Mátraszele Község Képviselö-testülete az épített környezet alakításáról és védelmé­ről szóló 1997. LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7. §-ában, valamint a helyi ön- kormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felha­talmazás alapján Mátraszele Község épített környezete alakítására és védelmére, a község építési rendjének szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:

             I.

Általános előírások

1. §

 (1.) Mátraszele Község Képviselö-testülete Mátraszele község Helyi Építési Sza­bályzatát (továbbiakban: HÉSZ) ezen rendelettel állapítja meg.

(2.) E rendelet hatálya Mátraszele Község közigazgatási területére terjed ki.

(3.) E rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telkeket és

területeket kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelez­ni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, rendeltetését megváltoztatni, va­lamint mindezekre hatósági engedélyt adni:

• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. Törvény,

-a módosított országos területrendezési és építési követelményekről szóló

253/1997. (XII.20.) Kormány rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai,

• a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény 36. § (2) bekezdés,
• az 1996. évi Lili. Törvény a természet védelméről,
• az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. Tv. és a végrehajtására kiadott, többször módosított 29/1997 (IV.30.) FM rendelet,
• a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet,
• a szabályozási terv, valamint
• jelen rendelet előírásai szerint szabad.
  

         2. §

A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési tervek módosításának keretén belül módosítható.

       II.

A területek felhasználása

3. §

(1.) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

1. beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett),
2. beépítésre nem szánt területeket határol le.

(2.) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási terv határozza meg.

(3.) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról, igénybevételéről - a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével - és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gon­doskodni.

(4.) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósulás előtt:

1. csak az eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontandó építmények létesíthetők,
2. terepszint alatti építmények - a közmű létesítmények kivételével - nem léte­síthetők.
   

4.§

Belterületi határ

(1.) A belterületi határ módosításáról a Szabályozási tervlapnak és a jelen előírá­soknak megfelelően kell gondoskodni.

(2.) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat, a Mátraszele Polgármesteri Hiva­talnak a Salgótarjáni Földhivatallal való egyeztetés után kell rögzíteni.

A tervezett belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinte­ni. A belterületbe csatolás a tulajdonosi igényeknek megfelelően, folyamatosan történjen. A terület egyes részletei külön is belterületbe csatolhatok.

(3.) Országos jelentőségű védett terület (Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet) földte­rületei nem vonhatók belterületbe (a természet védelméről szóló 1996. évi Lili. Törvény 37. § (5) bekezdése alapján).

5.§

A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az er­dőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, vízgazdálkodási területek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEI

6. §

 (1) E rendelet és a Szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az épí­tési használatuk általános jellege szerint terület felhasználási egységekre, azo­kat további építési övezetekre tagolja.

(2.) A beépítésre szánt terület általános és sajátos használatuk szerint:

terület-felhasználási egységekre tagolt.

LAKÓTERÜLET

 7. §

Falusias lakóterület
(Lf jelű)

(1.) A falusias lakóterület legfeljebb 5,50 m-es építmény magasságú (tetőtér beépí­tés megengedett a megadott építménymagasság betartása mellett), kétlakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakossá­got szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2.) A falusias lakóterületen elhelyezhetők:

1. lakóépület
2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
4. szálláshely szolgáltató épület,
5. kézműipari építmény
6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
7. sportépítmény

(3.) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. (OTÉK 8.§ (2) be­kezdés szerint).

(4.) ^[1]

(5.) A területen a közművek (elektromos, távközlési, hírközlési) felszín felett - lég­vezetéken is - vezethetők.

(6.) Építmények közötti legkisebb védőtávolság az OTÉK 36.§ szerint. Ettől keve­sebb csak foghíjbeépítés, átépítés esetén lehetséges (az OTÉK 36. § (2) be­kezdés b, és c, pont előírásai szerint).

(7.) ^[2]

A legkisebb zöldfelület területe 40 % kell, hogy legyen (OTÉK 25.§ előírásai szerint számítandó).

K = Csak kialakult lakóterület esetében alkalmazható besorolási lehetőség.

(4.) Lakóterületen a gépkocsik tárolását építési telken belül kell megoldani.

(5.) Az építési telek legyen közterületről megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Ha a telek közvetlenül közterületről nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz.-on útként nyilvántartott magánútról kell megközelíteni.

(6.) Amennyiben a kialakult telek területe nem éri el a 300 m²-t, építési engedély nem adható.

(7.) Tervezett beépítésnél a legkisebb telekszélesség közbülső teleknél min. 16 m, sarokteleknél min. 18 m kell, hogy legyen.

(8.) Kialakult teleknél a legkisebb telekszélesség min. 12 m. Az ennél keskenyebb telkekre építési engedély nem adható, csak művelés céljára használható, vagy a szomszédos telekhez csatolható.

(9.) Új beépítés esetén az élőkért mértéke 5 m. Foghíjbeépítésnél az előkertet a meglévő építési vonalhoz kell igazítani (kivétel a Szabadság út).

(10.) Az állattartást helyi rendeletben kell szabályozni. A HÉSZ 1. sz. melléklet tar­talmazza a lakóterületen tartható állatok maximális számát, illetve az állattartó épületeknek az egyéb építményektől előírt minimális védőtávolságát.

(11.) A szabályozási tervlapon megszüntető jellel ellátott épületeken csak az állé­konyságot, egészséget, élet - vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot meg­előzéséhez, vagy megszüntetéséhez szükséges munkák végezhetők.

(12.)  ^[3]

(13.) Azoknál a telkeknél, ahol a szabályozási terv nem jelöl megosztást, a tervtől eltérően a telek megosztható abban az esetben, ha az építési és egyéb előírá­soknak megfelel (min. telekterület, telek szélesség stb.)

(14.) A község Északi részén tervezett lakóterületre (071/2 és 073/2 hrsz.) talajme­chanikai szakvélemény készült. E szerint a terület csak legalább 1 m-es feltöltés után építhető be.

Az épületeket nem lehet alápincézni ezen a területen. 

   9. §

 (1.) Közösségi célú funkció - kereskedelmi, szolgáltató stb. - megvalósulása esetén a HÉSZ 7.§ és 8.§ előírásait kell alkalmazni.

(2.) A kialakult telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.

(3.) Az épületek kialakításával, vagy a saját telken telepített védősávval biztosítani kell, hogy a terület határán mért hangnyomásszint:

• nappal (6-22 h) az 50 dB-t,
• éjjel (22-6 h) a 40 dB-t ne haladja meg.

(4.) A közösségi célú épületek üzemeltetési feltételeit (nyitvatartási idő, szállítási - rakodási lehetőségek) az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

VEGYES TERÜLET

Településközpont vegyes terület
(Vt jelű)

     10. §

(1.) A településközpont vegyes területen legfeljebb 4,50 m építménymagasságú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek elhelyezésére szolgál, ame­lyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

1. egylakásos lakóépület,
2. igazgatási épület,
3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület.

(3.) A településközpont vegyes területein belül csak a területen lévő építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szüksé­ges gépkocsi parkoló alakítható ki.

(4.) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (8), (9) és (10) pontjaiban előírtak szerint kell elvezetni.

                                                      Településközpont vegyes terület övezetei

                   11. §

 (1.) Az övezet telkein az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2.) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3.) Az építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alap­ján kell meghatározni.

A legkisebb zöldterület 30 %.

(4.) A településközpont vegyes területen haszonállat tartás nem megengedett.

(5.) Az építési telek legyen közterületről közvetlen megközelíthető gyalogosan és gépkocsival egyaránt.

GAZDASÁGI TERÜLET

12. §

(1.) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szol­gál.

(2.) A gazdasági terület lehet:

-kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület -ipari gazdasági terület.

(4.) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

1. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
2. egyéb közösségi szórakoztató épület.

(5.) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és be­építési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

A zöldterület az OTÉK 25. § előírásai szerint számítandó.

K= Csak kialakult esetben alkalmazható besorolási lehetőség.

(6.) Az épületek elhelyezésénél az OTÉK által előírt minimum értékeket kell figye­lembe venni (elő-, oldal-, és hátsókért).

(7.) A kialakított telekméret az épület elhelyezésén túl biztosítsa a rendeltetés terület % igényét, valamint a parkolási igény saját telken belüli elhelyezését.

(8.) A terület határán túl mért hangnyomásszint:

-nappal (6-22 h) az 55 dB-t,

-éjjel (22-6 h) a 40 dB-t ne haladja meg.

14.§

Ipari gazdasági terület
(Gip jelű)

(1.) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2.) Az ipari terület lehet:

1. ) jelentős mértékű zavaró hatású terület,
2. ) egyéb terület.

(3.) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energia szolgáltatási és település­gazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(4.) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telkek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

A legkisebb zöldterületet az OTÉK 25. § előírásai szerint kell számítani.

(5.) A terület határán megengedett hangnyomás szintje:

-nappal 6-22 h között 50 dB -éjjel 22-6 h között 40 dB

(6.) Új ipari gazdasági létesítmény megvalósítását, ill. meglévőben technológiai vál­tást bevezetni csak környezetvédelmi szakvélemény és hatástanulmány alapján lehet.

(7.) A külterületen lévő ipari gazdasági területen építmények elhelyezésére, illetve további építmények elhelyezésére az építési lehetőség adott.

A telekhatártól min. 10 m-t kell elhagyni, kivéve a 040/6 hrsz-ú ingatlan, ahol a forgalmi úttól (048 hrsz) 20 m-t kell elhagyni. A gépkocsi parkolást, rakodást építési telken belül kell megoldani.

(8.) Az ipari gazdasági terület beépítésének feltétele a részleges közmű kiépítése.

KÜLÖNLEGES TERÜLET

15.§

(1.) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.

(2.) Különleges területnek minősíti a Szabályozási terv:

-a temető területét,

-a kegyeleti park területét,

-sportpálya területét,

-a közmű területét

16.§

Temető, kegyeleti park (KT-T, KT - KEGY jelű)

(1.) A temető kegyeleti hely, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az 1999. évi XLIII. törvény 3. § (a),(c) és (d) pont­jai szerint kell értelmezni.

(2.) A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 3.§ (1.), 37.§ (1.) és (2.) pontjai alapján kell eljárni. A temető területét a Szabályo­zási terv jelöli.

(3.) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével (ravatalozó, kripta, WC-mosdó, sírkert, fenntartó épület, hulladékgyűjtő, stb..).

(4.) ^[4]

(5.) Sírbolt párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, anyagválasztéka feleljen meg a (4) bekezdésben leírtaknak.

(6.) A temető telekhatárától számított 50 m-en belül ásott kút létesítése és használa­ta tilos.

(7.) A temető telekhatárától számított 50 m széles területsávon - mint védőterületen belül - kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény nem helyezhető el (pl. vendéglátóhely).

(8.) A temető területére vonatkozó előírások:

-Telekterület: kialakult állapot -Beépítési mód: szabadon álló -Legnagyobb beépítettség: 10 %

-Legkisebb zöldterület: 50 %.

-Legnagyobb építménymagasság: 4,50 m lehet.

Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése.

(9.) A temető területének és a gépkocsi parkoló kialakításának során a temető ren­dezési tervében meghatározottak az irányadók.

(10.) A működő temetőtől Északra lévő felhagyott temetőt kegyeleti parkként tovább­ra is fenn kell tartani és biztosítani kell a megközelítését is.

        17.§

Sportpálya
(KT-SP jelű)

(1.) A sportpálya területét a Szabályozási terv jelöli.

(2.) A sportpálya területén csak a funkcióval összefüggő építmények helyezhetők el (öltöző, szertár, klubház, lelátó, stb.).

(3.) A legnagyobb beépítettség max. 10 % lehet. Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni. Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése. A legnagyobb építménymagasság 4,50 m lehet.

(4.) A szükséges gépkocsi parkolót a sportpálya területén kell kialakítani.

(5.) A legkisebb zöldfelület min 40 % kell, hogy legyen.

18. §
    

Közműterület
(KT-Kö jelű)

(1.) A Szabadság út - Zagyva patak közötti területen található szennyvízátemelő, transzformátor állomás, és vízműkút, melyet közműterületként kell fenntartani.

(2.) A területen csak a közművekhez kapcsolódó, a technológiai igényeknek megfe lelő létesítmények helyezhetők el.

(3.) A területet védő zöldsávval kell körbevenni.

                  BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

                   19. §

(1.) A beépítésre nem szánt terület:

1. közlekedési területek
2. zöldterületek,
3. erdőterületek,
4. mezőgazdasági területek,
5. vízgazdálkodási területek.
   

20.§

Közlekedési területek

(1.) A közlekedési terület az utak, vasutak, gépjármű várakozóhelyek (parkolók, au­tóbuszmegállók) - a járdák, gyalogutak, kerékpárutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közmű­vek és a hírközlési építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

-közlekedési létesítmények,

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

-igazgatási épület,

(3.) A közlekedés vonalas létesítményei elhelyezésére építési területet kell kialakí­tani.

(4.) Mátraszele község az ÚT 2—1.218. Útügyi Műszaki Előírás (A településrende­zési tervek közúti közlekedési munkarésze) alapján „A” tervezési csoportba sorolható.

21. §

Országos mellékút

(1.) A község területén az alábbi utak haladnak keresztül:

-2301. sz. Mátraszele- Bátonyterenye összekötő út, belterületen Szabadság út, -2303. sz. Salgótarján- Mátraterenye összekötő út, belterületen Szabadság út,

Táncsics út

(2.) Az utak tervezési osztályba sorolása:

-Külterületen: 2301. sz. és 2303. sz utak, - K.V.C vagy D -Belterületen:     2301. sz. és 2303. sz. utak, - B.V.bC

      22. §

Gyűjtőutak, egyéb utak

(1.) Külterületi gyűjtőút:

-funkcióját a forgalmi utak látják el.

(2.) Egyéb utak: a forgalmi utak külterületi szakasza és a külterületi gyűjtő utak kivé­telével, a többi külterületi földutak (mezőgazdasági utak), szabályozási széles­ségük min. 16 m kell, hogy legyen.

(3.) Az utak tervezési osztályba sorolása:

-Egyéb külterületi utak: K.VIII.C

23. §

                                                                     Lakó utak

(1.) A HÉSZ 22.§ és 23.§ -iban felsorolt utak kivételével a község többi útja lakóút. A lakó utak szabályozási szélessége min. 8-14 m között van.

(2.) Lakóutak osztályba sorolása:

• Lakóutak I.:     B.V,.d.D-C
• Lakóutak II.:    B.VI.d.D.
  

24.§

Gyalogutak, gyalogos forgalom

(1.) A közlekedési utak mentén a gyalogos forgalom céljára - ahol még nincs - leg­alább egy oldalon a járdát ki kell építeni.

(2.) A meglévő és tervezett gyalogutak nyomvonalát és szabályozási szélességét a Szabályozási terv jelöli.

Az önálló gyalogút szabályozási szélessége min. 3 m.

(3.) Gyalogút osztályba sorolása: B.X.

     25.§

Állóforgalom, tömegközlekedés

(1.) A gépkocsik részére parkolót, gépjárműtárolót - lakóépületeknél, intézményépü­leteknél, kereskedelmi, szolgáltató, ipari gazdasági területeken stb. - saját tel­ken belül kell kialakítani.

(2.) Közterületen gépkocsi parkoló az alábbi helyen kerül kialakításra:

- a temetőnél

(3.) A gépkocsi parkolók helyét a Szabályozási terv jelöli.

(4.) Az autóbuszmegállók helyeit a Szabályozási terv jelöli.

(5.) Az autóbuszmegállókban a leálló öblöket ki kell építeni.

        26.§

Kerékpárút

(1.) A kerékpárutat a „Nógrád megye közlekedésfejlesztési koncepció”-ja és Nógrád megye területrendezési terve alapján lehet létesíteni.

(2.) Kerékpárutak építését csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet végezni.

(3.) Kerékpárút osztályba sorolása: B.IX.

        27.§

Zöldterület
(Z jelű)

(1.) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér). (2.) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (3.) A zöldterületen elhelyezhető

1. a pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.).
2. vendéglátó épület, valamint
3. a terület fenntartásához szükséges épület.

Építmény elhelyezésének feltétele a részleges közmű kiépítése.

(4.) A zöldterület beépítésének feltételei:

-beépítés módja: szabadon álló -legnagyobb beépítettség: 2 %

-legnagyobb építménymagasság: 4, 50 m.

(5.) A tervezett és a meglévő zöldterületeket a Szabályozási terv jelöli.

(6.) ^[5]

b.biztonsági okból szükséges őrház

c.közlekedési és szállítási építmények helyezhetők el 0,5 %-os beépítettséggel.

(4.) Erdőterületek esetleges igénybevételére, más célra történő hasznosításra csak kivételesen, az Erdészeti Hatóság előzetes engedélye alapján kerülhet sor.

(5.) A településrendezési terv készítésekor erdőterületek igénybevételére nem kerül sor.

29.§

Gazdasági célú erdőterületek
(Eg, Eg1 jelű)

(1.) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja - külön törvényben meghatározva - az erdei termékek előállí­tása és hasznosítása.

(2.) A külterületen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el.

(3.) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, illetve erdő kiter­melése, valamint új erdő telepítése csak az Erdészeti Hatóság engedélyével le­het.

(4.) Vadászház legalább 30 ha-t elérő, összefüggő vadászterületen létesíthető, max. 0,1 %-os beépítettséggel. Az építési engedélyhez az Erdészeti Hatóság hozzá­járulása szükséges.

(5.) Építmények erdőben történő elhelyezéséhez és minden egyéb, külterületen tör­ténő építéshez a 166/1999. (XI. 19.) Kormányrendelet mellékletének 1. pontjá­ban foglaltak értelmében be kell szerezni a Természetvédelmi Hatóság Szakha­tósági hozzájárulását is.

(6.) A bányatelkek területén lévő erdők (Eg1 jelű) területén is elhelyezhetők a 28.§ (3) bekezdésében felsorolt létesítmények, de be kell szerezni a bányatelek tu­lajdonosának a hozzájárulását is.

30.§

Védelmi erdőterületek
(Ev jelű)

(1.) A védelmi célú erdőterület a települést védő, illetve védett erdő, melyet a Sza­bályozási terv jelöl.

(2.) A védelmi célú erdőterületen építményt elhelyezni csak természetvédelmi ér­dekből és a Területi Természetvédelmi Hatóság hozzájárulásával lehet.

(3.)  ^[6]

(4.) Tarvágás csak a nem őshonos fafajokból álló; vagy természetes felújításra nem képes állományokban (max. 3 ha) engedélyezhető.

(5.) Erdőfelújítást a termőhelyek megfelelő őshonos fajokkal, természetes felújítási módszerekkel kell végezni.

      31.§

Mezőgazdasági területek

(1.) A mezőgazdasági terület a növény, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kap­csolatos termékfeldolgozás és tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építmé­nyei elhelyezésére szolgál.

(2.) A mezőgazdasági területek övezeteire jelen szabályzat előírásain túl a termő­föld védelméről és használatáról szóló törvények és jogszabályok előírásait is érvényesíteni kell.

(3.) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(4.) A mezőgazdasági terület:

-általános mezőgazdasági terület lehet.

(5.) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságok­ra.

(3.) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtok­test esetében a 3%-os beépítettség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendel­tetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezte­ti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

(4.) A birtokközpont kialakításához építési engedély szükséges, az építési enge­délynek tartalmaznia kell - a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik.

Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan nyilván­tartásba az építésügyi hatóság határozata alapján - a tulajdonos érdekében - azokra a telkekre, amelyek területe a központ beépítettségének meghatározá­sakor - egészben vagy részben - beszámításra kerültek.

(5.) Építmény elhelyezésének feltétele a területről való megközelítés lehetősége. Ha a telek közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, akkor önálló hrsz--on út­ként nyilvántartott magánútról kell megközelítőnek lennie.

(6.) Új nagyüzemi állattartó telep és lakóövezet között min. 1000 m védőtávolságot kell biztosítani. Az állattartás technológiája „hígtrágyás” nem lehet. A védőtávol­ság környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.

(7.) Régészetileg érintett mezőgazdasági területen a talaj 30 cm-nél mélyebb meg- bolygatásával járó művelési mód nem lehetséges.

(8.) A bányatelkek területén lévő mezőgazdasági területen (Mái jelű) is elhelyezhe­tők a mezőgazdasági területre előírt építmények, de be kell szerezni a bányate­lek tulajdonosának hozzájárulását is.

       33.§

Vízgazdálkodási terület (V jelű)

(1.) A vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással kapcsolatos területek.

1. folyóvizek medre és parti sávja,
2. állóvizek medre és parti sávja,
3. vízbeszerzési bázisok és védőterületük

(2.) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyá­sok, a tavak és azok partjait kísérő természetes, illetve természetszerű növény- sávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.

(3.) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táj— és természeti ér­tékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.

(4.) A karbantartási munkák elvégzése érdekében az élő vízfolyások partéiétól mindkét oldalon, belterületen 6—6 m-es sávot, külterületen 10-10 m-es sávot szabadon kell hagyni, azon belül kerítés, építmény nem helyezhető el.

III.

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

34.§

Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrende­zési táj— és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség--, a tűz--, a köz-- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrológi­ai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolják károsan.

35.§

(1.) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendelteté­sű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.

(2.) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

• nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik a vonatkozó külön jogszabályok keretei között, valamint
• köztárgyak.

(3.) Az építési telek épület elhelyezésére vonatkozó területrészét a Szabályozási terv határozza meg.

(4.) Az élőkért legkisebb mértéke új beépítés esetén 5 m kell, hogy legyen.

(5.) Gazdasági- és különleges területen nincs korlátozva a rendeltetési egységek száma.

(6.) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert nem lehet kevesebb a megengedett legnagyobb építménymagasság mértékénél.

(7.) A hátsókért legkisebb mértéke min 6 m.

(8.) Az építmények közötti legkisebb távolságot az OTÉK módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.

(9.) A Szabályozási tervlapon a közterület felőli építési vonal, kötelező szabályozási elem.

(10.) ^[8]

(2.) Telefonfülke, újságárusító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára vonatkozó, az esővédő pavilon közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. § (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

(3.) Meglévő épület átalakítása során létesített - ha műszakilag indokolt - elő lép­cső, akadálymentes közlekedést biztosító rámpa és előtető 1,0 m-ig benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen ész­lelhető és balesetveszélyt nem jelent.

37.§

(1.) Az építmények önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához a saját telkükön az OTÉK 42. § előírásai szerint gépjárműtárolót, vagy nem táro­lás céljára szolgáló várakozóhelyet kell biztosítani.

(2.) Amennyiben a terep adottságai támfal megépítését teszi szükségessé, és an­nak magassági mérete a 2,0 m-t meghaladja, abban pince, garázs elhelyezhető (elő- és oldalkerti részen).

    IV.

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

  38.§

Általános előírások

(1.) A közműhálózatokat és közműlétesítményeket a vonatkozó szabványok ágazati és eseti üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni az adott szabá­lyozási szélességeken belül.

(2.) A közmüvek építményeit közterületen kell elhelyezni. A közműhálózatok, ágaza­ti előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esnie, ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani.

(3.) A közműkiváltások során, a használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani.

(4.) A település tervezésénél, rendezésénél, az utak és a közművek építésénél, kor­szerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, fel­újításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét.

(5.) Új út építésénél, meglévő rekonstrukciójánál a tervezett közművek egyidejű el­helyezéséről gondoskodni kell.

(6.) A közművek és a hírközlés helyét, helyi igényét az Msz 7487/2—80 és az Msz 7487/3—80 szabvány alapján kell meghatározni.

(7.) Használatok kívül helyezett kútba szenny- és csapadékvizet bevezetni, illetve hulladékot betölteni tilos.

(8.)  ^[9]

(9.) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán - védősávján - belül bármi­lyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető.

(10.) A földmunkával járó beruházás megkezdése*előtt készüljön a munkaterületre vonatkozó állapotfelmérés (régészeti terepbejárás, amely meghatározza, hogy tárgyi területen szükség van-e megelőző régészeti beavatkozásra.)

(11.) Közmüvek elhelyezése, felújítása, illetve közterületen végzendő földmunkák esetén a közművek üzemeltetőinek egymással egyeztetni szükséges.

(12.) Új beépítésű területeken kiépítendő közművek költségeinek hozzájárulását - annak mértékét - az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

       39.§

Vízellátás

(1.) Beépítésre szánt területen új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás (az OTÉK 46. §--ban előírtak szerint) és az oltóvíz el­látás biztosított.

(2.) Bármilyen létesítmény, vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz egyidejű­leg biztosított.

(3.) Közüzemi vízvezeték hálózatra történő csatlakozás csak abban az esetben en­gedélyezhető, ha a háztartásokban keletkező szennyvizek elvezetése, elhelye­zése és kezelése is biztosított.

40.§

Szennyvízelhelyezés, szennyvízelvezetés

(1.) Mátraszele községben a szennyvízcsatorna hálózat kiépült. Új építményt elhe­lyezni, ha annak telke előtt szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2.) Azokban az utcákban, ahol nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat - annak kiépüléséig - a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű, szivárgásmen­tes közműpótló berendezést kell alkalmazni.

(3.) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztárolót) az érintett építési telken belül kell elhelyezni. Az összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő-helyen helyezhe­tők el.

(4.) Azokban az utcákban, ahol a szennyvízhálózat kiépült, az arra való rákötés kö­telező.

(5.) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett, zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését vagy meglévő átalakítását engedélyezni nem szabad.

(6.) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után lehet a közcsa­tornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül, a Vízügyi Felügyelőség által előírt mértékben kell elvégezni.

A szennyvíz előkezelő berendezésre vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Vízügyi Felügyelőségtől.

(7.) Szennyvízcsatornába csapadékvizet bevezetni nem lehet.

(8.) A korábban használt űrgödrök és szennyvízgyűjtők tartalmát tilos a szennyvíz- csatornába vezetni, azt szennyvízszállító vállalkozóval el kell szállíttatni, annak fogadására engedéllyel rendelkező telepre

41.§

Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés

(1.) A csapadékvíz elvezetését az építési telekről az OTÉK 47. § (5.)—(10.) bekez­dései alapján kell megoldani, kezelni.

(2.) Az utak mentén legalább egy oldalon a vízelvezető árkot ki kell építeni és azt a befogadóba vezetni.

(3.) Az utaktól függetlenül vezetett árkokat, továbbra is meg kell tartani, azok kar­bantartásáról rendszeresen gondoskodni kell.

(4.) A vízfolyások rendezett part élétől belterületen 6—6 m-es sávot külterületen 10- 10 m-es sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni, azon belül épít­mény, kerítés nem építhető.

A kezelési sávon belül minden tevékenység, műszaki infrastruktúra létesítése csak az illetékes Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával végezhető.

     42.§

Villamos energia ellátás és hírközlés

(1.) ^[10]

(2.) ^[11]

(4.) Hulladékgyűjtő szigetet közterületen, lakóövezetben, vagy kereskedelmi egység közelében kell kialakítani. A hulladékgyűjtő szigeten legalább három hasznosít­ható hulladék-összetevő elkülönített gyűjtését kell biztosítani, továbbá a begyűj­tött hulladék további kezelésre történő átvételét biztosítani kell. Mátraszele köz­ségben 3 helyen került kijelölésre hulladékgyűjtő sziget:

• a „Lila ABC”-nél,
• a községközpontban,
• a Táncsics út - Szabadság út találkozásánál.
  

V.

ÉRTÉKVÉDELEM

      44.§

(1.) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy műszaki környezet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.

(2.) A védelemben részesítendő területeket, építményeket és azok környezetét a Szabályozási terv jelöli. Ezek használatát, építését, átépítésük feltételeit a véde­lem szempontjai határozzák meg.

(3.) A 2001. évi LXIV. törvény 11 §-a alapján a régészeti lelőhelyek a törvény erejé­nél fogva általános védelem alatt állnak.

(4.) A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélyga­rázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépí­tése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a 2001. évi LXIV. törvény 63. § (4) bekezdése alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti regionális Irodáját (1014 Budapest, Szenthárom­ság tér 6.) szakhatóságként meg kell keresni.

(5.) A 2001. évi LXIV. törvény 22. § -a értelmében a régészeti lelőhelyeket a föld­munkával el kell kerülni. Ha lelőhely elkerülése a beruházás költségeit arányta­lanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a be­ruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen (!) fel kell tárni. A megelőző feltárásra a törvény, valamint a 18/2001. évi (X.18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében szerződést kell kötnie a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezettel (Salgótarján, Múzeum tér 2.).

(6.) A 2001. évi LXIV törvény 24. §-a értelmében amennyiben a régészeti lelőhely­nek nem minősülő területen földmunkák során váratlan lelet vagy régészeti em­lék kerül elő, haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Kubinyi Ferenc Múzeumát (Szécsény, Ady E. u. 7.).

(7.) A régészeti örökségvédelmi hatástanulmány készítésekor ismert régészeti lelő­helyeket a Szabályozási terv jelöli.

      45.§

Művi értékvédelem

Mátraszele községben nincs országos védelem alatt álló műemlék építmény.

46.§

Helyi értékvédelem

(1.) Mátraszelén nincs meglévő helyi értékvédelem alatt álló építmény.

(2.) - (9.) ^[12]

VI.

TÁJ— ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

               47.§

(1.) Védelemre tervezett területeken a védettséggel összefüggő rendelkezéseknek, követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevé­kenységek során érvényt kell szerezni.

(2.) Terület-felhasználás során biztosítani kell a védett növények, állatok élőhelyeit, illetve, hogy a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.

(3.) ^[13]

(4.) Fák kivágása közterületen csak engedéllyel történhet.

48.§

(1.) Mátraszele község közigazgatási területén az alábbi meglévő és tervezett vé­dett területek találhatók:

• Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet (meglévő országos jelentőségű)
• Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei (tervezett)
• természeti területek (tervezett)

A tájvédelmi körzet helyrajzi számos listáját a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(2.) A külterületen tervezett fejlesztések, beruházások ügyében (telekalakítás, épít­mény elhelyezés, termőföld más célú hasznosítása, belterületbe vonás, műve­lési ág megváltoztatása stb.) a Községi Önkormányzat és a Természetvédelmi Hatóság folyamatos egyeztetése szükséges.

(3.) ^[14]

(4.) ^[15]

(5.) Új külszíni művelésű bánya védett természeti területen nem létesíthető, kül­színi művelésű bánya területe nem bővíthető.

(6.) A védett természeti területen a természetvédelmi kezelési tervben megállapított szabályok is alkalmazandók.

(7.) Védett természeti területen beépítésre szánt területté minősíteni vagy beépítés­re nem szánt területet beépíteni csak különleges esetben természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvaló­sítása érdekében, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(8.) Védett természeti terület határa mentén legalább 150 m széles védősávot kell kijelölni. A védősávon belül csak olyan területhasználat engedélyezhető, ami a védett természeti területeket értékeket nem veszélyezteti, illetve nem károsítja.

(9.) Természeti területen új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása nélkül lehet, a Természetvédelmi Ható­ság hozzájárulásával.

(10.) A HÉSZ a természeti területeket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság térképmá­solata alapján, az érintett ingatlanok teljes területét megjelölve tartalmazza.

VII.

                                                                KÖRNYEZETVÉDELEM

49.§

(1.) A területen levegőtisztasági szempontból a mindenkor hatályban lévő rendeltet kell figyelembe venni.

(2.) A tervezett természetvédelmi területen a 14/2001. (V.9.) KÖM—EÜM—FVM 23/2001. (XI. 13.) KÖM rendelet, és a 10/2001 (IV. 19.) KÖM rendelet együttes rendeletében előírt határértékeket kell figyelembe venni.

(3.) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan lé­tesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a szabályozási tervben meghatározott terület-felhasználási egysé­gekre a rendeltben előírt kibocsátási határértékeket.

(4.) Mátraszele szennyeződés érzékenységi besorolása a 27/2004. (XII.25.) KWM rendelet szerint érzékeny.

      50. §

Zaj- és rezgésvédelem, talajvédelem

(1.) A zaj— és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj- és/ rezgés mértéke megfelel a 8/2002. (III.22.) KÖM—EÜM sz. együttes rendeletben foglal­taknak.

(2.) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivi­telezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

(3.) A háztartásokban keletkezett hulladékot a szilárd hulladékgyűjtésről szóló Ön- kormányzati rendeletben meghatározott módon kell összegyűjteni és szervezet­ten elszállítani.

(4.) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés és tárolás, továbbá az elszállí­tás is megoldott.

(5.) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz csak közcsatornába vezethető, vagy zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(6.) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos.

  VIII.

                                                               EGYÉB ELŐÍRÁSOK

                                                                              51. §

(1.) A község közigazgatási területén a felszínmozgásos terület található. A telepü­lés közigazgatási területének földtani felépítése, ill. a területen észlelt és nyil­vántartott felszínmozgásos jelenségek ismeretében a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhat. A fel­színmozgásos területeket a Szabályozási terv jelöli.

(2.) Bányászati tevékenység csak hatósági engedély alapján végezhető. A bánya- felügyelet (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény 41. § (1.) bekezdés szerint) azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki/amely jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bír­sággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.

Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.

(3.) A község közigazgatási területén lévő alábányászott területeket a Szabályozási terv jelöli.

(4.) A HÉSZ-ben megfogalmazott előírások, és feltételek figyelembe vételével az Önkormányzat külön szabályzatban rendezi:

• a temető rendjének használatát,
• a háztartási és nem háztartási szemét gyűjtésének és elszállításának,
• az állatok tartásának rendjét,
• a helyi értékvédelemről szóló rendjét,
• a közmű hozzájárulások mértékének rendjét.

(5.) A salgótarjáni Körzeti Földhivatal hatósági engedélyével lehet:

• a termőföld művelési ágának megfelelő hasznosításáról ideiglenesen vagy véglegesen úgy eltérni, hogy az a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik,
• külterületi földet belterületbe vonni,
• a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet nem a céljának megfelelően használni,
• nem talajvédelmi jellegű védelmi erdőt telepíteni.
  

52. §

Az építmények létesítési előírásai, az épületszerkezetekre, a beépített vezeték- hálózatokra, berendezésekre, a helyiségekre és az egyes rendeltetésekre vo­natkozó követelményekre az előírásokat az OTÉK 50. § - 100. § - ai tartalmaz­za, azok előírásait kell alkalmazni.

 IX.

                                                      TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK

                                                                            53. §

(1.) Országos közutak ( 2301, és 2303 sz. út) melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(2.) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése nem engedélyezhető, illetve meglévő ásott kútból minden célú vízvételt meg kell tiltani.

(3.) A forgalmi út mentén (Szabadság út) azoknál a telkeknél, ahol a lakóépületek élőkért nélkül épültek meg, átépítés esetén az épületet 5 m-es előkerttel kell megépíteni. Meglévő épület átépítését csak a terven jelölteknek megfelelően szabad engedélyezni. Ahol a terv nem jelöl változást, ott átépítés esetén az új épületet a régi helyére kell megépíteni.

(4.) A szanálási jellel ellátott épületeken csak állagmegóvó munkák végezhetők, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározottakat kell érvényesíteni.

(5.) Használatban lévő, használaton kívüli ásott-; fúrt kútba szennyvíz bevezetése tilos.

(6.) Élő vízfolyások rendezett partélétől belterületen 6—6 m-es sávot külterületen 10-10 m-es sávot kezelés céljára szabadon kell hagyni.

X.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. §
    

(1.) A rendelet 2007.január 1 .napján lép hatályba.

(2.) 2007.január 1.napjával hatályát veszti:

- Mátraszele Község Önkormányzata 9/1992. (XI. 10.) Ör. számú rendelete Mátraszele Község összevont rendezési terve szabályozási előírásokról.

Mátraszele, 2006.szeptember 26.