Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 19.) önkormányzati rendelete
Cím nélküli
Hatályos: 2005. 01. 19- 2025. 12. 17Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 19.) önkormányzati rendelete
Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 19.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatának megalkotásáról
I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § (1) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetést megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni
2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.
II. A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) E rendelet Ecseg község közigazgatási területén építési szempontból
3.
4. § (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, valamint a zöldterület felhasználású területek.
(2) A beépítésre nem szánt területeken a beépítettség legfeljebb 5% lehet.
Beépítésre szánt területek
területfelhasználási egységei
5. § (1) E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.
(2) A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő területfelhasználási egységekre tagozódnak:
Lakóterület
6. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A lakóterületek övezeti besorolása falusias lehet a belterület, és külterületi szabályozási terven jelöltnek megfelelően.
(3) Tartalék lakóterületként kell kezelni
Falusi lakóterület
/Lf jelű/
7. § (1) A lakóterület legfeljebb 4,50 m épületmagasságú egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető
Falusias lakóterület övezetei
8. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan és oldalhatáron helyezhetők el.
(2) Az építési telkek méretét a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
5.
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb szintterület sűrűség |
Legkisebb terület (m2) |
Legnagyobb beépítettsége (%) |
Lakóépület legnagyobb magassága (m) |
|
Lf |
Szabadon álló |
0,3 |
1200 |
30 |
4,50 |
|
1000 |
30 |
K-4,50 |
|||
|
Oldalhatáron álló |
1200 |
30 |
4,50 |
||
|
800 |
30 |
K |
|||
|
600 |
30 |
K |
|||
|
500 |
30 |
K |
|||
|
400 |
30 |
K |
|||
|
300 |
30 |
K |
|||
|
A legkisebb zöldfelület 40 % |
|||||
|
Az épületek közötti legkisebb távolság 6 m |
|||||
|
Az építési telek |
||
|
Beépítés módja |
Kialakult /m/ |
Tervezett /m/ |
|
Szabadon álló |
16 |
20-30 |
|
Oldalhatáron álló |
16(14) |
20 |
Vegyes terület
9. § (1) A vegyes terület lakó és intézményterületek, valamint kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
(2) A településközponti vegyes terület a község történelmileg kialakult magját, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpontban kialakult területeit fedi le.
6.
Településközponti vegyes terület
(Vt jelű)
10. § (1) A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.
(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
A településközponti vegyes terület övezetei
11. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.
(2) Az építési telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.
7.
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Legnagyobb szintterülete sűrűség |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Lakóépület |
|
Vt/Lf |
Oldalhatáron |
0,6 |
1200 |
55 |
K |
|
0,6 |
400 |
55 |
K |
||
|
Vt/Gksz |
Oldalhatáron |
248 hrsz. |
2000 |
40 |
K |
|
Vt/Gksz |
Szabadon álló |
182 hrsz. |
1000 |
40 |
K |
|
Vt/Gksz |
Szabadon álló |
231, 232 |
500 |
55 |
K |
|
A legkisebb zöldfelület: 30 % |
|||||
|
A legkisebb telekszélesség 12 m |
|||||
Gazdasági terület
12. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
8.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
/GKSZ jelű/
23. § (1) A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
A terület |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Épület |
|
Gksz |
Szabadon álló |
148/11 |
2000 |
50 |
4,50-7,50 |
|
Szabadon álló |
515, 516 |
2000 |
50 |
4,50-7,50 |
|
|
Szabadon álló |
162, 165, 169 |
1000 |
4,50 |
K-4,50 |
|
Ipari gazdasági terület
/Gip jelű/
14. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A község külterületén tervezett ipari terület az egyéb ipari terület kategóriába tartozik, ez azt jelenti, hogy csak kisebb környezeti terheléssel járó ipari üzemek telepíthetők ide.
9.
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
A terület |
Legkisebb területe |
Legnagyobb |
Épület legnagyobb magassága |
|
Gip |
Szabadon álló |
0120/2 |
6,0 ha |
50 |
K-7,50 |
|
072/2 |
2000 |
50 |
10,0 |
||
|
0135/5,7 |
2000 |
50 |
4,50-7,50 |
||
|
A legkisebb zöldfelület 25 % |
|||||
|
A legkisebb telekszélesség 20 m |
|||||
Mezőgazdasági gazdasági terület
(Gm jelű)
15. § (1) A mezőgazdasági gazdasági terület olyan nagyüzemi állattartó telepet, tároló épületet foglal magába, amelyre a 3 %-nál nagyobb beépítés a jellemző és a telephez mezőgazdasági földterület nem tartozik.
(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltétele a következő:
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Helye (megnevezése, hrsz-a) |
Legkisebb terület |
Legnagyobb beépítettsége |
Épület legnagyobb magassága |
|
Gm |
Szabadon álló |
„Rózsamály” sertésfarm |
1,0 |
30 |
4,50 |
10.
Üdülőterület
(Ü jelű)
16. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2) Ecseg területén tervezett üdülőterületeket a szabályozási terv hétvégi házas övezetbe sorolja.
(3) A Cserkút pusztán meglévő üdülő, üdülőházas övezetbe tartozik.
(Üh jelű)
17. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Helye (Megnevezése) hrsz-a |
Legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Épület |
|
Üh |
Szabadon álló |
072/1, 307, 309 |
600 |
15 |
4,50 |
|
081/8, 081/10,081/2 |
700 |
15 |
4,0 |
||
|
Üü |
04/10, 016, 011/5 |
600 |
15 |
4,0 |
|
|
A legkisebb zöldterület 60 % |
|||||
11.
Különleges terület
18. § (1) A különleges terület nem beépíthető vagy sajátos beépítettségű terület.
(2) Különleges területnek minősíti a szabályozási terv
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Helye (Megnevezése) |
Legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Épület legnagyobb magassága |
|
K |
Szabadon álló |
079/35 |
6,0 |
30 |
4,50 |
|
120/2 egy része |
6,0 |
30 |
7,50 |
||
|
A legkisebb zöldterület 50 % |
|||||
Beépítésre nem szánt területek
19. § (1) A beépítésre nem szánt területek:
Közlekedési és közműterületek
(KÖu jelű)
20. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, kerékpárutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.
Főforgalmi út
21. § (1) A 2126 sz. Ecseg-Pásztó összekötő út
13.
Gyűjtőút
22. § (1) Gyűjtőút funkciót lát el a Petőfi utca, szabályozási szélessége változalan.
(2) Tervezett gyűjtő út a község déli részén tervezett lakóterület feltáró útja, szabályozási szélessége: 20, m.
Lakóutak
23. § (1) A tervezett lakóutak szabályozási szélessége:
14.
Mezőgazdasági utak
24. § (1) Burkolt mezőgazdasági út részére kell biztosítani a területet (a sportpálya mellett) a hűtőházhoz, az út szabályozási szélessége: 14,0 m
(2) A mezőgazdasági területek megközelítését biztosító földutak szabályozási szélessége: 10,0 (de minimum: 6,0 m)
Csomópontok
25. § A község területén a következő csomópontok részére kell a területet biztosítani.
Tömegközlekedés, gépkocsi tárolás
26. § (1) Tömegközlekedés
15.
Közmű létesítmények
27. § (1) A közmű létesítmények elhelyezésére a szabályozási tervlapon jelölt területeket biztosítani kell, ezek:
Zöldterület
(Z. jelű)
28. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.
16.
Erdőterület
29. § (1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része
(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:
Gazdasági célú erdőterület
(Eg jelű)
30. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül, azaz erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása
(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el, a 10,0 ha-t meghaladó területnagyságú erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel
Védelmi rendeltetésű erdőterület
(Ev jelű)
31. § (1) Védett erdők
17.
Egészségügyi, szociális, turisztikai erdő
(Ee jelű)
32. § (1) A község területén lévő erdők közül ebbe az övezetbe kell sorolni
Mezőgazdasági terület
(Mk, Má, M jelű)
33. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A mezőgazdasági terület:
Kertes mezőgazdasági területek
(Mk jelű)
34. § (1) A kertes mezőgazdasági területen gazdasági épület helyezhető el kialakított építési telken. A telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:
18.
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Terület megnevezése hrsz-a |
Legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Épület legnagyobb magassága |
|
Mk |
Szabadon álló |
Aranyhegy |
720 |
3 |
3,50 |
|
Oldalhatáron álló |
Rózsamály |
720 |
3 |
3,50 |
|
|
A mezőgazdasági parcellák legkisebb szélessége: 8,0 m |
|||||
|
A gazdasági épületek max. 30 m2alapterületűek és egyszintesek lehetnek. |
|||||
Általános mezőgazdasági terület
(Má jelű)
35. § (1) Az általános mezőgazdasági területen gazdasági épület az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.
(2) A beépítés feltételeit a táblázat alapján kell meghatározni.
|
Az építési telek |
|||||
|---|---|---|---|---|---|
|
Övezeti jele |
Beépítés módja |
Terület megnevezése |
Legkisebb területe |
Legnagyobb beépítettsége |
Épület legnagyobb magassága |
|
Má |
SZ |
Alsómalom |
1500 |
3 |
K |
|
016 hrsz |
29 ha |
3 |
4,5 |
||
|
065/25 1 9000 3 4,5 |
|||||
(SZ – szabadon álló beépítés)
19.
Vízgazdálkodási terület
(V jelű)
36. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a községben a patakok medre és partja, valamint a tavak medre és partja.
(2) A község területét érintő
III. ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
37. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, az egészség-, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a
38. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fő és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.
(2) Az előkert, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.
(3) A szabályozási tervben (1:2880 m.a. tervlap) és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.
20.
Építmények elhelyezése közterületen
39. § (1) Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.
(2) Önálló hirdetőberendezés, telefonfülke, újságárúsító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
IV. KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Vízellátás
40. § (1) A beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és oltóvíz-ellátás biztosított.
(2) Bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.
21.
Szennyvízelvezetés
41. § (1) A szennyvizek elhelyezése a közcsatorna megépültéig zárt tározóban történhet.
(2) Az új építményt elhelyezni, ha annak a telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.
(3) Az ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.
(4) A csatornahálózatot a község fejlesztésre kijelölt területén is ki kell építeni a terület felhasználásával egyidőben.
Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés
42. § (1) A csapadékvizek elvezetését nyílt vízelvezető árokkal, burkolt folyókával biztosítani kell az utak szelvényében. A burkolt folyókák és nyílt vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.
(2) Az utaktól függetlenül vezetett nyílt vízelvezető árkok nyomvonalát szabadon kell hagyni.
(3) A belterület felszíni vizeinek befogadója a Szuha patak és baloldali mellékága a Kozárdi patak.
(4) A vízfolyásokkal (patakokkal) kapcsolatban a HÉSZ 36. §-ban leírtakat kell figyelembe venni és a patakmedrek folyamatos tisztítását biztosítani kell.
Energia közművek, hírközlés
43. § (1) Villamosenergia ellátás:
22.
Közművek általános előírásai
44. § (1) A közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.
(2) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A gázelosztó vezetékek kiváltása, létesítése a Miskolci Bányakapitányság engedélye alapján történhet.
(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.
V. ÉRTÉKVÉDELEM
45. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.
(2) A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét és elemeit a belterületi szabályozási terv határolja le.
Természeti környezet védelme
46. § (1) Országos védelem
23.
Épített környezet és elemei védelme
47. § (1) Országos védettségű építészeti emlék (műemlék)
48. § (1) Országos védettségű területként kell nyilvántartani, mint régészeti lelőhelyet a következő területeket:
49. §
2
VI. KÖRNYEZETVÉDELEM
50. § (1) A talaj, a talajvíz, a község területén lévő patak és vízfolyás védelme érdekében a szennyvízcsatorna megépültével szennyvíz csak közcsatornába vezethető, kivételt képeznek azok a területek, ahol a HÉSZ a zárt szennyvíztároló építését megengedi.
(2) A gazdasági területeken keletkező technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell elvégezni.
(3) Élő vízfolyásba, árkokba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.
(4) Fokozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A patakmedrek rendszeres tisztítását biztosítani kell. A tározó tavak megvalósításához környezeti hatásvizsgálat készítése szükséges.
(5) A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását a kijelölt szeméttelepre biztosítani kell.
(6) Állattartási épület csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott.
(7) A sertésfarm területét fasorral, cserjével le kell határolni.
(8) A község igazgatási területén a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak, ezen munkálatok fokozott figyelmet érdemelnek.
(9) A 0151/1 hrsz-ú területen a szeméttelepet meg kell szüntetni és a területét rekultiválni.
25.
51. § (1) Levegőtisztaság védelmi szempontból a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területére a 25/2001.(XII.7.) KÖM-EüM-FVB rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) együttes rendelet2. sz. mellékletében „A légszennyezettség ökológiai határértékei és a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek típusai” megadott légszennyezettségi határértékeinek kell érvényesülniük.
(2) A tájvédelmi körzet területén kívül a község egész területén a 120/2001.(VI.30.) Korm.rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm.rendelet előírásait kell figyelembe venni.
52. § A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke környezetében lévő területfelhasználási egységre a HÉSZ 12. §-ban és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.
VII. TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK
53. § (1) A forgalmi utak védőtávolságán belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.
(2) A község meglévő beépítésű területein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyén kerülhet átépítésre.
(3) Ahol a szabályozási terv új építési helyet jelöl meg, ott az átépítéseket ennek megfelelően kell engedélyezni. Az itt lévő épületeken a fő teherhordó szerkezetek (födém, főfal) elbontásával nem járó állammegóvás, új önálló rendeltetési egységet nem eredményező átalakítás legfeljebb egy alkalommal 25 m2-el történő bővítés és felújítás engedélyezhető.
(4) A község déli részén tervezett lakóterület csak a Szuha patakon tervezett árvízi vésztározó megvalósulása után használható fel.
(5) A fejlesztésre kijelölt területekre felhasználásuk előtt talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges. Ajánlott a talajmechanikai fúrásokat a tervezett épület helyén elvégezni.
26.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésének napjával az Ecseg Önkormányzati Képviselő-testület 1/1991.(IX.30.) számú rendelete, valamint az Ecseg Községi Közös Tanács 2/1985.(X.31.) számú – az összevont rendezési terv szabályozási előírásairól – rendelete hatályukat vesztik.