Önkormányzati rendelet

Legénd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

11/2014. (XI.28.) önk. rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Legénd Község Önkormányzata képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat elnevezése

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Legénd Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2619 Legénd Dózsa György út 77.

(3) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Legénd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Nézsai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)

(5) A képviselő- testület szervei:

a.) polgármester

b.) képviselő- testület bizottsága

c.) közös önkormányzati hivatal

d.) jegyző

e.) társulás

Jelképek

2.§ (1) Az Önkormányzat jelképe: bélyegző.

(2) Az Önkormányzat körbélyegzője: középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezést.

(3) A Hivatal bélyegzői a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában kerülnek meghatározásra.

3.§ Az Önkormányzat, a képviselő-testület, a polgármester, és a Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.

Feladat- és hatáskörök

4.§ (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe. Az önként vállalt feladatokat az 2. számú függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységére vonatkozó kormányzati funkciókat a 3. számú függelék tartalmazza.

5.§ (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Möt.) 42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a képviselő-testület dönthet.

(2) A képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre vagy a jegyzőre átruházhatja.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatásköreit a 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő - testület a polgármesterre átruházott hatásköreit visszavonhatja:

a.) a polgármester kérésére

b.) a képviselők egynegyedének indítványára.

6.§ (1) A képviselő-testület a Möt. 13.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátandó feladatok közül az óvodai nevelésről, a gyermekjóléti szolgáltatások ellátásáról, az egészségügyi alapellátás körébe tartozó orvosi ügyeletről társulásban gondoskodik.

(2) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi szolgálatot a háziorvossal kötött határozatlan idejű megállapodás alapján együttműködve kerül ellátásra.

II. fejezet

KÉPVISELŐ-TESTÜLET

A képviselő - testület összetétele és a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

7.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő. A tagok névsorát a 4. számú függelék tartalmazza.

(2) A polgármester a Möt. 66.§-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége,döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

(3) A képviselő írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

a) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy

b) utólag igazolja.

(5) A képviselő-testületi tagok a törvényben meghatározott kötelezettségeiken túl kötelesek:

kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, tájékoztatni őket a képviselő-testület közérdekű döntéseiről,
olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi őket a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
lehetőségük szerint legalább a képviselő-testületi ülést megelőző napon bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem tudnak részt venni,
döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségüket,
a tudomásukra jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni.

Az alakuló ülés

8.§ (1) A Képviselő- testület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

9.§ (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 5. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő. Az eskütételt követően- amennyiben a megbízólevelek átadására az alakuló ülést megelőzően nem került sor - a Helyi Választási Bizottság elnöke átadja a megbízóleveleket a képviselők valamint a polgármester részére.

10.§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen, a polgármester előterjesztése alapján, minősített többséggel alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

A képviselő-testület működése

11.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

(2) A képviselő- testület az üléseit – általában- a Hivatal hivatalos helységében tarja (2619 Legénd, Dózsa György út 77.

(3) A képviselő-testület július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

(4) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület bizottságától,

b) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,

c) a jegyzőtől,

d) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől.

(5) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

12.§ (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,

b) az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

13.§ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívó papír alapon vagy elektronikus úton is megküldhető. A képviselő-testület üléseinek pontos időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével tájékoztatni kell a lakosságot.

14.§ A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

15.§ (1) A képviselők és meghívottak legalább 3 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit elsősorban e-mailben és kérésre papír alapon.

(2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (pl. szóban, telefon, szöveges üzenetben) is összehívható. Szóbeli vagy telefonon történt összehívás esetén a testületi ülést megelőző nap 24 órájáig kell a polgármesternek az ülés összehívni.

(3) A képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

16.§ (1) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendek előterjesztőit.

(2) A képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – meg kell hívni:

a) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

c) a jegyzőt,

d) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

17.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésre, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) a képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, akadályoztatása illetőleg tartós akadályoztatása esetén a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 30 nap időtartamot meghaladó távollét.

(4) A képviselő-testület ülését vezető személy:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

c) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testület döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

(5) A képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő tag aláír.

(6) a.) Az ülés akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 települési képviselő jelen van.

b) Az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén az ülésen jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó „igen” szavazata szükséges.

c.) A minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott képviselők több mint felének „ igen” szavazata szükséges (azaz legalább 3 szavazat)

d) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(7) A képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. A megismételt testületei ülés napirendjeibe új pontok is felvihetők. Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.

(8) Határozatképesség esetén a polgármester, a képviselő vagy a jegyző javaslatára a képviselő-testület számozás nélküli ügyrendi határozattal dönt valamely napirend elnapolásáról, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a meghívóban nem szereplő napirendi téma napirendre tűzéséről, napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról.

(9) A képviselő-testület a napirendről, a napirend előtti felszólalásról, és a napirend előtti tájékoztató tudomásul vételéről vita nélkül, számozás nélküli határozattal dönt.

18.§ (1) A napirendi pontok és előterjesztések tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől – a képviselő-testület döntése alapján - el lehet térni.

19.§ (1) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) polgármester

b) jegyző

c) képviselő-testület tagja

d) képviselő-testület bizottsága

e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke

f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

20.§ Az előterjesztés két részből áll:

A) Első rész:

a) a téma meghatározása,

b) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismertek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése,

c) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,

d) az előterjesztést készítő megnevezése, aláírása.

B) Második rész:

a) határozati javaslat,

b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,

c) a határidő megjelölése.

21.§ (1) Az első napirend tárgyalását megelőzően a polgármester beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, és tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

(2) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslatról külön-külön kell tárgyalást nyitni. A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási szándékukat, kérdésüket az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megadta.

(3) Egy napirendi ponthoz tartozó felszólalás legfeljebb 5 perc lehet, az ismételt hozzászólás legfeljebb 2 perc időtartamban történhet.

(4) Az a felszólalót, aki napirendtől eltér, az ülés vezetője figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt az ülés vezetője a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

22.§ A képviselő-testület kétfordulós rendszerben tárgyalja az önkormányzat költségvetését. Az első fordulóban az alapelvek és a jelentősebb költségvetési tételek kerülnek meghatározásra, a második fordulóban a képviselő-testület a rendelet elfogadásáról dönt.

23.§ (1) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket,javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel. A jegyző észrevételét:

a) jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy

b) a képviselő-testület ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság, társulás elnökének.

24.§ (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

(2) Az ülés vezetője először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a szavazásra bocsátott kérdésben a szavazástól tartózkodók magas száma miatt illetve egyetértés hiánya miatt érvényes döntés nem született, a szavazás megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható.

(4) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazására a Möt. 68.§ (1) bekezdésben foglalt szabályok vonatkoznak.

25.§ (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(2) Az ülés vezetője lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessenek.

26.§ A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

27.§ A polgármester, illetve az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

28.§ Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

29.§ Ügyrendi döntés a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirend témáját érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozik. A képviselő-testület a polgármester vagy képviselő ügyrendi kérdéskörre vonatkozó javaslatáról vita nélkül dönt.

30.§ (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használva nyilatkozik;

b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;

(2) A c) d) pontban felsorolt intézkedés a képviselő-testület tagjával és az ülésen tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökével szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre,a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad. A képviselő-testület ülése a polgármester, illetve a 17.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt esetben az ülés vezetőjének összehívására folytatódik.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

31.§ A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

32.§ (1) A javaslat elfogadásához „igen” szavazat szükséges. A tartózkodás „nem” szavazatot jelent.

(2) Szavazategyenlőség esetén elutasító döntés születik.

33.§ A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

d) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

34.§ (1) Titkos szavazás az Möt. 48.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról –önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.

(4) A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b) a Bizottság jelen lévő tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a Bizottság jelen lévő tagjainak aláírását.

(5) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

35.§ (1) A képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart. Nem lehet névszerinti szavazást tartani a Möt. 48.§ (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „egyetértek”, „ellenzem”, kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

36.§ (1) A felvilágosítás kérés valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati, közérdekű ügyben. A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz.

(3) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés a benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

(5) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni.

37.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) képviselő-testület tagja;

b) képviselő-testület bizottsága;

c) jegyző;

d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A rendelet alkotás szükségességéről a képviselő- testület a soron következő ülésen dönt.

38.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

39.§ (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségekről

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

c) szervezet és intézmény alapításáról

d) helyi adókról szóló rendelet tervezetet.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c) ha az egyeztetés Legénd Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

40.§ (1) A társadalmi egyeztetés formái:

a) a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 3 nappal Legénd Község Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,

b) a polgármester által belátása szerint a véleményezésbe bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén - formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.

(4) A polgármester mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a rendelet tervezet tárgyalásakor tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A képviselő- testület rendeletének megjelölése Nézsa Község Önkormányzat Képviselő- testületének __/__(__hó.___nap) önkormányzati rendelete _______(ról, ről) (a rendelet címe)

(6) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(7) Az önkormányzati rendeletek a döntés követően 5 munkanapon belül –kivételes esetben 1. munkanapon belül –elkészítésre és kihirdetésre kerülnek.

41.§ A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt, a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatot bárki tehet, és a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata során figyelembe kell venni, melyről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

42.§ (1) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(2) A rendelet az önkormányzat hivatalos honlapján is közzétételre kerül.

43.§ (1) A képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát és a határozat évét arab számmal, zárójelben meghozatalának hónapját és napját római számmal, továbbá a „önk. határozata”kifejezést.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

44.§ A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozott határozat nélkül dönt:

a) napirend elfogadása,

b) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,

c) a polgármester és az alpolgármester előző testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről,eseményeiről szóló tájékoztató elfogadása,

d) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló tájékoztató,

e) interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,

f) tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről.

45.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Möt. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Möt. 46.§ (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) A Möt. 46.§ (2) b) pontban foglalt esetben, ha az érintett a kéri a zárt ülés tartását ezt írásban és szóban is a testületi ülésen megteheti. Az írásban foglalt kérés a jegyzőkönyv mellékletét képzi. A szóbeli kérés a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.

(3) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

46.§ (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvben rögzítésre kerül a távol maradt képviselő neve, és az hogy távolmaradását igazolta illetve nem igazolta A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.

(4) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli. A Hivatal gondoskodik az adott évi jegyzőkönyvek és mellékleteik beköttetéséről, valamint őrzéséről.

(5) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.

(6) A jegyző 15 napon belül elektronikusan megküldi a Nógrád Megyei Kormányhivatalnak az erre kialakított elektronikus portálon.

III. fejezet

KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

47.§ (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

(2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét az 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottsági tagok névsorát az 6. számú függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület és a bizottság, vagy a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

48.§ A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

49.§ (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a 5. számú függelék tartalmazza.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

50.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

51.§ A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

52.§ (1) A bizottság működésére, határozatképességére,a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.

53.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a bizottsági tagok részére.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottsági ülésekre a napirendekről való tájékoztatással meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(4) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a Möt. 60.§-ában foglaltak szerint a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

54.§ A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Hivatal látja el.

55.§ A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester összeférhetetlenségével, méltatlanságával, a vagyonnyilatkozataik kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az egyéb, jogszabály által előírt kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket az Ügyrendi Bizottság látja el.

IV. fejezet

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

56.§ A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

57.§ (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81.§-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(3) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő képviselő-testületi döntéshez az Njt. 81.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetiségi önkormányzat egyetértése szükséges.

(4) A nemzetiségi önkormányzat a (2) – (3) bekezdésben meghatározott jogát az Njt. 83.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.

(5) Az Njt. 80.§-ban foglalt kérdések tekintetében az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzatok között létrejött együttműködési megállapodásokat a 7. és 8. számú függelék tartalmazza.

58.§ (1) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében e célra biztosított összeg erejéig a nemzetiségi önkormányzat működéséhez önkormányzati támogatást nyújthat.

(2) A nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátáshoz szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tekintetében a vagyon használatára vonatkozó együttműködési megállapodásban foglaltak vagyontárgyak tekintetében, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint biztosítani kell nemzetiségi önkormányzat használati jogát, azonban ez nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(3) A nemzetiségi önkormányzat saját hatáskörében határozza meg:

a) az önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatát,

b) költségvetését, zárszámadását, a képviselő-testület által rendelkezésre bocsátott források felhasználását.

59.§ A képviselő-testület ülésein a nemzetiségi önkormányzat képviselő tagja anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy annak tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

V. fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

60.§ (1) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát.

Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester főbb feladatai:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,kapcsolattartás,

h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

i) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása,

j) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint,

k) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

l) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

n) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(6) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(7) A polgármester ügyfélfogadási idejét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

61.§ (1) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

62.§ (1) A jegyző főbb feladatai:

a) vezeti a Hivatalt, elkészíti a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,

b) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,

c) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,

e) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,

f) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

g) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,

h) gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,

i) utalványozza vagy ellenjegyzi az önkormányzati pénzügyi kötelezettségvállalásokat.

(2) A jegyző részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(3) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

63.§ A jegyzői feladat- és hatásköröket a jegyző tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában jegyző helyettesként megjelölt köztisztviselő látja el, és helyettesíti a jegyzőt.

VI. fejezet

KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

64.§ (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 84.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Nézsa Község Önkormányzatával és Legénd Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Legéndi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el. Legénd községben a Hivatal Kirendeltsége működik.

(2) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testület külön döntésében határozza meg.

(3) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatáról külön szabályzat rendelkezik. A szabályzatot a 9. függelék tartalmazza.

VII. fejezet

ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI

65.§ (1) Az Önkormányzat a Möt., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és polgármester terjeszti a képviselő- testület elé.

(3) A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben leírt szabályok az irányadók.

(4) Az Önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(5) A képviselő-testület az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külsős (megbízásos, vállalkozási szerződéses) belső ellenőr útján gondoskodik. A teljes belsőellenőrzési feladatellátást 370/2011 (XII.11) Korm. rendelet alapján a belső ellenőr látja el. A feladat részletezését a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

VIII. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS

66.§ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

a) a képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a lakosság részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról; A falugyűlés előkészítése, megszervezése és vezetése a polgármester feladata.

b) a képviselő-testület a Möt.. 54.§-a szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A közmeghallgatást a polgármester vezeti A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.

67.§ A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét,és velük együttműködik.

IX. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEI

68.§ (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásban vesz részt,a társulások megnevezését a 10. számú függelék tartalmazza.

(2)A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő testület döntése alapján a polgármester írja alá.

X. fejezet

A HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

69.§ (1)A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt a település - a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező - választópolgárai huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte.

(2)A helyi népszavazás e rendelet 4. számú mellékletét képező aláírásgyűjtő íven kezdeményezhető.

XI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

70.§ (1) Ez a rendelet 2014. december 01. napján lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Legénd Község Önkormányzat képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2014. (II.24.) önkormányzati rendelete.