Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő- testülete a Magyarország helyi Önkormányzatról 2011. évi CLXXXIX tv. (továbbiakban Mötv. 143.§ (4.) a) pontjában kapott felhatalmazása alapján. Az  Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló alábbi rendelet alkotja.

Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Sóstófalva község Önkormányzata

2. Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

3716 Sóstófalva, Kossuth u. 48.

3. Az önkormányzatképviselő-testületének hivatalos elnevezése:

Sóstófalva község Önkormányzatának Képviselő-testülete

4. A képviselő-testület hivatala Gesztelyi Közös Önkormányzat Hivatal

              Székhelye:                                   Gesztely Szabadság tér. 2.

              Hernádkaki  Kirendeltsége               3563 Rákóczi F. u 42.

              Sóstófalvai Kirendeltsége                 3716  Kossuth u. 48.

A Képviselő-testület feladata és  hatásköre

2. §

(1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskörök címzettjei az átruházott hatáskörök, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb december 30. napjáig beszámolni kötelesek.

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület ülései

3. §

1. A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülést tart.
2. A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.
3. A munkaterv tartalmazza:

• Az ülések várható időpontját
• Az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját
• Közmeghallgatás, falugyűlés időpontját.

A Képviselő- testület rendkívüli ülését össze kell hívni bármely állandó bizottság vagy a települési képviselők egynegyedének az indítványára. Polgármester rendkívüli ülést bármikor összehívhat.

A Képviselő-testületi ülések összehívása

4. §

A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.

5. §

1. A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
2. A meghívónak tartalmaznia kell:
   • Az ülés helyét
   • Az ülés időpontját
   • A tervezett napirendeket
   • A napirendek előadóit
   • A képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

3. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
4. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
5. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
   • Képviselőknek,
   • Jegyzőnek, aljegyzőnek
   • Tanácskozási joggal rendelkező nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesternek,
   • Bizottságok nem képviselő tagjainak, ha a napirend a bizottság előterjesztésében, vagy állásfoglalásával kerül megtárgyalásra
   • Nem állandó meghívottaknak:

- előterjesztőknek,

- akiket az ülés összehívója megjelöl.

- intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló, háromnegyed éves tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor.

- szakértőnek

6. §

1. A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
2. Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására,

               telefonon keresztül történő szóbeli meghívással

       A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az       

       előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

7. §

A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

• a jegyzőt,
• az aljegyzőt
• nem a képviselő-testület által választott alpolgármestert
• a bizottság nem képviselő tagját,
• előterjesztőt
• szakértőt

8. §

A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

         A tájékoztatás formái:

• meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, közösségi hirdetőtáblákon.

         A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

                                                   9. §

A polgármester feladata:

a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,

                    c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb

                       önkormányzati döntésekről,

                    d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének

                      bejelentése,

                   e) tárgyalt napirendként:

• vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása
• vita összefoglalása
• indítványok szavazásra való feltevése,
• határozati javaslatok szavaztatása,
• a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
• a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése

                     f) a rend fenntartása,

g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

h)az ülés bezárása.

A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról

A határozatképesség megállapítás

10. §

1. A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 4 fő (+ 1 fő polgármester)
2. A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább:

• a képviselőknek több mint a fele, azaz – 3 fő jelen van.

3. Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

11. §

1. A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Képviselő-testület döntései

12. §

A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.

13. §

1. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.

2. A Képviselő testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
3. A Képviselő-testület a név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
4. Napirend elfogadása tárgyában és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem kezdeményezhető.
5. A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
6. A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
7. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
8. Minősített többség szükséges a Magyarországi helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon túl

         - helyi népszavazás kiírásához

Önkormányzati határozat

14. §

1. A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
2. Jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozatlan határozattal dönt a képviselő-testület:
   • Napirend elfogadásáról
   • Ügyrendi kérdésekről
   • Név szerinti és titkos szavazásról
   • Intézményi, szakmai beszámolók elfogadásáról

3. A Képviselő-testület hatósági határozataira - az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

15. §

1. A Képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

……../………( …….hó….nap) Ök.Határozat

2. A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.

A határozat-nyilvántartás formája:

• határozatok tárgya

Önkormányzati rendelet

16. §

1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti :
   • Polgármester
   • Képviselő
   • Képviselő-testület bizottsága
   • Jegyző

2. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
3. Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni,
4. Helyben szokásos módnak minősül,

• Önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés

17. §

1. A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év,hó, nap megjelöléssel).

Az Önkormányzati rendelet megjelölése:

Sóstófalva község Önkormányzatának…/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.

2. A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formája:

• rendeletek tárgya

A jegyzőkönyv

18. §

1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni.
   1. Az egyik példányt a jegyző kezeli
   2. A másik példányt meg kell küldeni az ülést követő 15 napon belül Borsod-Abaúj-Zemplén  Megyei Kormányhivatalhoz.
2. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

• a meghívót,
• a jelenléti ívet,
• írásos előterjesztéseket,
• illetve a képviselők kérése alapján:
  • a képviselői beadványokat

3. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
4. A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
5. A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.

A képviselők névsora

19. §

         A települési képviselők névsorát az 1.sz. függelék tartalmazza.

A képviselők jogai és kötelességei

20. §

1. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő- testület és a bizottságok munkájában.
2. Indokoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távolmaradását aki:

• Betegség miatt,
• Munkájával kapcsolatos elfoglaltság
• Halaszthatatlan családi esemény miatt van távol

A Képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

21. §

A Képviselő-testület       - állandó

                                                - ideiglenes  bizottságot hozhat létre.

A bizottságok működése

22. §

1. A bizottság szüksége szerint ülésezik
2. A bizottsági üléseket:                  - a polgármester hívja össze.
3. A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztésével egyidejűleg.
4. A bizottsági ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek,

• Jegyző, aljegyző
• Nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester
• Bizottság által meghívott személyek.

5. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
6. A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a

          Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

7. A bizottság a döntéseit egyszerű minősített többséggel hozza, határozat formájában.
8. A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, jelenlévők felsorolását tárgyalt napirendeket, tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Borsod- Abaúj- Zemplén megyei kormányhivatalhoz.
9. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

A bizottság feladatai

23. §

         Ügyrendi Bizottság:

• új rendeletek megalkotása

A Képviselő-testület állandó bizottságai

24. §

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az

 alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

• Ügyrendi Bizottság

2. Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok létszámát, a bizottságok          

         feladatainak, hatáskörét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

1. A bizottságok tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.

A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai

25.§

1. A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

• meghatározott időre vagy
• meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.

2. A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
3. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

• dönt a bizottság elnevezéséről,
• rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
• határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
• határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.

4. Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.

A Polgármester, Alpolgármester, Jegyző, Aljegyző

A polgármester

26. §

         A polgármester teendőit társadalmi megbízatásban látja el.

                                                 27. §

1. A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

• Döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított.
• Pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
• A képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással az önkormányzat részéről.

28.§

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére álpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek, megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.  
2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A jegyző, aljegyző

29. §

1. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a Hivatal közszolgálati dolgozója gondoskodik.

2. Amennyiben a jegyző, aljegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

A  Képviselő-testület Hivatala

30. §

1. A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.

Közmeghallgatás

31. §

1. A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – Közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, előtt legalább 7 nappal.

3. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét
4. Közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben                  érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és   javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.

5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

                                                                    32. §

A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 7/2011. (IV.28.) Önkormányzat rendelet.