1. §¹ (1) A rendelet hatálya Zsurk község teljes igazgatási területére kiterjed. A II-V. fejezet hatálya a 33/2009.(IX.30.) önkormányzati határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv szerinti települési területre, a VI. fejezet sajátos előírásainak hatálya a települési területen kívüli külterületekre, AZ I. és a VII. fejezet előírásainak hatálya a közigazgatási terület egészére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.), és a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembevételével szabad.

(3)² A rendeletet, a belterületre vonatkozó S-1, T-3.b-II. valamint a külterületre vonatkozó S-2 rajzszámú szabályozási terv 33/2009.(IX.30.) önkormányzati határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv szerinti települési területbe eső részét és a településszerkezeti terven jelölt települési területen kívüli S-3 és a T-3.b, T-3.b-I. jelű Külterületi Szabályozási Tervet együtt kell alkalmazni.

2. §³ (1) A szabályozási terv elemeinek jelmagyarázatát a tervek tartalmazzák.

(2) A tervek szabályozási elemeinek módosításához a terv módosítása szükséges.

3. §⁴ A település igazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagozódik.

4. § (1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) A már meglévő, kialakult telek akkor is beépíthető, ha térmértékei (telekterület, telekszélesség, telekmélység) kisebbek az övezeti szabályozásban megadottaknál, de az egyéb szabályozási előírások betarthatók, és a beépítés feltételei egyébként fennállnak.

(3) Az építési határvonalakat vagy a szabályozási terv, vagy – ennek hiányában – az OTÉK-ban meghatározott elő-, oldal- és hátsókerti szabályozás határozza meg.

(4) Terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor építhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(5) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.

(6) Ha a telek jelenlegi telekterülete nem felel meg az építési övezetre vonatkozó előírásoknak, akkor a telekterület – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthető.

(7) Az állattartó épületek előírt védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határvonalától is meg kell tartani.

(8) Az elő- és oldalkertben csak közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút), pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz helyezhető el úgy, hogy beépítés az oldalkert egyéb előírások szerint kötelezően biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.

(9) Közművezeték védősávjában új építési telek nem alakítható.

(10) Ha a jelenlegi beépítési mód és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartásával, az előírások szerinti építési helyen bővíthető.

(11) Eltérő terület-felhasználású övezetek telekhatárán, telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított zöldfelületként kell kezelni.

5. § (1) A terv lakóterületei elsődlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak. A terv lakóterületei sajátos építési használatuk szerint falusias lakóterületek (Lf).

(2) A lakóterületen mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3) Lakóövezetben lévő lakótelken legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.

(4) A lakóterületen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén szabadon álló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával. Az engedélyezhető lakóépület legkisebb szélessége 6,0 m-nél kisebb nem lehet.

(5) A lakóterületen az alábbi előírásokat kell alkalmazni: sajátos építési használat Lf, Alkalmazható építési övezet (beépítés módja): oldalhatáron álló, legkisebb alakítható szélesség: 14 m, legkisebb alakítható terület: 900 m2, legnagyobb beépítettség: 30 %, max. építménymagasság: 4,5 m.

(6) A telek területének min. 40 %-át zöldterületként kell kialakítani.

(7) Az utcai kerítéseket az épített jelleggel, faszerkezettel vagy tömör falazott lábazattal kell kialakítani. A kerítésmezők kitöltéséhez fa és fém oszlopos rács változatok alkalmazhatók. A kerítés magassága max. 2,0 m lehet.

(8) Falusias lakóterületen lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, tároló épület) építése engedélyezhető.

(9) Az övezetben melléképítmények közül – az 5. § (8) bekezdésben meghatározott építményeken túl – legfeljebb 2 m-es belmagasságú kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, épített kerti tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldség verem, kerti szabadlépcső (tereplépcső és lejtő), szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, zászlótartó oszlop helyezhető el.

6. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatás, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Településközponti vegyes területen nem helyezhető el parkolóház és üzemanyagtöltő.

(3) Településközpont vegyes területen lakás esetén max. 4 rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Településközpont vegyes területen teljes közművesítettséget kell kialakítani.

(5) A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi értékeket kell alkalmazni. Településközponti vegyes: építési övezet jele: Vt, beépítési mód: 0. Az alakítandó telek legkisebb alakítható szélessége: 14 m, legkisebb alakítható mélysége: 40 m, legkisebb alakítható területe: 700 m², legkisebb zöldterület: 30 %. Legnagyobb beépítettség: 40 %. Legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

(6) Közterület felől garázsbejárat nem nyílhat.

(7) Az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkolót saját telken kell biztosítani.

(8) Oldalhatáron álló beépítési mód előírásai esetén az épületek az építési helyen belül szabadon állóan is elhelyezhetők az egyéb övezeti előírások betartásával, amennyiben a beépítés a szomszédos telek övezet szerint előírt beépítését nem korlátozza.

7. § (1) A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint nem zavaró egyéb ipari, gazdasági (Ge) területek.

(2) A Ge jelű ipari területen nem helyezhető el jelentős mértékű zavaró hatású és különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) bűzös, vagy szaggal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a településgazdálkodási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.

(3)

(4) A területen az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni (Sajátos építési használat): ipari-gazdasági, gazdasági terület (jele: Ge), beépítés módja: szabadon álló, legkisebb telekszélesség: 40 m, legkisebb telekmélység: 50 m, legkisebb telekterület: 2000 m², legkisebb zöldfelület 30 %, beépítés nagysága 30 %, legnagyobb építménymagasság: 7,5 m. (a technológiailag szükséges nagyobb építménymagasság, mint pl. siló, kémény, stb. az építmény magasságába nem számítandó be).

(5) A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 5 m szélességű zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén a zöldterület részeként megvalósítva.

8. § (1) A terv különleges területe sajátos használat szerint a temető területe (Kü-t).

(2) A különleges területen az alábbi építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben sajátos használat szerint: TEMETŐ beépítési mód: szabadon álló, építési övezet jele: Kü-t, a telek legnagyobb beépítettsége: 10 %, legnagyobb építménymagassága: 3,5 m, legkisebb zöldterület: 40 %, alakítható legkisebb telekterület: -.

(3) A temetőben a telekhatárok mentén, telken belül 30 m széles fásított zöldfelületet kell kialakítani.

9. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók) járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, közműforgalom, vasutak, vízi és légi-közlekedés, továbbá közművek és hírközlési (elektronikus és postai) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.

(3) A közlekedési és közműterületek sajátos tagozódása szerint az alábbi területek kerültek kialakításra:

(4) A közlekedési területek szabályozási szélességét a terv szerint biztosítani kell. Területen belül építményt elhelyezni úgy lehet, ha annak esetleges védőövezete nem korlátozza az út használatát.

(5) Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, ennek helyszükségletét biztosítani kell.

(6) A terv közlekedési és közműterületei közterületek.

(7) Közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását.

(8) Közlekedési területen épület nem helyezhető el.

10. § (1) A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció közpark, övezete jele Z. A közpark területén pihenőhelyek, növényzet, utca- és térbútorok helyezhetők el.

(3) A zöldterületen épület nem helyezhető el.

11. § (1) A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági termelés), illetőleg ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2)

(3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 150 m² építhető be.

13. § A műemléki környezetben az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

14. § (1) Vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait – vizes élőhelyek védelme érdekében – meg kell őrizni.

(2) A természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.

(3) A község területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a hatályban lévő rendeletekben foglalt határértékeket. A levegőterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályokban rögzített határértékeket. Csendes övezet: a HNP. Ig. által védett területek, a temető, közpark, szabadidős területek. Átlagos érzékenységű övezet: minden más települési terület.

(4) Az igazgatási területen csak olyan állattartó telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.

(5) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(6) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető és tárolható.

15. § (1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(2) A zöldterületek megvalósítása érdekében környezetalakítás és környezetvédelmi célból beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az építésre szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb aktív zöldfelület mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait.

(3) A beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost, közlekedési és közterület esetében a terület kezelőjét terheli.

(4) Építési tilalommal terhelt ingatlanok: 102, 63 hrsz-ú ingatlanok.

16. § (1) Amennyiben beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése az építtető kötelezettsége.

(2) Az 1.) pontban meghatározottól az Önkormányzat és az érdekeltek megállapodásban eltérhetnek.

(3)⁹

17. § (1) A települési területen kívüli Külterületi Szabályozási Terv felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges szabályozási elemek egyrészt I. (első), másrészt II. (másod)rendűek.

(2) I. rendű szabályozási elemek a külterületi szabályozási tervlapon jelölt: terület-felhasználási egységek területei, melyeket az övezetek építési övezetek betűjelei azonosítanak, az I. rendű közterületek, az I. rendű közlekedési célú közterületek kottázott szabályozási szélességei.

(3) II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

(4) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a Településszerkezeti Terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

(5) A II. rendű szabályozási elemek módosítása – kivéve a gazdasági területeken belüli közlekedési célú közterületek határán rögzített szabályozási vonalak - beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület-felhasználási egységre kiterjedő Szabályozási Terv készítésével történhet meg.

(6) A gazdasági területeken belüli, közlekedési célú közterületek határán rögzített szabályozási vonalak, tömbök összevonása esetén, ha a szomszédos területek közlekedési megközelítését nem korlátozza, megszüntethetők szabályozási terv módosítása nélkül.

18. § (1) A külterületi szabályozási tervlap az alábbi építési övezeteket jelöli.

(2) Az építési övezeti előírások rendeltetési, építési előírásokból állnak.

(3) Az építési övezet jelében, a betű arra utal, hogy az építési övezet, melyik terület-felhasználási egységbe tartozik. A betűjelek tartalmát a rendeltetési előírások, a számkódok tartalmát az építési előírások adják meg.

(4) Az építési öveztek rendeltetési előírásai (fő és melléképületek, építmények)

(5) Az építési övezetek építési előírásai: Az építési övezet jelében az első szám a beépítési módra, a második szám a legkisebb teleknagyságra, a harmadik szám a legnagyobb megengedett beépítettségre, a negyedik szám a megengedett legkisebb zöldfelületi fedettségre, az ötödik szám a megengedett legkisebb, ill. legnagyobb építménymagasságra utal.

19. § (1) A közúti közlekedési övezet előírásai (KÖu)

(2) A vasúti közlekedési övezet előírásai (KÖk)

(3)¹⁰ A szabadidős különleges beépítésre nem szánt övezet előírásai (Ksz, Ksz-1)

(4) A védelmi rendeltetésű erdőövezet előírásai (Ev)

(5) A gazdasági rendeltetésű erdőövezet előírásai (Eg)

(6) A turisztikai, egészségügyi rendeltetésű erdőövezet előírásai (Ee)

(7) Az általános mezőgazdasági övezet előírásai (Ma)

(8) Vízgazdálkodási övezetek (VG)

(9) A természetközeli terület (T)

20. § (1) Építés és telekalakítás előírásai

(2) Tilalmak és korlátozások sajátos előírásai

(3) Közterületek és közhasználatú területek sajátos előírásai

21. § (1) A település közigazgatási területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK-nak, a hatályos jogszabályoknak, a szakági előírásoknak és jelen rendeletnek megfelelően szabad.

(2) A közutak számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell. A szabályozási terven feltüntetett közlekedési területek közterületek. Magánút létesítése esetén azt a szabályozási tervben megkülönböztető jelöléssel kell ellátni.

(3) Az építési területen (szabályozási szélességen) belül csak a közút létesítményei és berendezései, közművek, valamint a közlekedést kiszolgáló építmények létesíthetők, ill. növényzet telepíthető.

(4) A szabályozási szélességen belül a nem közúti közlekedésre kialakított sávokon helyezhetők el létesítmények, építmények függetlenül attól, hogy a közlekedési célú közterület I. vagy II. rendű kategóriába tartozik. Az építmények kialakításának és elhelyezésének olyannak kell lennie, hogy a gyalogos forgalmat ne akadályozza, tehát az építmények mellett min. 2,0 m széles gyalogos terület még rendelkezésre álljon.

(5) Terület-felhasználási egységeken belül kialakított magánutak szabályozása:

(6) Új nyomvonalak esetén műszaki infrastruktúra-fejlesztést csak úgy szabad végezni, hogy – az utak mentén a közművek elhelyezése után – az utcafásítás területe biztosítható legyen.

22. § (1) Általános előírások

(2) Szennyvízelvezetés és -tisztítás

(3) Felszíni vízelvezetés

(4) Villamosenergia-ellátás

(5) Földgáz-ellátás: A tervezett gáznyomás-szabályozók csak az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők fel, vagy a telkek udvarán helyezhetők el, térszín feletti vagy térszín alatti kivitelezéssel, a közterület felől növényzettakarással.

(6) Elektronikus hírközlés és telekommunikáció

23. § (1) A területen csak olyan gazdasági tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg az előírt kibocsátási határértékeket.

(2) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, ill. építhető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó rendeletben szabályozott zajvédelmi határértékeket nem haladja meg.

(3) Kommunális hulladék, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap a közigazgatási területen belül nem helyezhető el.

(4) A (2) bekezdés szerinti létesítmények körül az illetékes hatóságok által meghatározott védőtávolság biztosítandó. A védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető.

(5) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon (természetes anyagok felhasználásával), a partjuk mentén levő természeti területek és növényállományok károsítása nélkül történhet.

(6) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel épülő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadó csatornába. Ezen parkolók csak összefüggő zárt burkolattal láthatók el, zöldbeton nem alkalmazható.

(7) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.

(8) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

(9) A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a telek beépítésével egyidejűleg meg kell valósítani. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum két vegetációs időszak alatt pótolni kell.

(10) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése. (A törzsátmérő a talaj felett 50 cm magasságban értendő.)

(11) A nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején) létesített zöldfelület a zöldfelületi fedettségbe csak csökkentett mértékben számítható bele. Amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága 20‑50 cm vastagságú, a felület 25%-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe, 50- 100 cm vastagság esetén 50%, 75 %-os értékű zöldfelületként csak az 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén vehető figyelembe. Az előírt minimális zöldfelület legalább 50 %-át termett talajon, összefüggő zöldfelületen kell létesíteni.

(12) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető.

(13) A védő-zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.

(14)¹² A 010 hrsz-ú töltés – 0201/1 hrsz-ú közforgalmú vasút – 02/4 hrsz-ú halastó által határolt tömbben a NATURA 2000-es területek védelme érdekében, a védőerdő létesítését, őshonos, és tájra jellemző fa- és cserjefajok, alfajok, változatok telepítésével kell megoldani, az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság véleménye alapján.

24. § A művi értékek védelme

25. § A rendelet az alábbi mellékletekkel egészül ki: