Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020. (VIII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2023. 08. 04- 2023. 08. 05

Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020. (VIII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról

2023.08.04.

Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása rendjére vonatkozó rendelkezések meghatározása érdekében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 5. § (3) bekezdése, 12. § (5) bekezdése, 19. § (1)-(2) bekezdése, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 23. § (3) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdése, 34. § (1), (3), és (6) bekezdése, 35. § (2) bekezdése és a 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kántorjánosi Község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása rendjére vonatkozó rendelkezések meghatározása érdekében a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 5. § (3) bekezdése, 12. § (5) bekezdése, 19. § (1)-(2) bekezdése, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 23. § (3) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdése, 34. § (1), (3), és (6) bekezdése, 35. § (2) bekezdése és a 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 79. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró bérlők és bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményének kikérésével következőket rendeli el:”

2. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet „A rendelet célja, hatálya, hatásköri rendelkezések” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet hatálya, hatásköri rendelkezések”

3. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 2. § 2. bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képviselő-testület)

„a) „dönt az önkormányzati lakások és helyiségek a bérbeadásról,”

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 2. § 2. bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képviselő-testület)

„d) „meghatározza az önkormányzati ingatlanok lakáshasználati díj emelésének mértékét és feltételeit,”

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 2. § 3. bekezdés f)–i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Polgármester)

„f) „gyakorolja a Képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó tulajdonosi és bérbeadói jogokat (ideértve a lakásbérleti jog folytatási jogosultság elismerését, az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz szükséges lakcímlétesítési eljárásban tulajdonosi képviselet)
g) a képviselő-testület felhatalmazása alapján költségelvű bérleti jogviszonyt létesít és szüntet meg, dönt lakásbérleti szerződés módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is, dönt bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról, gyakorolja a bérleti szerződések vonatkozásában az Önkormányzatot megillető felmondási jogot,
h) eljár az önkormányzat által hasznosított helyiségek tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete ügyében,
i) valamint döntést hoz krízishelyzet megoldását célzó szociális bérleti jogviszony létesítéséről. Lakhatási krízishelyzetnek tekintjük azokat a lakhatási gondokkal küzdő személyeket, akik anyagi, jövedelmi problémáik miatt vagy élethelyzetükben bekövetkezett krízishelyzet eredményeképpen otthonukat elvesztették, vagy ezen a téren veszélyeztetettek, illetve lakhatásukat csak jogsértő módon tudják megoldani.”

4. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 5. § 2. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. „Bérbe adni üres lakást, vagy – az e rendeletben meghatározott esetekben – üresnek minősülő lakást lehet. Üresnek minősül az a lakás, amely nincs bérbeadva, ezáltal nem lakják, üresen áll.”

5. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bérlőtársi szerződést kell kötni a Lakástörvény 4. § (4) bekezdésében meghatározott esetben.”

6. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzat tulajdonában nem létesült társbérleti jogviszony.”

7. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 9. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:)

„1. szociális helyzet alapján:”

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 9. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:)

„2. „Költségelvű bérbeadás alapján, bérlőkiválasztás.”

8. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely nem a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a bérlő által közjegyzőinél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozattal köthető.

(2) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt keretében létesült, a EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig) a bérlő által közjegyzőinél tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat szerződés szegés esetére létesíthető. A bérbeadó a szociális bérlakásra kötött kötelezettségvállaló nyilatkozat költségét a bérleti díjba beszámítja. ”

9. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A Polgármester üres önkormányzati lakás költségelvű bérleti jogviszony keretében történő hasznosításáról is dönthet azzal a feltétellel, hogy az érintett lakás nem az EFOP-2.4.1-16-2017-00040 kódszámú projektek keretében létesült.”

10. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Költségelvű bérleti jogviszony létrehozásáról a benyújtott bérleti ajánlat alapján a 2. § (3) bekezdés g) pontja alapján történik a döntés.”

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Kivételes és különösen indokolt esetben dönthet úgy a Képviselő-testület, hogy költségelvű bérleti jogviszony maximum 1 éves határozott időre köthető. A határozott idő eltelte után a bérleti szerződés meghosszabbítható azzal, hogy a szociális helyzetet csak a bérlő külön kérésére kell vizsgálni. Indokolt esetnek számít az egészségügyi, lakhatási nehézségek átmeneti problémája.”

11. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha bérlő kiválasztás jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik.”

12. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A képviselő-testület települési közérdekből költségelven bérleti jogviszonyt létesíthet: szolgálati bérleti jogviszony.

(2) Szolgálati bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni. ”

13. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Önkormányzat a bérlővel a Lakástörvény 2. § (5) bekezdésében leírtak szerint köt szerződést.”

14. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Az Önkormányzat, mint bérbeadó a bérlemény vonatkozásában a Lakástörvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig jár el a rendeltetésszerű használat esetén. Amennyiben bebizonyosodik a nem rendeltetésszerű használat, akkor a Lakástörvény 13. § (3) bekezdése szerint jár el a bérbeadó.”

15. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a képviselő-testület engedélye szükséges, a költségek bérbeszámítás útján történő megtérítéséről a Képviselő-testület dönt.”

16. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Az Önkormányzat, mint bérbeadó a Lakástörvény 12. § (4) bekezdésében szabályozott rendeltetésszerű használatot évente legalább egyszer ellenőrzi.”

17. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 25. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a lakásba költözés időpontjától számított 5 munkanapon belül a bérleményben ideiglenes lakóhelyet létesít, továbbá a lakhatási támogatás megszűnését követően 5 munkanapon belül kijelentkezik erről a lakcímről. Továbbá tudomásul a Lakástörvény 17. § (1) bekezdése szerint a bérleti jogviszony megszűnésének napján a lakást a Bérbeadó részére át kell adnia, lakhatásáról magának szükséges gondoskodnia, cserelakásra nem jogosult.

(2) A lakáshasználatra a Lakástörvény 12. § (1) bekezdése az irányadó.

(3) Az Önkormányzat a 23. § (1) bekezdése szerint jár el a lakás állapota kapcsán. Rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet esetén a bérlő haladéktalanul köteles annak tényéről tájékoztatni a bérbeadót.”

18. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A lakbért és a lakáshasználati díjat a Lakástörvény 12. § (1) bekezdésében szerint kell a bérbeadó részére megfizetni.

(2) A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a közüzemi szolgáltatóknak a vízfogyasztásért, az áramfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért díjat megfizetni. Közüzemi fogyasztásmérők cseréjének költsége a bérbeadót terheli.”

19. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A lakás karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek viselésére az Ltv. 13. §-ban foglaltak vonatkoznak.”

20. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 28. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bérlő a lakásbérleti szerződés tartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E kötelezettséget a bérleti szerződésben fel kell tüntetni. Életvitelszerű ottlakás azt jelenti, hogy a bérlakásba bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban az Önkormányzat részére haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben a bérlő a bérbeadót a távollétről nem tájékoztatta, a távollét alatt bekövetkezett káresemény költségei a bérlőt terhelik.”

21. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 30. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bérlő a lakásba a Lakástörvény 21. §-a alapján fogadhat be más személyt

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személy a lakásba csak a Polgármester írásbeli engedélyével fogadható be. A Polgármester kizárólag a bérlő élettársának és testvérének befogadását engedélyezheti, ha azok saját lakással nem rendelkeznek. Az engedély írásban kérhető, amelyre a polgármester 30 napon belül érdemben válaszol.”

22. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet IV. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„IV. Fejezet

LAKBÉR ÉS A HASZNÁLATI DÍJ, KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA”

23. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet IV. Fejezete a 31/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„A lakbérek támogatásáról”

24. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) Annak a szociális alapon kiutalt lakásnak a bérlője, aki az e rendeletben megállapított lakbér megfizetésére nem képes, a polgármestertől lakbértámogatás megállapítását kérheti.

(2) Lakbértámogatás mértékét, a jogosultság feltételeit és eljárási szabályait a pénzbeli és természetbeni települési támogatások rendszeréről szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 6. § szabályozza. ”

25. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bérlő a következő közüzemi szolgáltatásokért fizet díjat:

1. lakóház áramszolgáltatás díja,

2. szemétszállítás és tároló edény bérleti díja,

3. lakóház fűtési díja,

4. lakóház a Lakástörvény 13. § (1)-(3) bekezdésében foglalt karbantartási díja,

5. kéményseprés, kémény-felülvizsgálat díja,

6. víz-és szennyvíz díja,”

26. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet V. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„V. Fejezet

A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSEK EGYES ESETEI ÉS SZABÁLYAI”

27. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati lakások bérleti jogának cseréjére az Lakástörvény 29. §-ában foglalt szabályok vonatkoznak.”

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 33. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A cseréhez szükséges Önkormányzati hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa:)

„a) lakástulajdonra történő csere esetén a Lakástörvény 29. § (3) bekezdés b) pont szerinti iratot,”

28. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel módosíthatja vagy megszüntetheti úgy, hogy az Önkormányzat a bérlő részére másik lakást ad bérbe.”

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 34. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az Önkormányzat nem rendelkezik a Lakástörvény 80. § (1)-(2) bekezdésében megfogalmazott vállalattal és költségvetési szervvel, és a Lakástörvény 68. § (2) bekezdése szerinti jogviszonnyal.”

29. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet a 34/A. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

„A szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése, és a pénzbeli térítés”

30. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre, vagy a munkaviszony fennállásának tartamára kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszűntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére:

a) másik lakást ad bérbe, vagy

b) a bérleti jog megszűnéséért pénzbeli térítést fizet a képviselő-testület előzetes egyetértése alapján.

(2) Az (1) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú,

b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen belül eltérő fekvésű lakás bérbeadását is kérheti.

(3) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres, vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni.

(4) Az (1) bekezdés b.) pontja esetében a pénzbeli térítés összege a lakás forgalmi értékének 30%-a.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek – az Lakástörvény 27. § (1), valamint 75. § (2) bekezdésében meghatározott – cserelakás biztosítása helyett fizet pénzbeli térítést.”

31. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szociális alapon kiadott lakásoknál amennyiben a bérlő és a vele együtt költözők száma 50 % vagy afeletti mértékben csökken és a bérbeadónak van üresen álló, a költözők számával arányban álló szociális bérlakása, akkor a bérbeadó jogosult a lakáscserét felajánlani.”

32. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 24. § (1) bekezdés a) – e) pontjában meghatározott esetekben és az alábbi feltételekkel mondhatja fel rendkívüli felmondással:

a) nem rendeltetésszerű használat esetén:

aa) egyhavi vagy azt meghaladó közüzemi szolgáltatásért fizetendő díjtartozás esetén,

ab) a lakást albérletbe vagy használatába másnak használatba adja,

ac) lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén,

ad) olyan személy befogadása esetén, akinek a befogadását a Lakástörvény 21. § (1) – (5) bekezdése és e rendelet nem teszi lehetővé,

ae) a lakását és az udvart nem tartja tisztán, a lakásban elterjedő rovar- és rágcsálók irtásról a bérlő és a lakáshasználó nem gondoskodik saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 1 napon belül. Amennyiben a bérlő a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, viszont a bérbeadó tudomására jut, a bérbeadó elvégezteti a rovar- és rágcsálóirtást, melynek költsége a bérlőt terheli.

af) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást és annak berendezéseit rongálják

b) az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartás tanúsítása esetén:

ba) a bérlő, vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, agresszívan lépnek fel

bb) ha a lakásban élő bérlő nem tartja be az együttélési szabályokat, és e kötelezettségének az együttélési szabályok betartására vonatkozó a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget. Együttélés szabályaival ellentétes viselkedés az, hogy botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, tanúsítanak és ezzel másokat zavarnak.

c) nem rendeltetésszerű használat esetén:

ca) a bérlő kötelezettségébe tartozó karbantartási és felújítási munkák határidőben történő elvégzésének elmulasztása esetén, ha a munkákat a bérlő a felszólítás átvételét követő 30 nap alatt sem végzi el,

cb) ha a bérlő az önkormányzati lakás 24. §-ban meghatározott ellenőrzését a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem biztosítja,

cc) ha a bérlő az Ör. 26. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza és a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem teszi lehetővé,

cd) ha a bérlő azt önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hetet meghaladó ideig nem lakja és távollétét nem jelentette be vagy az nem tekinthető indokoltnak (indokolt például az egészségügyi vagy lényeges személyes körülmények),

ce) ha a bérlő az Ör. 27. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 15 napon belül sem tesz eleget,

cf) amennyiben a bérlő Kántorjánosi, vagy 40 kilométeres körzetében ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy önkormányzati lakás bérlője,”

33. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati lakás visszaadásakor a Lakástörvény 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles eljárni a bérlő, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól és a befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürítve.”

34. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A lakást bérleti szerződés nélkül jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.

(2) A felszólítás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt végrehajtási vagy bírósági eljárást kezdeményez.”

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 39. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Bérlakás bérbe adható annak a jogcím nélküli lakáshasználó személynek, aki

a) a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, és a bérleti jog folytatására nem jogosult, vagy

b) több, mint 1 éve életvitelszerűen a lakásban lakik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott lakás bérbeadásának feltétele, hogy a jogcím nélküli lakáshasználó

a) a szociális bérletre jogosult legyen, valamint

b) a lakás használatával összefüggésben keletkezett (lakbér, használati - és közüzemi díj) tartozása ne álljon fenn, vagy ezen tartozás megfizetésére a bérleti szerződés aláírásával egyidejűleg aláírásra kerülő megállapodásban rögzített feltételekkel kötelezettséget vállaljon.

(5) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni

(6) A jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított két hónap elteltével a jogcím nélküli lakáshasználó emelt használati díjat köteles fizetni kivéve, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Lakástörvény 75., 91., és 94. §-ai értelmében elhelyezésre tarthat igényt.

(7) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2-7 hónapjára a lakás lakbérének másfélszerese, 8-12 hónapjára kétszerese, 12. hónaptól kezdve két és félszerese összege.”

35. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell versenytárgyalást hirdetni, ha:)

„c) a Képviselőtestület közérdekű (településrendezési és fejlesztési, egészségvédelmi, környezet-és zajvédelmi) célból egyedi döntése alapján ez alól felmentést adott. ”

36. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyiség meghatározott része albérletbe adható a polgármester engedélyével, feltéve ha az albérleti díj összege eléri vagy meghaladja a bérlő szerződése szerinti bérleti díj 130 %-át. A bérleti díj és az albérleti díj különbségének 50%-át bérlő a bérleti díjjal együtt havonta rendszeresen az Önkormányzat részére köteles megfizetni. A helyiség egészét albérletbe adni nem lehet.”

37. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet a következő fejezettel egészül ki:

„VI/A. Fejezet

A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai

A lakások elidegenítése

46/A. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakások értékesítését a bérbeadó által megrendelt forgalmi értékbecslés alapján, a képviselő-testület elrendelheti. Az értékesítést elrendelő határozatában a képviselő-testület egyben meghatározza az ajánlat tartalmát is.

(2) Az elővételi ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a lakás vételárát,

b) a szerződéskötéskor egy összegben kifizetendő vételárrészletét mértékét,

c) a részletfizetés időtartamát és a szerződési kamat mértékét,

d) a vételár egyösszegben való megfizetése esetén, a vevőt megillető vételár engedmény összegét,

e) az ajánlati kötöttség idejét, amely az ajánlat kézhezvételétől számított 30 nap.

(3) Az így értékesítésre kerülő lakásokra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a Lakástörvény 49. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeket (továbbiakban: jogosult), az ott meghatározott sorrendiség betartásával.

(4) A kezelő az értékesítés elrendelését követő 8 napon belül köteles közölni a jogosulttal az ajánlat tartalmát. Amennyiben a jogosult az ajánlat tartalmát az ajánlati kötöttségre nyitva álló határidőn belül, a kezelőhöz intézett írásbeli nyilatkozatával magáévá teszi, az önkormányzat és az elővételi jogosult között a szerződés létrejön.

(5) Ha jogosult az ajánlatot elfogadó írásbeli nyilatkozatot tett, a lakást az adásvételi szerződés megkötését megelőzően - amennyiben szükséges-, a kezelőnek az Lakástörvény 51. §-a alapján társasházzá kell alakítani. Az adásvételi szerződést, valamint a társasház alapító okiratát az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

46/B. § (1) Ha a jogosult az ajánlat elfogadására nyitva álló idő alatt nem nyilatkozik, vagy az ajánlatot nem fogadja el, a lakás eltérő rendelkezés hiányában harmadik személynek értékesíthető. Nem minősíthető az ajánlat elutasításának a jogosult olyan fenntartással elfogadott nyilatkozata, miszerint a beköltözhető forgalmi érték meghatározása érdekében bírósághoz kíván fordulni.

(2) Annak a bérlőnek a lakása, aki nyugellátásban részesül és elővásárlási jogával nem élt -bérleti szerződésének fennállásáig-, harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával értékesíthető.

A vételár megállapítása

46/C. § (1) A lakás vételárának alapja a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett – a Lakástörvény 52. § (1) bekezdése figyelembe vételével megállapított – a beköltözhető forgalmi érték.

(2) Ha a lakást az Lakástörvény alapján arra jogosult vásárolja meg, a vételár az (1) bekezdés szerint megállapított beköltözhető forgalmi érték 80%-a.

(3) Ha a lakás lakottan, kívülálló személy részére kerül értékesítésre, arra csak nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján kerülhet sor. A legalacsonyabb vételár a lakás beköltözhető forgalmi értékének 70%-a.

46/D. § (1) A rendelet 46/C. § (3) bekezdése alapján értékesítésre kerülő lakásokra a kezelő által közzéteendő pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) Az értékesítésre kerülő lakás fekvési helyét (utca, házszám),

b) a lakás műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, műszaki állapota, építésének és legutolsó felújításának éve),

c) azt, hogy a lakás lakott állapotban kerül értékesítésre,

d) a lakás legalacsonyabb eladási árát,

e) a vételár megfizetésének módját és határidejét,

f) részletfizetés esetén annak tényét, hogy a lakás tulajdonjoga csak az utolsó vételár részlet megfizetésével száll át a vevőre,

g) arról való tájékoztatást, hogy több azonos összegű vételár ajánlat esetén a vevő liciteljárással kerül kiválasztásra,

h) a pályázat benyújtásának határidejét.

(2) A pályázati hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláin legalább 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) Kívülálló vevő részére a képviselő-testület a vételárnak legfeljebb két részletben történő megfizetését engedélyezheti. Ebben az esetben a vételár felét a szerződés aláírásával egyidejűleg, másik felét ettől számított 6 hónap múlva köteles megfizetni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a lakás tulajdonjoga a vételár utolsó részletének megfizetésével száll át a vevőre (tulajdonjog fenntartás).

(4) Több azonos vételárajánlatot tevő közül a polgármester azzal kötheti meg az adásvételi szerződést, aki vállalja a vételárnak a szerződés aláírásával egyidejűleg egy összegben történő megfizetését. Azonos fizetési hajlandóság esetén licitet kell tartani.

A lakás vételárának megfizetése, kedvezmények

46/E. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja (továbbiakban: jogosult) vásárolja meg, részére – kérelmére - a vételár megfizetésére legalább 10 évi részletfizetési kedvezményt kell adni a megállapított vételár 40%-ának a szerződés aláírásával egyidejű megfizetése mellet.

(2) Részletre történő vétel esetén a jogosult vevőnek a fennmaradó vételár hátralékot havi egyenlő részletekben kell megfizetni, úgy, hogy a mindenkor fennálló hátralékra a Ptk.-ban a pénztartozások esetében megállapítható kamatot kell felszámolni.

(3) Ha a jogosult a vételár egyösszegben való megfizetését vállalja, és azt az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg megfizeti, részére a (2) bekezdése alapján kiszámított vételárból 10% árengedményt kell adni.

(4) A jogosult által részletfizetéssel vásárolt lakásra a részletfizetés tartamára az önkormányzat javára jelzálogjogot, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kell a szerződésben kikötni, és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.

Helyiségek elidegenítése

46/F. § (1) A rendelet 46/E. § (1) bekezdése alapján értékesítésre kerülő lakásokhoz tartozó, és a lakás bérlője által bérelt helyiség értékesítését is el kell rendelni elővásárlásra jogosult kérelmére. A helyiség bérlőjét a Lakástörvény 58. § (1) bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg. Ezért a kezelő a lakás forgalmi értékelésével egyidejűleg a helyiség forgalmi értékét is meg kell állapítani és a vételi ajánlatot az elővételi jog jogosultjával a 46/E. § (2) bekezdése szerint elővételi ajánlattal egyidejűleg közölni kell.

(2) A helyiség vételára, ha a helyiség az elővásárlási joggal rendelkező részére a lakással együtt kerül értékesítésre a forgalmi érték 80%-a.

(3) Nem gyakorolhatja a helyiségre elővásárlási jogát az a bérlő, akinek a szerződés megkötésének időpontjában adó, vagy adó módjára behajtandó köztartozása (pl. közterület-használati díj), vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása van (Lakástörvény 89. § (4) bekezdése).

(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyiségek értékesítésére az önkormányzat vagyonhasznosítási rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

46/G. § (1) Ha a helyiséget elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár megfizetésére az 46/E. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a vételár részletekben történő megfizetése esetén a részletfizetési kedvezmény időtartama legfeljebb 5 év lehet.

(2) Részletre történő vétel esetén kamatot kell fizetni, melynek értéke azonos a Ptk-ban a pénztartozások után járó kamat összegével.

(3) A vételár részletekben történő megfizetése esetén az ÁFÁ-t a vételárból le kell számítani, majd az így korrigált vételár alapján kell megállapítani a havi törlesztő részleteket, és erre kell felszámolni az ÁFÁ-t.

(4) Az elővásárlási jog jogosultjának részletre történő vétele esetén a vásárolt helyiségre – önálló ingatlan esetén – elidegenítési és terhelési tilalmat és a tartozás fedezetének biztosítására jelzálogjogot kell a szerződésben kikötni és az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.

A kedvezménnyel vásárolt lakások és helyiségek tovább eladásának és cseréjének közös feltételei

46/H. § Ha az elővásárlási jog jogosultja az általa vásárolt lakás, vagy helyiség tulajdonjogát az elidegenítési és terhelési tilalom és jelzálogjog fennállása alatt át kívánja ruházni, vagy el akarja cserélni, ahhoz a hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a rendelet 46/E. § alapján biztosított árengedményt visszatéríti az önkormányzatnak, továbbá a fennálló vételár hátralékot egy összegben megfizeti.”

38. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet VII. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK”

39. § Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 4. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

40. § Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet

a) 1. § 1. bekezdése,

b) 1. § 3. bekezdése,

c) 4. §-a,

i) 29. §-a,

k) 43. §-a,

l) 4. melléklet szerinti csatolmánya,

41. § Ez a rendelet 2023. augusztus 4-én lép hatályba, és a kihirdetését követő harmadik napon hatályát veszti.

dr. Péter Zoltán
polgármester

Makó Beáta
jegyző

1. melléklet a 9/2023. (VIII. 3.) önkormányzati rendelethez

1. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 7/2020.(VIII.18.) önkormányzati rendelet 4. melléklete a következő táblázattal egészül ki:

A

B

C

D

E

Szociális célú lakóingatlanok

Helyiség megnevezése:

Alapterület (m2):

Bérleti díj
Ft/hó

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 118//6/A. hrsz ., Arany János köz 2.
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

1. lakás

szoba

11,38




40.000 Ft/hó


szoba

11,38

szoba

16,28

előtér

7,29

fürdő

6,12

WC

1,53

konyha + étkező

19,43

Összesen:

73,41

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 118//6/B. hrsz ., Arany János köz 4.
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

2. lakás

szoba

11,38




40.000 Ft/hó


szoba

11,38

szoba

16,28

előtér

7,29

fürdő

6,12

WC

1,53

konyha + étkező

19,43

Összesen:

73,41

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 118//7/A. hrsz ., Arany János köz 6.
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

3. lakás

szoba

11,38




40.000 Ft/hó


szoba

11,38

szoba

16,28

előtér

7,29

fürdő

6,12

WC

1,53

konyha + étkező

19,43

Összesen:

73,41

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 118//7/B. hrsz ., Arany János köz 8.
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

4. lakás

szoba

16,60




40.000 Ft/hó


szoba

11,38

előtér

4,35

fürdő

6,12

WC

1,53

kamra

3,32

konyha + étkező

23,50

Összesen:

60,56

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 118//7/C. hrsz ., Arany János köz 10.
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

5. lakás

szoba

11,38




40.000 Ft/hó


szoba

11,38

szoba

16,28

előtér

7,29

fürdő

6,12

WC

1,53

konyha + étkező

19,43

Összesen:

73,41

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 118/6. hrsz., Arany János utca 24.
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

6. lakás

szoba

28,67


25.000 Ft/hó

szoba

11,57

zuhanyzó + WC

11,95

konyha

8,41

nappali

45,70

tornác

20,08

Összesen:

126,38

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 434. hrsz., Kossuth Lajos utca 48.
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

7. lakás

szoba

16,60






40.000 Ft/hó



szoba

20,30

szoba

12,00

fürdő

4,40

közlekedő

8,60

kamra

5,30

konyha

8,50

nyárikonyha

19,30

Összesen:

95,00

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 588. hrsz., Radnóti Miklós utca 12. (első rész)
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

8.lakás (első rész)

szoba

16,70



25.000 Ft/hó

szoba

16,85

konyha + étkező

9,86

fürdő + WC

6,09

előtér

7,27

Összesen:

56,77

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 588. hrsz., Radnóti Miklós utca 12. (hátsó rész)
EFOP-2.4.1-16-2017-00040

8. lakás (hátsó rész)

szoba

14,69



10.000 Ft/hó

fürdő + WC

6,38

raktár

4,50

Összesen:

25,57


Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, 707. hrsz., Béke utca 6.

9. lakás

2 szoba, előszoba, fürdő, konyha

64,83


25.000 Ft/hó

Összesen

64,83

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi 784/3. hrsz., Hunyadi János utca 16.

10. lakás

nyárikonyha

24,00


10.000 Ft/hó

Összesen

24,00

Szociális bérlakás –
Kántorjánosi, belterület 120/5. hrsz., Arany János utca 20.

11. lakás

szoba

22,5



40.000 Ft/hó

szoba

23

nappali + konyha

32,7

fürdő + WC

7,2

Összesen:

85

Szociális bérlakás
Kántorjánosi, belterület .835/1. hrsz., Dankó utca 15.

12. lakás

lakóház

80

30.000 Ft/hó

Összesen:

80

Szolgálati lakás, lakóingatlan

Helyiség megnevezése:

Alapterület (m2):

Bérleti díj
Ft/hó

Bérlakás –
Kántorjánosi, 684. hrsz., Kossuth Lajos utca 29.

13. lakás

3 szoba, konyha, kamra, fürdő, WC

99,00

Külön megállapodás alapján

Összesen

99,00

Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épületek

Helyiség megnevezése:

Alapterület (m2):

Bérleti díj
Ft/hó

egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület
-
Kántorjánosi, 470. hrsz., Kossuth Lajos utca 16/A.

14. ingatlan

2 helyiség, WC

50,00

Külön megállapodás alapján

Összesen

50,00

egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület
-
Kántorjánosi, 470. hrsz., Kossuth Lajos utca 16/A.

15. ingatlan

1 helyiség

20,00


Külön megállapodás alapján

Összesen

20,00

egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület –
Kántorjánosi, belterület .726/2 hrsz., Bajcsy-Zsilinszky utca 17.

16. ingatlan

lakóház

80

Külön megállapodás alapján

Összesen:

80