Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VII. 27.) önkormányzati rendelete

a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

Hatályos: 2006. 09. 01

Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2006. (VII. 27.) önkormányzati rendelete

a község igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Terveinek elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

2006.09.01.

A Képviselõ-Testület Nyírkércs Község Képviselõ - Testülete az Épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §. (3) bekezdése szerinti hatáskörben, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében és a 16. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl (a továbbiakban:OTÉK) szóló, többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. számú Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK

1. §

A rendelet hatálya és alkalmazása

(1) A rendelet hatálya Nyírkércs Község teljes igazgatási területére kiterjed.
(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést elõírni csak az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény, és a törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) elõírásai, valamint jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.
(3) A rendeletet és a külterületre vonatkozó T–2, valamint a belterületre vonatkozó T-3 rajzszámú Szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.

2. § A helyi településrendezési eszközök: a helyi településrendezési eszközök: a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció, a Településszerkezeti Terv és annak a Leírása, a Külterület és a Belterület Szabályozási tervei (a továbbiakban: a tervek), és

a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ).

3. §

A terv értelmezése

(1) A terv kötelezõ szabályozási elemei :
a., az igazgatási és a belterületi határ, a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa
b., a szabályozási vonal,
c., az építési övezet és az övezet határa, és a nem közterületen belüli sajátos építési használat határa, amelyek az övezeti elõírások és a telekalakítási szabályok megtartása mellett módosulhatnak, ha ez nem eredményezi az érintett övezete kialakításának ellehetetlenülését. Oldalsó telekhatáron lévõtõl azonban egy meglevõ ill. legkisebb elõírt telek szélességnél nagyobb mértékben nem lehet eltérni.
d., a közterület felõli építési határvonal meghatározott elõkerttel, gazdasági területek esetében a hátsó és az oldalsó határvonal is
e., a védõterület, védõtávolság, védõsáv határa és mértéke,
f., a különleges településüzemeltetési létesítmények – üzemi területek védõtávolsága oly módon, hogy azon, mint legnagyobbon belül az egyes kisebb védõtávolságot igénylõ építmény fajták a jelen rendelet, illetõleg meghatározás hiányában az állategészségügyi hatóság elõírásai szerint elhelyezhetõk,
g., a sajátos építési használat és az építési övezetek, illetõleg övezetek szerinti besorolás,
i., az elõkert mérete, ( ahol nincs méret jelölve, ott az 5 méter )
j., a nyomvonalas építmények építési területének szélessége, illetõleg a tervezettek legkisebb szélessége
k., a megszüntetésre és a környezetvédelmi intézkedés szükségességére vonatkozó rendelkezés,
l., az építési övezetek fõbb mutatói, övezeti elõírások, ezen beül
- - beépítési mód,
- telek/alakításra/ vonatkoztatott
kialakítható legkisebb szélesség ( m-ben ),
mélység ( m-ben ),
telekterületméret ( m•-ben )
zöldfelület ( a telek területének %- ában
az építésnél figyelembe vehetõ
telekrészre vonatkozóan)
- legkisebb - legnagyobb építménymagasság ( m-ben ),
- legnagyobb beépítettség ( a telek területének %-ában ),
- építési határvonal ( m-ben ),
- az elõ-, oldal, és hátsókert mérete,
m., a megmaradó nyomvonalas építmények építési területe szélességének a terv szerinti (térképen
mért) értéke, amely valóságos szélességének megfelelõen tartandó meg.
n., az utak tengelye, az elõvásárlási joggal és a kisajátítási joggal terhelt terület határa
o., a helyi védelem alatt álló építmény és telke
p., a természetvédelmi és a természeti terület határa
q., az építési vonal
r., nem önálló /közlekedési területen belüli/ kötelezõ kerékpárút
s., a telek beépítéskor figyelembe nem vehetõ területének határa és mértéke
t, a beültetési kötelezettséggel terhelt terület határa és a rendelkezés
u., a közüzemi közmûvesítettség mértéke
v., az igénybevételi határérték
(2) Ahol a terv szerint a sajátos építési használat, a rendeltetés vagy az építési övezet illetõleg övezet szerinti használat megváltozik a jelenlegihez képest, ott az építési munkák a tervnek és a helyi építési szabályzatnak megfelelõen engedélyezhetõk. A változást megelõzõen e területeken az építési munkák az Étv. 22. §. (2) bekezdése és a 36. §. elõírásai szerint engedélyezhetõk.
(3) Az építési engedélyezési eljárást megelõzõen elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni a környezetbe illeszkedés igazolására minden olyan esetben, amikor az adott sajátos használat, építési övezet illetõleg övezet területén nem annak elsõdleges rendeltetése szerinti építmény épülne, továbbá, a gazdasági, a mezõgazdasági – üzemi, és a beépítésre nem szánt területeken a birtokközpont, vagy az azzá alakítható építmények építéséhez, valamint a kivé- telesen elhelyezhetõ építmények esetében.
(4) A 40/1999.(IV.23.)FVM. rendelet szerint a terv alapján Tervtanácsi bemutatásra kötelezett minden, a településközpontban tervezett legalább 1.000 m• -épített szintterületet meghaladó intézményi hasznosítású épület, valamint a 2.000 m•- épített szintterületet meghaladó minden olyan építmény, amely a vegyes, a gazdasági és különleges területen kerül elhelyezésre.
(5) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) a terület-felhasználás változtatásával nem járó kötelezõ szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges;
b) az elsõrendû / közlekedési és nem közlekedési célú közterületek megváltoztatásával járó, vagy az általános használat megváltozatásával járó szabályozási terv módosítása csak a szerkezeti terv módosítása után lehetséges.

4. §

Az általános felhasználás szerinti tagolódás és építési használatuk mértéke, valamint az építési övezeti, illetve övezeti tagolódás

(1) A település igazgatási területének általános és sajátos használat szerinti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni. Ezek az általános és a sajátos építési használatuk szerint az alábbiak:
a., a beépítésre szánt területek és ép. övezeteik: jele
- lakóterület: - falusias Lf
- kertvárosias Lke
- vegyes terület: - településközpont vegyes terület Vt
- gazdasági terület: - kereskedelmi és szolgáltató
gazdasági Gk
- egyéb, nem zavaró hatású
ipari gazdasági Ge
- mezõgazdasági üzemi Gm
- különleges terület: - temetõterület KI-t
- pihenési-rekreációs Ki-sz, rek
- szabadidõs, sportolási KIo-sp
KIo = Különleges intézményterület<10% beépítéssel,
KI = különleges intézményi terület •10% beépítéssel
b., a beépítésre nem szánt területek és övezeteik :
- közlekedési és közmûterület
elsõrendû közlekedési célú közterület
- országos mellékút Köu-om
- települési gyûjtõút Köu-gy
másodrendû közlekedési célú közterületek
- hagyományos kiszolgáló út Köu-k
- gyalogút K-gy
- jelentõsebb kiszolgáló mezõgazdasági út Köu-mg
elsõrendû és nem közlekedési célú közterület
- zöldterület: - közpark Z-Kp
díszpark, dísztér dt
- erdõterület: - védelmi (védõ) Ev
- gazdasági erdõ Eg
- mezõgazdasági terület: - általános / védett, illetve nem védett
területen / korlátozott Mko
- általános / nem védett
területen / Má
-Vízgazdálkodási terület: - közcélú nyílt csatornák
medre és partja, árok V
(2) A beépítésre szánt területek építési használatának mértékét az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni :

A terület-felhasználási egységre vonatkozóan

Az építési telekre vonatkozóan

általános használat szerinti terület

sajátos használat szerinti terület

megengedett legnagyobb beépítettség (%)

megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

legkisebb zöldfelület aránya * (%)

lakóterület

Falusias Lf

20

3,5-4,5**

40*

Kertvárosias Lke

30

-4,5

50

vegyes terület

településközpont vegyes terület vt

L 30
Int 35****

4,57,5**

L 25*
Int 20

gazdasági terület

Egyéb gazdasági és Kereskedelmi - szolgáltató Gk,

30!

4,5-7,5

30*

Egyéb nem zavaró gazdasági Ipari Ge

30!

4,5-9,5

30*

Mezőgazdasági-üzemi Gm

30

4,5-8,0

20

különleges terület

Sportolási célú Klo-sp

20

4,5-8,0***

20

Szabadidős-rekreációs Ki-sz, rek

5

4,5***

40

Temető Kl-t

5

3,5

20
* = legalábbhárom szintes növényállomány telepítése esetén az elõírt legkisebb, de legalább 25 %-os zöldterületi arány az egynegyedével csökkenthetõ.
** = egyházi építmények és rendeltetés esetén az építménymagasság az övezetben kialakult legnagyobb.
Új templom építése esetén az övezetre elõírt építménymagasság 3-szorosa engedélyezhetõ, elvi engedélyezési eljárás lefolytatása után. Az egyházi építmény építménymagassága övezeti elõírásoktól eltérõ mértékét csak szabadonálló beépítés, és legalább 2 H oldalkert biztosítása esetén lehet engedélyezni. / H= az övezetben engedélyezhet legnagyobb építménymagasság mértéke m-ben/ Védett épület melletti telken K= kialakult, ahol az illeszkedés elvét kell alkalmazni úgy, hogy a tervezett új épület a védett épület építmény-magassága irányába „lefelé” az övezetre vonatkozó építménymagasságtól 1 m-t eltérhet
*** = az építmény-magasság csak a sportolás alapépítményei, mint fedett csarnok, ugrótorony, hálótartó építmény és szerkezete, lelátó és a rá helyezett eredményjelzõ tábla építménye elhelyezhetõsége esetén alkalmazható, egyébként 4,5 m.
****= ahol egyéb rendelet ettõl eltérõen szabályoz / mint pl. az okt. intézmények esetében, ahol legfeljebb 25 % a megengedett /, akkor az ott szereplõ legnagyobb érték, és ebben az esetben a telken belüli legkisebb zöldfelület 40 %.
L= lakás, Int. = intézményi rendeltetés, K= kialakult /arra a mutatóra, mely mellett található
! = teljes közmûvesítettség esetén, egyébként csak 5 %- kal kisebb érték alkalmazható.
(3) Az egyes terület-felhasználási egységek további, a beépítésre szánt területek esetében építési övezetek szerinti, a beépítésre nem szánt területek esetében pedig övezet szerinti tagolódását a terv szerint kell alkalmazni.

5. §

Telekalakítás, építmények elhelyezése és kialakítása

(1) A település területén telket alakítani a helyi településrendezési eszközök szerint szabad.
(2) Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható.
(3) Meglevõ, korábban kialakított telek – az egyéb övezeti és vonatkozó szakági szabályok betartásával – telekalakítási kényszer nélkül beépíthetõ, ha azon legalább 6,0 m széles épület elhelyezhetõ.
(4) Telek bõvítésekor nem kell feltétlenül elérni a legkisebb telekmutató értékeket (beépíteni azonban csak a (6) bekezdést is betartva lehet).
(5) A telek csökkentésekor nem alakítható a legkisebbtõl is kisebb mutatójú telek, kivéve ha a telek egyben meg is szûnik. A közérdekbõl (pl. utcaszélesítés miatt) történõ telek-csökkenést olyan telekalakításnak kell tekinteni, ahol az övezetben alakítható legkisebb telekterület méret és a telekmutatók legfeljebb 15 %-al csökkenthetõek, ha az így kialakított telek az övezet szabályai szerint beépíthetõ, és rá a (3) bekezdés alkalmazható.
(6) Meglevõ telek megosztásakor a megosztás által érintett telkek telekmutatóira vonatkozóan is az elõírást be kell tartani. A telekmutató mértéke ilyen esetben azonban legfeljebb az övezetre elõírt 15 %-ával csökkenthetõ, ha más mód a telek megosztására nincs.
(7) Az építménymagasságot ott, ahol csak a maximális építménymagasság van meghatározva, mint legnagyobbat kell megtartani, és attól 1,0 méternél nagyobb mértékben - és csak lefelé - lehet eltérni.
(8) Ahol a terv az elõkert nagyságát nem jelzi, ott az a már beépült utcákon a kialakult (általában 0, vagy 3, vagy 5 méter), míg új utcákon 5 méter, kivéve az új, még be nem épült utca északi oldalán lévõ falusias és kertvárosias lakóterületet, ahol pedig 5, illetve a terv szerinti méretek. Az elõkert vonala egyúttal kötelezõ építési vonal is. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely határvonalának 1/3 hosszán a telek hátsókertje, saroktelek esetén az oldalkertjei irányába legfeljebb 5 m mértékig visszaléphet. Amennyiben az elõírások szerint elõkert nem alakítható, a telekhatár és a tényleges építési vonal közötti területet a közhasználat elõl nem szabad elzárni, és rá a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.
(9) Az állattartó épületek elõírt védõtávolságait a szomszédos telkek építési helyének, lakótelkek esetében annak lakás elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.
(10) A terv építési telkein önálló terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetõ, ha annak a terepszinttõl számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.
(11) Az elõ- és oldalkertben csak közmû-becsatlakozási mûtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m –es belmagassággal), kirakatszekrény ( legfeljebb 0,40 m-es mélységgel) és kerti építmény ( hinta, csúzda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz melléképítmények helyezhetõk el úgy, hogy az oldalkert egyéb elõírások szerint kötelezõen biztosítandó minimális szabad közlekedési sávját nem csökkentheti.
(12) Az elõírt építménymagasság értéket – ha sajátos elõírás másként nem rendelkezik – az utcai homlokzatmagasságra is teljesíteni kell.
(13) Épületrész közterület felé csak a Vt övezet telkein és csak ott nyúlhat, ahol az elõkert mérete 0,0 m, és a kinyúlás ekkor is legfeljebb 0,6 m lehet, az egyéb érvényes előírások betartásával.
(14) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tûzállósági fokozatú és D-E tûzveszélyességi osztályba tartozó (nem éghető anyagú térelhatároló szerkezetû, falazatú, burkolatú, héjazatú) és legfeljebb 5 m építmény-magasságú épületeknél:
- 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedõ szemben fekvõ homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a meglévõ nyílások nyílófelülete helyiségenként nem nagyobb 0,4 m2 –nél, illetve az át nem alakítható, meg nem szüntethető, és az ettől nagyobb nyílásos szemben fekvõ homlokzat a magasabb, és a korábban épült épület 10 évnél régebbi, valamint a telek egyéb módon nem lenne beépíthető.
(15) Gazdasági és különleges rendeltetési övezetben az előírt építménymagasság alsó korlátját nem kell figyelembe venni.
(16) Közművezeték fölött vagy az alatt új építési telek nem alakítható.
(17) Építési telket érintõ nyílt árok vagy vízfolyás meder rézsüjének élétõl 6-6 m-es sávban, közmû esetén annak védõtávolságán belül építmény nem helyezhető el és fa sem ültethető.
Ennek a sávnak a csökkentése a közmû gazdájának és az illetékes szakhatóságnak a hozzájárulásával, az általa engedélyezett, a kötelezõ biztonság mértékéig, de maximum 3,0 méterre csökkenthetõ. A lakó, gazdasági és különleges övezetû telket érintõ nyílt folyású csatorna vagy árok koronaélétõl a terv szerinti szélességben beültetési kötelezettséggel terhelt telekrész esetén az építési engedélyben elõírt, és a használatba vételig, de az engedély jogerõre emelkedésétõl számított legfeljebb 2 éven belül a tulajdonos kötelességével megvalósított telek zöldfelülete alakítandó ki. A terv egyéb telken belüli kötelezõ zöldfelülete kialakításait is ezen elõírás szerint kell megvalósítani.
(18) Új épület építése csak az építési helyen kívül lévõ, illetõleg azon túlnyúló épületek, épületrészek elbontását (a rendezett telek kialakítását) követõen engedélyezhetõ, kivéve, ha a szabályozási terv a kialakulttól nagyobb elõkertet szabályoz.
(19) Az építési helyen kívül álló, vagy azon túlnyúló épület, illetõleg épületrész rendeltetése nem módosítható. Az ilyen épületen csak az életveszély elhárítását szolgáló építési munka végezhetõ. Ez alól csak a helyi védelem alatt lévõ és az utcai telekhatáron álló épületek kivételek, amelyek a jelenlegi helyükön, méretükben és megjelenésükben újraépíthetõk, rendeltetésük módosítható. A kivételesen elhelyezhetõ építményekre építési engedély csak az építés feltételeit és a környezetbe illeszkedést igazoló elvi építési engedély alapján adható.
(20) Az építés feltételeinek tisztázása, illetve a környezetbe illeszkedés szempontjából az elõírásoknak meg nem felelõ beépítés és beépítési jellemzõk nem vehetõk figyelembe, kivételt ez alól a helyi védelem alatt álló építmények jelentenek.
(21) Eltérõ terület-felhasználású övezetek telekhatárán és a csatornák magántelken belüli területén, a csatorna megközelítését is biztosítva a terv szerinti helyeken és mértékben kötelezõ telken belüli zöldfelület alakítandó ki, melyet fásított /erdõsített/ zöldfelületként kell kezelni, és az építési engedélyben a tulajdonos kötelezettségével azt elõ kell írni. A csatornák megközelíthetõségén a korona-éltõl számított 3-3 m szabad, fával be nem ültetett területsávot kell érteni.
II. Fejezet

ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai

6. §

A lakóterületek

(1) A terv lakóterületei elsõdlegesen lakóépületek elhelyezésére szolgálnak.
(2) A falusias (Lf jelû) lakóterületen mezõ- és erdõgazdasági (üzemi) építmény, üzemanyagtöltõ építmények, a kertvárosias (Lke jelû) lakóterületen üzemanyagtöltõ és a terület rendeltetésszerû használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmények nem helyezhetõk el. Haszonállat-tartó épület csak a lakóterületen és csak legfeljebb a saját szükségletû állattartáshoz szükséges mértékben helyezhetõ el, az alábbiak szerint:
Falusias /Lf jelû/ lakóterületen
- 400 m• telekterület alatt állattartó épület nem helyezhetõ el
- 400-600 m• telekterületig csak baromfi
- <800 m• telekterület esetén ló, öszvér, tehén és sertés is tartható
Kertvárosias /Lke jelû/ lakóterületen
- >600 m• telekterületig csak lakás építhetõ
- <600 m• -t meghaladó telekterület esetén a saját szükségletû állattartás megengedhetõ, ha egyéb elõírások is betarthatók, az alábbiak szerint:
- 600 m•-800 m• között csak baromfi
-1.000 m•-t meghaladó telekterület esetén sertés is tartható.
(3) Azon a telken, ahol állattartás is van azonban legfeljebb két rendeltetési egység építhető.
(4) Lf övezetben lévõ lakótelken kétlakásos lakóépülettõl több nem építhetõ, kivéve az átmenõ telket, ahol az az egyéb szabályok betartásával elhelyezhetõ, akkor 2x2 lakásos épület is épülhet. Átmenõ telken ütemezett építés esetén az elsõ épület a magasabb rendû út felõl helyezendõ el, kivéve, ha a meglévõ közmûvek az alacsonyabb rendû út felõl állnak csak rendelkezésre, vagy az ilyen ütemezéssel engedélyezhetõ építés a magasabb rendû út felõl elsõ ütemben a szomszédos telek meglévõ és jogszerû beépítése miatt szabályosan nem lehetséges.
- LKe övezetben lévõ lakótelken 4 lakásos lakóépületbõl több nem építhetõ és az átmenõ telkeken is az egyéb szabályok betartásával legfeljebb csak 2x2 lakásos épület helyezhetõ el. LKe övezet telkein kivételesen sem helyezhetõ el nagyobb, mint 4 lakásos lakóépület.
- A lakóterületek saroktelkei oldalhatáron álló beépítési mód esetén építmény szabadonállóan is elhelyezhetõ, az egyéb övezeti elõírások betartásával. Az ebben az esetben engedélyezhetõ lakóépület legkisebb szélessége azonban 6,0 m-nél kisebb nem lehet.
(5) A lakóterületen elhelyezhetõ nem lakás célú rendeltetési egységeket és épületeket „kivételesen elhelyezhetõ”-ként kell kezelni. A rendeltetési egységek számába a lakásonkénti egy garázs azonban nem számítandó be.
(6) A lakóterületek saroktelkein oldalhatáron álló beépítési mód esetén építmény szabadonállóan is elhelyezhetõ, az övezeti egyéb elõírások betartásával.
(7) Utcafronton lakóépület ƒ10,0 m. elõkert esetén önálló garázsépítménnyel még akkor sem kezdõdhet, ha a lakóépület és a garázs egy épületet képez (azzal) össze van építve. Ha a garázs az épület tömegében, annak utcafronti szélességének legfeljebb a felét foglalja csak el, és nem nagyobb, mint 2,0 m tömegmozgatással jelenik meg a közterület felõl, akkor annak építése engedélyezhetõ, kivéve az elõ- és oldalkert felõli megközelítésnél építendõ süllyesztett garázst. A telek beépítési %-ába be kell számítani a lakásonkénti 1 fedett gépjármûtárolót is. Amennyiben az a lakás (lakások) építésétõl eltérõ idõben épül, akkor a garázsokat legalább 20 m• bruttó alapterületet a telek beépítési %-ában figyelembe kell venni.
(8) Lakótelek lakás elhelyezésére szolgáló része a teleknek az utca felõl számított max. 30 m telekrésze.
(9) Elõkert és oldalkert felõli megközelítéssel süllyesztett garázs nem építhetõ.
A terv lakóterületein az alábbi táblázat szerinti „jellemzõjû” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben :

lakóterület

a telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

Sajátos építési használat

alkalmazható építési övezet (beépítési mód)

Szélessége (m)

Mélysége (m)

területe (m2)

aktív zöldtelülete (%)

Beépítettsége (%)

Építmény magassága (m)

Falusias Lf

Lf - O

15

80

1.200

30*

20

3,5-4,5

Kertvárosias Lke

Lke - O

18

40

720

40*

30

-4,5
*= az OTÉK szerinti 40, illetve 50 % minimális zöldfelület külön eljárással csökkentendõ /111. §. - megengedõbb érték/ Ha a minisztériumi hozzájárulás meg van, akkor lép érvénybe, egyébként
Lf esetében legalább 40 %, Lke esetében legalább 50 %.
(10) A közmûvesítés fokát az alábbiak szerint kell kialakítani :
- új rendeltetési egységet építeni a falusias lakóterületen lakás rendeltetés esetén meglevõ építési telken csak a legalább részleges közmûvesítettséggel,
- míg a kertvárosias és a falusias lakóterület terv szerinti új utcák menti, a vegyes területi és a kertvárosias lakóterület telkein csak teljes közmûvesítettséggel a 17. §. szerint lehet.
- Nem lakás rendeltetésû épületet minden területen csak a teljes közmûvesítettséggel lehet engedélyezni.
A (6) bekezdés szerinti építési övezetekben a telekalakításra, az épület elhelyezésre és a beépítés karakterére vonatkozóan az alábbi elõírásokat is be kell tartani, illetve az alábbiak szerint is lehet építeni :
a., az oldalhatáron álló beépítési módú övezet saroktelkei szabadon állóan is beépíthetõk, s közbensõ telkein is lehet szabadon állóan építeni, de csak akkor és úgy, ha a telken a szomszédos telek kialakult oldalsó építési oldalától az övezetre elõírt legnagyobb építmény-magasságnak megfelelõ, de legalább 6 méter és nem nagyobb, mint 12,0 m oldalkert biztosított. Abban az esetben, ha az elsõ ütemû beépítésnél /épület elhelyezésnél/ az oldalkert •12,0 m marad, a folyamatossá teendõ útcakép érdekében a beépítés csak oldalhatáron állóan engedélyezhetõ.
b., a lakóterületen elhelyezhetõ épületeket az utcai teleksávban kell elhelyezni, kivéve a falusias lakóterületen a mezõgazdasági építményeket, amelyeket a telek gazdasági sávjában kell elhelyezni. Utóbbiak építmény magassága legfeljebb 5,0 méter lehet. Utcai teleksávon a homlokvonaltól mért 30 m mélységû, míg gazdasági sávon a homlokvonaltól mért 40 métertõl a hátsókertig, de legfeljebb 60 m mélységig terjedõ sávot kell érteni. (Ezt az elõírást átmenõ telek esetében mindkét közterület felõl alkalmazni kell.) Saroktelek esetében utcai teleksávon a közterület felõli telekhatártól mért max. 30 m mélységû, az övezetre elõírt maximális építménymagasságú, de min. 6,0 m oldalkertet a szomszédos telek telekhatárától kell érteni. A telek gazdasági teleksávja csak a hosszabbik közterületi telekhatáron mért, a vele szöget bezáró másik közterület felõli telekhatártól számított max. 40,0 m az oldalkertig. Ennek az oldalkertnek a minimális mérete az övezetre elõírt maximális építménymagasság, de min. 6,0 m.
c., az elõkertben lejtõ vagy rámpa, amely 0,5 m-nél nagyobb szintkülönbséget küzdene le, nem helyezhetõ el. A telek utcai építési sávjában a földszinti padló pedig nem lehet 90 cm-nél magasabban a telek elõtti járdaszinttõl.
d., A melléképítményeket az alábbiaknak megfelelõen kell elhelyezni :
- A gazdasági sávban helyezhetõ el az állatkifutó, a trágyatároló, a komposztáló és a siló,
- az elõkertben nem helyezhetõ el a közmûpótló mûtárgy, a szélkerék, az ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, továbbá a természetes (meglevõ) terepszinttõl és a telek elõtti járdaszinttõl 90 cm-nél magasabb terasz sem. Az elõ és oldalkert felõli építési helyen nem helyezhetõ el pavilon, egyéb elárusító építmény, valamint parkoló és garázs.
e., a telek beépíthetõ területének mértékét a beépítési % számításához az Lf övezetben a telek utcai homlokvonalától mért max. 80,0 m mélységig lehet figyelembe venni.

7. §

A vegyes terület

(1) A terv vegyes területe a sajátos építési használata szerint településközpont vegyes terület, ezt a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni.
(2) A vegyes területen elhelyezhetõ építmények az alábbiak :
a.,- a településközpont vegyes terület általában több rendeltetési egységet magába foglaló igazgatási, kiskereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális rendeltetésû épületek, valamint lakóépületek, illetõleg ezekkel vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgál. Az ilyen területen nem helyezhetõk el parkolóház és üzemanyagtöltõ, valamint még kivételesen sem termelõ kertészeti építmény.
b.,- vegyes területen lakás esetén max. 4, rendeltetési egység helyezhetõ el, egyéb rendeltetés esetén több is. Lakás rendeltetés esetén a lakásra vonatkozó elõírást kell betartani.
(3) A vegyes területen teljes közmûvesítettséget kell kialakítani .
(4) A terv vegyes területén az alábbi táblázat szerinti jellemzõjû építési övezeteket kell alkalmazni, a terv szerinti térbeli rendben:

Sajátos építési használat

alkalmazható

A telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

Rendeltetés

Építési övezet jele (beépítési módja)

Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m2)

Aktív zöldfelülete (%)

Beépítettsége (%)

Utcai építmény magassága (m)

Település-központi vegyes

Lakás

VT-O

16

50

800

25

35*

4,5-7,5

intézmény

20
Megjegyzés: O = oldalhatáron álló,
Az 500 m•-tõl kisebb területû kialakult telkeken csak egy, az 1000 m•-tõl kisebb területû telkeken pedig csak max. kettõ db. épület helyezhetõ el.
K= az övezetben kialakult, már meglévõ legnagyobb, de 30%-tól nagyobb beépítettség újonnan nem engedélyezhetõ.
* az oktatási-nevelési létesítményekre a rájuk vonatkozó egyéb elõírás szerinti legfeljebb 25 %.
(5) A kialakult méretû telek az övezeti szabályok betartásával új épülettel úgy építhetõ be, ha a területén a személygépjármû parkolók az elõírás szerinti mértékben elhelyezhetõk, és a szomszédos telken építhetõ maximális építménymagasságú épület építését sem akadályozza.
(6) A kialakult építménymagasság alkalmazása a védett épületek szomszédos 1-1 telkein, valamint a már meglévõ és megmaradó magasabb épületek melletti telkeken ( 1-1 szomszédos telken ) alkalmazható, az illeszkedés érdekében, és az övezetre elõírt maximális építménymagasságtól legfeljebb. 1,5 m-el, a magasabb épület irányába el lehet térni.
(7) A településközpont vegyes területen intézmény rendeltetésûnek kell tekinteni az épületet illetõleg a telket, ha a szintterület legalább 2/3 része intézményi funkciójú, egyébként a rendeltetés : lakás.
(8) A Vt övezetben az alábbiakat is alkalmazni kell :
a., - az utcai épületeket a terv szerinti elõkerttel, vagy elõkert nélkül és szabadon állóan, valamint oldalhatáron állóan lehet illetõleg kell elhelyezni (az építtetõi szándék szerint), az övezeti elõírások betartásával.
b., - a tényleges építési vonal (amely az a. pont értelmében 0,0 m elõkertet jelent, és a vonatkozó területek elõírása biztosítására a szabályozási vonalon fekszik) a telek hátsókertje irányába elmozdulhat (pl. bejárati elõtér), ám a közöttük így kialakuló területet közhasználatra át kell adni, és arra a közterületi szabályokat kell alkalmazni. A nagyobb, mint 0,0 m elõkertû és építési vonalú övezetekben, ahol a telek elõkertje intézményi hasznosítás esetén és a szabályozási terv szerint a telek dísztér hasznosítását írja elõ, a dísztér területet is közhasználatra átadott magánterületként kell kezelni, és rájuk a közterületi szabályokat kell alkalmazni. A telek díszterülete a telek területébe azonban beszámítható.
c., - az utcai épület ( ek ) mögötti épület (ek) et az oldalsó telekhatárra kell elhelyezni (benyúló szárny), továbbá keresztszárny is építhetõ, míg a 25 méternél szélesebb telken vagy belsõ udvarban szabadon állóan is elhelyezhetõk. Legalább az övezetre elõírt szabályozott legnagyobb építménymagasságnak megfelelõ távolságot, de legalább 6,0 m-t kell megtartani a telken szemközt fekvõ homlokzatok között is (a benyúló szárnyak között, az utcai épület és a keresztszárnyak között, és átmenõ teleknél a két utcai épület között).
d., - Épületrész a közterület fölé az 5. §. (14) szerint nyúlhat ki.
e., - A közterület felõl garázsbejárat nem nyílhat. (de üzletbejárat és portál azonban több is)
f., - az intézményi rendeltetéshez szükséges ügyfélparkoló csak a saját telken biztosítható.
g., - oldalhatáron álló beépítési mód elõírás esetében az épületeket az építési helyen belül szabadon állóan és oldalhatáron állóan is el lehet helyezni akkor, ha az adott telek mérete azt úgy teszi lehetõvé, hogy a szomszédos telek övezet szerinti elõírt beépítését nem korlátozza, illetve a kialakult állapot az egyéb elõírások betartása mellett is ezt lehetõvé teszi.

8. §

A gazdasági területek

(1) A terv gazdasági területe a sajátos használata szerint kereskedelmi és szolgáltató (Gk) és nem zavaró egyéb ipari gazdasági (Ge) felhasználású, valamint a zavaró / védõtávolságot igénylõ olyan állattartó épületek területei, melyek nem a hozzá tartozó mg. területen helyezkednek el / mezõgazdasági üzemi létesítmények (Gm) területei lehetnek a terv szerinti térbeli rendben. Ipari gazdasági-üzemi felhasználás esetén a telekalakítás is csak az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhetõ és engedélyezhetõ. A község területén a környezetét erõsen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint az esetlegesen védõtávolságot igénylõ meglévõ mezõgazdasági- üzemi területek a zavaró gazdasági területek övezetébe tartoznak. Ilyenek a terv Gm jelû területei. Új, a meglévõn kívüli Gm terület Nyírkércsen azonban már nem alakítható ki.
(2) A Gk jelû kereskedelmi és szolgáltató területen nem helyezhetõk el az egyházi, egészségügyi és szociális épületek.
(3) A Ge jelû ipari területen nem helyezhetõk el a jelentõs mértékû zavaró hatású terület, illetõleg a jelentõs mértékû zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tûz-, robbanás, fertõzõveszélyes ), bûzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, valamint a település-gazdálkodási, és az egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek.
(4) A meglévõ Gm jelû területen elsõsorban a mezõgazdasági tároló-tartó üzemi létesítmények helyezhetõk el. Ezek csak a környezeti felülvizsgálat és hatástanulmány elkészítésére támaszkodó környezetvédelmi hatósági engedély birtokában, és annak elõírásai figyelembe vételével építhetõek.
(5) Gk és Ge övezetben a közmûvesítettség mértékét az alábbiak szerint kell kialakítani :
új rendeltetési egységet jelentõ építményt építeni csak a teljes közmûvesítettség megvalósulása és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek megléte esetén lehet.
Meglévõ létesítmények felújítása, korszerûsítése és bõvítése esetén a teljes közmû rendelkezésre állásáig kis mennyiségû (nem több, mint a megelõzõ állapot 1,5 szerese) szennyvíz keletkezésekor zárt közmûpótló mûtárgy engedélyezhetõ.
Gm övezetben a legalább részleges közmûvesítettségnek a használatba vételig megvalósuló biztosítottsága és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek megléte esetén lehet építeni. A közmûpótlók és a technológiához tartozó mûtárgyak csak zárt rendszerûek lehetnek. Az elõírásoknak megfelelõ saját szennyvíztisztító berendezés a környezetvédelmi szakhatóság véleménye alapján engedélyezhetõ.
A területnek és a meglévõ épületeknek a rendeltetés szerinti megtartása csak a részletes környezeti hatásvizsgálat elkészítése alapján lehetséges, melyet a rendelet életbe lépése után 3 éven belül, de legkésõbb 2009. 12. 31.-ig a tulajdonos kötelezettségével el kell készíttetni.
A területen az alábbi táblázat szerinti „jellemzõjû” építési övezeteket lehet alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben:

sajáos építési használat

alkalmazható

a telek

Legkisebb alakítható

legnagyobb

Beépítési mód

építési övezet jele

szélessége (m)

Mélysége (m)

területe (m*)

aktív zöldfelülete (%)

Beépítettsége (%)

Építmény-magassága (m)

kereskedelmi szolgáltató

SZ

Gk

30

50

1.500

30

30

4,5-7,5

Nem zavaró Ipari

Ge

40

50

2.000

30

30

4,5-9,5*

Mezőgazdasági-üzemi

Gm**

100

200

20000

20

30

4,5-8,0*
SZ = szabadon álló
*a technológiailag szükséges ettõl nagyobb építménymagasság, mint pl. siló, kémény …stb. építmény az építménymagasságba nem számítandó be,
**= csak a terv hatályba lépésekor már meglévõ területen lévõ lehet
A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül legalább 10 méter szélességû és legalább háromszintes zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben elõ kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig, de legkésõbb az építési engedély jogerõre emelkedésétõl számított 2. vegetációs idõszak végéig meg is kell valósítani.
(6) A nem zavaró ipari gazdasági terület építési telkeit saját telkén belül minimális telekszélesség esetén legalább 3,0 m, egyéb esetben 1/2 oldaltávolság szélességû és legalább háromszintes zöldterülettel kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben elõ kell írni és a tulajdonos kötelezettségével a használatba vételig, de legkésõbb az építési engedély jogerõre emelkedésétõl számított 2. vegetációs idõszak végéig meg is kell valósítani..
(7) A zavaró gazdasági terület építési telkeit a saját területükön belül minimális telekszélesség esetén legalább 10 méter szélességû, egyéb esetben legalább 25 m szélességû és legalább 3 szintes zöldfelületként kialakított zöldfelületi sávval kell ellátni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben kell elõírni, és a tulajdonos kötelezettségével az engedély jogerõre emelkedését követõ 2. vegetációs idõszak végéig, de legkésõbb a használatba vételig meg kell valósítani.
(8) A kereskedelmi – szolgáltató építményekhez szükséges személygépkocsi parkoló igényét és a nem zavaró egyéb ipari gazdasági üzemi terület építményeinek parkoló igényét az építési telken kell biztosítani.
(9) Gazdasági terület gépjármû-parkoló igényét teljes mértékben a saját telkén belül kell biztosítani.

9. §

A különleges terület

(1) A terv különleges területeit a sajátos használatuk szerint sportolási- szabadidõs- rekreációs – rendezvényi célt szolgáló, és temetõ- területek, közösségi-szolgáltató intézmények területek céljára lehet felhasználni a terv szerinti térbeli rendben.
(2) A területen új rendeltetési egységet jelentõ helyiséget építeni, építményt elhelyezni csak a legalább részleges közmûvesítettség megléte esetén lehet, illetõleg ha legalább: a korszerû közmû-pótlóval biztosított energiaellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással biztosított ivóvízellátás és szennyvíztisztítás valamint szennyvíz elhelyezés, továbbá a legalább nyílt árkos csapadékvíz elvezetés biztosított.
(3) A területen az alábbi „jellemzőjű” építési övezeteket kell alkalmazni a terv szerinti térbeli rendben:

sajátos használat ill. rendeltetés

alkalmazható

A telekre

a telek legnagyobb beépítettsége (%)

az épület legnagyobb építmény-magassága (m)

A telek legkisebb aktív zöldterülete %

A telek miniális területe m*

Beépítési mód

építési övezet jele

temető

Szabadon álló

Kl-t

5

3,5

20

K**

Egyéb különleges közösségi szolgáltató intézmény

Klo-sp

20

4,5-8,0*

20

5.000

Különleges szabadidős-rekreációs

Ki-sp, rek.

0

-

40

K**
K= kialakult telekterület
* = csak a rendeltetés és technológia megkívánta építmények, ugrótorony, fedett csarnok, napozó, csúszda …stb. építménye lehet maximum 8,0 m max., egyébként legfeljebb 4,5 m., illetve 4,0 m.
** = nem megosztható, de a terv elfogadásakor meglévõ telke bõvíthetõ A terv különleges területei elsõdlegesen a terület sajátos építési használatának, ill. rendeltetésének megfelelõ épületek illetõleg építmények elhelyezésére szolgálnak. A melléképítmények közül közmû becsatlakozási mûtárgy, közmûpótló mûtárgy, hulladéktartály-tároló ( legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal ), valamint a pihenés célját szolgálóan kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökõkút, pihenés és játék céljára szolgáló mûtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedõ lefedés nélküli terasz, továbbá kerti szabadlépcsõ (tereplépcsõ ) és lejtõ helyezhetõk el. A közmûvesítettség fokát az alábbiak szerint kell kialakítani :
- új rendeltetési egységet jelentõ helyiséget építeni a kegyeleti park kivételével csak a legalább részleges közmûvesítettség megvalósulása esetén lehet.
(5) A sportolási és szabadidõs célú területen épületet és építményt csak a teljes közmûvesítettség megléte esetén lehet építeni.

A beépítésre nem szánt területek

10. §

A közlekedési és közműterület

(1) A terv közlekedési területét a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti terület sajátos használata illetõleg rendeltetése szerint az alábbiak szerint tagolódik:
A tervezett korszerûsített országos mellékút javasolt tengelye két oldalán külterületen beépítésre nem szánt területen és mellett 50-50 m sávban védõterület biztosítása kötelezõ. Ahol a kialakult állapotban ebbe a sávba épület kerül, azt a környezeti hatásvizsgálatnak megfelelõ védelemben, lakás használata esetén legalább zajvédõ fal kiépítésével védeni szükséges, melyez az út területén belül, az út építtetõje, tulajdonosa kötelezettségével kell megvalósítani az út használatba vételéig. Addig korlátozott az építés szempontjából a terület használata.
Neve szab. Szélessége
a,. országos mellékutak : - a 4107 sz. út 22,0 -30,0 m (K)
- az új Laskod-i összekötõút
a 027 hrsz-ú és a mellette lévõ
érintett telkeken,
- a Nyírjákó-i út
a 038 hrsz-ú telken, és a szabályozás
miatt érintett többi telken 16-22,0 m (K)
- az új nyomvonalon /részben a 053, illetve
a terv szerinti hrsz.-okon tervezett
elkerülõ út, mint országos mellékút 22,0 m
b,. települési gyûjtõút: - a Fõ u.-Bakti u. 18,0-22,0 m (K)
c,. a település egyéb utcái kiszolgáló utak, illetõleg vegyesforgalmú utak a terv szerinti térbeli rendben.
6, 12-16 m (K)
d., jelentõsebb külterületi feltáró és mezõgazdasági utak a:
011, 047/27, 047/54 és a belõle kialakítandó útszakasz, 061, 073, 076, 096, 0121, hrsz.-ú utak
10,0-14 m (ill. K)
e., kerékpárutak az országos mellékutak kül- és belterületi szakaszán, a gyújtõúton az
út területén belül
(3) A közlekedési területek szélességét a terv szerint biztosítani kell. Mellettük csak akkor és úgy lehet építményt elhelyezni, amennyiben annak esetleges védõövezete sem érinti korlátozóan az út használati értékét. A külterületen a közlekedési területek terv szerinti szélessége irányadó, amit úgy kell értelmezni és alkalmazni, hogy az építési területük szélességét az engedélyezési tervükben kell pontosítani (mindenhol a konkrét helyszínrajzi adottságoktól függõen) a terv szerinti szélessége ±25 % határok között. Ezt az utakkal érintkezõ területekre vonatkozó hatósági engedélyeknél is figyelembe kell venni (amíg az út meg nem valósult).
(4) Az országos utakat kétirányú jármûforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterület-, illetõleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával, a jelenlegi 4107 számú és a Nyírjákói, illetve a Laskodi utakat önálló kerékpárúttal, a Kö-k övezetû kiszolgáló utakat pedig egy-, vagy kétirányú jármûforgalomra alkalmas útburkolattal és legalább egyoldali járdával kell kiépíteni. Területükön a szegéllyel párhuzamos formában szegély mentiként elhelyezhetõk az út menti építmények közforgalmú gk. parkolói. A Kö-k övezetû kiszolgáló utcák vegyes-forgalmúak is lehetnek. A Kö-v utak vegyesforgalmú utak, melyek burkolatát az út területén belül teljes szélességében és úgy kell kialakítani, hogy helyszínrajzi szervezése által csillapítsa a jármûvek haladási sebességét. Minden utcát legalább egyoldali fásítással kell ellátni, illetõleg ennek helyszükségletét biztosítani kell.
(5) A terv vegyes-forgalmú útjait és a díszteret díszburkolattal kell ellátni, területükön csak térszint alatti közmûvek, díszparkok, képzõmûvészeti alkotások, szökõkutak, pihenõ-helyek, fásítás, 5 méternél nem magasabbfénypontú közvilágítás, valamint az intézményi rendeltetés teraszai, kiülõi helyezhetõk el.
(6) A terv közlekedési és közmûterületei közterületek.
(7) Belterületen és beépítésre szánt területen újonnan légvezeték a falusias lakóterület közterületei, illetve gazdasági terület kivételével nem építhetõ. A meglévõ légvezetékeket azok felújításakor, átépítésekor, kiváltásakor a fenti területeken földbe kell helyezni.
(8) Hírközlõ torony, átjátszó, erõsítõ lakóterülettõl legalább 300,0 m-re, üdülõterülettõl 300,0 m-re, a fõutaktól 200-200 m-nél nem közelebb, és csak gazdasági, vagy különleges hulladék elhelyezésre szolgáló területen telepíthetõ. Természetvédelmi területen ilyenek egyáltalán nem, a természeti területen is csak az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén építhetõ. Ez alól kivételt képeznek a vízügyi területen, a vízügyi érdekeltségû magas tornyok.

11. §

A zöldterületek és a zöldfelületek

(1) A terv zöldterületei a közparkok és a díszparkok, területük közterület.
(2) Területükön közhasználat elõl elzárt rész nem alakítható ki, és épület nem, de a mûvelõdést szolgáló ideiglenes építmény / szabadtéri színpad és lelátó azonban igen/ helyezhetõ el, de a díszparkokban a testedzést szolgáló „tornapálya, gyermekjátszótér stb” nem alakítható ki. A terület minimálisan 75%-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, ha ettõl eltérõen szabályozási terv nem rendelkezik.
(3) A közparkokon belül felszíni víztározók, dísztavak és díszburkolattal kialakított közlekedési felületek létesíthetõek.
(4) A területükön a pihenést, a testedzést szolgáló építmény ( sétaút, pihenõhely, tornapálya, gyermekjátszótér, nyilvános WC….stb.) a terület fenntartásához szükséges építmény elhelyezhetõ.
(5) Az építési telek minimálisan elõírt zöldfelületébe a telek közlekedési létesítményei, parkolói területe még hézagos(áttört) burkolat létesítése esetén sem számítható bele.

12. §

Az erdõterület

(1) A terv erdõterületei sajátos használatuk, illetõleg rendeltetésük szerint védelmi (védõ-) Ev és gazdasági Eg erdõk.
(2) A védelmi - jóléti rendeltetésû erdõt (Ev) tömören, 100 %-os lombkorona-fedettséggel, a gazda- ságit a gazdálkodás érdekei szerint szabadon kell illetve lehet beültetni.
(3) Az erdõ rendeltetésének megfelelő építmények alatt az alábbiakat kell érteni :
- Mindenféle erdõben a földrészletek megközelítését szolgáló utakat és a vízelvezetõ árkokat, valamint õrházakat, és
- az erdõgazdálkodás üzemi építményeit / kivéve a védelmi-védõ erdõket gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdõterületen 0,5 %- os beépítettséggel el lehet helyezni.
(4) Nyírkércs (Eg-jelû) gazdasági célú erdõterületén a 100.000 m•-t meghaladó terület nagyságú telken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdõ gazdasági rendeltetésének megfelelõ építmények helyezhetõk el. Az újonnan elhelyezhetõ építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(5) A terv erdõterületein / kivéve a védelmi erdõk / építmények csak akkor és úgy helyezhetõk el, ha a területen, illetõleg az építmény számára legalább: a korszerû közmûpótlóval való villamosenergia ellátás, az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással az ivóvíz ellátás és a szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés is biztosított.
(6) Az erdõ-övezetben a terv elfogadása elõtt már meglévõ, az övezetre vonatkozó elõírást meghaladó nagyságú épületek - amennyiben egyéb hatósági elõírásoknak is megfelelnek - a kialakult beépítettségtõl függetlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25 m•-el bõvíthetõek, korszerûsíthetõek. A megtartható épületek a saját területükön pedig átépíthetõek.

13. §

A mezõgazdasági terület

(1) A terv mezõgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezõgazdasági termelés), illetõleg az ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagolódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni az alábbiak szerint :
-a., Má jelû, általános övezetében minden, az (1) bekezdésben említett építmény elhelyezhető, míg
-b., MKo jelû, növénytermesztésre szolgáló övezetében az állattenyésztés építményei sem helyezhetõk el,

(2) Mezõgazdasági általános övezetben (Má)

a., Az övezetben jellemzõen az elõzõ mezõgazdasági övezetbe sorolt, természeti védelem alatt nem álló, és máshová nem sorolt mezõgazdasági területek tartoznak.

b., Az övezetbe esõ telkeken / kivéve az ökológiai hálózat és a csatornák partja és a belterület közé esõ zöldterületeket, ahol semmilyen épület és építmény újonnan nem építhetõ és létesíthetõ / a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhetõk el az alábbiak szerint:
1., Gazdasági épületek:
1.1 szõlõ, gyümölcsös, intenzív kert mûvelési ág esetén: ha a telekterület legalább 1 hektár,
1.2 szántó, kert, legelõ (gyep) mûvelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár,
1.3 rét, nádas, vízállásos terület mûvelési ág területén épület nem helyezhetõ el.
2., Lakóépület:
2.1 szõlõ, gyümölcsös, intenzív kert mûvelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár,
2.2 szántó, kert, legelõ (gyep) mûvelési ág esetén: ha a telekterület legalább 15 hektár,
2.3 rét, nádas, vízállásos terület mûvelési ág területén nem helyezhetõ el.
c., A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 2 %-ot, illetve maximum a 3000 m•-t, birtokközpont telkén a 30 %-ot. Önálló lakóépülettel a telek-terület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 150 m2 építhetõ be. A 150 m2-t meghaladó beépített területû épület csak a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján engedélyezhetõ. Természetvédelmi és természeti területen új birtokközpont nem alakítható ki.
d., A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elõ-, oldal- és hátsókert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni. A telken belül a szomszédos telekhatárral párhuzamosan minimum 10 m sávszélességben telken belüli erdõsáv létesítését elõ kell írni, a használatba vételi engedélyig pedig a tulajdonos kötelezettségével azt meg kell valósíttatni.
e., Önálló lakóépületet 30-45°-os hajlású magas tetõvel kell fedni, építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet.
f., Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe:
1., nem lehet nagyobb, mint 3000 m2, és a telekterület 20 %-a, és
2., utólag sem alakítható önálló telekké, ha a megosztás következtében az építési elõírásoknak
nem felel meg.
g., Az övezet területén sem a fõ- és mellékút építéséhez, sem egyéb töltéshez, építményhez nem alakítható ki anyagnyerõ bányatelek, ha annak területe nem haladja meg az 5 hektárt, és a bányatelek rekultivációja az eredeti terepszint biztosítására nem garantálható. Az így kialakított telken a bányászattal kapcsolatos felvonulási épületek és berendezések nem helyezhetõk el. Ezeket a területeket a bányászat befejezése után azonnal rehabilitálni kell. A bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület rehabilitációja után engedélyezhetõ.
h., A dûlõutak mentén az úttal határos ingatlanok tulajdonosait az önkormányzat (határozatban) az út mentén védõ fasor telepítésére kötelezheti.
(3) A meglévõ mg-i üzemi területeken vagy meglévõ területen új ilyen üzemi telek alakításakor és beépítésekor a 8. §. elõírásait is alkalmazni kell.
(4) Nem lehet építési telket kijelölni és azt beépíteni a település távlati fejlesztési területein, kivéve a terv szerinti használatba vételt.
(5) Ahol a terv mezõgazdasági területén tanya és farmgazdaság céljára építési telek, vagy terület alakítható, ott az Má övezetben csak „kistermelõi” mértékû állattartás és az ehhez szükséges építmények engedélyezhetõk, ill. helyezhetõk el.
(6) A terv Má övezetû mezõgazdasági területe bárhol erdõsíthetõ, védõ-, vagy gazdasági rendeltetésû erdõterületként felhasználható (kialakítható) a terv módosítása nélkül.

(7) Mezõgazdasági korlátozott használatú övezet (MKo)

a., Az övezetbe jellemzõen a természeti védelem által érintett, illetõleg a csatornák közvetlen környezetének területébe esõ korlátozott használatú mezõgazdasági területek tartoznak.
b., Az övezetbe esõ telkeken a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, helyezhetõk el az alábbiak szerint:
1., Lakó- és gazdasági épületet és építményt a területen elhelyezni nem lehet.
2., Egyéb korlátozott mezõgazdasági területen új gazdasági építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság és mûvelési ágak esetén szabad:
2.1., Szõlõ, gyümölcsös, intenzív (fóliás) kert mûvelési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár, a telekterület 3%-áig, de maximum 300 m• nettó területtel
2.2., Szántó, rét (legelõ) mûvelési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár, a telekterület 2 %-áig, de legfeljebb 500 m• nettó területtel
2.3., Nádas és vízállás / vagy az idõszaki vízállásos, belvíz veszélyeztette, és a csatornák partjától 100 m-re, valamint az országos ökológiai hálózat területén / mûvelési ágú telken, illetõleg telekrészen nem helyezhetõ el épület.
c., Az övezetben csak a legeltetéshez kapcsolódó állattartó telep létesíthetõ, védõtávolságot nem igénylõ nagyságrendben.
d., A telek beépítettsége legfeljebb 2 %-os, a birtokközpont beépítettsége legfeljebb 30 %-os lehet
e., Az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 m elõ-, oldal- és hátsó kert által meghatározott építési helyen belül kell elhelyezni.
f., A 150 m•-t meghaladó épület, továbbá védett természeti területet érintõ beépítés esetén építési engedély csak a beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján adható.
g., A csatornák menti 100 m szélességû területen, külterületen mindennemû építéshez már az elvi építési engedély kiadásához is az érdekelt vízügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.
h., Az övezet területén elhelyezhetõek:
1., a nyomvonal jellegû építmények és mûtárgyaik (külön jogszabályok keretei között),
2., a köztárgyak,
3., a honvédelmet, az árvíz- és a belvízvédelmet, illetõleg a belbiztonságot szolgáló mûtárgyak.
(8) Ahol a terv mezõgazdasági területén birtokközpont céljára építési telek alakítható, ott az Má és Mko övezetben csak az állattartás és az ehhez szükséges építmények engedélyezhetõk, ill. helyezhetõk el. Az ettõl nagyobb mértékû állattartáshoz mezõgazdasági üzemi területet kell kijelölni a szerkezeti terv elõzetes módosításával.
(9) A terv Má övezetû mezõgazdasági területe bárhol erdõsíthetõ, gazdasági rendeltetésû erdõterületként felhasználható (kialakítható) a terv módosítása nélkül.
(10) A mezõgazdasági övezetben a terv elfogadása elõtt már meglévõ, az övezetre vonatkozó elõírást meghaladó nagyságú épületek - amennyiben egyéb hatósági elõírásoknak is megfelelnek - a kialakult beépítettségtõl függetlenül megtarthatóak és felújíthatóak, a lakóépületek egy alkalommal legfeljebb 25m•-e bõvíthetõek, korszerûsíthetõek. A megtartható épületek a saját területükön átépíthetõek.

14. §

A vízgazdálkodási területek

(1) A terv vízgazdálkodással kapcsolatos területei a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a jelentõsebb árkok területe.
(2) A területen csak a vízkárelhárítást szolgáló, illetve a biztonsági létesítmények közül a vízrendezést kiszolgáló, az illetékes szakhatóság által engedélyezett építmények helyezhetõk el.
(3) V jelû vízgazdálkodási terület övezetében új építmény a vízgazdálkodás és a vízvédelem építményei kivételével nem helyezhetõ el.
(4) A területen elhelyezhetõk olyan épületek és építmények, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, annak elsõrendû rendeltetését nem zavarják.
(5) Az övezetben kivételesen sportlétesítmények is elhelyezhetõk.
(6) A belvíz veszélyeztette területen épületet és építményt, a terület rendeltetésszerû használatához szükséges kiszolgáló, és az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával, azok elõírásait betartva lehet.
III. Fejezet

EGYÉB ELÕÍRÁSOK

15. §

A bel- és a külterület lehatárolása, valamint a település távlati fejlesztési területei

(1) A település jelenlegi belterülete a jövõben a következõk szerint változik: Északon, az Ibronyi utca É-i oldalán az erdõig, az Iskola utca D-i részén az utca minkét oldalán és a Bessenyei utcától É-ra a 03, a 041, a 047/63, a 054/1, 054/4-6, a 054/8 és a 072/2 hrsz-ú telkek egy részébõl lakóterület és temetõ miatt a belterület nõ.
Nyírkércs D-i és Ny-i részén a 031/5, a 031/6c-d, a 056/8-15, a 064/14-15, a 064/17-18, a 068/2, a 068/4-9, a 072/4-6 hrsz-ú telkekbõl a gazdasági, a különleges szabadidõs-rekreációs terület miatt a külterület beépítésre szánt területe nõ.
(2) A község távlati fejlesztési területei az (1) bekezdés szerinti területek.
(3) A szabályozási tervlapokon jelölt régészeti terület határával érintett telkeken a meglévõ terepszinthez viszonyítva 30,0 cm-nél nagyobb mélységû földmunkával járó minden tevékenység a kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhetõ.
(4) Külterületen az 1,00 ha-nál nagyob területet érintõ fejlesztések, erdõ telepítés, vagy új út építését megelõzõen meg kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai véleményét.
(5) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelõen a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor, de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.

16. §

A közterületek meghatározása

(1) A település közterületei a 11. §. (2) bekezdése szerinti utak, és a 12. §. szerinti zöldterületek.
(2) A közterületek beültetési kötelezettségû területek, melyeket a tulajdonos kötelezettségével 2009. 12. 31.-ig meg kell valósítani.
(3) A község értékvédelmi, településképi övezeti elõírásai hiányában a közterületeken hirdetõ berendezés magassága nem haladhatja meg az 5 m-t, a felülete pedig nem lehet nagyobb 2m•-nél. A felület meghatározásakor az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvõ /egy homlokzati felületen található/ hirdetõ berendezések, hirdetések együttes felületét kell érteni.
(4) A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességû közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, illetve annál kisebb szabályozási szélességû közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévõk védelmérõl pedig gondoskodni kell.

17. §

A környezetvédelem

(1) A terv területén a településépítési tevékenység során a jelen szabályzat korábbi, környezetvédelmi vonatkozású építési elõírásain túl (pld. az egyes terület-felhasználási módok, illetve építési övezetek terhelhetõsége, beépítettsége, szintterület-sûrûsége, a teljes közmûvesítettség elõírása, stb.) az alábbiakat is alkalmazni kell:
a) a területen csak a védettségi fokozatának megfelelõ zaj- illetve levegõ-szennyezési határértéket teljesítõ tömegközlekedési eszköz üzemeltethetõ,
b) a terven kijelölt gk. parkolókat víz át nem eresztõ burkolattal kell kialakítani, és a csapadékvizüket külön hálózattal gyûjteni, és kezelés után engedni a közcsatornába,
c) a gyalogos felületeket (gyalogos közlekedési területeket, sétányait és gyalogútjait, dísztereit) úgy kell kialakítani, hogy róluk a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.
(2) Levegõtisztaság-védelem szempontjából a külön jogszabályban /jelenleg a 4/2002.(X.07) KvVM rendelet számú melléklete) megállapított, az ország többi területe 10-es zónacsoportjába tartozik, a zónák szerinti, - kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid és benzol tekintetében „F”, szilárd szennyezõanyagok tekintetében „E” zónacsoportba esik, ennek megfelelõ terhelési határértékeket kell alkalmazni.
(3) Zaj- és rezgésvédelem terén az övezetre vonatkozó határértékeket kell alkalmazni (jelenleg a 8/2002.
(III. 22.) KÖM-EüM sz. rendelet kategóriája szerint) a terv területén a “falusias, és kertvárosias lakóterület falusias beépítéssel” besoroláshoz rendelt határértéket. A szállópor terhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítésérõl gondoskodni kell, melyet legkésõbb az út felújítása, kiépítése során az út tulajdonosa ill. kezelõje kell, hogy elvégezzen kertészeti kiviteli tervek alapján a TRT alátámasztó munkarészének figyelembe vételével.
(4) A terv területe a felszín alatti vizek védelme érdekében, az itt végezhetõ tevékenységek szempontjából „érzékeny” terület.
(5) A község tervezett zöldterületeit és erdõterületeit, továbbá a gazdasági- és a különleges területek telkeire elõírt körbefásítás által lefedett (meghatározott) területeket a kialakításuktól számított 2 éven belüli beültetési kötelezettség terheli.
(6) A kommunális és lakossági szilárd hulladékot a kistérségi hulladék-lerakóban kell megsemmisíteni, ezzel együtt a régi szeméttelepet rekultiválni, a területét erdõsíteni kell.
(7) Meg kell valósítani a legalább nyílt, burkolt medrû árokkal a csapadékvíz elvezetést, és a terv szerinti helyeken a zárt-fedett csapadékvíz elvezetést kell kialakítani.
(8) Kommunális szennyvíz és sertés hígtrágya közös aknában nem gyûjthetõ.
(9) A régi szeméttelep rekonstrukcióját a terv jóváhagyását követõ 3 éven belül, de max. 2009. 12. 31.-ig az illetékes szakhatóság elõírásai szerint meg kell valósítani. A mellette meglévõ lakóterületek a rekultivációt követően, környezeti felülvizsgálat készítésének kötelezettségével fejleszthetõk. A régi homokbánya területe a rekultiváció után 10 évig nem építhetõ be.
(10) A község igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetõk, építhetõk, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a védendõ épület homlokfala elõtt 2 m-re nem haladja meg az övezetre vonatkozóan jogszabályban elõírt határértéket. A zaj elleni védelmi övezetek tagolása:
a., csendes övezet: a HNP által védett területek, a temetõk, közparkok és a szabadidõs területek,
b., átlagos érzékenységû övezet: minden más települési terület,
c., nem érzékeny övezet: az igazgatási területnek a települési területen kívüli része.
(11) A község igazgatási területén „az ország többi területe” besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási határértéket kell betartani.
(12) A mezõgazdasági por elleni védelmi zónában (a mezõgazdasági-általános rendeltetési övezetekben) a dûlõ utak mentén a telkeket legalább egysoros dûlõfásítással kell ellátni.
(13) Országos közúttal érintkezõ telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhetõ el.
(14) Részleges közmûvesítettség a közüzemi villamos energia és ivóvíz szolgáltatás, az egyedi közmûvel történõ szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá a közterületi nyílt rendszerû csapadékvíz elvezetés együttes megléte.
(15) A teljes közmûvesítettség közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz ), a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, a közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, a közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés együttes megléte, illetõleg a burkolt út, a járda és a közvilágítás kiépítettségének biztosítása.

18. §

A településrendezés sajátos jogintézményei

(1) Határidõ nélküli telekalakítási és építési tilalom terheli az alábbi területeket :
a., a vonalas infrastruktúra által lefedett területsávokat és a zöldterületeket (kivéve a rendeltetésük szerinti építményeket),
(2) A kisajátítás és a helyi közút céljára történõ lejegyzés jogintézménye alkalmazható a tervezett szabadidõs-rekreációs terület, valamint a terv szerinti közlekedési és közmûterületek megvalósítása érdekében szükséges terv szerinti területeket. Ezeket, mint a településfejlõdés mûszaki-fizikai eszköze, közérdeknek kell tekinteni.
(3) Az önkormányzat abban az esetben, ha a településfejlesztés célját veszélyeztetve látja, ill. a fejlesztés részletesebb kimunkálására van szükség rendeletével változtatási tilalmat rendelhet el.
(4) Az önkormányzat a településfejlesztés érdekében rendeletével a lakosság által fizetendõ útépítési és közmûvesítési hozzájárulást állapíthat meg.
(5) Az önkormányzat
- a részvételével kialakított újonnan beépíthetõ területeken beépítési kötelezettséget rendelhet el
- a helyi építési szabályzatban megállapított esetekben védelmi erdõ, erdõsáv (fásítás), dülõ-fásítás,
utcafásítás esetén beültetési kötelezettséget rendelhet el, ill. köteles elrendelni.
(6) A környezet, az élõvizek, a talaj védelme érdekében a meglévõ fúrt kutak és szennyvízgyûjtõ aknák felülvizsgálatát és szabályossá tételét rendelheti el.
(7) Meglévõ védett épületek megõrzése érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elõ, az épületek helyreállításának támogatására a költségvetésében pénzügyi keretet különíthet el.

Záró rendelkezések

19. §

A rendelet alkalmazása

(1) A Nyírkércs község területére készített Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat 2006. szeptember 01.-én lép hatályba.
(2) A rendelkezéseit az elfogadása után keletkezett ügyekben alkalmazni kell.
(3) A terv kötelezõ szabályozási elemeitõl eltérni csak a terv módosításával lehet.

1. függelék az 1. melléklethez a 9/2006. (VII. 27.) önkormányzati rendelethez

Nyírkércs község helyi jelentõségû természeti értéi és védetté nyilvánított épületei, illetve a telken belüli növénytelepítés szabályai
A község területén:
Mûemléki védelem alatt álló épületek, építmények:
A volt Jármy-kúria, klasszicista Fõ u. 96/B
Hrsz.: 78
Országos védelem alatt álló természetvédelmi területek:
031/5a-d, 097/a-c, 0102/2, 0106/a-d, 0106/f-g, hrsz.-ú területek
Régészeti védelem alatt álló területek, régészeti lelõhelyek:
- Fõ u.
- Uray Miklós beltelke (azonosítatlan)
Helyi /természeti/ védettséget élvezõ egyes területek
031/6a, 039/a-b, hrsz.-ú gyep és legelõ területek
Helyi védettséget élvezõ egyes egyéb területek, értékek, épületek
- 125 éves akácia-fa (iskola-udvar), Fő út 83.
- Bánya-tó 3 ha területen
- Sírkert 2 ha területen,
- Temetõ 3 ha területen
Építési telken a szomszédos telekhatár mellett lágyszárú növény, ültethetõ, fa, sövény telepíthetõ. A lágyszárú növény ültetése / a sövény és fa telepítése /során az alábbi szabályt is be kell tartani: a növények, sövények fák kifejlett állapotában mért lombkoronája a telepítésnél akként vehetõ figyelembe, hogy kifejlett állapotában is a lombkorona széle a saját telken belül maradjon. A telepítés távolságát tehát a szomszédos telektõl a kifejlett állapotban mért lombkorona szélétõl a telek belseje felé mért mérték alapján kell kiszámolni. A szokásos, jellemzõen nem nagy lombkorona méretû növény 1,0 m-tõl, fa és sövény törzsének középvonala 1,5 m-tõl közelebb a szomszédos telekhatártól nem kerülhet. A szomszédos telekhatár felõl ültetett vagy telepített fa, sövény esetén az oldalkert felõli közlekedési ûrszelvényt (3,0 m szélesség és min. 4,5 m szabad belmagasság), ha a hátsóteleknek egyéb gk. megközelítése nincs/ a saját telken belül is meg kell tartani. Ettõl csak a zártsorú beépítés esetén az egyéb elõírások betartásával lehet eltérni. A szomszédos telekhatártól 5 m-en belül ültetendõ fa, sövény telepítése esetén kertészeti engedélyes tervet kell készíteni, melyben a tervezõ az alkalmazott és ültetni kívánt sövény és fa, cserje kifejlett állapotban várható lombkorona szélességét is meghatározza.

Szabályozási terv a 9/2006. (VII. 27.) önkormányzati rendelethez