A rendelet hatálya

1.§.

A rendelet hatálya a képviselő testületre, annak bizottságaira, a közös hivatalra és az önkormányzat felügyelete alatt álló intézményekre terjed ki.

2.§.

(1)    A Képviselő-testület a 2020. évi költségvetése címrendjét a (2)-(3) bekezdés szerint állapítja meg.

(2)    Az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: önkormányzat, közös hivatal, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: Kerekerdő Óvodafenntartó Társulás.

(3)    Az önkormányzat költségvetésében szereplő – nem intézményi – kiadások külön-külön címet alkotnak.

A költségvetés bevételei és kiadásai

3.§.

(1)     Vizslás Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az önkormányzat 

2020. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét           136.658 ezer Ft-ban, ezen belül:

a felhalmozási célú bevételt                   0 ezer Ft-ban,

működési célú bevételt                           136.658 ezer Ft-ban,

a felhalmozási célú kiadást                    0 ezer Ft-ban,    

működési célú kiadást                            136.658 ezer Ft-ban,

-ebből:

személyi jellegű kiadásokat                             36.604 ezer Ft-ban,

munkaadókat terhelő járulékokat                    4.388 ezer Ft-ban,

          dologi jellegű kiadásokat                                 32.911 ezer Ft-ban,

támogatások,pénzeszköz átadás                    58.755 ezer Ft-ban,

          társadalom és szoc.pol.juttatás                         4.000  ezer Ft-ban,

állapítja meg.

(2) Vizslás Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az önkormányzat

2020. évi Kerekerdő Óvodafenntartó Társulás  költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét       54.205 ezer Ft-ban,

ezen belül:

              a felhalmozási célú bevételt                                            0    ezer Ft-ban,

                        működési célú bevételt                                                          54.205 ezer Ft-ban,

               a felhalmozási célú kiadást                                           0    ezer Ft-ban,

                   -ebből:       beruházások összegét                                      0     ezer Ft-ban,

                                      felújítások összegét                              0    ezer Ft-ban,

              működési célú kiadást                                                        54.205 ezer Ft-ban,

                   -ebből:       személyi jellegű kiadásokat            31.550 ezer Ft-ban, 

                                      munkaadókat terhelő járulékokat     6.205ezer Ft-ban,

dologi jellegű kiadásokat                  14.085 ezer Ft-ban

állapítja meg.

(3) A költségvetési évben létrejött bevételi többlet felhasználásáról a képviselőtestület dönt. A felmerülő likviditási hiány finanszírozása hitellel történik, illetőleg pályázatot kell benyújtani kiegészítő támogatások elnyerésére. A költségvetésben meghatározott működési hitelfelvételre csak képviselő-testületi döntés után kerülhet sor.

(4) A bevételi és a kiadási főösszeg forrásonkénti bontását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(5)    Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak mérlegét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6)    Az önkormányzat 2020. évi működési célú bevételei és kiadásairól készült kimutatást a 3/a melléklet, valamint 2020. évi felhalmozási célú bevételei és kiadásairól készült kimutatást a 3/b melléklet tartalmazza.

(7)    A Képviselőtestület a beruházási és felújítási kiadásait feladatonként (célonként) a 4/a számú melléklet szerint állapítja meg.

Többéves kihatással járó feladatok

4.§

(1)    A képviselőtestület a többéves kihatással járó feladatai előirányzatait éves bontásban a    4/b melléklet részletezi azzal, hogy a későbbi éves előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben a későbbi évekre jóváhagyott előirányzatokon belül a polgármester kötelezettséget vállalhat.

A 2020. évi költségvetés végrehajtásának szabályai

5.§.

A képviselőtestület az előirányzat átcsoportosítás jogát a polgármesterre ruházza a következő korlátozásokkal:

          a./ Ha az átcsoportosítás összege alkalmanként nem éri el az 1.000.000.-Ft-ot, a polgármester önállóan dönt.

          b./ Ha az átcsoportosítás tervezett összege egy alkalommal meghaladja az 1.000.000.- Ft-ot, a Képviselő Testület véleményét előzetesen ki kell kérni.

          c./ Az előirányzat átcsoportosítással a személyi kiadások önkormányzati szintű összege nem növelhető.

          d./ Az átmeneti likviditási gondok áthidalására az Önkormányzat Képviselő-testülete folyószámla-hitel keretet nyithat, 10.000.000 Ft összeg erejéig a számlavezető pénzintézetnél, illetve a bérjellegű kifizetések finanszírozása céljából 2019. évben havonta maximum 4.000.000 Ft munkabérhitel felvételéről dönthet; a 2011.évi CXCIV. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a Kormány jóváhagyásával. A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a bankszámlaszerződés alapján havonta igényelhető munkabérhitelt a mindenkori éves költségvetésben meghatározott személyi juttatások figyelembe vételével határozza meg, továbbá, hogy a hitelt a folyósítást követő 30 napon belül a részére folyósított állami támogatásból visszafizeti. A hitelfelvétellel kapcsolatos szerződés megkötésének jogát a Képviselő Testület 2 millió forint értékhatárig, a polgármesterre ruházza át, pénzügyi ellenjegyzés mellett. A polgármester a hitelszerződésről annak aláírását követő következő képviselő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni. A képviselő testület kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel és járulékai visszafizetését a többi működési célú kiadásait megelőzően a hitel futamideje alatti éves költségvetésébe betervezi és jóváhagyja. A Képviselő Testület felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, a hitel felvételével kapcsolatos intézkedések megtételére.

          e./ A 2.000.000 Ft feletti hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a képviselő testületet illetik meg.

          f./ Az önkormányzati gazdálkodás során az évközben létrejött költségvetési többletet értékpapír vásárlás, illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja.

          g./ Az önkormányzat nevében 1 személyben – pénzügyi ellenjegyzése mellett - a polgármester 1.000.000 Ft összeghatárig vállalhat kötelezettséget, melyről a soron következő ülésen a testületet köteles tájékoztatni. Ennél magasabb összegű kötelezettség vállalás csak képviselő testületi döntés alapján történhet.

6.§.

(1) A felújításokkal és a beruházásokkal összefüggő feladatokat az önkormányzat látja el.

(2) Az önkormányzati kezeli mindazon költséghelyek és címek előirányzatait, amelyek nem tartoznak a részben önállóan gazdálkodó intézmények feladatkörébe.

7.§.

Az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről az előirányzat-felhasználási ütemtervet a mellékletben foglaltak szerint fogadja el a képviselőtestület.

8.§.

Az előirányzat felhasználási ütemtervet az 5. számú melléklet tartalmazza.

9.§.

A képviselőtestület által engedélyezett létszámkeretet a 6. számú melléklet tartalmazza. A gördülő költségvetés számadatait a 2020-2022. évekre a 7. számú melléklet tartalmazza.

10.§.

(1) A köztisztviselők illetményalapja 2020. évben 46.380.- Ft. A közalkalmazottak illetménypótlék számítási alapja 2020. évben 20.000 Ft.

(2) 2020-ben a köztisztviselőknek a Közszolgálati tisztviselőkről szóló, 2011. évi CXCIX. törvény 151.§-nak megfelelően cafeteria-juttatást kell megállapítani, melynek minimum összege a mindenkori illetményalap ötszöröse.

(3)        Az önkormányzati alkalmazottak munkába járási utazási költség térítése:

- helyközi autóbusz esetében a munkáltató a teljes bérlet költség 80 %- át téríti.

- a saját gépjárművel történő munkába járás esetén 15 Ft/km uti költség számolható el

(4)       Belföldi kiküldetés esetén a napidíj elszámolására:

- a közalkalmazottak és MTV. Hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetén a 437/2015 (XII.28) kormány rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költség térítéséről,

- a köztisztviselők vonatkozásában, pedig a Közszolgálati tisztviselőkről szóló, 2011. évi CXCIX. törvény 54.§-ának a rendelkezései az irányadók.

- a vizslási óvodában foglalkoztatott közalkalmazottak 5.000 Ft értékű védőruha adható. A falugondnoki szolgálatra 10.000 Ft védőruha, adható. Határozott idejű szerződés esetén a szerződés szerint időarányosan- havi bontásban, megkezdett hónapokat egész hónapra kerekítve adható a munkaruha hozzájárulás.

(5) A Kerekerdő Óvodafenntartó Társulás Mátraszelei tagóvodájában a közalkalmazottak és munka törvénykönyves foglalkoztatottak számára a Mátraszelei képviselő testület határozza meg a munkaruházatra elszámolható összeg nagyságát, és annak elszámolás módját.

(6) A képernyő előtti munkavégzés szabályainak betartására az önkormányzat 50.000 Ft-ot biztosít a polgármesteri hivatal számára. Ezen összegből a képernyő előtt dolgozók szemész szakorvosi vizsgálata valamint szükség esetén a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveg lencse és keret vásárlása biztosítható az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről előírásai szerint.

(7) A helyi képviselőket havonta tiszteletdíj illeti meg, melynek összege az önkormányzati képviselő tiszteletdíjáról szóló 10/2019 (X.25.) rendelet szerint. A tiszteletdíjat és az alpolgármester tisztelet díját havonta kell kifizetni a rendszeres ellátások kifizetésének időpontjában. A polgármester bérének és javadalmazásának megállapítására a képviselő testület jogosult.

11.§.

A Képviselő-testület a helyi szociális ellátásokról szóló rendeletben meghatározottakon túl az alábbi támogatásokat nyújtja:

a) Mentesül a szemétszállítási díjfizetési kötelezettség alól a Vizslás községben állandó lakhellyel rendelkező egyedülálló, 70 éven felüli személy.

b) Az eseti pénzbeni ellátások közül alábbiak kifizetésénél: Mikulási ajándék 0-10 éves korig, és a vizslási iskolába járó gyermekek részére 1.000 Ft/ fő összegig ajándékcsomagot adhat az önkormányzat

c) a vizslási lakos részére, települési programrendezvények keretében vagy rendkívüli helyzetre tekintettel juttatott, természetben nyújtott ellátásként, egyszeri étkezés vagy élelmiszer juttatása, például falunapi, gyermeknapi, idősek napi rendezvény.

12.§.

Vizslás Község Önkormányzata a helyi iparűzési adót 2020-ben nem vet ki.

13.§.   

(1) A költségvetési szervek vezetői kötelezettséget csak a költséghelyek előirányzatainak erejéig vállalhatnak. Kötelesek betartani a személyi jellegű, és dologi kiadások 1. sz. mellékletben meghatározott előirányzatait. Az előirányzatokat meghaladó kötelezettség vállalásáért, az előirányzatok túllépéséért, a kifizetések törvényességéért munkajogi felelősséggel tartoznak.

(2) A költségvetési szervek vezetői a költséghelyeik dologi kiadásainak rész-előirányzatai között átcsoportosítást hajthatnak végre saját hatáskörben. Az átcsoportosítással azonban nem csökkenthető a szakmai tevékenységhez szükséges tárgyi eszközök előirányzatai, és nem járhat feladatelmozdítással. A végrehajtott átcsoportosítást - nyilvántartásba történő átvezetés érdekében - be kell jelenteni írásban a Képviselő-testület felé.

(3) A (2) bekezdésbe nem tartozó előirányzat módosításokat a költségvetési szervek vezetői a polgármesternél kezdeményezhetik. Az írásban benyújtott kezdeményezésnek tartalmazniuk kell a módosítás okát, összegét és fedezetét.

14.§.

Az intézmények az év elején megállapított készpénzellátmányt kezelnek, ebből teljesítik készpénzfizetési kötelezettségeiket. Az ellátmánnyal havi egy alkalommal lehet, és kell elszámolni.

15.§.

(1) Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselőtestületnek a legközelebbi ülésen be kell számolnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogkörben a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat teljesíthet.

16.§.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjára vonatkozó rendelkezések

(1) Közösségi ház bérléti díja: nagyterem 200.000.- Ft/alkalom

                                               kisterem 100.000.- Ft/alkalom

(2) A bérleti díjon felül kaució letétele szükséges, melyet a rendezvény lebonyolítása után - ha a bérelt helyiségben nem okozott kárt - a bérlő visszakap.

A kaució összege: nagyterem 200.000.- Ft/alkalom

            kisterem 100.000.- Ft/alkalom.

(3) A bérlő kérelme alapján a bérleti díj valamint a kaució összegét a polgármester mérsékelheti.

(4) A helyiségeket térítésmentesen vehetik igénybe a Vizslási civil szervezetek.

(5) Kereskedőház bérleti díja: 30.000 Ft/hó/helyiség + a közüzemi díjak (rezsi költségek) a bérlőt terhelik.

(6)  Az Általános Iskola étkezője bérbe nem adható, ott kizárólag iskolai, önkormányzati rendezvények tarthatók.

Záró rendelkezések

17.§.

E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2020. január 01-től kell alkalmazni.