Kéked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2009. (XI. 5.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2023. 07. 22
Kéked Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2009. (XI. 5.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2023.07.22.
KÉKED KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed KÉKED község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
(4)1 A HÉSZ az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. melléklet: SZ-1 jelű belterületi szabályozási tervlap
2. melléklet: SZ-2 jelű külterületi szabályozási tervlap
3. melléklet: SZT/2022-1/M-1 jelű szabályozási tervet módosító fedvényterv
4. melléklet: SZT/2022-1/M-2 jelű jelmagyarázat.
5. melléklet: SZT/2023-1 jelű szabályozási tervet módosító fedvényterv
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- a környezetvédelmi előírások,
- korlátozások.
(2) Az (1)bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § 1.)A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
(2) Az (1)bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Építési engedély csak rendezett kialakítású telek-re adható ki. Rendezettnek tekinthető egy telek, ha a szabályozási tervben a meglévőtől eltérően előírt telekalakítási eljárást - pl. telekmegosztást, közterület céljára való területlejegyzést – maradéktalanul elvégezték.
(2) Lakóterület terület-felhasználási egység beépítése esetén a beépítés engedélye-zésének feltétele a telek belterületben léte.
(3) A Településszerkezeti tervben távlati fejlesztésre kijelölt területek végleges hasznosításáig az ingatlanok használata - átmenetileg - a jelenlegi rendeltetésüknek megfelelően történhet, de új épület - ideiglenes jelleggel - csak úgy helyezhető el, ha az építtető a területet a fejlesztés meg-valósulásának idejében saját költségén eredeti állapotába helyreállítja.
A telekalakítás szabályai
6. § (1) A terület-felhasználási egységeken belüli telek-rendezések és telekosztások csak a szabályozási terv és a külön készítendő telekalakítási terv alapján végezhetőek el. [85/2000 (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról].
(2) A Településszerkezeti Tervben előirányzott területrendezési feladatok érdekében a tervezett közterületeket, közlekedési területeket minden esetben ki kell alakítani, és csak ezzel együtt végezhetőek el a Szabályozási Tervben és a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott elő-írásoknak megfelelő telekalakítások.
(3) Új építési telek kialakítása esetén az övezeti szabályozásban megadott minimális telekméretnél (terület, szélesség, mélység) kisebb telket nem lehet kialakítani.
(4) A telkek kialakításánál törekedni kell az egyszerű körvonalú, könnyen beépíthető telkek kialakítására. Nyúlványos (nyeles) telek újonnan nem alakítható ki, kialakult beépítésű területen csak abban az esetben engedélyezhető ezen a tel-ken a beépítés, ha ez a terület használatát, köz-területi kapcsolatát javítja.
(5) Új, beépítésre, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében az építési hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét az 1997. évi LXXVIII. Tv. 24. § (3) bekezdése alapján az utak és közművek létesítésére és üzembehelyezésére, vagy a létesítés és üzembehelyezés költségeinek viselésére kell, hogy kötelezze.
(6) Magas talajvízállású területen nem lehet új telekosztásokat végezni.
(7) A lakótelkek osztásának előfeltétele a terület csapadékvíz elvezetésének megoldása.
Általános építmény-elhelyezési előírások
7. § (1) Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha:
-az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
-személy és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,
-a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
-a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,
-a használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, ill. helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, és a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása megoldható, továbbá az építmény:
-nem befolyásolja károsan a földalatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
-a levegő minőségét,
-a zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület előkészítés, vízrendezés, stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.
(3) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége biztosított.
(4) Meglévő épületen csak akkor végezhető építési tevékenység, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, ill. az építési tevékenységnél az előírások teljesíthetőek. Az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha a jelen szabályzat előírásait maradéktalanul teljesítik.
(5) A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltoztatása után nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.
(6) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(7) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni - a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(8) A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen az építési korlátozás áll fenn, e területeken más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.
(9) Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre:
a.) 3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
b.)rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,
c.)amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
d.)víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,
nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
(1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
falusias lakóterületek övezetei
- Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet)
- Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet
- Lf-3 Falusias kertes lakóövezet
különleges övezetek
- Kksz műemlék kastélyszálló övezete
- Kte műemlék templom övezete
- Kt temető
- Ktu turisztikai célú övezet
- Kst strand
- Kb felhagyott rekultiválandó bánya terület
4.)A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület
- Köu-3 közúti közlekedési terület (országos mellékút)
- Köu-4 közúti közlekedési terület (kistérségi összekötő út)
- Köu-5 közúti közlekedési terület (kiszolgáló út, lakóút)
b.) zöldterület
- Z zöldterület
c.) erdőterület
- Ev természetvédelmi célú erdő
d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-Iö általános mezőgazdasági övezet, szántó művelésű terület intenzív használattal, ökológiai hálózat övezetén belül
- Má-Eö általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő területek –az ökológiai hálózat övezetén belül
- Mk-1 kertes mezőgazdasági terület
e.) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 folyó, patakok, árkok, vízmosások
9. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az önkormányzatnak kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
Lakóterületek övezeteinek általános előírásai
10. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
-termelő kertgazdasági építmény,
-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 400 m 2 beépített szintterületig
-kézműipari építmény, 400 m 2 beépített szintterületig
-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 400 m 2 beépített szintterületig
-szolgáltató és szállás épületek 400 m 2 beépített szintterületig
-sportlétesítmény
-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
-Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
(Legfeljebb két lakás helyezhető el.)
(4) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(5) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a védőtávolságokat is be kell tartani.
(6) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(7) 2
(8) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
Lf-1, Lf-2, Lf-3 jelű építési alövezet
11. §3 (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
Az építési alövezet jele |
Lf-1 |
Lf-2 |
Lf-3 |
1.A kialakítható legkisebb telekméret |
550 m2 |
900 m2 |
700 m2 |
2.A beépítési mód |
O (oldalhatáron álló) |
3.A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 % |
4.A megengedett legnagyobb építménymagasság |
4,5 m |
4,5 m |
4,5 m |
5.A beépítés feltételének közművesítettségi mértéke |
Teljeskörű |
6.A zöldfelület legkisebb mértéke |
40% |
7.A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek (környezet szennyezettségi határértékek) |
Levegőtisztaság védelem vonatkozásában:
a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület felhasználási kategória határértékei |
8.Terepszint alatti építmények |
Előkertben garázs lehajtó nem létesíthető |
(2a) 4 A 32 hrsz., továbbá az abból telekalakítással kialakított ingatlanok beépítésének kiegészítő szabályai:
a) - az előkert mértéke a kialakult érték, ennek hiányában nem lehet kevesebb mint 3 m,
b) - a 20 m. átlagos mélységet el nem érő telkek hátsókertjének mérete 2 m. mértékig csökkenthető, a telepítési távolságra vonatkozó előírásokat azonban a telekhatártól mérve kell figyelembe venni,
c) - az oldalkert mértéke az OTÉK általános szabályai alapján kijelölhető érték.
(3) Az elő- oldal- és hátsókert méretei az OTÉK 35. §, 36. § és 37. § szerint határozandóak meg. A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
(4) 5
(5) A műemléki környezetben, a kastélyszálló látványterében lévő lakóövezetekben új melléképület nem létesíthető.
(6) A műemléki környezetben lévő lakóövezetekben új kerti tó nem létesíthető
(7) A telekhasználat belső határvonalai
a.)Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
b.)Gazdasági és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr, vagy méhes építhető.
(8) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tároló építmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(9) Növényzet telepítése nagyméretű lombos fa esetén a telekhatártól számítva 2,5 m távolságra történhet.
(10) Szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.
Különleges területek övezetei
12. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
- Kksz műemlék kastélyszálló övezete
- Kte műemlék templom övezete
- Kt temető
- Ket emléktemető
- Ktu turisztikai célú övezet
- Kst strand
- Kb felhagyott bánya övezete
(3) II.sz. táblázat
Övezet
jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési
mód |
Kialakítható
legkisebb
telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
magasság |
Kksz |
Műemléki kastély és környezete |
SZ |
K |
K+5 % |
K |
Kte |
Műemlék templom övezete |
SZ |
K |
K |
K |
Kt |
Működő temető |
SZ |
1000 |
2 % |
4,5 m |
Ktu |
Turisztikai célú övezet |
SZ |
1000 |
40 % |
6,5 m |
Kst |
Strand övezete |
SZ |
1000 |
20% |
4,5 m (T) |
Kb |
Felhagyott, rekultiválandó bánya övezete |
K |
K |
K |
K |
A legkisebb zöldfelület mértéke 40 %
(4) Környezetvédelmi előírások:
Levegőtisztaság védelem vonatkozásában a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet szerint
Zaj és rezgésvédelem vonatkozásában: Falusias terület felhasználási kategória határértékei
(5) Közművesítés: teljeskörű
Beépítésre nem szánt területek övezetei
A közlekedési területek övezeteinek általános előírásai
13. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtő-utak esetén 16- 22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a.)Közlekedési létesítmények
b.)Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994 . számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) Figyelembe kell venni továbbá:
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
(5) Az országos mellékút belterületbe vont szakaszán kétszer 200 m-es szakaszon zöldsáv létesítése szükséges, melynek szélesebbnek kell lennie, mint a burkolt felület 1/3-a.
Magánutak kialakítására vonatkozó kiegészítő előírások6
13/A. § (1) Beépítésre szánt terület kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki az alábbiak szerint:
a) magánutakat a közutakra vonatkozószabályoknak megfelelően kell kialakítani,
b) 10 építési teleknél kevesebb megközelítését biztosító magánút minimális telekszélessége 6 m,
c) 10 építési teleknél több megközelítését biztosító magánút minimális telekszélessége 8 m,
d) a 200 méternél hosszabb magánút minimális telekszélessége 10 m,
e) az 50 m-nél hosszabb magánutakat végfordulóval kell ellátni,
f) - 200 m-nél hosszabb magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
(2) A közforgalom elől el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azon az építési helyet kijelölni, mintha a magánút közterület lenne.
Közműlétesítmények, közműellátás
14. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a.)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b.)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c.)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d.)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e.)A ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6- 6 m , a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6- 6 m , az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2- 2 m , a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m , a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f.)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia-ellátás
a.)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5- 5 m , belterületen 2,5- 2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m .
b.)A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
a.)Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9- 9 m . A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3- 5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3- 3 m .
b.)Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés
a.)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b.)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c.)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
15. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
-Távbeszélőfülke elhelyezése
-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) 7
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
A közlekedés céljára nem igénybevett, de közlekedési területhez tartozó területen elhelyezhetők:
1. közlekedési építmények, autóbuszváró
2. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, épület, valamint parkolóhelyek.
Az építmény elhelyezésének egyéb feltételei:
- az alakítható legkisebb telekterület mérete 300 m 2
- a megengedett legnagyobb építmény magasság 3,5 m
- a beépítettség megengedett legnagyobb értéke 30 %
- a beépítési mód szabadonálló
- közművesítettség mértéke teljeskörű
16. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
17. § (1) Az övezetbe a díszparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Gyermekkocsival, kerekesszékkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4) Az övezetben sétaút, továbbá szökőkutak, szobrok, emlékművek helyezhetők el,
(5) Az övezetben elhelyezhető:- a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
- a terület fenntartásához szükséges épület, nyilvános illemhely
6)Épületek a területek legfeljebb 2%-os beépítettségével és 3,50 m építménymagassággal helyezhetők el.
18. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
Védelmi erdő – jele: Ev
Védelmi erdő, egészségügyi-szociális, turisztikai célú másodlagos rendeltetéssel–
(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(4) A 29/1997. (IV.30) FM rendelet értelmében az erdő elsődleges rendeltetése mellett másodlagos rendeltetés is megállapítható.
(5) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(6) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(7) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág megváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(8) Az 1996. évi LIV. „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv., illetve annak
15–22. §-aiban foglaltakat, valamint a 29/1997. (IV.30) FM rendelet előírásait mindenkor figyelembe kell venni.
(9) Az erdőterületen – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés és sportolás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére tartózkodhat, melyet az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha az arra jogosult a látogatás korlátozását a
1996. évi LIV. törvény 83. §-ban foglaltak alapján elrendelte.
(10) Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság, védett erdő esetében a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával történhet
(11) A meglévő erdők felújítását a termőhelynek legjobban megfelelő természetközeli erdőállománnyal kell végezni. Az erdőtelepítésnél, fenntartásnál a mozaikosságra kell törekedni. A monokultúrákat vegyes lombhullató társulások telepítésével lehet ellensúlyozni.
(12) Az erdők szegélyén, illetve nyiladékok mentén zárt erdőszegély (cserjesáv) kialakítása szükséges az erdei ökoszisztéma, a mikroklimatikus viszonyok védelme érdekében
(13) Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.
(14) Tilos erdőterületen az erdei élőfáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot gyűjteni.
(15) Fakitermelést csak vegetációs időn kívül lehet folytatni. Vegetációs időszakon belül csak abban az esetben kerülhet sor egyes egyedek kivágására, ha azok az erdő egészségi állapotára veszélyt jelentenek illetve balesetveszélyesek.
(16) Az odvas és az elszáradt fákat az odúlakó madarak fészkelésének biztosítására meg kell őrizni, ha azok nem jelentenek az erdő egészségi állapotára veszélyt és nem balesetveszélyesek. Különös figyelmet érdemel ez az előírás, mivel a kékedi i erdők túlnyomó része a Natura 2000 hálózat madárvédelmi direktívájának területei közé tartozik.
(17) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
-a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű -várakozóhelyek,
-közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
-geodéziai, turisztikai jelek,
-köztárgyak,
-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
-kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
-vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
-termékvezeték és műtárgyai.
(18) Kéked község külterülete határos a zempléni Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett területével, mely körül 500 m-es pufferzóna, védőövezetként funkcionál, melyen belül szennyező tevékenység nem folytatható.
19. § (1) A tervezési területen az alábbi típusú védelmi célú erdők kerülhetnek kijelölésre:
(2) Települést védő településvédelmi, valamint belterületi erdő.
(3) A tájban történő káros beavatkozás takarását szolgáló tájképvédelmi erdő.
(4) A különleges védelmet igénylő, természeti értéknek minősülő erdő, illetőleg az az erdő, amely különlegesen alkalmas a természet-közeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, valamint az erdőfejlődés kutatására szolgáló erdő.
(5) Az árvízvédelmi töltések hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló hullámtéri erdő, illetve a csatornák, tavak és folyók partszakaszait az elhabolás és káros szivárgások ellen védő, illetve a talajvízháztartást szabályozó partvédelmi erdő.
(6) A mezőgazdasági termőterületeket a szél káros hatásaitól védő, és az élővilág tagjainak menedéket adó, valamint állattartó és más mezőgazdasági termelést szolgáló telepeket védő, illetve azok takarását szolgáló mezővédő erdő.
(7) A vízkészletvédelmet és víznyerőhely védelmet szolgáló, a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmében meghatározó szerepet játszó vízvédelmi erdő
(8) Az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgáló műtárgyvédelmi erdő.
(9) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(10) Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele (lásd. 1996. évi LIV. tv 65, 66. §) kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.
(11) Védelmi rendeltetésű erdő – amennyiben a védelmi funkció indoka megszűnik – egészségügyi-szociális, turiszikai rendeltetésűvé minősíthető át.
(12) Védett erdőben kemikáliákat (növényvédő szereket, műtrágyát) használni nem szabad. Ez alól indokolt esetben a természetvédelmi hatóság felmentést adhat.
(13) Meglévő védelmi erdőben – kiemelten a védett erdőben – ahol jelenleg jellemzően tájidegen fajok az állományalkotók, a véghasználat után a termőhelyi adottságoknak megfelelő fafajok telepítésével ökológiailag stabil és egészséges növényközösséggé nevelhető erdők kialakítása szükséges.
(14) Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni!
Általános mezőgazdasági területek (Má)
20. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(3) A Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Tervén mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más terület-felhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
Általános mezőgazdasági területek övezetei
Intenzív használatú mezőgazdasági terület övezetei (Szántó) (Má-I)
Extenzív használatú mezőgazdasági terület övezetei (Gyep,rét, legelő) terület (Má-E)
Kertes mezőgazdasági területek övezetei (Mk)
(5) A földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő – műtrágyák használata esetén – vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról.
(6) Mezőgazdasági terülteken a termőföldre, illetve a növényzetre vegyszereket (növényvédőszer, műtrágya stb.) csak a szükséges és minimálisan elégséges mennyiségben javasolt kijuttatni. Nagyüzemi gazdálkodás esetén a vegyszerhasználatot talajtani szakvélemény alapján javasolt végezni.
(7) Vízfolyások partja mellett legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők.
(8) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
-a területfelhasználási egységhez tartozó köz-utak, közterek és gépjármű--várakozóhelyek,
-a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
-közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
-nyomvonal jell. vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtáv. biztosításával,
-a távközlés létesítményei,
-a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
-geodéziai jelek, köztárgyak,
-a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
-nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
-a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
-biztonsági okokból szükséges őrház,
-komposztáló telep és építményei.
(9) Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 45%-ot nem haladhatja meg.
A birtokközpontra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni. (10) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
(11) Feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát.
(12) Az egyes tevékenységek során a mezőgazdasági területeken keletkező, a
102/1996 (VII. 12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.
(13) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.
21. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a növénytermesztés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m 2 építési telek kialakítására legalább 5 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
Magasság* |
Má-Iö |
SZ
Szabadon álló |
6000 m2+ 5 ha |
3% |
4,5 m |
* gazdasági építmény magassága technológiafüggő
(4) A szántóterületek közt húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítése, mezsgyék meghagyása, esetleges szélesítése szükséges, a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növények felhasználásával.
Az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el:
-nagyfeszültségű távvezeték
-szélerőmű, szélerőmű-park
-mikrohullámú átjátszó tornya
22. § (1) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken nem lehet a művelési ágat megváltoztatni, a gyepterületeket fenn kell tartani.
Övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Legnagyobb beépítettség |
Legnagyobb építmény-
Magasság* |
Má-Eö |
SZ
Szabadon álló |
6000 m2+ 10 ha |
3% |
4,5 m |
(3) A termelési hasznosítású gyepek esetében a művelési mód megválasztásakor figyelembe kell venni a gyep ökológiai tulajdonságait (száraz, vizenyős stb.) valamint a természetvédelmi szempontokat és annak függvényében kell meghatározni a hasznosítás módját.
Vizenyős, vízjárta gyepek esetében (réteket) a legeltetéssel szemben a kaszáló hasznosítás kapjon prioritást.
Legeltetéssel hasznosított gyepeken csapadékos időben lehetőleg mellőzzék a legeltetést a taposási károk elkerülése érdekében.
Gyepek kaszálásakor célszerű kisebb mozaikokat meghagyni, menedékként a gyepen élő növények és állatok számára.
(4) Gyepterületen az építési tevékenységre vonatkozóan az általános mezőgazdasági területeknél ismertetett előírásokat kell alkalmazni. Gyepterületen lakóépület 6000 m 2 telekterület felett helyezhető el, úgy hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.
(5) Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet. (1996. évi LIII. tv.
16. §)
Az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el:
-nagyfeszültségű távvezeték
-szélkerék, szélpark
-mikrohullámú átjátszó tornya
Kertes mezőgazdasági terület övezetei
23. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
(2) Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
Vízgazdálkodási területek övezetei
24. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a minden vízfolyás partja és közvetlen környezete, (Hollóházi-patak)területén bár milyen létesítményt elhelyezni csak az illetékes Vízügyi szakhatóság hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján lehetséges.
A meder fenntartási munkák folytatásához szükséges a partéltől számított 6,0 m-es széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállító gépek szabad közlekedési útvonala számára.
A ZEMPLÉNI TÁJVÉDELMI KÖRZET területe
25. § (1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló ZTK területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad. Kéked községet csak a Zempléni Tájvédelmi Körzet védőövezete érinti.
26. § A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.
Az épített környezet védelme
27. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg
(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
Régészeti területek védelme
29. § (1) A területen lévő védett régészeti területek lehatárolását az Szabályozási Terv feltünteti.
(2) A régészeti lelőhelyek területén az építési engedélyezési eljárások keretében a KÖH szakhatóságként jár el. (A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény. 63. §).
(3) A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló, egyébként építési vagy más hatósági engedélyhez nem kötött munkálatokhoz, változtatásokhoz a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság hatósági engedélyét kell beszerezni. Az engedélyköteles tevékenységek jegyzéke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárására vonatkozó szabályokról szóló 16/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. sz. mellékletében található.
(4) A régészeti érdekű területeken bármilyen földmunkával járó fejlesztés, beruházás megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában a földmunkákhoz - a beruházó költségére – régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.
IV. Fejezet
30. § 1.)Ez a rendelet 2009. november 5. napján kerül kihirdetésre, rendelkezéseit 2010. január 1. napjától kell alkalmazni.
2.)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a többször módosított 7/2006. (V. 11.) számú rendeletet hatályon kívül helyezi.