bőrszíne, az egészségi állapota, a családi állapota, az anyasága (terhessége), az apasága és a nemi identitása miatt kedvezőbb bánásmódban részesíthető a személy, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet területi hatálya Zalaháshágy Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Zalaháshágy Község Önkormányzata által biztosított
a) Pénzben és természetben nyújtott rendszeres és átmeneti települési támogatásokra
b) Pénzben és természetben nyújtott gyermekvédelmi támogatásokra
c) Szociális szolgáltatásokra
d) Gyermekjóléti alapellátásokra és szolgáltatásokra terjed ki.
(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) a Zalaháshágy Községben élő és lakóhellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított szerinti személyekre
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) 4. § (1) bekezdése szerint Zalaháshágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen itt tartózkodó gyermekre, fiatal felnőttre, és szüleire, ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik.
c) a Gyvt. 4§-ában jelzett személyekre.
d) A nappali tagozaton az állami felsőoktatási intézményekben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében), továbbá az oktatásért felelős Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben az államilag finanszírozott és költségtérítéses teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező első alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben tanulmányokat folytató Zalaháshágyi állandó lakhellyel rendelkező személyekre.
e) Az adott tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, illetve felsőfokú diplomával nem rendelkező felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert érettségizett zalacsébi állandó lakhellyel rendelkező pályázókra, akik a következő tanévben felsőoktatási intézményben teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, egységes osztatlan képzésben, vagy felsőoktatási szakképzésben kívánnak részt venni.
Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál a Szoctv. 4. §-ában, és a Gyvt. 5. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) „A" típusú Bursa Hungarica ösztöndíjas: a pályázati kiírásban meghatározott kivétellel a zalaháshágyi lakóhellyel rendelkező, felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulmányokat folytató hallgató;
b) „B” típusú Bursa Hungarica ösztöndíjas: a pályázati kiírásban meghatározott kivétellel a zalaháshágyi lakóhellyel rendelkező, a pályázati kiírás tanévében utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolás, vagy felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizett, aki a pályázati kiírást követő tanévtől kezdődően felsőoktatási intézményben teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kíván részt venni;
c) jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel, figyelemmel az Szt. 4. § (1a)-(1c) bekezdésben foglaltakra
d) vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon
e) család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége
f) egyedül élő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy
g) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy
h) háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége
i) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy
j) egyedül élő: aki egyszemélyes háztartásban lakik
k) egyenesági rokon: a Polgári Törvénykönyvről szóló 4:96 § és a 4:97. §-ban meghatározott személy
l) élettárs: 6:514 szerinti élettárs és a szerinti bejegyzett élettársi életközösség
m) gyermek: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek
n) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, hajadon, nőtlen, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van;
o) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló szerinti helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a kérelmező szociális, családi, vagyoni, egészségügyi lakás – egyéb körülményeit – továbbá az ügyre vonatkozó adatokat, lényeges nyilatkozatokat, és megállapításokat.
p) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző
q) különös méltánylást érdemlő eset: különösen fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény megléte, bekövetkezése;
r) nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;
s) váratlan kiadás: előre nem látható nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a család létfenntartását;
Az ellátások igénylésének részletes szabályai
Az ellátások megállapításának, kifizetésének és folyósításának szabályai
4. § (1) Havi rendszerességgel adott támogatás esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától, eseti segély, gyógyszertámogatás esetén – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani.
(2) Ha a kérelmet nem a 4. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.
(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
(4) Az R. 11. § (1) bekezdés ca-cc) pontjában foglalt, pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege – ha e rendelet másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át. Megállapítására elsősorban természetbeni ellátásként kerülhet sor.
(5) Nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező tartási, öröklési, életjáradéki szerződés jogosultja vagy kötelezettje.
5. § (1) A nem havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell.
(2) Amennyiben a kérelmező életkörülményei azt igazolják, a megállapított támogatás folyósítása a több önkormányzat együttműködésével fenntartott mindenkori Szociális Intézményfenntartó Társulás Támasz Alapszolgáltatási Intézménye (a továbbiakban: TÁMASZ) családgondozója útján is történhet. Ez esetben a pénz felhasználásáról a családgondozó köteles elszámolni.
(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultságot – a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a határozathozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(4) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra jogosult az ellátás folyósítása alatt Zalaháshágyról elköltözik, a jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
6. § (1) A véglegesen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról
a) rendszeres támogatás esetén – kivéve a b)-c) szerinti esetet - utólag, minden hónap 5. napjáig,
b) Bursa Hungarica ösztöndíj esetén az Általános Szerződési feltételekben foglalt időpontig,
c) egyéb esetben a véglegessé válást követő 5 munkanapon belül a jegyző gondoskodik folyószámlára utalással vagy postai illetve pénztári kifizetéssel.
(2) Ha a havi rendszeres ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.
(3) A támogatás célzott felhasználása érdekében az átmeneti segély felvételére a rászoruló segítője, pártfogója és családgondozója, átmeneti segély esetén a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható.
(4) A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
7. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt – a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni,
a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
b) ha az igénylőről vagy családjáról a polgármesteri hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,
c) ha az igénylő nem, vagy csak településszintű bejelentett lakóhellyel rendelkezik, vagy bejelentett lakóhelye a hajléktalan szálló,
d) köztemetés ügyében indult eljárásokban.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megállapítása
8. § (1) A hatáskör gyakorlója az Ákr. 6. §-ban szabályozott jóhiszeműség megsértése esetén a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésre kötelezi az igénybevevőt.
(2) Indokolt esetben a polgármester részletfizetést engedélyez, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné.
(3) Indokolt esetben a Képviselő-testület engedélyezi a visszafizetésre kötelezett összeg elengedését, amennyiben a visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné.
(4) A részletfizetés engedélyezésére, továbbá a visszafizetésre kötelezett összeg elengedésére a Gyvt. 133. § (5) bekezdésének figyelembe vételével kerülhet sor.
(5) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester –, a lakásfenntartási támogatás kivételével – az e rendeletben foglalt feltételektől az ügyfél javára eltérhet.
Hatásköri szabályok
9. § (1) Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendeletben meghatározott ellátások esetében az önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) Az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezés ügyében másodfokú szervként Zalaháshágy Község Önkormányzati Képviselő-testülete jár el.
(3) Szükség esetén a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához további mellékletek bekérését is elrendelheti.
(4) E rendeletben szabályozott ellátások esetében a Szoctv 18–24. §-aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.
Az ellátások rendszere
10. § (1) E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:
a) Települési támogatások:
aa) Rendkívüli települési támogatás
ab) Temetési költségek viseléséhez nyújtott települési támogatás
ac) Gyógyszertámogatás
ad) Gyógyászati segédeszköz támogatás
ae) Krízis segély
af) Lakás célú támogatás
ag) Köztemetés
ah) Lakhatási krízisalap támogatás
ai) Karácsonyi támogatás
b) Gyermekvédelmi támogatások
ba) Tanévkezdési támogatás
bb) Időszaki támogatás
bc) Gyermekszületési támogatás
bd) Bursa Hungarica ösztöndíj
c) Szociális alapszolgáltatások
ca) Falugondnoki szolgálat
cb) Étkeztetés
cc) Házi segítségnyújtás
cd) Családsegítés
ce) Idősek nappali ellátása
d) Gyermekjóléti ellátások
da) Gyermekjóléti alapellátás
db) Gyermekjóléti szolgáltatás
(2) A falugondnoki szolgálatot az önkormányzat önállóan működteti.
(3) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti feladatok ellátását a (1) bekezdés b) pont kivételével társulás útján, a Szociális Intézményfenntartó Társulás Támasz Alapszolgáltatási Intézményén keresztül láttatja el.
(4) A szolgáltatások közül térítésmentes:
a) falugondnoki szolgáltatás,
b) családsegítés,
(5) A 10. § (1) bekezdés b)–c) pontjában felsorolt rendkívüli települési támogatás megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 800 %-át és vagyonnal nem rendelkeznek.
(6) E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Zalaháshágy Község Önkormányzatának költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.
TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
Rendkívüli települési támogatás
11. § (1) Rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére állapítható meg feltéve, hogy családjukban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 400 %-át, egyedül élő esetén a 450 %-át nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs.
a) élelmiszerre,
b) ruhaneműre,
c) tüzelőre,
d) elemi kár elhárításához,
e) a válsághelyeztben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
f) iskoláztatáshoz,
g) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,
h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz,
i) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez,
j) vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt,
k) és egyéb, a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásokra.
(2) A segély elsősorban természetbeni ellátásként nyújtható alkalmanként vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel is, de legfeljebb a rendkívüli élethelyzet megszűnéséig.
(3) A rendkívüli települési támogatási iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani az abban leírt mellékletekkel együtt.
(4) A segély felhasználását a támogatást megállapító felhívására megfelelő módon igazolni kell. Amennyiben a jogosult az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy részére egy évig újabb támogatás nem állapítható meg.
(5) A segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 5.000,-Ft-nál és háztartásonként évente a nyugdíjminimum 500 %-át nem haladhatja meg.
Temetési költségek viseléséhez nyújtott települési támogatás
12. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető – a temetést követő 6 hónapon belül – az a kérelmező, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 800 %-át, egyedül élő esetében a 900 %-át nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a segély összege alkalmanként a becsatolt temetési számla 30%-a, de legfeljebb 50.000,-Ft.
(3) Az eltemettetés költségei közül a gyászjelentés és a koszorú költségeit figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A temetési költségek viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani az abban leírt mellékletekkel együtt.
(5) A kérelemhez csatolni kell:
a) az eltemettetés költségeiről szóló eredeti számlát, és
b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
(6) A támogatás megállapítása esetén annak összegét az eredeti számlára rá kell vezetni.
Gyógyszertámogatás
13. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére – az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében –gyógyszertámogatással nyújt segítséget.
(2) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:
a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
aa) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 300 %-át,
ab) többszemélyes család esetén a nyugdíjminimum 250 %- át,
b) a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban az egészségbiztosítási feladatokat ellátó illetékes szerv által igazolt, vényre kiváltott gyógyszerek kérelmező által térített, vagy közgyógyellátás hiányában általa térítendő havi átlagos költsége eléri az 5.000.- Ft-ot, és vagyonnal nem rendelkeznek.
(3) Ha az igénylő olyan háztartásban él – kivéve az ápolást, gondozást nyújtó intézményben élőt - amelynek tagjai kizárólag öregségi nyugdíjjal, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátással rendelkeznek, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg akkor is, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
a) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át,
b) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át.
(4) Gyógyszertámogatásra jogosult a fentieken kívül az a 70 éven felüli, vagy rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő igénylő, aki vagyonnal nem rendelkezik és jövedelme nem haladja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti összeget, gyógyszerköltsége azonban legalább 1.000.- Ft, de nem éri el az 5.000.- Ft-ot.
(5) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:
a) a rendelet e szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet ére – a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,
b) a rendelet e szerinti vagyonnyilatkozatot,
c) a kérelmező hozzájáruló nyilatkozatát, miszerint a jogosultság megállapításához a jában meghatározott igazolást az egészségbiztosítási feladatokat ellátó illetékes szerv kiadhatja a hivatal számára.
(6) A jogosultságot a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától, az adott hónapban még fennálló jogosultság esetén a jogosultság megszűnését követő hónap 1. napjától egy évre kell megállapítani. A támogatás havi összege
a) a alapján megállapított jogosultság esetén a ja szerint igazolt
aa) 5000 - 6000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 3.000.- Ft
ab) 6001 - 8000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 4.000.- Ft
ac) 8001 - 10000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 6.000.- Ft,
ad) 10001 – 12000 Ft közötti gyógyszerköltséghez 8.000.- Ft,
ae) 12001 Ft feletti gyógyszerköltséghez 10.000.- Ft.
b) a alapján megállapított jogosultság esetén 3.000.- Ft.
(7) A gyógyszertámogatás kifizetésére félévente előre, első alkalommal a határozat véglegessé válását követően, majd a jogosultsági időszak második félévének első napjától kerül sor.
(8) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.
(9) A támogatott kötelezhető arra, hogy a támogatás felhasználásáról a nevére vagy TAJ számára kiállított gyógyszertári számlával, vagy igazolással elszámoljon.
(10) Annak a kérelmezőnek, aki elszámolási kötelezettségének nem tett eleget egy éven belül újabb támogatás nem állapítható meg.
Gyógyászati segédeszköz támogatás
14. § (1) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester a gyógyszertámogatás jövedelmi és vagyoni feltételeinek fennállása esetén gyógyászati segédeszköz támogatást állapíthat meg a krónikus betegségre tekintettel szakorvos vagy háziorvos által rendelt és a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz megvásárlásához.
(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell:
a) a rendelet e szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint – figyelemmel e rendelet ére – a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait,
b) a rendelet e szerinti vagyonnyilatkozatot,
c) a gyógyászati segédeszközt forgalmazó igazolását, ami tartalmazza a segédeszköz megnevezését, ISO kódját, mennyiségét, kihordási idejét, a társadalombiztosítási finanszírozás tényét, valamint a beteg által fizetendő térítési díjat.
(3) A támogatás összege azonos az igazoláson szereplő, a beteg által fizetendő térítési díj 70 %-ával, de az egy jogosult részére adható támogatás éves összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.
(4) A segély felhasználásáról utólagos elszámolási kötelezettség írható elő.
(5) Ugyanazon gyógyászati segédeszköz megvásárlásához újabb támogatás megállapítására a kihordási idő lejártát követően, de évente legfeljebb négy alkalommal van lehetőség.
(6) Nem részesülhet gyógyászati segédeszköz támogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel
Krízis segély
15. § (1) A krízis segély olyan rendkívüli szociális krízishelyzetre tekintettel nyújtott jövedelemhatárhoz nem kötött települési támogatás, amely kérelmező és családja szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálatával állapítható meg. Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül szociális krízisalap támogatás állapítható meg annak, aki neki fel nem róható okból olyan különös méltánylást érdemlő, létfenntartást veszélyeztető, igazolható rendkívüli élethelyzetbe (a továbbiakban: krízishelyzet) került, hogy annak átmeneti megoldására önállóan, külső segítség nélkül képtelen és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.
(2) Krízishelyzetnek minősül különösen:
a) a kérelmező, vagy családja megélhetését veszélyeztető mértékű, kérelmező, vagy családtagja tekintetében felmerülő gyógykezelési költségek, kórházi kezelés költségének viselése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése,
b) az elhunyt hozzátartozó eltemettetésének költségeinek viselése, kivéve, ha kérelmező a temetési költségek viseléséhez temetési támogatásban részesült,
c) a 3 hónapot meghaladó keresőképtelenség, amennyiben kérelmező vagy családtagja megélhetése más módon nem biztosított,
d) a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt a nyugdíj, vagy egyéb rendszeres pénzellátás egy hónapot meghaladó késedelmes kifizetése, amennyiben kérelmező vagy családtagja megélhetése más módon nem biztosított,
e) ha a kérelmező keresőtevékenysége a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt – neki fel nem róható okból – igazoltan megszűnik, és a kérelmező az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartásba vetette magát
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell az 1. és 2. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, vagyonnyilatkozatot, és a krízishelyzetet igazoló dokumentumokat.
(4) A támogatás adható eseti és havi rendszerességgel. Vissza kell téríteni a támogatás 50 %-át, ha a kérelmező és családja vagyonnal rendelkezik. A visszafizetésre legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. A törlesztést legkésőbb a folyósítás megszűnését követő negyedik hónapban kell megkezdeni. A visszafizetési kötelezettség megkezdése halasztható, amennyiben a támogatás ismételt megállapítására került sor és a jogosult az előző támogatás visszafizetésére megállapított törlesztési kötelezettségét még nem kezdte meg.
(5) Az eseti támogatás éves együttes összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 700 %-át. Felhasználására elszámolási kötelezettség is előírható.
(6) A havi rendszerességgel nyújtott támogatás legfeljebb 6 hónapig folyósítható. Legmagasabb havi összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegét. A krízishelyzet fennállása esetén kérelemre a támogatás ismételten megállapítható.
(7) A szociálisan rászoruló kérelmező krízishelyzete esetén a TÁMASZ is nyújthat segítséget életet vagy egészséget veszélyeztető helyzetben. A segítségnyújtás részletes feltételeit a TÁMASZ állapítja meg.
(8) A segítségnyújtás elsősorban természetbeni ellátási formaként, – de méltányolható körülmény esetén, az intézmény által ellenőrizhető célra pénzbeli ellátásként is – nyújtható. Az ellátások folyósításáról a Képviselőtestületet havonta tájékoztatni kell.
(9) Krízis segély kifizetése céljára a költségvetésben elkülönített pénzkeretet kell biztosítani, a TÁMASZ számára.
Lakás célú támogatás
16. § (1) A támogatás
a) célja, hogy segítse a Zalaháshágy Község Önkormányzat a közigazgatási területén szociálisan rászoruló letelepülőket.
b) forrása: a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési előirányzat.
c) összege:
ca) Természetes személy tulajdonában lévő lakás vagy telek vásárlása esetén a támogatás 50.000-300.000 Ft-ig terjedhet, de nem haladhatja meg a vételár 10 %-át.
cb) Lakásépítés esetén a támogatás 50.000-300.000 Ft-ig terjedhet, de nem haladhatja meg az építendő lakás költségvetésének 10%-át. Ebben az esetben a támogatás a teherhordófalak fennállása esetén fizethető ki.
cc) Meglévő saját tulajdonú lakás felújítása, bővítése, korszerűsítése esetén a támogatás 50.000-300.000 Ft-ig terjedhet, de nem haladhatja meg a tervezett munkálatok költségének 10 %-át.
d) formája:
da) egyszeri, vissza nem térítendő pénzbeni támogatás
db) egyszeri kamatmentes kölcsön (továbbiakban: kölcsön)
e) kifizetése:bankszámlára utalással történik az Önkormányzat sikeres jelzálogjog bejegyzését követő 8 napon belül.
(2) Támogatásban részesíthetők az 2. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek.
(3) Résztulajdon szerzéséhez csak akkor nyújtható támogatás, ha a résztulajdon önálló lakást képez.
17. § (1) A támogatás odaítélésénél az alábbi szempontok szerint kell az igényeket sorolni:
18. § (1) Rászorulónak kell tekinteni és támogatásban részesíthető az az igénylő, akinél az együttköltöző, háztartásban együtt élők előző 12 havi összjövedelmének egy főre jutó havi nettó átlaga a mindenkori saját jogon járó öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja, de annak hatszorosát nem éri el.
(2) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Szoc.tv. 4. § (1) bekezdésének a/ pontjában felsorolt jövedelmeket kell figyelembe venni.
(3) A támogatás abban az esetben nyújtható, ha az építendő lakás az építő lakásgondját tartósan megoldja, alapterülete a 150 m2-t nem haladja meg, a község közigazgatási határán belül található, és a pályázó véglegessé vált építési engedéllyel rendelkezik - függetlenül attól, hogy az építkezés hány ütemben készül.
(4) Az építendő lakás alapterületének meghatározásánál csak a földszinten lévő garázst, kazánházat és széntárolót szabad figyelmen kívül hagyni.
(5) Lakás vásárlása esetén a 21. §-ban meghatározott összegű támogatások abban az esetben nyújthatók, ha a 150 m2-nél nem nagyobb alapterületű vásárolt, épített, vagy bővített lakás a község közigazgatási határán belül található, feltéve, hogy az 1 főre jutó alapterülete nem haladja meg:
a) egyszemélyes háztartás esetén a 100 m2-t,
b) kétszemélyes háztartás esetén személyenként a 50 m2-t,
c) három és ennél több személyes háztartás esetén személyenként a 40 m2, de maximum a 120 m2-t.
(6) Amennyiben a vásárolt lakás 1 főre jutó alapterülete az (5) bekezdésében foglalt értéket meghaladja, úgy a 21. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás összegének 75 %-a adható.
19. § (1) Nem részesíthető helyi támogatásban az, aki az előző pontokban meghatározott feltételeknek nem felel meg, továbbá;
a) aki a helyi támogatás elnyerésére irányuló eljárás során olyan valótlan nyilatkozatot tesz, adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt biztosítana,
b) aki a mindenkori legkisebb összegű saját jogú nyugdíjminimum 100-szorosát meghaladó értékű vagyonnal, illetve vagyonrésszel rendelkezik, vagy a ében foglaltak esetében a vagyon, illetve vagyonrész a legkisebb összegű saját jogú nyugdíjminimum 150-szeresét meghaladja. A forgalmi érték megállapításánál mindkét esetben az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett teherrel csökkentett értéket kell figyelembe venni.
c) aki felszólítás ellenére nem csatolja a pályázathoz a 20. § (2) bekezésében felsorolt iratokat,
(2) Nem részesíthető támogatásban az a pályázó sem, akinél az együtt költözők valamelyikének az (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott értéket meghaladó vagyona van.
20. § (1) A kölcsön iránti kérelmet e rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon a Közös Hivatalba kell benyújtani minden év március 31. napjáig. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a vásárlást igazoló – 1 évnél nem régebbi - adásvételi szerződés vagy az építkezést igazoló építési engedély, illetve az építési telek tulajdonviszonyait igazoló - 30 napnál nem régebbi - tulajdoni lap másolati példányát ,
b) a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolati példányát, valamint a ében foglalt esetben hagyaték átadó végzést.
c) A pályázó és az együttköltöző családtagok előző évi jövedelméről szóló igazolás(oka)t.
21. § (1) A támogatások odaítéléséről a képviselő-testület dönt minden év május 31-ig, melyről az igénylőt 8 napon belül értesíti.
(2) Az adott évben elbírált, de fedezet hiánya miatt nem kifizetett támogatást a következő évben kell folyósítani.
(3) A támogatás biztosítására a kedvezményezettel az Önkormányzat nevében a polgármester köt szerződést, amelynek a támogatott személyekre vonatkozó adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) a támogatás jogcímét és összegét,
b) a kölcsön biztosításának és visszafizetésének feltételeit,
c) a szerződésszegés jogkövetkezményeit.
22. § (1) A kölcsönt két év alatt, havi részletekben kell visszafizetni. Indokolt esetben (pl.: huzamosabb betegség, munkanélkülivé válás, stb.) - kérelemre - a polgármester a részletfizetést legfeljebb összesen 12 havi időtartamra felfüggesztheti. A törlesztés ideje a felfüggesztés időtartamával meghosszabodik.
(2) A kamatmentes kölcsönt azonnal és egyösszegben kell visszafizetni a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamattal növelten, ha az adós a kölcsön igénybevételével épített, vagy vásárolt lakást:
a) építés vagy bővítés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén a vételt követő 10 éven belül lebontja,
b) lakásigényének kielégítésétől eltérő célra hasznosítja,
c) adásvételi, csere, ajándékozási vagy életjáradéki szerződéssel elidegeníti, továbbá
d) a támogatott valótlan adatok közlésével, megtévesztés útján jogosulatlanul jutott a támogatáshoz,
e) ha lakásépítés (bővítés) esetén az építési engedélytől oly mértékben tért el, hogy az építésrendészeti bírságot von maga után,
f) a lakás nem a támogatott személy és azon kiskorú gyermekei lakóhelyéül szolgál, akire tekintettel a támogatást igénybe vette.
(3) A visszafizetés elrendeléséről a Képviselőtestület dönt
(4) A 200.000,- Ft kölcsönösszeg, vagy afeletti támogatással megszerzett ingatlanra a visszafizetendő kamatmentes kölcsön összegének erejéig, annak biztosításaként a teljes visszafizetésig az ingatlan-nyilvántartásba Zalaháshágy Község Önkormányzata javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A jelzálogjog bejegyeztetéséről és a támogatás visszafizetését követően annak az ingatlan nyilvántartásból való törléséről a jegyző gondoskodik.
(5) Ha a támogatással megszerzett ingatlanra a lakáscélú hitelt nyújtó hitelintézet az őt követő sorrendben nem járul hozzá újabb jelzálogjog bejegyzéséhez, akkor a visszafizetendő kamatmentes kölcsön erejéig az ingatlan-nyilvántartásba Zalaháshágy község Önkormányzata javára egy, a pályázó által megjelölt ingatlanra kell bejegyezni a jelzálogjogot. A felajánlott ingatlan csak akkor fogadható el, ha az arra eddig bejegyzett jelzálogjogok együttes értéke nem haladja meg az ingatlan becsült forgalmi értékének 25 %-át. A pályázónak csatolni kell:
a) az ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát
b) az ingatlan tulajdoni lap másolatát
c) a már bejegyzett jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát újabb jelzálogjog bejegyzéséhez
(6) A kölcsön részleteinek fizetése alól felmentésre nincs lehetőség.
Köztemetés
23. § (1) A Szoctv-ben valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (Szvhr.-ben) meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.
(2) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.
(4) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.
(5) Nincs helye elengedésnek, ha a kötelezett által örökölt hagyaték értéke meghaladja a megtérítendő köztemetési költség összegét. Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége közötti összeg tekintetében lehet a (4) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.
(6) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (4) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.
(7) Megélhetést veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzet megítélésénél e rendelet 8. § (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
Lakhatási krízisalap támogatás
24. § (1) A szociálisan rászoruló családok közül azoknak, akik fel nem róható krízishelyzet miatt a lakhatással kapcsolatos kiadásaikból legfeljebb három havi tartozást halmoztak fel, a lakhatás megőrzése érdekében lakhatási krízisalap támogatás állapítható meg.
(2) Szociálisan rászoruló az, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg
a) egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 500 %-át,
b) többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át és vagyonnal nem rendelkeznek.
(3) A támogatás a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a központi fűtés, a csatornahasználat és szemétszállítás díjából, legfeljebb három havi hátralékhoz nyújtható.
(4) Krízishelyzetnek minősül különösen: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet, vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény bekövetkezése, továbbá a fel nem róható okból munkanélkülivé válás miatti tartós jövedelemcsökkenés.
(5) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell: - a rendelet 1. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a háztartásban élők jövedelemigazolásait, - a rendelet 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, - a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot, - a követelés jogosultja által kiállított igazolást, ami tartalmazza az adósság megnevezését, keletkezésének kezdő dátumát, a hátralékkal érintett hónapokat és a hátralék fennálló összegét, valamint a támogatás utalásához szükséges számlaszámot.
(6) A támogatás legmagasabb összege a nyugdíjminimum 700 %-a. Formája kamatmentes kölcsön, melyet a támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 8 napon belül a hátralékot nyilvántartó szolgáltató, vagy szervezet számlájára kell utalni. A kölcsön visszafizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető. A törlesztést legkésőbb a támogatás kifizetését követő negyedik hónapban kell megkezdeni.
(7) Ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg egyszemélyes háztartás esetében a nyugdíjminimum 400 %-át, többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 300 %-át, a hatáskör gyakorlója a kölcsön legfeljebb 75 %-áig a visszafizetéstől eltekinthet.
Térítési díj támogatás
25. § (1) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás ellátási formánál a térítési díj összegét a képviselőtestület 6. mellékletben foglalt értékhatárok figyelembevételével csökkentheti.
(2) Ellátó intézmény – különösen szociális társulás, konyha - változása következtében megemelkedő díjak kompenzálásáról dönthet a képviselőtestület jövedelem-vizsgálat nélkül. Annak érdekében, hogy az ellátottak ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint az ellátórendszer változása előtt, további egy évre meghosszabbítható az előzőleg megállapított kedvezőbb díj. A különbözetet az önkormányzat az ellátó intézmény részére számlázást követően megtéríti. A kedvezményes díj további egy évre meghosszabbítható.
Gyermekintézményekben személyes gondoskodásért fizetendő térítési díj támogatás
26. § (1) A képviselőtestület a gyermekintézményekbe járó gyermekek személyi térítési díját a 12. melléklet szerinti kérelem benyújtását követően támogathatja.
(2) Az önkormányzati települési támogatás keretében a gyermekintézményekben megállapított személyi térítési díj kifizetéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha a kötelezett családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 220 %-át nem haladja meg.
(3) Személyi térítési díj támogatásának mértéke:
a) ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege eléri vagy meghaladja a nyugdíjminimum 200 %-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 220 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 20 %-a;
b) ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege eléri vagy meghaladja a nyugdíjminimum 150 %-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 30 %-a;
c) ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege eléri vagy meghaladja a nyugdíjminimum 100 %-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 40 %-a;
d) ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelmének összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át: a teljes összegű személyi térítési díj 50 %-a.
(4) A támogatás megállapítása előtt a gyermekintézmény javaslatát be kell szerezni.
(5) A támogatás megállapítását a gyermekintézmény is kezdeményezheti, ebben az esetben azonban csatolnia kell a szülő erre irányuló kérelmét és a család tagjainak jövedelem igazolásait.
Karácsonyi támogatás
27. § (1) A Képviselő-testület a szociális ellátásra biztosított költségvetési keretösszeg év végi maradványa terhére az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az Ebktv. 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére többletjuttatást állapíthat meg karácsonyi támogatás néven természetbeni juttatás, ajándékutalvány vagy készpénz formájában.
(2) Tárgyév decemberében támogatás juttatható minden olyan zalaháshágyi lakóhellyel rendelkező személynek, aki életvitel-szerűen a településen él, és a támogatás megállapításakor az (1) bekezdésben meghatározott olyan csoportba sorolható, amelyet a képviselőtestület a döntésében a juttatás célcsoportjaként nevesített - ezek különösen a nyugdíjasok, a gyermekek - és családjában az egy főre jutó előző havi nettó jövedelmének összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 500 %-át.
(3) Jogosultság szempontjából zalaháshágyi lakosként kell figyelembe venni azokat a (2) bekezdés szerinti személyeket, akik a tárgyév október 31. napjáig Zalaháshágyon lakóhelyet létesítenek.
(4) A karácsonyi támogatás évente egy alkalommal állapítható meg, melynek összege személyenként 5.000-től 15.000- Ft-ig terjedhet.
(5) Azoknak a jogosultaknak, akik, vagy akiknek a közvetlen hozzátartozójuk a település közéletében egész évben több alkalommal, rendszeresen részt vettek, segítették a közösség működését, fejlődését, a képviselőtestület a támogatást emelt összegben állapíthatja meg, melynek mértéke egységes, legfeljebb 10.000,- Ft-tal térhet el a (4) bekezdés szerint megállapított összegtől.
(6) A karácsonyi támogatás iránti kérelmet a képviselő-testület határozatában megadott határidőben a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.
(7) A támogatás adott évre vonatkozó egyéb feltételeit a képviselő-testület határozatában szabályozza, melyről a lakosságot a szokásos módon értesíteni kell.
GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁSOK
Tanévkezdési támogatás
28. § (1) A képviselő-testület a szociális ellátásra biztosított költségvetési keretösszeg terhére éves költségvetési rendeletében biztosított kereten belül dönthet arról, hogy a beiskolázás anyagi terheire tekintettel, annak költségei viseléséhez a (2) bekezdésben meghatározottakból kiválasztott csoportok közül az abba tartozó személyek részére évente egy alkalommal, egységesen meghatározott mértékű támogatást nyújthat.
(2) Amennyiben tárgyévben beiskolázási támogatás odaítéléséről dönt a Képviselő-testület, az egyedi döntések meghozatalára átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
(3) A tanévkezdés megkönnyítése érdekében a rendkívüli települési támogatás az
a) általános iskolában,
b) iskolarendszerű, nappali tagozaton gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában,
c) iskolarendszerű, nappali tagozaton OKJ-s képzésben,
d) iskolarendszerű, nappali tagozaton felsőoktatási szakképzésben,
e) iskolarendszerű, nappali tagozaton felsőoktatásban (BSC, MSC, Osztatlan képzés)
tanulmányokat folytató gyermek és fiatal felnőtt részére a 25. életévének betöltéséig nyújtható.
(4) Tanévkezdési támogatás további feltétele, hogy kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcszorosát nem haladja meg.
(5) Az iskolakezdési támogatás összege általános iskolások esetében 17.000,- Ft, középiskolások esetében 19.000,- Ft.
(6) Felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók támogatása az első diploma megszerzéséig 22.000,- Ft.
(7) A tanévkezdési támogatás iránti kérelem az önkormányzat által erre a célra rendszeresített formanyomtatványán nyújtható be, minden év augusztus 1. és szeptember 30. napja között. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(8) A nem tanköteles korú gyermekek és fiatal felnőttek a képviselőtestület határozata alapján tárgyév szeptember 30-ig a hivatalban igazolják az adott támogatott csoportba tartozásukat. A támogatás megállapításának és átvételének feltétele az adott tanulmányi évre, illetve félévre vonatkozó iskola-látogatási igazolás benyújtása a nevelési vagy tanulmányi jogviszony fennállásáról. A határidő jogvesztő.
(9) A támogatás felhasználását a támogatást megállapító határozat felhívására igazolni kell. Ennek elmulasztása esetén tanévkezdési támogatás a következő évben nem állapítható meg.
Gyermekszületési támogatás
29. § (1) A gyermekszületési támogatás célja a gyermeket vállaló szülők gyermek születésével járó anyagi terheinek csökkentése az újszülött gyermekek jogán, egyben a lakosság megtartó erejének növelése, a kedvezőbb demográfiai mutatók elérése.
(2) A gyermekszületési támogatásra egy újszülött gyermek után csak az egyik szülő jogosult..
30. § (1) A gyermekszületési támogatásra az az újszülött gyermekkel azonos bejelentett lakóhellyel rendelkező szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy gyám (a továbbiakban együtt: szülő) jogosult,aki
a) a gyermek születésének időpontjában Zalaháshágy közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen Zalaháshágyon tartózkodik,
b) aki a gyermeket saját háztartásában, Zalaháshágyon neveli,
c) és a gyermek megszületésekor annak lakóhelyeként a lakcímnyilvántartásba a sajátjával azonos zalaháshágyi lakóhelyet jegyeztetett be.
(2) A jogosultság további feltétele, hogy az újszülött gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét.
(3) A gyermekszületési támogatás iránti igény az önkormányzat által erre a célra rendszeresített formanyomtatványán nyújtható be a gyermek születése alkalmából, legkésőbb annak 1. születésnapjáig. E határidőn túl benyújtott kérelmeket vissza kell utasítani.
(4) A gyermekszületési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az újszülött gyermek születési anyakönyvi kivonatát, valamint a jövedelemigazolást.
(5) A gyermekszületési támogatás formája gyermekenként legfeljebb 50.000 Ft összegű, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amely egy összegben készpénzben vagy ajándék- illetve vásárlási utalvány formájában nyújtható a jogosult szülő részére.
(6) Ikerszülés olyan rendkívüli élethelyzetnek minősül, amire a Képviselő-testület egyedi határozatával, egyszeri alkalommal, gyermekenként legfeljebb 75.000,- Ft összegű pénzbeli vagy természetbeni támogatást nyújthat legkésőbb a gyermekek 1. születésnapjáig.
Időszaki támogatás
31. § (1) Táplálékallergiájuk vagy más alapbetegségük miatt speciális diétára szoruló, 18. év alatti, szociálisan hátrányos helyzetű tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek részére, egészségi állapotához igazodó étkeztetése elősegítése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott időszakonként támogatás (a továbbiakban: időszaki támogatás) állapítható meg, abban az esetben, ha a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300 %-át, egyedül álló esetén a 350 %-át.
(2) Az időszaki támogatást tárgyévben három alkalommal, április, augusztus és december hónapokban biztosítja az önkormányzat.
(3) Az időszaki támogatás összege gyermekenként és jogosultsági időszakonként 8.000- Ft.
(4) Az időszaki támogatásra való jogosultság megállapítása tárgyévre történik. A kérelem benyújtása folyamatos, a jogosultság a benyújtást követő időszak(ok)ra állapítható meg.
(5) A kérelemhez csatolni kell a gyermek speciális diétájára vonatkozó kórházi szakambulancia által kiállított egy évnél nem régebbi szakorvosi igazolást.
A felsőoktatási intézményekben tanuló helyi fiataloknak adható - Bursa Hungarica - ösztöndíj alapítása és elnyerése
32. § (1) A képviselőtestület a szociális ellátásra biztosított költségvetési keretösszeg terhére - ha a döntése alapján az önkormányzat csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat adott évi fordulójához – Bursa Hungarica ösztöndíjban (továbbiakban: ösztöndíj) részesítheti azt a szociálisan rászoruló pályázót, aki megfelel az ösztöndíjrendszer adott évre meghirdetett Általános Szerződési Feltételeiben (továbbiakban: ÁSZF) és az önkormányzat „a felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben résztvevő hallgatók számára kiírt BURSA HUNGARICA felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázat elbírálására megalkotott szabályzatában foglaltaknak.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
Étkeztetés
33. § (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak főétkezésként a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.
(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 65. életévét betöltötte.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, illetve akut vagy krónikus megbetegedésben szenved és ezért önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni. Egészségi állapot miatti rászorultságot a háziorvosi/kezelőorvosi igazolással kell igazolni, az érvényességi idő feltűntetésével.
(4) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fogyatékát, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegségét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21. §-ában meghatározott dokumentummal igazolja.
(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.
(6) Az étkeztetést – amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent – a TÁMASZ biztosítja, házhoz szállításáról a falugondnok útján az önkormányzat gondoskodik.
(7) Ha az étkeztetésben részesülő személy egészségi állapota indokolja a szakorvos javaslata alapján az ellátást igénylő részére diétás étkezést kell biztosítani. Munkaszüneti és pihenőnapon való étkeztetésre az a munkanapokon is ellátásban részesülő személy jogosult, aki az étkezést önmaga számára biztosítani nem tudja és nincs olyan hozzátartozója, aki az étkeztetéséről gondoskodna.
(8) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat a TÁMASZ határozza meg, melyet a társulást fenntartó tagönkormányzatok a társulási ülésen jóváhagynak.
Házi segítségnyújtás
34. § (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az Szoctv. 63. §-ában meghatározottak szerint biztosítja.
(2) A házi segítségnyújtást az önkormányzat szociális intézményfenntartó társulás keretében fenntartott TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézménye útján biztosítja.
(3) A házi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmet a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény vezetőjének kell benyújtani, aki a háziorvos közreműködésével elvégzi a gondozási szükséglet vizsgálatát.
(4) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díjat a TÁMASZ határozza meg, melyet a társulást fenntartó tagönkormányzatok a társulási ülésen jóváhagynak.
(5) Házi segítségnyújtás esetében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha a szociális szolgáltató intézmény szabad kapacitással rendelkezik és az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy, írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.”
Családsegítés
35. § (1) A családsegítést az önkormányzat a önkormányzat szociális intézményfenntartó társulás keretében fenntartott TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézménye útján biztosítja.
(2) A TÁMASZ az Szoctv. 64. § (1)-(8) bekezdésében meghatározott feladatokon túl a krízishelyzetbe került családoknak, személyeknek pénzbeli és természetbeni segítséget nyújthat.
(3) A természetbeni segítségnyújtás részletes feltételeit - TÁMASZ krízissegély szabályzatban határozza meg.
(4) A családsegítés szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.
Idősek nappali ellátása
36. § (1) Az időskorúak nappali ellátása keretében kell biztosítani a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek napközbeni tartózkodásának lehetőségét.
(2) Az időskorúak nappali ellátását a TÁMASZ az ellátási területén működő, Szakmai Programjában ismertetett Idősek Klubjaiban biztosítja.
(3) Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az a rászoruló, aki
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló ben meghatározottak alapján a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, illetőleg a 65. életévét betöltötte,
b) egyedülálló,
c) több igénylő esetén alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik vagy szociálisan hátrányos helyzetű.
(4) Nem vehető fel az idősek klubjába az a személy, aki egészségi állapota, összeférhetetlen magatartása, vagy bármely más okból közösségi életre alkalmatlan. Ha a kérelmező pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved ellátásáról más intézmény keretében kell gondoskodni.
(5) Az időskorúak nappali ellátása igénybevétele iránti kérelmet a TÁMASZ vezetőjéhez kell benyújtani, aki dönt az ellátás igénybevételéről, valamint az intézményi jogviszony megszüntetéséről.
(6) Az időskorúak nappali ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjakat a TÁMASZ határozza meg, melyet a társulást fenntartó tagönkormányzatok a társulási ülésen jóváhagynak
GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSOK
Gyermekjóléti alapellátások
37. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása keretében a bölcsődei ellátást az önkormányzat a Bagodi Micimackó Bölcsöde intézményben biztosítja feladat-ellátási szerződés keretében.
(2) A gyermekek napközbeni ellátásaként a bölcsődei ellátást, annak keretében az életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést kell megszervezni azon három éven aluli gyermekek számára, akiknek szülei, törvényes képviselői
Gyermekjóléti szolgáltatás
38. § (1) A TÁMASZ a Gyvt. 39. § (2)–(4) bekezdései, a 40. § (2) bekezdése, valamint 40/A. § (2) bekezdése és a Szoctv. 64. § (4), (7) bekezdése által meghatározott feladatokat látja el.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatások igénybevétele térítésmentes.
FALUGONDNOKI SZOLGÁLTATÁS
39. § (1) A falugondnoki szolgáltatás célja:
a) a község intézményhiányaiból eredő települési hátrányok enyhítése
b) az alapvető szükségleteket kielégítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása;
c) a szociális alapellátások színvonalának javítása, jobb életminőség eléréséhez segítségadás,
d) a településen lakó családok életfeltételeinek javítása,
e) a helyi társadalmi és civil szféra erősítése a jobb életminőség elérése érdekében,
f) biztosítani a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz igazodó egyéni és közösségi szintű igények kielégítését.
A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatok, a közvetlen, személyes szolgáltatás alapfeladatai
40. § (1) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok:
a) közreműködés
aa) az étkeztetésben,
ab) a házi segítségnyújtásban,
ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában;
b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így
ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,
bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,
bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;
c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így
ca) az óvodába, iskolába szállítás
cb) az egyéb gyermekszállítás.
(2) A falugondnok elsősorban az alapfeladatnak minősülő szoláltatásokat köteles ellátni, a kiegészítő feladatnak minősülő lakossági szolgáltatások, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások, valamint a szolgálat által nyújtott egyéb szolgáltatások csak akkor teljesíthetők, ha azok biztosítása az alapfeladatok ellátását nem veszélyezteti.
Közreműködés az étkeztetésben
41. § Az étkeztetésben való közreműködés során a falugondnoki szolgáltatás igény szerint biztosítja az étel házhoz szállítását.
Közreműködés a házi segítségnyújtásban
42. § A házi segítségnyújtásban való közreműködés során a falugondnoki szolgáltatás kérelemre ellátja:
a) a házi gondozó ellátotthoz való szállítását, és/vagy
b) a házi gondozó munkájába tartozó – nem szakmai jellegű – alább felsorolt feladatokat:
ba) fűtés előkészítés (favágás, fa behordás),
bb) bevásárlás, takarítás,
bc) szennyes összegyűjtése, mosodába szállítása,
bd) gyógyszer kiváltás,
be) orvos lakásra hívása,
bf) hivatalos ügyek intézése.
Közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásban
43. § (1) A közösségi és szociális információk szolgáltatásában való közreműködés során a falugondnoki szolgáltatás kérelemre tájékoztatást nyújt:
a) a szociális é gyermekvédelmi törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban,
b) a helyben igénybe vehető pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátások köréről, feltételeiről és az igénybe vétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről.
Háziorvosi rendelésre, az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás
44. § (1) Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájárulás biztosítása során a falugondnoki szolgáltatás feladata:
a) a betegek háziorvosi rendelőbe, illetve egyéb egészségügyi intézménybe szállítása, mely az érintett személy településről intézményig, illetve onnan lakóhelyre szállítását jelenti,
b) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szállítási feladatot a falugondnok csak a polgármester által kapott felhatalmazás alapján, átruházott hatáskörben hozott határozata alapján kell teljesíteni.
(3) A szállítás során figyelembe kell venni:
a) az igénylő egészségi állapotát,
b) a kezelés jellegét (szükséges, ajánlott, rehabilitációs jelleg stb.),
c) az igénylő és családja szociális helyzetét.
(4) Az egészségi állapot, a kezelés jellege, valamint a szociális helyzet megítélése során szükség szerint ki kell kérni a háziorvos, a házi gondozó véleményét.
A gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása
45. § (1) A gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása a rászoruló személy számára a gyógyszer kiváltásával a gyógyászati segédeszköz beszerzésével, illetve azok házhozszállításával történik.
(2) A gyógyszerkiváltás történhet:
a) a vény átadásával a falugondnoknak, illetve
b) az orvosi rendelés alkalmával az orvosnál hagyott vények alapján.
(3) A falugondnok az átvett illetve az összegyűjtött vényeket heti egy alkalommal kiváltja majd a gyógyszereket, illetve a beszerzett gyógyászati segédeszközöket az ellátottak számára házhoz szállítja.
Az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása
46. § (1) A falugondnoki szolgáltatás ellátja az óvodás- és iskoláskorú gyermekek nevelési intézménybe, valamint az intézményből a településre történő szállítását a beiratkozási körzeten belül.
(2) A falugondnoki szolgálat egyéb, az (1) bekezdésben nem megjelölt nevelési, oktatási intézménybe történő rendszeres szállítási feladatot egyedi képviselő-testületi határozat alapján végezhet. Ez a feladatellátás a falugondnoki szolgálat számára a határozatban foglaltaknak megfelelően lehet kötelező, illetve nem kötelező feladat.
(3) A (2) bekezdés szerinti szállítási szolgáltatásért a képviselő-testület határozatában térítési díj fizetési kötelezettséget is előírhat.
(4) A falugondnoki szolgáltatás ellátja továbbá az óvodáskorú, valamint az általános iskoláskorú gyermekek alkalmankénti szállítását (színház, versenyek, stb.)
A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó közvetlen, személyes szolgáltatás kiegészítő feladatai
47. § (1) A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó közvetlen, személyes szolgáltatás kiegészítő feladatai:
a) közösségi, művelődési, sport és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése,
b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,
c) közreműködés a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatókkal, intézményekkel.
A közösségi, művelődési, és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése
48. § (1) A falugondnok feladata az önkormányzati által közzétett és meghirdetett rendezvények – közösségi, művelődési, sport és szabadidős tevékenységek – szervezésében, lebonyolításában való részvétel. A szervezésben, lebonyolításban való részvétel konkrét feladatait a polgármester, vagy a képviselő-testület kijelölt tagjai irányításának megfelelően kell ellátni.
(2) Önkormányzati rendezvények többek között:
a) képviselő-testületi ülés,
b) közmeghallgatás,
c) falugyűlés,
d) egyéb lakossági fórum,
e) falu- és családi nap,
f) télapó és karácsonyi ünnepség.
(3) A rendezvényre szállítás a rendezvényekre vonatkozó közigazgatási területet érintő szállítási feladatot jelent, ahol a közzététel tartalmazza a személyszállítási feladat falugondnoki szolgálat keretében való megoldását is. A személyszállítás történhet:
a) meghatározott gyülekező helyről a rendezvényre, és/vagy
b) rendezvényről meghatározott település részre, lakóházhoz.
(4) A feladat ellátása az (1) bekezdésben fennálló feltételek teljesülése esetében a falugondnok számára kötelező feladat.
Az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása
49. § A falugondnoki szolgáltatás feladata a lakossági igények továbbítása az önkormányzat felé, valamint segítséget nyújtani a hivatalos ügyek intézésében, így az önkormányzathoz benyújtott kérelmekkel kapcsolatban a különböző ellátások igényléséhez szükséges iratok beszerzésében.
A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó, az önkormányzati feladatokat segítő, közvetett szolgáltatások
50. § (1) A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó – az önkormányzati feladatokat segítő – közvetett szolgáltatások:
a) közreműködés önkormányzati intézményi ételszállításban,
b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,
c) a falugondnoki szolgáltatás működtetésével kapcsolatos teendők ellátása.
Az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére
51. § (1) A falugondnoki szolgáltatás a lakosság részére tájékoztatás nyújt különösen:
a) az önkormányzat által szervezett programokról,
b) a képviselő-testületi ülések időpontjáról,
c) a lakosságot érintő egyéb információkról.
A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó, egyéb szolgáltatási feladatok
52. § (1) A falugondnok által ellátandó egyéb szolgáltatási feladatok közé az alábbi feladatok tartoznak:
a) személyszállítási feladatok,
aa) nappali ellátást nyújtó szociális intézménybe történő szállítás,
ab) önkormányzati, illetve egyéb települési rendezvényre szállítás,
b) önkormányzati feladathoz tartozó egyéb szállítási feladatok,
c) egyéb, nem részletezett, szolgáltatás jellegű feladatok.
A falugondnoki szolgálat önkormányzati feladathoz tartozó szállítási feladatai
53. § A falugondnoki szolgáltatás az önkormányzati feladathoz tartozó egyéb szállítási feladatai között ellátja a helyi ellátáshoz szükséges szállítási, árubeszerzési feladatokat.
Egyéb szolgáltatás jellegű feladatok
54. § A falugondnoki szolgáltatás ellátja az egyéb, a 39–53. §-ban nem tartozó feladatokat, ha az nem ellentétes a rendelet 1. §-ában meghatározott céllal.
A falugondnoki szolgáltatás igénybevételének módja
55. § (1) A falugondnoki szolgáltatás keretében nyújtott ellátások igénybevétele önkéntes, az eljárás az ügyfél kérelmére indul.
(2) A szolgáltatások igénybevétele iránti igényeket a falugondnoknál kell bejelenteni írásban vagy szóban, személyesen vagy telefonon. Az igények elbírálása fontossági szempont alapján történik, előnyben kell részesíteni a szociális alapellátási feladatokhoz kapcsolódó igényeket.
(3) A falugondnok számára a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 39. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint vezetett tevékenységnaplóban dokumentálja tevékenységét, melyet köteles napi szinten vezetni. Az adott napi teljesítés igazolására a polgármester vagy alpolgármester jogosult.
(4) A falugondnok által vezetendő tevékenységi naplót a szolgáltatást igénybe vevőnek nem kell aláírnia.
(5) A falugondnoki szolgálat igénybevétele térítésmentes.
(6) A falugondnoki szolgáltatás megszűnik:
a) kérelmező halálával,
b) kérelmező lemondása által,
c) ha az ellátásban részesülő személy a szolgáltatásra nem szorul rá.
A falugondnoki szolgálat ellátása
56. § (1) A falugondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatokat a falugondnok a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével látja el. A falugondnok feladatait a munkaköri leírásban, a Falugondnoki Szolgálat Szakmai Programjában, e rendeletben, valamint a vonatkozó egyébe jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével kell ellátnia.
(2) A falugondnok a feladatokat a munkaköri leírásában meghatározott munkarend szerinti időben köteles ellátni.
(3) A falugondnok tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
(4) A falugondnoki szolgáltatás nyújtását az önkormányzat nem szüneteltetheti.
Záró rendelkezések
57. § Hatályát veszti a 3/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet a települési támogatásról.
58. § Ez a rendelet 2021. július 16-án lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet