1. BEVEZETÉS

Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. §-ban foglalt felhatalmazás alapján Mátranovák Község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:

Az önkormányzat jelképei

1. §

 Az önkormányzat címere: a címerpajzs fekete keretbe foglalt csücskös talpú, kék mezővel, benne zöld hármas halom. Ennek két völgyéből nyelvét kiöltő, aranyszínű párduc ágaskodik jobbra fordulva, mellső lábát előrenyújtva három búzakalászt tartva, fején ötlombos korona látható, a címerpajzsot szinté ötlombos, aranyszínű korona fedi.

2. §

Az önkormányzat zászlaja: a zászló kék-fehér-zöld színben, függőlegesen osztott, három egyforma méretű mezőből áll és fekvőalakzatú. A középső fehér mezőben középen elhelyezve a községi címer található.

3. §

A jelképek részletes szabályait, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátranovák község önkormányzata
2.  Az önkormányzat székhelye, címe : Mátranovák, 3143 Mátranovák  Szabadság út 38.
3. Az önkormányzat működési területe: Mátranovák község közigazgatási területe, melynek leírását a 1. számú függelék tartalmazza.
4.  A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal
5. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei – polgármester, képviselő-testület bizottsága, jegyző, társulás – látja el.

3. FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

5. §

1. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át a Mötv. 42. §-ban meghatározott hatáskörök.
2. A képviselő-testület átruházott hatásköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.
3. A hatáskör átruházás elvei:

Aképviselő-testület

1. operatív  kérdésekben  hatáskörét a polgármesterre,
2. szélesebb körű egyeztetést  igénylő kérdésekben hatáskörét a bizottságára,
3. igazgatási szakértelmet igénylő kérdésekben hatáskörét a jegyzőre,
4. több település által gazdaságosan ellátható feladatok tekintetében hatáskörét társulásra  ruházza át.

4. Az átruházott hatáskör gyakorlója évente tájékoztatja a képviselő-testületet az átruházott hatáskör gyakorlásáról.
5. A képviselő-testület által önként vállalt feladatok jegyzékét a 2. számú függelék tartalmazza.

4. A  KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

6. §

1. A képviselő-testület  tagjainak száma: 7 fő

A képviselők név szerinti felsorolását a 3. számú függelék tartalmazza.

2. A képviselő-testület határozathozatalához szükséges létszám:

1. egyszerű többséghez kötött döntéshozatal esetén: legalább három fő,
2.  minősített többséghez kötött döntéshozatal esetén : a megválasztott képviselők több mint a fele, azaz négy fő.

3. A képviselő-testület alakuló ülését az illetékes minisztérium módszertani ajánlása alapján kell megszervezni és lebonyolítani.

1. A képviselő jogállása

7. §

1. Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén az egyebek napirendi pont keretében szóban előterjesztett, de írásban is benyújtott- és indokolással ellátott formában kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
2. Amennyiben az önkormányzati képviselő   a felvilágosítás iránti kérdésére a képviselő testület ülésen  nem  kap választ, az  érdemi választ a jegyző készíti  elő.
3. Az önkormányzati ügyben átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát a képviselő írásban, a polgármesterhez eljuttatott beadványában kezdeményezheti.

A kezdeményezést a képviselő testület nyolc napon belül tárgyalja.

4. A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában: köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenyégre, a választók bizalmára, köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, köteles szóban bejelenteni, ha a testület ülésén, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
5. A polgármester egyes települési képviselőket – szakmai ismereteik, felkészültségük szerint – bevonhat a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba. A képviselő-testületnek javaslatot tehet egyes ügyekben arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg.

2. A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

8. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart.
2. A képviselő-testületi ülések helye általában a mátranováki községháza tanácskozó terme (Mátranovák Szabadság út 38).  A képviselő-testület esetenként kihelyezett ülést  tarthat.
3. A képviselő-testületi ülést általában hétfői  napra  15.00 órára kell összehívni.
4. Az általános rendtől eltérően rendkívüli testületi ülés tartható, amennyiben a sürgős döntéshozatalhoz az önkormányzatnak érdeke fűződik. Ez esetben az ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni. A sürgősség okáról a képviselő-testület tájékoztatni kell.

9. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdető tábláján, valamint az önkormányzat honlapján   - rendezvény előtt legalább 10 nappal  - tájékoztatni kell az állampolgárokat és a  civil szervezeteket.
3. A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatás jegyzőkönyvére értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

10. §

1. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk estén az ülés összehívására, vezetésére vonatkozó hatáskört a korelnök gyakorolja.
2. A nyilvános képviselő-testületi ülésen érdeklődő állampolgárok elhelyezését a községháza tanácskozó termében kell biztosítani. Szükség esetén a polgármester dönthet a képviselő-testületi ülés helyszínének áthelyezéséről.
3. A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatja.

11. §

1. Amennyiben a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az érintett kéri a zárt ülés tartását, azt

1. a képviselő-testületi ülést megelőzően, nyilatkozatát a jegyzőhöz eljuttatva teheti meg, továbbá
2. megteheti szóban, a képviselő-testület ülésén.

2. Az írásban benyújtott nyilatkozatokat a jegyző tarja nyilván. A testületi ülésen szóban előterjesztett nyilatkozat a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.
3. A Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában foglalt üzleti érdek sérelmének minősül, ha a napirend nyilvános tárgyalása folytán az érintett valamely anyagi előnytől bizonyíthatóan elesik, vagy bizonyíthatóan anyagi hátrány éri. 
4. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések az önkormányzat hivatalában megtekinthetők.

3. Az ülések tervezése, előkészítése

12. §

1. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. a képviselő-testületet,
2. a jegyzőt,
3. nemzetiségi önkormányzat elnökét,
4. az előterjesztőt az általa előterjesztett napirendi pont tárgyalásához,
5. az önkormányzati hivatal gazdasági ügyintézőjét,
6. a bejegyzett helyi szervezetek képviselőit tevékenységi körükben,
7. akit a polgármester esetenként megjelöl.

2. A meghívottakat azokra a napirendi pontokra illeti meg tanácskozási jog, amelyekre a meghívásuk érvényes.
3. A képviselő-testület meghívóját úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.
4. A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontokhoz kapcsolódó határozati javaslatot. Ettől eltérni csak kivételesen, a polgármester engedélyével lehet.
5. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat, az előterjesztők nevét.

4. Az előterjesztések

13.§

1. Előterjesztésnek minősülnek azok a képviselő-testület napirendjéhez kapcsolódó anyagok, amelyekben a képviselő-testület döntése szükséges. A döntéshez nem kötött anyagok tájékoztatók.
2. A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
3. Az előterjesztés főbb elemei:

1. Az előterjesztésben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat,

amelyek lehetővé teszik az értékelést ésa döntést indokolják.

1. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

4. Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez

1. a települési képviselő
2. a polgármester,
3. a képviselő-testület bizottsága
4. a nemzetiségi önkormányzat elnöke
5. annak a társulásnak az elnöke, munkaszervezet vezetője, melynek az önkormányzat székhelye, tagja
6. a jegyző
7. akit jogszabály nevesít.

5. Az előterjesztések, tájékoztatók, határozati javaslatok jegyző általi törvényességi ellenőrzésére a kiküldését, illetve előterjesztését megelőzően legalább három napot biztosítani kell.  A felülvizsgálat megtörténtét a jegyző az előterjesztésen, javaslaton, tervezeten a kézjegyével igazolja.
6. A (4) bekezdésben foglalt személyek, szervezetek indítványozhatják a polgármesternél valamely kérdés napirendre tűzését. Az indítvány írásban  kell benyújtani a polgármesternek,  legalább tíz nappal az indítványt tárgyaló képviselő-testületi ülést előtt.
7. Sürgősségi indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon nyújthatnak be a (4) bekezdésben foglalt személyek, szervek. A sürgősségi indítvány csak írásban és indokolással  nyújtható be.

5. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

14. §

1. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti a testületi ülést.
2. A kijelölt alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök vezeti a képviselő-testület ülését.
3. Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról öt napon belül kell gondoskodni. Az előzetesen kiküldött napirend megváltoztatható.
4. Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az alábbi ügyben  döntést hozhat: 

1. szándéknyilatkozat pályázati program megvalósításáról,
2. pályázat benyújtása
3. közbeszerzési, versenyeztetési ajánlattételi felhívás kiadása,

5. A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az alábbi két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyekben dönthet:

1. egy millió forint összeget  meg nem haladó szerződés kötés,
2. egy millió forint összeget meg nem haladó költségvetési előirányzat módosítás,
3. egy millió forint összeget meg nem haladó éven belüli hitelfelvétel.

15. §

1. A polgármester az ülés levezetése során

1. megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet,
2. a napirendi pontok mindegyikét megnevezve szavazásra teszi fel és megállapítja a napirendet,
3. előterjeszt egyes napirendi pontokat,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
5. megadja, vagy megtagadja a szót, illetve megvonja a szót a hozzászólótól,
6. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától
7.  korlátozza a hozzászólások időtartamát, lezárja a vitát,
8. tárgyalási szünetet rendel el tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor,
9. biztosítja az ülés zavartalan menetét, rendre utasítja, kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

2. A polgármester a napirendi pontok tárgyalását követően számol be a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a legutóbbi ülés óta történt főbb eseményekről, a tett intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

16. §

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

1. az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
2. az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

2. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a két percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
3. A felszólalás lehet kérdés, vélemény, módosító- és kiegészítő indítvány. A módosító- és kiegészítő indítványt a javaslattevő köteles pontosan, egyértelműen megfogalmazni.
4. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
5. Az előterjesztő a javaslatokat, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
6. A képviselő-testület ülésén nem tanácskozási joggal résztvevő az előterjesztőhöz akkor intézhet kérdést, illetőleg a vitában akkor vehet részt, ha részére a képviselő-testület a szót – egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül – megadja.
7. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. A döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
8. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

17. A tanácskozás rendjének fenntartása

17. §

1. A polgármester

1. figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő másokat sértő a megfogalmazása,
2. rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

2. Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

18. Döntéshozatali eljárás

18. §

1. A képviselők a nyílt szavazás során kézfenntartással jelzik szavazatukat.
2. A tartózkodás a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül.
3. A szavazás eredményét a polgármester szóban állapítja meg, összegezve az igen és nem szavazatokat és  ismertetve a döntés szövegét.
4. Ha Ha a szavazás eredménye felől a képviselőnek kétsége merül fel, az újabb napirend tárgyalásáig kezdeményezheti az ismételt szavazást.
5. (5) AAA napirendi pont változatlan feltételek melletti újratárgyalására egy alkalommal, leghamarabb a soron következő képviselő-testületi ülésen kerülhet sor.
6. NépvNéNévszerinti szavazás kezdeményezéséhez a képviselők egynegyedének indítványa szükséges.   A névszerinti szavazás során a képviselők ABC sorrendben szavaznak. A névszerinti szavazás lefolytatását, eredményét a jegyzőkönyv részletesen rögzíti.
7. Titkos szavazás kezdeményezéséhez a képviselők egynegyedének indítványa szükséges. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólappal és külön helyiségben történhet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
8. A képviselő-testület tagja a napirendi pont keretében, a napirendi pont érdemi tárgyalásának megkezdése előtt köteles jelezni a személyes érintettségét. Kizárása tárgyában a bejelentést követően a képviselő-testület azonnal dönt.

19. Önkormányzati rendeletalkotás

19. §

1. Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetik:

1. a települési képviselő,
2. a polgármester, alpolgármester,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző
5. a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke
6. a civil szervezet képviselője.

2. A rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak a kezdeményezést írásban nyújtják be a polgármesterhez. A kezdeményezésről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt,
3. A rendelet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg.  A jegyző szakmai előkészítéssel összefüggő teendői:

1. a közreműködők között a munka elosztása,
2. gondoskodás a véleményezések, észrevételek feldolgozásáról,
3. az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása, 
4. az érintett társszervekkel való koordináció,
5. az adminisztrációs munka megszervezése,
6. részvétel a tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.

4. A tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület – szükség esetén – más szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre. 

20. §

1. Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét az önkormányzat honlapján legalább öt napra  közzé kell tenni.
2. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot és észrevételt tehetnek, melyekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A tájékoztató külön tartalmazza az elfogadott és el nem fogadott javaslatokat.

21. §

1. A rendelet-tervezet törvényességéről a jegyző a képviselő-testületi szavazás előtt nyilatkozik.
2. Az önkormányzati rendelet helyben szokásos kihirdetési formája az önkormányzati hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán hirdetmény kifüggesztése.
3. Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján a kihirdetést követő öt  munkanapon belül kell  közzétenni.
4. A rendeletek hatályosulását  három évenként felül kell vizsgálni.
5. A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.  A rendeleteket  a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal  kell ellátni a következők szerint:

„Mátranovák Község Önkormányzatának Képviselő-testülete …………/20… (hónap,nap) önkormányzati rendelete”

6. A hatályos rendeletek nyilvántartását a 4. számú függelék rögzíti.

20. Önkormányzati határozatok

22. §

1. A képviselő-testület normatív határozatát az önkormányzati hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán három munkanapon belül kell közzétenni.
2. A képviselő-testület egyedi határozata a jegyzőkönyvekbe való betekintés útján ismerhető meg.
3. A képviselő-testület döntéseit számozott határozatként kell megszerkeszteni az alábbi kivételekkel:

1. napirend elfogadása,
2. ügyrendi kérdések,
3. képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadása
4. név szerinti szavazás elrendelése
5. titkos szavazás elrendelése
6. döntéshozatal elnapolása
7. testületi ülés felfüggesztése

4. A határozatok és a képviselő-testület átruházott hatáskörében  hozott határozatok  nyilvántartását a jegyző vezeti. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal kell ellátni a következők szerint:

„……………/20….(hónap, nap) számú határozat”

5. Az önkormányzati határozatok nyilvántartását az  5. számú függelék tartalmazza.

21.  A képviselő-testület jegyzőkönyve

23. §

1. A képviselő-testület jegyzőkönyve mellékleteként csatolandók:

1. a meghívó, jelenléti ív,
2. az előterjesztések, határozati javaslatok, rendelettervezetek,
3. az elfogadott rendelet,
4. az írásban benyújtott kérelmek, beadványok,
5. a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólás.

2. A polgármester vagy a képviselők egynegyedének indítványára a testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
3. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv, valamint a zárt ülésen hozott képviselő-testületi határozat előre jelzett igény alapján tekinthető meg az önkormányzati hivatalban elhelyezett jegyzőkönyv megtekintésével.
4. A képviselő-testület működésével kapcsolatos dokumentumok megismerésére, a másolat iránti igény teljesítésére az önkormányzat közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő külön szabályzatát kell alkalmazni.
5. A jegyzőkönyvről készült hangszalagról másolat nem kérhető.

22.   A helyi népszavazás

24.§

1. A helyi népszavazást   a választópolgárok huszonöt százaléka kezdeményezheti.
2. A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester meghívja az aláírást gyűjtők képviselőjét is.

23. Lakossági fórumok

25.§

1. A helyi egyesületek képviselői a polgármestertől tájékoztatást kapnak az éves önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos tervekről, elképzelésekről. A tájékoztató fórumokon a civil szervezetek részt vesznek a rendezvények összetételére vonatkozó képviselő-testületi döntés előkészítésében.
2. A képviselő-testület az egy évre vonatkozó rendezvénytervét tárgyév március 31-ig hagyja jóvá.  A rendezvényterv tartalmazza a települési- és önkormányzati  rendezvények időpontját, rendezőjét,  programjait, költségeit, forrásait,  felelőseit.
3. A lakosság és az önkormányzat közvetlen kapcsolattartásának céljából falugyűlés hívható össze.
4. A falugyűlés időpontját és helyszínét a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg.  A falugyűlést a polgármester készíti elő.
5. A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább öt nappal. A falugyűlési meghívót az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
6. A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az intézmények vezetőit, az érintett közszolgáltatókat, a hivatal érintett dolgozóit.
7. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek a vezetéséről a jegyző gondoskodik.

.

5. A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

1. A polgármester

26. §

1. A polgármester főállásban látja el megbízatását.
2. A polgármester hétfői napokon 8.00 órától 14. 00 óráig tart ügyfélfogadást.

27. §

1. A polgármester képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatai:

1. segíti a képviselők munkáját,
2. képviseli az önkormányzatot, fogadja a önkormányzattal kapcsolatban álló partnerek képviselőit és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
3. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
4. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
5. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
6. irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét.

2. A közös önkormányzati hivatal köztisztviselője tekintetében fenntartott egyetértési jogra irányuló nyilatkozatot  a  6. számú függelék  tartalmazza.

28. §

1. A polgármester a két hét időtartamot meghaladó szabadságát a képviselő-testületnek bejelenti. A két hét időtartamnál kevesebb szabadságot az  alpolgármesternek jelenti be.
2. Az tíz munkanapot meghaladó távollét tartós távollétnek minősül, ez esetben a polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.

2. Az alpolgármester

29. §

1.  A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.
3. Az alpolgármester havonta, a hónap utolsó keddi napján 15.00 órától 16.00 óráig ügyfélfogadást tart.

3. A jegyző

30. §

1. A jegyző a jogszabálysértő döntés, jogszabálysértő működés észlelése esetén köteles  azt azonnal  szóban jelezni. A jelzés figyelembe vétele nélkül hozott jogszabálysértő döntés, folytatott működés esetén a jelzést a jegyző köteles írásba foglalni és azt a megfelelő dokumentumhoz  csatolni.
2. A jegyző hivatalvezetéssel kapcsolatos teendőit, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét, a fogadónap megjelölését, a helyettesítésre vonatkozó rendelkezéseket a közös hivatal szervezeti- működési szabályzata tartalmazza.
3. Az önkormányzat aljegyzőt nem alkalmaz.

6. A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

31. §

1. Az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
2. A  közös önkormányzati hivatal  létszámát, belső szervezeti felépítését,  működésének részletes szabályait a közös önkormányzati hivatali megállapodás tartalmazza  az 7. számú függelék szerint.
3.  Az önkormányzati hivatal működésének szabályait tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot a 8. számú függelék tartalmazza.

7. BIZOTTSÁGOK

32. §

1. A képviselő-testület három fős, képviselő-testületi tagokból választott Vagyonnyilatkozatokat kezelő  bizottságot hoz létre az alábbi feladatok ellátására:

1. vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata,
2. az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.

2. A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat – ülések összehívása, jegyzőkönyvezése, döntések továbbítása, jegyzőkönyvek felterjesztése – a közös önkormányzati hivatal látja el.
3. A bizottság által átruházott hatáskörben hozott önkormányzati döntésekről a jegyző vezet nyilvántartást.
4. A bizottság a tevékenységéről ciklusonként egy alkalommal számol be a képviselő-testületnek.
5. A bizottsági tagok névsorát a 9. számú függelék tartalmazza.
6. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásáról szóló  szabályzatot  a 10. számú függelék tartalmazza.

8. AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

33. §

1. Az önkormányzat feladatainak gazdaságosabb ellátása érdekében kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés céljából társulásokban vesz részt.
2. A képviselő-testület a társulások tevékenységéről évente legalább egy alkalommal, a zárszámadást követően kap tájékoztatást. A polgármester a tájékoztatót írásos előterjesztésben adja ki.
3. A társulási megállapodásokat a 11.  számú függeléke tartalmazza.

9. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

A gazdasági program

34. §

1. A képviselő-testület az önkormányzat a fejlesztési elképzeléseit a megbízatásának időtartamára terjedő gazdasági programba foglalja. A gazdasági programot a polgármester terjeszti elő.
2. Az önkormányzat gazdasági programját két év után felül kell vizsgálni és a ciklus záráskor a képviselő-testület értékeli a végrehajtását.
3. Az önkormányzat gazdasági programja a 12. számú függelék tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona

35. §

A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendelet alkot.

A gazdálkodás ellenőrzése

36. §

Az önkormányzat a belső kontrollrendszer keretében működő belső ellenőrzést a Mátrai Önkormányzati Társulás keretében biztosítja.

10. A HELYI  ÖNKORMÁNYZAT  ÉS A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE

37. §

(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges helyiség meghatározatása, és a működési feltételek kereteinek meghatározása a polgármester és a nemzetiségi önkormányzat elnökének egyeztetése és egyetértése eredményeként megállapodásban kerül rögzítésre.

(2) A nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos előkészítő, végrehajtási feladatokat a Mátraterenyei Közös   Önkormányzati Hivatal látja el.

(3)  A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat helyiséghasználatra, a működési feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozó egységes szerkezetű  megállapodást a 14. számú függelék tartalmazza.

11. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. §

1. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti:

1. Mátranovák  Község Önkormányzata  Képviselő-testületének  3/2011. (III.23.) Ör. számú rendelete Mátranovák  Község Önkormányzatának és intézményeinek szervezeti és működési szabályzatáról 
2. Mátranovák  Község Önkormányzat Képviselő-testületének  8/2011.  (III.23.) rendelete Mátranovák  Község Önkormányzatának  és intézményeinek  Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (III.23.) önkormányzati rendelet módosításáról
3. Mátranovák  Község Önkormányzat Képviselő-testületének  15/2011. számú rendelete a Mátranovák  Község Önkormányzatának és intézményeinek szervezeti és működési szabályzatáról szóló, 3/2011. (III.23.) rendelet módosításáról
4. Mátranovák  Község Önkormányzata  Képviselő-testülete 2/2013. (I. 28.) rendelete a Mátranovák Község Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011. (III. 23.) rendelet módosításáról
5. Mátranovák  Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2013. (VI.6.) önkormányzati rendelete Mátranovák  Község Önkormányzatának 3/2011. (III.23.) számú szervezeti és működési szabályzatának  módosításáról
6. Mátranovák  Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2014. (XI.6.) önkormányzati rendelete az önkormányzat   szervezeti és működési szabályzatának módosításáról
7. Mátranovák  Község Önkormányzata Képviselő-testületének  1/1994. (I.19.) rendelete Mátranovák községben a helyi népszavazás és népi kezdeményezés  szabályairól
8. Mátranovák Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 7/1994. (V.24.) rendelete a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályairól szóló rendelet módosításáról

39. §

A rendelet mellékletei:

1. 1. számú melléklet: képviselő-testület átruházott hatáskörei

40. §

A rendelet függelékei:

1. 1. számú függelék: közigazgatási terület leírása
2.  2. számú függelék: önként vállalt feladatok jegyzéke
3.  3. számú függelék: képviselők felsorolása
4.  4. számú függelék: rendeletek nyilvántartása
5.  5 számú függelék: határozatok nyilvántartása
6.  6. számú függelék: polgármesteri egyetértési jog gyakorlásáról szóló nyilatkozat
7.  7. számú függelék: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal Megállapodása
8.  8.számú függelék: Mátraterenyei Közös Önkormányzati Hivatal  Szervezeti és Működési Szabályzata
9. 9. számú függelék: bizottsági tagok névsora
10. 10. számú függelék:  vagyonnyilatkozat kezelésének szabályzata
11. 11. számú függelék: Társulási Megállapodások 
12. 12. számú függelék: gazdasági program
13. 13. számú függelék: az önkormányzat által ellátott kormányzati funkció szerinti tevékenységek
14. 14. számú függelék: a települési önkormányzat és a roma nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodása