Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 19.) önkormányzati rendelete

Cím nélküli

Hatályos: 2005. 01. 19- 2025. 12. 17

Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 19.) önkormányzati rendelete

2005.01.19.

Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2005. (I. 19.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatának megalkotásáról

Az Ecseg Önkormányzati Képviselő-testület az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv., valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított LXV tv. 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljáró továbbá a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997./XII.20./ Korm.rendelet (továbbiakban: OTÉK) 4. §. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve Ecseg Község Helyi Építési Szabályzatának (továbbiakban: HÉSZ) megállapítására az alábbi rendelkezést alkotja.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § (1) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, rendeltetést megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni

- az épített környezet átalakításáról szóló 1997. évi LXXVIII.tv.,
- az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. Sz. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai,
- az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályzatáról szóló 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet előírásai,
- a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
- jelen rendelet és szabályozási terv előírásai szerint szabad.

2. § A Helyi Építési Szabályzat csak a településrendezési terv módosításával együtt módosítható.

II. A TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSA

3. § (1) E rendelet Ecseg község közigazgatási területén építési szempontból

- beépítésre szánt (beépített és további beépítésre tervezett)
- beépítésre nem szánt területeket határol le.
(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a belterületi és külterületi szabályozási terv határozza meg.
(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról (igénybevételéről) a tényleges igények függvényében, az előírt közmű és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.
(4) A további beépítésre tervezett rendeltetés megvalósítása előtt:
- csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő ideiglenes jellegű és igénybevétel előtt kártalanítás igénye nélkül elbontható építmények létesíthetők,
- terepszint alatti építmények – a közmű létesítmények kivételével – nem létesíthetők.

3.

4. § (1) A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, valamint a zöldterület felhasználású területek.

(2) A beépítésre nem szánt területeken a beépítettség legfeljebb 5% lehet.

Beépítésre szánt területek

területfelhasználási egységei

5. § (1) E rendelet a szabályozási terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege szerint területfelhasználási egységekre (azokat további építési övezetekre) tagolja.

(2) A beépítésre szánt területek használatuk jellege szerint a következő területfelhasználási egységekre tagozódnak:

a., Lakóterület
- falusias (Lf)
- tartalék (Lt)
b., Vegyes terület
- településközponti vegyes (Vt)
c., Gazdasági terület
- kereskedelmi, szolgáltató (Gksz)
- ipari gazdasági (Gip)
d., Üdülő terület
- hétvégiházas terület
e., Különleges terület
- temető (T)
- szabadidő park (K)
- pincék területe

Lakóterület

6. § (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóterületek övezeti besorolása falusias lehet a belterület, és külterületi szabályozási terven jelöltnek megfelelően.

(3) Tartalék lakóterületként kell kezelni

- A község déli részén a Szuha patak – tervezett lakóterület és a 2128. sz. forgalmi út által határolt területet.
- A tartalék lakóterület felhasználásáig mezőgazdasági területként kell hasznosítani.
- 4.

Falusi lakóterület

/Lf jelű/

7. § (1) A lakóterület legfeljebb 4,50 m épületmagasságú egylakásos lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető

- lakóépület
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportlétesítmény.
(3) A lakótelken igény esetén kétlakásos lakóépület is létesíthető, ha a lakótömbre előírt legkisebb telekterület mind a két lakáshoz biztosítható. A nagyobb telek igénye esetén a tervezett telkek összevonhatók, de azon az épületet úgy kell elhelyezni, hogy az utcaképbe (ritmusába) illeszkedjen.
(4) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Új lakóépületet elhelyezni, ha annak a telke előtt szennyvízelvezető közmű (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet. A közcsatorna kiépítéséig zárt tározót kell alkalmazni.
(5) A területen a közművek felszín felett – légvezetéken is – vezethetők.

Falusias lakóterület övezetei

8. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek szabadon állóan és oldalhatáron helyezhetők el.

(2) Az építési telkek méretét a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

5.

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb terület (m2)

Legnagyobb beépítettsége (%)

Lakóépület legnagyobb magassága (m)

Lf

Szabadon álló

0,3

1200

30

4,50

1000

30

K-4,50

Oldalhatáron álló

1200

30

4,50

800

30

K

600

30

K

500

30

K

400

30

K

300

30

K

A legkisebb zöldfelület 40 %

Az épületek közötti legkisebb távolság 6 m

(3) A legkisebb telekszélességek

Az építési telek

Beépítés módja

Kialakult /m/

Tervezett /m/

Szabadon álló

16

20-30

Oldalhatáron álló

16(14)

20

- Kialakult és beépített telkek esetében előforduló legkisebb telekszélesség 10,0 m az oldalhatáron álló beépítésnél, itt a legkisebb oldalkerti méret 4,0
(4) Az oldalhatáron álló beépítések igény esetén zártsorúvá összeépíthetők.
(5) Az oldalhatáron álló beépítési övezetű lakóterületen a szabadon álló beépítést ott kell
alkalmazni, ahol:
- a lakótelek szabálytalan
- a telek úttal, vízelvezető árokkal határos
- az épületek közötti távolság csak így biztosítható

Vegyes terület

9. § (1) A vegyes terület lakó és intézményterületek, valamint kereskedelmi szolgáltató, gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(2) A településközponti vegyes terület a község történelmileg kialakult magját, illetve az alapfokú ellátást biztosító intézményeknek a településközpontban kialakult területeit fedi le.

6.

Településközponti vegyes terület

(Vt jelű)

10. § (1) A településközponti vegyes terület a község központi területén több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi intézmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakásfunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület
- igazgatási épület
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportlétesítmény
(3) Nem helyezhetők el a terület építési telkein a környezetüket zavaró ipari, kisipari termelőüzemek, szolgáltatóipari létesítmények (pld. autójavító, lakatos, fémmegmunkáló stb.)
Ezek elhelyezésére a gazdasági célra megjelölt területeken kell építési telket kialakítani.
(4) A településközponti vegyes területen kivételesen elhelyezhető:
- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
- termelő kertészeti építmény
(5) A kivételesen elhelyezhető építmények akkor helyezhetők el az övezetben ha
- az építmény az adott területre vonatkozó övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel,
- működésük nem korlátozza a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(6) A területet teljes közművel el kell látni. A közcsatorna kiépítéséig zárt tározót kell alkalmazni.

A településközponti vegyes terület övezetei

11. § (1) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelyen az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az építési telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

7.

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb szintterülete sűrűség
(hrsz.)

Legkisebb
terület
m2

Legnagyobb
beépítettsége
%

Lakóépület
legnagyobb
magassága
m

Vt/Lf

Oldalhatáron
álló

0,6

1200

55

K

0,6

400

55

K

Vt/Gksz

Oldalhatáron
álló

248 hrsz.

2000

40

K

Vt/Gksz

Szabadon álló

182 hrsz.

1000

40

K

Vt/Gksz

Szabadon álló
Oldalhatáron
álló

231, 232
hrsz.

500

55

K

A legkisebb zöldfelület: 30 %

A legkisebb telekszélesség 12 m

(3) A lakóterületeken a szabadon álló beépítést ott kell alkalmazni, ahol:
- a lakótelek szabálytalan
- a telek úttal, vízelvezető árokkal határos,
- az épületek közötti távolság csak így biztosítható
(4) A tervezett közösségi létesítmények részére az építési telken belül építési területet határol le a belterületi szabályozási terv. Az épületet a területen belül kell elhelyezni, (ált. iskola, faluház, piac)
(5) A legkisebb telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolási igény, lehetőségek szerinti saját telken belüli megoldását.
(6) A településközpont területén, ahol a területi adottságok nem teszik lehetővé a telken belüli parkolást, ott a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének felhasználásával lehet megoldani a parkolást.

Gazdasági terület

12. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

A gazdasági terület lehet:
- kereskedelmi, szolgáltató terület
- ipari terület
(2) A gazdasági területen folytatott tevékenységből származó zaj megengedett „A” hangnyomás szerint a lakóterület felőli oldalon mérve:
- nappal (6-22 h) 50 dB
- éjjel (22-6 h) 40 dB lehet
(3) A gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. A közcsatorna megépítéséig zárt tározót kell alkalmazni.

8.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

/GKSZ jelű/

23. § (1) A kereskedelmi szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi szolgáltató területen elhelyezhető:

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási, egyéb irodaépület,
- üzemanyagtöltő,
- sportlétesítmény.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méreteit és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

A terület
hrsz-a
(megnevezése)

Legkisebb
területe
m2

Legnagyobb
beépítettsége
%

Épület
legnagyobb
magassága
m

Gksz

Szabadon álló

148/11

2000

50

4,50-7,50

Szabadon álló

515, 516
517, 518

2000

50

4,50-7,50

Szabadon álló

162, 165, 169

1000

4,50

K-4,50

(4) A területen kialakított építési telek legkisebb szélessége 20 m kell, hogy legyen, a legkisebb zöldfelület 20 %.
(5) A kialakított telekméretek az épületek elhelyezésén túl biztosítsák a rendeltetés területigényét, valamint a parkolás saját telken belüli elhelyezését. Új épületek a tervezési területként lehatárolt területen helyezhetők el.

Ipari gazdasági terület

/Gip jelű/

14. § (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A község külterületén tervezett ipari terület az egyéb ipari terület kategóriába tartozik, ez azt jelenti, hogy csak kisebb környezeti terheléssel járó ipari üzemek telepíthetők ide.

9.

(3) A község egész igazgatási területein jelentős mértékű zavaró hatású, különösen veszélyes (pl.: tűz-, robbanás-, fertőzésveszély), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények nem helyezhetők el, veszélyes hulladék nem tárolható és veszélyes terméket előállító létesítmény nem telepíthető.
(4) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani. A telek méretét és beépítési feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

A terület
hrsz-a (megnevezése

Legkisebb területe
m2ha

Legnagyobb
beépítettsége
%

Épület legnagyobb magassága
m

Gip

Szabadon álló

0120/2

6,0 ha

50

K-7,50

072/2

2000

50

10,0

0135/5,7
0115/27

2000

50

4,50-7,50

A legkisebb zöldfelület 25 %

A legkisebb telekszélesség 20 m

(5) A gépkocsi parkolást – személy és tehergépkocsit egyaránt – a saját telken belül kell megoldani.
(6) Az ipari területek megközelítését
- a 2126 sz. bekötő útról, illetve erről nyitható újabb útról
- a sportpálya mellett tervezett mezőgazdasági útról kell biztosítani (212/ sz. útról ágazik le)

Mezőgazdasági gazdasági terület

(Gm jelű)

15. § (1) A mezőgazdasági gazdasági terület olyan nagyüzemi állattartó telepet, tároló épületet foglal magába, amelyre a 3 %-nál nagyobb beépítés a jellemző és a telephez mezőgazdasági földterület nem tartozik.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltétele a következő:

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Helye (megnevezése, hrsz-a)

Legkisebb terület
ha

Legnagyobb beépítettsége
%

Épület legnagyobb magassága
m

Gm

Szabadon álló

„Rózsamály” sertésfarm

1,0

30

4,50

(3) A szükséges gépkocsi parkolót az építési telken kell biztosítani.
(4) A területet részleges közművesítéssel kell ellátni.

10.

Üdülőterület

(Ü jelű)

16. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Ecseg területén tervezett üdülőterületeket a szabályozási terv hétvégi házas övezetbe sorolja.

(3) A Cserkút pusztán meglévő üdülő, üdülőházas övezetbe tartozik.

Hétvégi házas terület

(Üh jelű)

17. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

Igény esetén üdülőtelek összevonása is engedélyezhető (ha nagyobb telket akar valaki).
(2) A hétvégi házas területen állattartó épületek nem létesíthetők.
(3) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani, amelynek mérete és beépítési feltételei a következők:

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Helye (Megnevezése) hrsz-a

Legkisebb területe
ha

Legnagyobb beépítettsége
%

Épület
legnagyobb magassága
m

Üh

Szabadon álló

072/1, 307, 309

600

15

4,50

081/8, 081/10,081/2

700

15

4,0

Üü

04/10, 016, 011/5

600

15

4,0

A legkisebb zöldterület 60 %

(4) A hétvégi házas területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A közcsatorna megépítéséig zárt tározót kell alkalmazni.
(5) A szükséges gépkocsi parkolót a telken belül kell biztosítani. Gépkocsi tároló (garázs) csak az épülettel egybe építhető.
(6) A Cserkút pusztán lévő üdülő hrsz-a 026/4, legkisebb területe 700 m2, legnagyobb beépítettsége: 30 % lehet., épület magassága: kialakult.
(7) Az épületeket magastetővel kell építeni és tajba illően.
(8) A Szuha-patakon tervezett tározó mellett kijelölt üdülőterületre/hrsz.: 04/10, 016, 011/5, valamint a Kozárdi patakon lévő tározó tó DK-i oldalán, a 081/8, 081/9 és 081/10 hrsz-ú területen tervezett üdülőterületre, megvalósítás előtt részletes szabályozási tervet kell készíteni.

11.

Különleges terület

18. § (1) A különleges terület nem beépíthető vagy sajátos beépítettségű terület.

(2) Különleges területnek minősíti a szabályozási terv

- a temető területét (T jelű)
- sportpálya, szabadidőpark területét (K jelű)
- pincék területét
(3) Temető (T)
- A községi temető a község ÉK-i oldalán helyezkedik el, elhelyezése megfelelő.
(4) Sportpálya, szabadidőpark (K)
- A községi sporttelep (labdarúgó pálya) jelenlegi helyét üdülőterületként kell felhasználni, új sportterületet a község D-i részén tervezett lakóterületen biztosít a terv.
- A sportterület üdülőterületként csak akkor használható fel, ha az új sportterület a kijelölt helyen megvalósult.
- Szabadidőparkként kell kezelni:
- A Kozárdi patakon létesült tározó mentén lévő 079/35 és 079/39 hrsz-ú területeket,
- Keresztvölgypusztán a 120/2 hrsz-ú terület (major) déli részét.
- A területek beépítési feltételeit a táblázat határozza meg.

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Helye (Megnevezése)
hrsz-a

Legkisebb területe
ha

Legnagyobb beépítettsége
%

Épület legnagyobb magassága
m

K

Szabadon álló

079/35
079/39

6,0

30

4,50

120/2 egy része

6,0

30

7,50

A legkisebb zöldterület 50 %

- A területeket teljes közművesítéssel kell ellátni, a gk.parkolást saját telken belül kell megoldani. A közcsatorna megépítéséig zárt tározót kell alkalmazni.
- A területen elhelyezhetők:
- sportolást szolgáló létesítmények (kispályák, uszoda)
- játszótér, pihenőpark
- szállásférőhely
- a 120/2 hrsz-ú területen a (fentieken kívül) sportcélú lótartás létesítményei.
- A szabadidőparkban épületet elhelyezni az építési területként lehatárolt területen lehet.
(5) Pincék területe
12.
- A Boros utca K-i oldalán lévő pincék területét a szabályozási terv a különleges terület övezetbe sorolja.
- A kialakult pincesor szabadon álló beépítésű, a legkisebb terület, magasság és beépítési százalék a területen kialakult.
- A pincék funkciója: szőlő feldolgozás és bortárolás, ill. egyéb tárolás.
- A pincesor határos a tervezett szabadidőpark területével, így a pincéket is be kell vonni a szabadidős funkcióba (pld.: pince-borozó, borkóstoló stb.).
-

Beépítésre nem szánt területek

19. § (1) A beépítésre nem szánt területek:

a., közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési (KÖ)
b., zöld
c., erdő
- védelmi erdő
- gazdasági erdő
- egészségügyi – szociális, turisztikai erdő
d., mezőgazdasági
- kertes
-általános
e., vízgazdálkodási terület

Közlekedési és közműterületek

(KÖu jelű)

20. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az utak, gépjármű várakozóhelyek, gyalogutak, kerékpárutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen csak a közlekedést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

Főforgalmi út

21. § (1) A 2126 sz. Ecseg-Pásztó összekötő út

- Az út jelenlegi nyomvonala és szabályozási szélessége a meglévő beépített területen változatlan marad, amely a következő:
- az É-i bevezető szakasza (kb. 100 hossz) 12,0 m
- a további szakasza (200 m hossz) 18-20 m
- Az új beépítésű szakaszon az út részére 25 m-es szabályozási szélességet kell biztosítani
- Az Ecseg-Bujáki ök. út részére (02126 sz. út folytatásában, belterületen) 25 m sávot kell szabadon hagyni

13.

- Az Ecseg-Bujáki ök. út nyomvonalára alternatív nyomvonalat a külterületi szabályozási terv tartalmaz. A min. szabályozási szélesség itt is: 25,0 m
- Amennyiben külterületen valósul meg az ök. út, a belterületen biztosított sávot lakóútként kell felhasználni.
(2) 2128 sz. Szarvasgede-Alsótold összekötő út, (Ecseg belterületén Béke út)
- Az út nyomvonala változatlan
- Szabályozási szélessége a következő:
- a meglévő beépítésű szakaszon változatlan a Zrínyi közig,
- a Zrínyi köz és sportpálya közötti szakaszon: 22, m (szélesítés az út Ny-i oldalán)
- az új beépítésű szakaszon (üdülőterület, szabadidőpark): 25, m
(3) A forgalmi utak külterületi szakaszán a tengelytől számított 50-50 m védőtávolságot biztosítani kell.

Gyűjtőút

22. § (1) Gyűjtőút funkciót lát el a Petőfi utca, szabályozási szélessége változalan.

(2) Tervezett gyűjtő út a község déli részén tervezett lakóterület feltáró útja, szabályozási szélessége: 20, m.

Lakóutak

23. § (1) A tervezett lakóutak szabályozási szélessége:

- a község déli részén tervezett lakóterületen a lakóutcák szélessége: 18,0 m
- a Széchenyi és Váralja utcát összekötő út: 16, m
- a hétvégi házas üdülőterület útjai: 16,0 m
- a Dankó és Béke utcát összekötő út: 10,0 m
(2) A meglévő utcák szabályozási szélessége változatlan, kisebb korrekció szükséges a következő utcáknál:
- Zrínyi köz: (6,60 és 9,0 m)
- Damjanich út Béke útra kivezető szakaszán
- Arany János u. (Petőfi útra kivezető szakasz)
- Váralja u.
- Hősök tere
- Vörösmarty u.
(3) A zsákutcákban forduló részére biztosítani kell a területet, ezek:
- Madách Imre út (itt 2 helyen kitérő részére is biztosítani kell a területet, mivel csak egy nyomsáv építhető ki)
- Hősök tere
- Boros út
- Jókai köz

14.

Mezőgazdasági utak

24. § (1) Burkolt mezőgazdasági út részére kell biztosítani a területet (a sportpálya mellett) a hűtőházhoz, az út szabályozási szélessége: 14,0 m

(2) A mezőgazdasági területek megközelítését biztosító földutak szabályozási szélessége: 10,0 (de minimum: 6,0 m)

Csomópontok

25. § A község területén a következő csomópontok részére kell a területet biztosítani.

Meglévők:
- 2126 sz. és 2128 sz. forgalmi utak csomópontja Ecseg központjában
- a 2128 sz. forgalmi út és gyűjtő út (Petőfi út) csomópontja (központ)
Tervezett:
- A 2126 sz. és 2128 sz. forgalmi utak csomópontja kibővül az Ecseg – Buják összekötő úttal és teljes kereszteződés alakul ki.
- 2128 sz. forgalmi út – tervezett gyűjtő út csatlakozása
- Ecseg – Buják ök. út – tervezett gyűjtőút
(Alternatív megoldás: Ecseg – Buják ök. út külterületen vezetett nyomvonala esetén a
2128 sz. forgalmi útra csatlakozik külterületen, ebben az esetben a központi csomópont a tervezett gyűjtőút becsatlakozásával bővül.)

Tömegközlekedés, gépkocsi tárolás

26. § (1) Tömegközlekedés

- A tömegközlekedés közúton bonyolódik autóbuszokkal. Autóbusz megállók részére kell területet biztosítani a következő helyeken:
Belterületen:
- Béke úton (községközpontban)
- Béke úton (a község K-i szélén)
Külterületen:
- Temető bejáratánál
- Az autóbuszmegállókban a leálló sávok részére a területet biztosítani kell.
(2) Gépkocsi tárolás
- A személygépkocsik tárolása (parkoló, garázs) a lakó-, üdülő és vegyes beépítésű területeken az építési telken, és a szabályozási tervlapon jelölt parkolókban történhet.
- A gazdasági területeken (Gksz, Gip) a gépjárművek tárolását saját telken belül kell megoldani.
- A 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek tárolása csak a gazdasági területeken engedélyezhető
(3) Kerékpárút

15.

Kerékpárút részére területsávot kell biztosítani a 2126 és 2128 sz. forgalmi utak nyomvonalában, külterületen.
A kerékpárút burkolt sávja 1,80 m, űrszelvénye 2,40 x 2,50 m.
(4) Gyalogút
- Járdát az utak szelvényeiben (ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi) ki kell építeni.
- Önálló gyalogút részére kell területsávot biztosítani
Meglévők:
- Dankó u. – Béke u. között
- Községközpont – Boros u. között, itt a patakon gyalogos híd kiépítése is szükséges
- Váralja út és Széchenyi u. között
Tervezett:
- Béke utca – tervezett gyűjtőút között
- Boros utca – szabadidő park – üdülőterület
(5) Utcafásítás
- Ecseg község utcái közül fasor található
- az Arany J. utcában
- a Szuha patak két oldalán az Arany János utcában és Várszeg utcában
- A tervezett utcák szabályozási szélessége (a község déli részén) szintén alkalmas cserje, fasor telepítésére, ezt a közművek elhelyezésénél is figyelembe kell venni.

Közmű létesítmények

27. § (1) A közmű létesítmények elhelyezésére a szabályozási tervlapon jelölt területeket biztosítani kell, ezek:

- meglévők:
- gázfogadó állomás, a 2126 sz. forgalmi út mentén, hrsz-a: 0131/4
- vízmű területek: 0131/1 és 0148/13 hrsz.
- tervezett:
- adó-vevő torony (Westel) részére a község ÉK-i részén a 081/10 hrsz-ú területen kell biztosítani a területet,
- szennyvíztisztító telep részére a község déli igazgatási határa mentén kell területet fenntartani, (a 0142/1 hrsz, egy része)
(2) A vonalas közművek részére (víz-, gáz-, 20 kV-os vezeték) részben az út nyomvonalában kell területet biztosítani, az úton kívüli szakaszok részére közműsávot kell létesíteni a szabályozási terven jelöltnek megfelelően.

Zöldterület

(Z. jelű)

28. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark, játszótér).

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie és kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhető kell, hogy legyen.

16.

(3) A zöldterületen elhelyezhető:
- a pihenést és testedzést szolgáló építmény (pihenőhely, asztali tenisz, játszóterek)
- a terület fenntartásához szükséges épület (max. 2 %-os beépítettséggel)
(4) Közparkként kell fenntartani a község területén
- a Hősök terén, és
- a rk. Templom körüli zöldterületet (Szabadság tér)
- játszótér, park részére kell biztosítani a területet a község déli részén tervezett lakóterületen, valamint a Széchenyi utcában
A temető és a tervezett szabadidőpark közötti területet zöldterületként kell fenntartani (orgonás)

Erdőterület

29. § (1) Az erdő a település bel- és külterületének legalább 1500 m2nagyságú, erdei fákkal és cserjékkel borított része

(2) Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint:

a., gazdasági (Eg)
b., védelmi (Ev)
c., egészségügyi – szociális, turisztikai (Ee)
(3) Az erdő rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület igénybevétele bármilyen célra az erdészeti hatóság engedélyével történhet.

Gazdasági célú erdőterület

(Eg jelű)

30. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül, azaz erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása

(2) A területen a gazdálkodás számára szükséges létesítmények helyezhetők el, a 10,0 ha-t meghaladó területnagyságú erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel

Az építési engedélyhez az erdészeti szakhatóság hozzájárulása szükséges
(3) Gazdasági erdőként kell kezelni:
- a 018 hrsz-ú területen lévő erdőt
- a 04/6 hrsz-ú volt zártkert területén tervezett erdőt (Gyepi dűlő)

Védelmi rendeltetésű erdőterület

(Ev jelű)

31. § (1) Védett erdők

- Védett erdőterületként kell fenntartani a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén lévő erdőket és fokozottan védett erdőterületeket.

17.

- Védett erdőterületként kell fenntartani a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén lévő erdőket és fokozottan védett erdőterületeket.
- A védett erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet, a fokozottan védett erdőben erdőgazdasági beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban erdészeti hatóság engedélyével végezhető.

Egészségügyi, szociális, turisztikai erdő

(Ee jelű)

32. § (1) A község területén lévő erdők közül ebbe az övezetbe kell sorolni

- a tározó tó keleti oldalán lévő erdőterületet, hrsz.-a: 081/1
- a Keresztvölgypusztán tervezett szabadidőparkot Ny-i oldalon határoló erdőt, hrsz.-a: 0120/1.
(2) Az erdők területén – a 10,0 ha-t meghaladó területnagyság esetén – az erdő rendeltetésének megfelelő építmények elhelyezhetők max. 5 %-os beépítettséggel.

Mezőgazdasági terület

(Mk, Má, M jelű)

33. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célra felhasználni nem lehet, azon rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A mezőgazdasági terület:

a., kertes (Mk)
b., általános (Má) mezőgazdasági terület lehet, továbbá
c., mezőgazdasági terület (M) építési tevékenység nélkül.

Kertes mezőgazdasági területek

(Mk jelű)

34. § (1) A kertes mezőgazdasági területen gazdasági épület helyezhető el kialakított építési telken. A telek méretét és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

18.

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Terület megnevezése hrsz-a

Legkisebb területe
m2

Legnagyobb beépítettsége
%

Épület legnagyobb magassága
m

Mk

Szabadon álló

Aranyhegy
018/2

720

3

3,50

Oldalhatáron álló

Rózsamály
070/2

720

3

3,50

A mezőgazdasági parcellák legkisebb szélessége: 8,0 m

A gazdasági épületek max. 30 m2alapterületűek és egyszintesek lehetnek.

(2) Az épületek alatt pince létesíthető, ha azt a talajmechanikai adottságok, vagy más előírások nem tiltják.
(3) Azokon a mezőgazdasági parcellákon, amelyek területe eléri a 720 m2, de a parcella szélessége 8,0 m alatt van, csak pince építése engedélyezhető.
(4) A kertes mezőgazdasági terület közművesítetlen terület.

Általános mezőgazdasági terület

(Má jelű)

35. § (1) Az általános mezőgazdasági területen gazdasági épület az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.

(2) A beépítés feltételeit a táblázat alapján kell meghatározni.

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítés módja

Terület megnevezése

Legkisebb területe
m2

Legnagyobb beépítettsége
%

Épület legnagyobb magassága
m

SZ

Alsómalom
tanya

1500

3

K

016 hrsz

29 ha

3

4,5

065/25 1 9000 3 4,5
065/24

(SZ – szabadon álló beépítés)

(3) Az általános mezőgazdasági területen lakóépület abban az esetben létesíthető, ha a telekterület min 6000 m2. A lakóépület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg, és az épület magassága max. 4,50 m.
(4) Az általános mezőgazdasági területen, amennyiben lakóépület is épül részleges közművesítést kell biztosítani.

19.

Vízgazdálkodási terület

(V jelű)

36. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a községben a patakok medre és partja, valamint a tavak medre és partja.

(2) A község területét érintő

- patakok: Szuha, Zsunyi, Kozárdi és Keresztvölgyi patakok
- tavak:
- Kozárdi patakon épült tározó tó,
- Szuha patakra tervezett oldaltározó
- Szuha patakon tervezett árvízi tározó (tájvédelmi körzet területén)
- Keresztvölgyi patakon tervezett tározó
(3) A belterületen a patak partja mentén (Szuha, Kozárdi patak) a partéltől számított 6-6 m parti sávot szabadon kell hagyni, azon épület nem helyezhető el. A tavak körül a parti sáv 3,0 m.
(4) A község területén a Zsunyi patak teljes egészében, a Szuha patak külterületi szakaszának egy része a Kelet-Cserhát Tájvédelmi körzet területére esik, ezek eleve védettek.
(5) A tájvédelmi körzet területén kívüli külterületi patak völgyében is törekedni kell az eredeti növény és állatvilág megtartására.
(6) A tájvédelmi körzet területén tervezett víztározó csak árvízi vésztározást, árvízvédelmet szolgálhat. Az árhullám levonulása után a vizet le kell engedni.
(7) A tározó tavak megvalósításához környezeti hatásvizsgálat készítése szükséges.

III. ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

37. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési, az egészség-, a tűz-, a közbiztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a

geológiai, éghajlati, illetőleg a terep és talajvíz fizikai, kémiai és hidrológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.

38. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szóló területrészét a szabályozási terv határozza meg. A területrészen belül kell elhelyezni az övezeti rendeltetésnek megfelelő fő és melléképületeket, az egyéb beépítési előírások figyelembevételével.

(2) Az előkert, oldalkert, hátsókertre vonatkozó értékeket és az építmények közötti távolságot a szabályozási terv és az övezeti jellemzők határozzák meg.

(3) A szabályozási tervben (1:2880 m.a. tervlap) és az övezeti jellemzőkben megadott közterület (út) felöli építési vonal kötelező szabályozási elem.

20.

(4) Tetőtérbeépítés minden építési övezetben megengedett az előírt épületmagasság megtartásával.
(5) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:
- kerti növényház, fóliasátor
- zárt tározó
- árnyékszék
- kemence, húsfüstölő
- állatkifutó
- trágyatároló, komposztáló, továbbá
- siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék-, vagy gáztároló
(6) A hátsókert területén az övezetben megengedett valamennyi melléképítmény elhelyezhető az övezeti jellemzőkben lehatárolt építési területen.
(7) Nagyállat (ló, szarvasmarha, szamár) tartására szolgáló istálló csak 800 m2vagy ennél nagyobb területű lakótelken létesíthető. Az iskola, óvoda telkével határos lakótelkeken nagy állat tartása nem engedélyezhető. Istálló épület 10 m-re kerülhet.
(8) A belterületen „házikert” megjelölésű területen csak kertművelés folytatható, azon építmény nem helyezhető el.

Építmények elhelyezése közterületen

39. § (1) Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.

(2) Önálló hirdetőberendezés, telefonfülke, újságárúsító pavilon, a tömegközlekedés megállóhelye számára várakozó közterületen elhelyezhető, ha a telepítés kielégíti az OTÉK 39. §. (2) és (3) bekezdésében foglalt előírásokat.

IV. KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Vízellátás

40. § (1) A beépítésre szánt területeken új épület építése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása, valamint használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges vízellátás és oltóvíz-ellátás biztosított.

(2) Bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszolt megvalósítása esetén a szakasz használatbavétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz mennyisége egyidejűleg biztosított.

21.

Szennyvízelvezetés

41. § (1) A szennyvizek elhelyezése a közcsatorna megépültéig zárt tározóban történhet.

(2) Az új építményt elhelyezni, ha annak a telke előtt közműves szennyvízelvezető (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(3) Az ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül a hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

(4) A csatornahálózatot a község fejlesztésre kijelölt területén is ki kell építeni a terület felhasználásával egyidőben.

Csapadékvíz elvezetés, vízrendezés

42. § (1) A csapadékvizek elvezetését nyílt vízelvezető árokkal, burkolt folyókával biztosítani kell az utak szelvényében. A burkolt folyókák és nyílt vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról gondoskodni kell.

(2) Az utaktól függetlenül vezetett nyílt vízelvezető árkok nyomvonalát szabadon kell hagyni.

(3) A belterület felszíni vizeinek befogadója a Szuha patak és baloldali mellékága a Kozárdi patak.

(4) A vízfolyásokkal (patakokkal) kapcsolatban a HÉSZ 36. §-ban leírtakat kell figyelembe venni és a patakmedrek folyamatos tisztítását biztosítani kell.

Energia közművek, hírközlés

43. § (1) Villamosenergia ellátás:

- A tervezett lakó- és üdülőterületeken (hétvégi házas) keresztül haladó 20 kV-os légvezetékek nyomvonalát szabadon kell hagyni a szabályozási tervnek megfelelően
- Új TR állomás telepítését kell biztosítani:
- A község déli részén tervezett lakóterületen (1 db)
- A Kozárdi patakon épült tározó ÉNY-i és DK-i oldalán tervezett üdülőterületeken (1-1 db).
(2) Gázenergia:
- A fejlesztésre kijelölt területeken a gázhálózat kiépítését a területek felhasználásával egyidőben biztosítani kell.
- A gázvezeték részére az utak szelvényében a megfelelő sávot szabadon kell hagyni.

22.

- A nagyközépnyomású gázvezeték mentén 9-9 m védősávot biztosítani kell.
(3) Hírközlés:
- A telefonhálózat a község területén kiépült, légvezetékes.
- A fejlesztésre kijelölt területeket a telefonhálózatba be kell kapcsolni.

Közművek általános előírásai

44. § (1) A közüzemi közműhálózatok és létesítményei számára területet közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén kell biztosítani.

(2) A közműhálózat és létesítményei védőtávolságán, védősávján belül bármilyen tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával végezhető. A gázelosztó vezetékek kiváltása, létesítése a Miskolci Bányakapitányság engedélye alapján történhet.

(3) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek elhelyezéséről, a csapadékvíz elvezetéséről, a meglévő közművek egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

V. ÉRTÉKVÉDELEM

45. § (1) Az értékvédelem országos vagy helyi rendelet alapján kijelölt természeti vagy művi (épített) környezetet, vagy annak elemeit részesíti védelemben.

(2) A természeti védelem alatt álló területeket a külterületi szabályozási terv, az épített környezet védett területét és elemeit a belterületi szabályozási terv határolja le.

Természeti környezet védelme

46. § (1) Országos védelem

A község területén országos védettségű területek:
A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet község területére eső része
Helyrajzi szám szerinti felsorolásukat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(2) Helyi védelem
Helyi védelmet kell biztosítani
- külterületen
- a kápolna forrásnak

23.

Épített környezet és elemei védelme

47. § (1) Országos védettségű építészeti emlék (műemlék)

Rk. templom, Szabadság tér 1., hrsz.: 1.
(2) A műemlék területével szomszédos területek alkotják a műemléki környezetet a belterületi szabályozási terven lehatároltnak megfelelően (Hrsz.: 2, 92, 95, 157, 156/3, 181, 182).
(3) A műemlék épületen bármilyen építési munka csak a KÖH engedélyével végezhető, a műemléki környezet területén lévő épületeknél pedig a KÖH véleményét ki kell kérni.

48. § (1) Országos védettségű területként kell nyilvántartani, mint régészeti lelőhelyet a következő területeket:

- Várhegy (Ilonavár): bronzkor és középkor (1)
- Szuha patak völgye: középkori malomhelyek (2)
- Rk. templom (Szabadság tér 1.) környezete (3)
- Mogyorósalja: neolitikum, késő bronzkor (4)
- Templomföld: bronzkori és középkori kőeszközök, edénytöredékek (5)
- Ismeretlen lelőhely: lengyeli kulturális temető részlet (6)
(2) Az előző fejezetben felsorolt régészeti lelőhelyeket a külterületi szabályozási tervlap ábrázolja. A (3) lelőhelyet a külterületi szabályozási terv is feltünteti.
(3) A régészeti lelőhely területén építési engedély csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével adható ki és a területen földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés) is az ő engedélyével végezhetők.
(4) A régészeti lelőhelyeken kívül eső területen földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2.)

49. §

2

VI. KÖRNYEZETVÉDELEM

50. § (1) A talaj, a talajvíz, a község területén lévő patak és vízfolyás védelme érdekében a szennyvízcsatorna megépültével szennyvíz csak közcsatornába vezethető, kivételt képeznek azok a területek, ahol a HÉSZ a zárt szennyvíztároló építését megengedi.

(2) A gazdasági területeken keletkező technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni. Az előtisztítást a keletkezés helyén, a telken belül kell elvégezni.

(3) Élő vízfolyásba, árkokba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni tilos. Élővizekbe szennyezett csapadékvizet sem szabad bevezetni.

(4) Fokozott figyelmet kell fordítani a patakok menti ökológiai folyosóra, a természetes állapot megtartására. A patakmedrek rendszeres tisztítását biztosítani kell. A tározó tavak megvalósításához környezeti hatásvizsgálat készítése szükséges.

(5) A község közigazgatási területén keletkező kommunális hulladék elszállítását a kijelölt szeméttelepre biztosítani kell.

(6) Állattartási épület csak ott és úgy üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése és ártalmatlanítása megoldott.

(7) A sertésfarm területét fasorral, cserjével le kell határolni.

(8) A község igazgatási területén a lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés stb.) felszínmozgás kialakulásával járhatnak, ezen munkálatok fokozott figyelmet érdemelnek.

(9) A 0151/1 hrsz-ú területen a szeméttelepet meg kell szüntetni és a területét rekultiválni.

25.

(10) A 33/200. (III.17.) Kormány rendelet 2/1 számú melléklete szerint Ecseg község szennyeződés érzékenységi besorolása: „C”- kevésbé érzékeny. Ezen belül a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területe: „A” – fokozottan érzékeny besorolású.

51. § (1) Levegőtisztaság védelmi szempontból a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területére a 25/2001.(XII.7.) KÖM-EüM-FVB rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) együttes rendelet2. sz. mellékletében „A légszennyezettség ökológiai határértékei és a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek típusai” megadott légszennyezettségi határértékeinek kell érvényesülniük.

(2) A tájvédelmi körzet területén kívül a község egész területén a 120/2001.(VI.30.) Korm.rendelettel módosított 21/2001. (II.14.) Korm.rendelet előírásait kell figyelembe venni.

52. § A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és (vagy) rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj és (vagy) rezgés mértéke környezetében lévő területfelhasználási egységre a HÉSZ 12. §-ban és egyéb jogszabályban előírt határértéket nem haladja meg.

VII. TILALMAK ÉS KORLÁTOZÁSOK

53. § (1) A forgalmi utak védőtávolságán belül létesítmény csak az útügyi hatóság hozzájárulásával történhet.

(2) A község meglévő beépítésű területein, ahol a szabályozási terv nem jelöl változást, ott az épület a jelenlegi helyén kerülhet átépítésre.

(3) Ahol a szabályozási terv új építési helyet jelöl meg, ott az átépítéseket ennek megfelelően kell engedélyezni. Az itt lévő épületeken a fő teherhordó szerkezetek (födém, főfal) elbontásával nem járó állammegóvás, új önálló rendeltetési egységet nem eredményező átalakítás legfeljebb egy alkalommal 25 m2-el történő bővítés és felújítás engedélyezhető.

(4) A község déli részén tervezett lakóterület csak a Szuha patakon tervezett árvízi vésztározó megvalósulása után használható fel.

(5) A fejlesztésre kijelölt területekre felhasználásuk előtt talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges. Ajánlott a talajmechanikai fúrásokat a tervezett épület helyén elvégezni.

26.

(6) A fejlesztésre kijelölt területekre felhasználásuk előtt talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges. Ajánlott a talajmechanikai fúrásokat a tervezett épület helyén elvégezni.
(7) A község területére készülő talajmechanikai szakvéleményeket a Magyar Geológiai Szolgálat É-Magyarországi Területi Hivatal részére meg kell küldeni.
(8) A szabályozási tervlapon a magántulajdonú lakótelkek irányadó szabályozási vonallal jelölt megosztása a tulajdonos kérelmére és beleegyezésével történhet.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésének napjával az Ecseg Önkormányzati Képviselő-testület 1/1991.(IX.30.) számú rendelete, valamint az Ecseg Községi Közös Tanács 2/1985.(X.31.) számú – az összevont rendezési terv szabályozási előírásairól – rendelete hatályukat vesztik.

1 Módosította Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 26.) önkormányzati rendelete.
2 Hatályon Kívül helyezte Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017. (XII. 21) önkormányzati rendelete.