Kallósd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§.(2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§.(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§,(1) bekezdésének 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§.(2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról  és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§. a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. melléklet szerint érintett államigazgatási szervek véleményének kikérésével a Kallósd község településképének védelméről a következőket rendeli el:

I.FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A RENDELET CÉLJA, TERÜLETI HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

1. §
(1)    E rendelet célja Kallósd jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített és természeti környezet védelme
- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
- településképi szempontból meghatározó területek megállapításával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) E rendelet hatálya Kallósd község közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet mellékletei:
a)    1. melléklet: A település országos és helyi védelem alatt álló építészeti, táji- és természeti örökségének jegyzéke.
b)    2. melléklet: A településképi követelményekkel érintett területek lehatárolása

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló építészeti, táji- és természeti értékek összessége.
2. főépület: a helyi építési szabályzat szerinti övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület.
3. másodlagos rendeltetésű épület: a főépületet kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.
4. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.
5. értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum.
6. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és a fehér mellett előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös halvány árnyalatait.
7. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
8. eredeti állapot: az építmény építésekor létrejött, vagy későbbi átépítés során egységes arculattal megváltoztatott állapot.
9. csarnok jellegű épület: alapterületi korlátozás nélkül csarnok jellegűnek tekintendő minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes, összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű, jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentős nagyságú kiszolgáló terület iránti igény jellemző.

II. FEJEZET - A HELYI VÉDELEM

3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA

3. §
(1)A helyi védelem célja az épített környezet jellegének, a táji-, természeti környezetnek, ezen belül az értéket képező védetté nyilvánított elemeinek fenntartása és ezzel a település identitásának megőrzése a jelen és a jövő nemzedékek számára.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti és történeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények, növények vagy növény-együttesek megőrzése, ennek érdekében azok nyilvántartásba vétele és a védelem módjának és eszközének meghatározása.

4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI

4.§
A település építészeti, táji és természeti értékei helyi egyedi és területi védelemben részesülnek az 1. mellékletben szereplő jegyzéknek és a 2. mellékletben szereplő lehatárolásnak megfelelően.

5. A HELYI VÉDELEM KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE

5.§
(1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Kallósd Község Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről, vagy megszüntetéséről az önkormányzat értékvizsgálat alapján rendelkezhet.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),
c) a védelem indoklását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) a Kormányrendelet által meghatározott értékvizsgálatot,
f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, a védett érték nyilvántartási számát, valamint részletes indoklást
g) a védendő érték tulajdonosának véleményét.
(3) Az önkormányzat a védelemre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített szakmai vélemény, valamint a védelemre javasolt érték tulajdonosának véleménye.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.

6. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK

6.§
(1) A helyi védett építmények védelméről, a helyi területi védelemmel érintett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(2) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA

7.§
(1) A helyi védett építményekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás része a Kormányrendelet 23/D.§ -ban megfogalmazottakon túl a helyi védett érték fotódokumentációja.

III. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA

8.§
(1) A településképi szempontból meghatározó területek Kallósdon:
a) Hagyományos falusias karakterű terület
b) Kertes mezőgazdasági terület
c) Tájképvédelmi szempontból kiemelt terület
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet térképe ábrázolja.  

IV. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

9.§
(1) A község területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A településképileg meghatározó területen a rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell a területet hasznosítani, beépíteni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait, kialakításának módját és az épület terepre illesztését.

10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

Hagyományos falusias karakterű terület

10.§
(1) Új épület építése esetén
a) utcára merőleges hosszanti épülettömeg elhelyezése esetén hagyományos építési mód szerinti tagolatlan épülettömeget kell kialakítani, mely középső vagy hátsó keresztszárnnyal egészülhet ki. Az épület közterület felé néző oromzatát kontyoltan, vagy teljes oromzattal kell kialakítani, mely utóbbinál erkély, vagy loggia nem helyezhető el.
b) utcával párhuzamos beépítés esetén az épület közterület felőli tömegét osztatlanul, zárt egységben kell kialakítani.
c) az épület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40 fok, héjazatának anyaga natúr agyagcserép lehet. A főépülettel egybe épített másodlagos rendeltetésű épületeket a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell ellátni. Az épület közterület felőli tömegéből kiemelkedő egység, domináns tetőfelépítmény csak településszerkezetileg indokolt pozíció esetén létesíthető.
d) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.
(2) Meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése
a) az épület korabeli építészeti arculatának egységességét megtartva az eredeti építési korának megfelelő stílusban és anyaghasználattal, vagy az épület stílusát a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történhet.
(3) Ha a meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése a mai kor építészetének megfelelően egységesen átírva történik, úgy az (1) bekezdésben meghatározott követelmények szerint kell eljárni
(4) Ha a meglévő épület felújítása, átalakítása és bővítése a XX. század közepe előtti épület korhű felújításával történik, úgy
a) meg kell tartani vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Közterület felőli új földszinti nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.
b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületen világos pasztellszínek használhatók.
(5) Utcafronti kerítést az épület stílusával összhangban, áttörten lehet csak építeni, a belátás gátlását növényzettel lehet kialakítani.

Kertes mezőgazdasági terület

11.§
Meglévő épület felújítása, átalakítása, új épület építése során
a) az épületet egyszerű, hagyományos tömegalakítással, hosszházként, tetőzetét szimmetrikus 35-40 fokos hajlásszögű magastetővel, piros színű agyagcserép héjazattal kell kialakítani.
b) homlokzatát festetten fehér színnel vagy látszó fa felülettel kell megépíteni.
c) új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a völgy felöl nézve csak egyszintes épületként jelenjen meg, sziluettje a dombhát vonalából csak kis mértékben emelkedjen ki, épített és természeti környezetéhez illeszkedjen.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területre vonatkozó építészeti követelmények

12.§
A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen
a) a hagyományos tájhasználatot nem lehet megváltoztatni;
b) építményt elhelyezni a tájszerkezetbe illeszkedően lehet csak, melynek érdekében a csarnok jellegű épületeknél az épületek hossztengelyét a lejtős domboldalakon a szintvonalakkal párhuzamosan lehet csak elhelyezni, a csarnokot a tájképfeltárulás irányából zárt fasorral takarva;
c) a tájra jellemző építészeti hagyományok megőrzése érdekében a nem csarnok jellegű épületeket 35-40º hajlásszögű, piros színű agyagcserép héjazatú szimmetrikus magastetővel, a csarnok jellegű épületeket szürke, vagy bordó színű tetőzettel, és burkolattal lehet csak ellátni.

11. A VÉDETT TÁJI- ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

13.§
(1) A Natura2000 természeti védettségű területeket
a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendeletben,
b) a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendeletben,
c) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletben és  
d) a területre készített - Balaton-felvidéki Nemzeti Park holnapján szereplő - fenntartási tervben meghatározottak szerint kell kezelni.
(2) Az országos ökológiai hálózat – magterület, ökológiai folyosó – területén területet felhasználni az Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.   
(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.  
(4) A Natura2000 természeti védettségű területek, az országos ökológiai hálózat övezetei, magterület, ökológiai folyosó, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területén az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az 1. függelék szerinti inváziós növények nem telepíthetők.

12. A HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEKRE ÉS ELEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények

14. §
(1) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épülteket érintő építési munkák során
a) az épületek közterületre néző részét hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket,
b) az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát,
c) az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen,
d) az épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása önkormányzati vélemény alapján előírható.
(2) A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.

13. AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE

15. §
(1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen
a) adótorony, hírközlési építmény, szélerőmű nem létesíthető
e) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, közművezetékek és járulékos közműépítmények a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – helyezhetők el.
(2)  Hagyományos falusias karakterű területen új elektronikus hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése felszín alatti elhelyezéssel, vagy a meglévő infrastruktúra felhasználásával történhet.
(3) A település területén közvilágítási kandellábert egységesen kell kialakítani.
(4) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.   

14. REKLÁMOKRA, CÉGÉREKRE ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETEMÉNYEK

Reklámokra, cégérekre vonatkozó településképi követelmények

16.§
(1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint magánterületen a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Korm. rendelet előírásai szerint lehet. Reklámok közutakon történő elhelyezésére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a végrehajtásáról szóló 30/1988.(IV.21.) MT rendelet vonatkozik.  
(2) 2 m2-nél nagyobb reklámhordozó nem létesíthető.
(3) Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 méteren belül nem helyezhetők el.
(4) Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.
(5) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha
a) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,
b) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(6) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t.
(7) E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetében az üzletfelirat nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül.
(8) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér
a) rikító színhasználattal,
b) kápráztató fényű világító táblaként,
c) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,
d) fény- és filmvetítéssel.
(9) A község szempontjából jelentős esemény (különösen: népszavazás, községi rendezvény) során évente összesen tizenkét naptári hétig a követelmények és tilalmak alól eltérés lehetséges.
(10) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként
a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,
b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

17.§
Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

V. FEJEZET - TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek

18.§
Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

19.§
(1) A településképi bejelentés lefolytatásához a kérelmet és a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt papíralapon kell benyújtani.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a tervezett reklámok, reklámhordozó helyét, a telek helyrajzi számát,
e) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.

17.  A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

20.§
(1) Ha az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11. §-ában foglaltaknak megfelelően településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) A településképi kötelezési eljárás során a Tvtv. és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a polgármester 100.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

VI. FEJEZET - A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

21. §
(1) Az Önkormányzat a jelen rendelet 1. mellékletének 2. fejezetében szereplő építmények, azok közvetlen környezetének felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulásának támogatására „Kallósdi Értékvédelmi Támogatás”-t nyújthat (a továbbiakban: Támogatás).
(2) A Támogatásra az Önkormányzat pénzügyi lehetőségei függvényében az éves költségvetésében biztosít előirányzatot.
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

VII. FEJEZET - ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

22. §
(1) E rendelet a kihirdetését követő munkanapon lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

23.§
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kallósd község Önkormányzata Képviselő-testületének Kallósd község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 2/2007. (I. 26.) önkormányzati rendeletének 7.§.(2) bekezdése, 8. §-a, 8/A.§.(8) bekezdése, 12.§-a, 21.§-a, 22.§-a és 28.§.(1) bekezdése.

Kallósd, 2019. szeptember 26.

                                  Farkas Andrásné                                                        Futácsi Lászlóné                                                                         
                                     polgármester                                                               jegyző

Kihirdetve: 2019. október 08.

                                                                                    
                   Futácsi Lászlóné
                         jegyző