Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő- testületének 9/2013.(VI. 30.) Önkormányzati rendelete

Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő- testületének 9/2013.(VI. 30.) Önkormányzati rendelete Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2013. 07. 01- 2014. 12. 05

Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő- testülete a Magyarország helyi Önkormányzatról 2011. évi CLXXXIX tv. (továbbiakban Mötv. 143.§ (4.) a) pontjában kapott felhatalmazása alapján. Az  Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló alábbi rendelet alkotja.

Általános rendelkezések



1. §


  1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Sóstófalva község Önkormányzata


  1. Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3716 Sóstófalva, Kossuth u. 48.


  1. Az önkormányzatképviselő-testületének hivatalos elnevezése:


Sóstófalva község Önkormányzatának Képviselő-testülete



  1. A képviselő-testület hivatala Gesztelyi Közös Önkormányzat Hivatal


              Székhelye:                                   Gesztely Szabadság tér. 2.

              Hernádkaki  Kirendeltsége               3563 Rákóczi F. u 42.

              Sóstófalvai Kirendeltsége                 3716  Kossuth u. 48.

A Képviselő-testület feladata és  hatásköre


2. §


(1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörök címzettjei az átruházott hatáskörök, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb december 30. napjáig beszámolni kötelesek.

A Képviselő-testület működése


A Képviselő-testület ülései



3. §


  1. A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülést tart.
  2. A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.
  3. A munkaterv tartalmazza:
  • Az ülések várható időpontját
  • Az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját
  • Közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.

A Képviselő- testület rendkívüli ülését össze kell hívni bármely állandó bizottság vagy a települési képviselők egynegyedének az indítványára. Polgármester rendkívüli ülést bármikor összehívhat.

A Képviselő-testületi ülések összehívása


4. §


A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

5. §


  1. A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
  2. A meghívónak tartalmaznia kell:
    • Az ülés helyét
    • Az ülés időpontját
    • A tervezett napirendeket
    • A napirendek előadóit
    • A képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.


  1. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
  2. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
  3. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
    • Képviselőknek,
    • Jegyzőnek, aljegyzőnek
    • Tanácskozási joggal rendelkező nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek,
    • Bizottságok nem képviselő tagjainak, ha a napirend a bizottság előterjesztésében, vagy állásfoglalásával kerül megtárgyalásra
    • Nem állandó meghívottaknak:

- előterjesztőknek,

- akiket az ülés összehívója megjelöl.

- intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló, háromnegyed éves tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor.

- szakértőnek

6. §


  1. A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
  2. Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására,

               telefonon keresztül történő szóbeli meghívással

       A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az       

       előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.


7. §


A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

  • a jegyzőt,
  • az aljegyzőt
  • nem a képviselő-testület által választott alpolgármestert
  • a bizottság nem képviselő tagját,
  • előterjesztőt
  • szakértőt

8. §


A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

         A tájékoztatás formái:

  • meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, közösségi hirdetőtáblákon.


         A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok


                                                   9. §


A polgármester feladata:

a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,

                    c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb

                       önkormányzati döntésekről,

                    d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének

                      bejelentése,

                   e) tárgyalt napirendként:

  • vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása
  • vita összefoglalása
  • indítványok szavazásra való feltevése,
  • határozati javaslatok szavaztatása,
  • a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
  • a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése

                     f) a rend fenntartása,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h)az ülés bezárása.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról

A határozatképesség megállapítás


10. §


  1. A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 4 fő (+ 1 fő polgármester)
  2. A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább:
  • a képviselőknek több mint a fele, azaz – 3 fő jelen van.
  1. Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása


11. §


  1. A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
  2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Képviselő-testület döntései


12. §


A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.


13. §


  1. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.


  1. A Képviselő testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
  2. A Képviselő-testület a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
  3. Napirend elfogadása tárgyában és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem kezdeményezhető.
  4. A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
  5. A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
  6. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
  7. Minősített többség szükséges a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon túl

         - helyi népszavazás kiírásához

Önkormányzati határozat


14. §


  1. A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
  2. Jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozatlan határozattal dönt a képviselő-testület:
    • Napirend elfogadásáról
    • Ügyrendi kérdésekről
    • Név szerinti és titkos szavazásról
    • Intézményi, szakmai beszámolók elfogadásáról


  1. A Képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. §


  1. A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

……../………( …….hó….nap) Ök.Határozat

  1. A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

A határozat-nyilvántartás formája:

  • határozatok tárgya

Önkormányzati rendelet


16. §


  1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti :
    • Polgármester
    • Képviselő
    • Képviselő-testület bizottsága
    • Jegyző



  1. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
  2. Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni,
  3. Helyben szokásos módnak minősül,
  • Önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés

17. §


  1. A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év,hó, nap megjelöléssel).

Az Önkormányzati rendelet megjelölése:

Sóstófalva község Önkormányzatának…/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.


  1. A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formája:

  • rendeletek tárgya

A jegyzőkönyv


18. §


  1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni.
    1. Az egyik példányt a jegyző kezeli
    2. A másik példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül Borsod-Abaúj-Zemplén  Megyei Kormányhivatalhoz.
  2. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
  • a meghívót,
  • a jelenléti ívet,
  • írásos előterjesztéseket,
  • illetve a képviselők kérése alapján:
    • a képviselői beadványokat
  1. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
  2. A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
  3. A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

A képviselők névsora


19. §


         A települési képviselők névsorát az 1.sz. függelék tartalmazza.

A képviselők jogai és kötelességei


20. §


  1. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő- testület és a bizottságok munkájában.
  2. Indokoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távolmaradását aki:
  • Betegség miatt,
  • Munkájával kapcsolatos elfoglaltság
  • Halaszthatatlan családi esemény miatt van távol

A Képviselő-testület bizottságai


A bizottságok létrehozása


21. §


A Képviselő-testület       - állandó

                                                - ideiglenes  bizottságot hozhat létre.


A bizottságok működése


22. §


  1. A bizottság szüksége szerint ülésezik
  2. A bizottsági üléseket:                  - a polgármester hívja össze.
  3. A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztésével egyidejűleg.
  4. A bizottsági ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek,
  • Jegyző, aljegyző
  • Nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester
  • Bizottság által meghívott személyek.
  1. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
  2. A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a

          Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

  1. A bizottság a döntéseit egyszerű minősített többséggel hozza, határozat formájában.
  2. A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, jelenlévők felsorolását tárgyalt napirendeket, tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Borsod- Abaúj- Zemplén megyei kormányhivatalhoz.
  3. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.


A bizottság feladatai


23. §


         Ügyrendi Bizottság:

  • új rendeletek megalkotása

A Képviselő-testület állandó bizottságai


24. §


  1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az

 alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

  • Ügyrendi Bizottság


  1. Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát, a bizottságok          

         feladatainak, hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


  1. A bizottságok tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai


25.§


  1. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
  • meghatározott időre vagy
  • meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.


  1. A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
  2. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
  • dönt a bizottság elnevezéséről,
  • rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
  • határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
  • határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
  1. Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.


A Polgármester, Alpolgármester, Jegyző, Aljegyző


A polgármester


26. §


         A polgármester teendőit társadalmi megbízatásban látja el.


                                                 27. §


  1. A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:


  • Döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított.
  • Pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
  • A képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.


28.§


  1. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére álpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek, megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.  
  2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.



A jegyző, aljegyző


29. §


  1. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a Hivatal közszolgálati dolgozója gondoskodik.


  1. Amennyiben a jegyző, aljegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

A  Képviselő-testület Hivatala


30. §


  1. A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.


Közmeghallgatás


31. §

  1. A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – Közmeghallgatást tart.
  2. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, előtt legalább 7 nappal.


  1. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét
  2. Közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben                  érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és   javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.


  1. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.





ZÁRÓ RENDELKEZÉS


                                                                   

                                                                    32. §


A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 7/2011. (IV.28.) Önkormányzat rendelet.

Mellékletek