Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019 (IX.25..) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 01. 14- 2022. 07. 24Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2019 (IX.25..) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Nyírkércs Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4537 Nyírkércs, Fő utca 84.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4537 Nyírkércs, Fő utca 84.
(3) A Képviselő-testület szervei:
a) Nyírkércs Község Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);
b) Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);
c) Ramocsaházai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal),
d) Ramocsaházai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző)
e) Társulások: a társulások jegyzéke jelen rendelet 1. számú függeléke.
(4) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, és a bélyegző sorszámát.
(5) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését és a bélyegző sorszámát.
(6) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését és a bélyegző sorszámát.
(7) A Képviselő-testület bizottságának körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.
(8) A Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Hivatal elnevezését és a „Jegyző” feliratot és a bélyegző sorszámát.
(9) A Jegyző körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a „Ramocsaháza; Nyírkércs, Nyíribrony, Magy községek jegyzője feliratot” és a bélyegző sorszámát
(10) Nyírkércs Község Önkormányzata közfeladatainak, szakmai alaptevékenységeinek megfelelő kormányzati funkciók felsorolását jelen Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei
2. § Az Önkormányzat jelképei:
(1) Település címere: 
3. § Az Önkormányzat rendezvényei:
(1) Kétévente tartja a település a falunapját.
a) A falunap pénzügyi fedezetét a tárgyév költségvetésben meg kell határozni.
(2) Alkalmi rendezvények
a) Az alkalmi rendezvények pénzügyi fedezetét a tárgyév költségvetésben meg kell határozni.
3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek
4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nyirkercs.hu
(2) Az Önkormányzat évi egy alkalommal megjelenő lapjának címe: Nyírkércsi Híradó
4. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
5. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a
a) a közfoglalkoztatással kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlását és a közfoglalkoztatási pályázatokhoz kapcsolódó döntések meghozatala hatáskörét.
6. § (1) Az Önkormányzat hatáskörének átruházására, illetve visszavonására a polgármester vagy a képviselő tesz javaslatot.
(2) Az átruházott hatáskört vissza kell vonni, ha
a) azt a képviselő-testület 2/3-a, legalább négy fő kezdeményezi
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről beszámol évente egy alkalommal a képviselő-testületi ülésen.
A Képviselő-testület működése
5. A Képviselő-testület összehívása, vezetése
7. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályozatásnak minősül a szabadság kivételével 1 hónap időtartamot meghaladó távollét.
8. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyén tartja.
(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.
9. § (1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés
a) tervezett időpontját,
b) helyszínét,
c) a napirendi javaslatot, az előadók megjelölésével,
d) az egyes napirendi pontokhoz meghívottak nevét,
(2) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal elsősorban digitális úton- e-mailben - kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 3 nappal az Önkormányzat hirdetőtábláján, mint helyben szokások módon közzé teszi.
(3) A Képviselő-testület üléseit az ülésterv szerint tartja.
(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a) a polgármester, alpolgármester
b) a képviselők
c) a bizottság
d) a jegyző, aljegyző
(5) A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.
(6) Az ülésterv tartalmazza:
a) Az év folyamán megvalósítandó főbb célkitűzéseket, feladatokat
b) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjait (hónap megjelölésével) napirendre kerülő tárgyait, előadóit
(7) Az ülésre meg kell hívni:
a) a települési képviselőket
b) jegyzőt, aljegyzőt
c) előterjesztőt, előadót
d) akik meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi az adott napirend tárgyalásánál;
e) akit az ülés összehívója megjelöl.
(8) A képviselő-testület és a bizottság ülésén a (9) bekezdésben megjelölt személyek részt vehetnek, részükre előterjesztés nélkül csak meghívót kell küldeni, amennyiben tevékenységi körükbe tartozó napirendi pont kerül megtárgyalásra.
(9) Csak a tevékenységi körükbe tartozó ügyben tanácskozási joggal vesznek részt a képviselő-testület ülésén a jegyzőn, aljegyzőn kívül az alábbi személyek, szervezetek, önszerveződő közösségek képviselői:
a) helyi egyházak képviselői
b) Nyírségi Napfény Összevont Intézmény intézményvezetője
c) Ramocsaháza-Nyírkércs-Nyíribrony Községi Óvoda vezetője
10. §1 (1) A Képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő időpontra is összehívható, mely esetben az rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az indítvány alapján a polgármester hívja össze, az ő feladata a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározása. A rendkívüli ülést a polgármesternek a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra kell összehívnia.
(3) Sürgős, halasztást nem tűrő oknak minősül, ha a döntés hiánya valamilyen határidő elmulasztását, vagy jogvesztést eredményez az önkormányzat vagy a lakosság számára.
(4) A rendkívüli ülés összehívása írásos meghívó mellőzésével – telefonon, e-mailben – is összehívható.
(5) A rendkívüli ülésen azt a napirendi pontot, amire az indítvány vonatkozott, meg kell tárgyalni és további napirendi pontok is felvehetők a napirendek közé.
11. § A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
12. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
13. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat
d) szünetet rendelhet el,
e) lezárja a vitát
f) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat
g) lezárja a napirendi pontok tárgyalását
h) rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt
i) bezárja az ülést.
6. A tanácskozás rendje
14. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről, fontosabb intézkedésekről;
b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;
c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;
d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;
e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;
c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
e) módosító javaslatok megtétele;
f) döntés a módosító javaslatokról javaslatonként;
g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról az esteleges módosításokkal kiegészítve.
(4) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.
15. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
(2) Egy napirendi pont esetében 2 alkalommal lehet hozzászólni legfeljebb 3 perc időtartamban.
(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
b) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
c) ha a hozzászólásban más személyt sértő vagy lealacsonyító kifejezés hangzik el.
(4) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot polgármester az ülés rendjének fenntartása figyelembe vételével biztosítja.
(5) A Polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. A rend biztosítása érdekében intézkedéseket tehet:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, ha tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) Rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) Ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a Képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson. E szabályt a települési képviselőre nem lehet alkalmazni,
d) Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, amelynek következménye az, hogy az illető személy ugyanazon ügyben továbbá nem szólalhat fel.
7. Az előterjesztések
16. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan rövid határozati javaslatot megfogalmazó, rendeletalkotási alapot bemutató, megalapozó, értékelő, elemző anyag, amelyről a képviselő-testület érdemi döntést hoz.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
(3) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester, alpolgármester
b) jegyző, aljegyző
c) képviselők
d) bizottság
e) intézményvezetők.
(4) Az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések.
(5) Kizárólag írásban nyújthatóak be a (4) bekezdésben felsorolt előterjesztések, valamint a rendelettervezetek.
(6) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
(7) A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról a 1. melléklet szerinti minta alkalmazásával kell a képviselő-testületet tájékoztatni.
(8) Az Ügyrendi Bizottság nyújtja be a
a) összeférhetetlenség, méltatlanság, vagyonnyilatkozat megállapítását tartalmazó előterjesztéseket.
(9) A rendelet-tervezetet a Hivatal készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.
8. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok
17. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) Tájékoztatás az önkormányzati választás eredményéről
b) megválasztott képviselők, polgármester eskütétele
c) SZMSZ módosítása, felülvizsgálata,
d) bizottságok megválasztása,
e) alpolgármester megválasztása
f) döntés polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról,
g) tiszteletdíjról szóló rendelet felülvizsgálata,
h) összeférhetetlenséggel kapcsolatos tájékoztató,
i) az alakuló ülésen más kérdések és napirendi pontok is napirendre tűzhetők.
(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító bizottság az Ügyrendi Bizottság.
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást előre elkészített szavazólap és urna felhasználásával az önkormányzati választáshoz hasonló módon bonyolítja le, úgy hogy a szavazólapon az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés szerepel.
(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a) a választás időpontját,
b) választáson megjelent képviselők nevét
c) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát
d) a választás számszerű eredményét
e) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
9. A döntéshozatali eljárás
18. § (1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.
(2) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.
(3) Titkos szavazás eseten előre elkészített szavazólap és urna felhasználásával az önkormányzati választáshoz hasonló módon történik a döntéshozatal, úgy, hogy a szavazólapon az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés szerepel.
(4) Titkos szavazás során az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le a szavazást.
19. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra. A Képviselő-testület a módosító indítványokról bejelentésük sorrendjében dönt. A módosító indítványok elfogadásához egyszerű többségű szavazati arány szükséges.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt akkor a képviselő-testület elutasító döntést hoz. Amennyiben ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsátja a javaslatot, és a javaslat ismételten nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, akkor a képviselő-testület ismételten elutasító döntést hoz.
(4) Ha a Képviselő-testület a (3) bekezdésben szabályozott eljárásában elutasító döntést hozott, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre:
a) törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség,
b) önkormányzat működőképességének megőrzéséhez szükséges döntés.
20. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, mint helyben szokásos módon hirdeti ki.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
a) a rendelet számát, tárgyát
b) a rendelet címét
c) hatályba lépés dátumát
d) a módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát, hatályba lépésének dátumát.
21. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni. A határozat megjelölése tartalmazza
a) az önkormányzat Képviselő-testületének elnevezését
b) a határozat számát
c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
d) az „önkormányzati határozata” kifejezést
e) a határozat címét.
(2) Példa a határozat megjelölésére:
10. A jegyzőkönyv
22. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 1 példányban készül, melyet az Önkormányzat épületében kell elhelyezni.
(2) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározottakon túl tartalmazza:
a) Az ülés megnyitásának és lezárásának, szünet kezdetének és végének időpontjait.
b) A megjelent állampolgárok számát, ha ez a nagy számuk miatt nem állapítható meg becsült számát.
(3) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél vagy a polgármesternél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv az önkormányzatnál munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díja 30 Ft/oldal. A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
11. A közmeghallgatás
23. § A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal a Művelődési Házban (4537 Nyírkércs, Fő utca 98.) közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal az önkormányzat hirdetőtábláján, mint helyben szokásos módon közzéteszi.
Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladataik
12. A Polgármester jogállása, feladatai
24. § A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
25. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester
a) önkormányzati pályázat benyújtása, azon pályázatok tekintetében, melyek pénzügyi kötelezettségvállalást nem igényelnek, önkormányzati támogatás igénylésére vonatkoznak,
b) önkormányzati intézmény, vagy szervezet működőképességének fenntartása,
c) önkormányzat működő képességét biztosító határidős döntés meghozatala,
d) olyan a települést, vagy annak lakosságát érintő, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén (káresemény, veszélyhelyzet, vis maior, szociális, egészségügyi helyzet), melynek elhárításához ez haladéktalanul szükséges ügyben döntést hozhat.
(2) A polgármester egymillió forint értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
13. Az alpolgármester jogállása
26. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
14. A Bizottságok jogállása feladatai
27. § (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll, a bizottsága elnöke és 2 tagja önkormányzati képviselő.
28. § (1) Az Ügyrendi Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát, ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő, az Mötv.-ben meghatározott bizottsági feladatokat. A személyi döntést, állásfoglalást érintő ügyekkel kapcsolatosan véleményezési jogköre van, és ellátja a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat.
15. A Hivatal jogállása és feladatai
29. § A Ramocsaházai Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi területe Ramocsaháza, Nyírkércs, Nyíribrony és Magy községek közigazgatási területe.
30. § A Hivatal neve, címe:
(1) Ramocsaházai Közös Önkormányzati Hivatal, 4536 Ramocsaháza, Fő tér 1.
(2) Kirendeltségek:
a) Ramocsaházai Közös Önkormányzati Hivatal Nyírkércsi Kirendeltsége, 4537 Nyírkércs, Fő utca 84.
b) Ramocsaházai Közös Önkormányzati Hivatal Nyíribronyi Kirendeltsége 4535 Nyíribrony, Fő út 84.
c) Ramocsaházai Közös Önkormányzati Hivatal Magyi Kirendeltsége 4556 Magy, Hősök tere 4.
16. A Jegyző, aljegyző jogállása és feladatai
31. § (1) A jegyző jogszabályban meghatározott feladatait Ramocsaháza, Nyírkércs, Nyíribrony és Magy településeken látja el.
(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a jegyzői feladatokat az adóügyi előadó látja el.
17. Társulások jogállása, feladatai
32. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.
(2) Az Önkormányzat által kötött társulási megállapodások jegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
33. § (1) A települési képviselő Mötv.-ben meghatározottakon kívüli kötelességei:
a) Tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és bizottsága munkájában, és ennek érdekében a polgármesternél, a levezető elnöknél előzetesen bejelenti, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb képviselői megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.
b) Felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében és a különböző vizsgálatokban.
c) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrzi.
d) Kapcsolatot tart a választópolgárokkal, azok szervezeteivel, önszerveződő közösségeivel.
e) Olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét.
(2) Ha a települési képviselő az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, első alkalommal a polgármester - polgármester esetén az alpolgármester - felszólítja a kötelezettsége teljesítésére 15 napos határidő megállapításával. A határidő elmulasztása esetén, illetve ismételt kötelezettségszegés esetén az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület az érintett képviselő következő havi tiszteletdíját egyszeri 10 %-os mértékben csökkentheti.
(3) A települési képviselőt, amennyiben a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, első alkalommal a polgármester - polgármester esetén az alpolgármester - figyelmezteti, minden további esetben a következő havi tiszteletdíjának egyszeri 10 %-os mértékű levonására kerül sor.
A képviselő-testület ülésének rendje
34. § Az ülés rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester, a levezető elnök gondoskodik, aki a következő intézkedést teheti meg:
a) Figyelmezteti a képviselő-testület azon tagját, illetve azt a tanácskozási joggal résztvevőt, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, sértő, rágalmazó kifejezést használ, vagy az üléshez méltatlan egyéb magatartást tanúsít. Eredménytelen figyelmeztetés esetén a képviselő-testület ülését meghatározott időre - legfeljebb 60 percre - félbeszakíthatja, vagy szünetet rendelhet el.
b) Az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita lezárását indítványozza.
c) A hozzászólások időtartamának korlátozását indítványozza.
d) Tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb hatvan percre.
e) A tanácskozás folytatását akadályozó nem várt rendkívüli körülmény, így különösen áramszünet, rosszullét, baleset, természeti katasztrófa bekövetkezésekor, vagy túl hosszúra nyúlt ülés miatt az ülést meghatározott időre félbeszakítja; ez esetben az ülés folytatásáról három napon belül, a képviselők értesítésével, gondoskodnia kell.
35. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén azok, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek, a hallgatóság és a meghívott vendégek, a számukra kijelölt helyen foglalnak helyet.
(2) A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés rendjét, méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb öt percben, ha arra a polgármester, levezető elnök engedélyt ad.
(3) A tanácskozás rendjének, méltóságának megzavarása esetén a polgármester, levezető elnök rendreutasítja a hallgatóként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácskozóterem elhagyására kötelezi, szükség esetén karhatalom igénybevételével.
36. § A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni nem lehet.
Együttműködés a lakossággal, lakossági fórum
37. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.
(2) A lakosság társadalmi szervezetével, önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendelet szerint, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésén.
(3) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok, akciók ismertetése, egyeztetése
b) a lakosságnak a közügyek intézésébe történő bevonása, a jogalkalmazási tapasztalatok megvitatása.
(4) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester lakossági fórumot hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.
(5) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 15 nappal, hirdetményt kell közzétenni az önkormányzat hirdetőtábláján és honlapján. A hirdetményt meg kell küldeni azoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik egyébként a képviselő-testület ülésére szóló meghívót is megkapják.
(6) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, vezeti. Lebonyolítására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
(7) A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester, a levezető elnök és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az önkormányzat irattárában kell elhelyezni.
(8) A lakossági fórumon elhangzottakról, az ott született állásfoglalásokról és felmerült véleményekről a polgármester szóban - szükség szerint írásban - tájékoztatja a képviselő-testületet annak következő soros ülésén.
Záró rendelkezések
38. § (1) Jelen rendelet 2019. szeptember 25-én 16 óra 45 perckor lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével együtt hatályát veszti Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.21.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Tájékoztatás az előzetes hatásvizsgálat eredményéről
1.1. a tervezett önkormányzati rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatása, így különösen
1.1.1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
1.1.2. környezeti és egészségi következményei:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
1.1.3. adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
1.2. az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
1.3. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
Kelt: ………………………….
………………………………………………
az előzetes hatásvizsgálatot végző aláírása
1. Indokolás a rendelet-tervezethez
2.1. Az önkormányzati rendelet megalkotásának
2.1.1. társadalmi oka és célja:
2.1.2. gazdasági oka és célja:
2.1.3. szakmai oka és célja:
2.2. A jogi szabályozás várható hatása:
2.3. A javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangja:
2.4. A javasolt szabályozás esetében a Jat. 20. § -ában nevesített eljárás lefolytatása kötelező-e? igen/nem*
2.5. Amennyiben igen, az előzetes bejelentési eljárás befejeződött-e?
Kelt:
………………………………………….
aláírás
2. melléklet
1. függelék
A 10. § a Nyírkércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.