Ipolytölgyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2023. 12. 01Ipolytölgyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Ipolytölgyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. Tv. 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX Tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,a településfejlesztési koncepcióról az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) alapján meghatározott partnerek és államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el
Általános előírások
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet mellékletei
a) Az SZ-1 jelű szabályozási tervet az 1. melléklet tartalmazza.
b) Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
c) Az építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.
d) A községben található műemlékek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
e) A műemléki környezet által érintett ingatlanok felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
f) A régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanok felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
g) Az országos ökológiai hálózat által érintett ingatlanok felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.
h) A Natura 2000 hálózat által érintett ingatlanok felsorolását a 8. melléklet tartalmazza.
i) A barlang felszíni védőövezet által érintett ingatlanok felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.
j) A vízminőség védelmi terület által érintett ingatlanok felsorolását a 10. melléklet tartalmazza.
2. § A szabályozási terv javasolt elemeitől az illeszkedési, tájképvédelmi, településképi védelmi szempontok keretein belül a rendelet módosítása nélkül el lehet térni.
3. § (1) E rendelet a következő építési övezetekbe osztja a település beépítésre szánt területeit:
a) Falusias lakóterület építési övezet, jelzése: Lf-1
b) Kialakult falusias lakóterület építési övezet, jelzése: Lf-1-k
c) Falusias, igazgatási-kereskedelmi épületeket is tartalmazó lakóövezet, jelzése: Lf-2
d) Településközponti vegyes építési övezet, jelzése: Vt-1
e) Egyéb ipari gazdasági terület építési övezet, jelzése: Gipe-1
f) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezet, jelzése: Gksz-1, Gksz-2
g) Különleges Pincefalu terület építési övezet, jelzése: K-P-1
h) Temető területe építési övezet, jelzése: K-T-1
(2) E rendelet a következő övezetekbe osztja a település beépítésre nem szánt területeit:
a) Közúti közlekedési terület - főhálózat, jelzése: Köu-1
b) Kiszolgáló út, Köu-k-1
c) Védelmi célú erdőterület, jelzése: Ev-1
d) Egyéb erdőterület, jelzése: Ee-1
e) Vízgazdálkodási célú erdőterület, jelzése: Ee-2
f) Kertes mezőgazdasági terület, jelzése: Mk-1
g) Kertes mezőgazdasági terület, jelzése: Mk-2
h) Általános mezőgazdasági terület, jelzése: Má-1
i) Általános mezőgazdasági ligetes legelőterület, jelzése: Má-2
j) Vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, jelzése: Mt-1
k) Vízgazdálkodási terület, jelzése: Vg-1, Vg-2
l) Különleges örökségvédelmi terület Kb-R-1
(3) Az egyes építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdés a-g) pontjai szerinti, valamint a (2) bekezdés c-k) pontjai szerinti területek közterületnek nem minősülő általános használatú területek; a (2) bekezdés a-b) pontjai szerinti területek közterületek.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában
a) Csurgótávolság: oldalhatáron álló beépítés esetében az épület oldalhomlokzata és az építési hely melletti oldalhatár közötti távolság.
b) Terepszint alatti építményrész: az építmény olyan, az építmény terepszint feletti részéből kinyúló, de attól szerkezetileg nem önálló része, amely földdel fedve is – a bejárat felőli oldal kivételével –legfeljebb 1,00 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik.
c) Telek terepszint alatti legnagyobb beépítettsége: a telken lévő terepszint alatti építményrészek és terepszint alatti építmények összesített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke.
3. Telekalakítás
5. § (1) A település területén nyúlványos telek nem alakítható ki.
(2) Telekalakítás során építési telek szélességi mérete nem csökkenhet 14 m alá.
4. Közterületek alakítása
6. § A közhasználat előtt megnyitott magánterületekre a közterületekre érvényes előírások érvényesek.
5. Az épített környezet alakítása
7. § (1) Konténer, mobilház – közösségi feladatellátás esetét kivéve - kizárólag időszakosan elhelyezhető
a) gazdasági területen,
b) kizárólag felvonulási építményként bármely övezetben és építési övezetben.
(2) Sátor kizárólag legfeljebb 8 napig tartó rendezvény, legfeljebb 1 hónapig tartó vendéglátás céljára helyezhető el kivéve kemping területen, ahol időbeli korlátozás nélkül elhelyezhető.
6. A kialakult állapot előírásai
8. § (1) Az e rendelet hatályba lépésekor meglévő, jogszerűen épült épület kizárólag az építési helyen belül bővíthető.
(2) Amennyiben a meglévő beépítettség a megengedettnél nagyobb, az épület alapterülete nem bővíthető. Az épület építési helyen belüli része az épületmagasság övezetben meghtározott mértékéig bővíthető.
(3) Amennyiben a meglévő épületmagasság a megengedettnél nagyobb, bővítés kizárólag akkor végezhető, ha az új épületmagasság megfelel a hatályos előírásoknak.
(4) A hátsókertben meglévő 10 évnél régebben épült épület, vagy épületrész bővítés esetében megtartható, a hatályos szabályozás egyéb előírásainak teljesítése mellett.
7. Járművek elhelyezése
9. § (1) Lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után legalább egy személygépkocsi elhelyezését kell telken belül biztosítani.
(2) Lakókocsi – azokban az övezetekben, építési övezetekben, ahol a 3. melléklet szerint elhelyezhető - kizárólag az építési helyen belül helyezhető el abban az esetben, ha nem szolgál lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység kiváltására.
8. Kerítések
10. § (1) Közterületi telekhatáron
a) a közterületi oldalról nézve legfeljebb 2,00 m magas kerítés építhető.
b) támfal tetejére épített kerítés, mellvéd legfeljebb 1,0 méter magas lehet.
(2) Szomszédos telek felé eső telekhatárra legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető.
(3) Telken belül legfeljebb 1,5 méter magas kerítés építhető.
(4) Mezőgazdasági területen, erdőterületen kerítés kizárólag állattartás biztosítása és vagyonvédelem céljából építhető, az út tengelyétől legalább 10 méter távolságra.
9. Tájvédelem
11. § (1) A kialakult geomorfológiai formákat meg kell őrizni.
(2) A rendezett terepnek illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.
(3) A tereprendezés általános szabályai
a) A terep lejtését úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvizet a telken belül lehessen elszikkasztani vagy tárolni.
b) Feltöltés magassága legfeljebb 0,6 méter lehet és nem lehet magasabb, mint a csatlakozó bevágás magassága.
10. Természetvédelem
12. § (1) Országos jelentőségű védett természeti területen bármilyen tevékenység csak a természet védelméről szóló törvény és a Duna-Ipoly Nemzeti Park előírásai szerint végezhető.
(2) Magterület és Ökológiai folyosó területén csak korlátozott vegyszerhasználat és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
(3) Natura2000 területen bármilyen tevékenység csak a HUDI20008 Börzsöny Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási tervével összhangban engedélyezhető.
11. Az élővilág, a föld, a vizek, levegő védelme és a zajártalom elleni védelem
13. § (1) A mezőgazdasági területek rendezése, művelése során:
a) a dűlőutakat, árkokat legalább egy oldalon fásítani kell
b) a birtokközpontokat, telephelyeket védő- és takarófásítással kell létesíteni
(2) Védőzöld sávok, véderdősávok telepítésénél több szintű növényállományt kell kialakítani.
14. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és munkák megkezdéséig a területet a művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.
15. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz, tisztított szennyvíz szikkasztása (beleértve az időszakos vízfolyásba, földmedrű árokba való bevezetését is) tilos.
(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) kizárólag megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
(3) A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni.
(4) A vízfolyások partjától számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (pl. növényvédő szer) kijuttatása, elhelyezése tilos.
(5) A jelen rendelet mellékletét képező szabályozási terven feltüntetett „vízminőség-védelmi területen” csak korlátozott vegyszerhasználat és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
16. § Lf-1 és Lf-2 építési övezetben a Petőfi Sándor utcában – a Petőfi Sándor utca a Kossuth Lajos utca és Rákóczi utca közti szakasza nyugati oldalának kivételével – új épület építése esetén a zajszennyezés mérséklése érdekében a lakóépületek védendő helységeit a zajforrással ellentétes épületrészben kell elhelyezni.
12. A zöldfelületi rendszer előírásai
17. § (1) A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani.
(2) Beültetési kötelezettségű területen többszintes növényállományt kell kialakítani legkésőbb a beépítés használatba vételéig.
13. Közművek
18. § (1) Beépítésre szánt területeken a közművesítettség mértékét a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(2) Beépítésre nem szánt területen a közművesítettség mértéke és módja:
a) közüzemi villamos energiaellátás,
b) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
c) csapadékvíz-elvezetés a 22. § (1) bekezdése szerint,
d) a szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, kivéve az e) pont alatti esetet
e) közműves ivóvíz szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés rendelkezésre állása esetén közüzemi vagy közcélú ellátás szükséges
(3) Napelem, napkollektor bármely övezetben létesíthető.
(4) Valamennyi övezetben háztartási méretű és jellegű szélturbina létesíthető
(5) Hőszivattyú bármely övezetben létesíthető, felszíni műtárgya kizárólag az építési helyen belül vagy a közterületi telekhatáron lévő hulladéktartály-tárolóban helyezhető el.
19. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
14. Vízellátás
20. § KP-1 jelű, kialakult építési övezetben (Pincefalu) új közüzemi vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
15. Szennyvízelvezetés
21. § (1) A jelen rendelet mellékletét képező SZ-3 terven feltüntetett beépítésre nem szánt „vízminőség-védelmi területre” eső területeken sem tisztítatlan, sem tisztított szennyvíz nem helyezhető el.
(2) A szennyvízátemelő műtárgy hatásterülete:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat esetében: a megállapított méret
16. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
22. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani.
(2) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a vízelvezető hálózat befogadó képességét, a csapadékvíz helyi visszatartására telken belül helyi záportárolót kell létesíteni. A záportároló méretét – más jogszabály eltérő rendelkezése híján – úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után minimum 1 m3 helyi záportároló térfogatot kell kialakítani, amelyből a csapadékvizet késleltetve (a felszíni vízelvezető-hálózat kezelője által meghatározottak szerint) kell a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni. A záportárolót egyéb vízgazdálkodási célra (locsolóvíz tárolóként) hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
17. Villamosenergia ellátás
23. § Új transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése a belterületen csak terepszint alatt engedélyezhető.
18. Földgázellátás
24. § Előkertben gázvezetéket kizárólag terepszint alatt lehet létesíteni.
19. Hírközlés
25. § A település közigazgatási területén új hírközlési hálózatot létesíteni földalatti elhelyezéssel vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával szabad.
20. Az építési hely
26. § (1) Amennyiben a szabályozási terv nem jelöl építési helyet, építési határvonalat, oldalhatáros beépítés esetében az oldalhatár megállapításánál a kialakult állapotot kell figyelembe venni. Nem egyértelmű helyzetben, valamint újonnan beépülő utca, terület esetében az északi irányhoz közelebb eső illetve a nyugati oldalhatárt kell építési határvonalnak tekinteni.
(2) Oldalhatáron 14 méteres telekszélesség fölött legalább 60 cm csurgótávolságot kell tartani.
(3) Ha a meglévő főépítmény csurgótávolsága kisebb mint 60 cm az egyéb előírásoknak megfelelő újonnan épülő melléképítmény is épülhet a főépítménnyel azonos csurgótávolsággal..
(4) Oldalhatáron álló beépítés esetén 14m telekszélesség alatt minden épület, építmény azonos oldalhatárra, vagy a (2) bekezdésben leírtak esetén azonos oldalhatár mellé helyezendő.
(5) Beépítésre nem szánt területen a telekhatártól az adott telekhatárra néző homlokzati felület magasságának felét kitevő távolságra, de legalább 3 méterre kell az épületet építeni.
(6) A telken belüli erdőövezet határa egyben az építési hely határa.
(7) Nemzeti Ökológiai Hálózat, Natura 2000 terület határától számított 10 méteren belül épület nem helyezhető el.
21. Az előkert
27. § (1) Kialakult falusias lakóterületek építési övezeteiben az előkert méretét a (2), (3) bekezdés kivételével átlagolással kell kiszámítani. Az átlagolás során figyelembe kell venni a két oldalon szomszédos három – három (ha ennél kevesebb létezik, akkor amennyi van) beépített telek előkert-méretét és az átlagolásból ki kell hagyni az átlagtól a legjobban eltérő két értéket.
(2) Gazdasági területeken, különleges területeken, mezőgazdasági területeken az előkert mérete 10m.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti átlagolás nem alkalmazható (pl. új beépítésű területek) és nincs más módon sem az előkert meghatározva, akkor az előkert mérete 5m.
(4) Amennyiben az 5 méteres előkert mögött építési helynek kevesebb, mint 12 méter marad, az előkert mérete 3 méterig csökkenthető.
22. Az oldalkert
28. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, ha a telek szélessége nagyobb vagy egyenlő 16,0 méterrel, az oldalkert legkisebb mérete 6,0 m.
(2) Ha a telek szélessége kisebb, mint 16,0m, a (3) bekezdés esetét kivéve az oldalkert mérete sehol sem lehet kisebb
a) oldalhatáros beépítés esetében sem az oldalkertre néző homlokzati felület magasságánál, sem az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál,
b) szabadonálló beépítés esetében sem az oldalkertre néző homlokzatmagasság felénél, sem az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felénél, sem 3,0 méternél.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés alapján az építési hely szélessége nem éri el a 7,0 métert, az oldalkert mérete 3,0 méterig csökkenthető, ha az egyéb jogszabályoknak is megfelel.
23. A melléképítmények elhelyezése, kialakítása
29. § (1) Közműpótló műtárgy kizárólag az építési helyen belül létesíthető.
(2) Lakókocsi a 3. mellékletben feltétellel jelölt övezetekben kizárólag akkor helyezhető el, ha nem szolgál lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység kiváltására
(3) Állat ól, állatkifutó távolsága a főépülettől legalább 6,0m.
(4) Építménynek minősülő zászlótartó oszlop belterületen előkertben legfeljebb 6 méter magassággal létesíthető.
(5) Épülettől különálló antennatartó szerkezet nem létesíthető.
(6) Előkertben létesített hulladéktartály-tároló
a) bruttó alapterülete legfeljebb 4 m2,
b) tetejének bruttó vízszintes vetületi területe legfeljebb 4 m2 lehet,
c) tetejének magassága a csatlakozó terepszintnél sehol sem lehet 2,4 méternél magasabban.
24. Terepszint alatti építés
30. § (1) Terepszint alatti építmény az oldalsó és a hátsó telekhatártól mért legalább egy méteres távolságban helyezhető el.
(2) Vízgazdálkodási területen terepszint alatti építmény csak vízgazdálkodási céllal létesíthető.
25. Épületmagasság
31. § Az oldalhatártól legfeljebb csurgótávolságra épült homlokzatfelület magassága nem lehet az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasságnál nagyobb.
A beépítésre szánt területek részletes övezeti előírásai
32. § A beépítésre szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet, az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.
26. Lf-1 jelű építési övezet – Falusias lakóterület
33. § Az Lf-1 építési övezetben telkenként egy főépület építhető, legfeljebb két önálló rendeltetési egységgel, melyek közül legalább egy lakás kell legyen.
27. Lf-1-k jelű építési övezet – Kialakult falusias lakóterület
34. § Az övezet beépítetlen telkein új beépítés esetén oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni.
28. Lf-2 jelű építési övezet – Falusias lakóterület intézményekkel
35. § Az Lf-2 építési övezetben telkenként egy főépület építhető, legfeljebb két önálló rendeltetési egységgel.
29. Gipe-1 jelű építési övezet – Egyéb ipari gazdasági terület
36. § Gipe-1 építési övezetben a burkolt felület legnagyobb mértéke a telekterület 20%-a
30. Gksz-1; Gksz-2 jelű építési övezetek – Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek
37. § (1) Gksz-2 építési övezetben a zöldfelület minden megkezdett 100,0m2-e után legalább egy nagy lombkoronát fejlesztő lombos fát kell telepíteni. Technológiai építmények esetében azok takarására a telekhatár mentén háromszintes növényállomány telepítése kötelező.
(2) Gksz-1 és Gksz-2 építési övezetben a burkolt felület legnagyobb mértéke a telekterület 20%-a.
31. K-P-1; K-T-1 jelű építési övezetek – Különleges területek
38. § K-P-1 jelű, kialakult építési övezetben (Pincefalu) új épület, építmény nem helyezhető el, a meglévők nem bővíthetők.
39. § KT-1 jelű építési övezetben a melléképítmények közül a 3. mellékletben foglaltakon túl sír, sírbolt, urnafal, vízmedence is elhelyezhető.
A beépítésre nem szánt területek részletes övezeti előírásai
40. § A beépítésre nem szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet, az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.
32. Köu-1; Köu-k-1 jelű övezetek – Utak, közlekedési területek
41. § (1) Beépítésre nem szánt területen önkormányzati és magán utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület nem helyezhető el.
(2) A közforgalmú parkolóhelyeket fásítottan kell kialakítani, úgy hogy 2-2 parkolóhelyenként 1 közepes lombkoronájú fát kell telepíteni.
(3) Új út építésével, út rekonstrukciójával magán út esetén egyidejűleg meg kell valósítani
a) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
b) a csapadékvíz elvezetését meg kell oldani,
c) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) Közforgalom előtt megnyitott magánutat kizárólag a közutakra vonatkozó előírások szerint lehet kialakítani.
(5) A közművek építésekor a távlati összes közmű elhelyezésére területet kell biztosítani.
(6) A Köu-1 és Köu-k-1 jelű övezetek szabályozási terven jelölt zöldfelületeit zöldfelületként kell fenntartani.
33. Ev-1; Ee-1 Ee-2 jelű övezetek – Erdőterületek
42. § (1) Ev-1; Ee-1 jelű övezetekben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.
(2) Az Ee-1 jelű övezetben telkenként legfeljebb egy szolgálati vagy tulajdonosi lakás létesíthető.
(3) Az Ee-2 jelű övezet vízgazdálkodási célú erdőterület. Az övezet területén épület nem helyezhető el, kerítés nem létesíthető.
34. Mk-1; Mk-2; Má-1; Má-2; Mt-1 jelű övezetek – Mezőgazdasági területek
43. § (1) Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.
(2) Má-1 és Má-2 jelű övezetben elhelyezhető technológiai berendezés, technológiai építmény magassága az övezetre a 2. mellékletben előírt legnagyobb építménymagasságot meghaladhatja.
(3) Má-1 és Má-2 jelű övezetben kereskedelmi, vendéglátó, szállás rendeltetésű épület kizárólag birtokközpont létesítése esetén helyezhető el
(4) Az Mt-1 jelű övezet vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület övezete. Az övezetben csak vegyszermentes gazdálkodás folytatható.
(5) Az Mt-1 jelű övezet területén épület nem helyezhető el, kerítés nem létesíthető.
35. Vg-1; Vg-2 jelű övezetek – Vízgazdálkodási területek
44. § (1) Vg-1 jelű övezet 3 méteres fenntartási sávját, valamint a csatlakozó földrészleteken a bemosódás gátlására további 3-3 m védősávot kell kialakítani. Az övezetben épület nem helyezhető el.
(2) Vg-2 jelű övezetben épület nem, csak rekreációs, ismeretterjesztő célú, továbbá pihenést szolgáló műtárgyak helyezhetők el.
36. Kb-R-1 jelű övezet – Különleges örökségvédelmi terület
45. § K b-R-1 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
46. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ipolytölgyes képviselő-testületének 5/2004. ( V.13.) számú rendelete Ipolytölgyes Helyi Építési Szabályzatáról és az azt módosító 9/2016. (XII.22.) számú rendelete.
47. § Ez a rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba.