1. § (1) Ipolyvece Község Önkormányzata Ipolyvece község Helyi Építési Szabályzatát ezen rendelettel állapítja meg.

(2) A rendelet hatálya Ipolyvece község közigazgatási területére terjed ki

(3) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telkeket és területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretén belül módosíthatók.

3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

(2)¹ A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a 2. melléklet és 3. melléklet szerinti Szabályozási terv és a 4. mellékletet képző Szabályozási fedvény-tervlap (SzabM1 jelű) határozza meg.

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről — a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósulás előtt:

4. § (1) A belterületi határ módosításáról a Szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, az Ipolyvece Polgármesteri Hivatalnak a Balassagyarmati Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni. A belterületbe csatolás az igényeknek megfelelően történjen. A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.

5. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, vízgazdálkodási területek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

6. § (1) E rendelet és a Szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint terület felhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatuk szerint:

1 lakó -,

1.1 falusias lakó (Lf) -,

2. gazdasági -,

2.1 ipari gazdasági terület (Gip) -

2.2 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)-,

3. üdülő -,

3.1 hétvégi házas (Üh) -

4. különleges

4.1 terület-felhasználási egységekre tagolt.

7. § (1)² A falusias lakóterület legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú (tetőtér beépítése megengedett a megadott építménymagasság betartása mellet), két lakó rendeltetési egység, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhetők:

(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (OTÉK 8.§ (2) bekezdés szerint).

(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) bekezdésben előírtak szerint kell elvezetni.

(5) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett — légvezetéken is — vezethetők.

(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolság min. 6 m (OTÉK 36.§ szerint). Ettől kevesebb csak foghíjbeépítés, átépítés esetén lehetséges (az OTÉK 36. § (2) bekezdés b, és c, pont előírásai szerint).

(7) Az épületeket magas tetővel kell megépíteni. A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy 4-5 szomszédos épületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.

8 § (1) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3) A falusias lakóterületen belül a különböző karakterű területrészeknek megfelelően az alábbi építési övezetek kerülnek kijelölésre, a következő építési paraméterekkel:

(4) A legkisebb zöldfelület területe 40 % kell, hogy legyen (OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó). K = Csak kialakult lakóterület esetében alkalmazható besorolási lehetőség. Foghíjbeépítésnél, átépítésnél a meglévő kialakult építménymagasságot kell figyelembe venni. Földszintes beépítésnél max. 4,50 m, kétszintes beépítésnél max. 6,0 m-es építménymagasságú épület építhető (szomszédos épületek építménymagassága a mérvadó).

(5) Lakóterületen a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.

(6) Az építési telek legyen közterületről megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.

(7) Lakóterületen (lakó- és intézményépületeknél egyaránt) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalsó telekhatártól min. lm-re helyezhető el az új épület. Ez vonatkozik meglévő épület elbontása és átépítése esetén.

(8) Amennyiben a kialakult telek területe nem éri el az 500 m²-t, építési engedély nem adható.

(9) Tervezett beépítésnél a legkisebb telekszélesség közbülső teleknél min. 18 m, sarokteleknél min. 20 m, a telekmélység min. 40 m kell, hogy legyen.

(10) Kialakult teleknél a legkisebb telekszélesség min. 14 m. Az ennél keskenyebb telkekre építési engedély nem adható, csak művelés céljára használható, vagy a szomszédos telekhez kell csatolni.

(11) Új beépítés esetén az előkert mértéke 5 m. Foghíjbeépítésnél az előkertet a meglévő építéshez kell igazítani.

(12) Az állattartást helyi rendeletben kell szabályozni. A HÉSZ 1. sz mellékletében megadjuk a lakóterületen tartható állatok maximális számát, illetve az állattartó épületeknek az egyéb építményektől előírt minimális védőtávolságát.(1

(13) A szabályozási tervlapon megszüntető jellel ellátott épületeken csak az állékonyságot, egészséget, élet — vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez, vagy megszüntetéséhez szükséges munkák végezhetők.

9. § (1) Közösségi célú funkció — kereskedelmi, szolgáltató stb. — megvalósulása esetén a HÉSZ 7. § és 8. § előírásait kell alkalmazni.

(2) A kialakult telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.

(3) Szolgáltató és kereskedelmi jellegű funkció esetén célszerű az üzemeltető lakásával megvalósítani.

(4) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:

(5) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási — rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

10. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági terület lehet:

11. §⁴ (1) Az ipari gazdasági terület gazdasági célú ipari létesítmények lehelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az a) bekezdésben foglaltakon kívül

(3) Az ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.

(4) Az ipari gazdasági terület az „egyéb ipari terület” kategóriába sorolt, tehát a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakoroló építmények építhetők a területen.

(5) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek méretét és a beépítés feltételeit az alábbiak alapján kell meghatározni:

(6) A gépkocsik tárolását (személy- és tehergépkocsi egyaránt) a területen belül kell megoldani.

(7) Ipari gazdasági területen a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű növényzet (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.

(8) A nem gazdasági terület felé néző telekhatárok mentén legalább 7 m széles védő zöld sáv telepítendő, amelyet a használatba vételig kötelező kialakítani. A védő zöld sávot háromszintű növényzetből (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) kell kialakítani.

12. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:

(3) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek beépítési módja szabadon álló. A különböző karakterű területrészeknek megfelelően az alábbi építési övezetek kerülnek kijelölésre, a következő építési paraméterekkel:

(4) A zöldfelület területe az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó

Megjegyzés: K= Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség, új épület, bővítés esetén a meglévő építménymagassághoz kell igazodni.

(5) A kialakított telekméret az épület elhelyezésén túl biztosítsa a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.

(6) A terület határán mért hangnyomásszint:

13. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az üdülőterület lehet:

a) hétvégi házas üdülőterület

14. § (1) A hétvégi házas területen egy üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2) A hétvégi házas terület egyedi telkes, 3,50 építménymagasságot meg nem haladó épületekkel beépített terület.

(3) A hétvégi házas területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4) Az Üh jelű hétvégi házas üdülőterület építési övezetben a telkek beépítési módja szabadonálló, és az alábbi építési paramétereket kell betartani:

(5) A legkisebb zöldfelület területe az OTÉK 25.§ előírásai szerint számítandó.

(6) Az épületeket magas tetővel kell építeni.

(7) Az épület elhelyezésére építési helyet adtunk meg, melyen belül az épület bárhol elhelyezhető.

(8) A parkolást telken belül kell biztosítani.

(9) A legkisebb telekszélesség min 16 m, a legkisebb telekmélység min. 30 m kell, hogy legyen.

15. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.

(2) Különleges területnek minősíti a Szabályozási terv:

16. § (1) A temető kegyeleti hely, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az 1999. évi XLIII. törvény 3. § (a),(c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.

(2) A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 3.§ (1.), 37.§ (1.) és (2.) pontjai alapján kell ellátni. A temető területét a Szabályozási terv jelöli.

(3) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, sírkert, fenntartó épület, hulladékgyűjtő, stb.).

(4) Az építmények magas tetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell a hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használatát). A kerítés és a bejárati kapu fából vagy drótból készüljön.

(5) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg az előző pontban leírtaknak.

(6) A temető telekhatárától számított 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.

(7) A temető telekhatárától számított 50 m széles területsávon — mint védőterületen belül — kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény nem helyezhető el (pl. vendéglátóhely).

(8) A temető területére vonatkozó előírások:

17. § (1) A sportpálya területét a Szabályozási terv jelöli.

(2) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, klubház, lelátó, stb.).

(3) A legnagyobb beépítettség max. 10 % lehet. Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni.

(4) A szükséges gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.

(5) A legkisebb zöldfelület min 40 % kell, hogy legyen.

(6) A szabadidő park területén elhelyezhető hétvégi pihenőház, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények, park, játszótér.

(7) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, az előkert a meglévő beépítéshez igazodjon, az oldalkert és hátsókert min. 10—10 m legyen.

(8) A legnagyobb beépítettség 30 %, a legnagyobb építménymagasság 6,0 m lehet.

(9) A szükséges gépkocsi parkolót területen belül kell megoldani.

(10) A szabadidő park területén építeni csak a részleges közmű kiépítése után lehet.

18. § A község közigazgatási területén dögkút található, mely már megszűnt. Az 50 kg feletti tömegű állati hullákat az arra hatósági engedéllyel rendelkező szervezeteknek kell átadni ártalmatlanításra. A 33/2000 (III.7.) Kormányrendelet 4.§ e) és f) pontjait is figyelembe kell venni.

19. § A beépítésre nem szánt terület:

20. § (1) A közlekedési terület az utak, vasutak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, autóbuszmegállók) a járdák, gyalogutak, kerékpárutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

(3) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakítani.

(4) Ipolyvece község az ÚT 2—1.218. Útügyi Műszaki Előírás (A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarésze) alapján „A” tervezési csoportba sorolható.

21. § (1) Ipolyvece község területét a 75.sz. Vác—Balassagyarmat vasútvonal érinti, amely külterületen halad.

(2) A vasút területét a Szabályozási terv jelöli.

(3) Országos közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m, továbbá a környezeti hatástanulmányhoz kötött vasúti létesítmény esetében 100 m távolságon belül csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint helyezhető el létesítmény. A külön jogszabály megjelenéséig a vasúti hatóság egyedi feltételeket szabhat. A fent említett 50 m, illetve 100 m széles védőtávolságon belül tervezett nem vasúti építmény elhelyezéséhez a vasút üzemben tartójának állásfoglalása, nyilatkozata alapján be kell szerezni a vasúti felügyelet szakhatósági hozzájárulását is (46/1997. XII. 29. KTE rendelet).

(4) A vasút és a közút kereszteződésénél a MÁV előírásai a mértékadók.

22. § (1) A község területén az alábbi utak haladnak keresztül:

(2) Az utak tervezési osztályba sorolása:

Külterületen: 22101. sz. Ipolyvece-i bekötőút,

K.V.B vagy C

Belterületen: 22101. sz. Ipolyvece-i bekötőút,

B.V.c B

22302. sz. Vasúti hozzájáró út B.V. c B

23. § (1) A község belterületén az alábbi út gyűjtőút: Bem J. út

A gyűjtőút szabályozási szélessége 16 m.

(2) Külterületi gyűjtőút: 043 és 047 hrsz—ú út

Külterületi gyűjtőút szabályozási szélessége min. 20. m.

(3) Egyéb utak — a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtő utak kivételével — a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási szélességük min. 16 m kell, hogy legyen.

Az utak tervezési osztályba sorolása:

Külterületen: KVIII.B.

Belterületen: BV cC

Egyéb külterületi utak: BV cC

24. § (1) A HÉSZ 22.§ és 23.§ -iban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóútA lakó utak szabályozási szélessége min. 12 m.

(2) Lakó utak osztályba sorolása:

25. § (1) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára — hol még nincs — legalább egy oldalon a járdát ki kell építeni.

(2) A meglévő és tervezett gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási terv jelöli.

Az önálló gyalogút szabályozási szélessége min. 3 m.

Gyalogút osztályba sorolása: B.X.

26. § (1) A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót lakóépületeknél, intézményépületeknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeken stb. — saját telken belül kell kialakítani.

(2) Közterületen gépkocsi parkoló az alábbi helyen kerül kialakításra

309 hrsz.-ú út mellet

(3) A gépkocsi parkolók helyét a Szabályozási terv jelöli.

(4) Az autóbuszmegállók helyeit a Szabályozási terv jelöli.

(5) Az autóbuszmegállókban a leálló öblöket ki kelt építeni.

27. § (1) A kerékpárutat a „Nógrád megye közlekedésfejlesztési koncepció”-ja alapján jelöltük ki.

(2) Kerékpárút kiépítése csak meglévő burkolattal ellátott úton vezethető.

28. § (1) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületen elhelyezhető

(4) A zöldterület beépítésének feltételei:

(5) A tervezett és a meglévő zöldterületeket a Szabályozási terv jelöli

(6) Az utak mentén, ahol erre lehetőség van fásítani kell.

29. § (1) Az erdő a település területének legalább 1500 m² nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része.

(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

(3) Az elsődleges rendeltetés megváltoztatása az Erdészeti Hatóság engedélyével történhet.

(4) A 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó nagyságú területen

(5) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosításra csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor. A 166/999. (XI.19.) Kormányrendelet mellékletének 5. pontja szerint a Természetvédelmi Hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. Az Állami Erdészeti Szolgálat elvi engedélyét, majd szakhatósági hozzájárulását is be kell szerezni.

(6) A településrendezési terv készítésekor erdőterületek igénybevételére nem kerül sor.

30. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja külön törvényben meghatározva — az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők

(3) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kitermelése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével lehet.

(4) Vadászház legalább 3000 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzájárulása szükséges.

(5) Építmények erdőben történő elhelyezéséhez és minden egyéb, külterületen történő építéshez a 166/1999. (XI.19.) Kormányrendelet mellékletének 1. pontjában foglaltak értelmében be kell szerezni a Természetvédelmi Hatóság Szakhatósági hozzájárulását is

31. § (1) A védelmi célú erdőterület a települést védő, illetve védett erdő, melyet a Szabályozási terv jelöl.

(2) A védelmi célú erdőterületen építményt elhelyezni nem lehet.

32. § (1) A mezőgazdasági terület a növény, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A mezőgazdasági területek övezeteire jelen szabályzat előírásain túl a termőföld védelméről és használatáról szóló törvények és jogszabályok előírásait is érvényesíteni kell.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

A mezőgazdasági terület:

(5) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra.

33. § (1) A mezőgazdasági területen

(2) Mezőgazdasági területen egy darab ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmény helyezhető el 3 %-os beépítettséggel, de az alapterülete nem lehet több 30 m²-nél. Elhelyezhetők továbbá - a 3 % -os beépítés figyelembevételével — állattartó és tároló építmények. Az ideiglenes tartózkodásra alkalmas építmény földszintes, max. 3,50 m építménymagasságú magastetős épület legyen. Az állattartó és tároló építményekre a magassági korlátozás nem vonatkozik.

(3) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 40%-ot nem haladhatja meg.

(4) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges, az építési engedélynek tartalmaznia kell — a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan — azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata alapján — a tulajdonos érdekében — azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor — egészben vagy részben — beszámításra kerültek.

(5) Építmény elhelyezésének feltétele a területről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelítőnek lennie.

(6) A község belterületétől D-re, a volt Tsz. major területén a Duna—lpoly Nemzeti Park tulajdonában lévő szürkemarha állományt tartják.

(7) Új nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája „hígtrágyás” nem lehet. A védőtávolság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.

(8) A nemzeti park területén lévő mezőgazdasági területek védett mezőgazdasági terület, azon semmilyen építmény nem helyezhető el.

34. § (1) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek.

(2) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.

(3) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táj— és természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.

(4) A karbantartási munkák elvégzése érdekében az élő vízfolyások part élétől mindkét oldalon 6—6 m-es sávot szabadon kell hagyni, azon belül kerítés, építmény nem helyezhető el. Az 1996. évi LIII. törvény (Természetvédelmi törvény) 16. § (5) bekezdésében, 18. §. és 21. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében 10—10 m-es sávot szabadon kell hagyni a vízfolyások medrének szélétől, ez természeti területen, tájvédelmi körzetben 50—50 m védőtávolságot jelent, amin belül új épületet, mesterséges létesítményt elhelyezni csak a Természetvédelmi Hatóság engedélyével lehet.

(5) Az Ipoly melletti felszín alatti vízvédelmi terület határát a Szabályozási terv jelöli.

35. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési -, táj— és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egyészség—, a tűz--, a köz-és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

36. § (1) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetési építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.

(2) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

(3) Az építési telek épület elhelyezésére vonatkozó területrészét a Szabályozási terv határozza meg.

(4) Az előkert legkisebb mértéke új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen.

(5) Gazdasági-- és különleges területen nincs korlátozva a rendeltetési egységek száma.

(6) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb sem 6,0 m-nél, sem a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(7) A hátsókert legkisebb mértéke min 6 m.

(8) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.

(9) A Szabályozási tervlapon a közterület felőli építési vonal kötelező szabályozási elem. Ahol építési helyet adtunk meg, ott az épület az építési helyen belül bárhol elhelyezhető.

37. § Építmények elhelyezése közterületen:

38. § (1) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerint gépjárműtárolót, vagy nem tárolás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.

(2) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és annak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince, garázs elhelyezhető (elő-- és oldalkerti részen).

39. § (1) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványok ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni az adott szabályozási szélességeken belül.

(2) A közművek építményeit közterületen kell elhelyezni. A közműhálózatok, ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esnie, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani.

(3) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani

(4) A település tervezésénél, rendezésénél, az utak és a közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények lehelyezésének lehetőségét.

(5) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű elhelyezéséről gondoskodni kell.

(6) A közművek és a hírközlés helyét, helyi igényét az Msz 7487/2—80 és az Msz 7487/3—80 szabvány alapján kell meghatározni.

(7) Használatok kívül helyezett kútba szenny- és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.

(8) A közművezetékek telepítésénél a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani, az elrendezés tervezésénél az utak fásítási igényét is figyelembe kell venni.

(9) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán — védősávján — belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

(10) A földmunkával járó beruházás megkezdése előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás, amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti terepjárásra).

40. § (1) Beépítésre szánt területen új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §-ban előírtak szerint) és az oltóvíz ellátás biztosított.

(2) Ahol kiépült a közüzemi vízhálózat, új létesítmény esetén az arra való csatlakozás kötelező.

(3) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejűleg biztosított.

(4) Közüzemi vízvezeték hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben engedélyezhető, ha a háztartásokban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelyezése és kezelése is biztosított.

41. § (1) Ipolyvece községben kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2) Azokban az utcákban, ahol nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat — annak kiépítéséig a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű, szivárgásmentes közműpótló berendezést kell alkalmazni. A közműpótló berendezést az érintett építési telken belül kell elhelyezni.

(3) Azokban az utcákban, ahol a szennyvízhálózat kiépült, az ingatlanok rákötését 1 éven belüli határidővel szorgalmazni kell.

(4) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.

(5) Szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni nem lehet.

42. § (1) A csapadékvíz elvezetését az építési telekről az OTÉK 47. § (5.)-(10.) bekezdései alapján kell megoldani, kezelni.

(2) Az utak mentén legalább egy oldalon a vízelvezető árkot ki kell építeni és azt a befogadóba vezetni.

(3) Az utaktól függetlenül vezetett árkokat, továbbra is meg kell tartani, azok karbantartásáról rendszeresen gondoskodni kell.

(4) Az élő vízfolyások rendezett part élétől 6—6 m-es sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni, azon belül építmény kerítés nem építhető. A kezelési sávon belül minden tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával végezhető.

43. § (1) A villamos energia ellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Az új beépítésű területeken az energiaellátást szintén légvezeték hálózatról kell megoldani.

(2) Új hírközlési hálózat lehetőleg földkábellel kerüljön kialakításra. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet.)

44. § (1) A háztartásokban keletkező — különleges kezelést nem igénylő — kommunális szilárd hulladékok gyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell. Erről az Önkormányzat helyi rendeletben intézkedik.

(2) Az illegális hulladék lerakóhelyeket — ha van — meg kell szüntetni.

(3) Építési telken keletkezett hulladékot — annak elszállításáig — csak saját telken lehet tárolni.

45. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.

(2) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a védelem szempontjai határozzák meg.

(3) A 2001. évi LXIV. törvény 11 §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.

(4) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a 2001. évi LXIV. törvény 63. § (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti regionális Irodáját (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) szakhatóságként meg kell keresni.

(5) A 2001. évi LXIV. törvény 22. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával el kell kerülni, Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen (!) fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a 18/2001. évi (X.18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében szerződést kell kötnie a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezettel (Salgótarján, Múzeum tér 2.).

(6) A 2001. évi LXIV törvény 24. §-a értelmében amennyiben a régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti emlék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a—Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumát (Szécsény, Ady E. u. 7.).

(7) A jelenleg ismert, valamint azonosítatlan régészeti lelőhelyeket a régészeti örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza. A jelenleg ismert, azonosított régészeti lelőhelyeket a Szerkezeti és a Szabályozási terv jelöli.

(8) A régészeti érdekeltségű területekről a régészeti örökség elemei csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen minden földmunkával járó beruházás, fejlesztés előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a régészeti terepbejárás és/vagy próbaásatás. Ennek hiányában minden egyes földmunkához szakfelügyeletet kell biztosítani. E régészeti szakfeladatok elvégzésére - a beruházó költségére — a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeuma jogosult. A beruházónak a régészeti felügyelet biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell venni a kapcsolatot a Múzeummal.

46. § (1) Ipolyvece községben az alábbi, országos védelem alatt álló műemlék található:

Nagygazda ház — Dózsa Gy. út 17. hrsz. 498. (kétszintes magtár, pajta)

Védettség: MIII

Jellege: népi

Leírása:Több épületből álló együttes. A telek Ny-i határán épült a lakóház. Eredetileg szoba — konyha — kamra — kamra — istálló beosztású volt, ma az istálló is lakás céljára van átalakítva. A lakóépülettel szemben alápincézett, kétszintes magtár, mellette baromfiház található. Ez utóbbiban nagyméretű kút van. Az építmények közötti udvar kövezett, ezt az udvarszakaszt egy keresztben álló istálló zárja le,• középen kocsiáthajtóval. E mögött ismét egy udvar helyezkedik el. A falak végét teljes szélességben a nagyméretű pajta zárja le, melyben külön helyiségek vannak, kocsiállás, fáskamra és gépház céljára.

(2) A műemléki védettség kiterjed az épület funkciójára, külső megjelenésére, szerkezeteire és anyagaira a 2001. évi LXIV. Örökségvédelmi törvény alapján a műemlék környezetére.

(3) Az (1.) bekezdésben meghatározott műemlék épület műemléki környezetét a Szabályozási terv határolja le.

(4) Műemléki környezetet érintő építési, bontási, felújítási munkák, használatba vétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az építésügyi hatósági eljárásokban a műemléki hatóság szakhatóságként működik közre.

(5) Nyomvonalas létesítmények engedélyezési eljárásban a műemléki hatóság szintén szakhatóságként szerepel.

47. § (1) A községben nincs meglévő helyi értékvédelem alatt álló építmény

(2) Helyi védelem alá kell helyezni a római katolikus templomot és az evangélikus templomot. A védelem- terjedjen ki az épületek funkciójára, külső és belső megjelenésére.

48. § (1) Védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során érvényt kell szerezni.

(2) Területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények, állatok élőhelyeit, illetve, hogy a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.

(3) Lakóövezetben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását.

(4) Fák kivágása közterületen csak engedéllyel történhet.

49. § (1) Ipolyvece község közigazgatási területén az alábbi meglévő és tervezett védett területek találhatók:

(2) A Duna-lpoly Nemzeti Park területére a 2003. októberében készült 6 éves fejlesztési tervének előírásai érvényesek.

(3) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, építmény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása, belterületbe vonás, művelési ág megváltoztatása stb.) a Községi Önkormányzat és a Természetvédelmi Hatóság folyamatos egyeztetése szükséges.

(4) Fák kivágása és csonkolása közterületen csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról egy éven belül gondoskodni kell. A 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák nem vághatók ki, csak engedéllyel, ha egészségügyi állapotuk vagy veszélyességük indokolja.

(5) Védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji— és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.

50. § (1) A területen levegőtisztasági szempontból a mindenkor hatályban lévő rendeltet kell figyelembe venni.

(2) A tervezett természetvédelmi területen (Natura 2000) a 14/2001. (V.9.) KÖM-EÜM-FVM 23/2001. (XI.13.) KÖM rendelet és a 10/2001 (IV.19.) KÖM rendelet együttes rendeletében előírt határértékeket -kell figyelembe venni.

(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a szabályozási tervben meghatározott terület-felhasználási egységekre a rendeltben előírt kibocsátási határértékeket.

(4) Ipolyvece szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (XII.25.) KVVM rendelet szerint fokozottan érzékeny.

(5) A felszín alatti vízvédelmi terület határán belül, valamint a nemzeti park és a természetvédelmi terület védőövezetében növényvédő szerek és műtrágya használata tilos.

51. § (1) A zaj— és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és/ rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KÖM—EÜM sz. együttes rendeletben foglaltaknak.

(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani.

(4) A hidrogeológiai védőövezetben közvetlen talajszennyezést okozó gazdasági tevékenység nem végezhető.

(5) A községtől D-re lévő állattartó telepen keletkező trágya és trágyalé zárt rendszerű tárolásáról gondoskodni kell.

(6) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízhálózatra történő rácsatlakozás is biztosított.

(7) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz csak közcsatornába vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(8) Élő vízfolyamba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos.

52. § (1) A település közigazgatási területét érinti az Ipoly és annak ártere. Az Ipoly árterén magas talajvízállás jellemző, melynek építésföldtani kihatásai vannak.

(2) Amennyiben a kiviteli tervekhez geotechnikai, talajmechanikai feltárások készülnek, úgy azok dokumentációját a Magyar Geológiai Szolgálat Ém—i Hivatalához meg kell küldeni.

(3) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bányafelügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény 41. § (1.) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.

(4) Jelen HÉSZ-ben megfogalmazott előírások, és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:

(5) Az illetékes Körzeti Földhivatal hatósági engedélyével lehet:

53. § Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezetékhálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vonatkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § -- 100. § - ai tartalmazzák, azok előírásait kell alkalmazni.

54. § (1) Országos közutak (22101 sz. út) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(2) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.

(3) Meglévő épület átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületet a régi helyére kell megépíteni.

(4) A szanálási jellel ellátott épületeken csak állagmegóvó munkák végezhetők.

(5) Az építési tilalom határán belül lévő épületen szintén csak állagmegóvó munkák végezhetők.

(6) Használatban lévő, használaton kívüli ásott—, fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos.

(7) Élő vízfolyások rendezett partélétől 6—6 m-es sávot kezelés céljára szabadon kell hagyni.

(8) A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság országhatára mentén 1 ,0— 1,0 m széles területsávon építmény — államközi egyezményben foglalt kivételével — nem létesíthető.

(9) Hidrogeológiai védőterületen belül, valamint a Duna — Ipoly Nemzeti Park és a természetvédelmi területeken, és annak védőövezetében növényvédő szerek, műtrágya használata tilos.

55. § (1) E rendelet 2005. XII. 9-én lép hatályba Rendelkezéseit az elsőfokú hatósággal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésének napjával a - sz. rendelet (Ipolyvece község összevont rendezési terve) hatályát veszti.