Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2015 (II.12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2016. 11. 17- 2019. 12. 22Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2015 (II.12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
2016.11.17.
I. BEVEZETÉS
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. §-ban foglalt felhatalmazás alapján Mátraterenye Község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:
1. Az önkormányzat jelképei
1. § Az önkormányzat címere: Álló, csücskös talpú vágott pajzs, felső kétharmad vörös mezejének közepén egy heraldikai értelemben jobbra néző, ágaskodó, hátsó lábaira támaszkodó aranyszínű szarvasbika, míg alsó egyharmad zöld mezejében egymást harminc fokos szögben keresztező ezüst színű ekevas és csoroszlya látható. A pajzsfőt egy ékkövekkel díszített arany színű háromlevelű heraldikai korona ékesíti, melyen a gyöngyök fehérek.
2. § Az önkormányzat zászlaja, pecsétje:
a.) A zászló téglalap alakú, mérete százötvenszer hetvenöt centiméter, anyaga selyem, körbeszegve arany rojttal, vagy zsinórral. A zászló függőlegesen három egyenlő részre van osztva. A zászlórúd felőli egyharmad rész vörös, a középső egyharmad ezüst, míg a harmadik egyharmad rész zöld színű. A zászló egyik oldalának középső ezüst színű egyharmad részében harmincötször huszonöt centiméter nagyságú önkormányzati címer látható. A címer alatt a pajzs ívét követve arany betűkkel a Mátraterenye felirat olvasható.
b.) Négy centiméter átmérőjű körben az önkormányzati címernek a heraldika szabályainak megfelelő sraffozott változata látható. A címer körül félkörben a Mátraterenye Község Önkormányzata felirat olvasható.
3. § A jelképek részletes szabályait, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
2. Kitüntetések, elismerő címek
4. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések, elismerő címek:
a.) Mátraterenye Község díszpolgára
b.) Mátraterenyéért Emlékérem
c.) Mátraterenyéért kitüntető jelvény
d.) „Virágos porta” cím
5. § (1) A kitüntetések és elismerő címek adományozásának, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A díszpolgárok névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátraterenye község önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye, címe : Mátraterenye, 3145 Mátraterenye Kossuth út 178
(3) Az önkormányzat működési területe: Mátraterenye község közigazgatási területe, melynek leírását a 2. számú függelék tartalmazza.
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal
(5) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei – polgármester, képviselő-testület bizottsága, jegyző, társulás – látja el.
III. FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK
7. § (1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Mötv. 42. § ban meghatározott hatáskörök.
(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.[1]
(3) A hatáskör átruházás elvei:
A képviselő-testület
a.) operatív kérdésekben hatáskörét a polgármesterre,
b.) szélesebb körű egyeztetést igénylő kérdésekben hatáskörét a bizottságára,
c.) igazgatási szakértelmet igénylő kérdésekben hatáskörét a jegyzőre,
d.) több település által gazdaságosan ellátható feladatok tekintetében hatáskörét társulásra ruházza át.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója évente tájékoztatja a képviselő-testületet az átruházott hatáskör gyakorlásáról.
(5) A képviselő-testület által önként vállalt feladatok jegyzékét a 3. számú függelék tartalmazza.
IV. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő
A képviselők név szerinti felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület határozathozatalához szükséges létszám:
a.) egyszerű többséghez kötött döntéshozatal esetén: a jelenlevő képviselők több, mint a fele,
b.) minősített többséghez kötött döntéshozatal esetén : a megválasztott képviselők több, mint a fele, azaz négy fő.
(3) A képviselő-testület alakuló ülését az illetékes minisztérium módszertani ajánlása alapján kell megszervezni és lebonyolítani.
1. A képviselő jogállása
9. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén az egyebek napirendi pont keretében szóban előterjesztett, de írásban is benyújtott- és indokolással ellátott formában kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
(2) Amennyiben az önkormányzati képviselő a felvilágosítás iránti kérdésére a képviselő testület ülésen nem kap választ, az érdemi választ a jegyző készíti elő.
(3) Az önkormányzati ügyben átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát a képviselő írásban, a polgármesterhez eljuttatott beadványában kezdeményezheti. A kezdeményezést a képviselő testület nyolc napon belül tárgyalja.
(4) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában: köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenyégre, a választók bizalmára, köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, köteles szóban bejelenteni, ha a testület ülésén, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(5) A polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik, felkészültségük szerint – bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba. A képviselő-testületnek javaslatot tehet egyes ügyekben arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg.
2. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A képviselő-testületi ülések helye általában a mátraterenyei községháza tanácsterme (Mátraterenye Kossuth út 178). A képviselő-testület esetenként kihelyezett ülést tarthat.
(3) A képviselő-testületi ülést általában csütörtöki napra 16.00 órára kell összehívni.
(4) Az általános rendtől eltérően rendkívüli testületi ülés tartható, amennyiben a sürgős döntéshozatalhoz az önkormányzatnak érdeke fűződik. Ez esetben az ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testület tájékoztatni kell.
11. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdető tábláján, valamint az önkormányzat honlapján - rendezvény előtt legalább 15 nappal - tájékoztatni kell az állampolgárokat és a civil szervezeteket.
(3) A közmeghallgatás előtt a település lakossága kérdéseit, javaslatait az önkormányzati hivatalban elhelyezett gyűjtőládában leadhatja, melyről tájékoztatni kell a lakosságot.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás jegyzőkönyvére értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
12. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk estén az ülés összehívására, vezetésére vonatkozó hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) A nyilvános képviselő-testületi ülésen érdeklődő állampolgárok elhelyezését a községháza tanácskozó termében kell biztosítani.
(3) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján történő közzétételével tájékoztatja.
13. § (1) Amennyiben a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az érintett kéri a zárt ülés tartását, azt
a) a képviselő-testületi ülést megelőzően , nyilatkozatát a jegyzőhöz eljuttatva teheti meg, továbbá
b) megteheti szóban, a képviselő-testület ülésén.
(2) Az írásban benyújtott nyilatkozatokat a jegyző tarja nyilván. A testületi ülésen szóban előterjesztett nyilatkozat a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.
(3) A Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában foglalt üzleti érdek sérelmének minősül, ha a napirend nyilvános tárgyalása folytán az érintett valamely anyagi előnytől bizonyíthatóan elesik, vagy bizonyíthatóan anyagi hátrány éri.
(4) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntést az önkormányzat honlapján kell közzétenni.
3. Az ülések tervezése, előkészítése
14. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a.) a képviselő-testületet,
b.) a jegyzőt,
c.) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d.) az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
e.) az önkormányzati hivatal gazdaságvezetőjét,
f.) a bejegyzett helyi szervezetek képviselőit tevékenységi körükben,
g.) akit a polgármester esetenként megjelöl.
(2) A meghívottakat azokra a napirendi pontokra illeti meg tanácskozási jog, amelyekre a meghívásuk érvényes.
(3) A képviselő-testület meghívóját úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.
(4) A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontokhoz kapcsolódó határozati javaslatot. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester engedélyével lehet.
(5) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat, az előterjesztők nevét.
4. Az előterjesztések
15. § (1) Előterjesztésnek minősülnek azok a képviselő-testület napirendjéhez kapcsolódó anyagok, amelyekben a képviselő-testület döntése szükséges. A döntéshez nem kötött anyagok tájékoztatók.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az előterjesztés főbb elemei:
a.) Az előterjesztésben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.
b.) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
(4) Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez
a.) a települési képviselő
b.) a polgármester,
c.) a képviselő-testület bizottsága
d.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke
e.) annak a társulásnak az elnöke, munkaszervezet vezetője, melynek az önkormányzat székhelye, tagja
f.) a jegyző
g.) akit jogszabály nevesít.
(5) Az előterjesztések, tájékoztatók, határozati javaslatok jegyző általi törvényességi ellenőrzésére a kiküldését, illetve előterjesztését megelőzően legalább három napot biztosítani kell. A felülvizsgálat megtörténtét a jegyző az előterjesztésen, javaslaton, tervezeten a kézjegyével igazolja.
(6) A (4) bekezdésben foglalt személyek, szervezetek indítványozhatják a polgármesternél valamely kérdés napirendre tűzését. Az indítvány írásban kell benyújtani a polgármesternek, legalább tíz nappal az indítványt tárgyaló képviselő-testületi ülést előtt.
(7) Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon nyújthatnak be a (4) bekezdésben foglalt személyek, szervek. A sürgősségi indítvány csak írásban és indokolással nyújtható be.
5. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
16. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által áltanos helyettesítésre kijelölt alpolgármester hívja össze és vezeti a testületi ülést.
(2) A kijelölt alpolgármester akadályoztatása esetén a másik alpolgármester vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról öt napon belül kell gondoskodni. Az előzetesen kiküldött napirend megváltoztatható.
(4.)1 A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az alábbi két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyekben dönthet:
a.) szándéknyilatkozat pályázati program megvalósításáról,
b.) ötmillió forintot meg nem haladó összegű pályázat benyújtása,
c.) három millió forintot meg nem haladó önrészű pályázat benyújtása
d.) három millió forintot meg nem haladó hitelfelvétel.
(5) 2 A képviselő-testület a három millió forint értékhatárig terjedő beszerzésekhez (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) kapcsolódó hatáskör gyakorlását – utólagos beszámolási kötelezettséggel – a polgármesterre ruházza.
17. § (1) A polgármester az ülés levezetése során
a.) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b.) a napirendi pontok mindegyikét megnevezve szavazásra teszi fel és megállapítja a napirendet,
c.) előterjeszt egyes napirendi pontokat,
d.) napirendi pontonként megnyitja, vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
e.) megadja, vagy megtagadja a szót, illetve megvonja a szót a hozzászólótól,
f.) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától
g.) korlátozza a hozzászólások időtartamát, lezárja a vitát
h. tárgyalási szünetet rendel el tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,
h.) biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja, kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalását követően számol be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a legutóbbi ülés óta történt főbb eseményekről, a tett intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
18. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a.) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b.) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a két percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
(3) A felszólalás lehet kérdés, vélemény, módosító- és kiegészítő indítvány. A módosító- és kiegészítő indítványt a javaslattevő köteles pontosan, egyértelműen megfogalmazni.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(5) Az előterjesztő a javaslatokat, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(6) A képviselő-testület ülésén nem tanácskozási joggal résztvevő az előterjesztőhöz akkor intézhet kérdést, illetőleg a vitában akkor vehet részt, ha részére a képviselő-testület a szót – egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül – megadja.
(7) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
6. A tanácskozás rendjének fenntartása
19. § (1) A polgármester
a.) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő másokat sértő a megfogalmazása,
b.) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
7. Döntéshozatali eljárás
20. § (1) A képviselők a nyílt szavazás során kézfenntartással jelzik szavazatukat.
(2) A tartózkodás a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül.
(3) A szavazás eredményét a polgármester szóban állapítja meg, összegezve az igen és nem szavazatokat és ismertetve a döntés szövegét.
(4) Ha a szavazás eredménye felől a képviselőnek kétsége merül fel, az újabb napirend tárgyalásáig kezdeményezheti az ismételt szavazást.
(5) (5) A napirendi pont változatlan feltételek melletti újratárgyalására egy alkalommal, leghamarabb a soron következő képviselő-testületi ülésen kerülhet sor.
(6) Névszerinti szavazás kezdeményezéséhez a képviselők egynegyedének indítványa szükséges. A névszerinti szavazás során a képviselők ABC sorrendben szavaznak. A névszerinti szavazás lefolytatását, eredményét a jegyzőkönyv részletesen rögzíti.
(7) Titkos szavazás kezdeményezéséhez a képviselők egynegyedének indítványa szükséges. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal és külön helyiségben történhet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(8) A képviselő-testület tagja a napirendi pont keretében, a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdése előtt köteles jelezni a személyes érintettségét. Kizárása tárgyában a bejelentést követően a képviselő-testület azonnal dönt.
8. Önkormányzati rendeletalkotás
21. § (1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:
a.) a települési képviselő,
b.) a polgármester, alpolgármester,
c.) a képviselő-testület bizottsága,
d.) a jegyző
e.) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke
f.) a civil szervezet képviselője.
(2) A rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak a kezdeményezést írásban nyújtják be a polgármesterhez. A kezdeményezésről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt .
(3) A rendelet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg. A jegyző szakmai előkészítéssel összefüggő teendői:
a.) a közreműködők között a munka elosztása,
b.) gondoskodás a véleményezések, észrevételek feldolgozásáról,
c.) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,
d.) az érintett társszervekkel való koordináció,
e.) az adminisztrációs munka megszervezése,
f.) részvétel a tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.
(4) A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.
22. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét az önkormányzat honlapján legalább öt napra közzé kell tenni.
(2) A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot és észrevételt tehetnek, melyekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A tájékoztató külön tartalmazza az elfogadott és el nem fogadott javaslatokat.
23. § (1) A rendelet-tervezet törvényességéről a jegyző a képviselő-testületi szavazás előtt nyilatkozik.
(2) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési formája az önkormányzati hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán hirdetmény kifüggesztése.
(3) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján a kihirdetést követő öt munkanapon belül kell közzétenni.
(4) A rendeletek hatályosulását három évenként felül kell vizsgálni.
(5) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet. A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal kell ellátni a következők szerint:
„Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete …………/20… (hónap,nap) önkormányzati rendelete”
(6) A hatályos rendeletek nyilvántartását a 5. számú függelék rögzíti.
9. Önkormányzati határozatok
24. § (1) A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán három munkanapon belül, az önkormányzat honlapján öt munkanapon belül kell közzétenni.
(2) A képviselő-testület egyedi határozata a jegyzőkönyvekbe való betekintés útján ismerhető meg
(3) A képviselő-testület döntéseit számozott határozatként kell megszerkeszteni az alábbi kivételekkel:
a.) napirend elfogadása,
b.) ügyrendi kérdések,
c.) képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadása
d.) név szerinti szavazás elrendelése
e.) titkos szavazás elrendelése
f.) döntéshozatal elnapolása
g.) testületi ülés felfüggesztése
(4) A határozatok és a képviselő-testület átruházott hatáskörében hozott határozatok nyilvántartását a jegyző vezeti. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal kell ellátni a következők szerint:
„……………/20….(hónap, nap) számú határozat”
(5) Az önkormányzati határozatok nyilvántartását az 6. számú függelék tartalmazza.
10. A képviselő-testület jegyzőkönyve
25. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyve mellékleteként csatolandók:
a.) a meghívó, jelenléti ív,
b.) az előterjesztések, határozati javaslatok, rendelettervezetek,
c.) az elfogadott rendelet,
d.) az írásban benyújtott kérelmek, beadványok,
e.) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólás.
(2) A polgármester vagy a képviselők egynegyedének indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv, valamint a zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozat megismerhető
a.) az önkormányzat honlapján közzétett jegyzőkönyvek megtekintésével,
b.) előre jelzett igény alapján az önkormányzati hivatalban elhelyezett jegyzőkönyv megtekintésével.
(4) A képviselő-testület működésével kapcsolatos dokumentumok megismerésére, a másolat iránti igény teljesítésére az önkormányzat közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő külön szabályzatát kell alkalmazni.
(5) A jegyzőkönyvről készült hangszalagról másolat nem kérhető.
11. A helyi népszavazás
26. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok huszonöt százaléka kezdeményezheti.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét is.
12. Lakossági fórumok
27. § (1) A helyi egyesületek képviselői a polgármestertől, vagy az általa megbízott alpolgármestertől első negyedévenként tájékoztatást kapnak az éves önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos tervekről, elképzelésekről. A tájékoztató fórumokon a civil szervezetek részt vesznek a rendezvények összetételére vonatkozó képviselő-testületi döntés előkészítésében.
(2) A képviselő-testület az egy évre vonatkozó rendezvénytervét tárgyév március 31-ig hagyja jóvá. A rendezvényterv tartalmazza a települési- és önkormányzati rendezvények időpontját, rendezőjét, programjait, költségeit, forrásait, felelőseit.
(3) A lakosság és az önkormányzat közvetlen kapcsolattartásának céljából falugyűlés hívható össze.
(4) A falugyűlés időpontját és helyszínét a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg. A falugyűlést a polgármester készíti elő.
(5) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább tíz nappal. A falugyűlési meghívót az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(6) A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az intézmények vezetőit, az érintett közszolgáltatókat, a hivatal érintett dolgozóit.
(7) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek a vezetéséről a jegyző gondoskodik.
V. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
1. A polgármester
28. § (1) A polgármester főállásban látja el megbízatását.
(2) A polgármester keddi napokon 8.00 órától 14. 00 óráig tart ügyfélfogadást.
29. § (1) A polgármester képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai:
a.) segíti a képviselők munkáját,
b.) képviseli az önkormányzatot, fogadja a önkormányzattal kapcsolatban álló partnerek képviselőit és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
c.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
e.) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
f.) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét.
(2) A közös önkormányzati hivatal köztisztviselője tekintetében fenntartott egyetértési jogra irányuló nyilatkozatot a 7. számú függelék tartalmazza.
30. § (1) A polgármester az egy hét időtartamot meghaladó szabadságát a képviselő-testületnek bejelenti. Az egy hét időtartamnál kevesebb szabadságot az általános helyettesként megbízott alpolgármesternek jelenti be.
(2) Az öt munkanapot meghaladó távollét tartós távollétnek minősül, ezesetben a polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.
2. Az alpolgármester
31. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban töltik be tisztségüket.
(3) Az alpolgármesterek csütörtöki napokon, felváltva 15.00 órától 18.00 óráig tartanak ügyfélfogadást.
3. A jegyző
32. § (1) A jegyző a jogszabálysértő döntés, jogszabálysértő működés észlelése esetén köteles azt azonnal szóban jelezni. A jelzés figyelembe vétele nélkül hozott jogszabálysértő döntés, folytatott működés esetén a jelzést a jegyző köteles írásba foglalni és azt a megfelelő dokumentumhoz csatolni.
(2) A jegyző hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőit, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, a fogadónap megjelölését, a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseket a közös hivatal szervezeti- működési szabályzata tartalmazza.
(3) Az önkormányzat aljegyzőt nem alkalmaz.
VI. A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
33. § (1) Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) A közös önkormányzati hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait a közös önkormányzati hivatali megállapodás tartalmazza az 8. számú függelék szerint.
(3) Az önkormányzati hivatal működésének szabályait tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot a 9. számú függelék tartalmazza.
VII. BIZOTTSÁGOK
34. § (1) A képviselő-testület három fős, képviselő-testületi tagokból választott ügyrendi bizottságot hoz létre az alábbi feladatok ellátására:
a.) vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata,
b.) az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.
(2) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat – ülések összehívása, jegyzőkönyvezése, döntések továbbítása, jegyzőkönyvek felterjesztése – a közös önkormányzati hivatal látja el.
(3) A bizottság által átruházott hatáskörben hozott önkormányzati döntésekről a jegyző vezet nyilvántartást.
(4) A bizottság a tevékenységéről ciklusonként egy alkalommal számol be a képviselő-testületnek.
(5) A bizottsági tagok névsorát a 10. számú függelék tartalmazza.
(6) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról szóló szabályzatot a 11. számú függelék tartalmazza.
VIII. AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE
35. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságosabb ellátása érdekében kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés céljából társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület a társulások tevékenységéről évente legalább egy alkalommal, a zárszámadást követően kap tájékoztatást. A polgármester a tájékoztatót írásos előterjesztésben adja ki.
(3) A társulási megállapodásokat a 12. számú függeléke tartalmazza.
IX. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
A gazdasági program
36. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat a fejlesztési elképzeléseit a megbízatásának időtartamára terjedő gazdasági programba foglalja. A gazdasági programot a polgármester terjeszti elő.
(2) Az önkormányzat gazdasági programját két év után felül kell vizsgálni és a ciklus záráskor a képviselő-testület értékeli a végrehajtását.
(3) Az önkormányzat gazdasági programja a 13. számú függelék tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
37. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendelet alkot.
A gazdálkodás ellenőrzése
38. § Az önkormányzat a belső kontrollrendszer keretében működő belső ellenőrzést a Mátrai Önkormányzati Társulás keretében biztosítja.
X. A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE
39. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges helyiség meghatározatása, és a működési feltételek kereteinek meghatározása a polgármester és a nemzetiségi önkormányzat elnökének egyeztetése és egyetértése eredményeként megállapodásban kerül rögzítésre.
(2) A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos előkészítő, végrehajtási feladatokat a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(3) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatra, a működési feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó egységes szerkezetű megállapodást a 15. számú függelék tartalmazza.
XI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti:
a.) Mátraterenye Község Önkormányzati Képviselő-testülete 5/2003. (IV.23.) Ör. számú rendelete Mátraterenye Község Önkormányzati Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
b.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2006. (II.20.) rendelete Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról
c.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 19/2007. (XII.21.) rendelete a Mátraterenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet módosításáról
d.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2010. (III.22.) rendelete a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet módosításáról
e.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 1/2010. (X.15.) önkormányzati rendelete Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról
f.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 10/2011. (V.16.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei szervezeti- és működési szabályzatának módosításáról
g.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 21/2011. (XI.10.) önkormányzati rendelete Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
h.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2013. (VI.6.) önkormányzati rendelete Mátraterenye Község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatának módosításáról
i.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 15/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete Mátraterenye Község Díszpolgári címének adományozásáról szóló rendelet módosításáról 2. §-a.
j.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításáról
k.) Mátraterenye Község Önkormányzati Képviselő-testülete 3/2000. (III.30.) Ör. számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
l.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2009. (VI.15.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendelete módosításáról
m.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 16/2011. (VII.15.) önkormányzati rendelete a rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről
41. § A rendelet mellékletei:
a. 1. számú melléklet: képviselő-testület átruházott hatáskörei
42. § A rendelet függelékei:
a.) 1. számú függelék: díszpolgárok névsora
b.) 2. számú függelék: közigazgatási terület leírása
c.) 3. számú függelék: önként vállalt feladatok jegyzéke
d.) 4. számú függelék: képviselők felsorolása
e.) 5. számú függelék: rendeletek nyilvántartása
f.) 6. számú függelék: határozatok nyilvántartása
g.) 7. számú függelék: polgármesteri egyetértési jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat
h.) 8. számú függelék: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal Megállapodása
i.) 9.számú függelék: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata
j.) 10. számú függelék: bizottsági tagok névsora
k.) 11. számú függelék: szabályzat az önkormányzatai képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról vagyonnyilatkozat kezelésének szabályzata
l.) 12. számú függelék: Társulási Megállapodások
m.) 13. számú függelék: gazdasági program
n.) 14. számú függelék: az önkormányzat által ellátott kormányzati funkció szerinti tevékenységek
o.) 15. számú függelék: a települési önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodása
1. melléklet
Mátraterenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének
2/2015. (II. 12 ) önkormányzati rendelete
1. számú melléklete
A képviselő-testület átruházott hatáskörei
1.) Polgármesterre
a.) 1993. évi III. törvény 45. § - települési támogatások ( lakásfenntartási támogatás, temetési támogatás, krízis támogatás)
b.) 1993. évi III. törvény 48. § - köztemetés
2.) Mátrai Önkormányzati Társulásra
a.) 2011. évi CXC. törvény 8. § szerinti óvodai ellátás
b.) 1993. évi III. törvény 62. § szerinti étkeztetés
c.) 1997. évi XXXI. törvény 151. § (2) bekezdés szerinti óvoda is iskolai gyermekétkeztetés
d.) 2011. évi CXCV. törvény 90. § szerinti belső ellenőrzés
3.) Bátonyterenyei Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásra
a.) 1993. évi III. törvény 63. § szerinti házi segítségnyújtás
b.) 1993. évi III. törvény 64. § szerinti családsegítés
c.) 1993. évi III. törvény 65. § szerinti jelzőrendszeres ház segítségnyújtás
d.) 1993. évi III. törvény 65/A. § szerinti közösségi ellátások
e.) 1993. évi III. törvény 65/C § szerinti támogató szolgáltatás
f.) 1993. évi III. törvény 65/F § szerinti nappali ellátás
4.) Kelet-Nógrád Térségi Önkormányzatok Hulladékgazdálkodási Társulásra
A Mötv. 13. §-ában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben meghatározott települési szilárd hulladékgazdálkodási feladat- és hatáskörök közül:
a.) KEOP pályázat keretében megvalósuló települési szilárdhulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítése, fejlesztése és működtetése,
b.) begyűjtőhelyek ( hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok) előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb. ) telepek létesítése és működtetése az önkormányzat területén
c.) a települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésének, szállításának megszervezése,
d.) az ingatlantulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladék ingatlantulajdonostól történő átvétele és elszállítása – ideértve a háztartásban képződő biohulladék, a vegyes hulladék, illetve az elkülönítetten gyűjtött hulladék elszállítása,
e.) a lomtalanítás körébe tartozó nagydarabos hulladék ingatlantulajdonostól történő átvétele és elszállítása,
f.) a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron vagy átvételi helyen átvett hulladék elszállítása,
g.) a közterületen elhagyott hulladék összeszedése, elszállítása, kezelése,
h.) hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelése,
i.) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartása, ideértve a Projekt keretében megvalósuló valamennyi létesítményt is,
j.) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésére a jogszabályoknak megfelelő közszolgáltató kiválasztásának/kijelölésének joga,
k.) a kiválasztott/kijelölt közszolgáltatóval a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése az önkormányzat javára.
Mátraterenye , 2015. február 11.
Gecse László |
Balogh Maja |
|---|---|
polgármester |
jegyző |
SZMSZ függelékei
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
1. számú függeléke
Díszpolgárok névsora
1.) PUSZTA ISTVÁN (2007.)
2.) Dr. SERFŐZŐ ISTVÁN (2008.)
3.) SZABÓ NÁNDOR (2009.)
4.) PÁL GYULA (2010.)
5.) VILEZSÁL GYÖRGY (2011.)
6.) BODOR JÓZSEF (2012.)
7.) KÜRTI JÁNOSNÉ (2013.)
8.) BOHÁCS ISTVÁN (2014.)
Mátraterenye, 2015. február 11.
Balogh Maja
jegyző
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
2. számú függeléke
MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁHOZ TARTOZÓ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET LEÍRÁSA
Mátraterenye 1984-ben alakult Homokterenye, Mátranovák és Nádújfalu községek egyesítésével. Mátranovák 1991-ben kiválva ismét önálló községgé alakult.
Mátraterenye Nógrád megye északkeleti szélén, a Zagyva-völgyben, a Mátra- és Medves-hegység között terül el. Budapesttől 115, Salgótarjántól 20, Egertől 45, a világörökség részét képező Hollókőtől 50 km-re esik. A legközelebbi határátkelő Szlovákia felé 25 km-re van Somoskőújfaluban.
Mátraterenye területe 2813 hektár (= 28.1 km²). Mátraterenye község GPS koordinátái: 48.0262, 19.9563. Bátonyterenyei járásban, Nógrád megyében található.
Mátraterenye utolsó becsült népessége 1 789 fő (2018 évben) A lakónépesség száma az utóbbi években csökkenést mutat.
A legközelebbi városok keletre a Heves megyei Pétervására, nyugatra Bátonyterenye, északnyugatra pedig a megyeszékhely, Salgótarján, mindhárom 20 km távolságon belül található.
A falun átvezet a 23-as számú, Bátonyterenye kisterenyei részét Tarnalelesszel összekötő főútvonal.
A 23-as számú főút a Mátra északi felén halad keresztül kelet-nyugati irányban. A 21-es és a 25-ös utat köti össze. Hossza 33 km. A 21-es út leágazásaként ered Bátonyterenye-Kisterenyén, kelet felé megy másfél kilométert, ezalatt átmegy 81-es vasútvonalon is. Bátonyterenye után délnek fordul, a Kisterenye–Rákóczibánya–Kazár-iparvágányon átmegy, majd kelet felé tartva Ilonabányán, Nemtin áthalad, majd keresztezi 83-as vasútvonalat is. Ezután Mátraterenye-Nádújfalu, Pétervására, Bükkszenterzsébet és Tarnalelesz településeken halad át, majd Szentdomonkos közelében torkollik a 25-ös útba, amelyen Eger illetve Ózd felé lehet továbbutazni. A falut Mátranovákkal, Salgótarjánnal és Recskkel is mellékút köti össze.
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
3. számú függeléke
Önként vállalt feladatok jegyzéke
1. Helyi sajátosságokon alapuló közfoglalkoztatási program:
dísz- és ajándéktárgyak, valamint ruházati termékek előállítása
2. Szociális - gyermekjóléti ellátás:
Lakásfenntartási támogatás
Temetési támogatás
Ivóvíz bekötési támogatás
Szociális tüzelőanyag juttatás
Házi gondozási díj támogatása
Jelzőrendszeres ellátás
Hozzáférés közösségi ellátásokhoz, támogató szolgáltatáshoz, nappali ellátáshoz
3. Közbiztonsági feladatok:
Térfigyelő rendszer fenntartása, működtetése
Polgárőrség támogatása
4. Egyéb feladatok:
A lakosság önszerveződő közösségeinek (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések) támogatása
Kitüntetések adományozása
Önkormányzati jelképek: zászló, címer
Képviselők tiszteletdíjának biztosítása
Rendezvények szervezése, támogatása
Mátraterenye, 2016. április 15.
Balogh Maja
jegyző
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
4. számú függeléke
Képviselők felsorolása
1. Gecse László polgármester
2. Gyurcsák Tamás alpolgármester
3. Urbányi Tamás Zsolt alpolgármester
4. Almádi István képviselő
5. Kotroczó Csaba képviselő
6. Kotroczó Zoltán képviselő
7. Serfőző Péter képviselő
Mátraterenye 2015. február 11.
Balogh Maja
jegyző
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
5. számú függeléke
Rendeletek nyilvántartása
1.) Mátraterenye Község Önkormányzati Képviselő-testülete 10/1991. (XI.27.) önkormányzati rendelete Mátraterenye község Díszpolgári címének adományozásáról
Módosítások:
2.) Mátraterenye Nagyközség Képviselő-testülete 6/1996. (V.30.) önkormányzati számú rendelete a település címeréről, zászlajáról, illetve azok használatának rendjéről
3.) Mátraterenye Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete 11/1999. (XII. 1.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről
4.) Mátraterenye Község Önkormányzati Képviselő-testülete 3/2000. (III.30.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről
Módosítások:
5.) Mátraterenye Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete 8/2000. (IV.12.) önkormányzati rendelete Millenniumi emlékérem alapítására és adományozására
Módosítások:
6.) Mátraterenye Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete 9/2000. (IV.12.) önkormányzati rendelete kitüntető jelvény alapítására
7.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 14/2000. (VI.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások lakbéréről és elidegenítéséről
Módosítások:
8.) Mátraterenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004. (VI.).) rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról és az iparűzési adóról
Módosítások:
15/2007.( XII.3.) önkormányzati rendelet
9.) Mátraterenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (VII.19.) számú rendelete a helyi környezet védelméről
Módosítások:
10.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2004. (XI.10.) rendelete a köztemetők rendjéről
Módosítások:
11.) Mátraterenye Község Képviselő-testületének 2/2005. (II.15.) rendelete Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Módosítások:
12.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2005. (IV.5.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Felülvizsgálatok:
13.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 10/2005. (VIII.29.) rendelete a közterületek használatának rendjéről
Módosítások:
14.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 5/2006. (VI.1.) rendelete lakossági vízbekötések támogatásáról
15.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 16/2007. (XII.3.) a talajterhelési díjra vonatkozó eljárás szabályairól
16.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2008. (III.28.) önkormányzati rendelte a „ Virágos porta” cím alapításáról
Módosítások:
12/ 212. (VIII.21.) önkormányzati rendelet
17.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 5/2009. (IV.24.) rendelete a sportról
18.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testület 13/2009. (X.29.) az üzletek éjszakai nyitvatartási rendjéről
Módosítások:
19.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 16/2011. (VII.15.) önkormányzati rendelete a rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről
20.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 22/2011. (XI.10.) önkormányzati rendelete a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás helyi szabályairól
21.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 7/2012. (V.2.) önkormányzati rendelete Mátraterenye község nemzeti vagyonáról
Módosítások:
16/2015. (X.28) önkormányzati rendelet
22.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2012. (VIII. 21.) önkormányzati rendelete a házasságkötésekkel összefüggő díjazásról
23.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 10/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelete a háziorvosi körzetek megállapításáról
24.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 20/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Módosítások:
25.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülte 7/2014. (X.27.) önkormányzati rendelte a települési képviselői tiszteletdíjról
26.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 11/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete a közterületek elnevezéséről, átnevezéséről és házszámozásáról
27.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról
Módosítások:
28.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelete az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
29.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete a helyi gyermekvédelmi ellátásokról
Módosítások:
30.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testület 5/2015. (III.4.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról ás átvételéről
31.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2015. (V.6.) önkormányzati rendelete a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról
32.) Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 3/2016. önkormányzati rendelete az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről
33.) Deregulációs rendeletek:
9/2001. (X.29.) önkormányzati rendelete helyi önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről
14/2005. (X.3.) rendelet a közbeszerzési eljárások helyi szabályairól szóló 8/2005. (VI.20.) rendelet hatályon kívül helyezéséről
8/2012. (V.2.) önkormányzati rendelet az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezések hatályon kívül helyezéséről
6/2015. (III.27.) önkormányzati rendelet a csatornadíj hatósági árát szabályozó rendelete hatályon kívül helyezéséről
Mátraterenye, 2016. április 25.
Balogh Maja
jegyző
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
6. számú függeléke
Határozatok nyilvántartása
1. 1990. november 8- tól folyamatos határozat nyilvántartás papíralapon elhelyezve:
Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal (3145 Mátraterenye Kossuth út 178.) szervezési ügyintézője
2. 1990. november 8-tól- 2015. április 15-ig folyamatos nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 32. §-ban, és a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII.27.) IHM rendeletben foglaltak szerint archívumban: útvonala:
3. 2015. április 16-től folyamatos nyilvántartás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 32. §-ban, és a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendeletben foglaltak szerint az alábbi közzétételi egységben: útvonala:
Mátraterenye, 2016. április 15.
Balogh Maja
jegyző
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
7. számú függeléke
Polgármesteri egyetértési jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (4) bekezdése értelmében a polgármester egyetértése szükséges – az általa meghatározott körben a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
A fenti jogszabályi rendelkezés alapján Mátraterenye Község polgármestereként a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén dolgozó köztisztviselők kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához kapcsolódó egyetértési jogot teljes körben, minden ügyre vonatkozóan fenntartom.
Mátraterenye, 2016. április 20.
Gecse László
polgármester
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
8. számú függeléke
Megállapodás
közös önkormányzati hivatal létrehozásáról
3.számú módosítással egységes szerkezetben
amely létrejött egyrészről
- Mátraterenye Község Önkormányzata 3145 Mátraterenye, Kossuth út 178., képviseli Gecse László polgármester,
- Mátranovák Község Önkormányzat 3143. Mátranovák, Szabadság út 38. képviseli Bodor Ernőné polgármester
(a továbbiakban együtt: Felek)
között, az alábbi feltételekkel:
1. Általános kérdések
A Felek jelen megállapodásukkal a Magyarország önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-ában foglaltak szerint közös önkormányzati hivatalt hoznak létre, Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös hivatal) elnevezéssel.
1. A megállapodás célja
Jelen megállapodás célja a közös hivatalnak az önkormányzat működésével, a polgármester, jegyző hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, végrehajtásával, az önkormányzatok egymás közötti és az állami szervekkel történő együttműködés összehangolását célzó feladatainak a meghatározása; továbbá a közös hivatal megalakításának, szervezeti felépítésének, személyi-, tárgyi feltételeinek a meghatározása, annak érdekében, hogy valamennyi érintett településen biztosítva legyenek az önkormányzati működés feltételei, az állampolgárok lehetőleg azonos szinten jussanak hozzá a hivatali szolgáltatásokhoz.
3. A megállapodás jogi természete
Jelen megállapodást Mátraterenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 57/2018. (VIII. 30.) számú határozatával, és Mátranovák Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 70/2018.(VIII.29.) számú határozatával fogadta el. Jelen megállapodás közjogi megállapodásnak minősül.
4. A megállapodás létrehozásának, módosításának, megszüntetésének módja:
- A közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodás megkötése az Mötv. 42. § szerint a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
- A megállapodást módosítani, megszüntetni kizárólag az érintett képviselő-testületek minősített többségű, azonos tartalmú, át nem ruházható döntésével lehet.
- Közös hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről – a Mötv.-ben foglaltak szerint - az érintett önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg.
5. A közös hivatalra vonatkozó részletes szabályok
a) Elnevezése: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 3145 Mátraterenye, Kossuth út 178.
Állandó kirendeltsége:
Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal Mátranováki Kirendeltsége
(3143. Mátranovák, Szabadság út 38.)
b) Létrehozó önkormányzatok megnevezése:
Mátraterenye Község Önkormányzat 3145 Mátraterenye, Kossuth út 178.
Mátranovák Község Önkormányzat 3143. Mátranovák, Szabadság út 38.
c) Ügyintézés:
A felek minden érintett településen biztosítják a folyamatos ügyintézést, az igazgatási munka ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
A székhely településen és a kirendeltségen a munkakörök részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.
d) Köztisztviselőinek összlétszáma:
- A székhelytelepülésen: 9 fő
- Mátranovák kirendeltségen 4 fő
- azaz összesen: 13 fő.
e) A működés alapkérdései
A munka- és ügyfélfogadási rend a 2. számú mellékletben foglaltak szerint alakul.
6. A közös hivatal irányítása
A polgármesterek
- a képviselő-testületek döntései szerint és saját hatáskörükben irányítják a közös önkormányzati hivatalt;
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározzák a közös önkormányzati hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújtanak be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
Az érintett polgármester egyetértése szükséges a közös önkormányzati hivatalban és a kirendeltségen dolgozó köztisztviselő, alkalmazott kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához. Az egyetértési jog gyakorlása írásban történik, ennek a ténynek a munkaügyi iratra való rávezetésével. Ezt a rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell a székhely településen is.
1. A közös hivatal vezetése, a jegyző
- A jegyző vezeti a közös hivatalt. A közös hivatal jegyzője mindkettő érintett településen ellátja a jegyzői feladatokat. Kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Többségi a döntés akkor, ha az érintett települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot; vagyis: Mátraterenye község lakosságszáma 1850 fő, Mátranovák község lakosságszáma 1736, (mindösszesen 3586 fő), így Mátraterenye község polgármesterének szavazati aránya 51,58 %, és Mátranovák község polgármesterének szavazati aránya 48,42 %. A polgármesterek a jegyzővel kapcsolatban munkáltatóként hozott döntéseiket írásban, a vonatkozó jogszabályok szerint hozzák meg.
- Munkáltatói jogon az alábbiakat kell érteni: kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása. A kinevezést és felmentést kivéve a munkáltatói jogokat a székhelytelepülés polgármestere a másik polgármester egyetértési joga mellett gyakorolja.
- A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a székhely település polgármestere gyakorolja, kivéve a jutalmazást, amelyhez az érintett települések polgármestereinek egyetértése szükséges.
- A jegyzői állás betöltésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a székhely önkormányzat polgármestere látja el.
- A jegyző a közös hivatal munkájáról évente egy alkalommal a képviselő-testületek együttes ülésén beszámol.
1. A közös hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás aránya és módja
- A közös hivatal fenntartásához, az állam által nyújtott feladatfinanszírozás által nem fedezett működési költségeihez az érintett települések a tárgyévet megelőző év január 1-i állapot szerinti lakosságszámuk arányában járulnak hozzá az alábbiak szerint:
A hozzájárulás éves összegét az önkormányzatok a költségvetésük készítésekor határozzák meg, és saját költségvetésükben jóváhagyják azt. A jóváhagyott éves előirányzat 1/12 részét tárgyhavonta előre utalják a székhely önkormányzat számlájára, minden hó 1. napjáig. Az állami költségvetésből a közös hivatal működésére juttatott támogatás csökkenti az önkormányzatok fentiekben leírt hozzájárulását.
A hivatali épületekben történő értéknövelő építési beruházás minden esetben a tulajdoni lapon szereplő tulajdonost/tulajdonosokat terheli.
A beruházási ügyintéző költségét Mátraterenye önkormányzat finanszírozza 100 %-ban, az ügyintéző Mátranovákon nem lát el feladatot
- A közös hivatal által használt vagyon, és az önkormányzati forrásból biztosított eszközök az érintett önkormányzat tulajdonát képezik.
9. A közös hivatal munkájának nyilvánossága
A közös hivatal munkájának nyilvánossága, átláthatósága biztosítása érdekében a közérdekű adatokat valamennyi település tekintetében a település honlapján nyilvánosságra kell hozni, erről a jegyző gondoskodik.
10. A megállapodás hatálybalépése
Jelen megállapodás 2018. október 1. napján lép hatályba.
Jelen megállapodást a felek elolvasás után, jóváhagyólag aláírták.
Mátraterenye, 2018. augusztus 31.
………………………………………. ……………………………………….
Mátraterenye Község Önkormányzat Mátranovák Község Önkormányzat
Polgármestere Polgármestere
......................................................... |
|||
Balogh Maja |
Jóváhagyta: Mátraterenye Község Jóváhagyta: Mátranovák Község
Önkormányzatának Képviselő-testülete Önkormányzatának Képviselő-testülete
57/2018. (VIII.30.) 70/2018. (VIII.29.)
számú határozatával számú határozatával
1. számú melléklet
A munkakörök részletezése
1/1. Mátraterenye településen működő hivatal felépítése
a) jegyző
b) gazdaságvezető
c) vagyongazdálkodási-pályázati ügyintéző
d) foglalkoztatási ügyintéző
e) adóhatósági ügyintéző szervezési ügyintéző
f) szervezési ügyintéző
g) társulási ügyintéző
h) településüzemeltetési ügyintéző
i) beruházási ügyintéző
1/2.Mátranovák településen működő hivatal felépítése
a) foglalkoztatási ügyintéző
b) igazgatási-ügyviteli ügyintéző
c) szervezési ügyintéző
d) pályázati-vagyongazdálkodási ügyintéző
Mátraterenye, 2018. augusztus 31.
………………………………………. ……………………………………….
Mátraterenye Község Önkormányzat Mátranovák Község Önkormányzat
Polgármestere Polgármestere
2. számú melléklet
Munka- és ügyfélfogadási rend
2/1.)
A közös hivatal székhelyén és a kirendeltségén a munkarend:
hétfő-csütörtök: 7.30-16.00 és péntek 7.30-13.30
2/2.)
A közös hivatal székhelyén és a kirendeltségén az ügyfélfogadási rend:
Mátraterenye: Hétfő-Szerda-Csütörtök 8.00-16.00 óráig
Mátranovák: Hétfő-Szerda-Csütörtök 8.00-16.00 óráig
2/3.)
A jegyző vagy megbízottja az érintett településeken az alábbiak szerint biztosítja az ügyfélfogadást:
Mátraterenye: Szerda 8.00 – 16.00 óráig
Mátranovák: Csütörtök 8.00 - 16.00 óráig
Mátraterenye, 2018. augusztus 31.
………………………………………. ……………………………………….
Mátraterenye Község Önkormányzat Mátranovák Község Önkormányzat
Polgármestere Polgármestere
......................................................... |
||
Balogh Maja |
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
9. számú függeléke
MÁTRATERENYEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Hatályos: 2015. július 1. napjától
Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok képviselő-testületei az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet alapján, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §. (1) § (1) bekezdés b) pontja szerint gyakorolt irányítási jogkörében eljárva, a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a következők szerint határozzák meg:
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN
1.
1/1. Mátraterenye és Mátranovák Községek Önkormányzatának Képviselő- testületei ( a továbbiakban: Képviselő-testületek) által Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 85. § (1) bekezdése alapján létrehozott egységes hivatal hivatalos megnevezése és címe: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) , székhelye: 3145 Mátraterenye, Kossuth út 178.
1/2. A hivatal költségvetési elszámolási számlaszáma: 15451055-2-12
1/3. A hivatal számlavezetője: Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3145 Mátraterenye Kossuth út 191.
1/4. A hivatal irányító szerve: Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, székhelye: 3145 Mátraterenye Kossuth út 178,
1/5. a.) A Hivatal törzsszáma: 808619 adószáma: 15808615-1-12
b.) az alapítás időpontja: 2013. január 1.
c.) egységes szerkezetbe foglalt módosított alapító okirat kelte, száma:
2014. december 10., azonosítója: Mátraterenye 97/2014. (XII.10.),
Mátranovák 69/2014. (XII. 10.)
1/6. A Hivatal működési köre/illetékessége:
Mátraterenye Község Önkormányzata, Mátranovák Község Önkormányzata közigazgatási területe
1/7. A Hivatal székhelye és telephelye:
székhely: 3145 Mátraterenye Kossuth út 278.
telephelye: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal Mátranováki Kirendeltsége 3143 Mátranovák Szabadság út 38.
2.
2/1. A közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott közfeladata:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény /továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése alapján a közös önkormányzati hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A közös önkormányzati hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. A közös önkormányzati hivatal ellátja továbbá a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.
2/2. Kormányzati funkciók:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános
igazgatási tevékenysége
013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztáshoz
kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
2/3. A Hivatal gazdálkodó szervezetek tekintetében alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol.
2/4. A Hivatal ellátja:
a.) a Mátrai Önkormányzati Társulás Óvodája (3143 Mátranovák Bányász út 2. ) költségvetési szerv pénzügyi gazdálkodási feladatait,
b.) a Mátrai Önkormányzati Társulás (3145 Mátraterenye Kossuth út 178.) munkaszervezeti feladatait.
A Mátrai Önkormányzati Társulás Óvodája pénzügyi-gazdálkodási ügyvitelének ellátása a Hivatal Mátranováki Kirendeltségén, a Mátrai Önkormányzati Társulás munkaszervezeti feladatainak ellátása a Hivatal székhelyén történik.
3.
3/1. A Hivatal segíti a Képviselő-testületek, bizottságaik, valamint a polgármesterek és az alpolgármesterek munkáját.
3/2. A Hivatal feladata a testületi, a polgármesteri, a bizottsági és a nemzetiségi önkormányzati döntések szakmai előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése, valamint a jegyző és a Hivatal ügyintézője hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek intézése.
3/3. A Hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.
3/4.A Hivatal működésének forrásai a költségvetési törvényben meghatározott feladatalapú támogatások, az egyéb központi költségvetési támogatások, a működési saját bevételek, a pályázati támogatások, valamint a létrehozó önkormányzatok lakosságszám-arányos és egyéb működési hozzájárulásai, mint átvett pénzeszközök.
3/5. A Hivatal Kötelezettség-vállalási, Ellenjegyzési, Utalványozási és Érvényesítési rendjéről szóló szabályzatát a Hivatal Gazdálkodási Szabályzata tartalmazza.
4.
4/1. A Hivatal működését meghatározó dokumentumok: az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások.
4/2. Az SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak:
a.) Számviteli politika
b.) Számlarend
c.) Eszközök és források értékelési szabályzata
d.) Bizonylati rend és bizonylati album
e.) Pénzkezelési Szabályzat
f.) Leltárkészítési és leltározási szabályzat
g.) Felesleges vagyontárgyak hasznosítási és selejtezésének szabályzata
h.) Közszolgálati szabályzat
i.) Közszolgálatai adatvédelmi szabályzat
j.) Közbeszerzési szabályzat
k.) Gazdálkodási szabályzat
l.) Munkavédelmi szabályzat
m.) Tűzvédelmi szabályzat
n.) Belső ellenőrzési kézikönyv
o.) Belső kontroll rendszer
p.) Anyag és eszközgazdálkodási szabályzat
q.) Beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrend szabályzata
r.) Informatikai biztonsági szabályzat
s.) Iratkezelési szabályzat
t.) Gépjárművek igénybevételének és használatának szabályzata
u.) Vezetékes és rádiótelefonok használata szabályai
v.) Belföldi kiküldetések elrendelése, lebonyolítása, elszámolása
w.) Közérdekű adatok megismerése, közzététele
x.) Reprezentációs kiadások felosztása, azok teljesítésének elszámolása szabályai
5.
5/1. A Hivatal belső ellenőrzése: A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő működtetéséről.
5/2. A belső ellenőrzést végző személy/szervezet tevékenységét a jegyzővel együttműködve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
5/3. A hivatalban a belső ellenőrzési tevékenység polgárjogi szerződés keretében foglalkoztatott belső ellenőrrel/gazdasági társasággal valósul meg.
5/4. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot a és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje.
5/5. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed a Hivatal, a Hivatalt létrehozó Önkormányzatok és azok Társulása, az általuk fenntartott költségvetési szervek minden tevékenységére, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok működésére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.
5/6. A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszer ellenőrzéseket kell végezni. A belső ellenőrzésnek tanácsadói feladatokat is el kell látni.
5/7. A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek. Az éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a kockázatelemzésre,
b) a tervezett ellenőrzések tárgyát,
c) az ellenőrzések célját,
d) az ellenőrzendő időszakot,
e) a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását,
f) az ellenőrzések típusát és módszereit,
g) az ellenőrzések ütemezését,
h) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését.
5/8. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.
II.
A HIVATAL FELADATAI
6.
A Hivatal a jogszabályokban a képviselő-testületek, a polgármesterek, a jegyző és a Hivatal ügyintézője részére meghatározott feladatok és hatáskörök ellátásában az e szabályzatban meghatározottak szerint jár el.
7.
7/1. A Hivatal a Képviselőtestületek tevékenységével kapcsolatban:
a) szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet terveztet, a testületi előterjesztést, a határozati javaslatot, vizsgálja a törvényességet,
b) nyilvántartja Képviselő-testületek döntéseit,
c) szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testületek döntéseinek végrehajtását,
d) ellátja a Képviselő-testületek munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat.
7/2. A Hivatal a Képviselő-testületek bizottságai működésével kapcsolatban:
a) biztosítja a feladat jellegének megfelelően a bizottságok működéshez szükséges ügyviteli feltételeket,
b) szakmailag előkészíti bizottsági előterjesztést, jelentést, beszámolót, egyéb anyagokat,
c) tájékoztatást nyújt a bizottsági kezdeményezés megvalósítási lehetőségéről, valamint szakmailag véleményezi a bizottsághoz érkező kérelmet, javaslatot,
d) gondoskodik a bizottsági döntés végrehajtásáról.
7/3. A Hivatal a képviselő munkájának segítése érdekében:
a) elősegíti a képviselő jogainak gyakorlását,
b) köteles a képviselőt a teljes hivatali munkaidőben fogadni és részére a szükséges felvilágosítást megadni, illetve intézkedni,
c) közreműködik a képviselő tájékoztatásának megszervezésében.
7/4. A Hivatal a polgármesterek, alpolgármesterek munkájával kapcsolatban:
a) döntést készít elő, szervezi a végrehajtást,
b) segíti a képviselő-testületi munkával kapcsolatos tisztségviselői tevékenységet,
7/5. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján a Hivatal a Mátraterenyei és Mátranováki Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkáját az alábbiak szerint segíti:
a) a nemzetiségi önkormányzat üléseinek jegyzőkönyvét igény szerint a jegyző által kijelölt ügyintéző vezeti,
b) a nemzetiségi önkormányzat határozatait a jegyző által kijelölt ügyintéző tartja nyilván és a Hivatal közreműködését igénylő esetekben gondoskodik végrehajtásukról, a Hivatal útján gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladtok ellátásáról,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnöke feladta ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja,
d) a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően közreműködik a nemzetiségi önkormányzati költségvetési határozat és annak módosítása, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló határozat elkészítésében,
e) a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően közreműködik a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának bonyolításában,
f) segíti a nemzetiségi önkormányzat pályázati tevékenységét.
8.
8/1. A Hivatal a Hivatalt létrehozó Önkormányzatok (a továbbiakban: Önkormányzat) intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásában részt vesz, szakmai segítő tevékenységet folytat.
8/2. A Hivatal a pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési feladatok körében ellátja:
a) az intézményi tervezés, beszámoltatás, intézményi gazdálkodás irányítását,
b) a beruházás, felújítás előkészítését, lebonyolítását,
c) a belső gazdálkodás szervezést, belső létszám- és bérgazdálkodást, intézményi pénzellátást,
d) a költségvetési intézmények ellenőrzését, intézmények számviteli munkájának irányítását,
e) a számítástechnikai, informatikai rendszer kezelését,
f) az Önkormányzat ingatlanvagyonával, vagyoni érdekeltségeivel és egyéb vagyonával kapcsolatos közgazdasági, pénzügyi, jogi feladatokat,
8/3. A Hivatal az Önkormányzat képviseletére delegáltak munkáját segíti, tájékoztatásukat igény szerint megszervezi, technikai, adminisztrációs feladatokat végez.
8/4. A Hivatal közreműködik az igazgatás szakmai kérdéseinek korszerűsítésében, más államigazgatási, önkormányzati hivatali szervekkel való kapcsolattartásban.
8/5. A Hivatal működés-technikai feltételeit biztosító tevékenységi kört lát el, végzi a iktatást, irattározást egyedi iratkezelési szabályzata alapján.
8/6. A polgármesterek és a jegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek kiadmányozásának rendjéről e szabályzat 1. számú függeléke rendelkezik.
III.
POLGÁRMESTEREK, ALPOLGÁRMESTEREK
9.
9/1. A polgármesterek feladatát és hatáskörét a jogszabályok, valamint az illetékességi területükön a képviselő-testületek döntései határozzák meg.
9/2. A polgármesterek főbb feladatai a Hivatal működésével kapcsolatban:
a) a székhely Mátraterenye község polgármestere döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a hivatal székhelyének munkáját,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározzák illetékességi területükön a Kirendeltségnek a feladatait az illetékes önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c) döntenek illetékességi területükön a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatják az jegyzőre, a Hivatal ügyintézőjére,
d) a jegyző javaslatára a székhely Mátraterenye község polgármestere előterjesztést nyújt be az önkormányzatok képviselő-testületei számára Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
e) a hatáskörükbe tartozó ügyekben illetékességi területükön szabályozzák a kiadmányozás rendjét,
f) gyakorolják a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,
g) gyakorolják az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
h) Mátraterenye község polgármestere a jegyző tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat,
i) a Mötv. 81. § (4) bekezdése alapján az egyetértési jog gyakorlása a következőképpen kerül meghatározásra:
Mátraterenye község polgármestere a Hivatal székhelyén foglalkoztatott köztisztviselők tekintetében,
Mátranovák község polgármestere a kirendeltség köztisztviselői tekintetében gyakorolja az egyetértési jogot.
10.
10/1. Az alpolgármesterek az illetékességi területükön a polgármesterek és jelen SZMSZ, valamint a képviselő-testületek által meghatározott feladatokat látják el.
10/2. A képviselő-testület tagja és társadalmi megbízatású alpolgármester/általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester feladatai a illetékességi területén:
a) A polgármester tartós – egybefüggően 5 munkanapot elérő – távolléte, illetve akadályoztatása - betegség, szabadság, egyéb okból távollét – esetén általános helyettesítése, beleértve az utalványozási, kiadmányozási jogkör gyakorlását is.
b) A polgármester felkérése, megbízása alapján annak megfelelő képviselete rendezvényeken, tanácskozásokon.
c) Egyéb eseti megbízások teljesítése.
IV.
JEGYZŐ
11.
11/1. A jegyző a Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a Hivatal működéséért. Tevékenysége során felelős a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelő, szakszerű, pártatlan és igazságos, és a színvonalas ügyintézés szabályainak megfelelő feladat ellátásért.
11/2. A jegyző feladatai a jogszabályokban meghatározottakon túlmenően a Hivatal székhely hivatalában Mátraterenyén és a Mátranováki Kirendeltségen különösen a következők:
a) a testület működésével kapcsolatban:
a/1. összehangolja az előkészítő munkát, gondoskodik a törvényességről, a jogszabályok, önkormányzati rendeletek, határozatok rendelkezéseinek betartásáról,
a/2. figyelemmel kíséri az előterjesztések, döntési tervezetek előkészítését,
a/3. figyelemmel kíséri a testületi ülések menetét törvényességi szempontból, ha a döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles az jelezni,
a/4. gondoskodik a jegyzőkönyvek pontos vezetéséről, a döntések eljuttatásáról az érintettek részére.
b) a hivatal működésével kapcsolatban:
b/1. a Hivatal ügyintézői útján a jogszabály által hatáskörébe utalt hatósági jogköröket ellátja,
b/2. a Hivatal belső szervezeti tagozódására, munkarendjére és az ügyfélfogadási rendjére javaslatot készít,
b/3. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az ellenjegyzés és az utalványozás rendjét,
b/4. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében,
b/5. irányítja a személyzeti munkával kapcsolatos feladatokat,
b/6. irányítja a dolgozók továbbképzését,
b/7. vezeti, összehangolja és ellenőrzi a Hivatalban folyó munkát,
b/8. elkészíti a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
b/9. irányítja a Hivatal gazdálkodási tevékenységét.
11/3. Ellátja a választási iroda vezetői feladatait.
11/4. Megszervezi a Hivatal belső ellenőrzését, felelős a belső kontroll rendszer működéséért.
11/5. Elkészíti a Hivatal SZMSZ-ét, kötelezően előírt szabályzatait továbbá a Hivatal működését segítő egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket.
11/6. Folyamatosan értékeli a Hivatal tevékenységét, munkáját.
A JEGYZŐ HELYETTESÍTÉSE
12.
12/1. A jegyző tartós akadályoztatása esetén (egybefüggően 3 munkanapot elérő) a gazdaságvezető a kiadmányozási szabályzat figyelembevételével gyakorolja a kiadmányozási jogokat, ellátja a jegyzői feladatokat.
12/2. A választási iroda vezetőjének általános helyettese a székhelytelepülés szervezési ügyintézője.
12/3. A jegyző akadályoztatása estén a képviselő-testületi üléseken a jegyző megbízottjaként az alábbi ügyintézők jogosultak a képviseletre:
a.) Mátraterenye önkormányzat esetében elsősorban a gazdaságvezető, másodsorban a szervezési ügyintéző.
b.) Mátranovák önkormányzat esetében a kirendeltség-vezető.
c.) Mátraterenye nemzetiségi önkormányzat esetében elsősorban a gazdaságvezető, másodsorban a szervezési ügyintéző.
d.) Mátranovák nemzetiségi önkormányzat esetében a kirendeltség-vezető.
V.
MÁTRATERENYE KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL BESŐ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
13.
13/1. A Hivatal létszáma: 12 fő
- jegyző 1 fő
- köztisztviselői álláshely 11 fő
-
13/2. A Hivatal szervezeti felépítése
A Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:
I. Jegyző
II. Közös Önkormányzati Hivatal székhely (Mátraterenye) 6 fő
gazdaságvezető
pályázati-vagyongazdálkodási ügyintéző
adóhatósági, igazgatási ügyintéző
szervezési- személyzeti ügyintéző, anyakönyvvezető, ügykezelő
foglalkoztatási, szociális ügyintéző
társulási, étkeztetési ügyintéző
III. Mátranovák kirendeltség 5 fő
kirendeltség-vezető, szervezési ügyintéző, anyakönyvvezető
gazdasági, vagyongazdálkodási ügyintéző
adóhatósági, igazgatási ügyintéző
foglalkoztatási ügyintéző
szociális, igazgatási ügyintéző, ügykezelő
3/3. A Hivatal szervezeti ábráját e szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
VI.
A MÁTRATERENYEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZTI HIVATAL FŐBB FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
Gazdálkodási ügyintézők feladat- és hatásköre
14.
Főbb feladat- és hatáskörök:
a.) elősegítik a Hivatal és az Önkormányzatok testületeinek munkáját,
b.) az éves pénzellátási terv alapján biztosítják az önálló költségvetési szervek pénzellátását,
c.) kezelik a számlákat,
d.) gondoskodnak a pénzügyi fedezettel bíró számlák kifizetéséről és a működési bevételek beszedéséről,
e.) előkészítik az előirányzat-módosítások döntés-tervezeteit,
f.) előkészítik az éves költségvetési tervet,
g.) havi információs jelentést készítenek a Magyar Államkincstár felé,
h.) elkészítik az féléves, háromnegyedéves és éves beszámolót,
i.) megállapítják az éves pénzmaradványt és javaslatot tesznek annak felhasználására,
j.) az éves tervjavaslatot egyeztetik a költségvetési intézményekkel,
k.) szükség szerint javaslatot tesznek az éves költségvetés módosítására,
l.) gondoskodnak a feladatalapú támogatások igényléséről, valamint elkészítik az azokkal kapcsolatos elszámolásokat,
m.) ellátják a Hivatalhoz rendelt önállóan működő költségvetési szervek költségvetési feladatait,
n.) gondoskodnak a segélyek, támogatások kifizetéséről, a kötött felhasználású állami támogatási igényléséről,
o.) gondoskodnak a választások pénzügyi feladatainak ellátásáról, közreműködnek a választások lebonyolításárban,
p.) gondoskodnak a készpénzellátásról, valamint a pénztár működéséről, pénztári kifizetéseket teljesítenek,
q.) gondoskodnak a nem rendszeres személyi juttatások számfejtéséről, kifizetéséről,
r.) vezetik a reprezentációs költségekről, a hivatali vagyontárgyakról szóló nyilvántartást,
Adóügyi ügyintézők feladat- és hatásköre
15.
Főbb feladat- és hatáskörök:
a.) előkészítik a központi adójogszabályokból eredő helyi képviselő-testületi rendeletalkotást,
b.) biztosítják a helyi adókról szóló törvény, illetve a Képviselő-testületek adózással kapcsolatos rendeleteinek végrehajtását,
c.) külön jogszabály alapján az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítják az adó- és értékbizonyítványt,
d.) intézik a központi adókkal, valamint helyi adókkal összefüggő bejelentéseket, kérelmeket, teljesítik a feladatkörhöz tartozó ügyekkel kapcsolatos megkereséseket, megkeresésre környezettanulmányt készítenek,
e.) tájékoztatják a település lakosságát és a gazdálkodó szervezeteket adókötelezettségük teljesítésének elősegítése érdekében az adójogszabályok előírásáról,
f.) ellátják a helyi adó kivetésével, közlésével kapcsolatos feladatokat,
g.) az adókötelezettség megállapítása érdekében adatokat gyűjtenek, tájékoztatást kérnek, helyszíni szemlét tartanak,
h.) javaslatot tesznek a felmerült ,de még be nem fizetett adótartozás és adópótlék mérséklésére vagy elengedésére,
i.) ellátják a kivetett adók nyilvántartásával, beszedésével, behajtásával, kezelésével, elszámolásával és az információ-szolgáltatással kapcsolatos feladatokat,
j.) megindítják az adóbehajtási eljárást azzal szemben, aki a jogerősen megállapított fizetési kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg, akinek köztartozás céljából az arra jogosult szerv szabályszerűen megkereste,
k.) felhívják az adóalanyokat az adókötelezettség időben történő teljesítésére,
l.) az adóbehajtás során érvényesítik az egyetemlegesség szabályait, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén gondoskodnak az adótartozás jelzálogjogi biztosításáról,
m.) jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén, a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérőt tájékoztatják, valamint a behajtáshoz való jog elévülése miatt a nyilvántartásból törlik a köztartozást, illetve értesítik erről a behajtást kérő szervet. A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, h a végrehajtáshoz való jog elévülésén belül az adótartozás végrehajthatóvá válik,
n.) vezetik a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat, kimutatásokat és az információszolgáltatás meghatározott rendje keretében adatokat, beszámolókat készítenek, ellenőrzéseket végeznek,
o.) nyilvántartják az államigazgatási eljárás során kirótt eljárási bírságokat és gondoskodnak azok behajtásáról,
p.) közreműködnek a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartás-díj behajtásában,
q.) ellátják a talajterhelési díjjal kapcsolatos adóhatósági feladatokat,
Anyakönyvi és az igazgatási ügyintézők feladat- és hatásköre
16.
Főbb feladat és hatáskörök:
a.) anyakönyvi (születés, házasságkötés, haláleset) ügyintézést hatósági tevékenysége,
b.) a választási névjegyzék elektronikus úton történő vezetése,
c.) a családi ünnepségek (házasságkötés, névadás, szépkorúak köszöntése) szervezése
d.) a közterület jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése,
e.) hagyatéki igazgatási feladatok,
f.) a közterületek rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabályok ellenőrzése
g.) az állattartással kapcsolatos ügyek,
h.) a fakivágással kapcsolatos ügyek
i.) vadkár ügyekben szakértő kirendelése, vadkáreljárás lefolytatása,
j.) növényvédelemmel kapcsolatos feladatok,
k.) más közigazgatási szerv, bíróság, ügyészség, bírósági végrehajtó, közjegyző, rendőrség, áram- és gázszolgáltatók, pénzintézet által a Hivatalba megküldött dokumentumok hirdetményi közzététele, valamint a termőföld adásvételi és haszonbérleti szerződések kifüggesztése, záradékolása, illetve azok továbbításával kapcsolatos feladatok,
l.) közterületek nevének megállapításával kapcsolatos ügyek,
Szociális feladat és hatáskörök
17.
Főbb feladat és hatáskörök:
a.) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal kapcsolatos ügyek döntésre előkészítése,
b.) a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c.) társhatóság megkeresése környezettanulmány készítésre,
d.) megkeresésre környezettanulmány készítése,
e.) önkormányzati segélyezési ügyek döntésre előkészítése,
f.) tankötelesek és óvodakötelesek nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
g.) óvodakötelezettség alóli felmentési ügyek előkészítése,
h.) óvodai jogviszonnyal kapcsolatos jogorvoslati kérelmek előkészítése,
i.) települési támogatási ügyek döntésre előkészítése
j.) jelzőrendszeri feladatok a gyermekvédelem- és az időskorúak gondozása kapcsán,
k.) közreműködés a közfoglalkoztatás szervezésében,
l.) közreműködés a szociális támogatásokhoz kapcsolódó pénzforrások megigénylésében, elszámolásában kifizetésében,
m.) szociális nyilvántartó programok vezetése,
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó feladat- és hatáskörök
18.
Főbb feladat- és hatáskörök:
a.) az ellátatlan munkanélküliek foglalkoztatásának szervezése,
b.) részvétel a közfoglalkoztatási pályázatok kidolgozásában, benyújtásában,
c.) közfoglalkoztatottak és foglalkoztatottak munkaügyi feladatainak ellátása
d.) alkalmassági vizsgálatok lebonyolítása, adózási feladatok ellátása, biztosítási jogviszonyok jelentése,
e.) közfoglalkoztatottak támogatásának igénylése, elszámolása,
f.) közfoglalkoztatottak és megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak munkaügyi dokumentumainak kezelése,
g.) közfoglalkoztatottak munkájának szervezése, irányítása
h.) szabadság nyilvántartások kezelése,
Szervezési ügyintézők feladat- és hatásköre
19.
Főbb feladat- és hatáskörök:
a.) a Hivatal személyzeti munkájával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs tevékenység,
b.) intézményvezetők személyzeti anyagának nyilvántartása és a szükséges adminisztráció bonyolítása,
c.) az Európai Parlamenti, az országgyűlési, a helyi önkormányzati, a helyi nemzetiségi önkormányzati választások, valamint az országos és helyi népszavazások előkészítése és szervezése,
d.) a polgármesterek és az önkormányzati képviselők, valamint a köztisztviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségével kapcsolatos hivatali teendők ellátása,
e.) részvétel a képviselő-testületek és bizottságai, valamint a nemzetiségi önkormányzat törvényes és zavartalan működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakításában és biztosításában,
f.) testületi ülések előterjesztései elkészítésének segítése,
g.) testületi ülések meghívójának elkészítések,napirend szerinti előterjesztések összeállítása és továbbítása a képviselők és más meghívottak részére,
h.) bizottságok munkájának koordinálása,
i.) önkormányzati döntések nyilvántartása, kezelése és ezekről információ szolgáltatása,
j.) testületi jegyzőkönyvek elkészítése, határozatok közlése az érintettekkel,
k.) tömegkommunikációs kapcsolatok szervezése a közérdekű adatok közzétételével,
l.) az önkormányzat civil szervezetekkel kapcsolatos feladatainak koordinálása
m.) iktatási, irattározási, ügyirat-kezelési feladatok szervezése, lebonyolítása,
n.) számítástechnikai tevékenység koordinálása,
o.) polgármesterek, jegyző hivatali levelezésével kapcsolatos ügyviteli feladatok,
p.) postabontás, iratok érkeztetése, kimenő levelek postázása,
q.) részvétel a honvédelmi, polgárvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátásában,
Vagyongazdálkodási feladat- és hatáskörök
20.
Főbb feladat- és hatáskörök:
a.) az önkormányzati beruházások és felújítások előkészítése,
b.) pályázatok lebonyolítása, dokumentálása, monitoring feladatok,
c.) beruházásokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzési feladatok ellátása,
d.) műszaki ellenőrzések szervezése,
e.) intézkedés a felülvizsgált tervezői, kivitelezői és lebonyolítási számlák kifizetésére,
f.) energiaellátással kapcsolatos önkormányzati feladatok,
g.) önkormányzati és hivatali kommunális és üzemeltetési feladtok szakmai irányítása, felügyelte, ( karbantartó és üzemeltetési feladatok, parkfenntartó, köztisztaság, közterültek, utak fenntartása, tisztítása),
h.) önkormányzati és hivatali kommunális és üzemeltetési feladatokkal kapcsolatos áruk beszerzésének lebonyolítása az önkormányzat tárgyévi költségvetésében biztosított összeghatárig (tekintettel a Beszerzési Szabályzatra),
i.) a közfoglalkoztatottak munkavégzéséhez szükséges munkaeszközök, fogyóeszközök, munka- és védőeszközök, munka- és védőruhák beszerzésének lebonyolítása az illetékes Munkaügyi Kirendeltség által rendelkezésre bocsátott pénzügyi keret összeghatáráig (tekintettel a Beszerzési Szabályzatra).
Munkaköri leírások
21.
21/1. Hivatalban foglalkoztatottak feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások az SZMSZ 2. számú függelékét képezik.
21/2. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell az alkalmazott jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.
21/3. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 munkanapon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért a jegyző felelős.
VII.
MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK
22.
22/1. A köztisztviselői jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte: A köztisztviselői jogviszony határozatlan idejű kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Határozott időre történő kinevezéssel a Kttv. vonatkozó rendelkezései szerint köthető csak köztisztviselői jogviszony.
22/2. A Hivatal feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. A Hivatal állományába tartozó személy részére megbízási díj, vagy más szerződés alapján díjazás a munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírt feladatra nem fizethető.
22/3. Más esetben díjfizetésére a Hivatal által a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés az SZMSZ-ben foglalt szabályok szerint és igazolt teljesítés után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a Hivatal állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.
23.
A képviselet:
a.) a Hivatalt a jegyző jogosult képviselni,
b.) a Hivatalt belső működése során a Kirendeltséget és a Székhelyet saját feladat- és hatásköre vonatkozásában a Kirendeltségen és a Székhelyen dolgozó bármely köztisztviselő jogosult képviselni.
24.
Bélyegző használat, nyilvántartás:
a.) A Hivatal hivatalos körbélyegzője: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal
b.) A hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányokon lehet használni.
c.) A bélyegzőkről a Hivatal nyilvántartást vezet.
Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
25.
25/1. Értekezletek:
a.) A polgármesterek szükség szerint, tartanak munkaértekezletet a Székhely és a Kirendeltség dolgozói részére.
b.) A jegyző a Hivatal dolgozói teljes vagy szűkebb köre részére igény szerint tart munkaértekezletet.
c.) A köztisztviselők szükség esetén egyedi ügyben belő egyeztetést kezdeményeznek a jegyzővel.
26.
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. 3. §--ában felsoroltaknak vagyonnyilatkozatot kell tenni. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök nyilvántartását a Szabályzat 3. számú függeléke tartalmazza.
Az ügyfélfogadás rendje
27.
A jegyző gondoskodik arról, hogy az általános ügyfélfogadási időben a felvilágosításra, intézkedésre jogosult ügyintézők a munkahelyükön tartózkodjanak.
27/1. A hétfő, szerda és pénteki napokon a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal székhely hivatalában látja el munkáját, melyből szerdai napokon 8.00 órától 16.00 óráig jegyzői fogadóórát is tart.
27/2. A jegyző a keddi és csütörtöki napokon a Mátranováki Kirendeltségen látja el munkáját és egyben csütörtökön 8.00 órától 16.00 óráig jegyzői fogadóórát is tart.
27/4. A jegyző közvetlenül ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal székhely hivatalában Mátraterenyén, és a Mátranováki Kirendeltségen a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselő, működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.
27/5. Közös Hivatal általános ügyfélfogadási rendje:
Hétfő – Szerda - Csütörtök 8.00 órától 16.00 óráig
27/6. Az önkormányzati képviselők, a nemzetiségi önkormányzati képviselők és a bizottságok tagjai munkaidőben korlátozás nélkül jogosultak a Hivatalt felkeresni.
27/7. Amennyiben a Hivatal intézkedésének késedelme leháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ügyfeleket munkaidőben, időbeni korlátozás nélkül fogadni kell.
27/8. A házasságkötések biztosításáról a hatályos jogszabályokban és helyi rendeletben foglaltak szerint kell gondoskodni.
27/9. A Hivatal munkatársai kötelesek gondoskodni az ügyfélfogadás folyamatosságáról és zavartalanságáról. A Hivatal munkatársai amennyiben az ügy természete megengedi az ügyfél idézése esetén legalább két időpontot kötelesek megjelölni.
A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése
28.
28/1. A munkavégzés teljesítése a jegyző által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.
28/2. Az alkalmazott köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Az alkalmazott munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.
28/3. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése a költségvetési szerv érdekeit sértené.
28/4. A Hivatalban hivatali titoknak minősülnek a következők:
- az alkalmazottak személyes adatvédelmével kapcsolatos adatok,
- az ellátottak, gondozattak személyiségi jogaihoz fűződő adatok,
- az ellátottak, gondozottak egészségi állapotára vonatkozó adatok,
28/5. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. A Hivatal valamennyi alkalmazottja köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére a jegyzőtől engedélyt nem kap.
Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére
30.
30/1. A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Hivatal alkalmazottainak elő kell segíteniük.
30/2. A televízió, a rádió és az írott és elektronikus sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.
30/3. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:
- A Hivatalt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra a jegyző vagy a jegyző által esetenként megbízott személy jogosult.
- Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
- A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a Hivatal jó hírnevére és érdekeire.
- Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala a Hivatal tevékenységében zavart, a költségvetési szervnek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
- A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
A Hivatal munkarendje
30.
30/1. A heti munkaidő 40 óra A Hivatalban a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) is tartalmazza a következő:
Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 7.30 – 16.00 óráig
Péntek 7.30 - 13.30 óráig
30/2. A munkából való távolmaradásról (betegség, szabadság) minden hó ötödik napjáig a Hivatal Székhelye jelentést küld az Államkincstárnak.
Munkáltatói jogok gyakorlásának rendje
31.
31/1. A munkáltatói jogkör gyakorlása körében a köztisztviselők kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához a (2) pontban meghatározottak szerint a polgármesterek egyetértése szükséges.
31/2. Az egyetértési jog gyakorlása érdekében a jegyző a tervezett munkáltatói döntés előtt köteles a polgármestereket megkeresni. A polgármesterek a Mötv. 81. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott, őket megillető egyetértési jogot az általuk meghatározott körben gyakorolják. Ebből következően az önkormányzatok felhatalmazták Mátraterenye község polgármesterét, hogy a közös hivatal székhely köztisztviselői tekintetében-, továbbá felhatalmazták a kirendeltség szerint érintett Mátranovák község polgármesterét, hogy települése kirendeltségének köztisztviselői tekintetében az egyetértési jogot gyakorolják.
31/3. A polgármesterek tekintetében az érintett Képviselő-testületek gyakorolják a munkáltatói jogokat, juttatásukat a jogszabály kereti között határozzák meg. A polgármesterek a államigazgatási tevékenységükért a közszolgálati szabályok szerint felelősek.
31/4. A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a Hivatal működtetésében érintett polgármesterek az alábbiak szerint gyakorolják:
- a kinevezést és felmentést kivéve a munkáltatói jogokat (vezetői megbízás, vezetői megbízás visszavonása, összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása) Mátraterenye település polgármestere Mátranovák polgármestere egyetértési joga mellett gyakorolja.
- az egyéb munkáltatói jogokat Mátraterenye polgármestere gyakorolja, kivéve a jutalmazást, amelyhez az érintet települések polgármestereinek egyetértése szükséges.
31/5. A Hivatal dolgozói felett a munkáltatói jogokat a jegyző a közszolgálatra és egyéb foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szerint gyakorolja. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz az érintett Kirendeltség, illetve Székhely szerinti polgármestere egyetértése szükséges.
31/6. A szabadságok kiadása, teljesítményértékelés a jegyző munkáltatói jogköre.
31/7. A Hivatal dolgozói a munkaköri leírásukban foglaltak szerint helyettesítik egymást.
31/8. A jegyző helyettesítése a Szabályzat 12. pontjában foglaltak szerint történik.
Szabadság
32.
32/1. Az éves rendes és rendkívüli szabadságkivételéhez előzetesen a jegyzővel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak a jegyző jogosult.
32/2. Az alkalmazottak éves rendes szabadságának mértékét a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglalt előírások szerint kell megállapítani.
32/3. Az alkalmazottakat megillető, és kivett szabadságáról nyilvántartást kell vezetni. A költségvetési szervben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a szervezési- személyzeti ügyintéző a felelős.
A helyettesítés rendje
33.
33/1. A hivatalban folyó munkát az alkalmazottak időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja.
33/2. Az alkalmazottak távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása a jegyző feladata.
33/3. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes alkalmazottakat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.
Munkakörök átadása
34.
33/1. A Hivatal vezetői és alkalmazottai munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni.
33/2. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:
- az átadás-átvétel időpontját,
- a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat,
- a folyamatba lévő konkrét ügyeket,
- az átadásra kerülő eszközöket,
- az átadó és átvevő észrevételeit,
- a jelenlevők aláírását.
33/3. Az átadás-távételi eljárást a munkakör változást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni.
33/4. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a jegyző (jegyző esetén a Székhely település polgármestere) gondoskodik.
Egyéb szabályok
35.
35/1. Fénymásolás: A hivatalban a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Egyéb fénymásolás nem végezhető.
35/2. Dokumentumok kiadásának szabályai: A Hivatal dokumentumainak (személyi anyagok, szabályzatok stb.) kiadása csak a jegyző engedélyével történhet.
Saját gépkocsi használata
36.
36/1. A saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet, illetve az adójogszabályok szerint kell kialakítani.
36/2. Saját gépkocsit hivatali célra a jegyző engedélyével, jegyző esetében a székhely település polgármesternek engedélyével lehet igénybe venni. A saját gépkocsi használat részletes szabályait a Gépjárművek igénybevételének és használatának szabályzatában kell rögzíteni.
Kártérítési kötelezettség
37.
37/1. A köztisztviselő a köztisztviselői jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
37/2. Szándékos károkozás esetén a köztisztviselő a teljes kárt köteles megtéríteni.
37/3. A köztisztviselő vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át, kivéve azon eseteket, amikor a hiány bekövetkezéséért más személy felelőssé tehető, avagy a hiányt bűncselekmény okozta.
37/4. A pénztárost, egyéb pénzkezelőket e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz tekintetében.
37/5. Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért a leltár felelősségi megállapodást kötött köztisztviselő vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.
37/6. Amennyiben a Hivatalban a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.
Anyagi felelősség
38.
38/1. A Hivatal az alkalmazott ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár az alkalmazott munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett.
38/2. Az alkalmazott szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak a költségvetési szerv vezetőjének engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (P. laptop, számítógép, stb.)
38/3. A hivatal valamennyi alkalmazottja felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.
A költségvetési szerv ügyiratkezelése
39.
39/1. A Hivatalban az ügyiratok kezelése osztott rendszerben történik.
39/2. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért a jegyző a felelős.
39/3. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.
Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, pénzügyi ellenjegyzés rendje
40.
40/1. A kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés rendjét a jegyző határozza meg.
40/2. Ennek részletes szabályait a Gazdálkodási Szabályzatban kell meghatározni.
A költségvetési szerv létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje
41.
41/1. A Hivatal épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni.
41/2. A Hivatal helyiségei, berendezései nem adhatók bérbe.
41/3. A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályait a Gazdálkodási Szabályzatban kell meghatározni.
VIII.
BELSŐ KONTROLLRENDSZER
42.
42/1. A jegyző a működés folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a költségvetési szerv belső kontroll rendszerét az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
42/2. A jegyző felelős a belső kontrollrendszer keretében - a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő
- kontrollkörnyezet,
- kockázatkezelési rendszer,
- kontrolltevékenységek,
- információs és kommunikációs rendszer, és
- nyomon követési rendszer (monitoring)
kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.
42/3. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek biztosítják, hogy
- a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel,
- az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
- megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan, és
- a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.
42/4. A költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján a jegyző köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben
- világos a szervezeti struktúra,
- egyértelműek a hatásköri viszonyok és feladatok,
- meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,
- átlátható a humán erőforrás kezelés.
42/5. A jegyző köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
42/6. A jegyző köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges és táblázatba foglalt leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.
42/7. A jegyző köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének rendjét, valamint köteles kockázatkezelési rendszert működtetni.
42/8. A jegyzőnek a kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE). A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet szerinti nyilatkozatban a jegyző köteles értékelni a belső kontrollrendszer minőségét.
Óvó, védő előírások
43.
43/1. A Hivatal minden alkalmazottjának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye.
43/2. Minden alkalmazottnak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz, bombariadó esetére előírt utasításokat, a menekülés útját.
Közérdekű adatok megismerése, személyes adatok védelme
44.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésére vonatkozó eljárást külön szabályzat rögzíti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45.
45/1. A Szabályzat 2015. július 1. napján – a közös hivatalt alkotó önkormányzatok képviselő-testületeinek jóváhagyásával - lép hatályba.
45/2. A Szabályzatot a jegyző megismerteti a dolgozókkal és gondoskodik a Közös Hivatalban történő mindenkori hozzáférés lehetőségéről.
Mátraterenye, 2015. június 4.
Gecse László |
Balogh Maja |
Bodor Ernőné |
|---|
Jóváhagyta:
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 56/2015. (VI.4.) számú határozatával.
Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 37/2015. (VI.4.) számú határozatával.
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
10. számú függeléke
Bizottsági tagok névsora
1.) Bizottság neve: ÜGYRENDI BIZOTTSÁG
a.) elnök: Almádi István képviselő
b.) tag: Kotroczó Csaba képviselő
c.) tag: Kotroczó Zoltán képviselő
Mátraterenye 2015. február 11.
Balogh Maja
jegyző
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
11. számú függeléke
Vagyonnyilatkozat kezelésének szabályzata
32. § (6) bekezdéséhez
a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának,
kezelésének és ellenőrzésének szabályai
Az Ügyrendi Bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) a tárgyban meghatározottakból eredő feladat és hatásköre.
I.
A vagyonnyilatkozat benyújtása, átvétele
1. A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése
- a kitöltött képviselői, hozzátartozói vagyonnyilatkozat egy példányát a bizottságnak címezve kell benyújtani a vonatkozó jogszabályban előírt határidőn belül.
- a vagyonnyilatkozatokat a bizottság elnöke veszi át és igazolást állít ki azok átvételéről,
- a képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyitott borítékban
- a hozzátartozói vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor lepecsételt borítékban történik.
II.
A vagyonnyilatkozat kezelése, nyilvántartása
1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, páncélszekrényben kell tárolni.
1. A vagyonnyilatkozatokról a bizottság nyilvántartást vezet.
1. A vagyonnyilatkozat nyilvánossága:
a.) a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános (kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatokat)
b.) a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
1. A bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék, kezeljék, és hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
III.
Ellenőrzési eljárás
1. A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a bizottság ellenőrzi.
1. Az ellenőrzési eljárást a bizottságnál bárki írásban kezdeményezheti.
1. A bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
1. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye.
Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkréten a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására.
Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
1. A bizottság a kezdeményezés érdemi vizsgálata esetén a képviselőt, illetve hozzátartozóját felszólítja a vagyonnyilatkozatban feltűntetett adatokra vonatkozó azonosító adatok 8 napon belüli írásban történő bejelentésére. Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, ezeket az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
1. Az ellenőrzési eljárás eredményéről a bizottság a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást ad.
1. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési eljárásra irányuló új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
12. számú függeléke
TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS
Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés k.) pontjában biztosított szabad társulási jog alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 87-95. §-ai alapján a közszolgáltatási feladatok hatékonyabb, gazdaságosabb ellátása érdekében a részt vevő önkormányzatok képviselő-testületei, mint alapító tagok (továbbiakban: Tagönkormányzatok) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és teherviselés alapján társulási megállapodást kötnek önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, a Mátrai Önkormányzati Társulás (továbbiakban: Társulás) létrehozására.
1.) A társulás neve, székhelye:
Mátrai Önkormányzati Társulás
3145 Mátraterenye, Kossuth út 178.
2.) A társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője
Mátranovák Község Önkormányzat
3143 Mátranovák, Szabadság út 38.
Képviselője: Bodor Ernőné
Mátraterenye Község Önkormányzata
3145 Mátraterenye, Kossuth út 178.
Képviselője: Gecse László
3.) A társuláshoz tartozó települések lakosság száma
Költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám |
|
Mátranovák |
1708 fő |
Mátraterenye |
1789 fő |
4.) A társulás által ellátott feladat- és hatáskörök
4.1. A Mötv. 87. §-a alapján a helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodnak abban, hogy az alábbi önkormányzati feladat- és hatáskörök, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre:
a.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. §-a szerinti óvodai ellátás a Társulási Tanács által alapított költségvetési szerv útján,
b.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (továbbiakban: Szoctv.) 1993. évi III. törvény 62. §-a szerinti étkeztetés szolgáltatás vásárlás útján,
c.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 151. § (2) bekezdése szerinti gyermekétkeztetés: az óvodába és az intézményfenntartó központ által fenntartott iskolába járó gyermekek, tanulók étkeztetése szolgáltatás vásárlásával,
d.) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-a szerinti belső ellenőrzés, szakember közös megbízásával,
e.) a Gyvt. 40. §-a szerinti család- és gyermekjóléti szolgálat, jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy alkalmazásával,
f.) a Szoctv. 63. §-a szerinti házi segítségnyújtás, jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy alkalmazásával
g.) a Gyvt. 21/C. §-a szerinti szünidei gyermekétkeztetés szolgáltatás vásárlása útján
4.2. Államháztartási szakágazati besorolása
841117 Kormányzati és Önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálatai
4.3. Alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
A megállapodás 1. számú melléklete közfeladatonként tartalmazza, hogy az egyes képviselő-testületek az a.) - d.) pontokban meghatározott feladatok közül mely közfeladatok ellátását, hatáskörök gyakorlását ruházzák át a Társulásra.
A Társulás az egyes közszolgáltatások ellátását a megvalósíthatóság függvényében fokozatosan teljesíti, vezeti be.
5.) A Társulás döntéshozó szerve, a döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarány
A társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Tanács tagjai a társult önkormányzatok mindenkori polgármesterei. Ha a Tanács tagjai, a polgármester akadályoztatva van, a Társulási Tanácsban külön megbízás, illetve felhatalmazás nélkül az adott település alpolgármestere jár el. A helyettesként eljáró alpolgármester jogai és kötelezettségei azonosak a polgármester jogaival és kötelességeivel. A Tanács tagja, a mindenkori polgármester, saját maga és az alpolgármester egyidőben történő akadályoztatása esetén meghatalmazást adhat az adott település képviselő-testülete tagjának a képviseletre.
A Társulási Tanács alakuló ülésén tagjai sorából elnököt választ az önkormányzati választási ciklus idejére. Az elnök személyére a korelnök tesz javaslatot, megválasztásához a tagok egyetértő szavazata szükséges. A Társulási Tanács alakuló ülését a Társulás székhely települési önkormányzata polgármestere hívja össze.
A Társulási Tanács elnöke képviseli a Társulást. Távolléte vagy akadályoztatása esetén a Társulás képviseletét a külön meghatalmazással rendelkező tag látja el.
A Társulási Tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
6.) A döntéshozatal módja, a minősített döntéshozatal esetei
A Társulási Tanács döntését ülésén határozattal hozza.
A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha ülésén minden tag jelen van. Minden javaslat elfogadásához minden tag igen szavazata szükséges. (vagyis két igen szavazat)
7.) A közös fenntartású intézmény(ek) megnevezése(i)
Mátrai Önkormányzati Társulás Óvodája
8.) A Társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának mértéke, teljesítésének módja
A Társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatos pénzügyi hozzájárulás mértékét a Társulási megállapodás 2. számú melléklete tartalmazza az ellátott feladatonkénti részletezésben. A hozzájárulást havonta, a tárgyhónap 5. napjáig kell teljesíteni a Mátrai Önkormányzati Társulás költségvetési számlájára.
Az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó, költségvetési törvényben rögzített állami támogatásra a Mátrai Önkormányzati Társulás székhelye szerinti önkormányzat - Mátraterenye Község Önkormányzata jogosult.
9.) A Társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás
Amennyiben a tagönkormányzat a Társulási Tanács elnöke felhívására sem teljesíti a Társulási Tanács határozatában foglalt, vagy önként vállalt pénzügyi kötelezettségeit, a Társulás a fizetési határidőt követő 8. naptól a fizetési kötelezettséget nem teljesítő Tagönkormányzat által a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízás behajtására jogosult.
Ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a Társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a Társulási Tanács új székhelyönkormányzat kijelölésével dönthet, amely esetben a Társulásnak lehetősége nyílik arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen a pénzforgalmi szolgáltatójának adott felhatalmazás alapján beszedési megbízást nyújtson be. A felhatalmazó levél mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
A Tagönkormányzatok kötelesek 2013. július 31. napjáig a Társulás részére a felhatalmazó levél számlavezető hitelintézetnek aláírásával ellátott egy eredeti példányát átadni.
10.) A társulás vagyona és a vagyonátadás feltételei, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendje
A Társulás a létrehozásakor nem rendelkezik az önkormányzatoktól elkülönülő saját vagyonnal. A Társulás megalakulását követően a Társulás által szerzett vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Társulás nevében a Társulási Tanács gyakorolja. A Társulás által ellátott feladat- és hatáskörök ellátása céljából a tagönkormányzatok a megállapodás 4. számú melléklete szerinti vagyontárgyak feletti birtoklás-, használat- és hasznok szedésének jogát adják át.
11.) Intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezések
Az intézmény alapítással és fenntartással kapcsolatos alapítói jogokat a Társulási Tanács gyakorolja.
A Társulási Tanács irányító hatáskörében eljárva
a.) kiadja a költségvetési szerv alapító okiratát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, átalakítását és megszüntetését,
b.) gyakorolja a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezést, felmentést vagy a vezetői megbízás adását, visszavonását, továbbá díjazásának megállapítását,
c.) rendszeresen figyelemmel kíséri a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodást, végrehajtást, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén megteszi a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedéseket,
d.) érvényesíti, számon kéri, ellenőrzi a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket,
e.) jogszabályban meghatározott esetekben előzetesen vagy utólagosan jóváhagyja a költségvetési szerv döntéseit,
f.) egyedi utasítást ad ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,
g.) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatokat, és közérdekből nyilvános adatokat, valamint jogszabályban megnevezett irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat kezeli,
h.) közjogi felelősséggel tartozik a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtásáért.
A közös fenntartású intézmény alapításának költségeit a Társuláshoz tartozó települések lakosságszámuk alapján viselik.
A közös fenntartású intézmény folyamatos működtetésének, üzemeltetésének feltételeit – az Alapító okiratban rögzített, használatra átadott vagyonelemek mellett – a Társulás pénzügyi alapja biztosítja.
A pénzügyi alap forrásai:
a.) állami támogatás, hozzájárulás,
b.) állami pályázati forrás,
c.) gazdálkodó- vagy más szerv, illetve magánszemélyek által biztosított támogatás, forrás,
d.) a tagönkormányzatok folyó évi költségvetésében meghatározott összegű támogatás.
A tagönkormányzatok az intézmény működtetéséhez a feladat ellátási helyenként felmerülő tényleges költségek arányában járulnak hozzá.
A tagönkormányzatok hozzájárulásának mértékét a Társulási Tanács a Társulás éves költségvetésének jóváhagyásakor határozattal állapítja meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak szerint, valamint az önkormányzati képviselő-testületekre vonatkozó szabályok figyelembevételével.
Az intézmény közös működtetéséről, megszüntetéséről legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Köznevelési intézmény esetén a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – július, augusztus hónapok kivételével – nevelési évben óvoda nem szüntethető meg, nem szervezhető át, fenntartói joga nem adható át.
12.) A társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye útján más tagok részére történő) feladatellátás módja
A tagok feladatellátásban történő részvételét a megállapodás 1. számú melléklete részletezi.
A Gyvt. 151. § (3) bekezdése szerint és a Szoctv. 92. § (1) bekezdés b.) pontja szerinti rendeletalkotásra Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jogosult.
13.) A társulás szolgáltatásai igénybevételének a Társulás által meghatározott feltételei
A Társulás szolgáltatásait a létrehozó tagönkormányzatok egyenlő eséllyel vehetik igénybe a Megállapodás 1. számú mellékletében részletezettek szerint.
Az intézményalapítással és fenntartással nem járó, szolgáltatóként ellátott feladat- és hatáskörök pénzügyi alapját a Társulás biztosítja.
A pénzügyi alap forrásai:
a.) állami támogatás, hozzájárulás,
b.) állami pályázati forrás,
c.) gazdálkodó- vagy más szerv, illetve magánszemélyek által biztosított támogatás, forrás,
d.) a tagönkormányzatok folyó évi költségvetésében meghatározott összegű támogatás.
A tagönkormányzatok a szolgáltatóként biztosított ellátás költségeihez a feladatellátásban résztvevő önkormányzatok ellátotti létszáma arányában járulnak hozzá.
14.) A Társulás működéséről évente legalább egy alkalommal történő beszámolás kötelezettsége
A Tanács bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Társulási Tanács munkaszervezete feladatait ellátó Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal (3145 Mátraterenye, Kossuth út 178.) gondoskodik.
A Társulási Tanács zárszámadását határozattal fogadja el. A Tanács évente a tárgyévet követő május 31-ig köteles beszámolni a tagönkormányzatoknak. A beszámoló formája írásos beszámoló, amelyet előzetesen a Társulási Tanács fogad el, s ezt követően a képviselő-testületek rendelkezésére bocsátja.
15.) A társulás működésének ellenőrzési rendje
A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv – a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal – gondoskodik.
16.) A megállapodás módosításának feltételei
A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének igenlő döntése szükséges a társulási megállapodás módosításához.
A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik.
A társuláshoz való csatlakozásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, egyetértő döntéssel kell határozni. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell.
Köznevelési intézmény működését érintő átszervezéssel járó módosítás esetén a módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – július, augusztus hónapok kivételével – nevelési évben nem léphet hatályba.
17.) A társulásból történő kiválás és kizárás
A társulásból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik.
A társulásból való kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, egyetértő döntéssel kell határozni. A döntésről a társulási tanácsot értesíteni kell.
A társulási tanács egyetértő döntéssel határoz a kizárásról.
Amennyiben kiválás (kizárás) köznevelési intézmény működését is érinti, a kiválással járó intézményátszervezés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – július, augusztus hónapok kivételével – nevelési évben nem történhet.
18.) A társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettsége, módja
A társulás megszűnik
a.) ha a társulás tagjai minősített többséggel azt elhatározzák,
b.) a törvény erejénél fogva,
c.) a bíróság jogerős döntése alapján.
A társulás megszűnése, a társulásból történő kiválás, kizárás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a társulás vagyonát a társulás azon tagjának kell visszaadni, amelyik azt a társulás rendelkezésére bocsátotta. Egyebekben a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A társulásból történő kiválás esetén a vagyontárgy társulási tag részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a társulás további működését. Ebben az esetben a kivált tagot – a társulással kötött szerződés alapján – használati díj illeti meg.
19.) Egyéb kérdések
A Társulási Tanács működésére egyebekben a képviselő-testületre és a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Mátraterenye, 2019. február 4.
ZÁRADÉK
A Mátrai Önkormányzati Társulás társulási megállapodása jelen módosítása a törzskönyvi bejegyzést követően lép hatályba.
A Mátrai Önkormányzati Társulás társulási megállapodását a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei az alábbi üléseiken hagyták jóvá:
Mátranovák Község Önkormányzata 4/2019. (I.21.) számú határozata
Bodor Ernőné polgármester
Mátraterenye Község Önkormányzata 2/2019. (I.24.) határozata
Gecse László polgármester
Mátrai Önkormányzati Társulás
Társulási Megállapodása
1. számú melléklete |
Feladatok ellátásában történő részvétel
Ellátott feladatok |
Mátranovák |
Mátraterenye |
|---|---|---|
4/a óvodai ellátás |
Igen |
Igen |
4/b szociális étkeztetés szociális konyhán |
Igen |
Igen |
4/c gyermekétkeztetés |
Igen |
Igen |
4/d belső ellenőrzés |
Igen |
Igen |
4/e család és gyermekjóléti szolgálat |
Igen |
Igen |
4/f házi segítségnyújtás |
Igen |
Igen |
Mátraterenye, 2019. február 4.
Mátrai Önkormányzati Társulás
Társulási Megállapodása
2. számú melléklete |
Pénzügyi hozzájárulás mértéke
Ellátott feladat |
Költségviselés mértéke |
|---|---|
4/a óvodai ellátás |
Feladatellátási helyenként felmerülő tényleges költségek alapján |
4/b szociális étkeztetés szociális konyhán |
Feladatellátásban résztvevő önkormányzatok arányában (ellátotti létszámra) |
4/c gyermekétkeztetés |
Feladatellátásban résztvevő önkormányzatok ellátotti létszáma arányában |
4/d belső ellenőrzés |
Feladatellátásban résztvevő önkormányzatok lakosságszáma arányában |
4/e család és gyermekjóléti szolgálat |
feladatellátási helyenként ellátotti létszám arányában |
4/f házi segítségnyújtás |
feladatellátási helyenként ellátotti létszám arányában |
Egyéb költségek: |
Tagönkormányzatok lakosságszáma arányában |
Mátraterenye, 2019. február 4.
Mátrai Önkormányzati Társulás
Társulási Megállapodása
3. számú melléklete |
Felhatalmazó levél beszedési megbízás benyújtására
FELHATALMAZÓ LEVÉL
Alulírott …....................................................., mint ......................................................
Önkormányzat (székhely:.............................................................................................) polgármestere, aláírásra jogosult képviselője (továbbiakban: Számlatulajdonos) megbízom a számlavezető ........................................................................................... Bankot, hogy a nála vezetett
…............................................................................................ számú számla terhére a ,,Mátrai Önkormányzati Társulás” nevű önkormányzati társulás működésével kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeket az alább megnevezett Kedvezményezett által benyújtott beszedési megbízások teljesítése az alábbi feltételekkel:
Számlatulajdonos megnevezése: .................................................................................
Számlatulajdonos számlaszáma: .................................................................................
Kedvezményezett megnevezése : Mátrai Önkormányzati Társulás
Kedvezményezett számlaszáma .................................................................................
A felhatalmazás visszavonásig érvényes. A visszavonáshoz a Kedvezményezett írásbeli hozzájárulása szükséges.
A beszedési megbízáshoz a Kedvezményezett köteles csatolni a fizetési kötelezettséget megállapító társulási tanácsi határozatot.
Kelt: ….........................., 201..................
…...............................................................
Számlatulajdonos
Fentieket, mint a Számlatulajdonos számlavezető hitelintézete nyilvántartásba vettük.
Kelt:................................, 201..................
….................................................................
Számlavezető hitelintézet
Mátrai Önkormányzati Társulás
Társulási Megállapodása
4. számú melléklete
VAGYONTÁRGYAK HASZNÁLATBA
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
13. számú függeléke
Mátraterenye Községi Önkormányzat
3145 Mátraterenye, Kossuth út 178.
GAZDASÁGI PROGRAM,
GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TERV
2014-2019.
Készült: a képviselő-testület 2015. áprilisi ülésére
Előterjesztő: Gecse László polgármester
Összeállította:
Gecse László polgármester
Balogh Maja jegyző
Kertész Mónika gazdaságvezető
Marsinszkiné Pádár Andrea pályázati vezető tanácsos
Czene Sándorné foglalkoztatási főmunkatárs
Dallosi Gézáné adóügyi főmunkatárs
Jóváhagyta: Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 25/20015. (IV.23. ) számú határozatával.
Gecse László
polgármester
1.) Bevezető
2.) Célkitűzések, feladatok
3.) Költségvetési lehetőségek, helyi adópolitika
4.) Helyi társadalmi- környezeti és gazdasági adottságok, foglalkoztatáspolitika
5.) Feladatellátás színvonalának javítása
6.) Közszolgáltatások biztosítása, színvonalának javítása
7.) Határozati javaslat
Tisztelt Képviselő-testület!
1.) Bevezető
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(továbbiakban: Mötv.) 116. §-ában meghatározottak értelmében az önkormányzat képviselő-testülete az alakuló ülést követő hat hónapon belül elkészíti, felülvizsgálja az önkormányzat gazdasági- gazdaságfejlesztési programját.
A gazdaságfejlesztési program elkészítésére utal a 2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelettel elfogadott szervezeti és működési szabályzat is. A program készülhet a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy hosszútávra. Javaslatunk a megbízatás időtartamára szóló programot takar, a Mötv-ben meghatározott szempontok szerint taglalva.
A gazdasági programok ÁSZ ellenőrzése kapcsán kiemelt szempontok,
hogy a program forrásoldalról mutassa be, hogy a helyi adópolitika hogy szolgálja a kitűzött célok, feladatok megvalósítását,
hogy a program mutassa be, hogy az önkormányzat milyen eszközökkel vesz részt a foglalkoztatásban, mit tesz a foglalkoztatási helyzet javításáért.
2.) Célkitűzések, feladatok
A gazdaságfejlesztési program elkészítésének célja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön és a lehetőségek figyelembevételével fejlődjön is a település.
A gazdaságfejlesztési program az önkormányzat részére helyi szinten határozza meg mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembe vételével –a megyei térségi koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
Az elfogadott gazdaságfejlesztési programban meghatározottakat figyelembe kell venni minden gazdasági jellegű, a gazdálkodásra, a település működtetésére, fejlesztésére vonatkozó döntésnél, különös tekintettel az éves költségvetési rendeletek elkészítése és összeállítása során.
A program összeállításakor figyelembe vételre kerültek a polgármester és a képviselő-testület elképzelései, a település lakossága, önszerveződő közösségei által megfogalmazott elképzelések – különös tekintettel a 2015. március 26. napján e tárgyban tartott közmeghallgatásra, - valamint az önkormányzat jelenlegi és várható pénzügyi helyzete.
3.) Költségvetési lehetőségek, helyi adópolitika
A gazdasági programban meghatározott célok eléréséhez a képviselő-testületnek kiemelt figyelmet kell fordítani a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, a szükséges anyagi forrásokra, a források és eszközök megteremtésére.
Az anyagi eszközök megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről évre keletkező források (adóbevételek), hanem szükség van a pályázati lehetőségek kihasználására, a község elhelyezkedésének, adottságainak figyelembevételével új lehetőségek keresésére, a meglévő források hatékonyabb kihasználására.
A kormány a jelenlegi hét éves fejlesztési ciklusra a fejlesztési elképzeléseit a fejlesztő állam, a fejlődő magyar vállalkozások, az innováció és tudomány, az új energiapolitika, a fejlődő vidék, a területfejlesztés, a növekvő foglalkoztatás témakörében határozta meg, melyek kihatnak önkormányzatunk fejlesztési elképzeléseire is.
Az önkormányzati feladatellátás költségvetési mutatói:
millió forintban
2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. |
|
teljesített bevétel |
459 337 441 - - - - |
teljesített kiadás |
442 298 419 - - - - |
előirányzott bevétel |
- - - 384 - - - |
előirányzott kiadás |
- - - 384- - - |
várható bevétel |
- - - - 365 370 375 |
várható kiadás |
- - - - 365 370 375 |
Az önkormányzat gazdasági helyzetét tekintve a kistérségre, járásra egyébként tartósan jellemző hátrányos helyzetű, és az elmúlt évtizedekben forráshiányos településeksorába tartozott. Az önkormányzat alapvető feladatainak ellátásához és az önként vállalt feladatok teljesítéséhez fejlesztési és működési hitelfelvételre az elmúlt önkormányzati ciklusokban folyamatosan sor került. Az önkormányzat fizetőképessége, pénzügyi egyensúlya, likviditása többször az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásával, rövidlejáratú hitelfelvételekkel volt biztosított. A 2013/2014. évi önkormányzati konszolidáció során az önkormányzat 93 millió Ft összegű adósságrendezésben részesült. Ezzel megnyílt a lehetőség arra, hogy szigorúan takarékos gazdálkodás és feladataink racionalizálása mellett, az új gazdálkodási rendszer szabályainak megfelelően forráshiány nélkül tervezhessünk és működhessünk a továbbiakban. Mindez annak ellenére is igaz, hogy az önkormányzati költségvetés reformja (feladatalapú támogatás), és a feladat központosítás-racionalizálás mellett (oktatási és hatósági feladatok államosítása, kistérségi és makro társulások) Mátraterenye önkormányzatának állami támogatása a feladat elvonások arányában csökkent.
A fejlesztési lehetőségeknek most is nagymértékben határt szab a forráshiány. Az önkormányzat a fejlesztési elképzeléseit gazdaságosan csak pályázati segítséggel, állami támogatással tudja megvalósítani, melyhez az önrészt az önkormányzatnak kell biztosítania.
Az önrész biztosításához szigorú gazdálkodásra van szükség. Ennek érdekében:
A kiadásokat az önként vállalt feladatok racionalizálásával kell csökkenteni.
Törekedni kell az idegenforgalom és turizmusfejlesztéséből eredő bevételekre és ezek növelésére.
Takarékossági intézkedéseket kell bevezetni az intézményeknél pl. energiahatékonysági pályázatokból származó megtakarítás, épületenergetikai korszerűsítésből származó költségcsökkentés, közvilágítás korszerűsítésből származó megtakarítás.
A helyi adókból származó bevétel alakulása:
ezer forintban
2012. |
2013. |
2014. |
2015. |
|
teljesítés |
15.337 |
16.493 |
19.364 |
- |
előirányzat |
16.500 |
16.450 |
19.600 |
18.400 |
Mátraterenye településen bevezetett helyi adók:
az iparűzési adó, melynek mértéke a törvényben maximált „kettő százalékon” van,
magánszemélyek kommunális adója, melynek mértéke adótárgyanként 2013. január 1-jétől hatezer forint/év, melynek valorizációs felső határa 28.624 forint/év.
2012. január 1-jétől vethető ki az eb rendészeti hozzájárulás (közismert nevén ebadó), mely a menhelyek fejlesztésére, eb rendészeti költségek, intézkedések viselésére, ilyen jellegű tevékenységet végző szervezetek támogatására, a chipes rendszer működésére fordítható.
A helyi szabályozássorán a szociális helyzet is figyelembe vehető, differenciált teher megállapításra is van mód.
Ennek alapján az ebtartási körülmények javítására, a kóbor ebekkel kapcsolatos egyre szaporodó problémák felszámolása érdekében vizsgálat tárgyává teendő a hozzájárulás bevezetése, természetesen csak alapos hatásvizsgálat lefolytatása mellett.
2015. január 1-jétől törvényben meghatározott adóalapra, adótárgyra a helyi adók mellett települési adó vezethető be. Az önkormányzat adót vethet ki olyan vagyonelemekre, amelyeket az állam nem adóztat, vagy adóztatását törvény nem tiltja. E szabályozás eredményeként vezetett be ez évben hét önkormányzat földadót, hektáronként 3-10 ezer Ft körüli összegben.
Ez átlagosan 7 ezer forint hektáronkénti bevételt jelent, mely az uniós területi alapú támogatás 10 %-ának felel meg. A TÖOSZ prognózisa szerint 2016-ra az önkormányzatok 50 %-a fog élni ezzel az adóztatási formával, az állami támogatások fokozódó „kivonulásával” összhangban. Nógrád megyében eddig tudomásunk szerint két település vezetett be földadót.
A fejlesztési ciklusban Mátraterenye sem kerülheti el a földadó bevezetésével kapcsolatos felmérések, vizsgálatok lefolytatását.
A helyi gazdaság fejlesztésének egyik fontos pontja továbbra is az iparűzési adó. Mivel a szociális ellátások 2015. évi reformját követően a települési szociális ellátásoknak is – az állami támogatások mellet - egyik forrása az iparűzési adó lehet, érdekünk a helyi vállalkozások, gazdasági egységek számának és teljesítményének bővülése is.
Az elmúlt években a kisvállalkozások, iparűzési adóalanyok száma szerencsére ütemesen növekedett, 2012-ben 114, 2013-ban 113, 2014-ben 118, 2015-ben 115.
A gazdaságfejlesztési források növelése érdekében - különösen az állami támogatások továbbcsökkenése ésa sajátbevételek szűkülése esetén - a magánszemélyek kommunális adójának mértékét folyamatosan felül kell vizsgálni, szükség estén élni kell az emelés lehetőségével.
4.) Helyi társadalmi- környezeti és gazdasági adottságok, foglalkoztatás politika
4/1. Társadalmi környezet
Mátraterenye demográfiai mutatói a legtöbb magyarországi településhez hasonlóan kedvezőtlenül alakulnak.
Az állandó lakosok száma 1992-ben 2226, 2000-ben 2071, 2010-ben 1916, 2014-ben 1850 fő. A lakossági mutatók a kedvezőtlen tendencia befolyásolására, csökkentésére hívja fel a figyelmet. A radikális lakos szám csökkenés nemcsak a születések száma és elhalálozások száma közti olló növekedéséből, hanem az elköltözésekből is adódik.
Az üres lakások száma megközelíti a százat, munkahely lehetőség hiányában úgy tűnik mégsem vonzó a kedvező környezetben fekvő település a letelepedni szándékozó és boldogulni akaró fiatalok számára.
Ezeken a kedvezőtlen mutatókon módosíthat, javíthat a foglalkoztatási lehetőségek bővülése, az egyéni gazdálkodás elterjedése.
4/2. Környezeti adottságok
Mátraterenye község Mátra hegység északi oldalán fekszik. A Zagyva patak és a Bárna patak a község területén egyesülnek. A falut lankás, erdőkkel borított dombos - dombsági és középhegységi – táj veszi körül. Mátraterenye területén a XX. század negyvenes éveitől nagyméretű szénbányászat folyt, a mélyművelésű széntermelés 1972-ben fejeződött be.
A község megközelítőleg azonos távolságra fekszik a megyeszékhelytől, Salgótarjántól és a kistérségi központot, illetve járási székhely szerepet betöltő Bátonyterenyétől. Salgótarján felől a 2303 sz. összekötő úton, Bátonyterenye felől a 23. sz. főúton érhető el. A 23. sz. főút Nádújfalu településrészen vezet keresztül, Pétervására felé összeköttetést teremt. A Kisterenye – Mátranovák vasútvonal érinti a települést, a vasúti közlekedés újra indítása a személyforgalom miatt nem várható.
A természeti adottságok, a helyi nevezetességek, helyi értékek, hagyományok az idegenforgalom alapjait képezhetik.
Mátraterenye fontosabb nevezetességei, helyi értékei:
XIII. századi római katolikus templom: a község külterületén, a környezetből kiemelkedő dombtetőn, a temető területén található.
Nádújfalui római katolikus templom: XVIII. században épült, festett kazettás mennyezettel, eredetileg 84 táblával.
Nádújfalu harangláb: tölgyfagerendákból ácsolt, egyszerű szerkezetű barokk, fa harangláb, egyemeletes fatorony, magassága 8 méter.
Homokterenye római katolikus plébániaház: 1867-től jegyzett tornácos, földszintes épület.
Homokterenye Nepomuki Szent János szobor: barokk, négyzetes talapzaton álló, a XVIII. században tufakőből készült és a XIX. században állított, ma lakóépület előkertjében álló szobor.
8 hektáros területen fekvő horgásztó és környéke: a külszíni bányafejtés rekultivációja nyomán létrehozott mesterséges tó, üdülőtelkekkel, magánétteremmel, magánpanzióval.
Mátraterenyei tájház: a település fő útján található, korabeli népi berendezésekkel, tárgyakkal, melléképületekkel.
A település helyi értékeinek összefoglalására, bemutatására 2014. évben készült el a települési értéktár, melyet rövid video film mutat be.
Az idegenforgalom fejlődéséhez a környezet, a kapcsolódó szolgáltatások, vállalkozások tudatosabb fejlesztése szükséges.
A környezet védelme, a közterületek folyamatos rendezése, karbantartása, a középületek felújítása, a rendezetlen- romos ingatlanok és rendezetlen porták felszámolása, a zöld területek növelése- gondozása, a köz- és magánterületek virágosítása a kedvező falukép kialakítását szolgálja. Mátraterenyén két - városi szintűnek is minősíthető - park közterület van a Szent István park és a Szent Borbála park. A parkok állagának megőrzése mellett tovább fejlesztendő, bővítendő azok növényvilága, fák, bokrok, évelő virágok telepítésével.
Fekvése, mérete és faállománya alapján ma még egyedülálló a nádújfalui vendégház parkja ,időben gondoskodni kell a növényvilág megújításáról.Az önkormányzatnak folyamatosan felül kell vizsgálnia az önkormányzati ingatlanok hasznosítását, a leromlott és gazdaságosan nem helyreállítható, felesleges vagyontárgyakat fel kell számolni. Kezdeményezni kell az életveszélyes, romos magáningatlanok rendezését is. A közterületek folyamatos beültetésével, virágosításával, minta állításával a magánszemélyeket is jobban be kell kapcsolni a környezetük rendezésébe, szépítésébe. Az önkormányzat a civil szervezeteken keresztül különböző akciókkal is támogathatja a „virágosítási-fásítási mozgalmat.”
A települési környezet védelme terén kiemelt figyelmet fordítunk a fejlesztési ciklusban induló újszerű hulladék-kezelésnek, szállításnak, konkrétan a szelektív hulladékgyűjtésnek, komposztálásnak és hulladék újrahasznosításnak.
A vendéglátó egységek száma az igényeket kielégíti, az étkezés helyben megoldható. Szálláshely szolgáltatással ténylegesen négy magánszemély foglalkozik, az ezen felül bejelentett még két szálláshely nem működik (leépült). Kapcsolódó szolgáltatás még szintén nem működik a településen. (lovas iskola, állatsimogató stb…) A mátraterenyei tó partján fekvő panzió leginkább a horgászatra épít. Mivel a község több vadásztársaság területével is érintett, és a környék vadban gazdag, a szálláshely szolgáltatás a vadászatban is érintett.
Salgótarján irányába haladva, Mátraterenye külterületén kialakítás alatt áll egy oktatási centrum, konferencia központ és panzió együttes, melynek befektetője magánszemély. A beruházás az önkormányzat együttműködésével, a településrendezési terv módosításával indulhatott meg.
Szinén ebben az irányban, az ún. „ Csibaj” területén, befektetői kezdeményezésre 2015-ben településrendezési terv- és helyi építési szabályzat módosítása iránti eljárást kezdtünk meg. Ennek eredményeként pár éven belül újabb beruházás és többek között szálláshely szolgáltatás indulhat meg a Mátraterenyén. Az új létesítmények esetében nagyobb a remény a működő képesség fenntartására, mivel a beruházás alapja a több lábon állást, a többrétű üzleti tevékenység kialakítása.
A községben három vendéglátó egység működik, étkezést is nyújtó egység a Miklós étterem, amely impozáns környezetben a mátraterenyei tó partján fekvő új, igényes, létesítmény. Nyolc élelmiszerüzlet szolgálja ki a lakossági igényeket. Kiemelkedő a falu központjában fekvő, minden igényt kielégítő, korszerű, megfelelő árumennyiséggel rendelkező CBA üzlet, a kicsi, de széles áruválasztékkal rendelkező, szintén faluközpontban levő zöldséges-vegyes bolt. Megjelenésében mintaértékű a közelmúltban-faluközpontban létesített fagylaltozó- és falatozó, amely nyári időszakban nemcsak a helybelieknek, vendégeknek vonzó, az átmenő forgalomban résztvevőket is megállásra készteti.
Teljes korszerűsítésre, felújításra szorul a Nádújfalu településrészen fekvő Vendégház, továbbá az épület teljes funkciója is felülvizsgálandó egy pályázat és rekonstrukció kapcsán.
A 2000-ben kialakított, főként csoportos diákszállás- és rendezvényterem 15 éve nem részesült felújításban, hasznosíthatósága leredukálódott, továbbra is rendezetlen a valamikori mozi terem. Az apartman-szerű szálláshely szolgáltatást abban az esetben indokolt pályázati forrásokkal kialakítani, ha az önkormányzat, mint önként vállalt feladatot, vállalkozási tevékenységet képes üzemeltetni.
Megoldandó feladat a mátraterenyei tájház, faluház hasznosítása is, a látogatottsága szinte csak a rendezvények idejére, néha bejelentett csoportok igényére korlátozódik. Megvizsgálandó, hogy a helyi közfoglalkoztatás a szabadidő szervezéssel karöltve miként tudná az idegenforgalom és szórakoztatás szolgálatába állítani a kivételes eszmei értékű önkormányzati vagyont.
A mátraterenyei tó környékének beépítését a településrendezési terv korlátozza, cél a tó természetes környezetnek megóvása, fenntartása. A táji adottságok vonzóbbá tétele érdekében az önkormányzat a tó-közeli beépített területek rendezettségén javíthat: az utak karbantartásával, felújításával, a zöld területek gondozásával, bővítésével, az építmények karbantartásának szorgalmazásával. Legszebb-legideálisabb kerékpárút valósítható meg a tavat körül ölelő területen. Egy ilyen beruházás a helybeliek és a településre kirándulók szabadidő eltöltését szolgálná, nem beszélve arról, hogy a gyermekkorúak biztonságos kerékpározásának, közlekedésének, sportolásának a feltételeit is megteremthetnék.
4/3. Gazdasági adottságok
A közigazgatási területhez tartozó földterületek az utóbbi években gazdára találtak, illetve a földforgalmi törvény hatálybalépésével felgyorsultak a településen és környékén a földvásárlások. Jellemző, hogy a földművelés, állattenyésztés pár gazdálkodó kezében összpontosul. Többen erdőgazdálkodást is folytatnak.
Az önkormányzat nem rendelkezik egybefüggő, jelentősebb nagyságú művelhető földterületekkel. A még mindennapos vadkárok problémái és „sérülékeny”, javítandó közbiztonság is arra figyelmeztet, hogy egy esetleges növénytermesztési közfoglalkoztatási programot csak kisebb, és belterületi ingatlanokon érdemes kezdeni, megpróbálni.
A valamikori nagyobb helyi gazdálkodó egységek megszűntek, „tönkre mentek”. A Páva-ruhagyár, a Hűtőház, a tsz megmaradt épületei még ma sem találtak igazán megfelelő gazdára, megfelelő funkcióra, befektetőre. Az újabb vállalkozások egy része kevesebb foglalkoztatottal, de termelő tevékenységet folytat (Purhab, Mancso-tojás )
Az önkormányzat 2005-ben fogadta el a település rendezési tervét, helyi építési szabályzatát, melyet egyedi igények alapján eddig három esetben módosítottunk. Elsőként a tervezett szénerőmű feltételeinek megteremtése miatt, melyhez helyi népszavazás lebonyolítása is társult. Mindezek ellenére forrás hiány miatt a beruházók nem tudták megvalósítani elképzelésüket, így meghiúsultak a foglalkoztatás bővítési, helyi adó növelési remények. A településrendezési terv tíz éves teljes felülvizsgálata mindenképpen indokolt, melynek során a terület felhasználási kategóriák újragondolása a befektetői, beruházói igényeket is szolgálhatja. A felülvizsgálat során indokolt esetben módosítani kell az infrastrukturális- és nyomvonalas létesítmények fejlesztési elképzeléseit is.
Az infrastruktúra kiépítettsége egyébként kedvező, a csatorna beruházás 2005. évi befejezésével teljesnek mondható. A közút hálózat minősége azonban folyamatosan fejlesztendő. A településen áthaladó állami kezelésű főútvonal felújítása sürgető, jelenlegi állapotában nemcsak esztétikailag, hanem forgalombiztonsági szempontból is sok kívánni valót hagy maga után. A fejlesztési ciklusban minden lehetséges eszközzel szorgalmazzuk a mai kor követelményeinek megfelelő közút kialakítását.
A vasúti közlekedés visszaállításának lehetősége adott, viszont úgy véljük erre nem a személyi közlekedés-, hanem az ipari szállítás igénye szolgálhat csak alapul.
A község, az önkormányzat rendelkezik kisebb vállalkozások számára alkalmas belterületi ingatlannal a Mikszáth út végén fekvő „ipari parkban”, azonban itt az úthálózat, a nyomvonalas építmények nem teljes körűen biztosítottak.
4/4. Foglalkoztatás politika
Az önkormányzat célja a helyi munkanélküliség enyhítése, csökkentése. Ennek érdekében folyamatosan részt veszünk a munkaadók igényeinek közvetítésében, rendszeresen együttműködünk az illetékes munkaügyi hivatallal, közfoglalkoztatási programokat szervezünk. Célunk, hogy a szociális támogatások csak a tényleg munkaképtelen és alacsonyjövedelmű egyénekhez, családokhoz kerüljenek. A közfoglalkoztatási programokban az állami támogatások függvényében lehetőséget kívánunk biztosítani a képzésekre, szakmák elsajátítására, a hiányos tudás szélesítésére.
A pályázati források felkutatásával és kiaknázásának elősegítésével az önkormányzatnak kötelessége valamennyi helyi vállalkozó segítése. Alapvető érdekünk a helyi gazdálkodó szervezetek és vállalkozások támogatása. Törekedni kell helyi vállalkozókkal való folyamatos kapcsolattartása és jelzéseik, javaslataik, észrevételeik meghallgatására. A tőkebefektető vállalkozások idetelepülését kiemelten kell kezelni. A munkahelyteremtés mellett legalább olyan fontos a munkahelyek megőrzése. A munkanélküliségi mutató romlása, valamint az országos átlagnál rosszabb hányadosa jelentősen rontja településünk lakosságmegtartó képességét. A községi foglalkoztatottság elmúlt évekbeli csökkenésének megállítása szorosabb együttműködést igényel a képviselő-testület és a település minden munkáltatója és vállalkozója, valamint a település civil szervezetei között. Ugyanakkor az önkormányzatnak, mint Mátraterenye legnagyobb munkáltatójának is feladata a foglalkoztatási létszám megtartására való törekvés.
A közfoglalkoztatási programokat a munkaügyi központ közvetítésével, a Belügyminisztérium által támogatott pályázatok révén tudjuk megvalósítani. Az elmúlt években Mátraterenyén is folyamatosan nőtt a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők és a regisztrált munkanélküliek száma. A közmunkaprogramok célja, hogy a foglalkoztatottakat visszavezessük a munka világába, erre azonban csak a legritkább esetben kerül sor. A legtöbb közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatás az egyetlen esélye a munkára és éveken keresztül ebben a „mókuskerékben forog.” Ennek nem csak a munkalehetőség hiánya, hanem a megfelelő teljesítmény és képzettség hiánya is az oka.
A kistérségi start mintaprogramon kívül hosszabb időtartamú programokba és képzésekbe vonjuk be az érintetteket. Lehetőség szerint a nyári diákmunkát is megszervezzük, nem zárkózunk el a közérdekű munkavégzéstől sem, és igény esetén az önkéntes munkavégzésre is lehetőséget biztosítunk az érettségire készülő diákoknak(az önkéntes munkavégzés céljából jelenleg négy oktatási intézménnyel van megállapodásunk).
2012-ben 111, 2013-ben már 249 és 2014-ben már 551 munkaszerződést kötöttünk a különböző programok keretében. Egy személy több programban is részt vett egy éven belül.
2013-2014. évben 105 főt érintő parkgondozó, mezőgazdasági kisgépkezelő, útkarbantartó képzés folyt.
2014-2015. évet érintően 23 fős rongyszőnyegkészítő, motorfűrész kezelő képzést szerveztünk.
A start mintaprogramokat a munkaügyi központ 100 %-ban támogatja, míg a hosszabb időtartamú foglalkoztatás esetben 70 % -80 % -90 %-os az arány.
A start mintaprogramban főként csapadék és belvíz elvezetés, mezőgazdasági földutak nyomvonalának helyreállítása, parlagfű irtása, önkormányzati épületek karbantartása és különböző kézműves tevékenységek (kosárfonás és seprűkötés) valósulnak meg.
A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban különböző köztisztasági feladatok ellátása, ebédkihordás, kézbesítési feladatok, időskorúakkal való kapcsolattartás, fűnyírás szerepelt.
A közfoglalkoztatási programokban a teljes támogatottságú start mintaprogramra kívánjuk a hangsúlyt helyezni. Tervek között szerepel továbbra is a belvízrendszerek karbantartása, új elemként a külterületi árkok rendbetétele, feliszapolódásának megszüntetése, átereszek karbantartása. A mezőgazdasági földutak karbantartása folyamatos tevékenység, melynek új eleme a sárrázó és kerékmosó sáv kialakítása. A helyi sajátosságokon alapuló értékteremtő programban az önkormányzati vagyon egy részének felújítása szerepel. A program keretében tervezünk különböző használati tárgyakat készíteni (nemzeti színű lobogó, táskák, telefontartók, kosarak, seprők)
A gazdasági ciklusban megoldandó lesz a közfoglalkoztatás során előállított használati tárgyak „piacának” megteremtése, felhasználási rendszerének kialakítása.
5.) Feladatellátás színvonalának javítása
A 2014. október 12-én megválasztott képviselő-testület 2014. október 21-én tartotta alakuló ülését. A polgármester mellett 6 fő képviselő alkotja a képviselő-testületet, mely 2 alpolgármestert és egy ügyrendi bizottságot választott.
A képviselő-testület 2015. február 11-én fogadta el új szervezeti és működési szabályzatát, amelyben külön szabályzást nyert a közmeghallgatás intézménye, a civil szervezetekkel való kapcsolattartás, a települési rendezvénytervek elfogadása, a falugyűlések előkészítése.
Javítandó az önkormányzat munkájának nyilvánossága az önkormányzati honlap folyamatos feltöltésével, az adattartalom frissítésével, a közérdekű információk bővítésével.
Mátraterenye önkormányzata az alapellátási feladatokat részben társulás útján látja el. A Bátonyterenyei Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása keretében valósul meg a gyermekjóléti szolgáltatás, a szociális házi segítségnyújtás, a jelző rendszeres szolgáltatás. A Mátrai Önkormányzati Társulásban és intézményében biztosítjuk az óvodai ellátást, a gyermek (óvodai és általános iskolai)- és szociális étkeztetést. A Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal az önkormányzat gazdálkodásával, a képviselő-testület működésével-, döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, valamint az önkormányzati hatósági ügyek előkészítését és az egyes helyi hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat látja el.
A mára már kialakult társulási szervezeti rendszer által biztosítható az önkormányzati feladatellátás színvonalának folyamatos javítása.
6.) Közszolgáltatások biztosítása, színvonalának javítása
Az önkormányzat fejlesztési elképzelései során alapvetően két forrásra, a különböző pályázati kiírásokon elnyerhető támogatásokra, valamint a jóval szerényebb mértékű saját bevételeire számíthat. Ez utóbbi forrás bevonása a pályázatokhoz szükséges önerő biztosításán kívül igen korlátozott. Az elmúlt évek szigorú költségvetési gazdálkodásának eredményeképpen az önkormányzat valamennyi pályázati forrásból megvalósuló beruházáshoz képes volt biztosítani a szükséges önerőt, továbbá képes volt fedezetet biztosítani a beruházások megvalósítása során felmerült többletkiadásokra. Mátraterenye Község Önkormányzata fejlesztési politikájának továbbra is legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon ne csökkenjen, valamint a meglévő vagyon megfelelő állagmegóvásáról, felújításáról, fejlesztéséről gondoskodni kell. Csak olyan fejlesztések megvalósításának vállalása indokolt, melyek fenntartásának finanszírozását is zökkenőmentesen képes biztosítani az önkormányzat. Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – összhangban a megyei fejlesztési tervvel – fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés során olyan fejlesztések kerüljenek előtérbe, melyek olyan igény kielégítésére, vagy probléma megoldására irányulnak melyek, alapfeladatok ellátásához kapcsolódnak, és a település fejlesztés szempontjából felállított rangsorban előbbre vannak.
Az önkormányzati forrás bevonásának rendkívül korlátozott mivolta szükségesség teszi a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását. A 2014-2020 fejlesztési- programozási időszak uniós forrásainak tervezése során a gazdasági szektor szereplőivel szemben hátrébb szorulnak az önkormányzati fejlesztések prioritásai, ezért fontos a jól átgondolt fejlesztési politika.
Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt feladatokat látja el az igényekhez igazodóan és az önkormányzat gazdasági lehetőségéhez mérten. A mintegy huszonegy pontban taglalt közszolgáltatási feladatokból a 2014-2019. évet felölelő gazdaságfejlesztési ciklusban a pályázati források maximális bevonása mellett az alábbi feladatokat kívánjuk megvalósítani:
Településfejlesztés, településrendezés
A településrendezési terv felülvizsgálatát, módosítását az infrastruktúra- és gazdaságfejlesztés-, a vállalkozói- és befektetetői igények, az idegenforgalom- és turizmus jegyében kell érvényesíteni.
Településüzemeltetés
Biztosítani kell a köztemető jogszabályban foglaltak szerinti üzemeltetését, továbbá az előírt létesítményeket, szolgáltatásokat (vizesblokk, élősövénykerítés, parkolás, gondnok, szociális parcella, térkép, nyilvántartás).
Az önkormányzati tulajdonú utak felújítását a mai követelményeknek megfelelően, lehetőség szerint a csapadékvíz elvezetés biztosításával kell megvalósítani. A kiemelt, forgalmas településrészeken, középületek környezetében megvalósítandó a járdák felújítása során törekedni kell az esztétikus kialakításra, a megfelelő járda és közútkapcsolatra, a parkolók biztosítására.
Felújításra kijelölt önkormányzati kezelésű utak: Vasút út, Dobó út, Mikszáth út, Napsugár út, Rákóczi út 2009-ben fel nem újított része, Liget út, Sástó út, Május 1. út temető felé vezető szakasza, továbbá parkoló kialakítása.
Itt kell szólni arról a tervezett pályázati programról, amely a belterületi vízelvezető rendszer rekonstrukcióját öleli fel, s melynek megvalósítása előzetes tervezések alapján 148,1 M Ft-ba kerül.
Napirenden szerepel az általános iskola önkormányzati tulajdonú épületének energetikai fejlesztése a megújuló energiaforrások hasznosításával, költségigénye 112 M Ft.
A középtávú fejlesztési elképzelések között szerepel több önkormányzati tulajdonú épület felújítása, épületenergetikai fejlesztése (Vörösmarty út 1. sz. alatti épület, Mátraterenye Kossuth út 318. sz. alatti közösségi épület).
Egészségügyi alapellátás, egészséges életmódot célzó szolgáltatások
Homokterenye településrészen rendezett háziorvosi rendelőben és védőnői helyiségben biztosítjuk továbbra is az egészségügyi alapellátást.
Kiemelt fejlesztési feladat egy Egészségügyi Központ (háziorvosi rendelő, fogászat, védőnői tanácsadó) kialakítása a Mátraterenye Kossuth út 348. sz. alatti megszűnt óvoda épületében. Becsült költségigénye: 61,8 M Ft.
Környezet egészségügy, köztisztaság, településtisztaság
A közfoglalkoztatási programok keretében biztosítandó az illegális hulladéklerakók folyamatos felszámolása.
Óvodai ellátás
Az óvodai ellátás tárgyi feltételeit folyamatosan javítjuk, a kapcsolódó pályázatokban részt veszünk. Kapacitásbővítés, óvodai férőhely bővítés céljából tervezett kiemelt fejlesztési feladat a működő óvoda fejlesztése, bővítése, melynek előre látható költségei mintegy 45,1 M Ft-ot tesznek ki.
Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás, kulturális örökség helyi védelme, helyi közművelődési tevékenység támogatása
A kulturális szolgáltatásokat az önkormányzat a közelmúltban felújított művelődési házban, az Integrált Közösségi Szolgáltató Térben valósítja meg. A szolgáltatáshoz kapcsolandó a Vendégház és a Tájház tevékenysége, a települési rendezvények koordinálása és a civil szervezetek működése.
Szociális támogatások, szolgáltatások, ellátások, települési támogatások
Az önkormányzat továbbra is biztosítja a házi gondozást, a szociális étkeztetést. A 2015. március 1-vel hatályba lépő települési támogatási rendszer ad lehetőséget a rászorulók alkalmankénti szociális támogatására, a lakásfenntartási támogatás folyósítására. A települési támogatásokat elsősorban az állami támogatások terhére és annak mértékéig kell biztosítani, megtartva ezzel a helyi iparűzési adó bevételek fejlesztési forrásként történő felhasználhatóságát. Mindez a szociális támogatások alapos átgondolására készteti a döntéshozókat.
Nógrád Megye Stratégiai Programjával összhangban kiemelt fejlesztési elképzelés egy szociális szolgáltató központ kialakítása a jelenlegi vendégház épületében, melynek előzetesen becsült költsége 40,7 M Ft.
Célunk, hogy a jövőben is megőrizzük a sokszínű civil közösségi életet, hozzásegítsünk minden egyesületet és klubot megfelelő helyiség használatához. Működésük és rendezvényeik támogatásával, pályázati lehetőségeik bővítésével a község megtartó erejeként, a hagyományok őrzésének fontos bástyájaként számítunk a szervezetekre. Tervezzük, hogy az említett közösségeken keresztül aktív és építő jellegű párbeszéd alakul ki az önkormányzat és a település lakossága között, hiszen nyilvánvaló hogy egyszerre több ezer fővel nem lehet beszélgetni, de 50-100 fős, egymást ismerő csoportokkal igen. Továbbra is biztosítanunk kell ezeknek a csoportoknak a lehetőség szerinti támogatását.
Lakás és helyiséggazdálkodás
Tovább kell folytatni önkormányzati lakásállományfelülvizsgálatát és az indokolt, de vállalható számban célszerű meghatározni és fenntartani az önkormányzati lakásokat. A helyiséggazdálkodás során a gazdaságosan nem hasznosítható helyiségek elidegenítését szorgalmazzuk.
Helyi közfoglalkoztatás
A közfoglalkoztatásban folytatjuk az eddig kialakult munkaprogramokat, továbbá ki kell alakítani az önként vállalt feladatként folytatott foglalkoztatásban előállított tárgyak hasznosítási rendszerét, keressük a közfoglalkoztatásba gazdaságosan bevonható újabb közszolgáltatásokat és önként vállalt feladatokat, lehetőség szerint bővítjük a képzési formákat.
A foglalkoztatás feltételeinek elősegítése érdekében körében segítjük a helyi vállalkozásokat, az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, a helyi vállalkozókat nagyobb mértékben bevonjuk az önkormányzat területén végzett helyi beruházásokba, elősegítjük, hogy a képzett munkaerő Mátraterenye településen kamatoztathassa tudását.
Turizmussal kapcsolatos feladatok
A turizmus, idegenforgalom fejlesztése főként a magánszférában valósulhat meg. Az önkormányzat a faluképi arculat alakításával, a szolgáltatások és közszolgáltatások bővítésével járul hozzá az idegenforgalom fejlesztéséhez.
Az önkormányzat a Vendégház funkciójának felülvizsgálatával, felújításával járul hozzá az idegenforgalmi-turisztikai feltételek bővítéséhez.
Hosszú távú fejlesztési elképzelések között szerepel egy a Mátranovákot Galyatetővel összekötő kerékpárút megépítése, melynek megvalósítás térségek közötti együttműködést teszt szükségessé.
Kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségének biztosítása
Igény esetén meg kell vizsgálni a helyi piac kialakításának szükségességét, és kialakítandó annak helye, működési feltételei.
Sport, ifjúsági ügyek
A sporttevékenységet és a fiatalok közösségeit az önkormányzat a civil szerveződéseken keresztül támogatja. A képviselő-testület 2015-ben szabályozta az államháztartáson kívüli források átadását és átvételét, mely szabályozás biztosítja az átláthatóságot, esélyegyenlőséget. Önkormányzati támogatásra csak a megfelelő formában benyújtott igénylések és elszámolások alapján van lehetőség.
Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában
A 2014-ben pályázati forrásból kialakított térfigyelő kamera rendszer nagy előrelépést jelentett a közbiztonság javításában. Az önkormányzat a polgármesteren keresztül rendszeres, szinte napi kapcsolatot ápol az illetékes rendőrkapitánysággal,
Ennek révén a rendőri jelenlét is javult. A civil szervezetek között kiemelt figyelmet kap a helyi polgárőregyesület támogatása. Indokolt esetben és pályázati lehetőség igénybevételével törekszünk a térfigyelő kamerák számának növelésére.
Hulladékgazdálkodás
Az önkormányzat a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatait a Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásban látja el. 2015-re fejeződött be a Salgótarjáni hulladéklerakó uniós pályázatból megvalósuló fejlesztése, mellyel elkezdődik a hulladékkezelés- és szállítás új módszereinek bevezetése. Kiemelt figyelmet fordítunk a lakosság tájékoztatására.
Víziközműszolgáltatás
A víz- és csatornaszolgáltatást, az önkormányzati tulajdon üzemeltetését az Észak-magyarországi Regionális Vízművek szerződés alapján látja el. A közműszolgáltatás díja továbbra is hatósági áras, de annak megállapítására, szabályozására már nem az önkormányzat, hanem az illetékes miniszter jogosult. Egyelőre a hatósági árak a 2013. évi szinten befagyasztottak és nem történt meg a díjak egységesítése. Az önkormányzat a saját eszközeivel szorgalmazza a kedvezőbb díjak kialakítását.
A csatorna beruházás megvalósítására létrehozott Mátranováki Víziközmű Társulat 2014-ben befejezte tevékenységét, felszámolása folyamatban van.
A talajterhelési díjakmértékének tízszeresére emelése (2013.év) ösztönzi a szennyvízhálózatra csatlakozók arányát. A gazdaságfejlesztési ciklusban környezetvédelmi megfontolások miatt is maximumra kellemelni a szennyvízcsatorna szolgáltatást igénybevevők számát.
Mátraterenye, 2015. április
Gecse László
polgármester
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelte
14. számú függeléke
Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkció szerinti tevékenységek
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013360 |
Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások |
013390 |
Egyéb kiegészítő szolgáltatások |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041232 |
Start-munkaprogram- Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045120 |
Út, autópálya építése |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
051030 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
081071 |
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082064 |
Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
Mátraterenye, 2019. január 24.
Balogh Maja
jegyző
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
2/2015. (II.12.) önkormányzati rendelte
15. számú függeléke
MEGÁLLAPODÁS
módosításokkal egységes szerkezetben
amely létrejött Mátraterenye Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és Mátraterenye Település Roma Nemzetiségi Önkormányzata (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) között, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény. 80. §-ában meghatározott rendelkezések végrehajtására.
I.
Működési feltételek biztosítása
1.) Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat számára havi 32 órában ingyenes használatra a 3146 Mátraterenye, Kossuth út 325. szám alatti Vendégházban kialakított 35 m2 alapterületű helyiséget biztosítja.
2.) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat
a) székhelye: 3146 Mátraterenye Kossuth út 318.
b) postacíme: 3145 Mátraterenye Kossuth út 178.
c) e-mail címe: romaonkormanyzat@matraterenye.hu
d) cégkapu azonosító: 16779718
3.) A Nemzetiségi Önkormányzat helyiséghasználatához kapcsolódó rezsiköltségeket, fenntartási költségeket az Önkormányzat a költségvetése terhére biztosítja.
Az önkormányzati költségviselés nem vonatkozik a Nemzetiségi Önkormányzat testületi tagjai és tisztségviselői telefonhasználata költségeire.
4.) A Nemzetiségi Önkormányzat testülete működéséhez, tisztségviselői, képviselői feladatainak ellátásához szükséges tárgyi eszközöket az önkormányzat a tárgyévi költségvetése terhére, az igazgatási szakfeladaton e célra meghatározott költségvetési keretből átadott pénzeszközként biztosítja.
A költségvetési előirányzat összegét, módosítását előzetesen a polgármester és a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke egyezteti.
5.) A Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez, tisztségviselői, képviselői feladatának ellátásához szükséges személyi feltételeket az Önkormányzat az Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével, a jegyző által meghatározott munkaköri megosztás szerint biztosítja. A munkaköri megosztás a megállapodás 1. számú függeléke.
6.) Az önkormányzat hivatala a 4.) pontban meghatározott előirányzat terhére, az 1. számú függelékben meghatározott munkaköri megosztás szerint, a Nemzetiségi Önkormányzat igényéhez igazodva gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat
a.) testületi üléseinek előkészítéséről:
meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezések előkészítéséről, pontosításáról, a testületi ülések jegyzőkönyveinek előkészítéséről, postázásáról,
b.) testületi döntéseinek és tisztségviselők döntéseinek előkészítéséről, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátásáról,
c.) működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásáról,
d.) szakmai tanácsadás a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak, gazdálkodásának, működési feladatainak ellátásához.
7.) Az Közös Önkormányzati Hivatal az 5.) pontban meghatározott feladatokat a mindenkori jogszabályoknak, szakmai iránymutatásoknak, szabályzatoknak megfelelően köteles ellátni.
8.) A jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
9.) A Közös Önkormányzati Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében ellátja az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közzétételi- és közérdekű adatok szolgáltatása iránti feladatokat.
II.
Gazdálkodási feladatok ellátása
1.) A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését költségvetési határozatban állapítja meg, és negyedévente áttekinti a költségvetés módosításának szükségességét. A költségvetés tartalmazza az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdésében foglaltakat.
2.) az Önkormányzat és Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával kapcsolatos
aa) a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával kapcsolatos határidő: február 15., illetve ha a költségvetést az Országgyűlés a tárgyévet megelőző december 31-ig nem fogadja el, akkor a tárgyévi költségvetési törvény hatálybalépését követő negyvenöt nap.
ab) együttműködők: polgármester, nemzetiségi önkormányzat elnöke, jegyző, gazdaságvezető,
ac) felelősök: jegyző, gazdaságvezető
b.) A költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése,
ba) határidők: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.) 33. § (1)-(2) bekezdésében és a 169. § (2) bekezdésében foglalt határidők, továbbá a nemzetiségi célú támogatások igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályairól szóló 11/2018. (III.14.) EMMI rendelet, valamint a támogatási okiratok,
bb) együttműködők: nemzetiségi önkormányzat elnöke, gazdaságvezető,
bc) felelősök: gazdaságvezető.
c.) A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számla nyitása, törzskönyvi nyilvántartásba vétele és adószám igénylése,
ca) határidők: külön jogszabályban foglaltak szerint,
cb) együttműködők: Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, jegyző, gazdaságvezető,
cc) felelősök: gazdaságvezető.
3.) A jegyző által elkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök a 2.aa) pontban foglalt határidők figyelembe vételével nyújtja be a képviselő-testületnek. A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul az Áht. 24. § (4) bekezdésében foglalt mérlegeket és kimutatásokat a szöveges indokolással együtt értelemszerűen kell bemutatni.
4.) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli szabályok szerinti éves költségvetési beszámolót kell készíteni. A zárszámadási határozat tervezetet a jegyző készíti el, és azt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadási határozat értelemszerűen tartalmazza az Áht. 91. § (2) bekezdésében foglaltakat.
5.) A Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
6.) A Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetését a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke hagyja jóvá. A költségvetési határozat a kiemelt előirányzatokat és a finanszírozási célú pénzügyi műveleteket, az elemi költségvetés az előirányzat csoportok kiemelt előirányzatok további bontását tartalmazza.
7.) A költségvetési bevételek a bevételi előirányzaton felül is teljesíthetők. A bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, a tervezettől elmaradás esetén azokat csökkenteni kell.
8.) A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok, felelősök.
A Nemzetiségi Önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos ellenjegyzési, érvényesítési feladatokat a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal előírt végzettséggel és képesítéssel rendelkező, írásban felhatalmazott köztisztviselője látja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglaltak szerint.
ellenjegyző: Kertész Mónika
érvényesítő: Marsinszkiné Pádár Andrea
Az utalványozásra a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy általa írásban felhatalmazott képviselője jogosult, a szakmai teljesítésigazolásra a Nemzetiségi Önkormányzat írásban felhatalmazott képviselője jogosult:
utalványozó: Csikós Árpád elnök
teljesítést igazoló: Csikós Ferenc képviselő
9.) A helyi nemzetiségi önkormányzat az állami hozzájárulásokat, támogatásokat a Magyar Államkincstár útján igényli, és azok évközi módosítását a Magyar Államkincstár útján kezdeményezi. Ha a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési támogatást vagy annak egy részét jogosulatlanul vette igénybe, nem a megjelölt célra használta fel, a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe vagy az igényléshez valótlan adatot szolgáltatott, a támogatásról haladéktalanul köteles lemondani. A jogosulatlan igénybevétel vagy késedelmes visszafizetés után kamatot kell fizetni.
10.) A Nemzetiségi Önkormányzat a költségvetési év végét követően elszámol az igénybevett hozzájárulásokkal, támogatásokkal a 2.)b pontban foglaltak szerint. Legalább négyévenként sor kerül a költségvetési évet megelőző év kincstár általi helyszíni ellenőrzésére. Az ellenőrzési eljárásra az Áht. 60. §-ban foglaltak irányadóak.
11.) A Nemzetiségi Önkormányzat fizetési számláját az Önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti.
12.) A Nemzetiségi Önkormányzat garanciát és kezességet kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat, ha hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk alapján és a rendelkezésre álló fedezetre tekintettel- a kezesség beváltása, garancia érvényesítése és a kezességet, garanciát vállaló általi egyéb többlettámogatása nélkül – kellően biztosított. A garancia és a kezességvállaláshoz a nemzetpolitikáért felelős miniszter előzetes engedélye szükséges.
13.) A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatokról. A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő szerv vezetője pénzbírsággal sújtható.
14.) A nemzetiségi önkormányzatok az Áht-ben és végrehajtási rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesítenek (az önkormányzati hivatal útján.)
15.) A Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályai, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírások feltételek.
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodását önálló házpénztári és pénzkezelési szabályzattal, továbbá önálló eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata alapján végzi.
A Közös Önkormányzati Hivatal számviteli politikája, számlarendje kiterjed a nemzetiségi önkormányzatra is.
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos végrehajtási feladatokra vonatkozó folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés feladatait az önkormányzati hivatal nemzetiségi önkormányzatra is kiterjedő e tárgykört rendező szabályzata határozza meg.
A szabálytalanságok kezelése eljárásrendjét és ellenőrzési nyomvonalat a Közös Önkormányzati Hivatal Nemzetiségi Önkormányzatra is kiterjedő e tárgykört rendező szabályzata határozza meg. Az eljárásrendet, felelősöket a szabályzatok határozzák meg.
16.) A gazdálkodási feladatok maradéktalan és jogszerű ellátásához az Önkormányzat az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás érdekében szolgáltatási szerződést kötött a Magyar Államkincstárral. A szolgáltatási szerződés kiterjed a Nemzetiségi Önkormányzatra is, mint olyan szervezetre, akinek külön megállapodás alapján az önkormányzat (közös önkormányzati hivatal) látja el a gazdálkodási feladatait.
17.) A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzési feladatait az Önkormányzat a Mátrai Önkormányzati Társulás (Továbbiakban: Társulás) által ellátott feladatként biztosítja. A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzésére a Társulási Tanács köt szerződést, költségeit a Társulás biztosítja.
III.
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
1.) A megállapodás az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyásával lép hatályba.
2.) Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat az adott évi költségvetés tervezése során e megállapodás szerint köteles eljárni.
3.) Az Önkormányzat 2013. január 1-jétől e megállapodás szerint köteles biztosítani a Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeit.
4.) A Megállapodás
1. számú függeléke: Kötelezettségvállalás szabályzata
2. számú függeléke: Házipénztár kezelési szabályzat
3. számú függeléke: Leltározási és leltárkészítési szabályzat”
Kelt: Mátraterenye, 2019. március 6.
Gecse László sk. |
Csikós Árpád sk. |
|---|---|
polgármester |
RNÖ Elnöke |
Záradék:
Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 3/2019. (I.24.) KT sz. határozatával.
Mátraterenye Település Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 1/2019. ( I.29. ) RNÖ sz. határozatával.
Megállapodás 1. számú függeléke
Munkaköri megosztás a nemzetiségi feladatok ellátására
1.) A Megállapodás I.6. a-b. pontjában meghatározott szervezési, ügykezelései feladatok:
Véghné Nádasdi Zsuzsanna főmunkatárs
2.) A Megállapodás I.6. c. pontjában meghatározott és II. pontban meghatározott feladatok:
a.) a nemzetiségi önkormányzat költségvetésével kapcsolatos feladatok: Kertész Mónika főtanácsos, gazdaságvezető;
b.) a nemzetiségi önkormányzat házipénztárával kapcsolatos feladatok: Marsinszkiné Pádár Andrea vezető-tanácsos;
c.) az egyes pénzügyi műveletekkel kapcsolatos jogosultságokat a tárgyat rendező szabályzatok részletezik.
Kelt: Mátraterenye, 2018. január 31.
Balogh Maja
jegyző
1
Módosította: 14/2016. (XI.14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. november 17-től.
2
Számozását módosította: 14/2016. (XI. 14.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. november 17-től.