Sóstófalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2023. 02. 14Sóstófalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Sóstófalva Község Önkormányzat Képviselő- testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló; 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Sóstófalva Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, immateriális javakra valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),
b) értékpapírokra, továbbá,
c) a követelések kezelésére.
Az önkormányzati vagyon
2. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.
Törzsvagyon
3. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak az 1. mellékletben felsorolt vagyonelemek
4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
(2) Az önkormányzat döntése alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartoznak az önkormányzat tulajdonában lévő:
a) köztemető és ravatalozó épület
b) Idősek Klubja
c) Faluház, Kossuth út 48.
d) Művelődési ház Petőfi út 5.
e) Orvosi Rendelő Szeles út 18
f) Szolgáltatóház Kossuth út 29.
g) Sportpálya
h) egészségügyi gép-műszerek
i) szellemi termékek
j) vízi közművek
(3) Helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképesnek megállapított törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető üzleti vagyonná.
Üzleti vagyon
5. § Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása
6. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Hernádkaki Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyílván.
7. § (1) Az Önkormányzatnak és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni mennyiségben és értékben.
(2) A leltározás elvégzéséről az Önkormányzat és költségvetési szerve a vonatkozó belső szabályzatában meghatározottak alapján gondoskodik.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
8. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a képviselő-testület döntései alapján a szerződéseket megkösse,
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadás, a szerződés aláírása;
c) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
d) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
e) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
f) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
g) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
h) döntsön az építési telkekre bejegyzett elővásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
i) az 200.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével),
j) az 200.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására,
,
Az önkormányzati követelésről lemondás szabályai
9. § A képviselő testület a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólagosan jogosult a polgári jogviszonyból származó követelés elengedésére az alábbi esetekben:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során az várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel,
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
10. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
c) értékpapír vagyonát beszerzési értéken,
d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. §-ban foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) ingatlan vagyon esetén legalább a beszerzési érték alapján, hosszabb ideje az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan esetében összehasonlító értékmeghatározás alap
b) ingó vagyon esetén összehasonlító értékmeghatározás alapján,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír.
(3) A képviselő-testület döntése alapján a (2) bekezdésben meghatározott forgalmi (piaci) érték hivatalos értékbecslés alapján is meghatározható.
Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása
11. § (1) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján az önkormányzati vagyonra az Nvtv.-ben nevesített vagyonkezelők részére, közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerződést köthet, mely szerződést a Képviselő-testület hagy jóvá.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedése az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bb) alpontjaiban és a c) pontjában nevesített vagyonkezelők esetében lehetséges.
(3) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó döntésre a képviselő-testület jogosult.
Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkala forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
12. § (1) A forgalomképtelen vagyon:
a) tulajdonjogot nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a polgármester dönt,
b) tulajdonjogot érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében az illetékes polgármester dönt.
A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
13. § A korlátozottan forgalomképes vagyon:
a) tulajdonjogot nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a polgármester dönt,
b) tulajdonjogot érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
14. § Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében:
a) tulajdonjogot nem érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a polgármester dönt,
b) tulajdonjogot érintő hasznosítására vonatkozó szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönt.
A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai
15. § (1) A 5 millió forint forgalmi értéket meghaladó ingatlan, valamint 500 ezer forint forgalmi értéket meghaladó ingó vagyont elidegeníteni, hasznosítani az e rendeletben foglalt versenyeztetési szabályok szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatott tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a vagyon értékesítése, hasznosítása során dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár alatti vagyon esetében is alkalmazza a versenyeztetés szabályait.
(3) Több vagyontárgy együttes étékesítése, hasznosítása esetén a vagyontárgyak külön-külön értéke az irányadó.
Pályázati eljárás szabályai
16. § A pályázati eljárás típusa nyilvános.
17. § (1) A nyilvános pályázatot a helyben szokásos módon, a Képviselő-testület hivatalának hirdetőtábláján és honlapján - a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdőnapját legalább 10 nappal megelőzően kell meghirdetni. A képviselő-testület döntése alapján a pályázat megyei vagy országos napilapban is meghirdethető.
(2) Az ajánlattevők részére ajánlatuk megtételére legalább 10 napot kell biztosítani. A pályázatok benyújtásának határidejét a pályázat tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlatok elkészítésére és benyújtására.
18. § (1) A pályázati felhívásban tájékoztatni kell az ajánlattevőket, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül kiválasztásra a részletes pályázati kiírásban megjelölt szempontok szerint.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat pontos tárgyának megnevezését,
c) az értékesítésre szánt vagyonelem pontos elhelyezkedését, helyrajzi számát, esetlegesen a művelési ágat
d) az értékesítési célját
e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét
f) a benyújtáshoz szükséges példányszámot és mellékleteket,
g) az ajánlati kötöttség időtartamát,
h) a pályázattal kapcsolatos tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
i) nem természetes személy pályázó esetén arról szóló nyilatkozatot, hogy a pályázó átlátható szervezetnek minősül,
j) az önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével köthet szerződést,
k) az önkormányzat azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja.
19. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtását követően kezdődik.
(2) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.
20. § (1) A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:
a) a bruttó ajánlati árat,
b) a szerződéskötéshez szükséges személyazonosító adatait (pl. név, lakóhely, székhely, adóazonosító szám, cégjegyzékszám),
c) nem természetes személy pályázónál 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányt,
(2) A pályázatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.
21. § (1) Beérkezett ajánlatok felbontása a soron következő képviselő-testületi ülésen történik.
(2) Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A benyújtott ajánlatokról a képviselő-testület dönt.
Termőföld haszonbérbe adására vonatkozó szabályok
22. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldet haszonbérbe adhatja. A haszonbérbe adás időtartamának meghatározásánál a településfejlesztési koncepciót és a rendezési terv előírásait figyelembe kell venni.
(2) A haszonbérbe adásról a képviselő-testület dönt.
Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet kihírdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 4/2013. (II.18.) önkormányzati rendelet.