Eperjeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2024. 02. 28

Eperjeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2024.02.28.

Eperjeske község Önkormányzata Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b)-c) pontjában és (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) Eperjeske község Önkormányzatára (továbbiakban: önkormányzat), annak szerveire, az önkormányzatok által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre (továbbiakban: intézmények),

b) mindazokra a dolgokra, amelyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingó és ingatlan dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

2. § A rendelet hatálya nem terjed ki – az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére.

2. Az önkormányzati vagyon

3. § (1) Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon részét képezi. Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, üzleti vagyonból áll.

(2) Az üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, ingóságokból, értékpapírokból, üzletrészekből, pénzvagyonból és egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(3) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó szerződés semmis. Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) helyi közutak és ezek műtárgyai

b) Eperjeske Község Önkormányzata tulajdonában álló terek, parkok, közterek

c) minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet a törvény vagy az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánít

d) a Eperjeske Község Önkormányzata tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közművet

e) levéltári anyag

A forgalomképtelen vagyontárgyak körét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyon esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznosításának (bérbe-, használatba adás) feltételeit törvény vagy e rendelet határozza meg. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) Eperjeske Község Önkormányzata tulajdonában álló közmű

b) Eperjeske Község Önkormányzata tulajdonában álló intézmények

c) Eperjeske Község Önkormányzata tulajdonában álló középületek

d) Eperjeske Község Önkormányzata tulajdonában álló, az önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók

e) Eperjeske Község Önkormányzata tulajdonában álló műemlék épületek, építmények /műemlék, műemlék jellegű építmények/

f) Eperjeske Község Önkormányzata tulajdonában álló védett természeti területek /nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, és természeti emlék/

A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az üzleti vagyon körébe tartozó önkormányzati vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletben meghatározottak szerint történhet. Az üzleti vagyont a 3. melléklet tartalmazza.

3. Vagyontárgyak minősítése

4. § (1) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselőtestületnek minősítenie kell és e rendelet mellékleteit ennek megfelelően módosítani kell.

(2) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(3) Az ingatlan forgalomképessége nem szűnik meg, amennyiben telekrendezési eljárásban közterületi bejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak, csak abban az esetben, ha arról a Képviselő- testület döntést hoz.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása

5. § (1) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos hatásköreit a képviselőtestület a polgármesterre átruházza.

(2) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai. A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(3) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(4) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselőtestület nevében a polgármester gyakorolja.

5. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

6. § (1) Az önkormányzati vagyont 2.000.000 forint értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak versenyeztetés útján lehet a legjobb ajánlattevő részére. A versenyeztetés szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(2) 2.000.000 forint és az alatti értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítéséről, használatáról egyedi kérelem alapján dönt a képviselőtestület, versenyeztetés nélkül.

(3) Üzleti vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba, gazdasági társaságba történő viteléről, bérbe vagy használatba adásáról, vagy bármilyen változást eredményező egyéb jogügyletről a képviselőtestület dönt.

7. § (1) Feltételekkel lehet értékesíteni, megterhelni, vállalkozásba, gazdasági társaságba bevinni az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába sorolt vagyont az alábbiak szerint:

a) közművek: a vízi közművek nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg. Az önkormányzat a vízi közművet az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti. Az önkormányzat a közmű működéséhez szükséges - az önkormányzat tulajdonába adott - vagyont a közmű hasznosításába adja.

b) intézmények, középületek: az intézmények az adott intézményi feladat, illetve középület esetén közfeladat ellátásáig nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg.

c) az intézmények, középületek, védett természeti értékek, mint vagyon nem szolgálhatnak vállalkozási célt.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházható:

a) az állam vagy más helyi önkormányzat javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében

b) egyház, egyházi jogi személy részére hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami, önkormányzati - így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális - feladatok ellátásának elősegítése érdekében vagy

c) közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami, önkormányzati feladat ellátásának elősegítése érdekében.

8. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

a) koncessziós szerződéssel,

b) üzemeltetési szerződéssel (önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság esetén),

c) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek, illetve önkormányzati rendelet alapján.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát át lehet engedni:

a) koncessziós szerződéssel,

b) bérleti szerződéssel,

c) használati díj ellenében.

(3) A használati, illetve hasznosítási jog átengedéséről a képviselőtestület dönt.

9. § Az önkormányzat az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

10. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak a könyvviteli nyilvántartásban szereplő értékét kell alapul venni.

(2) Amennyiben a nyilvántartási érték a helyben szokásos forgalmi értéktől 30% -ban eltér, az érték megállapítására hivatalos ingatlan értékbecslőt kell igénybe venni. Amennyiben az értékbecslő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásban szereplő érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni. Az értékbecslés három hónapnál régebbi nem lehet.

(3) Épület értékének megállapítása céljából a hivatalos ingatlan értékbecslő igénybevétele kötelező.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő földterületek (szántó, gyümölcsös, erdő, anyaggödör, vízállás művelési ág) értékének megállapítása szempontjából a helyben szokásos aranykorona értéket kell figyelembe venni. E vagyontárgyak értékét a képviselőtestület állapítja meg.

7. Eljárás a tulajdonos képviseletében

11. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

8. Az önkormányzati vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban

12. § (1) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amely nem veszélyezteti a kötelező feladatainak ellátását és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) Az önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyona vállalkozásba nem vihető.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül a képviselőtestület dönt.

9. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

13. § A képviselőtestület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe történő besorolása,

b) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

c) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

d) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

e) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

f) társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

10. Az önkormányzati vagyonról való lemondás

14. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni:

a) közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára

b) köztestület, társadalmi szervezet részére

c) egyházak részére

d) más Önkormányzat részére, a feladat- és hatáskör átszállása kapcsán lehet.

11. Vagyonnyilvántartás

15. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét- az irányadó jogszabályok figyelembevétele mellet- a jegyző/aljegyző alakítja.

(2) A vagyonnyilvántartási feladatokat a polgármesteri hivatal látja el.

(3) Az Önkormányzat az ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értéken, esetenként becsült értéken, ingó vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(4) A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz leltárban kell kimutatni.

(5) A vagyonnyilvántartás folyamatos vezetésért, továbbá a számviteli és földhivatali nyilvántartással és a valós állapottal való egyezőségért a jegyző/aljegyző felel.

12. Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.