Felsőberecki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2006. 04. 30Felsőberecki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2006. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzatról
Felsőberecki Községi Önkormányzat képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 4. §-ában foglaltakra tekintettel az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Jelen rendelet hatálya FELSŐBERECKI község teljes közigazgatási területére kiterjed.
2. § (1) E rendelet célja FELSŐBERECKI településképe és történelme szempontjából meghatározó épített és természeti értékek védelme, a település építészeti és természeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedéke számára történő megóvására.
(2) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK szabványok, stb.) jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti terv leírása és a Településszerkezeti terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) Erdőterületek fenntartása, használata, bővítése és védelme a vonatkozó rendeletek szerint történjék.
(4) A környezet védelmének általános szabályairól az 1995. évi LIII. Törvény intézkedik.
(5) A természet védelméről az 1996. évi LIII. Törvény intézkedik.
(6) Az épített környezet alakításáról és védelméről az 1997. évi LXXVIII. Törvény rendelkezik.
3. § Az egyes terület-felhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti terv tartalmazza, övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi építési Szabályzat határozza meg.
4. § Az igazgatási és belterületi határokról a Szabályozási Terv és a Településszerkezeti Terv leírása határoz.
Telkek beépítésének feltételei
5. § (1) Az építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.
(2) A lakóövezetekben építési engedélyt kiadni – a zártrendszerű szennyvíz- és zártrendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések esetén lehet.
(3) A szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés, ennek hiányában zárt rendszerű egyedi szennyvíztározó megléte, annak üzembe helyezése a lakóépület használatbavételének feltétele.
(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(5) Valamennyi övezetben elhelyeztetők:
Építéshatósági eljárások
6. § (1) A jelenleg rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII.29.) KTM. Rendelet 9. §-a tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) Építmények felületképzésének átalakítása,
b) Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.
c) A község belterületen belül minden 50 m2-t meghaladó térburkolat,
d) Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni.
e) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, reklám, pavilon nem létesíthető.
f) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek – pincegarázsok, utcai erkélyek, stb. – a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
(3) Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM. Közös rendelet által meghatározott feladatokat kell betartani.
A Szabályozási Terv elemei
7. § (1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
a) a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,
b) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
c) a legnagyobb beépítettség mértéke,
d) a megengedett építménymagasság felső határa,
e) a minimális telekméret,
f) kötelező beépítési mód,
g) kötelező beépítési vonalak,
h) környezetvédelmi előírások,
i) tilalmak.
(3) Irányadó szabályozási elemek: az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
c) A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályzási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
8. § (1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó- kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el elő- és oldalkertben:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály, tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal),
c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel, 1 m2 felülettel),
(3) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el oldal- és hátsókertben:
a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
c) kerti épített tűzrakó hely, lugas,
d) kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
e) kerti szabadlépcső és lejtő,
f) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antenna oszlop.
(4) Az építési telken a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,
b) nyári konyha, mosókonyha,
c) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
d) turizmushoz kapcsolódó épületek, -idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató szálláshely funkciók,
e) mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló épületek, építmények.
LAKÓTERÜLET
9. § Falusias lakóterület ( Lf )
(1) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.
(2) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.
(3) Az állattartási épületekre vonatkozó előírások:
a) építménymagasság max.: 3,0 m
b) építménytávolság: saját lakóépülettől min.: 8,0 m, szomszéd lakóépülettől: 15,0 m
c) melléképület építésére csak természetes anyagokból történő építésre adható engedély (vályog, tégla, cserép, zsindely),
d) zárt trágyakezelés: a trágyatárolót szilárd burkolattal kell ellátni és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülkeríteni. Almostrágya tárolásra szolgáló trágyatelephez csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású, zárt, terepszint alatti trágyalé akna létesítése szükséges.
(4) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület laza beépítéssel.
(5) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,0 m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.
(6) Az övezetek építési telkének kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépíthetőségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét e szabályzat építési övezetenként külön-külön tartalmazza.
(7) A legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban megadott legkisebb értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
(8) Falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es építménymagasságú lakóépület, mező- és az erdőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot szolgáló nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
(9) Falusias lakóterületen elhelyezhető továbbá:
a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
b) mező- és erdőgazdaság célját szolgáló (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t.
(10) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40 %.
(11) Építési övezet funkcionális besorolása: Lf
(12) Szintterület-sűrűség: legfeljebb 0,5
(13) Előkert az illeszkedés szabályainak megfelelően alakítható ki, új lakóterületen: 5,0 m.
(14) Hátsókert: 50 m-es telekmélységig 6 m, 50 m-nél hosszabb szalagtelkeknél a hátsókert vonalát az előkert vonalától számított mértékben kell megadni, amely 40,0 m.
övezet |
Beépítési |
Legkisebb |
Max. |
Max. |
Előkert |
|---|---|---|---|---|---|
Lf |
Oldalhatáron |
900 m2 |
30 % |
4,50 m |
5,0 m, vagy |
10. §
.
Övezet |
Beépítési mód |
Legkisebb |
Max. |
Max. |
|---|---|---|---|---|
Vt |
szabadonálló |
1200 |
40% |
6,0 m |
11. § Kereskedelmi, szolgáltató terület ( Gksz )
(1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
b) igazgatási, egyéb irodaépület,
c) parkolóház, üzemanyagtöltő,
d) sportlétesítmény.
(3) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 2,0.
(4) Legkisebb zöldterület: 20 %.
Övezet |
Beépítési |
Legkisebb |
Max. |
Max. építménymagasság |
|---|---|---|---|---|
Gksz |
szabadonálló |
2000 |
30% |
6,0m |
12. § Különleges terület
Övezet |
Beépítési |
Legkisebb |
Max. |
Max. építménymagasság |
|---|---|---|---|---|
K-SP |
szabadonálló |
3000 |
30% |
6,0m |
Övezet |
Beépítési |
Legkisebb |
Max. |
Max. |
|---|---|---|---|---|
K-T |
Szabadonálló |
2000 |
3% |
4,5 m |
Övezet |
Beépítési |
Legkisebb |
Max. |
Max. |
|---|---|---|---|---|
K-ST |
szabadonálló |
2000 |
3% |
3,0m |
13. §
Hétvégiházas üdülőterület ( Üh )
Övezet |
Beépítési |
Legkisebb |
Max. |
Max. |
|---|---|---|---|---|
Üh |
Oldalharáron álló |
400 |
20% |
4,5 m |
BEÉPITÉSRE NEM SZÁNT TERÜLTEK
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása
15. § (1) a rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.
(2) a közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) a közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos Önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) a település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag-tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok,
h) közművek felépítményei,
i) egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(5) Az Önkormányzat a közterületek használatát külön rendeletben szabályozza.
(6) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.
(7) Közterületről látható hirdető-berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.
16. § Közlekedési területek
(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek, és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló
a) közlekedési építmények,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
c) igazgatási épület,
d) a gazdasági tevékenységi célu épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(4) A harmadik bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait / eszmei és gazdasági értékét / mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.
(5) A közúthálózat terv távlatában megvalósuló területbiztosítást igénylő elemei:
Közműlétesítmények, közműterületek
17. § (1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést.
(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A művelési előírásokat be kell tartani.
(3) Fenti bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna és gázvezeték-hálózatra is érvényesek.
(4) A tervezett gázvezeték részére az MSZ 7487/2-80 sz. szabványban előírt közmű elrendezésének megfelelő helyet kell biztosítani.
(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmények elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet.
(6) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizeket zárt medencébe kell gyűjteni és szippantókocsival elszállítani a sátoraljaújhelyi szennyvíztisztító telepre.
(7) Folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.
18. § Zöldterület
(1) A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert).
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Zöldterületet kerekesszékkel és gyermekkocsival is el kell tudni érni és használni.
(4) Zöldterületen elhelyezhető:
a) pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),
b) vendéglátó épület,
c) a terület fenntartásához szükséges épület.
(5) Zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
19. § Erdőterületek.
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület erdő elsődleges rendeltetése szerint – védelmi célú. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(4) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni, kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(5) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:
a) kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,
b) erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – erdőgazdálkodó hiányában – egyetemleges felelősséggel tartoznak.
(6) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.
(7) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tövény, ill. annak 15-22 §-aiban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni.
(8) A településtől Ny-ra és K-re fekvő erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi erdő területként nyertek besorolást. A védelmi erdő területeken belül jelentős „természeti területek” vannak kijelölve, melyek esetében bárminemű tevékenység csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével végezhető.
20. § Mezőgazdasági terület
(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen az alábbi nem mezőgazdasági jellegű építmények helyezhetők el:
a) a köztárgyak,
b) a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozóhelyek,
c) a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
d) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
e) a közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító- és a komposztáló telepek kivételével),
f) a nyomvonaljellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
g) a távközlés létesítményei,
h) vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
j) geodéziai jelek.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen az alábbi, a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el:
a) terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító
b) présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,
c) biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),
d) termékvezetékek és műtárgyai,
e) komposztáló telep építményei.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területek a következő övezetekre tagozódnak:
a) kertes
b) általános
c) korlátozott általános
(6) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak, ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
(7) A korlátozott felhasználhatóságú területeken /természeti területek/ építményt elhelyezni csak a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának hozzájárulásával szabad.
(8) A természeti területeken a művelési ág váltásához meg kell kérni az illetékes szakhatóság / Bükki Nemzeti Park / hozzájárulását is.
(9) A Bükki Nemzeti Park igazgatósága a 166/1999. (XI.19. ) kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében kifejezetten tájvédelmi szakhatóságként működik közre ezzel képviselve a tájvédelem érdekeit.
(12) A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
21. § Vízgazdálkodási terület
(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a következő övezetekre tagozódnak:
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME
22. § (1) A település területén országos műemléki védelem alatt álló épület nem található.
(2) A helyi építészeti örökség védelmét Felsőberecki község önkormányzatának külön rendeletben kell szabályoznia.
(3) Területi értékvédelem:
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
23. § (1) Helyi közút céljára történő lejegyzés
KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK
24. § (1) Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.
(2) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és a jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv. Ebben az esetben ezt a szabályzatot módosítani kell.
(3) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki.
KÖRNYZETVÉDELMI ELŐIRÁSOK
25. § Belterület:
(1) Az irányadó levegőtisztaság-védelmi előírásokat a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.
(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény.
(3) Gazdasági területeken a 8/2002. (II.22.) KöM-EüM. együttes rendelt 1. számú mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 dbel, éjszaka 50 dbel üzemi tevékenységtől származó zajkibocsátás esetén. A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.
(4) Vízvédelmi szempontból a település teljes területe szennyeződésre érzékeny („B”) minősítésű. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/2004. (II.17.) kormányrendelet 5. § /1/ és a 6. § szerinti tiltásokat, korlátozásokat.
(5) A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 204/2001. (X.l26.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglalt küszöbértékeknek.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. § (1) Jelen rendelet előírásai a kihirdetése után 30 nappal lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Felsőberecki község jegyzője gondoskodik.