Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020. (VIII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 08. 04- 2023. 08. 04Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020. (VIII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása rendjére vonatkozó rendelkezések meghatározása érdekében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 5. § (3) bekezdése, 12. § (5) bekezdése, 19. § (1)-(2) bekezdése, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 23. § (3) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdése, 34. § (1), (3), és (6) bekezdése, 35. § (2) bekezdése és a 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet „A rendelet célja, hatálya, hatásköri rendelkezések” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A rendelet hatálya, hatásköri rendelkezések”
3. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 2. § 2. bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képviselő-testület)
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 2. § 2. bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A képviselő-testület)
(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 2. § 3. bekezdés f)–i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Polgármester)
4. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 5. § 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. „Bérbe adni üres lakást, vagy – az e rendeletben meghatározott esetekben – üresnek minősülő lakást lehet. Üresnek minősül az a lakás, amely nincs bérbeadva, ezáltal nem lakják, üresen áll.”
5. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Bérlőtársi szerződést kell kötni a Lakástörvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.”
6. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat tulajdonában nem létesült társbérleti jogviszony.”
7. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 9. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:)
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 9. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:)
8. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely nem a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a bérlő által közjegyzőinél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal köthető.
(2) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig) a bérlő által közjegyzőinél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat szerződés szegés esetére létesíthető. A bérbeadó a szociális bérlakásra kötött kötelezettségvállaló nyilatkozat költségét a bérleti díjba beszámítja. ”
9. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § A Polgármester üres önkormányzati lakás költségelvű bérleti jogviszony keretében történő hasznosításáról is dönthet azzal a feltétellel, hogy az érintett lakás nem az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projektek keretében létesült.”
10. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Költségelvű bérleti jogviszony létrehozásáról a benyújtott bérleti ajánlat alapján a 2. § (3) bekezdés g) pontja alapján történik a döntés.”
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kivételes és különösen indokolt esetben dönthet úgy a Képviselő-testület, hogy költségelvű bérleti jogviszony maximum 1 éves határozott időre köthető. A határozott idő eltelte után a bérleti szerződés meghosszabbítható azzal, hogy a szociális helyzetet csak a bérlő külön kérésére kell vizsgálni. Indokolt esetnek számít az egészségügyi, lakhatási nehézségek átmeneti problémája.”
11. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha bérlő kiválasztás jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik.”
12. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A képviselő-testület települési közérdekből költségelven bérleti jogviszonyt létesíthet: szolgálati bérleti jogviszony.
(2) Szolgálati bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni. ”
13. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Önkormányzat a bérlővel a Lakástörvény 2. § (5) bekezdésében leírtak szerint köt szerződést.”
14. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Az Önkormányzat, mint bérbeadó a bérlemény vonatkozásában a Lakástörvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig jár el a rendeltetésszerű használat esetén. Amennyiben bebizonyosodik a nem rendeltetésszerű használat, akkor a Lakástörvény 13. § (3) bekezdése szerint jár el a bérbeadó.”
15. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a képviselő-testület engedélye szükséges, a költségek bérbeszámítás útján történő megtérítéséről a Képviselő-testület dönt.”
16. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az Önkormányzat, mint bérbeadó a Lakástörvény 12. § (4) bekezdésében szabályozott rendeltetésszerű használatot évente legalább egyszer ellenőrzi.”
17. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 25. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a lakásba költözés időpontjától számított 5 munkanapon belül a bérleményben ideiglenes lakóhelyet létesít, továbbá a lakhatási támogatás megszűnését követően 5 munkanapon belül kijelentkezik erről a lakcímről. Továbbá tudomásul a Lakástörvény 17. § (1) bekezdése szerint a bérleti jogviszony megszűnésének napján a lakást a Bérbeadó részére át kell adnia, lakhatásáról magának szükséges gondoskodnia, cserelakásra nem jogosult.
(2) A lakáshasználatra a Lakástörvény 12. § (1) bekezdése az irányadó.
(3) Az Önkormányzat a 23. § (1) bekezdése szerint jár el a lakás állapota kapcsán. Rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet esetén a bérlő haladéktalanul köteles annak tényéről tájékoztatni a bérbeadót.”
18. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A lakbért és a lakáshasználati díjat a Lakástörvény 12. § (1) bekezdésében szerint kell a bérbeadó részére megfizetni.
(2) A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a közüzemi szolgáltatóknak a vízfogyasztásért, az áramfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért díjat megfizetni. Közüzemi fogyasztásmérők cseréjének költsége a bérbeadót terheli.”
19. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakás karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek viselésére az Ltv. 13. §-ban foglaltak vonatkoznak.”
20. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bérlő a lakásbérleti szerződés tartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E kötelezettséget a bérleti szerződésben fel kell tüntetni. Életvitelszerű ottlakás azt jelenti, hogy a bérlakásba bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ.
(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban az Önkormányzat részére haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben a bérlő a bérbeadót a távollétről nem tájékoztatta, a távollét alatt bekövetkezett káresemény költségei a bérlőt terhelik.”
21. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 30. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A bérlő a lakásba a Lakástörvény 21. §-a alapján fogadhat be más személyt
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személy a lakásba csak a Polgármester írásbeli engedélyével fogadható be. A Polgármester kizárólag a bérlő élettársának és testvérének befogadását engedélyezheti, ha azok saját lakással nem rendelkeznek. Az engedély írásban kérhető, amelyre a polgármester 30 napon belül érdemben válaszol.”
22. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
LAKBÉR ÉS A HASZNÁLATI DÍJ, KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA”
23. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet IV. Fejezete a 31/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„A lakbérek támogatásáról”
24. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet a következő 31/A. §-sal egészül ki:
„31/A. § (1) Annak a szociális alapon kiutalt lakásnak a bérlője, aki az e rendeletben megállapított lakbér megfizetésére nem képes, a polgármestertől lakbértámogatás megállapítását kérheti.
(2) Lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait a pénzbeli és természetbeni települési támogatások rendszeréről szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 6. § szabályozza. ”
25. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bérlő a következő közüzemi szolgáltatásokért fizet díjat:
1. lakóház áramszolgáltatás díja,
2. szemétszállítás és tároló edény bérleti díja,
3. lakóház fűtési díja,
4. lakóház a Lakástörvény 13. § (1)-(3) bekezdésében foglalt karbantartási díja,
5. kéményseprés, kémény-felülvizsgálat díja,
6. víz-és szennyvíz díja,”
26. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet V. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSEK EGYES ESETEI ÉS SZABÁLYAI”
27. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati lakások bérleti jogának cseréjére az Lakástörvény 29. §-ában foglalt szabályok vonatkoznak.”
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A cseréhez szükséges Önkormányzati hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa:)
28. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel módosíthatja vagy megszüntetheti úgy, hogy az Önkormányzat a bérlő részére másik lakást ad bérbe.”
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 34. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az Önkormányzat nem rendelkezik a Lakástörvény 80. § (1)-(2) bekezdésében megfogalmazott vállalattal és költségvetési szervvel, és a Lakástörvény 68. § (2) bekezdése szerinti jogviszonnyal.”
29. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet a 34/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
„A szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése, és a pénzbeli térítés”
30. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre, vagy a munkaviszony fennállásának tartamára kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszűntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére:
a) másik lakást ad bérbe, vagy
b) a bérleti jog megszűnéséért pénzbeli térítést fizet a képviselő-testület előzetes egyetértése alapján.
(2) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján a bérlő:
a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,
b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen belül eltérő fekvésű lakás bérbeadását is kérheti.
(3) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres, vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni.
(4) Az (1) bekezdés b.) pontja esetében a pénzbeli térítés összege a lakás forgalmi értékének 30%-a.
(5) Az (4) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek – az Lakástörvény 27. § (1), valamint 75. § (2) bekezdésében meghatározott – cserelakás biztosítása helyett fizet pénzbeli térítést.”
31. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális alapon kiadott lakásoknál amennyiben a bérlő és a vele együtt költözők száma 50 % vagy afeletti mértékben csökken és a bérbeadónak van üresen álló, a költözők számával arányban álló szociális bérlakása, akkor a bérbeadó jogosult a lakáscserét felajánlani.”
32. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 24. § (1) bekezdés a) – e) pontjában meghatározott esetekben és az alábbi feltételekkel mondhatja fel rendkívüli felmondással:
a) nem rendeltetésszerű használat esetén:
aa) egyhavi vagy azt meghaladó közüzemi szolgáltatásért fizetendő díjtartozás esetén,
ab) a lakást albérletbe vagy használatába másnak használatba adja,
ac) lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén,
ad) olyan személy befogadása esetén, akinek a befogadását a Lakástörvény 21. § (1) – (5) bekezdése és e rendelet nem teszi lehetővé,
ae) a lakását és az udvart nem tartja tisztán, a lakásban elterjedő rovar- és rágcsálók irtásról a bérlő és a lakáshasználó nem gondoskodik saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 1 napon belül. Amennyiben a bérlő a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, viszont a bérbeadó tudomására jut, a bérbeadó elvégezteti a rovar- és rágcsálóirtást, melynek költsége a bérlőt terheli.
af) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást és annak berendezéseit rongálják
b) az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartás tanúsítása esetén:
ba) a bérlő, vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, agresszívan lépnek fel
bb) ha a lakásban élő bérlő nem tartja be az együttélési szabályokat, és e kötelezettségének az együttélési szabályok betartására vonatkozó a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget. Együttélés szabályaival ellentétes viselkedés az, hogy botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, tanúsítanak és ezzel másokat zavarnak.
c) nem rendeltetésszerű használat esetén:
ca) a bérlő kötelezettségébe tartozó karbantartási és felújítási munkák határidőben történő elvégzésének elmulasztása esetén, ha a munkákat a bérlő a felszólítás átvételét követő 30 nap alatt sem végzi el,
cb) ha a bérlő az önkormányzati lakás 24. §-ban meghatározott ellenőrzését a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem biztosítja,
cc) ha a bérlő az Ör. 26. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza és a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem teszi lehetővé,
cd) ha a bérlő azt önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hetet meghaladó ideig nem lakja és távollétét nem jelentette be vagy az nem tekinthető indokoltnak (indokolt például az egészségügyi vagy lényeges személyes körülmények),
ce) ha a bérlő az Ör. 27. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 15 napon belül sem tesz eleget,
cf) amennyiben a bérlő Kántorjánosi, vagy 40 kilométeres körzetében ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy önkormányzati lakás bérlője,”
33. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati lakás visszaadásakor a Lakástörvény 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni a bérlő, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól és a befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürítve.”
34. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A lakást bérleti szerződés nélkül jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.
(2) A felszólítás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt végrehajtási vagy bírósági eljárást kezdeményez.”
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 39. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Bérlakás bérbe adható annak a jogcím nélküli lakáshasználó személynek, aki
a) a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, és a bérleti jog folytatására nem jogosult, vagy
b) több, mint 1 éve életvitelszerűen a lakásban lakik.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott lakás bérbeadásának feltétele, hogy a jogcím nélküli lakáshasználó
a) a szociális bérletre jogosult legyen, valamint
b) a lakás használatával összefüggésben keletkezett (lakbér, használati - és közüzemi díj) tartozása ne álljon fenn, vagy ezen tartozás megfizetésére a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg aláírásra kerülő megállapodásban rögzített feltételekkel kötelezettséget vállaljon.
(5) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni
(6) A jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított két hónap elteltével a jogcím nélküli lakáshasználó emelt használati díjat köteles fizetni kivéve, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Lakástörvény 75., 91., és 94. §-ai értelmében elhelyezésre tarthat igényt.
(7) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2-7 hónapjára a lakás lakbérének másfélszerese, 8-12 hónapjára kétszerese, 12. hónaptól kezdve két és félszerese összege.”
35. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell versenytárgyalást hirdetni, ha:)
36. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyiség meghatározott része albérletbe adható a polgármester engedélyével, feltéve ha az albérleti díj összege eléri vagy meghaladja a bérlő szerződése szerinti bérleti díj 130 %-át. A bérleti díj és az albérleti díj különbségének 50%-át bérlő a bérleti díjjal együtt havonta rendszeresen az Önkormányzat részére köteles megfizetni. A helyiség egészét albérletbe adni nem lehet.”
37. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet a következő fejezettel egészül ki:
A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai
A lakások elidegenítése
46/A. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások értékesítését a bérbeadó által megrendelt forgalmi értékbecslés alapján, a képviselő-testület elrendelheti. Az értékesítést elrendelő határozatában a képviselő-testület egyben meghatározza az ajánlat tartalmát is.
(2) Az elővételi ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás vételárát,
b) a szerződéskötéskor egy összegben kifizetendő vételárrészletét mértékét,
c) a részletfizetés időtartamát és a szerződési kamat mértékét,
d) a vételár egyösszegben való megfizetése esetén, a vevőt megillető vételár engedmény összegét,
e) az ajánlati kötöttség idejét, amely az ajánlat kézhezvételétől számított 30 nap.
(3) Az így értékesítésre kerülő lakásokra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a Lakástörvény 49. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeket (továbbiakban: jogosult), az ott meghatározott sorrendiség betartásával.
(4) A kezelő az értékesítés elrendelését követő 8 napon belül köteles közölni a jogosulttal az ajánlat tartalmát. Amennyiben a jogosult az ajánlat tartalmát az ajánlati kötöttségre nyitva álló határidőn belül, a kezelőhöz intézett írásbeli nyilatkozatával magáévá teszi, az önkormányzat és az elővételi jogosult között a szerződés létrejön.
(5) Ha jogosult az ajánlatot elfogadó írásbeli nyilatkozatot tett, a lakást az adásvételi szerződés megkötését megelőzően - amennyiben szükséges-, a kezelőnek az Lakástörvény 51. §-a alapján társasházzá kell alakítani. Az adásvételi szerződést, valamint a társasház alapító okiratát az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.
46/B. § (1) Ha a jogosult az ajánlat elfogadására nyitva álló idő alatt nem nyilatkozik, vagy az ajánlatot nem fogadja el, a lakás eltérő rendelkezés hiányában harmadik személynek értékesíthető. Nem minősíthető az ajánlat elutasításának a jogosult olyan fenntartással elfogadott nyilatkozata, miszerint a beköltözhető forgalmi érték meghatározása érdekében bírósághoz kíván fordulni.
(2) Annak a bérlőnek a lakása, aki nyugellátásban részesül és elővásárlási jogával nem élt -bérleti szerződésének fennállásáig-, harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával értékesíthető.
A vételár megállapítása
46/C. § (1) A lakás vételárának alapja a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett – a Lakástörvény 52. § (1) bekezdése figyelembe vételével megállapított – a beköltözhető forgalmi érték.
(2) Ha a lakást az Lakástörvény alapján arra jogosult vásárolja meg, a vételár az (1) bekezdés szerint megállapított beköltözhető forgalmi érték 80%-a.
(3) Ha a lakás lakottan, kívülálló személy részére kerül értékesítésre, arra csak nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kerülhet sor. A legalacsonyabb vételár a lakás beköltözhető forgalmi értékének 70%-a.
46/D. § (1) A rendelet 46/C. § (3) bekezdése alapján értékesítésre kerülő lakásokra a kezelő által közzéteendő pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) Az értékesítésre kerülő lakás fekvési helyét (utca, házszám),
b) a lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, műszaki állapota, építésének és legutolsó felújításának éve),
c) azt, hogy a lakás lakott állapotban kerül értékesítésre,
d) a lakás legalacsonyabb eladási árát,
e) a vételár megfizetésének módját és határidejét,
f) részletfizetés esetén annak tényét, hogy a lakás tulajdonjoga csak az utolsó vételár részlet megfizetésével száll át a vevőre,
g) arról való tájékoztatást, hogy több azonos összegű vételár ajánlat esetén a vevő liciteljárással kerül kiválasztásra,
h) a pályázat benyújtásának határidejét.
(2) A pályázati hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláin legalább 15 napra kell kifüggeszteni.
(3) Kívülálló vevő részére a képviselő-testület a vételárnak legfeljebb két részletben történő megfizetését engedélyezheti. Ebben az esetben a vételár felét a szerződés aláírásával egyidejűleg, másik felét ettől számított 6 hónap múlva köteles megfizetni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a lakás tulajdonjoga a vételár utolsó részletének megfizetésével száll át a vevőre (tulajdonjog fenntartás).
(4) Több azonos vételárajánlatot tevő közül a polgármester azzal kötheti meg az adásvételi szerződést, aki vállalja a vételárnak a szerződés aláírásával egyidejűleg egy összegben történő megfizetését. Azonos fizetési hajlandóság esetén licitet kell tartani.
A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények
46/E. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja (továbbiakban: jogosult) vásárolja meg, részére – kérelmére - a vételár megfizetésére legalább 10 évi részletfizetési kedvezményt kell adni a megállapított vételár 40%-ának a szerződés aláírásával egyidejű megfizetése mellet.
(2) Részletre történő vétel esetén a jogosult vevőnek a fennmaradó vételár hátralékot havi egyenlő részletekben kell megfizetni, úgy, hogy a mindenkor fennálló hátralékra a Ptk.-ban a pénztartozások esetében megállapítható kamatot kell felszámolni.
(3) Ha a jogosult a vételár egyösszegben való megfizetését vállalja, és azt az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg megfizeti, részére a (2) bekezdése alapján kiszámított vételárból 10% árengedményt kell adni.
(4) A jogosult által részletfizetéssel vásárolt lakásra a részletfizetés tartamára az önkormányzat javára jelzálogjogot, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
Helyiségek elidegenítése
46/F. § (1) A rendelet 46/E. § (1) bekezdése alapján értékesítésre kerülő lakásokhoz tartozó, és a lakás bérlője által bérelt helyiség értékesítését is el kell rendelni elővásárlásra jogosult kérelmére. A helyiség bérlőjét a Lakástörvény 58. § (1) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg. Ezért a kezelő a lakás forgalmi értékelésével egyidejűleg a helyiség forgalmi értékét is meg kell állapítani és a vételi ajánlatot az elővételi jog jogosultjával a 46/E. § (2) bekezdése szerint elővételi ajánlattal egyidejűleg közölni kell.
(2) A helyiség vételára, ha a helyiség az elővásárlási joggal rendelkező részére a lakással együtt kerül értékesítésre a forgalmi érték 80%-a.
(3) Nem gyakorolhatja a helyiségre elővásárlási jogát az a bérlő, akinek a szerződés megkötésének időpontjában adó, vagy adó módjára behajtandó köztartozása (pl. közterület-használati díj), vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van (Lakástörvény 89. § (4) bekezdése).
(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyiségek értékesítésére az önkormányzat vagyonhasznosítási rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.
46/G. § (1) Ha a helyiséget elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár megfizetésére az 46/E. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a vételár részletekben történő megfizetése esetén a részletfizetési kedvezmény időtartama legfeljebb 5 év lehet.
(2) Részletre történő vétel esetén kamatot kell fizetni, melynek értéke azonos a Ptk-ban a pénztartozások után járó kamat összegével.
(3) A vételár részletekben történő megfizetése esetén az ÁFÁ-t a vételárból le kell számítani, majd az így korrigált vételár alapján kell megállapítani a havi törlesztő részleteket, és erre kell felszámolni az ÁFÁ-t.
(4) Az elővásárlási jog jogosultjának részletre történő vétele esetén a vásárolt helyiségre – önálló ingatlan esetén – elidegenítési és terhelési tilalmat és a tartozás fedezetének biztosítására jelzálogjogot kell a szerződésben kikötni és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
A kedvezménnyel vásárolt lakások és helyiségek tovább eladásának és cseréjének közös feltételei
46/H. § Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa vásárolt lakás, vagy helyiség tulajdonjogát az elidegenítési és terhelési tilalom és jelzálogjog fennállása alatt át kívánja ruházni, vagy el akarja cserélni, ahhoz a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a rendelet 46/E. § alapján biztosított árengedményt visszatéríti az önkormányzatnak, továbbá a fennálló vételár hátralékot egy összegben megfizeti.”
38. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet VII. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK”
39. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 4. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
40. § Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet
a) 1. § 1. bekezdése,
b) 1. § 3. bekezdése,
c) 4. §-a,
d) 9. § 2–1. pontja,
e) 9. § 3. pontja,
f) 10. § (1) bekezdés b) és c) pontja,
g) 13. § (1) és (2) bekezdése,
h) 16. § (2) bekezdése,
i) 29. §-a,
j) 33. § (3) bekezdése,
k) 43. §-a,
l) 4. melléklet szerinti csatolmánya,
m) 7. melléklete.
41. § Ez a rendelet 2023. augusztus 4-én lép hatályba, és a kihirdetését követő harmadik napon hatályát veszti.
1. melléklet a 9/2023. (VIII. 3.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 4. melléklete a következő táblázattal egészül ki:
A |
B |
C |
D |
E |
Szociális célú lakóingatlanok |
Helyiség megnevezése: |
Alapterület (m2): |
Bérleti díj |
|
Szociális bérlakás – |
1. lakás |
szoba |
11,38 |
|
szoba |
11,38 |
|||
szoba |
16,28 |
|||
előtér |
7,29 |
|||
fürdő |
6,12 |
|||
WC |
1,53 |
|||
konyha + étkező |
19,43 |
|||
Összesen: |
73,41 |
|||
Szociális bérlakás – |
2. lakás |
szoba |
11,38 |
|
szoba |
11,38 |
|||
szoba |
16,28 |
|||
előtér |
7,29 |
|||
fürdő |
6,12 |
|||
WC |
1,53 |
|||
konyha + étkező |
19,43 |
|||
Összesen: |
73,41 |
|||
Szociális bérlakás – |
3. lakás |
szoba |
11,38 |
|
szoba |
11,38 |
|||
szoba |
16,28 |
|||
előtér |
7,29 |
|||
fürdő |
6,12 |
|||
WC |
1,53 |
|||
konyha + étkező |
19,43 |
|||
Összesen: |
73,41 |
|||
Szociális bérlakás – |
4. lakás |
szoba |
16,60 |
|
szoba |
11,38 |
|||
előtér |
4,35 |
|||
fürdő |
6,12 |
|||
WC |
1,53 |
|||
kamra |
3,32 |
|||
konyha + étkező |
23,50 |
|||
Összesen: |
60,56 |
|||
Szociális bérlakás – |
5. lakás |
szoba |
11,38 |
|
szoba |
11,38 |
|||
szoba |
16,28 |
|||
előtér |
7,29 |
|||
fürdő |
6,12 |
|||
WC |
1,53 |
|||
konyha + étkező |
19,43 |
|||
Összesen: |
73,41 |
|||
Szociális bérlakás – |
6. lakás |
szoba |
28,67 |
|
szoba |
11,57 |
|||
zuhanyzó + WC |
11,95 |
|||
konyha |
8,41 |
|||
nappali |
45,70 |
|||
tornác |
20,08 |
|||
Összesen: |
126,38 |
|||
Szociális bérlakás – |
7. lakás |
szoba |
16,60 |
|
szoba |
20,30 |
|||
szoba |
12,00 |
|||
fürdő |
4,40 |
|||
közlekedő |
8,60 |
|||
kamra |
5,30 |
|||
konyha |
8,50 |
|||
nyárikonyha |
19,30 |
|||
Összesen: |
95,00 |
|||
Szociális bérlakás – |
8.lakás (első rész) |
szoba |
16,70 |
|
szoba |
16,85 |
|||
konyha + étkező |
9,86 |
|||
fürdő + WC |
6,09 |
|||
előtér |
7,27 |
|||
Összesen: |
56,77 |
|||
Szociális bérlakás – |
8. lakás (hátsó rész) |
szoba |
14,69 |
|
fürdő + WC |
6,38 |
|||
raktár |
4,50 |
|||
Összesen: |
25,57 |
|||
Szociális bérlakás – |
9. lakás |
2 szoba, előszoba, fürdő, konyha |
64,83 |
|
Összesen |
64,83 |
|||
Szociális bérlakás – |
10. lakás |
nyárikonyha |
24,00 |
|
Összesen |
24,00 |
|||
Szociális bérlakás – |
11. lakás |
szoba |
22,5 |
|
szoba |
23 |
|||
nappali + konyha |
32,7 |
|||
fürdő + WC |
7,2 |
|||
Összesen: |
85 |
|||
Szociális bérlakás |
12. lakás |
lakóház |
80 |
30.000 Ft/hó |
Összesen: |
80 |
|||
Szolgálati lakás, lakóingatlan |
Helyiség megnevezése: |
Alapterület (m2): |
Bérleti díj |
|
Bérlakás – |
13. lakás |
3 szoba, konyha, kamra, fürdő, WC |
99,00 |
Külön megállapodás alapján |
Összesen |
99,00 |
|||
Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületek |
Helyiség megnevezése: |
Alapterület (m2): |
Bérleti díj |
|
egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület |
14. ingatlan |
2 helyiség, WC |
50,00 |
Külön megállapodás alapján |
Összesen |
50,00 |
|||
egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület |
15. ingatlan |
1 helyiség |
20,00 |
|
Összesen |
20,00 |
|||
egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület – |
16. ingatlan |
lakóház |
80 |
Külön megállapodás alapján |
Összesen: |
80 |
|||