Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VIII.2.) önkormányzati rendelete

a település közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2018. 09. 26

Magyarnándor Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006. (VIII.2.) önkormányzati rendelete

a település közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

2018.09.26.

Magyarnándor Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésnek felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdésében valamint az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet 4. §.(3) bekezdésében foglaltak értelmében a következő rendeletet alkotja.

I.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

A rendelet hatálya

(1) Jelen előírások hatálya Magyarnándor közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni a hatályban lévő országos rendeleteknek és hatósági előírásoknak, a vonatkozó hatályos rendelkezéseknek és szabványoknak, valamint jelen rendeletnek és szabályozási tervnek megfelelően szabad.
(3) Jelen helyi építési szabályzat csak a mellékelt M=1: 2000 Magyarnándor - Belterület Szabályozási Terv” c. és M=1:10000 méretarányú „Magyarnándor – Külterület Szabályozási Terv” tervlappal (továbbiakban Szabályozási terv) együtt érvényes.

2. §

Az előírások alkalmazása

(1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal)
b)a szabályozási vonalat,
c) területfelhasználási egység határát,
d) az építési övezetek paramétereit és határát,
e) a közutak és közművek védőtávolságait, valamint a
f) a közterületek kialakítására és használatára,
g) a telepítendő fasorokra,
h)azerdősávokra,
i) a környezetvédelemre és a
j)a régészeti emlékek védelmére vonatkozó előírásokat.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett elemek tájékoztató jellegűek, ezért a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatók.

3. §

A terv területének felhasználása

(1) A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően
- beépítésre szánt területekre, és
- beépítésre nem szánt területre tagolódik.
(2) Beépítésre szánt területek:
- Lakóterület, ezen belül
-Falusias lakóterület (Lf)
- Kertvárosias lakóterület (Lke)
- Vegyes terület, ezen belül
- Településközpont vegyes terület (Vt)
- Gazdasági terület, ezen belül
- Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
- Mezőgazdasági üzemi terület (Gm)
- Különleges terület, ezen belül
- Különleges – temető terület övezete (Kt)
-Különleges – sportterület (Ksp) -Különleges
– rekreációs terület (Kre)
(3) Beépítésre nem szánt területek:
- Mezőgazdasági terület, ezen belül
- Általános mezőgazdasági terület övezete (Má)
- Rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület övezete (Mgy)
- Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)
- Zöldterület övezete, ezen belül
- Közpark övezete (Zkp)
- Kelecsényi kastély zöldterület övezete (Z-K)
- Erdőterület, ezen belül
- Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete (Eg)
- Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdők övezete (Ev)
- Vízgazdálkodási terület, ezen belül
- Patak medre és partja (V-p)
- Tó területe (V-t)
- Közlekedési és közműterület, ezen belül
- Közlekedési - közúti terület övezete (Köu)
- Közlekedési - vasút terület övezete (Köv) besorolásúak.
(4) Az egyes övezeteket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, művelni, azokon építési tevékenységet folytatni.

4. §

A tömb- és telekalakítás általános szabályai

(1) A község belterületén építési telket alakítani csak a részletes szabályozásban rögzítettek szerint, a területfelhasználási egységek övezeteinek megfelelően lehet.
(2) A szabályozási terven javasolt telekhatárok irányadó jellegűek, végleges méretüket telekalakítási tervvel kell megállapítani.
(3) A terv területén a telekalakítást a településszerkezeti tervnek megfelelően fokozatosan több ütemben lehet elvégezni. Az egyes ütemek meghatározója az építési szándékok megjelenése és a területek közművesítésének megléte.
(4) Az ütemeken belül a telektömböket a telekalakítással összhangban fokozatosan lehet kialakítani. A tömböket egymástól közterülettel vagy magánúttal kell elválasztani.
(5) Telket alakítani csak az övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyságok, az érintett ingatlanokon kialakult beépítés és egyéb jogszabályi előírások figyelembevételével lehet.
(6) Telken, földrészleten az övezeti előírások betartása mellett beépítés, telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a telek, földrészlet rendelkezik az előírt út- és közműkapcsolatokkal.
(7) Telket alakítani 8-nál több létrejövő telek esetében, csak telekalakítási tervvel lehetséges. Az építési övezetekre vonatkozó részletes szabályozás különleges esetben ennél kisebb telekszámra is előírhatja telekalakítási terv készítését.
(8) Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területeken a telekalakítás engedélyezéséről szóló határozatnak kötelezően tartalmaznia kell a telekalakításról szóló hatályos jogszabály szerint az utak és a közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére vonatkozó tájékoztatást.

5. §

Az építés általános szabályai

(1) A község területén építési engedélyt kiadni az alapközművek – víz, villany – hiányában nem lehet.
(2) A község területén építési engedélyt adni olyan területen, ahol minden közmű gerincvezetéke kiépült csak abban az esetben lehetséges, ha az ingatlan valamennyi közműre rákötött, vagy legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig ráköt. Ez esetben a használatbavételi engedély kiadásának a feltétele a rákötések közművállalatok általi igazolása.
(3) Az övezetben meghatározott méreteket ki nem elégítő telek beépítésének módját az építési hatóság meghatározhatja, és beépítését engedélyezheti, ha az épület elhelyezés és az előírt épülettávolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható.
(4) Azokban az építési övezetekben, amelyek telekméreteit az övezeti előírások meghatározzák, a megadott telekméret legkisebb mértékénél kisebb, illetve annak kétszeresénél (terület esetében négyszeresénél) nagyobb méretek esetében a beépítés módját elvi építési engedéllyel kell megállapítani.
(5) 14 m-nél keskenyebb új beépíthető telek nem alakítható ki telekalakítási eljárásban sem.
(6) A lakóépületek csak magastetős kialakításúak lehetnek, a tető hajlásszöge 300 – 450 lehet a szomszédos beépítéshez igazodva. Ettől csak indokolt esetben lehet eltérni, ha a környező beépítés erre okot ad.
(7) Amennyiben az eresz élvonala a szomszédos telekhatár irányába 1,0 m-nél közelebb benyúlik, és a tető hajlásszöge 25-nál nagyobb, a tetőt hófogósorral kell ellátni. A 10 m -nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megépíteni.
(8) Az állattartás céljára szolgáló épületek kizárólag a lakóépület mögött helyezhetők el az önkormányzat állattartási rendeletét is figyelembe véve, az önkormányzat állattartási rendeletében meghatározott védőtávolságok kötelező betartásával.
(9) Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények tekintetében jelen rendelet előírásait az állattartásról szóló külön önkormányzati rendelet előírásaival együttesen kell alkalmazni.
(10) Lakóövezetben az 1000 m2-nél nagyobb területű egyedi telkek esetén a beépítés mértékének számításánál (beépítési százalék, beépített terület) a telek 1000 m2 feletti többletterületének csak 50 %-a vehető figyelembe.
(11) Építési engedélyt csak az övezeti előírásoknak megfelelően lehet kiadni. Építési helyen belül épület (építmény) csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átépíthető. Ezek az épületek is azonban csak az építési helyen belül bővíthetők.
(12) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban), nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.
(13) Az engedélyezési eljárás során minden esetben biztosítani kell a gépjárműtárolás lehetőségét. Helyi parkolási rendelet hiányában a telken elhelyezendő gépkocsi számot az alábbiak szerint kell meghatározni:
- lakásoknál telken belül lakásonként egy-egy darab
- minden egyéb létesítménynél a mindenkor érvényes parkolásra vonatkozó rendeletben előírt parkoló-szám felfelé kerekített 50 %-át kell biztosítani, tekintettel a jellemzően kerékpáros közlekedésre és a kis távolságokra.

6. §

Beépítésre szánt területek átmeneti szabályozása az átminősítésig

(1) A (távlatilag) beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.
(2) Beépítésre szánt, de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott területen az övezeti előírások szerinti épületre építési engedélyt csak a terület belterületbe csatolását követőn lehet kiadni. A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt.
(3) A belterületbe csatolásig az ingatlan szabályos kialakítása, megfelelő közmű és útkapcsolat megléte esetén a mezőgazdasági területek beépítésére vonatkozó övezeti előírások szerint egy gazdasági épülettel beépíthető, az építési engedéllyel rendelkező épület átépíthető, bővíthető annak rendeltetésének megváltoztatása nélkül.
(4) A telekalakítás és útkialakítás vonatkozásában az új terület-felhasználáshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni. A beépítési előírásokat a mezőgazdasági terület szabályozási előírásai szerint kell megállapítani.

7. §

Engedélyhez kötött építési munkák

(1) A 46/1997 (XII. 29.) sz. KTM rendeletben foglaltakon túlmenően a településen az építési hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek közé tartoznak:
- beépítésre nem szánt területen a telek bármely határán vagy a telken belül kerítés,
- a mezőgazdasági terület övezeteiben bármely építmény,
- a település teljes közigazgatási területén az 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény vagy egyéb hirdetésű felület létesítése.
- 120 m2-t meghaladó ponyvaépítmény, amennyiben az tartósan, 30 napnál hosszabb ideig áll az ingatlanon;
- lakókocsi, konténeres épület, pavilon jellegű építmény, mobil épület, amennyiben az tartósan, 30 napnál hosszabb ideig áll az ingatlanon;
- az építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása, amely a homlokzat megjelenését, színezését, textúráját jelentősen megváltoztatja.
(2) Hirdetőberendezések és reklámok elhelyezésénél mindenkor az érvényes külön jogszabályként megalkotott önkormányzati rendelet vonatkozó előírásait kell betartani. Ennek hiányában az épületeken csak a funkciónak megfelelő, magyar nyelvű cégfelirat, reklámhordozó helyezhető el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az engedélyezési dokumentációnak.

8. §

Az élő természet védelme

(1) Magyarnándor belterületein élő fát (kivéve gyümölcsfákat) 10 cm-es törzsátmérő felett csak fakivágási engedély alapján lehet kivágni. A fakivágást szöveges indoklással, a kivágandó fák helyének, törzsátmérőjének és fajtájának feltüntetésével az építésigazgatási hatóságnál kell kérvényezni. A kivágott fákat törzsátmérő arányosan telken belül kell pótolni a fakivágást kérelmezőnek.
(2) Közterületi fakivágás esetén, amikor növényegészségügyi, közlekedésbiztonsági, vagy egyéb műszaki okból kell 10 cm törzsátmérő feletti fát kivágni (kivéve gyümölcsfák), a pótlást törzsátmérő arányosan közterületen kell elvégezni, a fakivágást kérelmező költségére.
(3) Belterületi fapótlást köz- és magánterületen egyaránt a térségben őshonos fafaj faiskolai változatainak telepítésével kell elvégezni.
(4) A „Natura 2000” területbe eső zónákban lévő gyep-legelő-rét területeken a lágyszárú növényzet és az abban élő állatvilág megőrzését lehetővé tevő módon kell a gazdálkodást folytatni.
(5) Az erdőterületeken az erdőgazdálkodást erdészeti üzemterv szerint, a termőhelyi viszonyok figyelembevételével kell folytatni.

9. §

Környezeti elemek védelme

(1) A termőföld védelméről a terület tulajdonosainak gondoskodni kell. Mezőgazdasági művelésű területeken a korszerű, korlátozottan vegyszermentes, eróziót nem lehetővé tevő talajművelési módokat kell alkalmazni. Belterületeken építés előkészítési munkák során, tereprendezéssel érintett területeken a termőföld letermeléséről, átmeneti deponálásáról, és kertrendezésnél történő felhasználásáról az építtetőnek gondoskodni kell.
(2) A mezőgazdasági területen megvalósuló építési beruházás során gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről (deponálás, elhelyezés, hasznosítás), valamint be kell tartan a földtörvény (1994. évi LV. tv.) talajvédelmi előírásait.
(3) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható.
(4) A meglévő tájsebek, felhagyott területek rekultiválásáról a tulajdonosoknak gondoskodni kell.
(5) A község jó levegőminőségének a megőrzése érdekében légszennyező emissziós pontforrások telepítése esetén az illetékes környezetvédelmi hatóságtól egyedi határérték meghatározását kell a létesítőnek megkérni és ezt az építési engedélyhez csatoltan be kell nyújtani. Bármely ipariüzemi és állattartó létesítmények bővítése, átalakítása, funkcióváltása esetén a Környezetvédelmi hatóság engedélyét ki kell kérni. A község területén az érvényes levegőtisztaságvédelmi előírások szerinti határérték meghaladását okozó emissziós forrás nem telepíthető.
(6) A talaj és talajvíz tisztaságának megőrzése érdekében a községben a szennyvízelvezetés rendszerét ki kell építeni az új beépítésű területeken is, és a belterületi vezetékes vízfogyasztókat arra rá kell csatlakoztatni.
(7) Tó, víztározó létesítése és üzemeltetése esetén a vízjogi engedélyekben foglaltak és a vonatkozó rendeletek, szabványok szerint kell eljárni.
(8) A község teljes belterülete és kertes mezőgazdasági területe csendes övezetnek minősül, ahol nappal 50 dB, éjszaka 40 dB zajterhelési határérték tartandó be.
(9) A településen a kommunális hulladékok gyűjtésének rendszerét az új beépítésű területekre is ki kell terjeszteni. A kertes mezőgazdasági területen jól megközelíthető pontokon területegységenként kell 1-1 kommunális hulladékgyűjtő konténert kihelyezni, ahonnan márciustól október végéig a hulladékot hetente el kell szervezetten szállítani.
(10) Veszélyes hulladékok keletkezésével is járó tevékenység a környezetvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján csak az érvényes országos szabályozás szerint, a gyűjtés, tárolás és elszállíttatás szabályainak betartásával engedélyezhető.
(11) Távlatban a belterületeken a szelektív hulladékgyűjtés műszaki lehetőségeit – a befogadó felkészülésével párhuzamosan – ki kell építeni.

10. §

Állattartásra vonatkozó előírások

(1) Állattartásra alkalmas építmények kialakítása csak a talaj- és vízminőség-védelemre vonatkozó jogszabályok előírásaival összhangban történhet. Az építményeket úgy kell üzemeltetni, hogy azok a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.
(2) Az állattartás részletes szabályait külön helyi rendelet tartalmazza. Az állattartást szolgáló építmények kialakítása csak a rendeletben foglalt védőtávolságok betartásával megengedett.

II.

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

BEÉPÍTÉSÉRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

11. §

Falusias lakóterületek

(1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterület övezeteiben épület csak teljes közművesítés esetén helyezhető el.
(3) A falusias lakóterület telkein elhelyezhető:
1. lakóépület,
2. mező- és erdőgazdasági építmény,
3. kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület,
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény,
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület,
7. sportépítmény.
(4) Más épület, építmény kivételesen sem helyezhető el.
(5) A falusias lakóterület övezeti tagozódása: a falusias lakóterület két építési övezetbe tartozik. Jele: Lf-1, Lf-2.

12. §

Az „Lf-1” jelű építési övezet

(1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.
(3) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.
(4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a.
(5) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.
(6) A telek legkisebb mérete 900 m2.

13. §

Az „Lf-2” jelű építési övezet

(1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.
(3) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.
(4) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a.
(5) A szintterület-sűrűség nem lehet nagyobb, mint 0,5.
​(6) A telek legkisebb mérete 750 m² lehet.

14. §

Kertvárosias lakóterület

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
1. legfeljebb négylakásos lakóépület
2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(3) A kertvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:
1. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
2. sportépítmény,
3. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A kertvárosias lakóterület övezeti tagozódása: a kertvárosias lakóterület négy építési övezetbe tartozik. Jele: Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4.

15. §

A „Lke-1” jelű építési övezet

(1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.
(2) Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.
(3) A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.
(4) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.
(5) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
(7) A telkek szintterület-sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,6.
(8) A telek legkisebb mérete nem lehet kisebb, mint 750 m².

16. §

A „Lke-2” jelű építési övezet

(1) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2) Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.
(3) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.
(4) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.
(5) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %a.
(7) A telkek szintterület-sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,6.
(8) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 900 m².

17. §

A „Lke-3” jelű építési övezet

(1) Az építési telkeken az épületek ikres beépítési módon helyezhetők el.
(2) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.
(3) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.
(4) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(5) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
(6) A telkek szintterület-sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,6.
(7) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 450 m².

18. §

A „Lke-4” jelű építési övezet

(1) Az építési telkeken az épületek szabadonálló módon helyezhetők el.
(2) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.
(3) Egy telken legfeljebb négy lakás helyezhető el.
(4) Az építménymagasság max. 6,0 m lehet.
(5) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.
(7) A telkek szintterület-sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,6.
(8) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 1200 m².

19. §

A településközpont vegyes területre vonatkozó általános előírások

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el:
1. lakóépület, legfeljebb két lakással
2. igazgatási épület;
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
4. nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület;
5. egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület;
6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el.
(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára; 2. közműpótló építmény;
3. állattartás céljára szolgáló építmény.
(4) Az oktatási, kulturális, egyházi, egészségügyi és szociális épületek telke körül 50 m-es védőterületen belül állattartó építmény, zajos, bűzös tevékenységgel járó funkció nem létesíthető.
(5) A területen az építési engedélyezési terv részeként kötelezően el kell készíteni:
- kertépítészeti tervet, amelynek tartalmaznia kell a környező közterületek kialakítását is, m = 1: 200,
- burkolatok, parkolók tervét, a csapadékvíz elvezetésének megoldásával,
- térvilágítási tervet.

20. §

A településközpont vegyes terület övezeti tagozódása

(1) A vegyes terület, ezen belül a településközpont vegyes terület három építési övezetbe tartozik. Jele: Vt-1, Vt-2, Vt-3.

21. §

A „Vt-1” jelű építési övezet

(1) Vt-1 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
(2) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 1500 m2.
(3) Az építési övezet telkein az épületek oldalhatáron állóanhelyezhetők el.
(4) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 35 %.
(5) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 4,50 m.
(6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.
(7) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(8) A telkek szintterület-sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,7.

22. §

A „Vt-2” jelű építési övezet

(1) Vt-2 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
(2) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 1500 m2.
(3) Az építési övezet telkein az épületek szabadonállóanhelyezhetők el.
(4) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 40 %.
(5) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 4,5 m.
(6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 20 %-a.
(7) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(8) A telkek szintterület-sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,8.

23. §

A „Vt-3” jelű építési övezet

(1) Vt-3 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
(2) Az építési övezetben a legkisebb telekméret 4000 m2.
(3) Az építési övezet telkein az épületek szabadonállóanhelyezhetők el.
(4) Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 40 %
(5) Az övezetben az építménymagasság nem lehet nagyobb, mint 6,00 m.
(6) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 20 %a.
(7) Az övezet építési telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
(8) A telkek szintterület-sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,8.

24. §

Gazdasági terület

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.
(2) A gazdasági terület a terv területén lehet:
- kereskedelmi, szolgáltató terület,
- mezőgazdasági üzemi terület.

25. §

A kereskedelmi, szolgáltató terület övezete

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
3. igazgatási, egyéb irodaépület,
4. parkolóház, üzemanyagtöltő,
5. sportépítmény.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető:
1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

26. §

A „Gksz-1” jelű építési övezet

(1) Az építési övezet a kisebb helyigényű létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2000 m².
(3) Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.
(4) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.
(5) Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.
(6) Az övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni. A közművesítés költségei az ingatlan tulajdonosait terhelik.
(7) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 20 %-a.
(8) A telkek szintterület sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,8.

27. §

A „Gksz-2” jelű építési övezet

(1) Az építési övezet a nagyobb helyigényű gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 5 000 m2.
(3) Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.
(4) A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.
(5) Az építménymagasság min. 4,0 - max. 6,0 m lehet.
(6) Az övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni.
(7) A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %a.
(8) A telkek szintterület-sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 0,8.
(9) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kellőmértékben tagolják, elhatárolják, a nagyobb léptékű épületek látványát lehetőleg oldják, megtörjék.(10) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 10 m széles területeket. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 50 %-a.

28. §

Gm - Gazdasági terület, mezőgazdasági üzemi terület övezete

(1) Az övezet területén a mezőgazdasági műveléshez (növénytermesztés, állattenyésztés) kapcsolódó tároló, feldolgozó funkciók, mezőgazdasági géptárolás – karbantartás telepíthető, illetve tartható fenn.
(2) A terület maximum 30 %-ban beépíthető, telekterületének 20 %-a kötelezően fásított védőzöldsávként alakítandó ki.
(3) Az övezetben az építmények szabadonállóan helyezhetők el.
(4) A mezőgazdasági üzemi terület kialakítása, működtetése a lakóterületek környezetminőségét nem zavarhatja, és meg kell, hogy feleljen a környezetvédelem általános szabályainak (talajvédelem, vízvédelem, levegőtisztaság-védelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem).

KÜLÖNLEGES TERÜLET ÖVEZETEI

29. §

Kt - Különleges – temető terület övezete

(1) Az övezetbe tartozik a település temetője.
(2) Az övezetben a telek legfeljebb 5%-os beépítésével, maximum 4,5 m építménymagasságú szabadon álló épület elhelyezése engedélyezhető.
(3) Az építési övezetben csak a temetkezéshez és egyházi szertartások végzéséhez szükséges építmények helyezhetők el.
(4) A legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a.
(5) A temető szélén a hulladékgyűjtésre alkalmas konténer helyezendő ki. A parkolás a temető mellett biztosítandó.

30. §

Ksp - Különleges - sportterület övezet

(1) Az övezet területén sportpálya és a hozzá tartozó öltöző, lelátó létesülhet.
(2) A zöldfelületi borítottság kötelező mértéke minimálisan 85 %.

31. §

Kre - Különleges – rekreációs célú terület övezete

(1) Az övezetbe a sportolást és rekreációt szolgáló terület tartozik.
(2) Az övezeten belül kizárólag:
- sportolást- és testedzést szolgáló építmény,
- közösségi szórakoztató és kulturális építmény,
- kereskedelmi vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület
helyezhető el.
(3) Az övezet teljes területén – a beépítettségbe be nem számítva – elhelyezhető a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló műtárgy és építmény (kertészeti építmény, pergola, sétaút, játszótér, stég, pihenő terasz, nyitott csónaktároló stb.).
(4) Az övezet területének min. 40 %-át biológiailag aktív zöldfelületként kell kialakítani.
(5) Az építési engedélyezési dokumentáció kötelező elemeként zöldfelületrendezési – kertépítészeti tervet kell készíteni.
(6) Az övezeten belül épület csak teljes közművesítéssel létesíthető. A szennyvízkezelés megoldására a csatornahálózatra történő csatlakozás, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható.

III.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

​32. §

Zkp – Zöldterület övezete

(1) A Zkp övezetbe tartozó zöldterületeken csak közösségi célokat szolgáló rendezvényterület, közkert, közpark, játszótér, pihenőterület létesíthető. A fásított zöldfelületek aránya legalább 50 %, a növényzettel borított területek összes, telekterületre vetített aránya 70 %-nál kevesebb nem lehet. Az övezet területén kialakított növényzet ápolásáról az Önkormányzatnak kell gondoskodni.
(2) A kötelező fásítottság minimális mértéke 100 m2-ként 1-1 lombhullató, vagy örökzöld fa.

33. §

Z-K – Kelecsényi kastély zöldterület övezete

(1) A Z-K övezetbe tartozó Kelecsényi kastély területén a meglévő értékes faállomány megőrzéséről a tulajdonosoknak kell gondoskodni. Az övezet területein pihenőhely, játszóhely, emlékmű helyezhető el. Átalakítás – átépítés esetén a kastélykertre kertépítészeti terv készítendő és hagyandó jóvá.
(2) A zöldfelületi borítottság 70 %-nál kisebb nem lehet.
(3) A kötelező fásítottság minimális mértéke 510m2-ként 1-1 lombhullató, vagy örökzöld fa.

34. §

Erdőterület övezete

(1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.
(2) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást az 1996. évi LIV. törvényben meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.
(3) Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)
- gazdasági (Eg),
- védelmi (Ev)
rendeltetésű övezetekbe tartozik.

35. §

Eg - Gazdasági célú erdő övezet

(1) Gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek a következő feltételekkel helyezhetők el.
(2) Az övezet területén a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken maximum 0,01% beépítettséggel elhelyezhető az erdőgazdálkodást, illetve a turizmust kiszolgáló építmény.
(3) Maximális épületmagasság 4,5 m.
(4) Az erdőterület karbantartását-művelését erdészeti üzemterv alapján, az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények szerint, a termőhelyi adottságok figyelembevételével kell végezni. Az erdőművelési terv kidolgozásánál az 5,0 ha-t meghaladó összefüggő területek tarvágását kerülni kell, törekedni kell az ökológiai viszonyok fenntartása szempontjából kedvezőbb, örök-erdő típusú művelési módok alkalmazására. Az erdők felújítása során az őshonos fafajokat (cseres – tölgyes) kell telepíteni.

36. §

Ev - Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdők övezete

(1) Az övezetbe a talaj-, víz-, zaj-, illetve levegőtisztaság-védelmi célú erdőterületek tartoznak.
(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.
(3) A már korábban, engedéllyel beépített telkek épületeinek átalakítása csak a beépítési százalék és építménymagasság növelése nélkül lehetséges.
(4) Védelmi rendeltetésű erdőövezetben az OTÉK 32. §-a szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

37. §

Mezőgazdasági területek

(1) 1 A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra engedély nélkül felhasználni nem lehet, azon a művelési ágnak megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) Mezőgazdasági területen építménynek nem minősülő, ott tartózkodás vagy tárolás céljára szolgáló zárt objektumok (pl. konténer, lakókocsi, járműszekrény) nem helyezhetők el.
(4) A mezőgazdasági területek a tájjelleg, tájhasználat, tájképi és környezetvédelmi érzékenység, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:
1. általános mezőgazdasági terület övezete (Má),
2. rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület övezete (Mgy).

38. §

Má - Általános célú, szántó és gyümölcsös művelési ágba tartozó mezőgazdasági terület övezete

(1) Általános mezőgazdasági terület övezetébe (Má) jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek (szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények) tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.
(2) Az övezet területén 2500 m2-t meghaladó telken a mezőgazdálkodást szolgáló gazdasági épület; 6000 m2 telekterület felett a gazdasági épületeken kívül lakóépület helyezhető el.
(3) A maximális beépíthetőség 3 %.
(4) Az övezet területén a termőterület megműveléséről, a termőtalaj termőértékének megőrzéséről a tulajdonosnak gondoskodni kell.

39. §

​

Mgy - Rét-gyep-legelőgazdálkodású mezőgazdasági terület

(1) Az övezet területén 15.000 m2-t meghaladó telken maximum 2 %-os beépítettséggel, maximum 300 m2-en 4,5 m épületmagassággal a gyep-rét-legelőgazdálkodást szolgáló építmény elhelyezhető.
(2) A gyep-rét-legelő gazdálkodás, illetve a vizes élőhely (nádas – mocsár) az övezet területén fenntartandó, arról a tulajdonosnak gondoskodni kell.

40. § Mk - Kertes mezőgazdasági terület

(1) Az övezet területén a kertgazdálkodást szolgáló és a helyben tartózkodást lehetővé tevő építmények helyezhetők el. A maximális beépíthetőség 3 %.

(2) Az övezet területén a kialakult kertgazdálkodási művelést (szőlőskert, gyümölcsös, zöldséges), legalább a telekterület 70 %-án fenn kell tartani a táji arculat megvédése érdekében.

41. §

V-p - Vízgazdálkodási terület övezet

(1) A vízgazdálkodási övezetbe tartozik:
- a felszíni vízfolyások (patak) medre és partja (V-p).
(2) A vízgazdálkodási övezet vízzel nem borított területét gyepterületként kell fenntartani és kezelni.
(3) A vízgazdálkodási övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos.
(4) A felszíni vízfolyások medre és partja a helyi szintű ökológiai folyosók része. A potenciális vizes élőhelyek fennmaradását biztosítani kell.
(5) A felszíni vízfolyások part élétől számított 6 m-es sávja nem beépíthető terület.
(6) Az övezet területén építmények nem helyezhetők el.
(7) Gondoskodni kell a csapadék- és a belvíz elvezető rendszerek (övárkok, átereszek, természetes vízfolyások medrei) megfelelő állapotban tartásáról, tisztításáról.

42. §

V-t - Tervezett vízgazdálkodási terület (tó)

(1) A tervezett tó létesítéséhez vízjogi engedély beszerzésére van szükség. A tó partjának megközelíthetőségét a közhasználat és a karbantarthatóság érdekében biztosítani kell. A tó partján tervezett funkciók csak a parkolás egyidejű biztosításával telepíthetők.

43. §

A közlekedési és a közmű területekre vonatkozó előírások

(1) A közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterületen csak a közlekedést, illetve az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények helyezhetők el.
(3) A település területén közlekedési műtárgyakat és közműlétesítményeket elhelyezni csak a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint lehet.

44. §

Közlekedési területek

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:
- KÖu jelzésű közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények, valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak.
(2) A település igazgatási határán belül kialakítandó új utak esetében a következő szabályozási illetve kisajátítási szélességeket kell betartani:
- új helyi gyűjtőutak min. 22 m
- új helyi kiszolgáló utak (lakóutcák) min. 10 ill. 12 m
- új kerékpárutak min. 3 m
- új gyalogutak min. 3 m
(3) A teljes közigazgatási területen újonnan kialakítandó utak esetében az ÚT-2-1.201:2004 számú útügyi műszaki előírásokat kell betartani.
(4) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a) KÖu-1 országos mellékút, települési főút
Szabályozása:
1. belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerint
2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet
elválsztó határvonal – a meglévő jogi határokkal
- az út építési területe min. 30 méter
- az út védőtávolsága 100 méter
b) KÖu-2 helyi gyűjtőút
Szabályozása:
Belterületen új út építése esetén min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.
c) KÖu-3 kiszolgálóút
Szabályozása:
Méretezés nélküli minimális szélessége új út építése esetén 12 méter, illetve a szabályozási terv
szerinti érték.
d) KÖu-4 kiemelt külterületi kiszolgálóút
Szabályozása:
- Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határ-
vonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter.
- Az út építési területe minimum 12 méter.
- Az út védőtávolsága 25 méter.
(5) A meglévő és a tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.
(6) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges fogalom meghatározásokat a HÉSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(7) A közterületek, parkolók kialakítása engedélyköteles tevékenység.
(8) Telkek vagy épületek megközelítésére magánutat akkor lehet kialakítani, ha a magánút – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – legalább a gyalogos forgalom számára közhasználat céljára átadott területként – és a közterületekre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.
(9) Magánút kialakításakor a szabályozási vonal átalakul telekhatárrá. Hálózati szerepet betöltő útszakasz nem alakítható ki magánútként. A magánút szabályozási szélessége minimum 8,0 méter.
(10) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja.
(11) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(12) A tervezett utak megépítését a kijelölt helybiztosítással kell lehetővé tenni.
(13) A tervezett utak helybiztosításának területén építmények csak ideiglenes engedéllyel és kártérítési igény nélkül építhetők.
(14) Közutak védőterületén:
- belterületi főút mentén, annak tengelyétől számított 100 m-es - távolságon belül építmény csak a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el,
- országos közutak mentén külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren belül építmény csak a közút kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el.
(15) A funkciókhoz szükséges parkolóhelyeket az építési telkeken belül kell kialakítani és fenntartani, az OTÉK előírásainak megfelelően.
(16) A telken belül nem kielégíthető parkolást az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(17) A gépjármű várakozó helyeket az OTÉK 42. §-ban foglaltaknak megfelelően, azaz
- lakófunkció esetén lakásonként,
- kereskedelmi egység árusítóterének 0–100 m2-ig minden megkezdett 10 m2, e fölött pedig minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
- vendéglátóegység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),
- igazgatási, ellátó, szolgáltató építmény főhelyiségeinek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után,
- raktározási egységek raktárhelyiségeinek minden megkezdett 500 m2-e után,
- egyéb épületek, rendeltetési egységek főhelyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után
legalább egy személygépkocsi elhelyezéséről gondoskodni kell.
(18) A parkolókat fásítottan kell kialakítani, 4 parkolóhelyenként 1 db nagy lombkoronát növelő fát szükséges ültetni.
(19) Az önkormányzati kezelésben lévő külterületi földutak karbantartását rendszeresen el kell végezni.
(20) Vasút védőterületén a vasútvonal szélső vágányától mért 50 méteren belül lakóépület nem helyezhető el.

45. §

Közműellátás, közmű létesítménye

(1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) Közművek és biztonsági övezetük számára helyet közterületen, vagy közműterületen kell kijelölni, ettől eltérő esetben, ha egyéb ágazati előírás azt nem akadályozza, szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani (víznyomásfokozó, szennyvíz átemelő stb.).
(5) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(6) Épületekre építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(7) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.
(8) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(9) A terület feltárását szolgáló új utak nyitásánál, útrekonstrukciónál a közművek egyidejű kiépítéséről - a terület előközművesítéséről - gondoskodni kell. Közműfektetésre a közös közműárkos közművesítés javasolt. A közműparamétereket a távlati maximális – a terület max. beépítésének a megvalósulása esetén várható - igények alapján kell meghatározni. A meglevő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Mindennemű építési tevékenységnél Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a település képi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. (Telephelyen belül is a vezetékek földalatti elhelyezése javasolt.)
(12) A területen vezetett nyomvonalas felszíni és földalatti vezetékekre és létesítményekre vonatkozó biztonsági övezeteket be kell tartani:
- villamosmű biztonsági övezete - (1/1984.(VIII. 22.) IpM sz. rendelet),
- nagynyomású olajvezetékek, gázvezetékek és gázfogadó állomás védőtávolsága (1/1977 (IV.6.) NIM rendelet),
- hírközlő berendezések védőövezete.
(13) Az utak közvilágítását és a telkek térvilágítását összehangoltan kell megvalósítani.
(14) A tervezett villamos energia- (kisfeszültség., közvilágítás) és a távközlési hálózat építése az utakfásítási, növénytelepítési lehetőségének biztosítása érdekében csak földkábeles fektetéssel kivitelezhető.
(15) A tervezési terület vezetékes gázellátására középnyomású földgázhálózat építendő, telkenként gáznyomás-szabályozók elhelyezéséről kell gondoskodni. A nyomásszabályozók esztétikus elhelyezését és szükséges védelmét biztosítani kell.
(16) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. A közcsatornába kizárólag a 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelettel módosított 3/1984.(II. 7.) OVH rendelkezés előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. Vonatkozik ez a zárt szennyvíztározóból elszállított szennyvízre is.
(17) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba abban az esetben vezethetők, ha az 1/2004. (II. 6.) KvVM rendelettel módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés előírásait teljesítik.
(18) A vízfolyások rendezése során kizárólag környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszerek alkalmazhatók. A medrek burkolása, kiegyenlítése tilos, a vízfolyások természetes állapotát meg kell őrizni.
(19) A település területén újonnan beépítésre kerülő területeinek oltóvíz ellátottsága biztosított legyen, legalább 200 méterenként földfeletti tűzcsap legyen telepítve, s a vízszerzési helyek tűzoltójárművekkel megközelítheőek legyenek.

46. §

Víziközművek

(1) Lakóházra építési engedély a település teljes területén csak akkor adható, ha a vezetékes ivóvízellátás biztosítható.
(2) Új épületek kizárólag abban az esetben helyezhetők el, ha a szennyvizek közcsatornába való bekötése biztosítható.
(3) A telken belül képződő tiszta csapadékvizeket lehetőség szerint telken belül kell elszikkasztani
(4) Az olajos szennyeződésnek kitett burkolt közlekedési felületekről - a telken belüli nagyobb parkolókból is - lefolyó csapadékvizeket benzin- és olajfogón keresztül lehet csak a csapadékcsatornába; árokba vezetni. A hordalékkal szennyezett csapadékvizeket a telken beIül létesítendő hordalékfogókban kell megtisztítani.
(5) A csapadékvizek felfogására és elvezetésére szolgáló nyílt árkokat rendszeresen tisztítani kell.
(6) Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szennyvizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
(7) A gazdasági területen keletkező, a megengedettől eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.), a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.
(8) Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.

47. §

Energiaközművek

(1) Új villamos-energia - közép- és kisfeszültségű, közvilágítási - hálózatokat építeni csak földkábeles módon szabad.
(2) Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor elhelyezésére engedély nem adható. Oszlopsorral terhelt utcában új villamos-energia vagy hírközlő hálózat már csak kábelbe fektetéssel engedélyezhető.
(3) Az esetlegesen telepítendő villamosenergia-átalakító és –elosztó berendezések és más építmények közötti elhelyezési távolságok feleljenek meg a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 3. számú melléklet II. fejezetében előírtaknak.
(4) A villamos légvezeték nyomvonalának tervezésénél a 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet előírásait szükséges figyelembe venni a villamosművek biztonsági övezetére tekintettel.
(5) A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközép-nyomású vezeték esetén 5-5 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 4-4 m, a kisnyomású vezetéké 2-2 m.
(6) A gázelosztás középnyomású, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.
(7) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

48. §

Hírközlés

(1) Az ország teljes területén a mikrohullámú összeköttetés biztosítása szükséges, Antenna Hungária Rt-vel egyeztetett magassági korlátozás betartandó.
(2) A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

49. §

Védőtávolságból adódó építési korlátozások külterületen ill., beépítésre nem szánt területen

(1) Országos közutak mentén 50-50 m védőtávolság érvényes.
(2) Nagylétszámú állattartó telepek (41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerint) telekhatárától 300 m-en belül lakóépület nem létesíthető.

IV.

ÉRTÉKVÉDELEM

50. §

Műemléki védettség

(1) A település területén a műemléki védelemben részesített létesítményekkel kapcsolatban a kulturális örökség védelméről szóló törvény (2001. évi LXIV. tv.) előírásait kötelező betartani.
(2) Műemléki védettség alatt álló épületek jegyzékét a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Műemléki területen, védett műemléken, annak telkén minden építési tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével történhet.
(4) A műemléki környezet határa: a műemlékekkel határos (szomszédos) és a műemlékekkel szemben lévő utcaszakaszok túloldalán lévő épületek.

51. §

Az épített környezet értékeinek védelme

(1) A Szabályozási Terven lehatárolt területeket, az ott meghatározott telkeket helyi védettség érinti, melyről részletesen a vonatkozó önkormányzati értékvédelmi rendelet rendelkezik.
(2) A település közigazgatási területén található, helyi védettségű épületek jegyzékét a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(3) A Szabályozási Tervben helyi védettségű építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:
a) Védett építmény bontása csak a helyi védelem megszüntetése után engedélyezhető.
b) Az épületek felújítása esetén utcai homlokzati eredeti állapotukban állítandók helyre.
c) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglévő épülettel összhangban kell kialakítani.
d) Védett építményen közművezeték, klímaberendezés, parapetkonvektor, szabadon álló fémlemez kémény és hírközlési egység a homlokzat látható részén nem helyezhető el.

52. §

​

A település régészeti területei

(1) A 2001. évi LXIV. törvény 11. §-a alapján a régészeti lelőhelyek ex lege, a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
(2) A régészeti érdekű területek esetében bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt készüljön a területre vonatkozó régészeti állapotfelmérés (ennek módszere a régészeti terepbejárás), amely meghatározza, hogy a tárgyi területen szükség van-e régészeti beavatkozásra.
(3) Régészeti állapotfelmérés hiányában a régészeti érdekű területeken minden egyes építkezéshez régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. Ezen régészeti szakfeladatok elvégzésére – a 2001. évi LXIV. törvény 19. § (3) bekezdése értelmében a beruházó költségére – a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult.
(4) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a 2001. évi LXIV. törvény 63. §. (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) szakhatóságként meg kell keresni.
(5) A 2001. évi LXIV. törvény 22. §.-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen(!) fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében szerződést kell kötnie a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezettel (Salgótarján, Múzeum tér 2.).
(6) A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságával.
(7) A 2001. évi LXIV. törvény 24. §-a értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumát (Szécsény, Ady Endre u. 7.)
(8) Régészeti érdekű területen az adott, esetlegesen régészeti lelőhelyet érintő bármilyen építési, közműfektetési tevékenység kapcsán, már a tervezési fázisban szükséges az illetékes szakhatóság (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal), valamint a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet megkeresése.
(9) Magyarnándor közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

V.

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

53. §

A településrendezési feladatok megvalósítását

biztosító sajátos jogintézmények

(1) Az önkormányzatot az alábbi célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti meg:
- lakóterület fejlesztés érdekében,
- településközponti vegyes területek fejlesztése érdekében,
- gazdasági területek fejlesztése érdekében,
- a belterületi zöldterületi rendszer fejlesztése érdekében,
- a közlekedés és parkolás javítása érdekében,
- a települési értékek megóvása, a települési értékvédelem érdekében,
- a környezeti és természeti értékek megóvása érdekében.
(2) A közérdekből történő kisajátítási és korlátozási kártalanítás mértékét a hatályos magasabb rendű jogszabályok alapján a megyei közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg a kártalanítási eljárás során.

54. §

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

(1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) Az (1) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet.
(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

VI.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55. §

A rendelet hatálybalépése

(1) Jelen rendelet 2007.január 1-n lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a jelen rendeletben szabályozott területre vonatkozó korábbi előírások érvényüket vesztik.
(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) A rendelet melléklete a szabályozási tervlap.
1

Módosította a 7/2018. (IX.26.) Hatályos: 2018. IX.26-tól