Berzék Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat és a Képviselő-testület

1. § (1) Az önkormányzat

a) hivatalos megnevezése: Berzék Község Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)

b) székhelye, címe: 3575 Berzék, Petőfi Sándor utca 42.

c) működési területe: Berzék község közigazgatási területe

(2) Az önkormányzat hivatalának

a) megnevezése: 3576 Sajóhídvégi Közös Önkormányzati Hivatal

b) székhelye, címe: 3576 Sajóhídvég, Rákóczi Ferenc utca 37.

c) kirendeltségének megnevezése: 3576 Sajóhídvégi Közös Önkormányzati Hivatal Berzéki Kirendeltsége

d) kirendeltségének címe: 3575 Berzék, Petőfi Sándor utca 42.

2. §  (1) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Berzék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület).

(2) A képviselő-testület tagjai a – 2010. évi L. törvény 4.§ c) pontja alapján –  megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza

2. Az Önkormányzat feladata, hatásköre

3. § (1) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak, melynek során kötelező és önként vállat feladat-és hatásköröket lát el.

(2) Az Önkormányzat feladatellátása során – az Mötv. 13. §-ában meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat és megteremti a helyben biztosítandó közfeladatok ellátásának rendszerét.

(3) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

1. önkormányzati ösztöndíj támogatás,
2. munkahelyi étkeztetés
3. vendégétkeztetés
4. önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok (bérbeadás)

4. § Az Önkormányzat feladatainak és tevékenységének kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

5. § A képviselő-testület a 2. mellékletben felsorolt feladat-és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

II .Fejezet

Az önkormányzat működése

1. Társadalmi- gazdasági program

6. § Az Önkormányzat az Mötv. 116. § (1) bekezdésében foglaltak szerint gazdasági programot fogad el. A gazdasági programot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az alakuló ülést követő hat hónapon belül.

2. A képviselő-testület ülése, az ülés vezetése

7. § A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak szünetet rendel el június és július hónapokra. Ezen időszakban csak az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

8. §  (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülésére az Mötv. 43. §-a az irányadó.

(3) A képviselő-testület rendes, soron következő ülését miden hónap utolsó csütörtöki napján tartja meg, kivéve, ha az ülés megtartása akadályba ütközik.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben, a polgármester kezdeményezésére.

9. § (1) A képviselő-testület ülése a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni, amelyen az előzetesen kitűzött napirendtől el lehet térni.

10. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívására és az ülés vezetésére az Mötv. 45. § rendelkezése az irányadó.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére a legidősebb települési képviselő jogosult.

11. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének nevét tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes, soron következő ülésre szóló meghívót, valamint az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal korábban megkapják.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4) Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) képviselő-testület tagjait,

b) jegyzőt, aljegyzőt,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) a napirenddel érintett önkormányzati intézmények vezetőit,

d) a napirendek előterjesztőit,

e) a közös önkormányzati hivatal érintett ügyintézőit,

f) akit a polgármester, a képviselő-testület és annak bizottsága indokoltnak tart.

12. § Az Mötv. 46. § (1) bekezdése szerinti nyilvánosság biztosítása céljából a képviselő-testület ülésének helyét, időpontját és napirendjét tartalmazó meghívót az Önkormányzat hirdetőtábláján az ülést megelőző 5 nappal korábban ki kell függeszteni.

13. § (1) Az Mötv. 46-§ (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az érintett zárt ülésre vonatkozó kérelmét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, valamint az írásban benyújtott kérelmet a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

3. Az előterjesztés

14. § (1) Az előterjesztés a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A képviselő-testület ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet benyújtani.

(3) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a döntések meghozatalához tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazására.

(4) A képviselő-testületi ülés napirendjét képező előterjesztéseket minden esetben előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek törvényességi ellenőrzés céljából.

(5) Az önkormányzat bizottsága, az intézményvezetők és a képviselők indítványozhatják valamely kérdés napirendre tűzését, melyet írásban kell a polgármesternek benyújtani legkésőbb az ülést megelőző hetedik munkanapon.

4. A tanácskozás rendje

15. § (1) A polgármester a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet, a képviselő-testület ülését megnyitja.

(2) A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel – határozathozatal nélkül – dönt a napirendi pontok elfogadásáról.

(3) Az előterjesztő vagy bármely képviselő indokolt esetben javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel  határozattal dönt, meghatározva a napirend tárgyalásának új időpontját.

16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében a polgármester adja meg a szót.

(3) A napirend feletti vita során a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak véleményt, javaslatot, észrevételt, módosító indítványt tehetnek.

(4) A napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület ülésén jelen lévők kérdéseket intézhetnek, melyre lehetőség szerint még az ülésen, de legkésőbb az ülést követő 10 napon belül köteles választ adni.

(5) A képviselő-testület nyílt ülésén megjelent lakosok részére a polgármester adja meg a hozzászólás jogát. A hozzászólás időtartama nem haladhatja meg a 10 percet.

(6) A vita során bármikor, illetve a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a napirendhez kapcsolódóan törvényességi észrevételt kíván tenni.

17. § (1) A  képviselő-testület ülésének rendjéért a polgármester felelős.

(2) A polgármester

a) figyelmezteti azt, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon fogalmazza meg hozzászólását,

b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki méltatlan magatartást tanúsít,

c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti.

(3) A polgármester rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester szüntetet rendel el, melynek ideje legfeljebb 30 perc.

(5) Rendzavarás miatt a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélküli egyszerű szótöbbséggel határozhat az ülés elnapolásáról. A polgármester köteles 15 napon belül az ülés folytatására a képviselő-testületet összehívni.

5. Döntéshozatali eljárás

18. § A képviselő-testület határozatképességére az Mötv. 47. § (1) (2) bekezdése az irányadó.

19. § (1) A polgármester a napirend felett nyitott vita lezárását és lényegének összefoglalását követően javaslatot tesz a döntésre úgy, hogy – amennyiben volt – előbb a módosító indítványt bocsátja döntésre, majd a módosítással kiegészített eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) A képviselő-testület nyílt szavazással hozott döntéseinél kézfelemeléssel szavaz.

(3) Szavazni „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal lehet.

20. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazás tartásáról - bármelyik települési képviselő javaslatára - a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel határoz.

(3) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén az Ügyrendi Bizottság tagjai nincsenek, vagy nem teljes létszámban vannak jelen, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására két tagú ad-hoc bizottságot hoz létre. A titkos szavazás szavazólapon, urna és szavazóhelyiség igénybevételével történik.

(5) Az Ügyrendi Bizottság vagy a titkos szavazás lebonyolítására létrehozott ad-hoc bizottság

a) a szavazatok összeszámlálását követően megállapítja

aa) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

ab) a szavazás eredményét.

b) a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, melyet a képviselő-testület jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(6) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeiről a jegyző gondoskodik.

21. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény írja elő. A képviselő-testület elrendelheti a név szerinti szavazást a polgármester, vagy bármelyik települési képviselő javaslatára nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző a képviselők névsorát betűrendben felolvassa. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a képviselők (2) bekezdésben tett nyilatkozatait a névsorban feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki a szavazás eredményét kihirdeti. A szavazás eredményét tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

22. § (1) A döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49.§ (1) bekezdése az irányadó.

(2) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően, de legkésőbb 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi  Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

(4) Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol. A képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.

6. Rendeletalkotás

23. § (1) A képviselő-testület által hozott rendeleteket a jogszabályszerkesztésre vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) polgármester, alpolgármester

b) képviselő,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző,

e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(3) Rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az ügyrendi bizottsággal és a jegyzővel egyeztetve a képviselő-testület elé terjeszti. A törvény által kötelezően előírt önkormányzati rendeletalkotás esetének kivételével, a rendeletalkotás szükségességének kérdésében a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző vagy az aljegyző készíti el a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőnek bevonásával.

(5) Az önkormányzati rendelet megjelölésére a 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet 9. § (2) bekezdése az irányadó.

(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik meg.

7. Határozathozatal

24. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatok megjelölésére a 32/2010. (XII.31.) KIM rendelet 13. és 17. § rendelkezése az irányadó.

(2) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző évenként bontásban nyilvántartást vezet.

(3) A Képviselő-testület határozatáról –  kivonat formájában – a határozat meghozatalától számított 15 napon belül értesíteni kell az annak végrehajtásában érdekelteket.

(4) A Képviselő-testület a jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, számozás és formaszerű határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) sürgősségi indítvány felvételéről a napirendbe,

c) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről tett polgármesteri tájékoztató tudomásul vételéről,

d) ügyrendi és eljárási kérdésekről,

e) név szerinti szavazás elrendeléséről,

(5) A Képviselő-testület a jegyzőkönyvben, alakszerű határozattal dönt:

a) zárt ülés elrendeléséről.

8. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

25. § (1)^[1] A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére az Mötv. 52. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) A jegyzőkönyv az (1) bekezdésen túl tartalmazza

a) az igazoltan és igazolatlanul távolmaradt képviselők nevét,

b) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,^[2]

c) az ülés bezárásának időpontját.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei

a) meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az előterjesztések és azok mellékletei,

d) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólás,

e) a jegyző törvényességi észrevétele.

(4) A Képviselő-testület üléseinek előterjesztéseibe, a testület üléseinek jegyzőkönyveibe –  a zárt ülés előterjesztései és jegyzőkönyvei kivételével – az állampolgárok az Önkormányzat Hivatalában betekinthetnek. A zárt ülés előterjesztéseinek és jegyzőkönyveinek őket érintő részébe az érintettek az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek betartásával tekinthetnek be.

9. Közmeghallgatás, lakossági fórum

26. § (1) Közmeghallgatás megtartására az Mötv. 54. § rendelkezése az irányadó.

(2) Közmeghallgatás alkalmával a kérdések és a közérdekű javaslatok írásban is benyújthatóak három nappal a közmeghallgatás időpontját megelőzően.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a település hirdetőtábláján kifüggesztett meghívóval kell tájékoztatni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a helyi képviselő-testület és szervei feladat-és hatáskörébe tartozó kérdéseket, észrevételeket továbbítani kell a feladat- és hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítésére a képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveire vonatkozó szabályozás az irányadó.

27. § (1) A Képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti lakossági fórum tartását

a) jelentősebb döntések előkészítése,

b) az állampolgárokkal, valamint társadalmi szervezetekkel való párbeszéd fenntartása céljából.

(2) A lakossági fórumra a közmeghallgatás szabályai az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy jegyzőkönyv helyett feljegyzés készül.

28. § A közmeghallgatás és a lakossági fórum időpontjáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

III. Fejezet

A képviselő-testület szervei

1. A képviselő-testület bizottságai

29. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság képviselő tagjainak száma 3 fő. A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(2) Az ügyrendi bizottság

a) ellátja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,

c) gyakorolja a polgármester, alpolgármester, képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat

d) tájékoztatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen,

e) kivizsgálja a képviselők összeférhetetlenségének és méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezést és arról a következő testületi ülésen, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül a képviselő-testület elé előterjesztést nyújt be,

f) ellátja a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat, valamint a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos vizsgálati feladatokat.

2. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő

30. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester felelős a képviselő-testület és szervei eredményes működéséért.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ában foglaltakon túl

a) a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus működését, a széles körű nyilvánosságot,

b) figyelemmel kíséri és segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját,

c) részt vesz a bizottságok ülésein, segíti munkájukat,

d) szervezi és irányítja a képviselő-testület kapcsolattartását a megyei önkormányzattal és más települési önkormányzatokkal, képviseli a képviselő-testületet,

e) gondoskodik a társadalmi szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel való együttműködés folyamatosságáról,

f) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

g) meghatározza az alpolgármester részletes feladatait és koordinálja tevékenységét.

h) dönt a képviselő-testület két ülése közötti időszakban olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önerőt nem kell biztosítani, azzal, hogy a döntéséről a Képviselőtestületet a soron következő ülésen köteles tájékoztatni.

(3) A főállású polgármester szerdai napon 10-15 óráig fogadónapot tart.

31. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester tiszteletdíjának és egyéb juttatásainak mértékéről.

(3) A polgármester és az alpolgármester tartós és egyidejű, legalább 15 napos akadályoztatása esetén, közvetlenül megillető jogosítványokat a legidősebb települési képviselő általános helyettesítési jogkörében gyakorolhatja.

32. § (1)^[3] A települési képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében, ellenőrzésében.

(2) ^[4]A képviselő tiszteletdíjra jogosult, melyet önkormányzati rendelet állapít meg.

(3) A települési képviselő köteles

a) írásban vagy szóban a polgármesternél bejelenteni, ha képviselő-testület ülésén nem tud megjelenni,

b) esküjéhez híven a tudomására jutott titkokat megőrizni,

c) legjobb tudomása szerint részt venni a képviselő-testület munkájában,

d) a döntéshozatal előtt személyes érintettségét bejelenteni, amennyiben az ügy őt, vagy közeli hozzátartozóját érinti.

(4) A képviselő fogadóórát szervezhet az Önkormányzat hivatalában, ehhez a jegyzőtől segítséget kérhet.

3. A jegyző, aljegyző

33. § (1) A jegyzőre és az aljegyzőre az Mötv. 81-83. § rendelkezése az irányadó.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal legmagasabb besorolású köztisztviselője látja el.

4. Közös önkormányzati hivatal

34. § (1) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testületek által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, mely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét, a jegyző fogadóóráit.

IV. Fejezet

​

A települési önkormányzat társulásai, együttműködés

35. §  (1) A helyi önkormányzatok társulásaira az Mötv. IV. fejezete az irányadó

(2) A képviselő-testület döntése alapján létrejött társulásokat a 3. függelék tartalmazza.

V. Fejezet

Nemzetiségi Önkormányzat

36.§. (1) Berzék településen Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik.

(2) A Nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködésről a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. melléklete rendelkezik.

(3) ^[5]A képviselő- testület az önkormányzat képviselő- testületi üléseire köteles a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét meghívni és neki tanácskozási és véleményezési jogkört biztosítani.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke részére meghívót kell küldeni.

(5) A Nemzetiségi Önkormányzat a roma nemzetiséget érintő kérdésben javaslatot, kezdeményezést nyújthat be a képviselő- testület felé, melyet a képviselő- testület a soron következő képviselő- testületi ülésen köteles napirendre tűzni. A javaslat, kezdeményezés tárgyában hozott döntésről a polgármester a Nemzetiségi Önkormányzatot írásban tájékoztatja.

(6) ^[6]A közoktatással kapcsolatos egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban (Nektv.)  27.§.-ban a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben egyetértési vagy véleményezési jog gyakorlására a Nektv.. 35.§.-ban foglaltak alapján kell eljárni.

VI. Fejezet^[7]

2. Az önkormányzat vagyona

40. § ^[8]Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

41. § (1) Ez a rendelet kihirdetést követően lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Berzék Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet.

A kihirdetés napja: 2018. 03. 19.