Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testülete az  Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 132. §.(4) bekezdésében valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. §. (1)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDLKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény. (továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) helyi alkalmazása során az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – a település teherbíró képességének figyelembevételével - meghatározza a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének helyi garanciáit.

2. §

(1) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális, illetve gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A közigazgatási és hatósági eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit a Szt-ben, valamint a Gyvt-ben foglalt eltérésekkel és e rendeletben szereplő kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálya az Szt. 3. §-ában, illetve a Gyvt. 4. §-ában meghatározott személyek körére terjed ki.

II. fejezet

Eljárási szabályok

3. §

(1) Az eljárás megindítása hivatalból vagy kérelemre történhet. Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket az  Önkormányzat Hivatalában (továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani az 1. sz. melléklet szerinti nyomtatványon.

(2) A kérelemhez annak benyújtásakor mellékelni kell:

- a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyon viszonyaival kapcsolatos nyilatkozatot és igazolásokat, (pld. Munkáltatói igazolás, folyószámla kivonat, postai kifizetési szelvény,  stb.)

- a jogosultság megállapításához, illetve a kérelem elbíráláshoz szükséges igazolásokat, iratokat (pld.  Orvosi igazolás, munkanélküliségről igazolás, stb.)

2. sz. melléklet.

(3) Nem adható szociális – az Szt.-ben kötelezően előírtakat kivéve – vagy gyermekvédelmi ellátás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

(4) Hiányosan benyújtott kérelem esetében a kérelmezőt fel kell hívni a hiánypótlásra. Amennyiben a kérelmező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, úgy a kérelmet el kell utasítani.

(5) A Hivatal a szociális, illetve a gyermekek védelmét szolgáló ellátások megállapításához szükség esetén környezettanulmányt készít.

(6) A megállapított rendszeres ellátásokat a tárgyhót követő hónap 5-éig kell folyósítani.

4. §

(1) A benyújtott kérelmek elbírálásához szükséges jövedelemnyilatkozatoknál, ha e rendelet másként nem rendelkezik

a) a havi rendszerességgel mérhető jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző egy hónap

b) a havi rendszerességgel nem mérhető jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelmét kell igazolni.

(2) A kérelmező, illetve azon családtagok, együtt élő személyek tekintetében, akik nem alkalmazottak, jövedelmüket az  NAV által kiadott igazolással igazolhatják.

A hatáskörök rendezése

5. §

(1) A képviselő-testület az Szt-ben valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) az Szt. 43/B. §. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,

b) önkormányzati segélyt,

c) önkormányzati segély haláleset miatt,

d) méltányossági közgyógyellátást,

e) méltányossági ápolási díjat

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos I. fokú hatáskörét a polgármesterre ruházza.

(3) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a hatáskör jogosultja határozattal dönt.

(4) A polgármester által átruházott hatáskörben hozott I. fokú döntés ellen fellebbezésnek van helye, melyet II. fokon a Képviselő- testület bírál el. A fellebbezés II. fokra történő előkészítéséért  jegyző  a felelős.

(5) A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) A képviselő-testület határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

Az ellátások kifizetése, folyósítása

6. §.

A rendszeres pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

7.§.

(1) A pénzbeli ellátásokat, kifizetést elrendelő határozatban megjelölt személy részére:

a) házipénztárból történő kifizetéssel

b) folyószámlára utalással teljesíti.

(2) A természetbeni ellátásokat a megállapító határozat rendelkezései szerint a hivatal:

a) az ellátást, szolgáltatást biztosító által – az igénybevétel alapján –kiállított számla,

b) az ellátást, szolgáltatást biztosító részére havi, vagy negyedéves utalással,

c) utólagos elszámolással harmadik személy részére házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti.

(3) A gazdálkodási feladatokat ellátó szervezeti egység további feladatként:

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet,

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

A rendszeres ellátások ellenőrzésének szabályai

8. §.

(1) A rendszeres ellátásokra való jogosultság felülvizsgálata a szociális törvényben foglaltak szerint történik.

(2) A felülvizsgálat lefolytatása és döntésre történő előterjesztése az igazgatási előadó feladata.

(3) A rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett ellátást vissza kell fizetni, melynek megtérítésére a szociális törvény rendelkezései az irányadók.

III. fejezet

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Aktív korúak ellátása

Rendszeres szociális segély

9. §.

(1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátásra jogosultszemély, aki a közfoglalkoztatásban az alábbiak miatt nem tud részt venni:

a) Családi körülmények:

aa) az egészségi és mentális problémával küzdő családtag felügyeletének, ápolásának szükségessége, ha a családtag ellátása más szociális /egészségügyi szolgáltatás igénybevételével nem biztosítható,

ab) Gyermekeit egyedül nevelő szülő: ha nincs a településen olyan rokon, más családtag, aki a szülő segítségére lenne.

ac) Fogyatékos gyermeket nevelő szülő, amennyiben nem részesül ápolási díjban,

ad) Súlyos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy, amennyiben az ápolást maga végzi, és nem részesül ápolási díjban.

A mentesítési feltétel megállapításához háziorvosi vagy szakorvosi vélemény szükséges, mely alátámasztja az indokoltságot.

b) Egészségi állapot:

ba) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátására jogosultság kezdő napján vagy a támogatás folyósítása alatt az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (továbbiakban: ORSZI) vizsgálata szerint legalább 40 %-os  egészségkárosodása áll fenn, vagy ettől alacsonyabb. Az állapot fennállásának igazolásához szükséges az ORSZI szakvélemény.

-bb) Várandós (állapotos nők) . Az állapot igazolásának felmutatásához szükséges a nőgyógyász szakorvos vélemény, terhes gondozási könyv.

c) Mentális állapot:

ca) Munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzdő, de ORSZI által megállapított munkaképesség csökkenéssel nem rendelkező  személyek.

cb) Szakmai véleményt az alábbi szakemberek adhatnak:

• területileg illetékes Munkaügyi kirendeltség és ügyintézője,
• szakorvos,
• önkormányzat szociális ügyintézője,
• egyéb, a településen szolgáltatást nyújtó intézmény szakembere – háziorvos, védőnő, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa, vagy aki az ügyfél élethelyzetére szakmai ráhatással bír.
  

10.§.

(1) A képviselő-testület az Szt-ben az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételein túl a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek együttműködési kötelezettséget ír elő:

a) az önkormányzattal és az

b) önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel, mely a „Mikrotérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató (továbbiakban: családgondozó.

A szolgáltató – az ellátottak számára nyitva álló – helyiségének címe:

3043 Egyházasdengeleg, Rákóczi út 77.

(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő  15  napon belül köteles megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát,

b)a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik a családgondozóval,

c)teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(3) beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
3. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

1. az együttműködésre kötelezett személy nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének a családgondozónál,
2. az együttműködésre kötelezett a családgondozó írásbeli felszólításának kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti az együttműködési

kötelezettségét vagy nem igazolja a távolmaradás okát (pld. orvosi igazolással, kórházi zárójelentéssel vagy más hivatalos irattal),

3. a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálata érdekében nem működik együtt az önkormányzattal, a felülvizsgálati eljárást akadályozza.

Aktív korúak ellátása

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

11. §.

(1) A képviselő-testület az Szt-ben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának feltételein túl a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra  való jogosultsághoz további feltételeket ír elő.

(2) Meg kell szüntetni a  foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

1. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka, áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról nem gondoskodik,

2. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, kerítéssel kívül határos útingatlanig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról nem gondoskodik,

3. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt udvarának és kertjének gaz – és gyommentesítéséről nem gondoskodik,

4. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról nem gondoskodik,

5. az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben nem gondoskodik.

(3) A jegyző (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek maradéktalan meglétét eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt szemle szabályai szerint vizsgálja.

(4) Az ingatlan és környékének állapotát  a jogosultság megállapításakor, valamint azt követően negyedévente ellenőrizni kell.

Önkormányzati segély

12. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülte által átruházott hatáskörben a polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt  segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha a családban a kérelem benyújtását megelőző    hónapban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb  összegének 130 %-át, egyedülálló esetében   180 %-át nem haladja meg.

(4) Önkormányzati segély alkalmanként, egy naptári évben családonként legfeljebb két alkalommal nyújtható.

(5) Az  önkormányzati segély összege alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 40 %-a.

(6) Önkormányzati segély különleges esetben (krízishelyzet, elemi kár, kórházi kezelés, haláleset, stb.) a körülmények figyelembevételével pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. Ilyen esetben a segély összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét nem haladhatja meg. 

Ápolási díj

13. §

(1) A polgármester  méltányossági ápolási díjat állapít meg annak a nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi.

(2) Nem állapítható meg ápolási díj  alapján annak,

a) akinek családjában a havi egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében 150%-át vagy

b) aki az ápolt tartását, gondozását tartási, öröklési, vagy életjáradéki szerződésben vállalta.

(3) Az ápolási díjat megállapító szerv megszünteti az ápolási díj folyósítását:

a) ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti,

b) ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

c) ha az ápolt személy meghal,

d) ha a Szt szerinti jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(4) Az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését az önkormányzat a házi szociális gondozást végző személy útján ellenőrizteti havonta egy alkalommal. Az ellenőrzésről írásos jelentést kell készíteni és az igazgatási előadónak átadni.

(5) Az ápolási díj havi összege az Szt. 43/B. §. alapján megállapított ápolási díj esetében az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

Önkormányzati segély haláleset miatt

14. §

(1) Az önkormányzat  önkormányzati segélyt nyújt annak a településen lakóhellyel rendelkező személynek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A segély összege: 10.000,- Ft.

(3) Nem állapítható meg annak:

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(4) A  segély iránti kérelemhez – a kérelmező és családja jövedelemigazolásán kívül - mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát és az elhalt anyakönyvi kivonatát.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát az igazgatási előadó a számlákra rávezeti.

V. fejezet

Természetbeni ellátások

KöztemetésI

15. §

Az önkormányzat polgármestere a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül köztemetésről gondoskodik az Szt. 48. §-a alapján.

Méltányossági Közgyógyellátás

16. §

(1) A polgármester méltányossági alapon közgyógyellátásra való jogosultságot állapít

     meg egy év időtartamra annak a kérelmezőnek,

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200%-át és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségei az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a háziorvos által az Sztv. 50/A. §.-a alapján kiadott igazolást a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltségéről.

Természetben nyújtott egyéb ellátások

17. §

(1) Az önkormányzat az e rendelet alapján megállapított

• önkormányzati segélyt,
• önkormányzati segélyt haláleset miatt,

természetben nyújtott ellátásként is megállapíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokat különösen tüzelő támogatásként, étkezési támogatásként és közvetlenül a szolgáltatónak megfizetett közüzemi díjtartozás rendezéseként lehet megállapítani.

(3) Amennyiben a segély természetbeni megállapítására kerül sor, akkor a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely közüzemi szolgáltató részére kell folyósítani, illetve halálesetnél a temetkezési szolgáltatónak.

V. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

18. §

(1) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások:

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítő szolgáltatás,

- falugondnoki szolgáltatás,

 (2) Az önkormányzat a Gyvt. alapján Gyermekjóléti Szolgáltatást biztosít.

Eljárási rendelkezések

19.§.

(1) A szociális alapszolgáltatások és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások igénybevételére az Szt. 93-94/D. §-aiban, a Gyvt. 31-32. §-aiban, valamint az e rendeletben szabályozottak az irányadóak.

(2) A Szt. 62-64. §-ában meghatározott ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője indítványára történik.

(3) Az étkezés és házi segítségnyújtás ellátások iránti kérelmet, jövedelmi helyzet igazolást, egészségi állapotra vonatkozó igazolást - az egyes ellátásoknál meghatározottak szerint - a hatályos szakmai  jogszabályokban előírt formanyomtatványon kell benyújtani.

(4)       A kérelemhez csatolni kell az igénylő, illetve kiskorú esetén a törvényes képviselő:

1. jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, nyugellátásban részesülő személy esetén a nyugdíjfolyósító szervnek a tárgy év január 1-jén érvényes nyugellátás összegét,

b) nyilatkozatát arról, hogy érvényes tartási, öröklési vagy életjáradéki szerződéssel rendelkezik-e.

(5) A szociális alapszolgáltatás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(6) A polgármester az ellátás igénybevételéről szóló döntésről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét, valamint az igénylővel megállapodást köt.

Étkeztetés

20.§.

(1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább hétközi, napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik önmaguk, ill. önmaguk és eltartottjuk számára azt tartósan nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt

            a) aki hajléktalan,  

b) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

c) havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(3) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 65. életévét betöltötte.

(4)Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(5)A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott rászorulók közül elsősorban azt a személyt lehet étkeztetésben részesíteni, aki egyedül él és nincs közeli hozzátartozója vagy a hozzátartozója nem a településen él.

(6) Az étkeztetés - amely munkanapokon, napi egyszeri meleg élelmezést jelent – a Napköziotthonos Óvoda biztosítja

1. elviteli lehetőséggel,
2. indokolt esetben – házi gondozó által - házhoz szállítással,

Az étkeztetés iránti kérelmet, a jövedelemigazolást és orvosi igazolást a hivatalhoz kell benyújtani

Házi segítségnyújtás

21.§.

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és nem gondoskodnak róluk.

(2)  Házi segítségnyújtás keretében biztosított szolgáltatások az alábbiak lehetnek:

a) Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása.

b) Az orvos előírása szerint alapvető gondozási, ápolási feladatatok ellátása.

c) Segítségnyújtás a higiénia megtartásában.

d) Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (pld. bevásárlás, takarítás, mosás, mosogatás, gyógyszerek beszerzése, stb.)

e)Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban.

f)Segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő vészhelyzet  kialakulásának megelőzésében, a kialakult vészhelyzet elhárításában.

g)Az ellátást igénybe vevő segítése a szociális ellátásokhoz való hozzájutásban.

h)Igény esetén a szociális intézménybe való beköltözés segítése.

i) Szociális étkezés igénybevétele esetén az ebéd házhoz szállítása.

j) Egyéb ellátási feladatok igény szerint.

(3) A házi segítségnyújtásban részesülő személy jogosult:

1. egyéni szükséglet szerinti alapvető ápolásra, gondozásra,
2. napi egyszeri meleg élelem házhoz szállítására,
3. saját, illetve lakókörnyezete higiénés körülményeinek megtartásában való közreműködésre,
4. segítségnyújtásra a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában.

(4) A házi segítségnyújtást az Önkormányzat keretében működő házigondozó szolgálata útján biztosítja.

(5) Az ellátás megállapításáról szóló határozat tartalmazza az ellátás igénybevételének kezdő időpontját és azt, hogy milyen szolgáltatásra terjed ki az ellátás. Az igénylővel megállapodást kell kötni.

(6) A házi segítségnyújtást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát

 a jogszabályban meghatározottak szerint el kell végeztetni.

Családsegítés

22.§.

(1) Az önkormányzat   társulás keretében családsegítő szolgálatot működtet, mely a Szociális törvény 64. §. szerinti   feladatokat látja el.

(2) A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében

a) tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról;

b) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt;

c) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében;

d) meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében;

e) családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását;

f) ellátja a 10. §-ban megjelölt együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat.

(3) A családsegítő szolgálat egyéb, az általános segítő szolgáltatás körébe tartozó feladatai a következők:

a) elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket;

b) kezdeményezi a települési önkormányzatnál

ba) az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését,

bb) új szociális ellátások bevezetését,

bc) egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását.

Gyermekjóléti szolgáltatás

23.§.

(1) Az önkormányzat  a Gyermekvédelmi törvény 39. §-ában meghatározott  gyermekjóléti szolgálat feladatait  társulás keretében látja el, a családsegítő feladattal együtt.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében
a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése,
d) a szabadidős programok szervezése,
e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.
 
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében
a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
c) az a) pontban megjelölt, valamint a gyermek ellátásával foglalkozó egészségügyi, oktatási és egyéb intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,
d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokról, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
 
(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében
a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása,
b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
c) az egészségügyi és a szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése,
d) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
 
(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében
a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
b) utógondozó szociális munka biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.

Falugondnoki szolgáltatás

24. §

(1) Az önkormányzat a településen falugondnoki szolgálatot működtet.

(2) A működés részletes szabályait a Szt. és Egyházasdengeleg Község Önkormányzat Képviselő-testülete külön rendelete tartalmazza.

 Szociális alapszolgáltatások térítési díja

25.§.

(1) Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás intézményi térítési díj összegét képviselő-testület a költségvetési rendeletében állapítja meg.

Az intézményi szolgáltatási díj összegét a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete adja.

(2) Az ellátottaknak személyi térítési díjat kell fizetni, melynek megállapításánál az igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.

(3) Az étkezési térítési díjakat minden hónap 10-ig kell befizetni a gondozónőnél az ellátást igénybe vevőnek. Ha az ellátásban részesülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő vagy gondnok gondoskodik.

(4) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

Az ellátás megszüntetésének és szüneteltetésének esetei és módja

26.§.

(1) A megszűnés esetei:

a) az ellátást igénylő saját kérelmére azonnal,

b) az igénybevevő halálával,

c) ha az ellátott 2 havi személyi térítési díj  fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és ha felszólításra 8 napon belül sem teljesíti.

d) ha az ellátott előzetes írásbeli bejelentés nélkül 30 napot meghaladó ideig a szolgáltatást nem veszi igénybe.

(2) Szüneteltetés esetei:

az igénylő kérésére, betegség vagy egyéb ok fennállása miatt.

(3)A megszűnés módja:

Az ellátás megszűnéséről vagy szüneteltetéséről határozatban értesül a jogosult, vagy hozzátartozó. A határozat rendelkezik az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről és annak rendezési módjáról.

(4) A polgármester hatásköre kiterjed a személyi térítési díj megállapítására és annak évente történő felülvizsgálatára.

Záró rendelkezések

27.§.

Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 3/2011. (III.25.) és az azt módosító 1/2012. (I.28.) sz. rendelet hatályát veszti.