Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2019 (XII.20.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 01. 29
Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/2019 (XII.20.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
2022.01.29.
I. Fejezet
1. § A Képviselő-testület és szervei számára az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Szarvasgede Község Önkormányzata
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
Az önkormányzatot a polgármester képviseli.
Székhelye: 3051 Szarvasgede, Kossuth L. út 119.
(2) Az önkormányzati jogokat a település lakossága által megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület tagjainak száma 4 fő képviselő és a polgármester, összesen 5 fő.
A 2019. évben megválasztott önkormányzati képviselők és polgármester nevét az 1. számú függelék tartalmazza.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és társulások látják el.
A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Palotási Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 3042 Palotás, Kossuth út 1.
(4) Illetékességi területe: Szarvasgede község közigazgatási területe
(5) A település főbb adatait a 3. számú függelék tartalmazza.
II. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
1. A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
2. A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
3. Az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatai felsorolását szakfeladatonként és kormányzati funkcióként a 3. számú melléklet tartalmazza.
4. Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét.
5. Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását, abban az esetben, ha
a) ellátása nem sérti más települések érdekeit,
b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak
(6) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi, tárgyi feltételeit.
1. A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben átruházhatja a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira.
2. A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskör gyakorlását visszavonhatja.
3. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni.
4. A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az
Mötv.42. §-a tartalmazza.
5. A törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben biztosított államigazgatási, hatósági jogkörben eljáró polgármestert, jegyzőt, illetve a Közös Önkormányzati Hivatalt a Képviselő-testület nem utasíthatja, az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók át.
6. A képviselő-testület által a polgármesterre, a jegyzőre és a bizottságaira átruházott hatáskörök jegyzékét az 1.számú melléklet tartalmazza.
1. Az államigazgatási hatósági jogkörök gyakorlása során a helyi önkormányzatok szervei
(a jegyző, a polgármester, illetőleg a közös önkormányzati hivatal hatáskörrel felruházott ügyintézője) az állam központi szervei által alkotott jogszabályok érvényesítését szolgáló hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek.
2. E hatáskörükben az önkormányzat szervei nincsenek alárendelve a képviselő-testületnek. A képviselő-testület a hatáskörrel felruházott tisztségviselőjétől, köztisztviselőjétől a hatáskört nem vonhatja el, e hatásköreik gyakorlására utasítást nem adhat, nem jogosult hatósági határozataik felülvizsgálatára, döntéseiket nem bírálhatja felül.
3. Az önkormányzat szervei által gyakorolt államigazgatási hatósági jogkörök tekintetében a felettes szerveket – az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény alapján – megillető jogokat a Nógrád Megyei Kormányhivatal gyakorolja.
4. Ezen államigazgatási szervek hatáskörébe tartozik a döntések ellen benyújtott fellebbezés elbírálása is. A képviselő-testület önkormányzati feladat- és hatáskörébe csak az e tevékenység gyakorlásához szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása tartozik. Az államigazgatási hatósági tevékenység során a jogalkalmazó nem települési érdekek, településpolitikai mérlegelés, hanem a jogszabályok, a jogszabályban meghatározott szakmai szempontok szerint dönt.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
Gazdasági program, munkaterv
1. A polgármester gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – mely tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Helyi szinten határozza meg azon célkitűzéseket, feladatokat, melyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
2. A program tervezetének elkészítéséről, testület elé terjesztéséről, a végrehajtásról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik.
3. A programot az általános választást követő 6 hónapon belül kell előterjeszteni, elfogadni.
1. A képviselő-testület működésének alapja az éves időszakra készített munkaterv.
2. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a testület elé jóváhagyásra minden év március 30-ig.
3. A munkatervre javaslatot tehetnek az alpolgármester, a bizottságok, a jegyző, mint a közös önkormányzati hivatal vezetője, az intézmények vezetői.
4. A munkatervben meg kell határozni a községi fórumok időpontját, témáját.
5. A munkatervnek tartalmaznia kell a testületi ülések tervezett időpontját /hónap megjelöléssel/ és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat, a napirend előterjesztőjét, a jogszabály alapján kötelezően előírt napirendeket.
Képviselő-testület ülései
1. A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.
2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el.
3. Testületi ülés lehet alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi.
1. Alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidősebb települési képviselő, mint korelnök vezeti.
2. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a megbízólevelet a polgármesternek és képviselőknek.
3. Az alakuló ülésen a polgármester ismerteti megbízatásának időtartamára szóló programját (polgármesteri program).
4. Az alakuló ülésen a képviselő-testület – a polgármester javaslatára - titkos szavazással megválasztja az alpolgármestert.
5. Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról.
1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
2. Üléseit általában havonta, szerdai napon tartja.
3. Az ülés helye: közmeghallgatást és ünnepi ülést nem tartalmazó üléseit a Községházán tartja (Szarvasgede, Kossuth L. út 119.).
Rendkívüli és ünnepi ülés
11. § (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva, de ha rendkívüli esemény, körülmény vagy azonnali intézkedést igénylő ügy indokolja, össze kell hívni a képviselő-testületet.
(2) A polgármester köteles az ülést 15 napon belülre összehívni
a) a települési képviselők egynegyedének (2 fő), a képviselő-testület bizottságának és a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének a rendkívüli ülés indokát tartalmazó indítványára,
(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban közölni kell. Írásbeliség mellőzése esetén annak visszaigazoltnak kell lennie (pl. telefonon, email esetén olvasási visszaigazolással, stb).
(5) Ünnepi ülést tart a képviselő-testület községi kitüntető címek átadásakor.
12. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló: valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről
b) döntést igénylő javaslat: határozathozatalra vagy rendeletalkotásra irányul
c) tájékoztató: valamely kérdésről, területről tájékoztatás, amely tudomásulvételt igényel.
(2) Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban a napirenden, ha igen, milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben résztvevők megnevezését, az előkészítés során felmerült ellenérveket.
(3) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely:
1. egyértelműen megfogalmazott rendelkezésből áll,
2. az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól világosan elkülöníthető megfogalmazását tartalmazza és a végrehajtásért felelős megnevezését és a határidőt állapítja meg.
(4) Az előterjesztés készülhet írásban, illetőleg lehet szóbeli is. Egyszerűbb döntést igénylő vagy közismert ügyben elegendő a határozati javaslat kiküldése. Erről a polgármester dönt.
(5) A képviselő-testület elé előterjesztési joga van az alábbi személyeknek:
3. önkormányzati képviselő,
4. tárgykör szerint illetékes bizottság,
1. Az írásbeli előterjesztés előkészítéséért az előterjesztő felelős.
2. Az írásos előterjesztést a testületi ülést megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi felülvizsgálatot követően gondoskodik az anyag postázásáról. A szóban is előterjeszthető előterjesztésnél legalább a határozati javaslatot az előterjesztőnek írásban az ülés előtt legalább öt nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni.
Testületi ülés összehívása
1. A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, amelyet úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt 5 nappal előbb kapják meg.
2. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.
3. A meghívóhoz az alábbi előterjesztéseket írásban csatolni kell: költségvetés, zárszámadás rendelettervezetét és indokolását, rendelettervezeteket, intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés előterjesztését, munkaterveket, a munkatervben szereplő beszámolókat és határozati javaslatot.
1. A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg
a) országgyűlési képviselőt,
b) kormányhivatal képviselőjét,
c) egyház képviselőjét,
d) jegyzőt,
e) önkormányzat intézményeinek vezetőit,
f) tevékenységi körükben a helyi civil szervezetek képviselőit,
g) az önkormányzathoz írásban bejelentett jelenleg működő és a továbbiakban alakuló önszerveződő közösségek képviselőit,
h) a jelenleg működő szervezeteken túl a későbbiekben cégbíróságon bejegyzett és az önkormányzathoz bejelentett önszerveződő közösségek képviselőit.
A tanácskozási joggal meghívottak közül – kivéve a jegyzőt, a bizottságok nem képviselő tagjait, kormányhivatal képviselőjét, országgyűlési képviselőt - az intézményvezetők, önszerveződő közösségek képviselői, a napirend előterjesztője és a polgármester által tanácskozási joggal meghívottak a meghívóhoz csak a feladatkörükhöz kapcsolódó napirend előterjesztését kapják meg.
2. A testületi meghívó a Községháza külső, belső hirdetőtábláján kifüggesztendő és Szarvasgede Község Önkormányzata honlapján (www.szarvasgede.hu) jelenik meg.
Testületi ülések ügyrendje
1. A képviselő-testület ülése nyilvános.
2. A nyilvános ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet, a megjelentek a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.
3. A polgármester a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére is hozzászólási jogot
biztosíthat.
1. A képviselő-testület zárt ülést tart:
- önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
- az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
2. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:
- a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
Erre vonatkozó indítványt polgármester, képviselő tehet, melyről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.
A zárt ülés elrendelésekor határozatban rögzíti, hogy mi az az üzleti érdek, amely alapján a zárt ülést elrendelte.
3. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, hogy mely esetben kötelező az érintett meghívása.
4. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a polgármester, a jegyző és a tárgyban közvetlenül érdekeltek tekinthetnek be.
5. A zárt ülés után a polgármester közérdekű adatot illetve közérdekű nyilvános adatot tartalmazó döntés lényegéről szóbeli tájékoztatást ad (sajtónak), írásbeli tájékoztatást a döntés végrehajtásában érintetteknek. Ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgálnak.
6. A polgármester írásbeli nyilatkozatot kér az érintett személytől, arról, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e vagy nem egyezik bele. Amennyiben az érintettől a polgármesterhez a tárgyalás megkezdéséig a nyilvános tárgyalásba beleegyezem tartalmú írásbeli nyilatkozatot nem teszi meg, vagy az érintett nem vesz részt a képviselő-testületi ülésen, úgy az ügyben zárt ülést kell tartani.
Az ülés vezetése, tanácskozás rendje
1. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük távollétében a korelnök vezeti (továbbiakban: ülésvezető). A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
2. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. A polgármester az ülés folyamán folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. Az ülésről időközben megérkező, vagy távozó képviselő esetén határozatképességet bejelenti, mely a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést felfüggeszti és 8 napon belüli ülés összehívására intézkedik.
3. Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés ismételt összehívásáról 15 napon belül kell gondoskodni. Az előzetesen kitűzött napirendekhez új napirendek is felvehetők. Ismételt határozatképtelenség esetén ugyanígy kell eljárni.
1. Az ülésvezető a jelenléti ív alapján megállapítja az ülés határozatképességét, megnyitja az ülést.
2. A polgármester előterjeszti a napirendi javaslatot. Bármely képviselő javaslatot tehet más napirendre is, melyet legkésőbb az ülés előtt 2 nappal írásban nyújt be a polgármesternek. A napirendekről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
3. A polgármester tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
4. Az ülésvezető napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
5. Az előterjesztőkhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt az előterjesztőnek válaszolni kell.
6. Az ülésen a napirendhez először a kérdések tehetők fel, majd következnek a hozzászólások. A polgármester a kérdések és hozzászólások számát napirendenként és képviselőnként három felszólalás után korlátozhatja.
7. A vita lezárását követően, a határozathozatal előtt az előadónak meg kell adni a szót.
8. Az ülésvezető előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatokat bocsátja szavazásra.
9. A szavazás eredményét mindig számszerűen állapítja meg és kihirdeti a határozatot.
1. A képviselő-testületi ülésen az ülésvezető feladata az ülés rendjének fenntartása és az ülés egész ideje alatt a határozatképesség figyelemmel kísérése.
2. Az ülésvezető figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat meg.
3. Az ülésvezető bármely képviselő javaslatára tárgyalási szünetet rendelhet el, meghatározhatja a szünet időtartamát.
Képviselő-testület döntései
1. A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendeletet alkot,
b) képviselő-testületi határozatot hoz.
2. A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt a napirend meghatározásáról, ügyrendi kérdésekről, a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról, a polgármester két ülés közötti eseményekről és intézkedéseiről szóló tájékoztató, átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámoló tudomásulvételéről
1. A képviselők igen vagy nem szavazattal vehetnek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodhatnak a szavazásban. A javaslat elfogadásához – kivéve a minősített többséget igénylő ügyekben – a jelenlévő képviselők igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
Az ülés vezetője pontosítás után elrendelheti az ismételt szavazást, ha bizonytalanság merül fel a javaslat értelmezésében.
2. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt.
A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni. A képviselő bejelentésével egyidejűleg nyilatkozhat, hogy saját elhatározásából nem vesz részt a döntéshozatalban, ekkor a képviselő-testület külön nem dönt a kizárás kérdésében.
1. A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza (jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata). A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
2. Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata, tehát 3 fő szavazata) szükséges az alábbi ügyeknél:
1. rendeletalkotáshoz,
b.) a képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,
c.) az önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás,
4. külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez,
5. intézmény alapításhoz, megszüntetéshez, átszervezéshez,
6. képviselő kizárásához,
7. zárt ülés elrendeléséhez,
8. a képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához,
9. kereset benyújtásához a polgármester ellen, tisztségének megszüntetése érdekében, képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
10. kötvény kibocsátás, önkormányzati vagyon értékesítése, megterhelése,
11. önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak minősítéséhez,
12. gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés,
13. kitüntetés adományozásához,
14. településrendezési terv elfogadásához,
15. törvényben, illetve önkormányzat rendeletében minősített többséget igénylő egyéb kérdésekben.
24. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatok fajtái:
a.) Normatív határozat: az önkormányzat és szervei tevékenységét és cselekvési programját, működését és szervezetét szabályozó, továbbá programjainak, terveinek elfogadásáról szóló döntés.
b.) Önkormányzati hatósági határozat: önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény által meghatározott tartalmi és formai követelményekre figyelemmel.
c.) Egyéb határozatok
(2) A képviselő-testület határozatait - külön-külön naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következő szerint:
…./20…(…) képviselő-testületi határozat
(3) A megszerkesztett határozatokat a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A normatív határozatok kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetése a községháza (3051 Szarvasgede, Kossuth L. út 119. ) belső hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik.
(5) A jegyző a határozatokról – beleértve a bizottságok által hozott határozatokat is – nyilvántartást vezet és gondoskodik azok megőrzéséről.
25. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti:
a.) a polgármester,
b.) a képviselő,
c.) a képviselő-testületi bizottság,
d.) a jegyző,
e.) erre irányuló népi kezdeményezés.
f.) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a rendelet tárgya szerint az illetékes képviselő-testületi bizottságok és a közös önkormányzati hivatal bevonásával kezdeményezést, majd a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet-tervezet szakszerű, a jogalkotásról szóló törvény szerinti előkészítéséről a jegyző gondoskodik, melynek keretében feladata:
a.) közreműködők közötti munka elosztása,
b.) tervezet bizottsági véleményeztetése és az észrevételek feldolgozása,
c.) társadalmi egyeztetés előkészítése, a társadalmi egyeztetés során érkezett véleményekről a beszámoló elkészítése, vélemények adatkezelése,
d.) a tervezet előzetes és utólagos hatásvizsgálatának elkészítése,
e.) adminisztrációs munka megszervezése.
(4) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet /javaslat/ kétfordulós tárgyalását is, illetve meghatározhatja az előzetes véleményeztetés rendjét a kezdeményezésről szóló polgármesteri bejelentéskor.
(5) A rendelet-tervezethez csatolandó mellékletek:
1. írásos előterjesztés, indokolás figyelemmel a jogalkotásról szóló törvényre,
2. tájékoztatás az előzetes hatásvizsgálat módjáról és eredményéről,
3. beszámoló a véleményeztetés, társadalmi egyeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.
(6) A rendelet hiteles szövegét - annak elfogadását követően- a jegyző szerkeszti. A jegyző köteles jelezni, ha a rendelet kiegészítésre, módosításra szorul.
(7) A rendelet kihirdetése a Községháza (Szarvasgede, Szabadság út 21.) belső hirdetőtábláján való kifüggesztésével történik.
(8) A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendeletek nyilvántartásával kapcsolatos adminisztratív feladatok a jegyző feladatkörébe tartoznak.
(9) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testületének …../20….(…….) önkormányzati rendelete, rendelet címe
(10) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – ciklusonként egy alkalommal – tájékoztatja.
(11) A hatályban lévő rendeletek a jegyzőnél bárki által megtekinthetők, valamint a rendeletek a www.njt.hu oldalra (Nemzeti Jogszabálytár) kerülnek feltöltésre.
26. § (1) A rendeletek utólagos hatásvizsgálatát munkatervbe foglaltan
a) a helyi adókra, valamint a szociális és gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozóan a rendelet elfogadását, módosítását, indokolt esetben hatályon kívül helyezését követően kétévente,
b) az a) pontban nem szereplő rendeletek esetén ötévente kell elvégezni.
(2) Az utólagos hatásvizsgálat elkészítése a jegyző, annak testület elé terjesztése a polgármester feladata.
(3) A hatásvizsgálat ismeretében a Képviselő-testület dönt a kérdéses rendelet hatályon kívül helyezéséről, módosításáról vagy változatlan tartalommal való hatályban tartásáról.
27. § (1) A rendelet-tervezet társadalmi egyeztetése:
a.) A
(3) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzati rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, amelynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.
b.) A rendelet-tervezeteket véleményeztetésre az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott e-mail címen és a községháza belső hirdetőjén kell kifüggeszteni a véleményezési határidő megjelölésével.
c.) A rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemény hagyományos módon írásban, papíralapon is megküldhető a közös önkormányzati hivatal címére postai úton vagy leadható személyesen.
d.) Ha a véleménykérés formája kérdőíves, az kitölthető és továbbítható a megadott e-mail címre vagy kinyomtatva – illetve a közös önkormányzati hivatalban papíralapon átvett kérdőíven - a közös önkormányzati hivatalra postai úton vagy személyesen.
(2) a.) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet tárgyához nem illeszkedik vagy név nélküli.
b.) A rendelet-tervezetet úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítélésére, véleményének kifejtésére.
c.) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosult nevének, e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magába foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.
d.) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum is szervezhető.
(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a.) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetési rendeletet megalapozó és a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
b.) az önkormányzat és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,
c.) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
28. § A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerint is lehet.
29. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása: A szavazás szavazólappal és külön helyiségben urna igénybevételével történik. Amennyiben az ülésen nincs jelen a határozatképességhez szükséges Vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző bizottság 3 tagja, vagy még a bizottság tagjai nem kerültek megválasztásra a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
30. § (1) Név szerinti szavazás kezdeményezhető a képviselők egyszerű szótöbbségű döntésével.
(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen” , „nem” „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak.
(3) Név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni, mely a névsoron feltüntetett szavazást tartalmazza. A külön két képviselővel hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
31. § A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve
32. § (1) A képviselő-testület üléseiről írásos jegyzőkönyv és digitális hangfelvétel készül. A digitális hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvételről másolat nem készíthető, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza
a) a testületi ülés helyét;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket szószerinti szövegét, a végrehajtásért felelős nevét, beosztását, a határidejét,
n) a polgármester esetleges intézkedéseit,
o) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
c) a megtárgyalt írásos előterjesztés,
d) a rendelet teljes szövege mellékleteivel,
e) az írásban benyújtott indítványok, hozzászólások.
f) a titkos szavazások jegyzőkönyvei.
(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet (mellékleteivel együtt) a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Nógrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet elkülönítetten kell kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen résztvevők jogosultak.
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe és előterjesztésébe a községházán ügyfélfogadási időben.
(7) A jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül. A jegyzőkönyvek példányainak tárolása mellékleteivel együtt:
a.) l példánya irattár, levéltári példány,
b.) l példánya nyilvántartási – települési példány.
IV. Fejezet
33. § (1) Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választó érdekeit. A képviselőt az Mötv-ben és e Szabályzatban rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) Az önkormányzati képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(3) Az önkormányzati képviselő e minőségére saját szakmai vagy üzleti ügyében nem hivatkozhat.
34. § A vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályok
(1) A vagyonnyilatkozatokat a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) A képviselő (beleértve a polgármestert is) vagyonnyilatkozata az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével nyilvánosak.
(3) A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(6) Vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek továbbá az ideiglenes bizottság tagjai, ha a Vnyt. 33. § e) pontja alapján érintettek.
Köztartozásmentes adózói nyilvántartásba való bejelentkezés szabályai
(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
(2) Az
Mötv. 38. § (1) d) pontja alapján méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi.
36. § (1) A települési képviselő interpellációja olyan tudakozódás, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával, olyan felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel és arra kér választ, hogy miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. Az interpellációt a testületi ülés előtt 2 nappal írásban lehet benyújtani. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a testület a választ nem fogadja el, a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot lefolytatni és arról a soron következő ülésen tájékoztatást adni.
(2) A települési képviselő kérdése szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő igennel vagy nemmel nyilatkozik.
37. § A települési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről a képviselő-testület külön rendeletben dönt.
38. § A képviselő köteles előzetesen szóban bejelenteni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. A bejelentés elmulasztása igazolatlan távollétnek minősül.
V. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
39. § (1) A bizottságok előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre:
Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrző bizottság 3 taggal
(3) A bizottságok tagjainak nevét a 2.sz. függelék tartalmazza.
(4) A bizottságok általános feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza.
(5) A bizottság részletes feladatait a 6. számú függelék tartalmazza.
(6) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot (ad hoc) hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, működésének időtartamáról, feladatáról a képviselő-testület alkalmanként határoz.
(7) A bizottság működésének részletes szabályait az
Mötv. figyelembevételével maga határozza meg. A bizottságok éves munkaterv készítésére kötelezettek, melyet a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő 30 napon belül kötelesek elkészíteni.
40. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bizottságok elnöke és tagjai személyének megváltoztatására.
VI. Fejezet
41. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok számára a helyi közügyekben való részvételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
b) településrészi tanácskozás,
(3) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdéseket, javaslatokat amennyiben nem tartozik az önkormányzat feladat és hatáskörébe azt a polgármester 15 napon belül az illetékes szervhez továbbítja, ezzel egyidejűleg erről a kérdező, javaslattevőt írásban tájékoztatni kell.
(5) Az elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(6) Amennyiben a kérdés vagy a javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el a polgármesternek az illetékes bizottság bevonásával meg kell azt vizsgálnia.
(7) A kérdést 15 napon belül a polgármester megválaszolja a kérdezőnek, melyről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(8) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester az illetékes bizottság véleményével együtt a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti. A javaslatról a képviselő-testület határoz, melyről 8 napon belül a javaslattevőt tájékoztatni kell.
(9) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben illetőleg jelentősebb döntések előkészítésére a választópolgárok és társadalmi szervek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze falugyűlés vagy településrészi tanácskozás formájában.
42. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a hirdetőtáblákon és lakásokhoz eljuttatott meghívókkal kell tájékoztatni az érdeklődőket.
(3) A közmeghallgatást a soron következő ülésre a napirendek tárgyát követő időre, vagy napirendek közötti időre, vagy külön e célból összehívott képviselő-testületi ülésre hirdeti meg a polgármester.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, irányadó szabályok a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveire vonatkozóak. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
43. § (1) Településrészi tanácskozás összehívására a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítésére, a végrehajtás megszervezése érdekében van szükség.
(2) E tanácskozást kezdeményezheti a képviselő, a polgármester, a településrész lakossága.
44. § A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
Fontosabb szabályai:
1. a gyűlés helyéről és idejéről a hirdetőtáblákon kell tájékoztatni a lakosságot,
2. a gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt,
3. a gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
VII. Fejezet
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
45. § (1) A polgármester az önkormányzat vezetője, az önkormányzat egész működéséért felelős.
(2) A polgármester megbízatását főállású polgármesterként látja el, akit a választópolgárok közvetlenül választottak.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A polgármester illetményének és egyéb juttatásainak, költségtérítésének megállapítására a Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző bizottság tesz javaslatot, az ezzel kapcsolatos iratokat, utalványozást az alpolgármester írja alá, alpolgármester hiányában a jegyző.
(6) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya, díjazása, jutalmazása, egyéb juttatása, összeférhetetlensége, további fegyelmi és kártérítési felelőssége tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, míg az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester gyakorolja.
1. A polgármester
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
h) meghatározza – Palotás és Szarvasgede polgármesterével egyeztetetten - a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges,
i) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
j) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
k) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
l) segíti a képviselők munkáját,
m) képviseli az önkormányzatot,
n) kapcsolatot tart a község társadalmi és lakossági szerveivel, annak vezetőivel,
o) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
p) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
q) ellátja a honvédelmi törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgárvédelmi feladatokat,
r) a fentieken túlmenően az egyéb jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörök ellátása.
(2) A polgármester megbízólevelének átvételétől, majd ezt követő minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét köteles 8 napon belül az új polgármesternek vagy alpolgármesternek átadni a külön törvényben maghatározott rendben.
(4) A főállású polgármester fogadónapja: hétfői napokon 10.00 -16.00 óráig
A társadalmi megbízatású alpolgármester fogadónapja: minden hónap utolsó hétfőjén 16.00 -18.00 óráig.
47. § A polgármester foglalkoztatási sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújt be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.
48. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról.
(4) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén gyakorolhatja.
(5) Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskör címzettje, ilyen hatáskört rá sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem ruházhat.
(6) Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással és iránymutatása mellett segít, koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármestert feladatai ellátásában.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
49. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
a) A képviselő-testület összehívására, működése, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja,
b) Az ülés vezetésére a 21. §-25. §-ban foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
50. § (1) A jegyző jogállására a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény (továbbiakban:
Mötv.) 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A közös önkormányzati hivatal jegyzője:
a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait;
b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot;
(3) A jegyzői tisztség 1 hónapot meg nem haladó betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása estén helyettesítését a hivatal köztisztviselője, a pénzügyi ügyintéző látja el.
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá - amennyiben az aljegyzői státusz betöltött - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságainak ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
VIII. Fejezet
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
52. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve és címe: Palotási Közös Önkormányzati Hivatal 3042 Palotás, Kossuth út l.
A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – a
Mötv. 67. § d) pontja és a
85. § (6),
(9) bekezdése figyelembe vételével – a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal tekintetében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - mint irányító szervet az államháztartásról szóló
2011. évi CXCV. törvény 9. §-a alapján megillető jogok és kötelezettségek Palotás Község Önkormányzata Képviselő-testületét illetik meg, illetve terhelik – az alábbiakban részletezett kiegészítésekkel.
A három önkormányzat képviselő-testületét megillető alapítói jogok:
a) alapító okirat elfogadása és módosítása,
b) a közös hivatal költségvetése és módosításának elfogadása, zárszámadás elfogadása,
c) Szervezeti és Működési Szabályzatának (annak mellékleteként: az ügyrend, munkarend, ügyfélfogadási rend, feladat-és hatáskörök meghatározása) jóváhagyása,
d) a megállapodás módosítása.
(6) A megállapodást megkötő önkormányzatok képviselő-testületei együttes testületi ülésen döntenek a b.) pontban meghatározottakról, így a hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáról, a tárgyévi illetmény kiegészítésről, zárszámadásáról a költségvetési, zárszámadási rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt, valamint a jegyzői beszámoló elfogadásáról.
(7) Együttes testületi ülésről egy jegyzőkönyv készül, aláírói a polgármesterek, jegyző és az adott önkormányzat szabályai szerinti jegyzőkönyv hitelesítők.
(8) A javaslat elfogadásához a
Mötv.-ben meghatározott arányú egybehangzó képviselő-testületi döntés szükséges.
IX. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS
53. § (1) Az önkormányzat évente meghatározza költségvetését és az önkormányzati ciklus időtartamára gazdasági programját.
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény határozza meg.
(3) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik: a költségvetési törvényben előírt részletezésben – az államháztartási törvény rendelkezései betartva - az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét tárgyalja a testület.
(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
54. § (1) A polgármester a jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezetet a költségvetési évet követően a jogszabályban meghatározott időpontig terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A polgármester a Képviselő-testület részére az önkormányzat gazdálkodásának első negyedévi helyzetéről május 15-ig egyszerűsített pénzforgalmi információt ad. A bizottság az információ alapján a képviselő-testületnek javaslatot tesz a gazdálkodást, költségvetést érintő intézkedésekre.
55. § A költségvetésre vonatkozó egyéb előírásokat az éves költségvetési rendelet tartalmazza (átcsoportosítás, pénzeszköz elhelyezés, stb.).
56. § (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) a forgalomképes vagyontárgyak körét.
d) meghatározza azon forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét, melyre az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot biztosíthat.
(2) A polgármester az önkormányzat vagyonhelyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat (közmeghallgatás, egyéb lakossági fórum).
(3) Az önkormányzat nevében kötelezettséget csak a polgármester vagy az általa meghatározott személy vállalhat, ennek ellenjegyzésére a jegyző vagy annak meghatalmazottja jogosult.
Önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
57. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(3) Az önkormányzat fizetés képtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.
(4) A fizetésképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
(5) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásról szóló beszámolóról rendelettel dönt.
(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
E körben különösen:
a) a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési
beszámolót, valamint az időközi költségvetési és mérlegjelentést és ezt megküldi a
Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Igazgatóságának,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
d) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, csatolja azt az év végi költségvetési
beszámolóhoz,
e) biztosítja a kettős könyvvitel szabályszerű vezetését, ezen belül kialakítja saját
könyvvitelének számlarendjét.
(7) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Az intézmények a kötelező térítési díjon és az önkormányzat képviselő-testülete által kötelezően előírt bevételi összegeken felüli bevételükkel szabadon gazdálkodnak, azt - alapfeladataiknak sérelme nélkül - felhasználhatják dologi kiadásaikra, személyi jellegű kiadást és járulékokat azonban nem képezhetnek belőle.
(8) A Közös Önkormányzati Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői, a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.
(9) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak, kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése
58. § (1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület rendeli és látja el, mely kötelezettségét az ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint teljesíti.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szolgáltató bevonásával polgári jogi szerződés keretében gondoskodik.
(4) A belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület hagyja jóvá minden év november 15-ig. A jegyző köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről. A polgármester az éves ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.
X. Fejezet
59. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.
(2) Nem lehet helyi népszavazást tartani
a) a költségvetésről és a zárszámadásról,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről,
d) a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
(3) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.
(4) Helyi népszavazást kezdeményezhet
a) a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a választópolgárok 20 %-a.
(5) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezte.
(6) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét.
XI. Fejezet
60. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
(2) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb, ésszerűbb megoldása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése érdekében társulásokban vesz részt.
(3) A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formát keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek, elképzelések megvalósításáért.
A megállapodások listáját az 5. sz. függelék tartalmazza.
XII. Fejezet
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
61. § Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testületének kinevezési jogkörébe tartozó vagyon-nyilatkozattételre kötelezett közszolgálatban álló személyek:
XIII. Fejezet
62. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet mellékletei és függelékei az alábbiak:
1.sz. melléklet: Polgármesterre, jegyzőre, bizottságokra átruházott hatáskörök
2.sz. melléklet: Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódása,
munkarendje, ügyfélfogadási rendje, jegyző ügyfélfogadása
3.sz.melléklet: Önkormányzat 2019. évtől érvényes szakfeladat rendje, kormányzati funkciói
4.sz.melléklet: A Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és ellenőrző bizottság létszáma, feladat- és hatásköre
1.sz. függelék: Képviselők névsora
2.sz. függelék: Állandó bizottságok tagjainak névsora
3.sz. függelék: Település adatai
4.sz. függelék: Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás és
alapító okirata, Szervezeti és Működési Szabályzata
5.sz. függelék: Önkormányzati társulások listája
6.sz. függelék: Állandó bizottság részletes feladatai
7.sz.függelék: Hatályos rendeletek listája
(3) A rendelet mellékleteinek, függelékeinek naprakész tartásáról a jegyző gondoskodik.
(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szarvasgede Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
4/2001.(X.22.) önkormányzati rendelete és az azt módosító rendeletek.
Kovács Ottó Béla dr. Tóth Gabriella
polgármester jegyző
1. melléklet a 8/2019. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez
1. függelék a 8/2019. (XII. 20.) önkormányzati rendelethez