Királd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (II. 25.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2012. 02. 25- 2020. 06. 02

Királd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (II. 25.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2012.02.25.

Királd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjára, az 5. § (2) bekezdés b) pontjára, a 13. § (1) bekezdésére, valamint a 18. § (1) bekezdésére Királd Község Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

a) Királd Község Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat) annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre,

b) Az önkormányzat tulajdonára és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra.

2. Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

3. Vagyonnyilvántartás

3. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartás vezetni.

4. Rendelkezés a vagyonnal

4. § A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

5. § A képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes, vagy az üzleti vagyonelemek közé történő besoroláskor figyelembe veszi az önkormányzat közép-, és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét.

6. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

5. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

7. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól a többször módosított 5/1994. (VI.07.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

8. § Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó döntések a 9.-11. §-ok rendelkezései szerint tartoznak a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe.

9. § (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a)500.000.-Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlásának jóváhagyása,
b)vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje,
c)elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,
d)behajthatatlan követelések – kisösszegű követelések kivételével – törlése,
e)a közszolgálatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,
f)50.000.-Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

10. § (1) A polgármester jogosult:

a) 500.000.-Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására.
b)50,000.-Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére,
c)a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
d)megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,
e)megkötni a biztosítási szerződéseket,
f)tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,
g)a kisösszegű követelések törlésére.

6. Az önkormányzati vagyon átruházása

11. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 20 millió forint értékhatás feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítása a Sajóvelezd-Királd-Sajómercse Körjegyzőség feladata.

(3) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.

7. A felajánlott vagyon elfogadása

12. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a képviselő-testület fogadhatja el, feltéve hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

8. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, a képviselő-testület az ingatlan eladási- vagy vételi árát meghatározza az (1) bekezdés alapján vagy értékbecslési eljárás lefolytatását, azaz az ingatlanra vonatkozó adó-és értékbizonyítvány beszerzését kezdeményezi.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg) a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értékel kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

9. Eljárás a tulajdonos képviseletében

14. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

10. Az önkormányzati követelés elengedése

(1) Az önkormányzat és szerve – kis összegű követelések kivételével – csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a.)csődegyezségi megállapodásban,
b.)bírói egyezség keretében,
c.)felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d.)a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e.)ha a követelés igazoltan csak vesztességgel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f.)kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.
(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

11. Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzati vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló – többször módosított – 7/1994.(VIII.16.) rendelet hatályát veszti.

1. melléklet

3. melléklet