1. § (1) Patak Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban HÉSZ) jelen rendelet állapítja meg.

(2) Jelen rendelet hatálya alatt álló területen területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, műtárgyat és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre engedélyt adni - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,

2. § Helyi Építési Szabályzatot megváltoztani csak a településrendezési tervek egyidejű módosításával szabad.

3. § (1) E rendelet a község közigazgatási területén építési szempontból:

(2) A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a Szabályozási Terv határozza meg.

(3) A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról igénybevételéről – a tényleges igények függvényében az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével – és egyéb terület előkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4) A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt

(5) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervlapnak és a jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(6) A tervlapon feltüntetett belterületi határokat a Patak Polgármesteri Hivatalnak a Megyei Földhivatallal való belterületi határokat, annak jóváhagyásáig irányadónak kell tekinteni.

4. § A beépítésre nem szánt területek alapvetően a mezőgazdasági művelés, az erdőgazdálkodás, a közlekedés és a közművek, a zöldterületek, valamint a védelem céljára felhasználható területek.

5. § (1) E rendelet a Szabályozási Terv szerint a beépítésre szánt területeket az építési használatuk szerint területfelhasználási egységekre, azokat további építési övezetekre tagolja.

(2) A beépítésre szánt terület általános és sajátos építési használatuk szerint:

6. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,00 m-es épületmagasságú (tetőtérbeépítés megengedett a megadott épületmagasság betartása mellett), egylakásos lakóépületek, mező-és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) pontja szerinti létesítmények helyezhetők el.

(3) A területet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (OTÉK 8. § (2) bekezdés szerint, illetve vízellátás tekintetében az OTÉK 46. §(1) bekezdése szerint.)

(4) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) bekezdésekben előírtak szerint kell elvezetni.

(5) A területen a közművek (elektromos, hírközlési, távközlési) felszín felett, légvezetéken is vezethetők.

(6) Építmények közötti legkisebb védőtávolságot az OTÉK 36. § szerint kell értelmezni. Az OTÉK 36. § (2) bekezdés b) és c) pontok előírásai csak foghíjbeépítés, illetve átépítés esetén alkalmazható.

(7) Az épületeket magastetővel kell megépíteni. A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy legalább 4-5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.

7. § (1) Az övezet telkein az épületek szabadonállóan vagy oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3) Az építési övezet telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

8. § (1) Közösségi célú funkció – kereskedelmei, szolgáltató stb. – megvalósulása esetén a HÉSZ 6. § és

9. § (1) A településközponti vegyes terület határait a Szabályozási Terv jelöli ki.

(2) A településközponti vegyes területen az OTÉK 16. § szerinti létesítmények helyezhetők el.

(3) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. Közműpótló berendezés alkalmazása tilos!

(4) Az elektromos, távközlési és hírközlési vezetékek felszín felett, légvezetéken is vezethetők.

(5) Az építési telekre jutó csapadékvizet az OTÉK 47. § (9) és (10) pontjai szerint kell elvezetni.

10. § (1) Az övezet telkein az épületek szabadonállóan vagy oldalhatáron állóan helyezhetők el.

(2) Az épületek elhelyezésére építési telket kell kialakítani.

(3) AZ övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit az alábbi táblázat alapján kell meghatározni:

11. § (1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2)¹ Patak község esetében az alábbi hrsz-ú ingatlan minősül ipari-gazdasági területnek (Gip): hrsz: 0110/1; 0110/2; 0110/3; hrsz: 0114/2 és 0114/3, hrsz: 0115, hrsz: 029/5 és hrsz: 799, valamint ezen helyrajzi számú ingatlanok telekrendezésből adódó változás utáni helyrajzi számai. Tartalék ipari területnek pedig az alábbi hrsz-ú ingatlanok: Hrsz: 134; 136; 137; 138/1; 138/2; 139/1;139/2; 140

(3) Az ipari terület felhasználására építési telket kell kialakítani. A kialakítandó telek méretét és beépítésének feltételeit az alábbi táblázat adatai alapján kell meghatározni:

12. § (1) A különleges terület sajátos beépítettségű terület.

(2) A Szabályozási Terv különleges területnek minősíti:

13. § (1) A temető kegyeleti hely, rendeltetése temetkezés. A temető, temetkezési hely, kegyeleti emlékhely fogalmát az 1999. évi XLIII. törvény 3. § (a), (c) és (d) pontjai szerint kell értelmezni.

(2) A temető területén minden építés tekintetében az 1999. évi XLIII. törvény 8. § (1), 37. § (1) és (2) pontja alapján kell eljárni. A temető területét a Szabályozási Terv jelöli.

(3) A temető területén csak olyan építmények helyezhetők el, amelyeknek funkciója összefügg a rendeltetésével. (ravatalozó, kripta, WC-mosdó) szerszámkamra, hulladékgyűjtő stb.)

(4) Az építmények magastetővel kerüljenek kialakításra (mellőzni kell a hullámlemez, műanyag lambéria, profilüveg használatát) A kerítés és a bejárati kapu fából, vagy drótfonatból készüljön.

(5) Sírbolt (kripta) párkánymérete ne haladja meg a 2,5 m-t, alapterülete a 2x2 métert, anyagválasztéka feleljen meg az előzőpontban leírtaknak. Síremlék magassága ne haladja meg a 200 cm-t. Állékonyságáról az építtetőnek kell gondoskodni.

(6) A temető szélétől mért 50 m-en belül ásott kút létesítése és használata tilos.

(7) A temetőnél megengedett legnagyobb beépítettség 5 %, a legkisebb zöldfelület 40 % lehet.

15. § (1) Területét a Szabályozási Terv jelöli, hrsz: 089/1

(2) A területét más célra igény bevenni nem szabad.

(3) 1 km-es védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.

(4) Az érintett ingatlanrészt fás-bokros ültetvénnyel körül kell keríteni.

(5) A dögkutat az önkormányzat 2005. XII. 31-ig felszámolja.

16. § (1) A község közigazgatási területén meglevő homokbányák helyét a szabályozási tervek jelölik. (hrsz: 453; 044/6 és 0115.)

(2) Az illetékes bányahatóság engedélye nélkül, alkalomszerűen történő működésüket az Önkormányzat két éven belül megszünteti.

(3) A megszüntetést megelőzően rekultivációs terv készítendő. Ennek fontos szempontja legyen, hogy az itt megtelepedett gyurgyalag költőhelyei megmaradjanak.

17. § (1) A beépítésre nem szánt területek közé az alábbi területfelhasználási egységek tartoznak:

18. § (1) A közlekedési és közmű területek fogalmi meghatározását az OTÉK 26. § (1) bekezdése szerint kell értelmezni.

(2) A területeken az OTÉK 26. § (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A Szabályozási Terveken és közlekedési terveken jelölt szabályozási szélességeket a „mintakeresztszelvények” szerint kell értelmezni.

19. § (1) Ide tartoznak:

20. § (1) Gyűjtőútnak minősül az Ifjúság út.

(2) Szabályozási szélessége minimum 16,0 méter.

21. § (1) A község egyéb útja lakóútnak minősül.

(2) Szabályozási szélesség 12,0 – 18,0 m között változó.

(3) Az alábbi utakat – a helyszíni adottságokhoz és igen csekély forgalomra tekintettel – jelenlegi szélességében lehet megtartani:

22. § (1) Gyalogútnak minősül a hrsz: 124 számú, valamint az Attila utcának a hrsz: 145, 146 és 110 sz.

23. § (1) Közterületi parkoló céljára három helyet jelöl a terv:

24. § (1) Külterületi utak közül gyűjtőútnak minősül:

25. § (1) A vasút községet érintő területét a Szabályozási Terv jelöli. (hrsz.:047)

26. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület. (közkert, közpark)

(2) A községi közös használatú zöldterületeket a Szabályozási Terv feltünteti és Z jellel jelöli.

(3) Területén az OTÉK 27. § (4) pontja szerinti létesítmények helyezhető el 2 %-os beépítési maximummal. Megközelíthetőségét mozgássérültek és babakocsik részére is biztosítani szükséges.

(4) Az itt elhelyezett épületek földszintesek, magastetősek és pavilon rendszerűek, anyaguk – szerkezetük pedig hagyományos legyen.

(5) A zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.

(6) A község zöldterületi rendszerét kiegészítik:

27. § (1) Patak területén lévő erdőterületek döntően gazdasági célú (Eg) erdőnek, (haszonerdőnek) minősülnek. Elsődleges célja – külön törvényben meghatározva – erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2) Területén a gazdálkodással összefüggő létesítmények helyezhetők el. (raktár, erdészház, vadetető stb.) A beépítés maximuma nem haladhatja meg a 0,5 %-ot. Az épületek földszintesek és magastetővel készüljenek.

(3) Vadászház legalább 3000 hektárt meghaladó, összefüggő vadászterületen építhető. Létesítésében a területileg illetékes erdészeti hatóság engedélye szükséges.

(4) Erdőterület rendeltetés szerinti funkciójának megváltoztatása, az erdő faállományának kitermelése, valamint új erdő telepítése ugyancsak az erdészeti hatóság hozzájárulásával történhet.

(5) olyan erdőterületen, amely természetvédelmi illetve természeti területre esik, minden tevékenységváltoztatás (fakitermelés, építés stb.) esetén be kell szerezni az illetéke tájvédelmi hatóság (Bükki Nemzeti Park) jóváhagyását.

(6) Véderdőnek minősülnek az alábbi, jelenlegi erdőfelületek: Hrsz: 033/3; 091/3; 016/4; 0103. Túlmenően véderdőt kell létesíteni a hrsz: 038 sz. ingatlan DK-i oldala mentén, a hrsz:031/1 sz. ingatlanon mintegy 30 m szélességben.

(7) A véderdőben építményt elhelyezni nem szabad. A meglevő épületek esetében bővítés, átalakítás engedélyezhető.

28. § (1) A mezőgazdasági területek fogalmát az OTÉK 29. § (1) pontja szerint kell értelmezni.

(2) A területen építményt elhelyezni az OTÉK 29. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 36/2002.(III.7.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(3) Birtokközpont illetve majorság kialakítását a 36/2002.(III.7) Korm. rendelet előírásai szerint lehet.

(4) Birtokközpontban szolgálati lakás is építhető. Ennek mértéke azonban nem haladhatja meg a teljes beépítettség 10 %-át.

(5) Nagyüzemi állattartó telep és lakóterület közötti minimális védőtávolság 1000 m, mely hatástanulmány alapján 500 m-re csökkenthető. Döghússal táplált állatok tartási épülete és a lakóterület között ugyancsak 1000 m-es védőtávolságot kell biztosítani.

(6) Mezőgazdasági területen történő lakás létesítésének további feltétele a közterületről való megközelíthetőség, valamint a keletkező háztartási szemét és szennyvizek kezelésének szabályos megléte.

(7) Mezőgazdasági területet művelés alól kivonni csak az illetékes földhivatal engedélye és feltételei szerint lehet.

(8) Természeti területnek minősített mezőgazdasági területen művelési ágat váltani, valamint azon építményt emelni csak a Bükki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága jóváhagyásával szabad.

(9) A hrsz:034; 035; 038 és 041/1 sz. területeken lévő nagyüzemi állattartó telepet (birtokközpontot) jelen HÉSZ adottságként kezeli. Bővítése – átalakítása esetén a 36/2002.(III.7.) Korm. rendelet előírásai szerint, a tartható állatok számát illetően pedig a helyi állattartási rendelet előírásait kell biztosítani.

29. § (1) Patak községben ide tartoznak:

30. § Az építményeket úgy szabad elhelyezni, hogy az feleljen meg a településrendezési-, táj-, és természetvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, tű-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a talaj, a terep, a talajvíz fizikai, kémiai és hidrogeológiai adottságainak, illetve azokat ne befolyásolja károsan.

31. § (1) Az építési telek épület elhelyezésére szolgáló területrészét a Szabályozási Terv határozza meg.

32. § (1) Új építményt elhelyezni, ha annak telke előtt közműves szennyvízcsatorna van, csak a közcsatornára való rákötéssel lehet.

(2) Ahol nincs közműves szennyvízcsatorna hálózat, ott a szennyvíz elhelyezésére korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni.

(3) A közműpótló berendezést (zárt szennyvíztároló) az érintett telken belül kell elhelyezni. A szennyvíztárolókban összegyűlt szennyvizek csak legális leürítő helyeken helyezhetők el.

(4) Háztáji állattartás esetén keletkező trágyalé gyűjtésére megfelelően méretezett zárt medencét kell létesíteni. Ennek hiányában az állattartó épület megépítését vagy meglevő átalakítását engedélyezni nem szabad.

(5) Ipari technológiai szennyvizeket csak megfelelő előtisztítás után szabad a közcsatornába vezetni. A szükséges tisztítást a keletkezés helyén, telken belül a Vízügyi Hatóság által előírt mértékben kell elvégezni.

(6) A szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető.

33. § (1) Az építési telkek, területek csapadékvíz-elvezetését az OTÉK 47. § (5)-(10) bekezdései alapján kell megoldani, illetve kezelni.

(2) Az élő vízfolyás vagy időszakos vízelvezetés számára létesített árok (önálló árok) esetében a meder elrekesztése, a vizek szabad elfolyásának megakadályozása vagy korlátozása (pl. árok beszántása vagy eltömése) tilos.

(3) Az elvezett csapadékvíz minőségének meg kell felelnie a 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezésben előírt határértékeknek.

34. § (1) A villamos energiaellátást a községben légvezeték hálózatról biztosítják. Új beépítésű területen a villamos energiaellátást légvezeték hálózat kiépítésével kel biztosítani.

(2) Új hírközlési hálózat a már kiépült hírközlési hálózathoz illeszkedően építhető. Ettől eltérni csak a Polgármesteri Hivatal engedélyével lehet. (Földfeletti hálózathoz földfeletti, földalatti hálózathoz földalatti hálózat csatlakozzon.

(3) A hírközlés javítását szolgáló létesítmények céljára jelölt területet más célra felhasználni nem szabad.

(4) Mikrohullámú összeköttetést biztosító antenna és egyéb, 150 m magasságot meghaladó adó vevő antenna csak építési engedély alapján létesíthető.

(5) Magasfeszültségű vezeték védőtávolságán belül építményt elhelyezni nem szabad.

(6) Az elektromos légvezeték hálózat felújítása – rekonstrukció alkalmával a templomnál, a Kossuth – Rákóczi út csatlakozásánál, a Szent Anna kápolnánál és a Nepomuki Szent János kápolna melletti oszlopos trafókat más, kevéssé exponált helyre kell áthelyezni.

35. § (1) A háztartásokban keletkező – különleges kezelést nem igényélő – kommunális szilárd hulladék gyűjtése lakossági, elszállítása önkormányzati feladat.

(2) A környezetre veszélyes anyagot, mérget, növényvédőszert, lőszert-robbanóanyagot, állati tetemet háztartási hulladék között elhelyezni nem szabad.

(3) Elhullott állati tetemet – mindaddig amíg az önkormányzat másként nem intézkedik – a hrsz:089/1 ingatlanon lévő dögkútba kell elhelyezni. 2005. XII. 31. után a dögkutat az önkormányzat megszünteti.

(4) Háztartási szilárd szemétként nem kezelhető és szállítható törmelék (építési törmelék, felesleges föld) tárolóhelye a hrsz: 094/2sz. területen levő volt szemétlerakó. Itt azonban nem helyezhető el háztartási szemét, szippantott szennyvíz, veszélyes anyagok (lőszer, vegyszer, méreg, növényvédőszer, savas akkumulátor stb.)

36. § (1) Patak községben országos védelem alatt állnak:

(2) A védelem kiterjed az építésitelkek méretére, alakjára, beépítettségére, a műemléki védelem alatt álló épületek esetében a teljes külső és belső állapotára (alaprajzi kialakítás, szerkezetek anyagok, külső-belső megjelenés) meglévő képzőművészeti alkotásokra. (3) Műemlékek esetében az építési hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

(4) Műemlék ingatlan védőövezetében a műemléki környezetben építési ügyekben a Hivatal (KÖH) szakhatóságként működik közre, építési engedélyt csak a Hivatal szakhatósági jóváhagyásával szabad kiadni.

37. § (1) A község közigazgatási határán belül az illetékes Múzeumok Megyei Igazgatósága régészeti lelőhelyként az alábbi területrészeket tartja nyilván:

38. § (1) Patak község Önkormányzata az alábbi létesítményeket kívánja helyi védelemben részesíteni:

(2) A védettség kiterjed az építménnyel érintett telje ingatlanra (a) és b) esetben, a c) pont alatti esetben a kőkereszt kör húzható 10 m sugarú kör „területére”. Kiterjed továbbá a létesítmények funkciójára, alaprajzi kialakítására, anyagair-szerkezeteire, külső és belső megjelenésére, képzőművészeti emlékeire.

(3) Az érintett létesítményhez történő mindennemű változtatás (átalakítás, bővítés, felújítás stb.) csak az önkormányzati testület és a községi főépítész jóváhagyásával történhet.

(4) Nagyobb, 1000m²-t meghaladó épületegyüttes megvalósítás, illetve utcaméretű közműfektetés megkezdése előtt el kell végezni az érintett terület régészeti állapotfelmérését. Ennek hiányában földmunkák csak régészeti szakfelügyelet mellett végezhetők.

39. § (1) A községnek az Ipoly folyó partjához közel eső részei természeti védettség alatt állnak. Az érintett ingatlanokat a Szabályozási Terv feltünteti. Feltünteti továbbá a tervezett természeti területeket.

(2) A védettség kiterjed az érintett részek jelenlegi topográfiai állapotának változatlanságára, a területen honos növény -és állatvilágra és mezőgazdasági művelési ágazatra.

(3) A természetvédelmi és természeti területeken:

40. § (1) A község közigazgatási területén levegőtisztasági szempontból a 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.

(2) A természetvédelmi és a tervezett természeti területekre a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben előírt határértékeket kell figyelembe venni.

(3) A község közigazgatási területén csak olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási egységekre a rendeletekben előírt kibocsátási határértékeket.

41. § (1) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó és/vagy rezgést okozó létesítmény csak abban az esetben építhető és üzemeltethető, bármely tevékenység csak akkor folytatható, ha az általa okozott zaj/vagy rezgés mértéke megfelel a 8/2002.(III.22.) KÖM-EüM együttes rendeletben foglaltaknak.

(2) Az építési hatóság építési és felújítási munkák engedélyezése során a külön jogszabályban meghatározott zajszint betartása érdekében lakóterületen a kivitelezési munkák napi időtartamát korlátozhatja.

(3) A háztartásokban keletkezett hulladékot kukákban kell összegyűjteni és szervezetten elszállítani a szeméttelepre. Az elszállítás – térítés ellenében – az Önkormányzat feladata.

(4) Vezetékes vízellátó rendszerre történő rácsatlakozást csak abban az esetben szabad engedélyezni, ha a szennyvízelhelyezés is megoldott.

(5) A talaj és talajvíz védelme érdekében szennyvíz belterületen csak közcsatornában, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Szennyvíz szikkasztása nem megengedett.

(6) Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy - ah a létestés feltételei lehetővé teszik – egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(7) Élő vízfolyásba, felhagyott kutakba szennyvizet bevezetni nem szabad.

42. § (1) A község közigazgatási területén történő geotechnikai illetve talajmechanikai szakvéleményeket a készítő részéről meg kell küldeni a Magyar Geológiai Szolgálat Észak Magyarországi Területi Hivatalának.

(2) Mindennemű bányászati tevékenység csak az illetékes bányafelügyelet engedélyével történhet. Jogosulatlan bányászati tevékenység az 1993.évi XLVIII. törvény 41. § szerint büntetendő cselekmény.

(3) Patak község önkormányzata elővásárlási jogot tart fenn az alábbi ingatlanokra:

43. § (1) Az országos közutak külterületi szakasza mellett, az út tengelyétől mért 50 – 50 m-en belül építményt elhelyezni nem szabad.

(2) Az utak és vízfolyások mentén jelölt szabályozási szélességen és védőtávolságokon belül építmény nem helyezhető el.

(3) Belterületi utak esetében, kocsiforduló kialakításának céljára jelölt területeket más célra felhasználni, illetve beépíteni nem szabad.

(4) A temető szélétől mért 50 m-es távolságon belül ásott kút nem létesíthető, illetve a meglevő ásott kút vizének bármilyen célú felhasználása tilos.

(5) A község belterületi részén szennyvizet szikkasztani nem szabad. A keletkező szennyvizeket a kiépült közüzemi hálózatba kell vezetni.

(6) Nem adható építési engedély új épület építésére, meglevő bővítésére abban az esetben, ha az érintett ingatlan közterületről közvetlenül nem közelíthető meg, illetve akkor, ha a telek szélességi mérete, illetve alapterülete nem éri el a Hész 7. § és 10. § előírásait.

(7) Az önkormányzat építési tilalmat rendel el az alábbi ingatlanokra:

44. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú építéshatóság által el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.