1. Bevezető rész

Bárna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megjelölt feladatkörében eljárva, foglaltak alapján a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja:

II. Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Bárna Községi Önkormányzat

Székhelye: 3126 Bárna, Petőfi út 23.

(2) Az önkormányzat működési területe: Bárna község közigazgatási területe

(3) Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

Mátraszelei Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 3142 Mátraszele, Szabadság út 65.

(4) Az önkormányzat közigazgatási területének leírását az 1. számú függelék tartalmazza.

(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatala, a jegyző, továbbá társulás látja el.

III. Feladatok és hatáskörök

2. §

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat. Az önkormányzat szakfeladatainak felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42.§ szabályozza.

(3) Az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, a jegyző hozhat. A képviselő-testület által a polgármesterre, a társulásaira átruházott hatásköröket a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.

IV. A képviselő-testület működése

3.  §

      (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők, a meghívottak legalább 3 nappal az ülés előtt megkapják. A meghívóknak tartalmazni kell az ülés időpontját, helyét, a tervezett napirendi pontokat és azok előterjesztőit. A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztések írásbeli anyagát, tájékoztatót és határozati javaslatot. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot kell írásban csatolni a meghívóhoz.

      (2) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a polgármester az (1)-(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően is összehívhatja a képviselő-testület ülését (rendkívüli ülés). Ez esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a testületet tájékoztatni kell. Rendkívüli ülés összehívása esetén az ülés helyét, idejét, a tárgyalandó napirendeket közölni kell.

(4) A képviselők legalább egynegyedének vagy a bizottságnak, valamint a kormányhivatal vezetőjének az összehívás indokát is tartalmazó indítványra a polgármester 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

   (5) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

      (6) A képviselő-testület határozat hozatalához szükséges létszáma:

           a) egyszerű többséghez kötött döntéshozatal esetén a jelenlevő képviselők több mint a fele,

          b) minősített többséghez kötött döntéshozatal esetén: a megválasztott képviselők több, mint a fele, azaz négy fő.

A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció

4. §

(1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselőt megillető tiszteletdíjról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

5. §

(1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen, a napirendi pontok tárgyalását követően szóban vagy írásban kérdést tehet fel vagy interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az önkormányzati bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz.

(2) Az interpelláció: olyan felszólalás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, vagy az az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet határkörébe tartozik.

Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is.

(3) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.

(4) Az interpelláció, kérdés tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló, kérdést feltevő képviselőt is. A képviselő-testület az interpelláció, kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízható a polgármester, vagy valamely bizottság is.

(5) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban kell választ adni. Az így megadott válasz másolatát minden képviselőnek meg kell küldeni, elfogadásáról pedig a következő ülésen kell dönteni.

(6) Az önkormányzati ügyben átruházott hatáskörben hozott polgármesteri, bizottsági döntés felülvizsgálatát a képviselő írásban kezdeményezheti. A kezdeményezést a képviselő-testület ülését megelőzően kell benyújtani. A kezdeményezést a képviselő-testület a napirendi pontok után tárgyalja meg, annak elfogadásáról, elutasításáról egyszerű szótöbbséggel határoz.

6. §

Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén szóban, vagy azt megelőzően szóban vagy írásban, rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát kezdeményezheti. A kezdeményezésben meg kell jelölni a szabályozás főbb elemeit.

7. §

(1) A képviselő

  - köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

  - köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

  - köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

  - köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

  - köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.

(2) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját egy havi időtartamra megvonja.

(3) A döntéshozatalnál a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség esetén a tiszteletdíj megvonás azon képviselőtől történik, aki legkésőbb a vita lezárása után, érintettségét nem jelzi.

(4) A képviselő-testületi, bizottsági ülésen való részvétel elmulasztása esetén a tiszteletdíj megvonás azon képviselőtől történik, aki a képviselő-testület vagy a bizottság soron következő rendes vagy rendkívüli üléséről igazolatlanul távol marad. Ismételt igazolatlan távolmaradás esetén a megvonás újra megállapítható.

(5) A távolmaradás okát az érintett - rendkívüli ülés kivételével - az ülés előtt legalább 2 nappal a polgármesternek, a bizottság elnökének írásban, telefax vagy email üzenet, előre nem látható rendkívüli esetben telefon útján jelezheti.(6) Amennyiben az önkormányzati képviselő az ülésről történő távolmaradását a (5) bekezdésben leírtak szerint előzetesen nem jelzi, úgy távolmaradása igazolatlannak minősül.

8. §

(1) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati tikot, üzleti és magántitkot, titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. A titoktartási kötelezettség a megbízatás lejárata után is fennáll.

(2) A titokvédelem biztosítása a képviselő-testület ülését vezető polgármesterre, alpolgármesterre, a bizottsági ülések során a bizottság elnökére hárul.

A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

9. §

(1) A képviselő-testület szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselő-testületi ülés helye általában a Bárnai községháza (Bárna, Petőfi út 23.)

   A testületi ülés időpontját, helyét és napirendjét a jegyző az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján és az           önkormányzat honlapján teszi közzé.

10. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános, zárt ülés eseteit az Mötv. 46. § (2) bekezdése szabályozza.

(2) Nyilvános ülésen az érdeklődő állampolgárok elhelyezését a községházán kell biztosítani. Amennyiben az érdeklődők száma azt igényli, a polgármester dönthet úgy, hogy a képviselő-testület ülése a jelenlevők befogadására alkalmas helyiségben (kultúrház) kerül megtartásra.

(3) Ha az érintett kérésétől függ a zárt ülés tartása, az érintett nyilatkozatát a képviselő-testületi ülést megelőzően írásban vagy a képviselő-testületi ülésen szóban teheti meg. Az érintett legkésőbb az ügy tárgyalásának megkezdéséig kérheti zárt ülés tartását. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az érintett kérésére a testület zárt ülést tart.

(4) Zárt ülés tartása esetén – a hatósági ügyeket kivéve – a képviselő-testület döntését nyilvános ülésen ismertetni kell.

(5) Az Mötv 46.§ (2) bekezdés c) pontjával összefüggésben a nyilvános tárgyalás akkor sért üzleti érdeket: ha az önkormányzat vagy a napirenddel érintett személy vagy szervezet gazdasági tevékenységhez kapcsolódó olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

Az ülések tervezése, előkészítése

11. §

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a:

   a)   képviselő-testület tagjait

   b)   a nemzetiségi önkormányzat elnökét

   c)   jegyzőt

   d)  előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához

   e)   a bizottság nem képviselő-tagját, ha feladatkörét érinti

   f)   helyi szervezetek képviselőit, ha tevékenységi körüket érinti

  g)  az önkormányzat könyvvizsgálóját az őt érintő; az önkormányzati intézmények vezetőit az adott intézményt, illetve az intézmények egészét érintő napirend tárgyalásához; az önkormányzat részvételével működő gazdálkodó szervezetek vezetőit az őket érintő napirendhez;

  h)   akinek a meghívását polgármester vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja;

  i) azoknak az önszerveződő közösségeknek a vezetőit, amelyeknek a jelenléte egy adott napirendi pont megtárgyalásához szükséges,

    j)     akiket az egyes napirendi pontok tárgyalásához a polgármester, vagy a jegyző megjelöl;

    k)   akiknek jelenlétét - az említetteken túl - jogszabály kötelezően előírja.

2. A d-k.) pontban megjelölteket a meghíváshoz kapcsolódó napirendi pontoknál illeti meg tanácskozási jog.

Az előterjesztések

12. §

(1) Előterjesztésnek minősülnek azok a képviselő-testület napirendjéhez kapcsolódó anyagok, amelyekben a képviselő-testület döntése szükséges. A döntéshez nem kötött anyagok tájékoztatók.

(2) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez az önkormányzati képviselő, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzat társulása, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző.

(3) Az előterjesztés írásban, vagy szóban kerülhet benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester dönt az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztásáról. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben előterjesztés kizárólag írásban nyújtható be.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

     - tárgy pontos meghatározását,

     - annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született,

     - a tárgykört rendező jogszabályokat,

     - a kialakult helyzet elemzését, a meghozandó döntés indokainak bemutatását.

     - az előterjesztés készítésében résztvevők körét.

     - a döntési javaslatot, az (esetleges) alternatív döntési javaslatokat

     - a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a határidő megjelölését. 

A képviselő-testületi ülések vezetése

13. §

(1) A testületi ülés megkezdése előtt a polgármester megállapítja a határozatképességet, és annak fennállását folyamatosan vizsgálja.

(2) Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg. Ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor – amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható – tárgyalási szünetet rendel el legfeljebb 30 perces időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható, ha a határozatképesség helyreáll. Ha a határozatképesség rövid időn belül nem biztosítható, a polgármester az ülést bezárja, vagy elnapolja. Határozatképtelenség esetén az ülést ugyanazon napirend tárgyalására 8 napon belüli időpontra ismét össze kell hívni, ismételt határozatképtelenség esetén is ugyanígy kell eljárni.

(3) A napirendi pontok elfogadásánál a témákat egyenként megnevezve, együttesen kell szavazásra feltenni.

(4) A polgármester ülésvezetésre vonatkozó jogosítványai:

      a. Napirendi pontonként nyitja és vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

      b. Korlátozza a hozzászólások időtartamát, lezárja a vitát, amennyiben az a napirendi pont érdemi tárgyalást már nem szolgálja.

   c. Megadja a szót vagy megvonja, megtagadja a szót, ha az ismételt hozzászólás a napirendi pont érdemi tárgyalását már nem szolgálja.

   d. Figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót.

     e. Tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor.

    f. Biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt esetben a rendbontót az ülésteremből kiutasíthatja. A kiutasítási jog a képviselőre nem vonatkozik.

(5) A polgármester a napirendi pontok tárgyalását követően számol be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tovább tájékoztatást ad a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseményekről, a tett intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

14. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melyek során:

         a. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

         b. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.

(3) Az előterjesztő a javaslatokat, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(4) A képviselő-testület ülésén nem tanácskozási joggal részt vevő a vitában akkor vehet részt, ha a képviselő-testület részére a szót - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel – megadja.

(5) A vita lezárása esetén a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

A döntéshozatali eljárás

15. §

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás módja: kézi. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, és ismerteti a döntést.

(2) A képviselő-testület egyszerű többséggel határozhat attól, hogy a szavazást megismétli vagy hogy a soron következő képviselő-testületi ülésen újratárgyalja a kérdést.

(3) A hatósági ügyekben tekintettel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. 42. § (2) bekezdésében foglalt kizárási okra.

(4) Titkos szavazás tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben. A titkos szavazásról – bármely képviselő kezdeményezésére – egyszerű többséggel határoz a képviselő-testület. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, kezdetét és befejezését, a szavazat számláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket. A titkos szavazás szavazólap, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik

(5) Név szerinti szavaz a képviselők egynegyedének indítványára, vagy ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. A név szerinti szavazással történő határozathozatal esetén a jegyző felsorolja a képviselők nevét, s azok „igen”-nek vagy „nem”-el szavaznak. A tartózkodás nem szavazatot jelent. A szavazásról külön hitelesített névsort kell a jegyzőkönyvhöz csatolni.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

A rendeletalkotás

16. §

(1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a civil szervezet képviselője.

(2) A kezdeményezést írásban, a szabályozás főbb elemeinek felsorolásával a polgármesterhez kell benyújtani. A rendelet szakmai előkészítési feladatait a jegyző végzi Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelet-tervezetek az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthatók.

(3) A rendelet előkészítését és véleményezését követően a jegyző a képviselő-testület elé terjeszti az indokolással ellátott rendelet-tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira. Az előterjesztéshez csatolni kell a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat eredményét is.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a rendelet önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztése. Az önkormányzat rendeletét közzé kell tenni a hivatal honlapján is.

(5) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Bárna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

………./20…..(hó,nap) önkormányzati rendelete

(6) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(7) A rendeleteket szükség szerint, de legalább 3 évenként felül kell vizsgálni. Az utólagos hatásvizsgálatot a jegyző készíti el.

Önkormányzati határozatok

17. §

​(1) A képviselő-testület határozata lehet normatív határozat, amely a döntés megfogalmazása mellett tartalmazza a végrehajtás határidejét és felelősét is, és lehet egyedi határozat. Az önkormányzati hatósági határozat alaki és formai szabályait a közigazgatási és hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. Törvény tartalmazza.

(2) A képviselő-testület normatív és egyedi határozatait a naptári évtől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Bárna Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

…../20….(hó, nap) határozata

A testületi határozatokról a hivatal nyilvántartás vezet.

(3) A képviselő-testület normatív határozatait a rendeletek közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.

(4) Az alábbi kérdésekről számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a képviselő-testület:

     ​- napirend elfogadása

     - ügyrendi kérések

     - képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok

     - név szerinti szavazás elrendelése

A képviselő-testület jegyzőkönyve

18. §

(1) A jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:

          a.)távol marad képviselők nevét, a távollét okát, illetve hogy azt nem jelezte,

       b.)az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

          c.) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

          d.) aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(2)A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, a jelenléti ív, az előterjesztések, a döntés-tervezetek, az elfogadott rendelet, írásban benyújtott kérelmek, beadványok, az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére).

(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Megyei Kormányhivatalnak.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példánya a nyilvános ülések tekintetében a hivatalban tekinthető meg. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

(5) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet – legfeljebb 15 napon belül – az önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti.

A helyi népszavazás

19. §

A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25%-a kezdeményezte. A népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.

Lakossági fórumok

​

20. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben és a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

21. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatáson a helyi lakosság, a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintően a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz kérdést intézhetnek, javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről a hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján - legalább a rendezvényt megelőző 15 nappal- tájékoztatni kell az állampolgárokat, szervezeteket.

    (4) A közmeghallgatás és falugyűlés megtartása előtt a település lakossága a kérdéseit, javaslatait a hivatalban        elhelyezett gyűjtőládába leadhatja. Erről a hirdetményekben a lakosságot tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A fórumról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvezésére vonatkozó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

V. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

22. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja. Heti fogadónapjának időpontja: szerdai napokon. A polgármester az 10 napot meghaladó szabadságát a képviselő-testületnek, az 10 napot nem meghaladó szabadságát az alpolgármesternek jelenti be.

(2) Tartós távollétnek minősül az 5 munkanapot meghaladó távollét. Ez esetben az alpolgármester a polgármester megbízása nélkül is jogosult eljárni.

Az alpolgármester

23. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester megválasztása, megbízásának visszavonása esetén a titkos szavazást a 17.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint kell lebonyolítani.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

A jegyző

24. §

(1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a polgármesternek, a bizottságnak, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést tapasztal.

(2) A jegyzőnek a közös hivatal vezetésével kapcsolatos teendőit, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, a fogadónap megjelölését, a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseket a közös hivatal szervezeti működési szabályzata, valamint a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodása tartalmazza.

(3) A polgármester a közös hivatalnál aljegyzőt nem nevez ki.

VI. A közös önkormányzati hivatal

25. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Mátraszelei Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A közös hivatal működésének részletes szabályait, belső szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a közös hivatalt létrehozó megállapodás és a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A közös hivatal szervezeti és működési szabályzata e rendelet 4. számú függelékét képezi.

(3) A közös hivatalhoz tartozó települések együttes ülését a székhelytelepülés polgármestere hívja össze és vezeti. Az együttes ülésről településenkénti jegyzőkönyv készül. Az együttes ülésen a képviselő-testületek külön-külön hozzák meg döntéseiket.

(4) A jegyző vagy megbízottja évente egy alkalommal – a közös hivatal költségvetésének elfogadásakor – tájékoztatja a képviselő-testületet a közös hivatal munkájáról.

VII. A bizottságok

26. §

(1) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság: 1 elnök és 2 képviselő-testületből tag, összesen 3 fő. A bizottsági tagok névsorát az 5. számú függelék rögzíti.

(2) A képviselő-testület által az ügyrendi bizottságra átruházott hatáskörök, valamint az ügyrendi bizottság által ellátott feladatok részletes jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Azokat az ügyeket, melyekben csak az ügyrendi bizottság készíthet előterjesztést, illetve melyekben az előterjesztés az ügyrendi bizottság véleményével nyújtható be, e rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz rész a jegyző, távollétében az általa meghatalmazott köztisztviselő.

(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző 15 napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak. A bizottság által – átruházott hatáskörben – hozott önkormányzati döntésekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

(6) A bizottság tevékenységéről ciklusonként egy alkalommal számol be a képviselő-testületnek

VIII. Az önkormányzatok társulásai és együttműködése

27. §

(1) Az önkormányzat társulásainak társulási megállapodásait e rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A feladatok ellátására vonatkozóan a helyi és a nemzetiségi önkormányzat között kötött megállapodás e rendelet 8. számú függelékét képezi.^[1]

IX. Az önkormányzat költségvetése, vagyona

A gazdasági program

28. §

(1) Az önkormányzat gazdasági programja a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program tartalmazza fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó elképzeléseket, a költségvetési lehetőségekkel és gazdasági adottságokkal összhangban.

A költségvetés

29. §

(1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.

Az önkormányzat vagyona

31 .§

Az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

A gazdálkodás ellenőrzése

32. §

(1) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr megbízásával gondoskodik.

(2) A jegyző gondoskodik – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszer működtetéséről, valamint – a belső kontrollrendszeren belül – a belső ellenőrzés működtetéséről

1. Vegyes és záró rendelkezések

33. §

(1) E rendelet 2014. december 5. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bárna Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelete, és annak módosításáról szóló rendeletek.

(3) A rendelet mellékletei:

1. számú: a polgármesterre és a társulásokra átruházott hatáskörök jegyzéke

2. számú: az ügyrendi bizottságra átruházott hatáskörök jegyzéke és egyéb feladatainak jegyzéke.

(4) A rendelet függelékei:

1. számú: az önkormányzat közigazgatási területének leírása

2. számú: az önkormányzat szakfeladatai

3. számú: a képviselő-testület tagjainak névsora

4. számú: a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata

5. számú: az ügyrendi bizottság tagjainak felsorolása

6. számú: bizottsági előterjesztések, bizottság véleményével benyújtott előterjesztések

7. számú: társulási megállapodások