Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 3.) önkormányzati rendelete
Ecseg Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 18Ecseg Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (XII. 3.) önkormányzati rendelete
Ecseg Község helyi építési szabályzatáról
[1] A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontja felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, hogy rendeletben állapítsák meg a helyi építési szabályzatot.
[2] Ecseg Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott jogalkotási hatáskörében eljárva a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet 62. paragrafusában biztosított véleményező szervek véleményei alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya Ecseg község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) előírásait, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) kormányrendelet, valamint a településkép védelméről szóló 14/2019. (VIII. 16.) önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(3) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: szabályozási terv
b) 2. melléklet: az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paraméterei
c) 3. melléklet: Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények
d) 4. melléklet: az új beépítésre szánt területek nyilvántartása
2. Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1. melléklet szerinti szabályozási terv tartalmazza.
(2) A szabályozási terven a jeltobzódás elkerülése érdekében a
a) szabályozási tartalommal bíró ingatlan-nyilvántartási jeleket,
aa) a közigazgatási határ jelét,
ab) belterületi határ jelét, építési övezet, övezet határként kell kezelni.
b) a területi szabályozási elemeket
ba) közlekedési célú terület határát,
bb) zöldterület határát, egymáshoz viszonyítva övezet határként, egyéb területhez viszonyítva szabályozási vonalként kell kezelni.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) Átlagos telekmélység: a beépítéssel érintett ingatlan legkisebb és legnagyobb telekmélységének átlaga.
(2) Kismélységű telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 25 méter.
(3) Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az építési övezeti, övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel. d) Telekmélység: a telek homlokvonalától merőlegesen mért legtávolabbi telekpont.
(4) Természetvédelmi érdekű területek: „Natura 2000” természetmegőrzési terület, a „Natura 2000 madárvédelem”, „Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet”, ex lege természeti terület, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területek.
(5) Kialakult érték (K): konkrét szabályozási határértékkel meg nem határozott építési övezeti szabályozás.
(6) Kialakult állapotú épület: meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően jogszerűen épült épület.
Környezetvédelmi előírások
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A természetvédelmi szempontból védett területek, valamint a természetvédelmi érdekű területek térbeli rendjét a szabályozási terv rögzíti, mely területeket e rendelet, valamint jogszabályokban meghatározottak szerint lehet használni.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.
(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint védett területeket érintenek, és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek kapcsolata a továbbiakban is fennmaradjon.
(4) A szabályozási terven jelölt ökológiai hálózat ökológiai folyosó és magterület jelkulccsal lehatárolt térségi övezet területein az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el. Növénytelepítés során az inváziós és allergén növényfajok telepítése tilos, és kizárólag őshonos fajok ültethetők.
(5) A szabályozási terven jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatók.
5. A környezeti elemek általános védelme
5. § A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
6. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
6. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
(2) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.
(3) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.
(4) Tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.
(5) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.
(6) A telkeken belül rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága és a rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
(7) Az erózióveszélyes, 12% feletti lejtős területeken az erózió megakadályozása érdekében az állandó növényborítás fenntartására kell törekedni. A területeken ültetvények telepítése, művelése során eróziót akadályozó talajmegmunkálás, vetés- és ültetvényszerkezet alkalmazandó. A meglévő ültetvények erózióvédelméről gondoskodni kell.
(8) Az erózióveszélyes, 17 %-nál meredekebb lejtésű területeken az erdő művelési ág nem változtatható meg, kivéve, ha borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.
7. § (1) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell.
(2) A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni.
(3) Ásott kutakba, csapadékvíz-csatornákba, csapadékvíz-elvezető árkokba, továbbá élővíz-folyásba szennyvizet, vagy az állattartás hulladékait tartalmazó csurgalékvizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni.
(4) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
7. A levegő tisztaságának védelme
8. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet:
a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és különleges temető területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá
b) természetvédelmi oltalom alatt álló területet.
(3) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
8. Zaj- és rezgés elleni védelem
9. § Lakóterületekkel határos azon építési övezethatárokon, amelyek gazdasági terület építési övezeteinek határán helyezkednek el, a lakóterületi funkcióhoz tartozó zajvédelmi határértékeket kell biztosítani.
Telekalakítás
9. A telekalakításra vonatkozó előírások
10. § (1) A kialakítható legkisebb telek terület mértékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési övezeti és övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telek a) közműépítmények elhelyezése érdekében,
a) közterület céljára,
b) telekhatár rendezés céljából, amennyiben a rendezés célja a kialakult állapothoz való igazítás,
c) javasolt telekhatár vagy építési övezet/ övezethatár jelölés,
d) magánút esetében kialakítható.
(3) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken,
b) a visszamaradó telek beépítettsége meghaladja a telekre előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértékét.
(4) Az építési övezeti mutató szerinti telekterület méret betartása mellett a telekszélesség mérete 10%-al csökkenthető, de 12 métertől keskenyebb nem lehet.
(5) Az előírt legkisebb telekszélességnek az építési helyen mérten kell teljesülnie.
10. Közterület alakításra vonatkozó előírások
11. § (1) A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat, építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, - szükség esetén - közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló, közterület alakítási tervet készíttethet.
(2) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs elfogadott közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket a szabályozási terv által a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.
(3) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.
(4) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 70%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfát út melletti fasorként alkalmazni nem lehet. Útkereszteződésekben cserje telepítése a kilátást nem zavarhatja.
(5) Lakóterületen építési telek személygépkocsival való megközelítése és a telken belüli kapcsolat biztosítása érdekében a közterület burkolásának mértéke legfeljebb 5 méter széles lehet, a járda kialakításának kivételével.
11. Magánutak
12. § (1) 200 métert meghaladó hosszúságú magánutat végfordulóval, vagy kétirányú kikötéssel kell kialakítani.
(2) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.
(3) Magánutakat, a közutakra vonatkozó közutak tervezésére vonatkozó szabványok szerint kell megtervezni és kialakítani.
(4) Önkormányzati kezelésbe csak közútként megtervezett, engedélyezett és kialakított utak vehetők át.
12. Közművesítési követelmények
13. § (1) Általános előírások
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
c) A közművek hálózatai és létesítményei számára közterületen kell helyet biztosítani.
(2) Építési övezetek telkeinek közművesítését közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(3) Tűzcsapokra vonatkozó előírások:
a) A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.
(4) Új építés esetén kötelező az ingatlanon keletkező csapadékvíz, illetve a belvíz elvezetésének, kezelésének megoldása.
(5) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:
a) 400 kV szabadvezeték: külterületen 28 méter,
b) 132 kV szabadvezeték: külterületen 13 méter,
c) 20 kV szabadvezeték: külterületen 6-6 m; belterületen: 2,5-2,5 méter,
d) 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 méter,
e) transzformátor állomás: 5 m.
13. A közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírások
14. § (1) Az építési övezetek és övezetek a közműellátás mértékét és módját a 2. melléklet határozza meg.
(2) Új beépítésre szánt terület kizárólag abban az esetben alakítható ki, ha egyidejűleg a területen a csatornahálózat is kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatorna-hálózatba vezetése biztosítható.
(3) Teljes közművesítés előírása esetén a gáz energia egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.
(4) Teljes közművesítés előírása esetén a közterületi csapadékvíz elvezetés a keletkező csapadékvíz ártalommentes kezelésének alkalmazásával kiváltható.
Építéssel összefüggő általános szabályok
14. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások
15. § (1) Közterület felőli kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon, vagy közlekedésbiztonsági szempontból a telek belseje felé visszahúzva építhető.
(2) A kerítés szabályozási vonaltól történő visszahúzásának a mértéke
a) gazdasági építési övezetben legfeljebb 20 méter
b) lakó építési övezetben legfeljebb 5 méter
c) egyéb beépítésre szánt területen legfeljebb 10 méter lehet.
(3) A telek oldal és hátsó telekhatárain kerítés létesíthető. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(4) Lakó és vegyes területen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja a közterület irányából mérten legfeljebb 2 méter lehet.
(5) Oldalsó vagy hátsó telekhatáron, illetve attól mérten 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.
(6) Közterületi és telken belül kerítést a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével szükséges kialakítani.
(7) A természetvédelmi érdekű területen kerítést létesíteni, a területet elzárni kizárólag a természetvédelmi szerv hozzájárulásával lehet.
(8) Ökológiai folyosó területén kerítés csak az élőhelyi kapcsolatok biztosítása mellett létesíthető, az élőhelyi kapcsolatok elzárása tilos.
15. Az építési övezetek, övezetek zöldfelületeinek alakítása
16. § A telek felületének gyepráccsal, zöldráccsal történő kialakítása a telek zöldfelületébe nem számítandó bele.
16. Ingóságok elhelyezésére vonatkozó szabályok
17. § (1) Mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor, fedett, áthelyezhető, késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, ellátott moduláris építmény, kizárólag – a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével – ingatlanként legfeljebb 2 db helyezhető el.
(2) Konténerház, lakókocsi – építkezésen felvonulási épületként, vagy ideiglenes jelleggel, rendezvény idejére történő elhelyezés kivételével – Ecseg településképi szempontból meghatározó területén nem helyezhető el.
17. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
18. § Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha az ingatanon belül a személygépkocsi tárolás építési helyen belül, az övezeti előírások betartásával, épületben megvalósítható.
18. Telek, építési telek beépítésének általános előírásai
19. § (1) Építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, karbantartását,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,
d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,
e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,
f) építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,
g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához, az adott tájra jellemző tájkarakter megőrzéséhez,
h) a meglévő zöldfelület, különösen a fás szárú növények megóvásával és a legkisebb igénybevételével járjon,
i) építmény elhelyezése ne sértsen védett és védőterületet.
(2) Az övezetek, építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(3) Az építési helyen kívül elhelyezhető létesítmények:
a) Elő- és oldalkertben kizárólag közmű-becsatlakozási műtárgy, közművezeték - és amennyiben a kerítéssel egységet alkot hulladéktartály-tároló – létesíthető.
b) Hátsókertben – mosókonyha, nyárikonyha, és állattartó épület kivételével – a TÉKA 47. §
(4) bekezdésben felsorolt melléképítmények elhelyezhetők.
19. Terepszint alatti építmények elhelyezésének helyi előírásai
20. § Terepszint alatti építmény:
a) építési helyen belül elhelyezhető
b) elő és oldalkertben nem helyezhető el
c) hátsókertben a hátsó és oldalsó telekhatártól mért legalább 2 m távolságra építhető.
20. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
21. § (1) Előkertek legkisebb mélységének mérete:
a) beépítésre szánt területen a szabályozási terv eltérő jelölése hiányában az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor 5,0 méternek kell tekinteni.
c) az újonnan kialakuló, beépítésre szánt területen a rendelet eltérő rendelkezése vagy a szabályozási terv eltérő jelölése hiányában 5 méter.
d) Gazdasági és különleges terület építési övezeteiben – kizárólag portaépület számára – az előkert mérete 0 méter.
(2) Az oldalkert legkisebb szélessége eltérő előírás hiányában:
a) szabadon álló, vagy ikres beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az előírt párkánymagasság megengedett legnagyobb mértékének fele, illetve, ha az adott oldalkert felé néző tényleges párkánymagasság ennél nagyobb, akkor a tényleges párkánymagasság fele, de legalább 4,00 m
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb párkánymagassági érték, de ba) az előkerti építési határvonalon mért legfeljebb 12 méter széles telkek esetében az oldalkert méret 3,0 m-ig csökkenthető;
ba) az előkerti építési határvonalon mért legfeljebb 16 méter széles telkek esetében az oldalkert méret 4,0 m-ig csökkenthető;
bb) az előkerti építési határvonalon mért legalább 25 méter széles telkek esetében az oldalkert méret legalább 6,0 m.
(3) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete – kismélységű telek kivételével – nem lehet kevesebb
a) sem az építési övezetre meghatározott párkánymagasság megengedett legnagyobb mértékénél,
b) sem az épület hátsókertre néző tényleges párkánymagassági mértékénél,
c) sem pedig 6,0 m-nél.
d) 25 m telekmélységig, kialakult állapot esetén, a hátsókert értéke 0 m is lehet.
(4) A 60 méter telekmélységet meghaladó telkek utcai telekhatártól mért 50 méteren túli része hátsó kertnek tekintendő.
(5) Hátsókertben az
a) 50 méter telekmélységet el nem érő telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a szomszédi jogok korlátozása nélkül, a tűzvédelmi szabályok betartása mellett helyezhető el.
b) 50 méter telekmélységet meghaladó telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a hátsó telekhatártól legalább 1,5 méter távolságra helyezhetők el.
21. Az általános előírásoktól eltérő mélységű és elhelyezésű telkek beépítésének sajátos szabályai
22. § (1) A kismélységű telkek beépítése:
a) Ha a telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig tűzfallal ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, a párkánymagasság felét de legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
b) Ha a telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az előírt oldalkert jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
c) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, a párkánymagasság felét de legalább 3,0 m távolságot kell tartani.
(2) Kétutcás telek beépítése:
a) Két utcára néző telken mindkét utca felől építhető főrendeltetésű épület is.
b) Állattartó melléképítmény mindkét utca felől 20,0 m távolságnál közelebb nem helyezhető el.
22. Egyéb építési előírások
23. § Az építési övezetekben, övezetekben előírt párkánymagasság értékét a lejtő oldali párkánymagasság az alábbiak szerint lépheti túl:
a) 10-20% közötti tereplejtés esetén 1 méterrel,
b) 20% tereplejtés felett 2 méterrel.
c) az a) és b) pontok szerinti eltérő szabályok a tájképi és épített környezeti illeszkedési követelmények együttes érvényesülése esetén alkalmazhatók
23. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
24. § (1) Állattartó építmény kertvárosias építési övezetben csak 2000 m2 telekterület megléte esetében bruttó 40 m2 alapterületi mérettel és 2,5 méter párkánymagassággal helyezhető el.
(2) Az állattartó építmény műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy
a) az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő;
b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.
(3) Állattartó épület csak oly módon helyezhető el, hogy az állattartási tevékenységből eredő szagemisszió hatásterülete ne érje el azokat a területeket amelynek lakó az elsődleges rendeltetése.
(4) Haszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága
a) lakóépülettől 10 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 25 méter,
e) felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter,
(5) Lakóterületen állattartó építmény csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.
Beépítésre szánt területek
24. Beépítésre szánt területek általános előírásai
25. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei általános használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) lakóterület, ezen belül
aa) kertvárosias lakóterület (Lke)
ab) falusias lakóterület (Lf)
b) vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt)
c) gazdasági terület, ezen belül
ca) kereskedelmi-szolgáltató terület (Gksz)
cb) egyéb ipari gazdasági terület (Ge)
d) üdülőterület, ezen belül
da) üdülőházas terület (Üü)
db) hétvégi házas terület (Üh)
e) különleges terület K, ezen belül
ea) sportolási célú terület (Ksp)
eb) temető terület (Kt)
ec) mezőgazdasági üzemi (Kmg)
ed) pincesor (Kpi)
ee) szennyvíztisztító telep (Kszt)
(2) Beépítésre szánt területen új épület elhelyezésének feltétele az építéssel érintett ingatlan övezeti előírásoknak megfelelő közművesítettsége, vagy közműellátási feltételeinek biztosítása.
(3) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával, és a szomszédos telek vagy telkek beépíthetőségének korlátozása nélkül.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 16,0 métert, az épület szabadon állóan is elhelyezhető.
25. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai
26. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A lakó főrendeltetéstől eltérő célra szolgáló épületek önálló épületben is elhelyezhetők.
(3) A kertvárosias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.
(4) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó főrendeltetésen kívül –:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális
e) szállás jellegű és
f) sport egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(5) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:
a) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét,
d) parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
e) parkolóház,
f) a lakóépületek rendeltetésszerű használatát zavaró gazdasági célú tevékenység céljára szolgáló építmény, és h) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
26. Falusias lakóterületek általános előírásai
27. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó főrendeltetésen kívül – önállóan vagy vegyesen:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági célú,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
c) vendéglátó,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) szállás jellegű
g) kulturális, közösségi szórakoztató és
h) sport egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(3) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét,
d) parkolóház, és
e) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
(4) Az építési övezetben a 12%-nál nagyobb lejtésű telkek beépítése esetén az épület lejtő felőli homlokzatának vonalában a földszinti szint magassága és meglévő természetes terepszint átlagos magassága között legfeljebb 1,5 méter magasság különbség lehet. Az épület völgy és hegy felőli homlokzatának magassága legfeljebb 1,0 méterrel térhet el.
27. Településközponti vegyes területek általános előírásai
28. § (1) A településközponti vegyes terület – a településközponti vagy települési alközponti funkciókkal összhangban, azok ellátása érdekében – a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A vegyes funkciók önálló épületben vagy lakóépületben, lakófunkcióval vegyesen is elhelyezhetőek.
(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető épület önállóan vagy vegyesen:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató,
f) szállás jellegű,
g) sport és
h) nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés rendeltetést tartalmazhat.
(3) A településközponti vegyes területen nem helyezhető el:
a) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
b) önálló üzemanyagtöltő állomás,
c) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét,
d) parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, és
e) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
(4) A településközponti vegyes területeken az új és meglévő energiaközmű vezetékeket föld alatt kell elhelyezni.
(5) A településközponti vegyes területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
b) Az előkert területének legalább 5 %-át teljes értékű zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
28. Gazdasági területek általános előírásai
29. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
a) kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz),
b) egyéb ipari terület (Ge).
(3) A belterületi gazdasági területeken az új energiaközmű vezetékeket föld alatt kell elhelyezni.
(4) Gazdasági területeken a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.
(5) Gazdasági területeken a kijelölt beültetési kötelezettséggel érintett területeken min. 80%-ban háromszintű növényzet telepítendő. A fennmaradó 20%-os területen burkolt út elhelyezhető. A telkeken az egyes nem gazdasági terület felé eső telekhatárok mentén legalább két sorban egységes fasor telepítendő. A gazdasági területeken a létesítmények használatbavételi engedély kiadásáig a kijelölt beültetési kötelezettséggel érintett területeken az előírt növénytelepítést meg kell valósítani.
(6) A gazdasági területeken az elhelyezett létesítmények üzemeltetéséhez szükséges gépkocsi tárolót, parkolóhelyet telken belül kell biztosítani. A parkolók fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 fa ültetendő.
(7) Gazdasági terülten nyeles telek nem alakítható ki.
30. § (1) Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben folytathatók. Lakóterületeket diffúz légszennyezés nem érhet.
(2) Feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható.
(3) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
29. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek előírásai
31. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület önállóan vagy vegyesen:
a) a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató, raktár,
b) iroda,
c) a területen dolgozók ellátását szolgáló egészségügyi,
d) nem üzemi technológiájú kutatás-fejlesztés, és
e) megújuló energiaforrás műtárgyai rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül - lakóövezetre vonatkozó környezetterhelési határétékek teljesülése esetén - a tulajdonos, a használó és a személyzet számára legfeljebb egy szolgálati lakás– a beépíthető terület 5%-áig – kialakítható.
(4) Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé, mérlegház épület maximálisan 30m2 alapterülettel elhelyezhető.
(5) Az építési övezetben az előkert mélysége 5 méter, azonban a telek homlokvonalától mért 10,0 méter mélységű sávban csak az alábbi építmények helyezhetők el:
a) az ingatlan őrzésére, védelmére szolgáló épület, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig,
b) kerékpár és segédmotoros kerékpár tárolására alkalmas épület, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig.
(6) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb párkánymagasság értékén túl a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények és a technológiát övező, burkoló épületrészek legmagasabb pontja maximum 10 méter lehet.
30. Egyéb ipari gazdasági területek előírásai
32. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület olyan, környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági rendeltetésű ipari, energiaszolgáltatási, megújuló energiaforrás műtárgyai, valamint településüzemeltetési építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az
(3) bekezdésben foglaltakon túl
a) iroda,
b) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás,
c) kereskedelmi, szolgáltató, és
d) kutatás-fejlesztés egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(4) Az egyéb ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki.
31. Üdülőterületek általános előírásai
33. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülési, pihenési célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Üdülőterület lehet:
a) üdülőházas üdülőterület (Üü),
b) hétvégi házas üdülőterület (Üh).
34. § (1) Az Üü jelű üdülőházas üdülőterületen olyan, jellemzően kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület és apartmanház helyezhető el, amely változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Üdülőházas üdülőterületen kemping is elhelyezhető.
(2) Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető épület az
(3) bekezdésben foglaltakon túl
a) az üdülőházas üdülőterület kiszolgálását biztosító iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) vendéglátó,
d) hitéleti, és
e) sport egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(4) Az üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el:
a) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
b) üzemanyagtöltő állomás,
c) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét,
d) parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
e) parkolóház,
f) az (1) és (2) bekezdés szerinti rendeltetéseket zavaró gazdasági célú tevékenység végzésére szolgáló épület, és g) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
35. § (1) Az Üh jelű hétvégi házas üdülőterületen építési telkenként egy üdülőépület helyezhető el, amely legfeljebb két üdülőegységet foglal magában. A hétvégi házas üdülőterület állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(2) A hétvégi házas üdülőterületen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon túl
a) sport,
b) turisztikai,
c) vendéglátó,
d) kereskedelmi egyéb rendeltetést tartalmazhat.
(3) A hétvégi házas üdülőterületen nem helyezhető el:
a) közösségi szórakoztató és lakó rendeltetés,
b) nagykereskedelmi üzlet és raktár,
c) üzemanyagtöltő állomás,
d) hulladék kezelésére és elhelyezésére szolgáló építmény, ide nem értve a gyűjtőhely építményét,
e) parkolóterület és gépjárműtároló a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
f) parkolóház,
g) az (1) és (2) bekezdés szerinti rendeltetéseket zavaró gazdasági célú tevékenység végzésére szolgáló épület, és h) építményen kívüli építőanyag-kereskedelem.
32. Különleges sportolási célú területek általános előírásai
36. § (1) A különleges sportolási célú terület (Ksp) az elsődlegesen sport célú, időszakosan, vagy egy időben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére alkalmas.
(2) A különleges sportolási célú területen a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
33. Különleges temető terület
37. § (1) A különleges temető terület (Kt) települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.
34. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
38. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület (Kmg) mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A Kmg területen elhelyezhetők:
a) mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények,
b) a nagy létszámú állattartásra is alkalmas állattartó épületek,
c) raktárak és tároló építmények,
d) terményfeldolgozó,
e) gépjavító- és tároló műhelyépületek,
f) egyéb, mezőgazdasági tevékenységet szolgáló gazdasági épület,
g) lakóépület,
h) lovas-turizmust szolgáló építménynek.
35. Különleges pincesor terület
39. § A különleges pincesor területen (Kpi) elsődlegesen borospince, a szőlőfeldolgozáshoz, borászathoz és a borturizmushoz kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátó és lakó funkciók helyezhetőek el.
36. Különleges szennyvíztisztító telep területe
40. § A különleges szennyvíztisztító telep területen (Kszt) a szennyvíztisztításhoz szükséges építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.
Beépítésre nem szánt területek
37. Beépítésre nem szánt területek általános előírásai
41. § A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi terület–felhasználási egységekre osztottak:
a) Közlekedési terület:
aa) közúti (Köu-1, Köu-2, Köu-3, Köu-4, Köu-5)
ab) egyéb (Köm)
b) Közműelhelyezési terület (Közm)
c) Zöldterület: közpark (Zkp)
d) Erdőterület:
da) védelmi (Ev)
db) rekreációs (Er)
dc) gazdasági (Eg)
e) Mezőgazdasági terület:
ea) általános (Má, Má-t)
eb) kertes (Mk)
ec) tájgazdálkodási (Mt, Mt-v)
f) Vízgazdálkodási terület (V)
g) Különleges beépítésre nem szánt terület:
ga) régészeti park (Kb-rg)
gb) temető kegyeleti park (Kb-t)
gc) turisztikai terület (Kb-tur-1, Kb-tur-2)
38. Közúti közlekedési területek általános előírásai
42. § (1) A közúti közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), a köztér, mindezek csomópontja, a csapadékvíz-elvezetési rendszer, az áteresz, a környezetvédelmi építmények, valamint a közúti közlekedés, a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) Közúti közlekedési területen belül e rendelet az alábbiakat különbözteti meg: Köu-1- országos főút, mellékút, települési főút, Köu-2- helyi gyűjtőút, Köu-3- kiszolgáló út, Köu-4- gyalogút, sétány, Köu-5- kiemelt (szerkezet alakító) külterületi út.
(3) A közutak, közterületek szélességét a szabályozási terv jelöli.
(4) A (2) bekezdés szerinti övezetek területén elhelyezhető építmények:
a) a közlekedést kiszolgáló
b) a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
d) raktár rendeltetést tartalmazhat.
(5) A közúti közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közműveket, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak és csomópontok beláthatóságát ne zavarják.
(6) A közterületek burkolatlan felületeit, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
(7) A gyalogos közlekedés számára az utak szabályozási szélességén belül biztosítani kell a biztonságos közlekedés feltételeit.
(8) Az illetékes közútkezelő hozzájárulása szükséges,
a) A közlekedési területen belül bármilyen létesítmény elhelyezése csak a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
b) külterületen az utak védőtávolságán belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított 10 méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint
c) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.
39. Egyéb közlekedési területek általános előírásai
43. § Az egyéb közlekedési területe rendelet szerint a közforgalom elől el nem zárt magánút elhelyezésére szolgál.
44. § (1) A közforgalom elől el nem zárt magánút (Köm) csak kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be, és közúthoz vagy másik magánúthoz kell csatlakoznia. Magánút a közlekedési területen kívül, más területhasználatú építési övezet, övezet területén is kialakítható.
(2) A közforgalom elől el nem zárt magánút számára biztosítandó terület legkisebb szélessége
a) kiszolgáló út hálózati szerep esetén legalább 8 méter,
b) kerékpárút és gyalogút hálózati szerep esetén legalább 3 méter.
(3) Közforgalom elől el nem zárt magánúton épület nem helyezhető el.
40. A közmű elhelyezési területek általános előírásai
45. § A közműelhelyezési terület (Közm) a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál. A területen csak a közműellátás céljára szolgáló épület helyezhető el, azzal, hogy a jogszabályok közműelhelyezési követelményeit és a védőterületekre, védősávokra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
41. Zöldterületek előírásai
46. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület amely a település zöldinfrastruktúrával való ellátottságát, klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, valamint a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A zöldterületeket a szabályozási terv Zkp jelű közpark övezetbe sorolja.
(3) A zöldterületen elhelyezhető:
a) a pihenést és a testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges,
c) vendéglátó,
d) kulturális,
e) közösségi szórakoztató építmény.
42. Erdőterületek előírásai
47. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgáló területek összessége.
(2) Az erdőterületeket a szabályozási terv
a) Ev - védelmi erdőterület,
b) Eg - gazdasági erdőterület övezetekbe sorolja.
(3) Az erdőterülethez tartozó, de még nem beerdősült területeken a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
(4) A vadgazdálkodási célú magasles építmények legmagasabb pontja legfeljebb 6 m lehet.
(5) Az Ev jelű övezetben kilátó elhelyezhető. A kilátó legmagasabb pontja legfeljebb 15 méter lehet.
(6) Gazdasági erdő területén a terület rendeltetésének megfelelő épület létesíthető.
43. Mezőgazdasági területek előírásai
48. § (1) A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területeket a szabályozási terv
a) általános, ezen belül:
aa) általános (Má)
ab) általános – tanya (Má-t)
b) kertes (Mk)
c) tájgazdálkodási, ezen belül:
ca) tájgazdálkodási (Mt)
cb) vízgazdálkodási célú tájgazdálkodási ((Mt-v) övezetekbe sorolja.
49. § (1) Az általános mezőgazdasági terület (Má) alapvetően az árutermelő célt szolgáló telkekből áll, amely jellemzően szántó, valamint kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágban vegyesen szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.
(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.
50. § (1) Az általános mezőgazdasági tanya területen (Má-t) növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, ezekkel összefüggő terménytárolással, termény- vagy termékfeldolgozással kapcsolatos, valamint gazdasági, lakó és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(2) Az Má-t területen legfeljebb kettő lakórendeltetést tartalmazó épület, épületrész helyezhető el oly módon, hogy
a) a lakórendeltetést tartalmazó épület vagy épületrész bruttó alapterülete nem haladhatja meg a tanyán lévő gazdasági épület vagy épületrész, épületcsoport bruttó alapterületét és
b) a lakórendeltetést tartalmazó épület megvalósítását – kivéve, ha a tanyának minősülés előtt is volt már a földrészleten gazdasági épület – a gazdasági épület, épületcsoport létesítésével egyidejűleg meg kell kezdeni.
51. § (1) Az Mt jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó és magterület övezetei, ex lege védett természeti terület, valamint Natura 2000 által érintett mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az Mt-v jelű vízgazdálkodási célú tájgazdálkodási terület övezete olyan mezőgazdasági hasznosítású övezet, amely szükség esetén vízgazdálkodási szerepet is betölt. A területen:
a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények, és
c) természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(3) Az Mt és Mt-v övezetben épület nem helyezhető el.
(4) Az övezetben távközlési és energetikai magasépítmények, potenciálisan környezetszennyező létesítmények elhelyezése nem megengedett.
(5) Az övezetben tilos a rétek, legelők, gyepek művelési ágának megváltoztatása.
44. Birtokközpont kialakításának feltételei
52. § A birtokközpont telkén a beépítettség az 10 %-ot nem haladhatja meg.
45. Vízgazdasági területek előírásai (V)
53. § (1) A vízgazdálkodási területen
a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények, és
c) természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
(2) A vízgazdálkodási övezet
a) területén épületet elhelyezni csak a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet,
b) területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
46. Különleges beépítésre nem szánt területek előírásai
54. § (1) A Kb-rg jelű különleges beépítésre nem szánt régészeti park terület az Ilona-vár kiemelten védett régészeti lelőhely és földvár bemutatására szolgáló terület.
(2) A övezetben elhelyezhető: a régészeti leletek és földvár bemutatásához, megőrzéséhez, ismeretterjesztéshez, tematikus oktatáshoz és a helyszín fenntartásához, védelméhez kapcsolódó építmény.
55. § (1) A Kb-t jelű különleges beépítésre nem szánt temető, kegyeleti park a régi temető területe. Új temetkezés a területen nem lehetséges, a meglévő sírhelyek, síremlékek megőrzése biztosítandó.
(2) Az övezet a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek, a működéséhez és a terület fenntartásához, védelméhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
56. § (1) A Kb-tur-1 és Kb-tur-2 jelű különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-tur-1 és Kb-tur-2 övezetben elhelyezhető épület:
a) turisztikai, rekreációs;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) sport, horgászsport;
e) vendéglátó; rendeltetést tartalmazhat.
(3) Kb-tur-2 övezetben az országos ökológiai hálózat magterületével érintett zónákban kizárólag az ökoturizmussal, természetvédelemmel és természet-megfigyeléssel kapcsolatos épületek, építmények helyezhetők el. Épület, építmény elhelyezése csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával történő előzetes egyeztetés után, annak jóváhagyása esetén lehetséges.
(4) Kb-tur-1 övezetben legfeljebb 50 m² bruttó alapterületű épületek helyezhetők el.
(5) Kb-tur-1 övezetben a telek be nem építhető részével érintett területen épületet elhelyezni nem lehet.
47. Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények előírásai
57. § Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 4. melléklet tartalmazza.
58. § (1) Hatályát veszíti a helyi építési szabályzatról szóló 1/2005. (I. 19.) önkormányzati rendelet.