Tiszabábolna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A költségvetés bevételei és kiadásai

1.§ (1) A képviselő-testület az Önkormányzat 2019. évi költségvetésének

a) Bevételi főösszegét	241 622 609 Ft-ban
b) Kiadási főösszegét		241 622 609 Ft-ban
állapítja meg.

         (2)  A bevételi főösszeg az alábbi finanszírozási bevételeket tartalmazza:

ca)        előző évek működési maradványa		298.774 Ft
cb)        előző évek felhalmozási maradványa		167 138 948 Ft
cc)        működési célú hitelfelvétel (forráshiány)	0.Ft
cd)        felhalmozási célú hitelfelvétel (forráshiány) ce)        központi irányítószervi támogatás	0 Ft          0 Ft	0 Ft
cf)         betétek megszüntetése	0 Ft
cg)        likviditási célú hitel igénybevétele	0 Ft

2.§ Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetési bevételek nem tartalmaznak fejlesztési célú illetve működési hitelfelvételt.

3.§ Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott költségvetési kiadások nem tartalmaznak működési, illetve felhalmozási hiteltörlesztést.

4.§ (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában megállapított költségvetési bevételi főösszeg költségvetési címek és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e rendelet 1, 8, 9. melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított költségvetési kiadási főösszeg költségvetési címek és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e rendelet 2, 3, 4, 5, 6. melléklete tartalmazza.

5.§ (1) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítási kiadási előirányzat célonkénti részletezését e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

       (2) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházási kiadási előirányzat feladatonkénti részletezését e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

6.§   A képviselő testület a költségvetési kiadási főösszegen belül

a) 0.- Ft összegű általános (kockázati) tartalékot, és

b) 0.- Ft összegű céltartalékot állapít meg.

7.§ (1) A működési bevételek növelése érdekében pályázatot kell benyújtani a Belügyminisztérium felé működési támogatás igénylésére.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat 2018. évi maradványát a 2019. évi költségvetés feladatai finanszírozásába bevonja. Az intézményi maradvány elszámolás során az Önkormányzatot illeti meg a végleges feladatelmaradás miatti összeg, a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összegek maradványa.

(3) A Képviselő-testület a 2018. évi gazdálkodás intézményi pénzmaradványát a gazdálkodási helyzetének ismeretében az intézményétől elvonhatja.

 8.§ A Képviselő-testület a költségvetési szervek létszámkeretét e rendelet 7. melléklet szerint határozza meg.

9.§ Az önkormányzati szintű működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat - tájékoztató jelleggel – mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de –a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban a rendelet 10. melléklete tartalmazza.

 10.§ Az önkormányzat saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségének bemutatását e rendelet 13. melléklet tartalmazza. 

11.§ A 2019. év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesülésére vonatkozó előirányzat-felhasználási ütemtervet e rendelet 11. melléklete tartalmazza.

A költségvetés végrehajtásának szabályai

12.§ (1) A Képviselő-testület a jóváhagyott kiemelt előirányzatok és létszámkeretek közötti átcsoportosítás és előirányzat-módosítás jogát minden esetben fenntartja magának.

         (2) Évközben felmerülő kötelezettségvállalásra csak a költségvetési rendelet egyidejű módosításával és a fedezet megjelölésével kerülhet sor.

13.§ (1) A Képviselő-testület - az önkormányzati bevételek növelése érdekében - felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközöket betétként elhelyezze, vagy államilag garantált értékpapírt, vagy „optima” , illetve „prémium” nyílt végű befektetési jegyet, illetve tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegyet vásároljon, illetve deviza ügyleteket bonyolítson.

1. Az önkormányzat, a kötvénykibocsátásból származó bevétel fel nem használt részének lekötése során realizált hozamokat, kamatokat felhalmozási bevételként számolja el, tekintettel arra, hogy ez a bevétel csak felhalmozási kiadások (felújítás, beruházás, felhalmozási célú pénzeszközátadás) finanszírozására, valamint felhalmozási hitel és kamatának törlesztésére fordítható.
2. Az önkormányzat felhalmozási bevételként veszi számba az önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bérleti díjbevételeket tekintettel arra, hogy azt a bevételt ugyanazon vagyontárgyak felhalmozási és felújítási célú felhasználására fordítja.

14.§ (1) A költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében a költségvetési szervek vezetői teljes jogkörrel rendelkeznek.

(2) A karbantartási feladatokat döntően a II. félévben kell elvégezni – kivéve a közvetlen életveszély, balesetveszély elhárítására vonatkozó kiadásokat-, melyet az intézményvezetőknek a kötelezettségvállalást megelőzően a polgármesterrel, illetve a jegyzővel egyeztetni szükséges.

15.§ (1) A költségvetési szervek a saját működési bevételük eredeti, illetve módosított előirányzatot meghaladó többletbevételének 50 %-át – a képviselő-testület döntését követően – saját hatáskörben felhasználhatják, míg a másik 50 % az önkormányzat           

                bevételét képezi. A saját bevételek felhasználását az irányító szerv vezetőjével engedélyeztetni szükséges.

• A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. A kiadási előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.
• A költségvetési szervek az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök, illetve a támogatásértékű bevételek eredeti, illetve módosított előirányzatát meghaladó többletbevételeket intézményi hatáskörben felhasználhatják.
• A költségvetési szervek által – az (1) – (2) bekezdés szerint – saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatása, valamint a személyi juttatások előirányzatának év közbeni módosítása során, az államháztartási törvény végrehatásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 36. §-a alapján kell eljárni.

 16.§ (1) A feladat elmaradásból származó – kiemelt – kiadási előirányzat megtakarítások felhasználására csak a Képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

           (2) A költségvetési szerveknek a jóváhagyott éves költségvetés alapján, a vonatkozó jogszabályokban, valamint az alapító okiratban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével kell működniük és gazdálkodniuk a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre vonatkozó előírások, a gazdálkodási, számviteli szabályok maradéktalan betartása, és az ellenőrizhetőség szempontjainak biztosítása mellett.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a költségvetési szerveket a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére.

(4) A költségvetési szerveknél a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését. Amennyiben a tervezett bevételek nem folynak be, a tervezett kiadási előirányzatok nem teljesíthetők.

       (5) A költségvetési szervek készpénzt vehetnek fel a házipénztárba. A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint.

        (6) A következő készpénzes kifizetésekre lehet előleget felvenni, illetve kerülhet sor készpénz kifizetésére: a készlet- és kis értékű tárgyi eszköz beszerzésekre, a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, továbbá segélyek, egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára figyelemmel. A költségvetési szerveknek gazdálkodásuk során a készpénzkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni.

17. §  Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

 18.§ (1)A tulajdon védelme érdekében az intézmény az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben. A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – alátámasztó leltározást kell végrehajtani.

     (2) Kötelező a megszűnés napjával azonos fordulónappal a leltározást végrehajtani, amennyiben az intézmény átszervezés vagy jogutód nélküli megszűnés következtében megszűnik.

    19.§ A tárgyévben képződött maradvány felhasználásáról a Képviselő-testület az adott évről készült zárszámadási rendeletében rendelkezik.

  20.§ Az önkormányzat Képviselő-testülete - amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy hitelezői nem kezdeményezték - önkormányzati biztost rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv 30 napon túli tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti előirányzatának 10 %-át, vagy a 100 millió forintot és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani.

21.§  (1) A jóváhagyott kiemelt előirányzatok felhasználására, a rendszeresen jelentkező személyi jellegű kiadásokat, azok járulékait, és a közüzemi díjakat kivéve – az önkormányzat likviditásának biztosítása érdekében -, csak az irányító szerv vezetőjével történt előzetes egyeztetést követően kerülhet sor.

         (2) Az intézmények önkormányzati támogatásának rendelkezésre bocsátása az intézményi saját bevételek képződésére, valamint a pénzellátási (finanszírozási) tervben foglaltakra is figyelemmel, a tényleges szükséglethez igazodik.

22.§ A költségvetési szervek vezetői felelősek a feladatfinanszírozás alapját képező, finanszírozást megalapozó mutatószámok (létszám, stb.) valóságtartalmáért, a támogatások elszámolásához szükséges dokumentumok helyességéért. Kötelesek a támogatás igénylésének és elszámolásának alapját képező nyilvántartásokat naprakészen vezetni.

Egyéb rendelkezések

23.§ (1) A Képviselő-testület a civil önszerveződő közösségek, sportegyesületek, együttesek, klubok, alapítványok, egyházi közösségek stb. részére a költségvetésben meghatározott keretösszeg mértékéig pénzbeli támogatást nyújt. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a szervezet az önkormányzat által meghatározott pályázati kiírásban rögzítetteket vagy a szervezettel megkötött támogatási szerződésben foglaltakat vállalja.

(2) A támogatás folyósítására azt követően kerülhet sor, hogy a támogatott szervezettel az Önkormányzat nevében a polgármester „Megállapodás”-t köt a támogatási összeg rendeltetésszerű felhasználására, valamint annak elszámolására vonatkozóan.

(3) A Megállapodás megkötésének feltétele, hogy a támogatott szervezet, írásban nyilatkozik arról, hogy köztartozás nem terheli, illetve gazdálkodó és egyéb szervezetek felé fennálló tartozása nincs, valamint, hogy megfelel a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvényben foglalt feltételeknek.

(4) A támogatott jogosult részben, vagy egészben lemondani a támogatásról, amennyiben az általa vállat feladat objektív okból nem vagy csak részben valósítható meg.

(5) Amennyiben a pénzeszközátvevő az átvett támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a pályázatban megjelölt programra, feladatra használta fel, vagy a támogatások igényléséhez valótlan adatokat szolgáltatott, a támogatást az önkormányzat fizetési számlájára köteles egy-összegben visszafizetni.

(6)  A kapott támogatással a civil szervezet a pályázatában megfogalmazott cél, illetve a támogató nyilatkozatban megfogalmazott tevékenység megvalósulását követően 30 napon belül, köteles elszámolni. A havi rendszerességgel, vagy a működtetéshez folyósított támogatások esetében a támogatás felhasználását követően, de legkésőbb a következő költségvetési év január 31-éig köteles elszámolni.

(7) A támogatott szervezetek elszámolását (amely szöveges beszámolóból, a felhasználást igazoló számlamásolatokból és a támogatási szerződés mellékletét képező számadásból áll) a revizori feladatok ellátásával megbízott személy ellenőrzi.

(8) Újabb támogatási igény benyújtásának előfeltétele, hogy a támogatott szervezet hiánytalanul eleget tett számadási kötelezettségének és a beszámoló ellenőrzésével megbízott nem talált szabálytalanságot.

(9) A Képviselő-testület által nyújtott, nem normatív, céljellegű működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevét, a támogatás célját, összegét - a kettőszázezer forint alatti támogatások kivételével - az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

24.§ (1)az Áht. 91. §-ának (2) bekezdés c) pontjában meghatározott, az Önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatást az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11) Kormányrendelet 30. § szerint meghatározott szerkezetű és tartalmú mérlegséma szerint kell bemutatni - tájékoztató jelleggel -, azt tovább nem kell részletezni;

(2) a költségvetési szervek elemi beszámolóikat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11) Kormányrendelet 32. §-ában meghatározott időpontig jóváhagyásra az irányító szerv vezetőjének megküldik. 

(3) A Képviselő-testület a köztisztviselők illetményalapját a 2011. évi CXCIX. törvénytől eltérően, 2019. január 1-től 46.380 forintban határozza meg.

Záró rendelkezés

25.§ Ez a rendelet a kihirdetését követő első napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2019. január 1-től kell alkalmazni.

    Dr. Jakab Orsolya                                                              Hencz Zsolt

                   jegyző                                                                        polgármester