Eperjeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 17

Eperjeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.10.17.

Eperjeske Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Eperjeske Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4646 Eperjeske, Szabadság tér 1.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Eperjeske Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4646 Eperjeske, Szabadság tér 1.

(3) A Képviselő-testület szervei:

a) Eperjeske Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);

b) Eperjeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);

c) Eperjeskei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal), székhelye: 4646 Eperjeske, Szabadság tér 1. (továbbiakban: székhely), állandó kirendeltsége 4645 Tiszamogyorós, Szabadság utca 33. (továbbiakban Tiszamogyorósi Kirendeltség), 4643 Benk, Petőfi utca 3. (továbbiakban: Benki Kirendeltség)

d) Eperjeskei Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)

e) Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás

f) Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

(4) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését

(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését

(6) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését

(7) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését

(8) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését

(9) A Jegyző körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Eperjeskei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését, valamint a Jegyző elnevezését és a bélyegző sorszámát

A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

2. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a:

a) rendkívüli települési támogatás,

b) települési temetési támogatás megállapítását,

c) kamatmentes települési kölcsön elrendelését,

d) a köztemetés elrendelését,

e) tanévkezdési támogatás megállapítását,

f) időskorúak települési támogatásának megállapítását,

g) egyszeri gyógyszertámogatás megállapítását,

h) családok támogatásának megállapítását,

i) gyermekétkeztetési díj átvállalását,

j) egyéb munkáltatói jogkör gyakorlása a munkanélküli foglalkoztatás keretében hatáskörét.

(2) A Képviselő-testület a jegyzőre vagy az aljegyzőre ruházza át a települési lakhatási támogatás megállapítását.

(3) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a képviselő- testület tesz javaslatot.

(4) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha

a) az átruházott hatáskör gyakorlója az önkormányzat érdekét, vagy jogszabályt sértő módon gyakorolja,

b) amennyiben az átruházott hatáskör gyakorlásának jogosítottja a megbízást nem tudja teljesíteni, és az erről szóló jelentését a Képviselő-testületnek haladéktalanul eljuttatja.

(5) Az (4) bekezdés a.) pontja szerinti visszavonásra bármely képviselő előterjeszthet indoklással ellátott javaslatot.

(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol évente egy alkalommal a testületi ülésen.

A Képviselő-testület működése, ülésének összehívása

3. § (1) A Képviselő- testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testületet írásos meghívóval a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Az (2) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 1 hónap időtartamot meghaladó távollét.

(4) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(5) A Képviselő-testület ülését Eperjeske Község Önkormányzat házasságkötő termében tartja, az ülés székhelyen kívüli helyre is összehívható.

(6) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

a) az ülés helyét, az ülés jellegét,

b) tervezett időpontját,

c) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével,

d) az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket mellékletként.

(7) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal papír alapon hivatalsegéd útján és elektronikusan kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 3 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján közzé teszi.

(8) A Képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.

(9) Az ülésre meg kell hívni:

a) a Képviselő-testület tagjait

b) a Jegyzőt

c) az Aljegyzőt

d) a napirendi pontok előadóit

(10) Rendkívüli ülést 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze.

(11) A törvényben szabályozott eseteken kívül a polgármester is összehívhat rendkívüli ülést, amennyiben olyan halaszthatatlan döntést igénylő ügy tárgyalása szükséges, melyben a döntés a soron következő rendes ülés időpontjáig nem várható meg.

(12) A rendkívüli ülés összehívása írásos meghívó mellőzésével - telefonon, e-mailen is összehívható.

(13) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el, mely nem haladhatja meg a 15 percet. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(14) Az ülésvezető jogkörei:

a) megállapítja az ülés határozatképességét, és folyamatosan figyelemmel kiséri

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat

e) szünetet rendelhet el,

f) lezárja a vitát

g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat

h) lezárja a napirendi pontok tárgyalását

i) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, hallgatóságot

j) bezárja az ülést.

Az előterjesztések

4. § (1) A képviselő testület napirendjeit általában írásos előterjesztések alapján tárgyalja.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, a polgármester, vagy valamely képviselő- testületi tag által javasolt:

a) rendeleti javaslat

b) határozati javaslat

c) beszámoló

(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban és szóban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.

(4) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a képviselő- testület tagja;

b) a polgármester

c) az alpolgármester;

d) a jegyző;

e) az aljegyző

f) képviselő- testület által felkért személy vagy szerv vezetője

(5) Kizárólag írásban nyújthatók be:

a) az önkormányzati rendeletalkotással,

b) az összeférhetetlenség kivizsgálásával,

c) a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával,

d) méltatlansági eljárás kivizsgálásával,

e) a hitelfelvétellel,

f) a polgármester illetményének, költségtérítésének, jutalmának, megállapításával,

g) az intézményalapítással, átszervezéssel, megszüntetéssel,

h) a helyi népszavazás kiírásával

kapcsolatos előterjesztések.

(6) Amennyiben szóbeli előterjesztés történik, a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

(7) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre, az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

A tanácskozás rendje, az ülés rendjének fenntartása

5. § (1) A polgármester feladata az ülés rendjének fenntartása, ennek érdekében a következő intézkedéseket teheti:

a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,

b) figyelmezteti a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,

c) megvonhatja a szót attól a nem települési képviselő hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre,

d) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismételt rendzavarás esetén a nem települési képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja,

f) súlyos rendbontás esetén rendőri közreműködést vehet igénybe.

(2) Az ülés megnyitása után számba kell venni az igazoltan vagy igazolatlanul távol maradó és a késését előzetesen bejelentő települési képviselőket

(3) A napirend elfogadását megelőzően a képviselő-testület 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ tagjai sorából. A jegyzőkönyv-hitelesítőre a polgármester tesz javaslatot. Amennyiben a megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő az ülésről végleg távozik, a képviselő-testület új hitelesítőt választ.

(4) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;

c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;

d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;

f) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok

(5) A Képviselő-testület az (4) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

(6) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;

b) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

c) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;

d) módosító javaslatok megtétele;

e) döntés a módosító javaslatokról;

f) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról,

(7) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(8) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot az ülésvezető biztosítja, amennyiben a napirendi ponthoz tartozik a hozzászólása.

Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok

6. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a) Tájékoztatás a választás eredményéről

b) Polgármester eskütétele

c) Önkormányzati képviselők eskütétele

d) Polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása

e) Alpolgármester választás titkos szavazással, eskütétele

f) Alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésnek megállapítása

g) SZMSZ megalkotása (módosítása vagy felülvizsgálata)

h) összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok ismertetése

i) egyebek

(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjait a polgármester jelöli ki eseti jelleggel a képviselő- testület jóváhagyásával. A szavazatszámláló bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a testületet.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást a képviselő- testület által elfogadott 3 főből álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját;

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

c) a szavazás eredményét.

(5) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

A döntéshozatali eljárás

7. § (1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során döntésüket szóban közlik.

(2) Bármilyen módon történik a határozat hozatala, a szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, majd ismerteti az önkormányzat döntését.

(3) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.

(4) A polgármester a módosító indítványokat, az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról a hozzászólás sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen” szavazata szükséges.

(5) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(6) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott esetekben.

(7) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(8) Ha a képviselő-testület a (7) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

(9) Az a képviselő, aki a döntéshozatalban érintett, érintettségét a szavazás előtt köteles szóban bejelenteni a Képviselő-testületnek. A kizárásról a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel meghozott határozatával dönt.

(10) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

Önkormányzati rendeletalkotás, a Képviselő- testület határozatai

8. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester, alpolgármester

2. a képviselő- testület tagjai

3. a jegyző.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani.

(3) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján /helye: 4646 Eperjeske, Szabadság tér 1./ való kifüggesztéssel ki kell hirdetni. A kifüggesztés kezdő napja a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülést követő nap. A rendeletet a kihirdetést követő további 10 napig az önkormányzat hirdetőtábláján kell tartani. Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A rendeletet kihirdetési záradékkal kell ellátni az alábbiak szerint: „A rendelet a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kihirdetve: .. év .. hónap .. nap Kelt.:………… jegyző aláírás”

(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a rendelet számát,

b) a rendelet tárgyát,

c) a megalkotás időpontját,

d) a hatálybalépés időpontját,

e) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, időpontját.

(7) A Képviselő-testület rendeleteinek, határozatainak számozását évente újrakezdi. A rendeletek, határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(8) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a Képviselő-testület megnevezését,

b) a „ határozata” kifejezést

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a határozat címét.

e) a Képviselő-testület döntését

f) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

A jegyzőkönyv

9. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül, mely az önkormányzati hivatal jegyzői irodájában kerül elhelyezésre, valamint a Kormányhivatalnak jogszabály által meghatározott úton kell megküldeni.

(2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a távok maradt képviselők nevét, a távollét okát,

c) a megválasztott jegyzőkönyv-vezetők nevét,

d) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

e) a hozzászólók nevét, az elhangzott hozzászólások lényegét,

f) a hozzászólást szó szerint, ha azt a képviselő kéri, vagy a testület úgy dönt,

g) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat

h) szavazás számszerű eredményét

i) hozott döntéseket

j) aláírásokat, dátumot, pecsétet

(3) Jegyzőkönyv mellékletét képezik:

a) meghívó

b) írásos előterjesztések

c) jelenléti ív

d) a titkos szavazásról készített jegyzőkönyv,

(4) A Képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet évente megkezdve folyamatos oldalszámozással kell ellátni, zsinórral kell átfűzni és hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró-cédulával rögzíteni.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekintést írásban a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben tekinthető meg. A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről másolat kérhető, melynek díját az illetékekről szóló törvény szerint kell meghatározni.

A közmeghallgatás

10. § (1) A képviselőtestület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület Eperjeske Község Önkormányzat házasságkötő termében közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 15 nappal az önkormányzat hirdetőtábláin, valamint a település honlapján közzéteszi.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat az ülésen nem válaszolható meg, arra a polgármesternek 15 napon belül írásban kell választ adnia a kérdező részére. A válaszról a képviselőtestületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatás összehívására – mely egyben testületi ülés -, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra, a szavazás rendjére, módjára, a jegyzőkönyv készítésére az e rendeletben foglaltak az irányadók.

A Polgármester jogállása, feladatai

11. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatairól a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 67. §- a rendelkezik.

(3) A polgármester– az Mötv. 42. §. –ban meghatározott ügyek kivételével – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

a) rendkívüli eseményeknél,

b) pályázat benyújtásának határideje miatt.

(4) A polgármester 1.000.000.- Ft értékhatárig dönt a készpénzes és banki átutalásos forrásfelhasználásról, döntéséről a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Amennyiben az 1.000.000 Ft-os költségkeret a két ülés között kimerítésre kerül, abban az esetben a polgármester írásban jelezheti a képviselő- testület tagjai felé az esedékes kifizetéseket, akik szintén írásban kötelesek visszajelezni a tudomásulvételről, és ezt követően kerülhet sor a kifizetésre a pénzügyi ügyintéző által.

(5) Bankintézetnél elsődleges aláírási joga van a polgármesternek és a jegyzőnek, másodlagos aláíró a Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézője.

Alpolgármester

12. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül 1 alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

A Bizottságok jogállása, feladatai

13. § (1) A képviselő- testület állandó bizottságként Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll. Az elnök és 2 tag önkormányzati képviselő.

(3) Az Ügyrendi Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát.

(4) Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.

(5) A bizottság tagjainak névjegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Az Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai

14. § (1) Az Önkormányzati Hivatal egységes, nem tagolódik szervezeti egységekre.

(2) Az Önkormányzati Hivatal igény szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentéseket készíteni a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek.

(3) Az Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadást tart a Székhelyén és a Kirendeltségeken:

a) hétfő- kedd 8.00 órától 12.00 óráig.

b) szerdán nincs ügyfélfogadás.

c) csütörtökön 8:00 órától 12 óráig

d) pénteken 8:00 órától 12 óráig

A Jegyző, az Aljegyző jogállása és feladatai

15. § (1) A Jegyző feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságnak az önkormányzatok munkáját érintő jogszabályokról, és azok változásairól,

b) a Polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

c) ellátja a Képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatait,

d) szervezi a jogi felvilágosító munkát,

e) gondoskodik az Önkormányzati Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.

(2) A Jegyző vagy az Aljegyző ügyfélfogadást tart minden héten hétfőn 08.00 órától 12.00 óráig Eperjeskén, minden héten kedden 08.00 órától 12.00 óráig Benken, minden héten csütörtökön 08.00 órától 12.00 óráig Tiszamogyoróson.

(3) A Jegyzőt akadályoztatása esetén feladat- és hatáskörében az Aljegyző helyettesíti.

(4) A Jegyzői és Aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat a székhely Polgármester által kijelölt Önkormányzati Hivatali dolgozó látja el.

(5) A (4) bekezdést kell alkalmazni, ha a Jegyző és Aljegyző a tisztségéről egy időben lemond, a lemondásuk napjától.

A nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai

16. § (1) Az Önkormányzat a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezésekről a megérkezést követő ülésen dönt.

(2) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát a Polgármester kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

(3) Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez térítésmentesen biztosítja:

a) az Önkormányzati Hivatal tanácskozótermét az ülések és rendezvények tartására, szükség esetén a könyvtár és a csillagpont épületét

b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását.

(4) A Jegyző gondoskodik az Önkormányzati Hivatal útján a nemzetiségi önkormányzat:

a) testületi üléseinek előkészítéséről,

b) a meghívóinak, előterjesztéseinek elkészítéséről és kiküldéséről,

c) a jegyzőkönyveinek elkészítéséről és Kormányhivatalhoz megküldéséről.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás

17. § A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás jogállása és feladatai

1. A Társulás jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező társulás.

2. A Társulás székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

3. A Társulás működési területe: a Társulásban résztvevő önkormányzatok közigazgatási területe.

4. A Társulás feladatai:

a) nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása,

b) települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása,

c) egyéb nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása,

d) nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása,

e) nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

5. Munkaszervezete: Szabolcs-Szatmár Bereg Vármegyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Kht.

Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

18. § A Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás jogállása és feladatai:

1. A Társulás megnevezése: Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

2. A Társulás székhelye: 4625 Záhony, Ady Endre út 35.

3. A Társulás működési területe: a Társulásban résztvevő önkormányzatok - Benk, Eperjeske, Győröcske, Komoró, Mándok, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tuzsér, Záhony, Zsurk - közigazgatási területe.

4. A Társulás jogállása: jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

5. A Társulás Munkaszervezeti feladatait a Záhonyi Közös Önkormányzati Hivatal – székhelye: 4625 Záhony, Ady Endre út 35. látja el.

6. A Társulás feladatai a szociális ellátás területén:

a) étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, idősek klubja, fogyatékosok nappali ellátása, falu – és tanyagondnoki szolgáltatás, bentlakásos idősek otthona feladatok ellátása;

b) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott család és gyermekjóléti szolgálat közös szervezése, családi és gyermekjóléti központ működtetése a Társulás által fenntartott Mándoki Térségi Szociális Központ útján.

7. A Társulás feladatai az egészségügyi ellátás területén: az egészségügy alapellátáshoz tartozó Központi Orvosi Ügyeleti feladatok közös ellátása

A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

19. § (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülés előtt legkésőbb 1 órával a Polgármesternek köteles bejelenteni.

(2) A hiányzásokat a Jegyző tarja nyilván.

(3) A Képviselő köteles a tudomására jutott titkot megőrizni, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(4) A Képviselő-testület névsorát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Az Önkormányzat vagyona, gazdálkodása, szakágazat rendje

20. § A Képviselő-testület a vagyongazdálkodás szabályit külön rendeletben szabályozza.

21. § Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

22. § A Képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés szabályit külön rendeletben szabályozza.

Hatályon kívül helyező rendelkezés

23. §1

Záró rendelkezés

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1

A 23. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.