Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (XII. 8.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 12. 01

Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (XII. 8.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

2023.12.01.

Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Egyházasdengeleg Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
3043 Egyházasdengeleg, Rákóczi út 79.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe:
Egyházasdengeleg község közigazgatási területe.

2. § Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testülete hivatali feladatait a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét rendelet állapítja meg.

4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására rendeletet alkothat.

5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A képviselők névjegyzékét, a bizottsági tagok névsorát az SZMSZ függeléke tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat lapja: DENGELEG, mely időszaki kiadvány.

(2) Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok nem képviselő tagjai, az önkormányzat intézményei térítésmentesen kapják.

(3) Az önkormányzat lapja legalább évi 6 alkalommal jelenik meg, mely tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

7. § Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában meghatározottakon túl

a következő önként vállalt feladatokat látja el:
a) falugondnoki szolgálat,
b) családsegítés

8. § (1) Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a) Nógrád Megye Önkormányzatával,

b) Nógrád Megyei Kormányhivatallal

c) Héhalom Község Önkormányzatával,

d) Erdőkürt Község Önkormányzatával,

e) Palotás Község Önkormányzatával,

f) Egyházasdengelegi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal,

(2) Az együttműködés keretében meghatározott szervek esetében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről szükség szerint tájékoztatni a képviselő-testületet.

9. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

10. § (1) A képviselő-testület a feladatait az Mötv.-ben foglaltak szerint látja el, és egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről félévente beszámol a képviselő-testületnek.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

11. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

12. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott ülésterv – tartalmazza. Az üléstervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) Az üléstervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző bevonásával – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) Az ülésterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket.

13. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. A képviselő kérésére elektronikusan e-mail címére is meg kell küldeni a meghívót és az ülés írásbeli anyagát.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben a határozati javaslat kiküldése is elegendő.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) egyes napirendek tárgyalásához a napirendben érintett szervezetek és intézmények vezetőit,

b) akiket a polgármester megjelöl.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása lehetőség szerint, a rendes ülésekhez hasonlóan, írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

[1]17. § A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt és a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

18. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára és a község honlapján történő közzététele.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

19. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

d) napirendenként

da) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) a határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

Határozatképesség megállapítása

20. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása

21. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

Az ülés jellegének megítélése, a zárt ülés

22. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek.

(3) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(4) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni.

(5) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, továbbá meghívása esetén a a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Napirendek tárgyalása – vitától a döntéshozatalig

23. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

24. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

25. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

26. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

27. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

28. § Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.

29. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart a Mötv-ben meghatározott ügyekben.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.

30. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

A felvilágosítás-kérés szabályai

31. § (1) A képviselőnek joga van felvilágosítást kérni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

Az előterjesztés

32. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére lehetőség szerint írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

33. § (1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.

34. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző az önkormányzati hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

A határozati javaslat

35. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

A képviselő-testület döntései

36. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

37. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

A határozatok jelölése, nyilvántartása

38. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:
Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) számú határozata.

39. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozatok nyilvántartása sorszám szerint történik.

Rendelet alkotás

40. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

- a települési képviselők,
- az önkormányzati bizottságok elnökeik útján,
- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
(2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatal útján.
(4) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai
a) kötelező jelleggel:
aa) az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés
ab) a község honlapján történő közzététel,
b) nem kötelező jelleggel:
ba) könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,
bb) helyi sajtóban való közzététel.

Az önkormányzati rendeletek előzetes- és utólagos hatásvizsgálata

41. § (1) A rendelet megalkotása során a jegyző előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) Az önkormányzati rendelet tervezetéhez a jegyző indokolást köteles csatolni, melyet a rendelet-tervezet megküldésével egyidejűleg, az előterjesztés mellékleteként megküld a képviselő-testületi tagok részére, melyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(3) A jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek hatályosulását és szükség szerint lefolytatja utólagos hatásvizsgálatukat, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

Az önkormányzati rendeletek előkészítésében valótársadalmi részvétel szabályai

42. § (1) A képviselő-testület elé kerülő rendelettervezetek társadalmi részvétel keretében történő véleményezésében részt vehetnek természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek.

(2) A rendelet-tervezetek véleményezése kiterjed a szöveg szerinti rendelettervezetre, annak indokolására és az ahhoz fűzött hatástanulmányra is.

(3) A polgármester és a jegyző egyetértése alapján véleményezésre lehet bocsátani a rendelet-tervezet koncepcióját is.

(4) Nem kell véleményezésre bocsátani:

a) a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról,

b) az önkormányzat vagyonával kapcsolatos,

c) az intézményekben fizetendő ellátásokhoz kapcsolódó díjakról, térítési díjakról,

d) a képviselő-testületi tagjainak juttatásáról,

g) az önkormányzati hivatal köztisztviselőit megillető juttatásokról és támogatásokról, szóló rendelettervezeteket.

(5) Nem bocsátható véleményezésre a rendelet-tervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(6) Nem kell véleményezésre bocsátani a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(7) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel az alábbi eljárás szerint valósul meg:

a) az előterjesztő a szöveg szerinti rendelettervezetet, annak indokolását, és az ahhoz fűzött hatástanulmányt, a képviselő-testület elé való terjesztést 15 nappal megelőzően a település honlapján közzéteszi.

b) az előterjesztő saját döntése alapján közvetlen egyeztetés céljából a szöveg szerinti rendelettervezetet, annak indokolását, és az ahhoz fűzött hatástanulmányt, a testület elé terjesztést 15 nappal megelőzően közvetlenül megküldheti az önkormányzat saját intézményének, a nemzetiségi önkormányzatnak, civil szervezeteknek vagy más szervezeteknek.

c) az előterjesztő a képviselő-testület elé kerülő rendelettervezet előterjesztésében összefoglalót ad a társadalmi részvétel eredményeként tett észrevételekről. Az előterjesztésben ki kell térni a leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, valamint a szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetésére, az elutasított vélemények esetében az elutasítás rövid szakmai, jogi indokolására.

(8) A társadalmi részvétel keretében történő rendelettervezetek véleményezésének technikai feltételeit különösen a honlap karbantartását az önkormányzat biztosítja.

Rendeletek jelölése, nyilvántartása

43. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap) megjelöléssel.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:
Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének
...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
A rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével történik.
(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

4. A jegyzőkönyv

44. § .(1) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni

a) a napirend tárgyát,

b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

c) az előadókat,

(2) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

45. § (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról kézfelemeléssel való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás eredményét.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

46. § A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A települési képviselő

47. § A képviselőt az Mötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

48. § A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen az Mötv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti esküt tesz.

49. § A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

A képviselői jogok, kötelezettségek

50. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak a Mötv. 32. §-ában foglaltak szerint.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles a Mötv. 37. §-ában, 38. § (2) és (4) bekezdésében, valamit a 39. §-ában foglaltaknak eleget tenni.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

51. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselőtestület a következő bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság 3 fővel.
(3) A bizottság által ellátandó feladatok:
- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása
- titkos szavazás lebonyolítása
- összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyek
(4) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(5) A képviselő-testület indokolt esetben, – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

A bizottsági működés főbb szabályai

52. § (1) A bizottság elnökét és tagjait a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő testület hivatalának dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez.

(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalása. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint.

(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, – valamint- külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt tag írja alá.

(10) A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(11) A bizottság a tevékenységéről 2 évenként beszámol a képviselő-testületnek.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a körjegyző

A polgármester

53. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester ellátja a Mötv-ben, az SZMSZ-ben és egyéb jogszabályokban foglalt feladatait.

(4) A polgármester fogadóórája: minden hónap első hétfő 8-10 óráig.

Az alpolgármester

54. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítségére 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármestere vonatkozó szabályok.

(4) Az alpolgármester fogadónapja: minden hónap harmadik szerda 17-18 óráig.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

55. § Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

A jegyző

56. § A jegyző ellátja a Mötv-ben, az SZMSZ-ben és egyéb jogszabályokban foglalt feladatait. A jegyzőt igazgatási előadó helyettesíti.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

57. § (1) A Möt. 84. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkört a Héhalom Község Önkormányzatával és Erdőkürt Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Héhalmi Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 3041 Héhalom, Petőfi út 1.) (továbbiakban: Hivatal) látja el.

(2) A Hivatal szervezetéről és működéséről külön szabályzat rendelkezik.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok

Helyi népszavazás

58 § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény, vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.
(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 10%-a kezdeményezte.

Lakossági fórumok

59. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. Fontosabb szabályai:

- A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
- A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell a községháza hirdetőtábláján hirdetmény kifüggesztésével a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
- A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
- A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében- az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot tájékoztatni kell a községháza hirdetőtábláján hirdetmény kifüggesztésével a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
b) A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a hivatal dolgozóit.
c) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyeknek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
IX. Fejezet

A társulásokra vonatkozó szabályok

60. § A képviselő-testület az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt a Mötv-ben meghatározottak szerint.

X. Fejezet

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

61. § Az önkormányzat az alábbi önszerveződő közösségekkel működik együtt:

a) Svagor Egyesület

b) Faluvédő Egyesület

c) Erős Vár Alapítvány

d) Egyházasdengelegi Hagyományőrző Egyesület

XI. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

62. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

XII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

63. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról külön rendeletet alkot.

Az önkormányzat költségvetése

64. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés össze állításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) bekezdésben írt szabályok irányadók.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

65. § (1) Az önkormányzati gazdálkodást az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselőtestület látja el.

(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai1

65/A. § (1) Az önkormányzat alapfeladatainak ellátása során alkalmazott kormányzati funkciók felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

XIII. Fejezet

Nemzetiségi Önkormányzat

66. § (1) Az Egyházasdengelegi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete három képviselőből áll. Munkájukat a saját hatáskörben kidolgozott és elfogadott szervezeti és működési szabályzat alapján végzik.

(2) Feladataikat és hatásköreiket külön jogszabályok határozzák meg.

(3) A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Nemzetiségi Önkormányzat testületét illetik meg.

(4) Az éves költségvetés összeállítására, valamint a Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyeinek intézésére, az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete által kötött megállapodás tartalmazza.

(5) A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt az Önkormányzat képviselő- testületének ülésein, és elősegíti a kisebbségek jogainak érvényesülését.

(6) A Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiség helyzetét érintő kérdésben az Önkormányzat képviselő-testületétől és szerveitől tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(7) A hivatal köteles a Nemzetiségi Önkormányzat munkáját segíteni. Ennek keretében köteles a munkájuk végzéséhez szükséges jogi és egyéb szakmai tájékoztatást megadni, az ügyviteli feladatokat ellátni a Mötv-ben és a megállapodásban foglaltak szerint.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

67. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 3/2016. (II. 16.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 7/2020 (XII.9) Polgármester önkormányzati rendeletéhez[2]

A Képviselő-testület átruházott feladatainak felsorolása
Közterület használatra jogosító engedély kiadása polgármester
Önkormányzati segély és ápolási díj megállapítása polgármester
Közösségi együttélés szabályainak elmulasztása miatt induló eljárás lefolytatása jegyző
1

Az „Az önkormányzati gazdálkodás szabályai” alcímet (65/A. §-t) az Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

Az 1. mellékletet az Egyházasdengeleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.