Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 03. 01- 2025. 09. 15 10:00Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában valamint
[2] Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Füzér Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 3996 Füzér, Rákóczi út 2.
(3) Az önkormányzat honlapja: www.fuzer.hu
(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: fuzerkor@gmail.com
(5) Az Önkormányzat jelzőszámai, azonosító adatai:
a) Adószáma: 15545387-1-05 Közösségi adószám: HU15545387
b) KSH statisztikai számjele: 15545387-8411-321-05
c) Törzskönyvi azonosító szám: 545387
d) Törzskönyvi bejegyzés dátuma: 1990.11.20.
e) TEÁOR kódja: 8411
f) KSH kódja: 0517109
g) ÁHTI azonosító: 729644
h) Számlavezető pénzintézet: MBH Bank Nyrt.
i) Bankszámlaszáma: 50440016-10015940-00000000
(6) Az önkormányzat működési területe: Füzér község közigazgatási területe.
2. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése:Füzér Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. Tagjainak névsorát az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe:Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatal (3989 Mikóháza, Szabadság út 10.)Füzéri Kirendeltsége (3996 Füzér, Rákóczi út 2.) (a továbbiakban: Hivatal).
2. Az önkormányzat jelképei és kitüntetései
3. § Az önkormányzat jelképeit és használatának rendjét, a kitüntetések és elismerő címek adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Helyi, hazai és nemzetközi kapcsolatok
4. § (1) Füzér Község Önkormányzata hazai kapcsolatai keretében együttműködik különösen a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Önkormányzattal, az önkormányzatok szövetségeivel, a Sátoraljaújhelyi Járáshoz tartozó önkormányzatokkal, a füzéri nemzetiségi önkormányzattal, valamint a civil szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(2) Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.
4. Az önkormányzat feladatai, hatásköre
5. § (1) Az önkormányzatok kötelező feladatait és hatáskörét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény, és az ágazati törvények állapítják meg.
(2) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányfunkció szerinti felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat a törvényi keretek között – mindenkori pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével – önként is vállalhatja közfeladat ellátását.
(4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.
(7) Az önkormányzat önként vállalt közfeladatai:
a) nonprofit szervezetek (civil szervezetek, egyházak) és egyesületek támogatása
b) helyi lakáscélú támogatás
c) elismerő címek adományozása
d) magánszálláshelyek támogatása
e) Füzér községben működő, vállalkozási tevékenységet kezdő, vagy folytató statisztikai állományi létszámot megtartó, vagy fejlesztő vállalkozások támogatása
f) Települési Értéktár Bizottság működtetése
g) növénytermesztés, állattenyésztés,
h) erdőgazdálkodás
i) kábeltelevizió működtetése
(8) Füzér Község Önkormányzata gazdasági társaságban való részvételét a 4. melléklet tartalmazza.
(9) Füzér Község Önkormányzata által alapított gazdasági társaságokat az 5. melléklet tartalmazza.
(10) A képviselő-testület önkormányzati feladatok ellátására alapított költségvetési szerveinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat az Mötv. 42. §-a határozza meg.
(2) A képviselő-testület feladatait az Mötv. 41. § (4) bekezdésben meghatározott szervekre átruházhatja.
(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület által a társulásra átruházott hatásköröket a 8. melléklet tartalmazza.
(5) A képviselő-testület átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.
7. § Az Mötv. 42. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörökön túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,
b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
c) más önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás kötése és felmondása,
d) önkormányzati ingatlan- és egyéb vagyonügylet,
e) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
5. A képviselő-testületi ülések előterjesztései
8. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendelet tervezet
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester, a képviselő-testület tagjai,
b) jegyző, aljegyző,
c) önkormányzat állandó bizottságának elnöke, tagjai,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) mindazok, akiket a képviselő-testület képviseletében a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez,
f) egyéb, magasabb szintű jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.
(3) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, az előterjesztést jegyző törvényességi szempontból vizsgálja.
(4) Az (1) bekezdés b), d) szerinti előterjesztés kivételesen szóban is előterjeszthető.
(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) tárgy- és helyzetelemzést,
b) döntési alternatívákat és indokolását, azok jogszabályi alapját,
c) előterjesztéshez tartozó, csatolt mellékleteket,
d) az esetleges korábbi képviselő-testületi döntést,
e) döntési javaslatot (rendelet-tervezet, határozati javaslat),
f) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtási határidő megjelölését.
(6) Az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülésre szóló meghívóhoz csatolva kell megküldeni a képviselő-testület tagjainak és a képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottaknak.
(7) Az írásban kiadott előterjesztést az előterjesztő szóban kiegészítheti.
9. § (1) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülése előtt 5 nappal kell a jegyzőhöz benyújtani.
(2) Az előterjesztést a képviselő-testületnek kell címezni az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának megjelölésével.
6. A képviselő-testület ülései
10. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület üléseinek összehívására vagy vezetésére a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület üléseinek összehívására és vezetésére az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság elnöke jogosult.
(5) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.
(6) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(7) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínen is megtartható.
7. A képviselő-testület alakuló ülése
11. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.
(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen
a) meghallgatja a Helyi Választási Bizottság elnökének az önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját;
b) a testület tagjai (képviselők) a képviselő-testület előtt esküt tesznek;
c) a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját;
d) a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az alpolgármestert, dönt a tiszteletdíjáról,
e) megállapíthatja a képviselők tiszteletdíját,
f) a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságot,
g) módosíthatja szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) vagy megbízást ad a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az SZMSZ felülvizsgálatára.
8. A rendes ülés összehívása
12. § (1) Évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(1a)1 A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott féléves munkaterv tartalmazza.
(1b)2 A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden év december 31-ig, és június 30-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.
(2) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma
a) az ülés helye, napja és időpontja,
b) az ülés minősítése (rendes, rendkívüli),
c) a javasolt napirendi pontok,
d) a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,
e) utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,
f) utalás arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet részt a képviselő-testület ülésén, és
g) mellékletként: az írásbeli előterjesztés és a határozati javaslat.
(3) A képviselő-testület nyílt ülésére meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a napirendi pontok előadóit, előterjesztőit és egyéb érdekelt személyeket, szerveket, akiket a napirend érint,
e) a polgármester által megnevezett személyeket.
(4) Az ülés meghívóját, a napirendek írásos anyagaival együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívó és az írásos anyag – az erre igényt bejelentő képviselőnek – elektronikus formában is kézbesíthető.
9. A rendkívüli ülés összehívása
13. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését rendkívüli ülésre is összehívhatja.
(2) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv.-ben meghatározottakon kívül:
a) a helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,
b) a jegyző indítványára,
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral vagy hátránnyal járna (személyzeti, pályázati, pénzügyi ügyek stb.),
d) a polgármester saját hatáskörben hozott döntése alapján.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.
(4) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 15 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.
(5) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon is összehívható.
(6) A rendkívüli ülés összehívására egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
10. Az ülés nyilvánosságára, a zárt ülésre vonatkozó szabályok
14. § (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára és zárt üléseire az Mötv. előírásai az irányadóak.
(2) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőzően legalább 5 nappal a nyilvánosságot a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell, valamint a meghívót és az előterjesztést az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület esetenként – egyszerű többséggel – dönt legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelentek számára.
(4) A képviselő-testület bármely képviselő és a jegyző indítványára zárt ülést rendelhet el az Mötv-ben meghatározott esetben.
(5) A zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vesznek részt.
11. A Képviselő-testület ülésvezetőjének jogköre
15. § (1) A polgármester összehívja, megnyitja és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülésének vezetését a 10. §-ban meghatározott ülésvezető végzi (a továbbiakban: ülésvezető).
(3) Az ülésvezető a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri valamennyi napirendi pont, valamint egyéb indítványok tárgyalásánál. Ha az ülés tartama alatt az ülésvezető a képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a folytatólagos ülést a fennmaradó napirendi pont(ok) megtárgyalására hívja össze.
(4) Az ülésvezető ülésvezetéssel kapcsolatos feladat- és jogkörei:
a) a szó megadása, megtagadása,
b) a szó megvonása, a tárgyra térésre felszólítás,
c) a napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szó megadása és megtagadása,
d) az ülés berekesztése,
e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslat tétele,
f) a napirendek összevont tárgyalására javaslattétel,
g) tárgyalási szünet elrendelése,
h) az ülés bezárása.
(5) Az ülésvezető vitavezetési feladatai:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) tömören, röviden, szabatosan összefoglalja a vitában elhangzottakat és egyértelműen megfogalmazza a döntési javaslatot,
c) szavazást rendel el,
d) megállapítja a szavazás eredményét,
e) kimondja a határozatot.
(6) Az ülésvezető egyéb feladata és jogköre:
a) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,
b) az ülés rendjének biztosítása,
c) napirend előtti tájékoztató a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről és eseményekről.
12. Rendfenntartás
16. § (1) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ illetve ha e szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó előírásait megszegi, az ülésvezető rendre utasíthatja.
(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető haladéktalanul felszólítja, hogy térjen a tárgyra.
(3) Az ülésvezető a (2) bekezdés szerinti ismételt és eredménytelen felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(4) Az ülésvezető rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen vitának, felszólalásnak, visszautasításnak helye nincs.
(5) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
13. A rendkívüli előterjesztés
17. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan indítvány, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző előkészítést követően merült fel, és az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani. A rendkívüli előterjesztéseket a kiküldött napirendi javaslaton fel kell tüntetni, és írásba foglalva az előterjesztések anyagához csatolni kell.
(2) A képviselő-testület a rendkívüli előterjesztés tárgyában egyszerű többséggel dönt.
(3) Rendkívüli előterjesztést nyújthat be a polgármester, a bizottsági elnök, a képviselő, a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(4) Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő nem ért egyet a rendkívüli tárgyalással, akkor ennek eldöntését rövid vitára kell bocsátani.
(5) Ha a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.
14. A sürgősségi indítvány
18. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, a bizottság elnöke, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete.
15. Az anyanyelv használata
19. § (1) A képviselő-testület ülésén valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselők, vagy a nemzetiségi önkormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ebben az esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők – a jegyzőkönyv számára – magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat.
(2) Amennyiben a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását, az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelezheti a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését – a költségvetés terhére – biztosítja.
16. Interpelláció és kérdés
20. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő
a) a polgármestertől,
b) a jegyzőtől,
c) a bizottság elnökétől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülést megelőzően legalább 24 órával kell a polgármesternél bejelenteni.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni.
(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell. Ha az interpelláló a választ nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról, egyszerű szótöbbséggel.
(6) A képviselők az (1) bekezdésben meghatározottakhoz a feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdést intézhetnek. A kérdezési szándékot a kérdés tárgyának megjelölésével a napirendi pontok elfogadása előtt jelezni kell. A kérdés feltevésére az egyebek napirendi pont keretében az ülésvezető köteles lehetőséget biztosítani.
(7) A kérdésre a választ nyomban meg kell adni. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.
(8) Bejelentésnek minősül a polgármester, a képviselők és nem képviselő tag alpolgármester által szükségesnek tartott információk továbbadása, továbbá olyan bejelentések, felszólalások, amelyek intézkedést igényelnek.
(9) A bejelentésre, felszólalásra, egyéb közérdekű javaslatokra a kérdésnél szabályozottak az irányadók.
17. Felszólalás a képviselő-testület ülésén
21. § A felszólalás típusai:
a) napirend előtti felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) napirendhez kapcsolódó felszólalás.
18. Napirend előtti felszólalás
22. § (1) Napirend előtt nem a tárgysorozathoz tartozó felszólalásra az ülésvezetőtől a képviselő-testület tagja, a jegyző és a tanácskozási joggal rendelkező más meghívottak kérhetnek engedélyt.
(2) Ha az ülésvezető az engedélyt megtagadja, a felszólalást kérő kérésére a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat, az ülésvezető indokolt esetben engedélyezheti ennek túllépését. A felszólaláshoz kapcsolódóan az ülést levezetőtől kaphatnak szót.
(4) Vitának és határozathozatalnak előzetes felszólalás alapján nincs helye.
19. Felszólalás ügyrendi kérdésben
23. § (1) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármihez 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.
(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni.
(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.
20. Napirend tárgyalása, ahhoz kapcsolódó felszólalás
24. § (1) Az ülésvezető elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója részére adja meg a szót. A napirend előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.
(2) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottság elnökét illeti meg.
(3) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4) A válaszadást követően az ülésvezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magába foglaló hozzászólásra jogosultak.
(5) Vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az ülésvezető engedélyezi.
(6) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(7) A képviselő-testület – külön vita nélkül hozott határozata alapján – a vita és a felszólalás időtartamát, valamint a hozzászólások számát korlátozhatja.
21. A döntéshozatal szabályai
25. § (1) A képviselő-testület határozatképességéhez legalább három képviselő jelenléte, a javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint felének - azaz három képviselő - igen szavazata szükséges.
(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.
(3) A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(5) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § szerinti érintettséget nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásról és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:
a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 3 képviselő megszavazta,
b) a döntést ismételten a képviselő-testület elé kell terjeszteni megerősítésre vagy elvetésre, ha az 3 szavazatnál kevesebb szavazattal lett elfogadva.
22. Szavazás
26. § (1) Az ülésvezető a napirendi pont tárgyalása során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) Ha a határozati javaslat több részből áll, az ülésvezető részenként is szavazásra bocsáthatja.
(3) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, az ülésvezető a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja.
(4) Először a módosító indítványokat, majd a módosító indítványokkal kiegészített határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet kell szavazásra bocsátani.
(5) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
23. A szavazás módja
27. § (1) Szavazni személyesen kell.
(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.
(3) A döntési javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.
(4) A szavazás módját – ha törvény másként nem rendelkezik – képviselői kezdeményezés alapján meg lehet változtatni.
(5) Szavazati jog gyakorlásának minősül, ha a jelenlévő képviselő igen -nel, vagy nem -el szavaz, illetve tartózkodik.
(6) A szavazatok összeszámolásáról az ülésvezető gondoskodik. Ha a szavazás eredményére vonatkozóan kétség merül fel, vagy azt a képviselő kéri, az ülésvezető köteles a szavazást megismételtetni.
24. Nyílt szavazás
28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.
25. Név szerinti szavazás
29. § (1) A képviselő-testület név szerint szavaz az Mötv. 48. § (3) bekezdésben meghatározott esetben és feltételekkel, a képviselők egynegyedének indítványára.
(2) Nem lehet névszerinti szavazást elrendelni az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.
(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, akik nevük elhangzása után „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülésvezetőnek.
(5) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket az ülésvezető és a jegyző aláírásával hitelesíti és azt az eldöntött kérdésre utalással, a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
26. Titkos szavazás
30. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, amelyben az Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében zárt ülés tartásának, illetve elrendelésének helye van.
(2) A szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazás a szavazatszámláló bizottság feladatait is ellátó, a képviselő-testület által választott Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság munkájának igénybevételével történik. Szavazatszámláló bizottság esetenként is választható.
(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre vagy jelöltekre, döntési változatokra, a név/döntési változat mellet elhelyezett kockába/karikába tett egymást metsző vonallal lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.
(5) Érvénytelen a szavazat,
a) ha azt nem a kiadott szavazólapon adták le,
b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) ha kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a képviselő kire vagy milyen döntésre szavazott,
d) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.
(6) A szavazatszámláló bizottság, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összeszámolja a szavazatokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás eredményét,
d) a jegyzőkönyvvezető nevét,
e) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.
27. Önkormányzati rendeletalkotás
31. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotásának kezdeményezésére a polgármesternél:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület állandó bizottsága,
c) a jegyző,
d) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselői és elnöke,
e) helyi társadalmi szerv vezetője, vezető testülete,
f) füzéri, választójoggal rendelkező személy
jogosult.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismerteti.
(3) A képviselő-testület a kezdeményezésről folytatott vita után dönt a szabályozás szükségességéről, meghatározza a szabályozás tárgykörét és főbb elveit, a rendelet-tervezet elkészítésének módját, határidejét és felelősét.
(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.
(5) A képviselő-testület a rendelet-tervezet előkészítéséhez igénybe veheti külső szakértő közreműködését.
(6) A képviselő-testület a rendelet tárgyától függően közmeghallgatás tartásáról is határozhat.
(7) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(8) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a rendelet megalkotásának szükségességét, indokait,
b) az elérni kívánt célt,
c) az egyes szabályozási megoldások indokait,
d) a tervezetbe beépített, illetve be nem épített véleményeket, javaslatokat,
e) a rendelet-tervezet teljes szövegét.
32. § (1) A képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése:Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (……) önkormányzati rendelete(a rendelet címe) Az önkormányzati rendelet sorszáma arab számmal, a / jel, a rendelet kihirdetésének éve arab számmal, zárójelben az önkormányzati rendelet kihirdetésének hónapja római számmal és napja arab számmal, önkormányzati rendelete kifejezést és a rendelet címe. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni.
(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
(3) A hirdetőtáblán kifüggesztés időtartama legalább 15 nap. A kihirdetett rendeletre a hirdetőtáblára való kifüggesztés és levétel napját tartalmazó záradékot rá kell vezetni, melyet a jegyző aláírásával, bélyegzővel hitelesít.
(4) A rendelet hatályosságát szükség szerint, de legalább kétévenként felül kell vizsgálni.
(5) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásba vételéről, módosításának átvezetéséről, egységes szerkezetbe foglalásáról, áttekinthető kezeléséről a jegyző gondoskodik.
(6) Az egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni az elfogadását követő 3 napon belül.
28. Határozathozatal
33. § (1) A határozathozatalra az Mötv. előírásai az irányadók.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza:
a) képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,
b) a végrehajtás határidejét,
c) a végrehajtásról való beszámolás idejét, ha a testület indokoltnak tartja,
d) a végrehajtásért felelős megnevezését.
(3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.
(4) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) ügyrendi kérdésekben,
b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,
c) tájékoztató anyagokról,
d) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.
(5) A normatív határozatokat e rendelet 32. § (3) bekezdése szerint kell kihirdetni.
(6) A Képviselő-testület által hozott határozat jelölése:Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../.....(... ...) határozata (a határozat címe) A normatív határozat megjelölés: a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölése, a normatív határozat sorszáma arab számmal, a / jel, a normatív határozat közzétételének hónapja római számmal és napja arab számmal, a határozata kifejezés és a határozat címe. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja (hónapja római számmal, napja arab számmal). A normatív és nem normatív határozatot évente folyamatos sorszámmal kell jelölni.
34. § (1) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő képviselő-testületi ülésen be kell számolni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Ha lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.
(2) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyző készíti el. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és – ha szükséges – a felelősségre vonásra is. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.
(3) A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző a felelős.
(4) A határozatot – a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.
29. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése
35. § (1) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakat kell tartalmaznia.
(2) A választópolgárok a képviselő-testületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – ügyfélfogadási időben a Hivatalban tekinthetik meg. A képviselő-testületi jegyzőkönyvek nyilvánosak. A nyilvánosságára az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testületi ülésen hozzászóló és indítványtevő kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását, melynek megtörténtéről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti íveket,
c) a név szerinti szavazásról készült névsort,
d) az írásban benyújtott hozzászólásokat a képviselő kérésére,
e) név szerinti szavazásról készült névsort,
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
g) esküokmányt.
(5) A 35. § rendelkezéseit a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is alkalmazni kell.
30. Közmeghallgatás
36. § (1) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület dönt.
(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a helyi önkormányzati képviselők többsége indítványozza.
(3) A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.
31. Lakossági fórumok
37. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, és a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum összehívható a község egészét, vagy annak nagyobb, illetve egy részét érintő tárgykörökben, különösen a szabályozási tervek, lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a településen megvalósuló beruházások előkészítése és átfogó ágazati koncepciók ügyében.
(3) A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 5 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
32. A képviselő jogállása
38. § (1) A képviselők jogállására az Alaptörvény és az Mötv. előírásai az irányadóak.
(2) A települési képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásában hivatalos személynek minősül.
33. A képviselő jogai és kötelezettségei, a képviselő díjazása
39. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségeken túl köteles:
a) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni,
c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni,
d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.
40. § Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásáról, költségtérítéséről az önkormányzat képviselő-testülete rendeletet alkot.
34. Összeférhetetlenségi eljárás, méltatlanság, vagyon-nyilatkozattétel eljárás
41. § (1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles megszüntetni.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság vizsgálja ki és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésre terjeszti elő.
(3) Az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatására az Mötv. 37. §-ban foglaltak az irányadók.
42. § A méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság vizsgálja ki és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésre terjeszti elő.
43. § (1) A képviselői vagyonnyilatkozatot a képviselő-testület Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság tartja nyilván, kezeli és ellenőrzi, gondoskodik őrzéséről.
(2) A vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra az Mötv. 39. §-ban foglaltak az irányadók.
35. A képviselő-testület bizottságai
44. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő.
(2) Az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság feladatai:
a) a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést megvizsgálja és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésre előterjeszti;
b) a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést megvizsgálja és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésre előterjeszti;
c) nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint hozzátartozóik által tett vagyonnyilatkozatot és erről jelentést tesz a képviselő-testület felé;
d) közreműködik az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának előkészítésében, szükség esetén javaslatot tesz a módosítására;
e) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos szavazatszámlálási feladatokat;
f) a polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a bizottság elnöke összehívja a képviselő-testület ülését.
(3) A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.
(4) Képviselő-testület által megválasztott Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság tagjainak felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.
36. A Bizottság működése
45. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt. A bizottság munkájába – igény esetén – külső szakértő is bevonható.
(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök feladatait az általa megbízott bizottsági tag látja el.
(3) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésein.
(4) Az Mötv. 60. §-a alapján a bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) A bizottság ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
(6) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz.
(7) A bizottság határozatának jelölése: Füzér Község Önkormányzata Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottságának, a határozat sorszáma arab számmal/évszám arab számmal, zárójelben a határozat meghozatalának hónapja római számmal, a határozat meghozatalának napja arab számmal, határozata és a határozat tárgya.Füzér Község Önkormányzata Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottságnak .../….(….) határozata(A határozat címe) A határozatot hozó szerv teljes megjelölése, a határozat sorszáma arab számmal, a / jel, a határozat közzétételének hónapja római számmal és napja arab számmal, a határozat kifejezés és a határozat címe. A határozat sorszámát naptári év elején arab 1-gyel kell kezdeni és folyamatosan kell sorszámozni.
37. Az ideiglenes bizottság
46. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart. Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
38. Polgármester
47. § (1)3 A polgármester tevékenységét főállásban látja el.
(2) A polgármester jogállását, feladatait az Mötv. 65-67. §-ai szabályozzák.
39. Az alpolgármester
48. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.
(3) Az alpolgármester jogállására a Mötv. 74-79. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az alpolgármester tiszteletdíjáról, költségtérítéséről a képviselő-testület az Mötv. 80. §. (2)-(3) bekezdésének figyelembevételével dönt.
40. A jegyző, aljegyző
49. § (1) A jegyző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben, az ágazati törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköröket, vezeti a Hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a Hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik a helyettesítésről.
41. A Hivatal
50. § (1)4 A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével összefüggő feladatok ellátására Bózsva, Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Hollóháza, Kishuta, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu Község Önkormányzataival megállapodva Hivatalt működtet.
(2)5 A Hivatal működésének részletes szabályait a Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a társult önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott Pálházai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(3)6
42. Az önkormányzat társulásai
51. § (1) Az önkormányzat a feladatok hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) Társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet. A társulási megállapodást a polgármester írja alá; amennyiben a társulási megállapodás államigazgatási feladat, hatáskör társulásos ellátásáról állapodnak meg a társult felek, úgy a megállapodást a jegyző is aláírja.
(3) A Társulási Tanácsban a polgármestert az alpolgármester helyettesíti, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által delegált képviselő vesz részt.
(4) A társulás célja és rendeltetése:
a) társult településekkel együtt közös intézmény fenntartása, közös feladatellátás a gazdaságos működtetés érdekében,
b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,
c) a beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés közfeladatok ellátására.
(5) Az Önkormányzat részvételével működő Társulások felsorolását a 10. melléklet tartalmazza.
43. Együttműködés helyi nemzetiségi önkormányzattal, önszerveződő közösségekkel
52. § (1) A Képviselő-testület a Füzéri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) részére a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njt.) 80. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgy feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.
(2) Ha jogszabály a Nemzetiségi Önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos és a kulturális önigazgatással kapcsolatos ügy(ek)ben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a döntést a Képviselő-testület csak a Nemzetiségi Önkormányzat nyilatkozatának kikérését követően hozza meg.
(3) Az Njt. által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő határozatot a Képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő Nemzetiségi Önkormányzat egyetértésével alkotja meg.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti döntés meghozatalának szándékáról írásban kell értesíteni a Nemzetiségi Önkormányzatot, vagy az azt érintő területi nemzetiségi önkormányzatot.
(5) A Képviselő-testület és a Nemzetiségi Önkormányzat külön közigazgatási szerződésben rendelkezik a nemzetiségi önkormányzat által használt vagyonról, illetve rendezi azokat a kérdéseket, amelyekről jogszabály erejénél fogva e szerződésben kell szabályozni.
(6) A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a képviselő-testület nyílt ülésén állandó meghívottként részt vehet. A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben szabályozott esetben vehet részt.
53. § (1) A képviselő-testület feladati ellátása során helyben működő egyesületekkel, önszerveződő közösségekkel együttműködik.
(2) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén a szabályzat 11. mellékletben felsorolt egyesületek, önszerveződő közösségek képviselőit.
44. Az önkormányzat gazdasági alapjai
54. § (1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.
(3) Ha a meglévő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt a megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni és legalább a ciklus végéig kiegészíteni vagy módosítani.
(4) A gazdasági program időarányos teljesítését a választási ciklus utolsó évében át kell tekinteni és végrehajtását értékelni kell.
55. § (1) Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól az önkormányzat rendelete az irányadó.
(2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása képesítéssel rendelkező belső ellenőr megbízásával történik.
45. Helyi népszavazás
56. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát önkormányzati rendelet szabályozza.
46. Záró rendelkezések
57. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
58. § Hatályát veszti Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2018. (III.20) önkormányzati rendelete, valamint a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2018.(III.20.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Lukács László polgármester
2. Urbanovics Simon alpolgármester
3. Orosz-Tóth Mihály képviselő
4. Rédai Ádám képviselő
5. Vida Boglárka képviselő
2. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Füzér-Szalánc (Szlovákia) között létrejött, (179/2005. (10.25.) számú határozattal jóváhagyott) kulturális és egyéb feladatok hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása érdekében, valamint a turizmus, idegenforgalom határon átnyúló kiterjesztése, fejlesztése érdekében létrejött együttműködési megállapodás
2. Együttműködési megállapodás Füzér és Jánok (Szlovákia) községek között - 75/2007. (07.10.) Kt. határozattal.
3. Füzér-Csíkdánfalva település között létrejött együttműködési megállapodás – testvérközségi kapcsolat – 100/2013.(IV.12.) önkormányzati határozattal jóváhagyva.
3. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 031030 Közterület rendjének fenntartása
6. 041140 Területfejlesztés igazgatása
7. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
8. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
9. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
10. 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
11. 042220 Erdőgazdálkodás
12. 045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
13. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
14. 046020 Vezetékes műsorszolgáltatás, városi és kábeltelevíziós rendszerek
15. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
16. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
17. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
18. 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
19. 063020 Víztermelés, - kezelés, - ellátás
20. 064010 Közvilágítás
21. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
22. 074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
23. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
24. 082044 Könyvtári szolgáltatások
25. 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység
26. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
27. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
28. 084020 Nemzetiségi közfeladatok ellátása és támogatása
29. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
30. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
31. 086030 Nemzetközi kulturális együttműködés
32. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
33. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
34. 102031 Idősek nappali ellátása
35. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
36. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
37. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
38. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
39. 107052 Házi segítségnyújtás
40. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
41. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
4. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Zempléni Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 3916 Bodrogkeresztúr, 0172/37 hrsz.) – szilárd hulladékgyűjtés, kezelés
2. ZEMPLÉNI HELYI TERMÉK Klaszter Menedzser Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 3900 Szerencs, Gyár út 22.) – helyi termék piacra jutásának elősegítése
5. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Nagy-Milic Natúrpark Vidékfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 3996 Füzér, Rákóczi út 2.)
2. Fűzérvári Sáfárház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 3996 Füzér, Rákóczi út 2.)
6. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Költségvetési szerv megnevezése: Füzéri Várgondnokság
1.1. székhelye: 3996 Füzér, Petőfi út 3/A.
1.2. besorolása: helyi önkormányzati költségvetési szerv
1.3. fő tevékenysége: turizmus igazgatása
2. Költségvetési szerv megnevezése: Füzéri Óvoda és Kisded Óvó Mini Bölcsőde és Konyha
2.1. székhelye: 3996 Füzér, Kossuth Lajos út 11.
2.2. besorolása: helyi önkormányzati költségvetési szerv
2.3. fő tevékenysége: óvodai nevelés, nemzetiségi óvodai nevelés, gyermekek bölcsődei ellátása
3. Költségvetési szerv megnevezése: Füzéri Községgondnokság
3.1. székhelye: 3996 Füzér, Rákóczi út 2.
3.2. besorolása: helyi önkormányzati költségvetési szerv
3.3. fő tevékenysége: településüzemeltetési, községgazdálkodási feladatok
7. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Közterület rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezése
2. Vagyonrendeletben foglalt értékhatáron belül a tulajdonosi hatáskörök gyakorlása
3. Költségvetési rendeletben szabályozott értékhatárig kötelezettségvállalás
4. Közútkezelői hozzájárulás megadása
5. Megállapítja a települési támogatás keretében folyósítandó temetési segélyt, szülési támogatást
6. Köztemetés elrendelése, megtérítésre kötelezés és a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés
7. Gazdálkodást segítő támogatás megállapítása a képviselő-testület szociális ellátásokról szóló rendelete keretei között
8. Tulajdonosi jogok gyakorlása és képviselete az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban, egyesületekben
9. Szociális étkeztetés iránti kérelmek elbírálása
10. Házi segítségnyújtás iránti kérelmek elbírálása
11. Nappali ellátás iránti kérelmek elbírálása
8. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulásra (3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 151.) átruházott hatáskörök az Mötv. 13. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott egészségügyi alapellátás keretében a háziorvosi szolgálat, fogorvosi ellátás megszervezése és ellátása; 8. pontjában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatások megszervezése és ellátása; 8a. pontban hivatkozott szociális feladatok közül a családsegítés feladatok megszervezése és ellátása
2. Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásra (3916 Bodrogkeresztúr, Külterület 0172/37 hrsz.) átruházott hatáskörök:
9. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Orosz-Tóth Mihály képviselő – elnök
2. Rédai Ádám képviselő – bizottsági tag
3. Vida Boglárka képviselő – bizottsági tag
10. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulás
2. Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás
11. melléklet a 4/2024. (XI. 9.) önkormányzati rendelethez
1. Füzérért Alapítvány (3996 Füzér, Rákóczi út 2.)
2. Füzéri Várvédő Egyesület (3996 Füzér, Rákóczi út 2.)
3. Füzéri Sportkör (3996 Füzér, Petőfi Sándor út)
4. Felső-Magyarországi Várak Egyesülete (3996 Füzér, Petőfi S. út 3/A.)
5. Füzéri Hadtörténeti és Helytörténeti Kör (3996 Füzér, Árpát út. 13.)
6. Csepellényi György Énekkar Füzér
7. Füzéri Perényi Péter Cserkészcsapat
8. Füzéri Polgárőr Tűzoltó és Hegyimentő Egyesület (3996 Füzér, Rákóczi F. út 2.)
A 12. § (1a) bekezdését a Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 12. § (1b) bekezdését a Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 47. § (1) bekezdése a Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (1) bekezdése a Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (2) bekezdése a Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 50. § (3) bekezdését a Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 13.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.