1. § A helyi építési szabályzat és szabályozási tervi mellékleteinek együttes hatálya az alábbi területekre terjed ki: Zalaszentlőrinc község belterülete valamint 049/4,6, 050, 051/1-5, 053/1,2, 020/11 hrsz-ú területek.

2. § (1) Az előírásokat a szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni Helyi Építési Szabályzatának melléklete: Zalaszentlőrinc központi beépítésre szánt területek szabályozási terve m = 1:2 500 - 1.számú melléklet

(2) A település 1. §-ban meghatározott területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni – az OTÉK és az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásai mellett – csak a szabályozási terv és jelen szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.

3. § (1) Kötelező szabályozási elemek:

(2) Irányadó szabályozási elemek

(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv részleges felülvizsgálatával, illetve módosításával hajtható végre.

(4) Az irányadó szabályozási elemek módosításáról a szabályozási terv módosítása nélkül a helyileg illetékes hatóság telekalakítási engedélyezési eljárás során határoz a hatályos telekalakítási szabályok alapján.

(5) A meglévő és az irányadó telekhatároktól eltérő telekalakítás esetén az építési hely értelemszerűen együtt változik a telekhatárnak megfelelő elő- oldal és hátsókertek kialakításával. E kötelező érvényű szabályozási terv módosítása nélkül alkalmazhatóak az aktuális telekhatároknak megfelelően.

4. § (1) A település közigazgatási területének építési szempontból

(2) A település közigazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használata szerint az alábbi terület felhasználási övezetekre tagolódik:

(3) Beépítésre nem szánt területek

5. § (1) A település közigazgatási területének építési szempontból

(2) A település közigazgatási területe a beépített és beépítésre szánt területek építési használata szerint az alábbi terület felhasználási övezetekre tagolódik:

(3) Beépítésre nem szánt területek

6. § (1) A község falusias lakóterületein az OTÉK 14. § szerinti építmények helyezhetőek el, az egyedi területi előírások figyelembevételével.

(2) Az építési engedélyhez szükséges közművesítettség mértéke teljes, nyílt csapadék csatornahálózatra való rákötés elfogadható.

(3) Az épületek csak magas tetővel létesíthetők, kivételt képez a napkollektor elhelyezésére szolgáló, illetve a zöldtetőként kialakított tetőfelület. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 30 ⁰-nál alacsonyabb, 45 ⁰-nál meredekebb nem lehet.

(4) Amennyiben a telek beépítettsége az övezeti előírásokat meghaladja, illetve közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken beépítettségtől függetlenül csak az 1997. évi LXXVIII törvény 22. § (2) bekezdése b), c) és d) pontja szerinti építési tevékenység folytatható.

(5) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhető az ily módon használt terület nem haladhatja meg a beépíthető terület 30 %-át.

(6) A szükséges parkoló területet minden esetben telken belül kell biztosítani.

(7) A meglévő és újonnan beépülő falusias lakóterületeken a betartható telekalakítási és építési előírások a következők:

(8) Az alábbi szabályok szerint kialakított építési helyen belül az épületek szabadon elhelyezhetők, Építési hely meghatározása, oldalhatáron álló beépítés esetén:

7. § (1) A község településközponti vegyes területein az OTÉK 16. § szerinti építmények helyezhetőek el.

(2) A településközponti vegyes építési övezetekben építési engedély víz-villany-szennyvízcsatorna, nyílt vagy zárt csapadék csatorna hálózatra való rákötés biztosíthatósága esetén adható.

(3) A településközponti vegyes területeken a betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

(4) Az építési hely meghatározása: az alábbi szabályok szerint az épületek elhelyezhetők:

8. § (1) Gazdasági területen térszint alatti építmény elhelyezése csak a kijelölt építési sávban lehetséges.

(2) Gazdasági területen a szükséges parkoló területet az építési telken belül biztosítani kell.

(3) Gazdasági terület övezeteiben az építési engedélyi eljárás során a létesítményekhez tartozó reklámhordozók szerkezeti- és reklámfeliratok grafikai terveit is csatolni kell engedélyezési tervdokumentációhoz.

(4) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a OTÉK 19. §-ában meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(5) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

9. § (1) K jelű terület, a temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületekés létesítmények (kápolna, keresztút, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások helyezhetőek el maximum 3 %-os beépítettségig. A területen a zöldfelületként kialakított területet többszintes növényállománnyal kell beültetni és fenntartani.

(2) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

10. § (1) Közlekedési és közmű területein az OTÉK 26. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmények , és a (3) pontban felsorolt építmények helyezhetőek el kivéve a vízi és légi közlekedés létesítményeit.

(2) Közlekedési területek besorolása és irányadó szabályozási szélessége:

(3) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a 73222 sz.-ú – sz. út esetében – a közút tengelyétől számított 50 méteren belül, főútvonal, autópálya esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, anyag, homok kitermeléséhez. Ezen engedélyezési eljárásban az illetékes közlekedési felügyelet (Zala Megyei Közlekedési Felügyelet, ill. Központi Közlekedési Felügyelet) szakhatóságként jár el.

(4) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.

(5) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembevételével.

(6) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.

(7) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(8) A települések csapadékvizét nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

(9) Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedrek. Vízgazdálkodási területek) építményeket elhelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.

(10) A vízpartok, patakok mentén egyoldali minimum 6 méter széles, árkok mentén egyoldali minimum 4 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.

(11) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távbeszélő eszközök elhelyezésének lehetőségét.

(12) A távközlési kábeleket érintő bárminemű munka csak a távközlési szolgáltatóval történő előzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat.

(13) A közlekedési területen meglévő fákat, fasorokat óvni kell. A közműfejlesztések során az elkerülhetetlenül kivágott fát pótolni kell.

(14) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani. (HÉSZ. 1. számú függeléke)

(15) Tilos a szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

(16) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(17) Az ivóvíz és ásványgyógyvíz kezelő műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeit és védősávjait biztosítani kell. (123/197. (VII. 18.) Korm.rendelet 4. sz. melléklet)

11. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).

(2) A tervezett zöldfelületi rendszer kialakítására a terület biztosítandó, más célra fel nem használható.

(3) A zöldterületen víz-és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges építmények helyezhetőek el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel, max 4 m építménymagassággal.

(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A pótlás során a kivágott fával egyenértékű faállomány ültetése szükséges. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell.

(5) Közpark kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell. A kertépítészeti terveket csak a Magyar Építész Kamara névjegyzékében szereplő, bejegyzett táj- és kertépítő tervező készítheti (K1, vagy K2 névjegyzéki szám).

15. § Az 1997. évi LXXVIII. törvény 27. §-a alapján a következő telkek a szabályozási terv szerinti út kialakítására szükséges részét az 1997. évi LXXVIII. törvény 52. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóság az önkormányzat javára lejegyzi a következő területeket:

16. § (1) Jelen rendelet kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a Jegyző helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.