Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Nógrádsipek Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 02. 01Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Nógrádsipek Helyi Építési Szabályzatáról
Nógrádsipek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 62. § (1) bekezdése alapján, az Eljr. 11. melléklete szerinti államigazgatási szervek, továbbá a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 2/2024. (II.15.) önkormányzati rendelet alapján az érintettek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § (1) Területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezései szerint lehet. Az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Jelen rendeletet a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.
(3) Jelen helyi építési szabályzat mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási terv
b) 2. melléklet: Az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázata
c) 3. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések az építési övezetekben
d) 4. melléklet: Az elhelyezhető és a tiltott rendeltetések az övezetekben
e) 5. melléklet: A biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területek
f) 6. melléklet: Az alkalmazott sajátos jogintézmények
(4) E rendelet alkalmazásában:
a) kilátó: olyan turisztikai célú építmény, amely lehetővé teszi az azt körbevevő, alacsonyabban fekvő tereprészek megszemlélését.
b) magasles: olyan vadgazdálkodási célú építmény, amely lehetővé teszi a közelében tartózkodó állatok megfigyelését és vadászatát.
c) mezőgazdasági magasépítmény: mezőgazdasági üzemi tevékenység kiszolgálásához szükséges technológiai építmények (pl. terményszárító, silótorony, takarmánykeverő).
d) víztorony: a vízhálózat kiszolgálására épült nagyméretű víztartály, amit olyan magasan helyeznek el, hogy a gravitáció révén így kialakuló hidrosztatikai nyomás elegendő legyen a hálózat működéséhez.
2. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
2. § (1) Az építési övezeteket, övezetek lehatárolását, valamint a szabályozási elemeket az 1. mellékletben foglalt Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A Szabályozási terven jelölt meglévő és tervezett belterületi határvonalak – a megszűntetésre javasoltak kivételével – építési övezet, övezet határaként is értelmezendők.
(3) Az országos és helyi építészeti örökségvédelemmel érintett, valamint a régészeti lelőhelyeket a Szabályozási terv tájékoztató elemként tartalmazza.
(4) A 6 méternél kisebb telekszélességű külterületi utak mentén építmény (kerítés is) az út tengelyétől számított legkevesebb 3-3 méteres távolságban helyezhető el.
3. TELEKALAKÍTÁSSAL ÉS EGYÉB SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
3. § (1) Telekalakítással kapcsolatos előírások:
a) A település közigazgatási területén nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
b) Beépítésre szánt területen, valamint különleges beépítésre nem szánt területek övezeteiben a magánút telkének szélességi mérete nem lehet kisebb:
c) legfeljebb öt telek kiszolgálása, és 80 m-nél nem hosszabb út esetén 8,0 m-nél,
d) ötnél több telek kiszolgálása, vagy 80 m-nél hosszabb út esetén 12,0 m-nél.
e) A 80 méteres hosszt meghaladó zsák magánút végfordulóval alakítandó ki.
(2) Közterület alakításra vonatkozó előírások:
a) A szabályozási terv a tervezett közterületi határokat 10,0 m-nél nagyobb szabályozási szélesség esetén méretezéssel együtt jelöli. Méretezés hiányában a szabályozási szélesség legalább 6,0 m.
b) Belterületen, amennyiben közterület-alakítási terv nem készül, a 14,0 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban közmű- és hírközlő vezeték átépítése, új vezeték fektetése során legalább egy oldalon 3,0 m szélességben, vagy mindkét oldalon legalább 1,5-1,5 m szélességben szükséges közmű- és elektronikus hírközlő vezetéktől, valamint azok védőövezetétől mentes, faültetésre alkalmas területet (zöldsávot) biztosítani:
c) A (b) pont szerinti zöldsáv területének legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani.
(3) Elővásárlási jog illeti meg Nógrádsipek Község Önkormányzatát a 9 hrsz-ú ingatlan tekintetében, annak kulturális és közösségi célú hasznosítása érdekében.
(4) Beültetési kötelezettség:
a) Különleges mezőgazdasági üzemi területen és beépítésre nem szánt területen épület csak védő- vagy takarófásítással együtt helyezhető el.
b) Az ingatlan beültetési kötelezettségére vonatkozó önkormányzati hatósági döntés hiányában az a) pont szerinti takarófásítás alatt legalább a telekhatárok (beépítésre nem szánt területen a művelésből kivett terület határa) mentén ültetett fasort kell érteni.
4. ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
4. § (1) Nógrádsipek közigazgatási területén az alábbi építési övezeteket rögzíti a Szabályozási terv:
a) Falusias lakóterület Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4 jelű építési övezetei
b) Településközponti vegyes terület Vk-1 és Vk-2 jelű építési övezetei
c) Intézményterület Vi-1 és Vi-2 jelű építési övezetei
d) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz jelű építési övezete
e) Üdülőházas üdülőterület Üü jelű építési övezete
f) Különleges beépítésre szánt pincés terület Kpi jelű építési övezete
g) Különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület Kmü jelű építési övezete.
(2) Az építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az építési övezetekben:
a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén, 18,0 m-nél rövidebb homlokvonalú telken, az épületeket a környezetre jellemző – újonnan beépítésre szánt területen az északi irányhoz közelebb eső – oldalhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságra kell elhelyezni (kötelező építési vonal).
b) az előkert mérete a szomszédos telkeken kialakult állapothoz igazodó, annak hiányában legalább 5,0 m.
c) a hátsókert mérete 30,0 m-nél hosszabb telkek esetén legalább 10,0 m, egyéb esetben legalább 6,0 m.
d) a szabályozási tervlapon „Telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész” jelöléssel lehatárolt terület legalább 80%-át zöldfelületként kell megtartani.
e) a 3. mellékletben feltétellel elhelyezhetőként megjelölt melléképítmények csak a szomszédos ingatlanok használatát nem zavaró módon helyezhetők el.
(5) A Vt-2 jelű építési övezet elsősorban kulturális és közösségi célú épületek elhelyezésére szolgál. A 3. mellékletben feltétellel elhelyezhetőként megjelölt rendeltetési egységek és építmények csak az elsődleges használatot kiegészítő, azt nem zavaró módon és mértékben helyezhetők el.
(6) A Gksz jelű építési övezetben a tulajdonosi és a szolgálati lakások szintterülete nem haladhatja meg az épület szintterületének 30%-át.
(7) A Kpi jelű építési övezetek elsősorban pince, pince bejárat, valamint szőlő feldolgozás, tárolás, borászat gazdasági épületeinek elhelyezésére szolgálnak.
(8) A Kmü jelű építési övezetek elsősorban az üzemi méretű mezőgazdasági tevékenység, állattenyésztés, az azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás valamint környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenység épületeinek, építményeinek elhelyezésére szolgálnak.
(9) A Kmü övezetekben mezőgazdasági magasépítmény és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
5. ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
5. § (1) Nógrádsipek közigazgatási területén az alábbi övezeteket rögzíti a Szabályozási terv:
a) Közúti közlekedési terület Köu jelű övezetei
b) Zöldterület – közkert Zkk jelű övezetei
c) Gazdasági erdőterület Eg jelű övezetei
d) Kertes mezőgazdasági terület Mk jelű övezetei
e) Általános mezőgazdasági terület Má-1 és Má-2 jelű övezetei
f) Tájgazdálkodási mezőgazdasági terület Mt jelű övezetei
g) Felszíni vízgazdálkodási terület Vg jelű övezetei
h) Különleges beépítésre nem szánt területek alábbi övezetei:
i) Temető (jelölése: Kt)
j) Sportolási célú terület (jelölése: Ksp)
k) Házikertes terület (jelölésük: Khk-1 és Khk-2)
(2) Az övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak táblázatát a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az övezetekben elhelyezhető és a tiltott rendeltetések táblázatát a 4. melléklet tartalmazza.
(4) Beépítésre nem szánt területek övezeteiben a 6,0 méternél kisebb telekszélességű helyi külterületi utak mentén építmény, kerítés az út tengelyétől számított legkevesebb 3-3 méteres távolságban helyezhető el.
(5) Az Mt jelű övezetekben kerítés nem építhető.
(6) Az Eg, Mk, Má-1 és Má-2 övezetekben kerítés kizárólag a telek beépítéssel érintett (művelésből kivett) része, a birtokközpont, valamint gyümölcsültetvények körül építhető.
(7) Az Mk jelű övezetben birtokközpont nem létesíthető.
(8) Az Má-2 jelű övezetekben mezőgazdasági magasépítmény és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
(9) A Kt jelű övezet kizárólag a temetkezés és az ahhoz kapcsolódó kegyeleti és kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(10) A Ksp jelű övezet elsősorban sport- és rekreációs célú építmények és azok kiszolgáló létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(11) A Khk-1 és Khk-2 jelű övezetek elsősorban a kertműveléshez, valamint a gyep- és legelőgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgálnak.
(12) A Khk-1 és Khk-2 jelű övezetekben a 4. mellékletben feltétellel elhelyezhetőként megjelölt rendeltetési egységek összesített szintterülete nem haladhatja meg a telken elhelyezett épületállomány összesített szintterületének 50%-át.
6. KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
6. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) közforgalmú út esetén gondoskodni kell
b) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
c) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
d) a csapadékvizek elvezetéséről,
e) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről.
f) közforgalomnak megnyitott és közforgalomtól elzárt magánút esetén
g) a tervezett közműveket a közforgalmi utakra vonatkozó közműfektetési előírásoknak megfelelően kell megépíteni,
h) a csapadékvíz elvezetését ki kell építeni,
i) beépítésre szánt területen a közlekedésbiztonság igényét kielégítő térvilágításról kell gondoskodni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A villamosenergia ellátás, a földgázellátás, a vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés, valamint a technológiai és megújuló energiahordozót hasznosító berendezések tekintetében a településképi rendeletben rögzített előírásokat kell alkalmazni.
7. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKE
7. § (1) Épület építése vagy rendeltetés-módosítás akkor lehetséges, ha
a) a beépítésre szánt területen biztosított a 2. melléklet szerinti közműellátás, továbbá jelen rendelet csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.
b) a beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható az egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás, továbbá jelen rendelet szennyvízelvezetésre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek.
(2) Beépítésre nem szánt területen emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
8. VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS
8. § (1) Új vízhálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) A szennyvízelvezetésére kizárólag elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.
(3) Beépítésre nem szánt területen, amennyiben a napi keletkező szennyvíz mennyisége
a) nem haladja meg az 5 m3-t, a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre szállíttatni.
b) meghaladja az 5 m3-t, akkor hatósági engedély alapján helyben létesített szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
c) A tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll.
d) Egyéb előírások, korlátok nem tiltják.
e) A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken.
f) A tisztítóberendezés teljesíti a befogadóhoz igazítva előírt tisztítási hatásfokot.
(4) Amennyiben helyi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása az ingatlanon nem engedélyezhető, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást.
(5) Közműpótlóként zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek közvetlenül megközelíthető olyan közútról, amely a szennyvíz elszállítására szolgáló járművek közlekedésére (paraméterét és kiépítettségét tekintve) alkalmas.
9. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS
9. § (1) Vízfolyások karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.
(2) Építési övezetekben és különleges beépítésre nem szánt területek övezeteiben a meder telek határától mért parti sávot a szabályozási terv tájékoztató jelleggel tartalmazza.
(3) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni.
(4) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportározót kell létesíteni. Amennyiben a a felszíni vízelvezető hálózat üzemeltetője másképp nem rendelkezik, a záportározó méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min. 1,0 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve lehet, a felszíni vízelvezető-hálózat kezelőjének engedélyében meghatározottak szerint, a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(5) A (4) bekezdés szerinti záportározót locsolóvíz tárolóként vagy egyéb vízgazdálkodási célra hasznosítani nem lehet. Vízgazdálkodási célú víztárolóként külön tároló létesítendő.
(6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért telkenként csak egy (saroktelek esetében legfeljebb két), legfeljebb 3,5 m széles kocsi behajtó létesíthető, és az átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vízszállítás akadálymentes legyen.
(7) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
10. A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
10. § (1) Az egyéb jogszabályban megállapított, táj- és természetvédelemmel érintett területeket a Szabályozási terv tájékoztató elemként tartalmazza.
(2) Táj- és természetvédelemmel érintett területen építési tevékenység csak az ökológiai állapot megőrzése vagy javítása feltételével végezhető, e területek károsítása, építési tevékenységgel történő zavarása tilos.
(3) Tájképi szempontból kedvezőtlen látványt nyújtó építmények, tevékenységek takarásáról, elsősorban fás növényzet telepítésével, gondoskodni kell.
11. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
11. § (1) Levegővédelmi szempontból:
a) Tilos a légszennyezés, a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatt fellépő levegőterhelés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.
b) A szabályozási tervben rögzített lakóterületi építési övezetekben és az azoktól számított 1000 m-es távolságon belül olyan tevékenység céljára építmény nem helyezhető el, amely során az elérhető legjobb technika alkalmazásával sem előzhető meg a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.
(2) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából:
a) Lakóterületen és településközpont területen a külön jogszabály szerinti zaj- és rezgésterhelési határértékeknek a zajt vagy rezgést kibocsátó létesítmény saját telekhatárán kell teljesülniük. Egyéb területen a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a külön jogszabály szerinti védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
b) A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek.
(3) Talaj, termőföld, felszíni- és felszín alatti vizek védelme szempontjából:
a) Talaj- és felszín alatti vízszennyezés veszélyével járó tevékenységek csak a szennyezés kizárását biztosító műszaki megoldások alkalmazásával végezhetők.
b) A közigazgatási területen a felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások és a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében:
c) Szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása tilos.
d) A felszíni vizek öntisztulását a vízparti sávban a természetközeli gyepes területek, nádasok, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmével kell elősegíteni.
e) A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a beruházás megkezdéséig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni.
f) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről – összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról – gondoskodnia kell.
g) Feltöltések kialakítására építési törmelék, hulladék, szennyezett talaj vagy környezetet károsító anyag nem alkalmazható. Építési munka megkezdése előtt az adott területen található hulladékokat, a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő módon, el kell távolítani.
h) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosított legyen.
(4) Hulladékkezelés:
a) Kommunális szilárd hulladék elhelyezésről és elszállításáról a működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni.
b) Lakó- és településközpont területen veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén végezhetők (pl.: gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások).
c) A veszélyes hulladékokat a külön jogszabályokban előírt módon kell gyűjteni, tárolni, elszállításukról és ártalmatlanításukról gondoskodni.
12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
12. § Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 13/2013 (XII.31.) rendelet.
13. § Ez a rendelet 2025. február 1-jén lép hatályba.