Apaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 10.) önkormányzati rendelete
Apaj Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 11Apaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (II. 10.) önkormányzati rendelete
Apaj Község helyi építési szabályzatáról
[1] Kiemelt jogalkotói cél olyan helyi építési szabályzat elfogadása, mely a településfejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az abban meghatározott településfejlesztési célok megvalósítását tartalmazza, a helyi sajátosságoknak megfelelően az épített környezet alakítási lehetőségeit szabályozza.
[2] Apaj Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1) bekezdésében és a 81. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 11. mellékletében szereplő véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
A rendelet alkalmazása, értelmező rendelkezések
1. § E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Apaj község Szabályozási Terve SZ-1
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata
c) 3. melléklet: Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések táblázata
d) 4. melléklet: A biológiai aktivitásérték fenntartásához igénybe vett területek táblázata
e) 5. melléklet: Az alkalmazott sajátos jogintézmények
f) 6. melléklet: Régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanok
2. § A szabályozási terv javasolt elemeitől az illeszkedési, tájképvédelmi, településkép védelmi szempontok keretein belül a rendelet módosítása nélkül el lehet térni.
3. § (1) E rendelet a következő építési övezetekbe osztja a település beépítésre szánt területeit:
a) Falusias lakóterület építési övezet, jelzése: Lf-1
b) Falusias lakóterület építési övezet, jelzése: Lf-2
c) Falusias lakóterület építési övezet, jelzése: Lf-3
d) Falusias lakóterület építési övezet, jelzése: Lf-4
e) Falusias lakóterület építési övezet, jelzése: Lf-5
f) Falusias lakóterület építési övezet, jelzése: Lf-6
g) Településközponti vegyes építési övezet, jelzése: Vt-1
h) Általános gazdasági terület építési övezet, jelzése: Gá-1
i) Egyéb ipari gazdasági terület építési övezet, jelzése: Gipe-1
j) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezet, jelzése: Gksz-1
k) Különleges sportterület építési övezet, jelzése: K-Sp-1
l) Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület építési övezet, jelzése: K-Kf-1
m) Temető területe építési övezet, jelzése: K-T-1
n) Mezőgazdasági üzemi terület építési övezet, jelzése: K-Mü-1
(2) E rendelet a következő övezetekbe osztja a település beépítésre nem szánt területeit:
a) Közúti közlekedési terület - főhálózat, jelzése: Köu
b) Kiszolgáló út, jelzése: Köu-k
c) Egyéb közlekedési terület, jelzése: KÖe
d) Közműelhelyezési terület, jelzése: Közm-1
e) Közpark zöldterület, jelzése: Zkp-1; Zkp-2
f) Védelmi célú erdőterület, jelzése: Ev-1
g) Kertes mezőgazdasági terület, jelzése: Mk-1
h) Általános mezőgazdasági terület, jelzése: Má-1
i) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, jelzése: Mt-1
j) Vízgazdálkodási terület, jelzése: Vg-1
k) Természetközeli terület, jelzése: Tk-1
l) Különleges sportterület, jelzése: Kb-Sp-1
m) Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület, jelzése: Kb-Kf-1
(3) Az egyes építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.Az (1) bekezdés a-n) pontjai szerinti, valamint a (2) bekezdés c-d) és f-m) pontjai szerinti területek közterületnek nem minősülő általános használatú területek. A (2) bekezdés a-b) és e) pontjai szerinti területek közterületek.
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Csurgótávolság: oldalhatáron álló beépítés esetében az épület oldalhomlokzata és az építési hely melletti oldalhatár közötti távolság.
2. Nyaktag: két épülettömeget összekapcsoló, azoknál alacsonyabb, keskenyebb épületrész.
Telekalakítás, közterületek alakítása
5. § (1) Telekalakítás során építési telek szélességi mérete nem csökkenhet 17 m alá.
(2) Két utcára néző nem saroktelek megosztható, ha az új telek legalább 600 m2 abban az esetben is, ha az övezeti előírás ettől eltérő méretet enged meg.
6. § (1) A közhasználat előtt megnyitott magánterületekre a közterületekre érvényes előírások érvényesek.
(2) Belterületen 2000 m2-nél kisebb területű telek esetén csak egy, legfeljebb 3,0 m széles burkolt kocsibehajtó létesíthető a közúti árok átfolyásának biztosítása mellett.
Az épített környezet alakítása, a kialakult állapot előírásai, járművek elhelyezése
7. § (1) Konténer, mobilház – közösségi feladatellátás esetét kivéve - kizárólag időszakosan helyezhető el:
a) gazdasági területen,
b) kizárólag felvonulási építményként bármely övezetben és építési övezetben
(2) Sátor kizárólag legfeljebb 8 napig tartó rendezvény, legfeljebb 1 hónapig tartó vendéglátás céljára helyezhető el.
(3) Lakóterületen és Zöldterületen minden esetben, Mezőgazdasági területen lakóépület esetében oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 7,5 méter lehet.
8. § (1) Az e rendelet hatályba lépésekor meglévő, jogszerűen épült épület kizárólag az építési helyen belül bővíthető.
(2) Amennyiben a meglévő beépítettség a megengedettnél nagyobb, az épület alapterülete nem bővíthető. Az épület építési helyen belüli része az épületmagasság övezetben meghatározott mértékéig bővíthető.Amennyiben a meglévő épületmagasság a megengedettnél nagyobb, bővítés kizárólag akkor végezhető, ha az új épületmagasság megfelel a hatályos előírásoknak.
9. § (1) Az e rendelet hatályba lépésekor meglévő, jogszerűen épült épület kizárólag az építési helyen belül bővíthető.
(2) Amennyiben a meglévő beépítettség a megengedettnél nagyobb, az épület alapterülete nem bővíthető. Az épület építési helyen belüli része az épületmagasság övezetben meghatározott mértékéig bővíthető.Amennyiben a meglévő épületmagasság a megengedettnél nagyobb, bővítés kizárólag akkor végezhető, ha az új épületmagasság megfelel a hatályos előírásoknak.
Kerítések, tereprendezés
10. § (1) Közterületi telekhatáron a közterületi oldalról nézve legfeljebb 2,00 m magas kerítés építhető.
(2) Szomszédos telek felé eső telekhatárra legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető.
(3) Telken belül legfeljebb 1,5 méter magas kerítés építhető.
(4) Mezőgazdasági területen, erdőterületen kerítés kizárólag állattartás biztosítása és vagyonvédelem céljából építhető, az út tengelyétől legalább 10 méter távolságra.
11. § Belterületen tereprendezés esetében a telekhatárhoz képest egy méteren belül a szomszédos telek szintjéhez képest legfeljebb 80 cm-es szintkülönbség alakítható ki.
Tájvédelem, természetvédelem
12. § (1) A kialakult geomorfológiai formákat meg kell őrizni.
(2) A rendezett terepnek illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.
(3) A tereprendezés általános szabályai
a) A terep lejtését úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvizet a telken belül lehessen elszikkasztani vagy tárolni.
b) Feltöltés magassága legfeljebb 0,6 méter lehet, és nem lehet magasabb, mint a csatlakozó bevágás magassága.
13. § Ökológiai hálózat magterületén, ökológiai folyosó területén és pufferterületén csak korlátozott vegyszerhasználat és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
Az élővilág, a föld, a vizek, levegő védelme és a zajártalom elleni védelem
14. § A mezőgazdasági területek rendezése, művelése során:
a) a dűlőutakat, árkokat legalább egy oldalon fásítani kell
b) a birtokközpontokat, telephelyeket védő- és takarófásítással kell létesíteni.
15. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és munkák megkezdéséig a területet a művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.
16. § (1) A vízfolyások természetes és természet közeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni.
(2) A vízfolyások partjától számított 100 méteren belüli területeken a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (pl. növényvédő szer) kijuttatása, elhelyezése tilos.
(3) A jelen rendelet mellékletét képező szabályozási terven feltüntetett „vízminőség-védelmi területen” csak korlátozott vegyszerhasználat és környezetkímélő gazdálkodás folytatható.
A zöldfelületi rendszer előírásai, védőterületek, közművekre vonatkozó általános előírások
17. § (1) Az 1. mellékletben (Szabályozási Terv) jelölt beültetési kötelezettséggel érintett területeken:
a) K-Kf építési övezetben és Kb-kf övezetben egyszintes növényállomány alakítandó ki, a tájra jellemző őshonos cserjefajok felhasználásával,
b) egyéb övezetekben, építési övezetekben háromszintes növényállomány alakítandó ki, a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok felhasználásával.
(2) Lakóterületen az előírt zöldfelület minden 100 m2-e után 1 db a tájra jellemző őshonos nagy lombot növelő fa ültetendő.
(3) K-Kf építési övezetben és Kb-Kf övezetben napelempark, naperőmű létesítése esetén aktív gyepesítés kötelező.
(4) K-Kf építési övezetben és Kb-Kf totális gyomirtás alkalmazása tilos.
(5) K-Kf jelű építési övezettel határos közterület zöldfelületként fenntartandó részén egyszintes növényállomány alakítandó ki, a tájra jellemző őshonos cserjefajok felhasználásával.
18. § (1) Oktatási, nevelési, egészségügyi rendeltetésű épületek és állattartó épületek közötti legkisebb távolság 70 m.
(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen önkormányzati és magánutak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak esetén az út tengelyétől mért 10-10 m-en belül épület, kerítés nem helyezhető el.
(3) Vasút 50 m-es védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el,
(4) A más jogszabályban meghatározott, környezetvédelmi okokból korlátozott légterek 1. mellékletben (Szabályozási Terv) jelölt védőterületén belül nem létesíthető nem nyilvános fel- és leszállóhely, kivéve a külön jogszabályban szabályozott mező- és erdőgazdasági légi munkavégzéshez szükséges fel- és leszállóhelyet.
19. § (1) Beépítésre szánt területeken a közművesítettség mértékét a 2. melléklet táblázata tartalmazza.
(2) Beépítésre nem szánt területen a közművesítettség mértéke és módja:
a) közüzemi villamos energiaellátás,
b) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
c) csapadékvíz-elvezetés a 21. § (1) bekezdése szerint,
d) a szennyvíz időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, kivéve az e) pont alatti esetet
e) közműves ivóvíz szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés rendelkezésre állása esetén közüzemi vagy közcélú ellátás szükséges
(3) Napelem, napkollektor bármely övezetben létesíthető.
(4) Valamennyi övezetben háztartási méretű és jellegű szélturbina létesíthető
(5) Hőszivattyú bármely övezetben létesíthető, felszíni műtárgya kizárólag az építési helyen belül vagy a közterületi telekhatáron lévő hulladéktartály-tárolóban helyezhető el.
Szennyvízelvezetés, felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
20. § (1) A település teljes területén a szennyvizek szikkasztása, beleértve az időszakos vízfolyásba, földmedrű árokba való bevezetését is, tilos.
(2) A jelen rendelet mellékletét képező SZ-1 terven feltüntetett beépítésre nem szánt „vízminőség-védelmi területre” eső területeken sem tisztítatlan, sem tisztított szennyvíz nem helyezhető el.
(3) A szennyvízátemelő műtárgy hatásterülete:
a) védelem nélkül 150 m
b) bűzzárral ellátva 20 m
c) hatásvizsgálat esetében: a megállapított méret
21. § (1) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területen is legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni.
(2) Beépítésre szánt területen, valamint Má-2 és MT-2 övezetekben a csapadékvizet a telekről az ingatlan előtti árokba nem lehet vezetni, annak kezelését, tárolását, elszikkasztását, elszállítását saját ingatlanon kell megoldani.
Villamosenergia ellátás, gázellátás hírközlés
22. § (1) Új közcélú transzformátor építése, illetve a meglévő felújítása, bővítése a belterületen csak terepszint alatt engedélyezhető.
(2) A létesülő közterületi elektromos és hírközlő hálózatok bekötő vezetékeit földkábeles megoldással kell kialakítani, légkábelek cseréje esetén azokat földkábellel kell kiváltani.
(3) A K-Kf, és Kb-Kf jelű övezetekben létesülő elektromos hálózatok vezetékeit földkábeles megoldással kell kialakítani.
23. § Előkertben gázvezetéket kizárólag terepszint alatt lehet létesíteni.
24. § (1) A település közigazgatási területén új hírközlési hálózatot létesíteni földalatti elhelyezéssel vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek vagy más hálózatüzemeltető fizikai infrastruktúrájának felhasználásával szabad.
(2) Önálló antennatorony csak Má-1 övezetben létesíthető.
Az építési hely, elő- oldal- és hátsókert
25. § (1) Kialakult oldalhatáros beépítés esetében az oldalhatár megállapításánál a kialakult állapotot kell figyelembe venni.
(2) Lakóterületen a közterületre merőlegesen mérve legfeljebb 40 m mélységben helyezhető el épület.
(3) Oldalhatáron álló beépítés esetén 14m telekszélesség alatt minden épület, építmény azonos oldalhatárra helyezendő.
(4) Beépítésre nem szánt területen az épület telekhatártól mért távolsága nem lehet kisebb sem az épület adott telekhatárra néző homlokzatmagasságánál, sem 3 méternél.
(5) Nemzeti Ökológiai Hálózat, Natura 2000 terület határától számított 10 méteren belül épület nem helyezhető el.
26. § (1) Amennyiben a SZT építési vonalat, építési helyet jelöl, úgy az épületek elhelyezése során azt kell figyelembe venni.
(2) Lakóterületen kialakult beépítés esetében az előkert az adott telektől jobbra, illetve balra eső legfeljebb három-három beépített telek előkert méretének átlaga.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti átlagolás nem alkalmazható és nincs más módon sem az előkert meghatározva, akkor az előkert legkisebb mérete 5m.
(4) Saroktelek esetében, ha az építési hely szélessége nem éri el a 7,0 métert, az előkert mérete 1,0 méterig csökkenthető, ha az övezeti előírásoknak és egyéb jogszabályoknak is megfelel.
(5) Gá-1 építési övezetben az előkert legkisebb mérete 0m.
(6) Má-1 és Mt-1 övezetben az előkert legkisebb mérete 6m
27. § (1) Az oldalkert oldalhatáron álló beépítés esetén: 6m, 14 méternél kisebb telekszélesség esetén 4,5m, de semely részén nem lehet kisebb, mint az adott pontban mért építménymagasság.
(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén 14 méteres telekszélesség fölött legalább 60 cm csurgótávolságot kell tartani.
(3) Ha a meglévő főépítmény csurgótávolsága kisebb mint 60 cm az egyéb előírásoknak megfelelő újonnan épülő melléképítmény is épülhet a főépítménnyel azonos csurgótávolsággal.
(4) Az oldalkert legkisebb mérete szabadon álló beépítés esetén: 3 m
(5) Gazdasági területen, mezőgazdasági üzemi területen az oldalkert legkisebb mérete 6m.
(6) Má-1, Mt-1 építési övezetben az oldalkert legkisebb mérete 10m.
28. § (1) Lakóterületen, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, a hátsókert legkisebb mérete 6m.
(2) Gá-1, K-Mü-1 Má-1 és Mt-1 építési övezetben a hátsókert legkisebb mérete 10m
A melléképítmények elhelyezése és kialakítása, terepszint alatti építés, épületmagasság
29. § (1) Közműpótló műtárgy kizárólag az építési helyen belül létesíthető.
(2) Lakókocsi a 3. mellékletben feltétellel jelölt övezetekben kizárólag akkor helyezhető el, ha nem szolgál lakás vagy egyéb önálló rendeltetési egység kiváltására.
(3) Állat ól, állatkifutó távolsága a főépülettől legalább 6,0 m.
(4) Építménynek minősülő zászlótartó oszlop belterületen előkertben legfeljebb 6 méter magassággal létesíthető.
(5) Építménynek minősülő antennatartó szerkezet belterületen nem létesíthető.
(6) Előkertben létesített hulladéktartály-tároló
a) bruttó alapterülete legfeljebb 3 m2,
b) tetejének bruttó vízszintes vetületi területe legfeljebb 4 m2 lehet,tetejének magassága a csatlakozó terepszintnél sehol sem lehet 2,4 méternél magasabban.
30. § (1) Terepszint alatti építmény az oldalsó és a hátsó telekhatártól mért legalább egy méteres távolságban helyezhető el.
(2) Vízgazdálkodási területen terepszint alatti építmény csak vízgazdálkodási céllal létesíthető.
31. § Az Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5 építési övezetekben, valamint Má-2 és Mt-2 övezetekben a nem lakóépület gerincmagassága és párkánymagassága a közterületi telekhatárra merőlegesen számított 20 méteres távolságon belül nem lehet nagyobb a lakóépületnél, 20 méternél távolabb a nem lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m lehet
A beépítésre szánt területek részletes övezeti előírásai
32. § (1) A beépítésre szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet, az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Lakóterületen, Zöldterületen minden esetben, Mezőgazdasági területen lakóépület esetében oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 7,5 méter lehet.
33. § (1) Lakóterületen 800 m2-nél kisebb telken legfeljebb egy lakás, 800 m2-es vagy annál nagyobb telken legfeljebb két lakás helyezhető el.
(2) Lakóterületen – az Lf-4 építési övezet kivételével – több rendeltetési egység esetében mindig a fő rendeltetésű épületet kell a közterülethez közelebb elhelyezni.
(3) Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-5 építési övezetekben egy épület beépített alapterülete legfeljebb 300 m2, e fölött az építendő épületet több önálló vagy nyaktaggal kapcsolódó tömegre bontva kell kialakítani.
(4) Lf-4 építési övezetben egy épület beépített alapterülete legfeljebb 600 m2, e fölött az építendő épületet több önálló vagy nyaktaggal kapcsolódó tömegre bontva kell kialakítani.
(5) Lf-6 építési övezetben egy épület beépített alapterülete legfeljebb 200 m2, e fölött az építendő épületet több önálló vagy nyaktaggal kapcsolódó tömegre bontva kell kialakítani.
(6) Lf-1, Lf-2, Lf-3 építési övezetekben 1000 m2-nél kisebb telken legfeljebb egy, 1000 m2-es vagy annál nagyobb telken két épület helyezhető el.
(7) Lf-1, Lf-2, Lf-5, Lf-6 építési övezetben a lakó rendeltetéstől eltérő rendeltetés
a) önállóan nem létesíthető
b) területe nem haladhatja meg az összes szintterület 50%-át.Lf-3, Lf-4 építési övezetben nem lakófunkció önállóan is építhető
34. § (1) Gazdasági területen egy épület beépített alapterülete legfeljebb 1000 m2, e fölött az építendő épületet több önálló vagy nyaktaggal kapcsolódó tömegre bontva kell kialakítani.
(2) Gá-1 építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
(3) Gksz-1 építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki.
35. § (1) K-Mü-1 övezetben a telekhatár mentén legalább 5 m széles zöldsáv alakítandó ki, mely az előírt zöldfelület részét képezi.
(2) K-Mü-1 övezetben egy épület beépített alapterülete legfeljebb 1000 m2, e fölött az építendő épületet több önálló vagy nyaktaggal kapcsolódó tömegre bontva kell kialakítani.
(3) K-Mü-1 övezetben elhelyezhető technológiai berendezés, technológiai építmény magassága az övezetre a 2. mellékletben előírt legnagyobb építménymagasságot meghaladhatja.
a beépítésre nem szánt területek részletes övezeti előírásai
36. § A beépítésre szánt övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet, az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet tartalmazza.
37. § (1) Országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás, vagy kapubehajtó nem létesíthető, kivéve az Má-2 és az Mt-2 övezet ingatlanjai számára szükséges csatlakozást, behajtót.
(2) A közforgalmú parkolóhelyeket fásítottan kell kialakítani úgy, hogy 2-2 parkolóhelyenként 1 közepes lombkoronájú fát kell telepíteni.
(3) A közművek építésekor a távlati összes közmű elhelyezésére területet kell biztosítani.
(4) A Köu és Köu-k jelű övezetek szabályozási terven jelölt zöldfelületeit zöldfelületként kell fenntartani.
38. § Zkp-1 jelű övezetben a telekhatártól számított 6 m-en belül épület nem helyezhető el.
39. § Ev-1 jelű övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.
40. § (1) Mk-1 jelű övezetben egy épület beépített alapterülete legfeljebb 30 m2, e fölött az építendő épületet több önálló tömegre bontva kell kialakítani.
(2) Birtokközpont telkének legkisebb területe 10 ha, legkisebb szélessége 80 m.
(3) Má-1, Mt-1 jelű övezetben egy lakóépület beépített alapterülete legfeljebb 300 m2, nem lakóépület beépített alapterülete legfeljebb 1000 m2 lehet, e fölött az építendő épületet több önálló vagy nyaktaggal kapcsolódó tömegre bontva kell kialakítani.
(4) Má-1 és Mt-1 jelű övezetben elhelyezhető technológiai berendezés, technológiai építmény magassága az övezetre a 2. mellékletben előírt legnagyobb építménymagasságot meghaladhatja. Má-1 és Mt-1 jelű övezetben kereskedelmi, szálláshely, vendéglátás rendeltetésű épület kizárólag birtokközponton helyezhető el.
Záró rendelkezések
41. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 5/2011. (III.28.) számú önkormányzati rendelet.
42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.