Hejőszalonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

Hejőszalonta Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervévről

Hatályos: 2007. 01. 05- 2022. 04. 22

Hejőszalonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2006. (XII. 28.) önkormányzati rendelete

Hejőszalonta Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervévről

2007.01.05.

Hejőszalonta Község Önkormányzatának Képviselőtestülete
-az 1990. LXV. Tv. 8. § (1) bekezdés szerinti feladatkörben.
-az 1997. LXV. Tv. 16. § (1) bekezdés szerinti jogkörben.
-az 1997. évi LXXVIII. Tv. 7. § (3) bekezdés szerinti hatáskörben
Történt felhatalmazás alapján a következő Helyi Építési Szabályzatot és annak alkalmazását állapítja meg.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
A rendelet hatálya

(1)E rendelet hatálya Hejőszalonta Község közigazgatási területére terjed ki.
(2)Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket, építési területet, közpark esetén területet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény. (Továbbiakban Köv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény. (Továbbiakban Étv.) valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai, illetőleg Hejőszalonta Helyi Építési Szabályzata előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

2. §

A belterületi határ

(1)A belterületi határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot, a terv távlatában a Szabályozási Tervben meghatározottak szerint változtatható.
(2)A beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.

3. §

Szabályozási elemek

(1)A Szabályozási Terv kötelező és nem kötelező elemeket tartalmaz.
(2)A kötelező erejű elemek csak a Településszervezési Terv módosításával együtt változtathatók meg.
(3)A szabályozási Terv kötelező szabályozási elemei:
a)Tervezett belterületi határvonal
b) A beépített és beépítésre szánt, valamint a beépítésre nem szánt területek határvonala
c)A közterületek és az egyéb funkciójú területek határa-kötelező szabályozási vonal
d)Szabályozási szélesség - a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti legkisebb távolság
e)Az eltérő építési övezetek és övezetek határa
f)A területfelhasználási kategóriák
g)Övezeti besorolás
h)Övezeti jellemzők:
- a kialakítható legkisebb telekterület mérete,
- a beépítési mód,
- a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke,
- a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság,
- a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke,
- a zöldfelület legkisebb mértéke,
- a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettsége határértékek (környezetterhelési
határértékek - emisszió és misszió)
- terepszint alatt elhelyezhető építmények.
(4)A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási terv valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges:
b)A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

4. §

A beépítésre szánt területek területfelhasználása

(1)A beépítésre azért területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG

JELE

Lakóterületek

L

Falusias lakóterület

Lf

Vegyes területek

V

Településközponti vegyes terület

Vt

Gazdasági területek

G

Kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

Ipari terület

Gip

Üdülő területek

Ü

Hétvégiházas üdülőterület

Üh

Különleges területek

K

Temető területe

K/te

Sportterület

K/sp

Szélerőműpark területe

K/szé

(2)A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve TRT_02 (1.sz. melléklet) határozza meg.

5. §

A beépítésre nem szánt területek területelhasználása

(1)A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók:

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG

JELE

Közlekedési és közműterületek

Közúti közlekedés területe

Köt

Kötöttpályás közlekedési terület - vasút terület

Köd

Zöldterületek

Z

Közpark

Zkp

Egyéb közterületi zöldfelületek

Ze/köz

Erdőterületek

E

Védelmi célú erőterület

Ev

Mezőgazdasági területek

M

Általános mezőgazdasági területek

Szántó művelési ágú területek

Má/sz

Gyep művelési ágú területek

Má/gy

Kertes mezőgazdasági területek

Mk

Kertes mezőgazdasági területek - építési lehetőséggel

Mk1

Kertes mezőgazdasági területek - építési lehetőség nélkül

Mk2

Vízgazdálkodási területek

V

Folyóvíz medre és parti sávja

Vá/f

Állóvíz medre és parti sávja

Vá/á

Vízbeszerzési és vízműterület

Vm

Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja

Vi/cs

Időszakosan vízállásos területek

V/iv

(2)A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat és Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve TRT_03 (2.sz. melléklet) határozza meg.

6. §

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

(1)A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében sajátos jogintézményeket alkalmazhat.
(3)A lakóterület kialakítása érdekében történő kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzést az ingatlan tulajdonosainak kell kérelmeznie.
(4)Beépítésre szánt területen kiszolgáló utak és közművek kialakítására az útépítés és közművesítése hozzájárulása mértékének és arányának megállapítása a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(5)A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel előírt elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni.
(6)A tervben meghatározott területeken az ingatlanok azonosítása a közigazgatási eljárás megindításakor érvényes ingatlan nyilvántartás szerint kerül megállapításra.
(7)Az ingatlanok rendeltetésének, használati módjának megváltozása, vagy korlátozása során keletkező károkozásért az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét külön jogszabály szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanítást az köteles megtéríteni, akinek tevékenysége miatt korlátozást kell elrendelni.

7. §

A telekalakítás szabályai

(1)A település területeinek övezetein és építési övezetin belül a telekalakítás a 6. § szerinti feltételek betartásával kialakított közterületről vagy magánútról biztosított közvetlen kapcsolat mellett - jelen előírás, a Szabályozási tervek és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.
(2)Beépítésre szánt területen építmény csak az (1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.
(3)Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor válik építési telekké, és akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.
(4)Az önkormányzati határozattal jóváhagyott terület-használattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig, továbbá a tartalék területeken telekalakítás - a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl -, csak a kialakult használat megtartásával és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

8. §

A telkek beépítésének feltételei

(1)A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2)Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén építési tevékenység csak a vonatkozó előírások szerint engedélyezhető.
(3)A beépítésre szánt területen az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő ingatlan esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően a telek beépítésére, az építészeti és településképi követelmények tisztázására vonatkozó, összesített tartalmú elvi építési engedélyezési tervet kell készíteni, és elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Az elvi építési engedélyben az adott ingatlant a szükséges feltételek megléte és betartása mellett építési telekké kell nyilvánítani. A beépítési feltételeknek meg nem emelő ingatlan csak beépítésre nem szánt területként használható fel.
(4)A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. Jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés- amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterületnövelés mértékéig engedélyezhető.
(5)Beépítésre szánt területen az épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni- a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése és igénybevétele esetén lehet.
(6)A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az OTÉK 32. § szerinti építmények helyezhetők el.
(7)A beépítésre nem szánt területeken építési tevékenység az építéshatósági eljárások szabályai szerint az Étv. 19. § (2) bekezdés betartásával engedélyezhető.

9. §

Építéshatósági eljárások

(1)Építési engedély csak az övezetre, vagy építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telekre, valamint a beépítésre szánt területen a belterületbe vont építési telekre adható.
(2)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és építési övezete a Szabályozási
terv szerint megváltozik, telekalakítás és építés csak a változásnak megfelelően
engedélyezhető.
(3)A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az építési telekalakítás a szabályozási tervtől
eltérő területhasználat esetén csak akkor engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, közbiztonság, vagy egészségügyi
szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.
b)a terv szerinti területelhasználás a terv távlatán túl (10. vagy több év) válik esedékessé
és annak végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi
költségesebbé. Ezen a területen építmény csak ideiglenes jelleggel, visszavonásig
érvényes hatállyal, kártalanítási igény kizárásával engedélyezhető.
(4)A változási tilalom alá eső területen építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, arra engedélyt adni, valamint értéknövelő változást végezni - az életveszély elhárításán kívül - nem lehet.
(5)A Képviselő-testület a vonatkozó rendeletben meghatározott építési munkák körét az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen külön rendeletben meghatározottak szerint bővíti.
(6)Az építési engedélyezési eljárás során az építészeti örökség helyi védelmére kijelölt területen az építési engedélyezés feltételeit a Képviselő-testület az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó külön rendeletben szabályozza.
(7)Az építészeti örökség helyi védelmére vonatkozó rendelet megalkotásáig a terv által jelölt építészeti örökség-védelem helyi területén az egyéb jogszabályok megtartásával és akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a beépítés mértéke és módja illeszkedik a meglevő környezethez. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől eltérő, léptételen, a környezetbe nem illő idegen formai és építészeti elemek kialakítását célzó épület, építmény, továbbá a környezet hagyományaitól eltérő építési anyaghasználat.
(8)Közterületen csak a Képviselő-testület külön rendeletével szabályozott építmények építése engedélyezhető.
(9)Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások, és a település állattartási rendeletének együttes alkalmazásával engedélyezhető.
(10)Bontási engedély azon esetekben, ahol a bontás következtében utcai foghíj jön létre, csak a keletkező foghíj beépítésére vonatkozó építési engedéllyel együtt adható ki.
(11)Az építési engedély kérelemhez a harmonikus településkép, utcakép kialakításához M=1:500-as léptékben utcaképet kell készíteni, melyen a tervezett épület mellett lévő 2-2 szomszédos ingatlan építészeti együttesét kell ábrázolni. Az utcaképen az épületek sorát kerítéssel együtt kell ábrázolni.
(12)Az utcai kerítés terveit az épület terveivel együtt kell elkészíteni és engedélyeztetni.
III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

10. §

Általános előírások

(1)Valamennyi területelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és- igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést
c) kizárja a környezetkárosítást
(2)A tervezett belterületi határtól mért 1000 m-es védőtávolságon belül a települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható.
(3)A környezetszennyező források, illetve a szennyezésektől védendő létesítmények körül a környezeti terhelés miatt meghatározott védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül védőterületen csak a hatóságok által engedélyezett területhasználat és tevékenység folytatható, a védőterületet a szükséges és lehetséges helyeken védő zöldfelületként kell kialakítani.
(4)Új beruházások engedélyezésénél, amennyiben a tömb méretű, és a beépítésre szánt terület pedig meghaladja az I ha-t, akkor is környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges, ha azt az egyéb jogszabály nem írja elő.

11. §

A föld védelme

(1)A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelezettsége.
(2)A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről, védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újra hasznosításáról.
(3)A település közigazgatási területén a termőföldek védelme érdekében, bangóvizek, belvizek kialakulásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a csapadékvíz megfelelő elvezetéséről.
(4)Az építmények terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.
(5)A földhasználó köteles a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodva a földhasznosítás, a termesztés technológiai és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló olyan talajvédő gazdálkodást folytatni, amely a külön jogszabályokban meghatározott természetvédelmi, környezetvédelmi, vízvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi követelményeket is figyelembe veszi.
(6)Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.
(7)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. Rendelet alapján Hejőszalonta nem nitrát érzékeny területen helyezkedik el.
(8)A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.) A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.
(9)A defláció ellen mezővédő erdősávokat kell telepíteni.

12. §

A vizek védelme

(1)Hejőszalonta község közigazgatás területe jelenleg kijelölt hidrogeológiai védőidomon nincs rajta. Ugyanakkor a községi vízműút közcélú vízlétesítménynek minősül, ezért a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben meghatározott határideig ki kell alakítani a vízműút védőidomát!
(2)A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében a védőidomot, védőterületet üzemelő vízbázis (vízkivétel), vízlétesítmény esetén a határozatnak megfelelő ütemezésben, de nem később, mint a hatálybalépéstől számított 10 éven belül (2007-ig) kell kialakítani.
(3)A település vízellátását biztosító belterületi mélyfúrású kút körül ki kell jelölni a belső és külső védőtávolságokat. A pontos kijelölésig fenn kell tartani a vízműúttól számított 10 m-es belső, illetve 100 m-wa külső védőtávolságot, melyeken belül teljesíteni kell a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet 5. mellékletében előírtakat.
(4)A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet alapján Hejőszalonta Község érzékeny kategóriába tartozik.
(5)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. Rendelet alapján Hejőszalonta nem nitrát érzékeny területen helyezkedik el.
(6)A vízellátással érintett területek szennyvízcsatorna-hálózattal történő lefedéssel teljes mértékben biztosítani kell.
(7)A felszíni vizek rendezett elvezetéséről gondoskodni kell.
(8)Vízfolyásba, állóvízbe tisztítatlan szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható. A felszíni vizekbe, illetve az élő vízfolyásokba csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával és az általa meghatározott feltételek betartásával szabad csapadékvizet, illetve tisztított szennyvizet bevezetni.
(9)A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségének védelme érdekében a tisztítatlan szennyvizek szikkasztása a kül- és belterületen egyaránt tilos. Lakóépületek, ipari mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.
(10)Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg.
(11)Az élővizek partjától számítva külterületen 50 m. Belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m védőtávolságon belül új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő gazdasági épület nem bővíthető.
(12)Veszélyes vagy kommunális hulladék elhelyezése a vízfolyás és csatorna medrekben, illetve a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási-, vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.
(13)Szennyvizek szivárgása elleni védelem előírásait a hulladékkezelés vonatkozó előírásai szerint kell biztosítani.
A felszíni vízek szabályozása
(14)A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti.
(15)A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. Törvény értelmében a környezeti igénybevétele - így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások - esetén gondoskodni kell arról, hogy:
a)a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon
b)A vízi és vízközei, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint
c)A vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények ne romoljanak.
(16)A vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A partok védelmét lehetőleg mérnökbiológiai módszerek (rőzse- és dorongművek) alkalmazásával kell megerősíteni.
(17)A vízfolyások és állóvizek menti parti sávok fenntartására, kezelésére és beépíthetőségére vonatkozó előírásokat az egyéb szabályozási elemek parti sávokra vonatkozó részei tartalmazzák.
(18)Épület felújítása, bővítése és új épület elhelyezése belterületen belül csak a meglévő gerinchálózatra történő szennyvízbekötés mellett engedhető meg. A közcsatornával még nem rendelkező kialakult építési területeken a közcsatorna kiépítéséig az építés vízzáró szennyvízgyűjtő-medence (közműpótló) átmeneti alkalmazásával, vagy a hatóság által engedélyezett egyedi szennyvíztisztító kisberendezés üzemeltetésével engedélyezhető. A szennyvízgyűjtő medence rendszeres ürítésről ellenőrizhető módon (vízdíj-számla, szippantásról szóló számla) gondoskodni kell. Az új építési területeken mindennemű építés csak a csatornaközmű megépítése után és az ingatlanok csatornaközműre történő rákötése mellett engedélyezhető.

13. §

A levegőtisztaság védelme

(1)Hejőszalonta a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet értelmében “10. - Az ország többi területe” zónába tartozik. Ennek megfelelően az alábbi légszennyező anyagokkal szemben fenn kell tartani az adott zónára a 14/2001 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határértékeket:
- kén-dioxid – F Ahol:
- nitrogén-dioxid - F E - azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több
- szén-monoxid – F légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó
- szilárd (PM10) – E vizsgálati küszöb között van
- benzol – F F - azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati
küszöböt nem haladja meg.
(2)A környezetvédelmi hatóság a levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, teljesítményekre (továbbiakban: légszennyező forrás) az elérhető legjobb technikai alapján, a jogszabályban, illetőleg az egyedi hatósági eljárások keretében kibocsátási határértékeke, levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapít meg.
(3)A község területén kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyező anyag kibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.
(4)Helyhez kötött diffúz légszennyező forrását az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles - a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni a módisított 21/2001. (II.14.) Korm. Rendelet alapján.
(5)akóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett. Új létesítmények, technológiák telepítése esetén figyelembe kell venni a 21/2001. (II.14.) Korm. Rendelet védőtávolságokra vonatkozó előírásait.
(6)Lakóterületen nem engedélyezhető olyan ipari, kereskedelmi kisvállalkozás, amely zavaró hatással lehet a lakókörnyezetre.
(7)Lakó és vegyes területfelhasználású területen, csak olyan szolgáltatóipar és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
(8)Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt a vonatkozó rendeletben felsorolt tevékenységek esetén környezeti hatástanulmány készítendő. A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatástanulmány készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megőrzése, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.
(9)Hulladék hagyományos háztartási energiatermelő berendezésben, valamint nyílt térben történő égetése tilos. Kis mennyiségben keletkező háztartási papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. A helyi védelem alatt álló területeken nádas és más vízi növények égetése, továbbá a nem védett területeken tartóégetés csak önkormányzati rendeletben szabályozott módon lehetséges.
(10)A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetése, illetve a tarlóégetés vonatkozásában a vonatkozó jogszabály előírásai szerint kell eljárni.
(11)Környezeti terheléssel (főként légszennyezéssel), illetve annak kockázatával járó tevékenységek által igénybevett területek körül védelmi, illetve biztonsági övezet kijelölése szükséges. A védelmi övezetekben huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető.

14. §

Zaj- és rezgés elleni védelem

(1)A település belterületének zaj és rezgés elleni védelme érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
(2)A zajterhelési határértéket általános érvényűen a 8/2002. (I.23.) EüM sz. Rendelet mellékletei tartalmazzák. A területre a hivatkozott rendelet mellékletének előírásait kell alkalmazni (nappal 55dB, éjszaka 45dB határértékek érvényesítendők).
(3)Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő, amennyiben a lakóterületen kerül elhelyezésre.
(4)A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető.
(5)Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást (a továbbiakban együtt: üzemi létesítmény) csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, a meglévőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre a megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.
(6)A szórakoztató és sportlétesítmények környezetének védelme érdekében meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az intézményhez kapcsolható, de azon kívül keletkező zajterhelés kialakulása ellen.

15. §

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

Kommunális hulladék kezelés
(1)A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(2)A település területén kommunális és egyéb hulladék a szükséges gyakoriságú elszállításig csak zárt edénycetben tárolható.
(3)A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon történő gyűjtését, szállítását, elhelyezését és ártalmatlanítását: a közterületek tisztántartását, takarítását, hulladék-és gyommentesítését önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(4)A településen bevezetésre került szelektív hulladékgyűjtés rendszert fenn kell tartani, bővíteni szükséges, a település egyenletes ellátása érdekében újabb hulladékgyűjtő szigeteket kell kialakítani.
Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.
(5)A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor az (5/2002. (X.29.) KvVm rendelet alapján) alábbi követelményeknek kell eleget tenni:
a)szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni,
b)Elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre,
c)A kihelyezett edénycet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen,
d)A kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen.
A gyűjtősziget:
- közterület-használati engedély birtokában létesíthető
- akkor alakítható ki, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelésre történő átvétele biztosított.
(6)A begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzenéből rendszeresen kell üríteni, vagy az edénycetet kell cserélnie, és a begyűjtött hulladékot a további kezelést végző telephelyre kell szállítani, valamint a külön jogszabály előírásai szerint nyilvántartásba kell venni.
(7)A hulladékgyűjtő szigetet a településkép védelme érdekében növényzettel, palánkkal, illetve egyéb mobil építménnyel takarni szükséges.
(8)Tilos a hulladékok illegális lerakása, égetése!
(9)Az illegális hulladéklerakatokat fel kell számolni, az összegyűlt hulladékot elkell szállítani. A további problémák elkerülésének érdekében az érintett helyeken esetleg konténernek kihelyezésével lehet megoldani az illegális lerakás problémáját.
(10)Külterületeken a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
Veszélyes hulladék kezelése
(11)A település területén végzett tevékenységek során képződő a vonatkozó rendelet (mód. 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz. Melléklete) szerinti veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyeken kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló vonatkozó rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
(12)A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
(13)A talaj és felszíni, ill. Felszín alatti ízek védelme érdekében veszélyes hulladékot, a növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(14)A hulladék termelője a veszélyes hulladékot, közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzésért nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb 1 évig.
(15)A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie. A veszélyes hulladék birtokosa köteles a veszélyes hulladék sorsát (keletkezését, gyűjtését, szállítását, kezelését, átadását, átvételét) szoros elszámolásban nyilvántartani, bizonylatolni, és arról a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.
Folyékony hulladék kezelés
(16)A településen a szennyvizek szikkasztása, vízzáró gyűjtőmedencében történő tárolása és gyűjtése, új vízzáró szennyvízgyűjtő létesítése a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése után tilos.
(17)A kiépített szennyvízcsatorna hálózatra való rácsatlakozás minden belterületi ingatlanon végre kell hajtani.
(18)Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő illegális szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
(19)Amennyiben egy ingatlanon nincs lehetőség a közműves szennyvízcsatorna hálózatra való csatlakozásra, illetve az gazdaságosan nem valósítható meg, abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.
(20)A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Ez utóbbihoz az illetékes Vízügyi Igazgatóság és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását be kell szerezni.
(21)Külön jogszabály szerint (174/2003.(X.28.) és 26/2002.(II.27.) Korm. Rendelet) lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható településrészek területén (külterületi beépítésre szánt területeken, gazdasági területeken), ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi szempontok sem indokolják egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni.

16. §

Sugárzás

(1)A sugárzás tekintetében a vonatkozó törvényekben foglaltakat kell figyelembe venni.
(2)A település területén az 1W-nál kisebb adóteljesítményű, kereskedelmi frekvencián üzemelő nagyfrekvenciás mikrohullámú átjátszók és adóvevők 1 méternél nem hosszabb tartóoszlopai a település beépítésre szánt területén lévő építmények tetőfelületén elhelyezhető.
(3)Az 1 méternél hosszabb tartóoszlopokon elhelyezésre kerülő átjátszók és adóvevők csak beépítésre nem szánt területen létesíthetők

17. §

Települési zöldfelületek védelme

(1)A település területén található egyéb területfelhasználási (főként közlekedési) egységekhez kapcsolódóan kialakított zöldfelületek, zöldsávok védelméről a település önkormányzata gondoskodik.
(2)A meglévő fásított közterek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény alapján szabad kiadni.
(3)A település zöld felületeinek védelme érdekében közterületi meglévő fát, egyéb fás növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet.
(4)Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított fás növényzet pótlásáról lombtérfogat- egyenérték mellett kell gondoskodni, kivéve, ha a területen a visszapótlás a meglévő lombkoronaszint borítottsága miatt nem kívánatos. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként kell meghatározni.
(5)A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét az eljáró hatóság meghatározhatja. A visszapótlásra szánt növényzetet az építési területen vagy annak közelében kell telepíteni. A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről általában az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, különösen, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor.
(6)A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével tilos.
(7)A település területén, amennyiben a zöld felület rendezési kertépítészeti terv nyár (Populus) fajok telepítését írja elő csak faiskolai klónozott, vegetatív szaporítású, porzós nyárfa egyedeket szabad telepíteni. A “vattázó termésű” termő egyedek telepítése tilos.
(8)A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

18. §

Környezetvédelmi célú övezetek és egyéb szabályozási elemek

A) A gázüzemi létesítmények biztonsági övezete
(1)A gázvezetékek biztonsági övezetét az MSZ 7048/3 szabvány, illetve az azt módosító Szabványügyi Közlöny (8. számában (2002. augusztus)) előírásai határozzák meg:
a) Nagy- középnyomású gázvezetékek esetében 9 méter a vezeték tengelyétől mérve, mindkét oldalon.
A szállító vezeték biztonsági övezetén belül tilos:
b)minden építési tevékenység,
c)bányaművelés,
d)zagytér létesítése,
A szállítóvezeték mentén tilos:
e)15-15 méter távolságon belül árasztásos öntözés, rizstelep, halastó, víztározó létesítése
f)5-5 méter távolságon belül fák ültetése, szőlő és egyéb kordonok elhelyezése, 50 cm-nél mélyebb talajművelés, anyagok állandó vagy ideiglenes tárolása,
g)3-3 méter távolságon belül bokrok és cserjék (egres, ribiszke, szőlő stb.) ültetése
(2)A gázfogadó- átadó állomások védőtávolságát az MSZ 11414-es szabvány tartalmazza, amely szerint a védőtávolság középnyomású berendezéseknél közutak útpályájának szélétől és épületektől általában 5,0 méter. A gázátadó állomások biztonsági övezete a létesítmény kerítésétől, ill. a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15 méter.
(3)A gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982.(V.6.) IpM rendelet értelmében a gáz- és kőolajüzemi létesítmények biztonsági övezetét, az övezetlen belüli tilalmakat és korlátozásokat a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (a továbbiakban: GOMBSZ) rendelkezéseit kell alkalmazni. A GOMBSZ III., IV. és VII. fejezet hatálya alá nem tartozó gáz- és kőolajüzemi létesítmények biztonsági övezetének terjedelme a következő:
a)pébégáz töltőteleptől 15 m
b)Gáztárolótól
- 6 bar-nál nagyobb nyomás esetében 30 m
- 6 bar és ennél kisebb nyomás esetében 15 m
c)kőolaj, kőolajtermék és tűzveszélyes folyadéktárolóktól 30 m
B) Az elektromos energia ellátás létesítményeinek biztonsági övezete
(4)A villamos művek biztonsági övezetét a II/1984. (VIII.22.) IpM számú rendelet, az MSZ 151 és az MSZ 172 számú szabvány előírásai szerint kell biztosítani.
Föld feletti vezetékek biztonsági övezete a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban levő áramvezetőtől vízszintesen mért védőtávolság közötti terület:
a)20—35 kV-os szabadvezeték esetén külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m
b)2200 kV-os szabadvezeték esetén a biztonsági övezet 18-18 m
(5)A szabadtéri villamos állomások biztonsági övezete 120-400 kV-ig a létesítmény kerítésétől illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen mért 10 m-es sáv.
(6)A védőövezetekre vonatkozó általános előírások az alábbiak:
a)A villamosenergia hálózat és építmények védőtávolságon belül mindennemű tevékenység, beavatkozás - a mezőgazdasági művelés kivételével - csak az ágazati szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
b)A villamosenergia hálózat és építményeik védőtávolságán belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
c)Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani.
C) Közutak védőtávolsága
(7)A közúti közlekedésre szóló 1988. évi I. Törvény 42./a § (1) pontja és az OTÉK vonatkozó meghatározása értelmében a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen
a)a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyagok kitermeléséhez.
b)A közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéshez vagy kivágásához.
D) Vasút védőtávolsága
(8)A helyi illetve regionális jelentőségű vasút tengelyétől mért 25-25 m széles védőtávolságon belül építményt kell elhelyezni csak a MÁV Rt. és a közlekedési hatóság engedélyével az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a vasútról szóló 1993. évi XCV. Törvény 10. § előírásainak figyelembevételével lehet.
E) Vízműkutak (vízkivételi helyek) belső védőterülete, vízműterületek
(9)A belső védőterület: az üzemelő vagy tervezett vízkivételi műveket (berendezéseket) körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.
A belső védőterület rendeltetése: a vízkivételi mű, valamint a vízkészlet közvetlen védelme a szennyeződéstől és a megrongálódástól.
(10)A belső védőterület kiterjedése általában megegyezik a kijelölt vízműterülettel, de min. a vízműkutaktól mért 10 m sugarú kör.
(11)A belső védőterületen csak a vízkivétel létesítményei, ill. A vonatkozó rendelet (123/1997. (VI. 18.) Korm. Rendelet) szerinti létesítmények. Helyezhetők el a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság hozzájárulásával.
F) Vízműkutak (vízkivételi helyek) külső védőterülete
(12)A külső védőövezet rendeltetése: a le nem bomló, továbbá a bakteriális és egyéb lebomló szennyező anyagok elleni védelem.
A külső védőövezet kiterjedése megegyezik az illetékes hatóság által meghatározott védőterülettel, abban az esetben, ha nincs kijelölt védőterület: a belső védőövezet határától mért min. 100 m széles védősáv.
(13)A felszín alatti vízbázisok külső védőövezetén és védőidomában olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetőleg a vízbe (20 napon belül le nem bomló) szennyező anyag, illetve élőlény kerülhet, tilos. A védőövezetben végezhető tevékenységek, korlátozások és előírások végrehajtásáról a 123/1997. (VI.18.) Korm. rendelet szerint kell intézkedni.
G) Parti sáv
(14)A hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó ízek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 21/2006. (I.31.) kormányrendelet meghatározása szerint a parti sáv a vizek partvonala, valamint egyes közcélú vízilétesítmények (csatornák, tározók) mentén húzódó és e rendelet szerint meghatározott szélességű területsáv, amely az azokkal kapcsolatos szakfeladatok ellátását szolgálja.
A parti sáv szélessége:
a) a vízfolyások (folyók, patakok) mentén 6 méterig,
b)a közcélú vízlétesítmények (tározó-tó) vízjogi engedélyben meghatározott medrétől számított, legfeljebb 3-3 méterig terjed.
(15)Külterületen a parti sávban általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Tilos az olyan növényzet (így például fák) ültetése, továbbá az olyan tevékenység, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza. Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság - a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást is engedélyezhet.
(16)Belterületen a mederfenntartási munkák folytatásához a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása szükséges a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a birtokhatár a partéi közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén ár- és belvízvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a felvonulási területre, még időszakosan sem foglalhatják el a vízfolyások medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket).
(17)A parti sávban épületet, építményt csak kivételesen - ha azt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény, különösen a természeti területekre, illetve a védett természeti területekre vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló külön jogszabály szerint meghatározott körben az arra hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az illetékes vízügyi- és természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - lehet elhelyezni.
H) Felszíni vizek védősávja
(18)A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény előírásaival összhangban
- Vízfolyások partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m.
- tavak partjától számítva külterületen 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 10 m
Védőtávolságon belül új gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, meglévő gazdasági épület nem bővíthető. Lakóépületek bővítése csak a természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi hatóságok együttes hozzájárulásával lehetséges.
(19)Bármely egyéb beavatkozás és tevékenység a fenti védősávokban csak a természet- és környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság és a vízfolyás tulajdonosának és kezelőjének hozzájárulásával engedélyezhető.
(20)Külterületen a védősávban kizárólag extenzív jellegű környezetkímélő mező-és erdőgazdálkodás folytatható.
I) Hejőpapi hulladéklerakó 1000 m széles védőterülete
21) A védőtávolságon belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület (lakó, üdülő épület, intézmény stb.) szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszerfeldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el.
(22)A védőtávolságon belül egyéb épület/építmény csak a területre kidolgozott környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján meghatározott feltételekkel helyezhető el.

19. §

Környezeti biztonság

(1)A műszaki biztonság betartásának érdekében a kazánok, nyomástartó edények, tüzelőberendezések 1kV feszültség feletti villamos vezetékek, távhővezetékek, veszélyes folyadéktárolók létesítését, bontását a vonatkozó előírások betartásával kell végezni.
IV. Fejezet

A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

20. §

A természet és a táj értékeinek általános védelme

(1)A település mindennemű területelhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízelvezető rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíteni.
(2)A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. Területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.

21. §

Természetvédelmi övezetek

Országos jelentőségű természetvédelmi területek
(3)A 286/I hrsz-en lévő temetőhalon országosan védett kunhalom. Az 1996. évi LIII. Törvény 23. §. 82) bekezdés értelmében ex-lege védelem alatt áll. Megóvása érdekében körülötte 30 m széles védőövezet kijelölése szükséges, amelyen belül felszín átalakítással, földmozgatással járó tevékenység végzése nem megengedett.
(4)A BNPI tervezi az ún. “Hejő-menti Tájvédelmi Körzet” kialakítását. A Tájvédelmi Körzet létrehozása csak hosszútávon várható. A település területén várhatóan védetté nyilvánításra kijelölt területek a természeti területekkel csaknem azonosan helyezkednek el. A kijelölt területekre a védetté nyilvánításig a természeti területként kell kezelni.
(5)A “Hejő-menti Tájvédelmi körzet” tervezett területét érintő telkek helyrajzszámos listáját a 3.sz. melléklet tartalmazza.
(6)Az országos jelentőségű védett természeti területeken:
a)Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
b)Tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja.
c)Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges bármely tevékenységhez, beavatkozáshoz, a meglévő állapot módosításához, változtatáshoz, épület, építmény létesítéséhez.
(7)Az országos jelentőségű védett természeti emlékekkel kapcsolatban a természet védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek

Nemzeti Ökológiai Hálózat által érintett területek övezete
(8)Ökológiai hálózat övezete: a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegítik fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai sokféleség megőrzését.
(9)A meglévő természetszerű gazdálkodási módok (gyep, nádas, erdő) megtartandók, területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.
(10)Az övezet erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely-típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
(11)Új beépítés, műszaki infrastruktúra telepítés, bármilyen környezetszennyező, természeti értékkel veszélyeztethető vagy zavaró tevékenység az ökológiai hálózathoz tartozó területeken nem helyezhető el.
Természeti területek
(12)A Természeti területeket érintő telkek helyrajzszámos listáját a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(13)Természeti területeket az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:
a)a termőföld más célú hasznosításához művelés alól kivett terület újra hasznosításához:
b)a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésre, a kitermelés szüntetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához.
c)a vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához.
(14)Természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyek különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint kísérő természet életközösségek ( növénytársulások) állapotának
megváltoztatásához, vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez átalakításához, vízi létesítmények, kikötők a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az igazgatóság szakhatóság hozzájárulása szükséges.
(15)A kataszteredet, illetve később jegyzékbe vett Természeti kezelési előírásairól a Bükki Nemzeti Park –Igazgatóság gondoskodik. A természetközeli állapotú területeken (természeti terület)- az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek a – területhasználat módosítása, a termőföld művelési ágának megváltoztatása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
(16)Új épület, építmény elhelyezése, oktatási, kutatási, ismeretterjesztési, ökoturisztikai és a természeti terület fenntartását szolgáló céllal létesíthető az illetékes Nemzeti Park igazgatóság egyetértése esetén.
Egyedi Tájértékek területei
(17)Az egyedi tájértékek kataszterezése és kihirdetése után a természetvédelmi törvény 7. § (4) bekezdése és a 166/1999. (XI.19) kormányrendelet alapján 1. §-a alapján az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az illetékes természetvédelmi felügyelőséget, mint szakhatóságot be kell vonni.
Helyi jelentőségű védett természeti emlék
(18)Hejőszalonta területén jelenleg helyi védelem alatt álló természetvédelmi érték nem található.
(19)Helyi védelem alá vonásra javasolt természeti emlékek:
a)A vasútállomáson ( 09/1 hrsz.) található gesztenyefák ( Aesculus hippocastantum) helyi védelem alá vonása, megőrzése javasolt.
b)A 027 hrsz-ú telken található holtág-meder és környezetének ökológiai felmérése, majd ennek eredményétől függően, indokolt esetben védetté nyilvánítása javasolt.
(20)A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni.
(21)A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos ügyekben a település jegyzője jár el.
(22)A helyi védelem alá vonásra javasolt növény egyedek:
a)nem távolítható el helyükről,
b)nem vághatók ki,
c)csonkolásuk nem engedélyezhető,
d)felújítható, fiatalító metszésüket rendszeresen kertészeti szakember bevonásával el kell végezni.
(23)Különösen indokolt esetben,
a)Ha növényegyedek egészségi állapota visszafordíthatatlanul leromlott, illetve
b)ha a növényegyedek balesetveszélyessé válnak
c)és egyéb kertészeti, növényvédelmi módszer alkalmazásával a fák állapota nem javítható, a fák kivágást, illetve csonkolását kertészeti szakember bevonásával a település jegyzője engedélyezheti.
V. Fejezet

A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

22. §

Általános előírások

(1)A település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.
(2)Védett közterületet érintő településrendezési tervek készítésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a)a Micro architektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak,
b)egyedi tervezésű, időtálló kivitelűek legyenek,
c)a védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezkedését,
d)védett közterületre kihelyezett összhangban legyen a mikcoarchitetúra elemeivel és a többi tárggyal,
e)A védett közterületre kihelyezett tárgyeggyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculatterve is.
(3)A védett közterület alakítására rendezési tervet kell készíteni.

23. §

Építészeti értékvédelem

(1)A nyilvántartott műemléki objektumok felsorolásától az 5. sz. melléklet tartalmazza.
(2)Az önkormányzat az építészeti örökség védelme érdekében területrészeinek és egyedi építményeinek védelmét helyi rendeletben szabályozza. Ennek biztosítása érdekében:
a)helyi területi védelem
b)helyi egyedi védelem
c)alatt kellett kezelni és nyilvántartani a 6.sz. melléklet szerinti területeket és építményeket.
(3)Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének keretén belül-különösen az Étv. vonatkozó előírásainak betartásával – az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló vonatkozó rendelet szerinti szabályokat állapíthatja meg.
(4)Az építési hatóság az engedélyezési eljárások során elrendelheti:
a)az épület építéstörténeti kutatását
b)az épületben esetleg meglévő üzletek kirakatszekrényeinek, kapuboltozatának, megszüntetését vagy visszaállítását.
c)az épületen található értékes részletek szakértővel való felújítását.
d)az épület homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését.
(5)A település területén a tetők anyaga szürke hullámpala, illetve, régi típusú üvegszálbetétes műanyag, áttetsző hullámlemez nem lehet.

24. § Régészeti örökség védelme

(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 7. sz. melléklet tartalmazza.

(2) A Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szólón törvény alapján el kell küldeni.

(3) A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azokat anyagának megfelelő elhelyezkedését.

(4) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen tilos olyan tevékenységet folytatni amely a lelőhely állapotromlását eredményezheti. A régészeti területen az építkezés, a földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóságának be kell jelenteni.

(5) A régészeti emlékek költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell felfedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

(6) A régészeti emlékek és leletek elkerülése esetén a leletmentést a vonatkozó jogszabályok alapján kell biztosítani.

VI. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

25. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1)A beépítésre szánt területek övezeti kódjának létrehozása az alábbiak szerint történik : (Pl. Az övezet jele Lf/O.07.30.4.5) ahol
Lf - a területelhasználás kategóriája
O - a beépítési mód kódja
07 - a telekterület minimális nagyságának módja
30 - a megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódja
4,5 - a megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódja
(2)A beépítési mód kódja:

Beépítési mód

Kód

Kialakult beépítési mód

K

Szabadonálló beépítési mód

S

Oldalhatáron álló beépítés

O

(3)A megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódjai:

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Kód

Kialakult építménymagasság

K

3,5

3,5

4,5

4,5

6,0

6

7,5

7,5

Technológiától ill. funkciótól függő építménymagasság

T

(4)A megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódja:

A megengedett legnagyobb beépítettsége

Kód

Kialakult

K

10%

1

20%

2

30%

3

50%

5

(5)A telekterület min.nagyságának kódjai:

A kialakítható legkisebb telekterület (m2)

Kód

Kialakult

K

720

7

900

9

1200

12

1500

15

2000

20

3000

30

5000

50

10000

1H

20000

2H

(6)Kialakult helyzetűnek tekinthető egy lakótelek, amelyen áll vagy már lakóépület illetve amellyel szomszédos telkek beépítettek.
(7)Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely - amennyiben a szabályozási másképp rendelkezik - az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.
(8)A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:
a)A Szabályozási Terv alapján előirt építési helyen belül a max, beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehel több 500 m2-nél.
b)Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezet sem építhető be.
(9)Terepszint alatti építmény- a közművek és közműépítmények kivételével - a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-I nem haladja meg.
(10)Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához az önkormányzat helyi rendeletével megállapított parkolót kel létesíteni.
(11)Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el:
elő- és oldalkertben:
a) közműbecsatlakozási műtárgy
b)hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal)
c)kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
oldal- és hátsókertben:
d)kerti építmény (hinta. Csúszda, szőkőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
e)kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
f)kerti épített tűzrakó hely, lugas,
g)kerti szabadlépcső és lejtő,
h)szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
12) Elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:
a)Előkertek:
1. Az előkertek méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni. (Ha a szabályozási nem rendelkezik az előkert méretéről, akkor az OTÉK előírásait kell alkalmazni.)
2.Újonnan kilalakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, kialakult beépítések esetében a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket kell alkalmazni.
b)Oldalkertek:
1. OTÉK előírásai szerint.
c)Hátsókertek:
1. OTÉK előírásai szerint.

LAKÓTERÜLETEK

26. §

Falusias lakóterületek (Lf)

(1)A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésé- re szolgál.
(2)A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
a)a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el
b)mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d)kézműipari építmény
e)helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
f)sportépítmény
g)termelő kertészeti építmények.
(3)A falusias lakólerületen kivételesen sem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás.

27. §

A lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

Beépítési mód

Min. telekterület

Max. beépítettség

Max. építménymag

Min. zöld felület

Lakóterület

m2

%

M

%




Falusias lakóterület

Lf/O.07.30.4,5

Oldalhatáron álló

720

30

4,5

40

Lf/O.09.30.4,5

Oldalhatáron álló

900

30

4,5

40

Lf/O.12.30.4,5

Oldalhatáron álló

1200

30

4,5

40

Lf/O.15.30.4,5

Oldalhatáron álló

1500

30

4,5

40

Lf/O.20.20.4,5

Oldalhatáron álló

2000

20

4,5

40

28. §

Vegyes területek

(1)A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

29. §

Településközponti vegyes területek (Vt)

(1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési színtű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-,
szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2)A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:
a)lakóépület,
b)igazgatási épület,
c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d)egyéb közösségi szórakoztató épület,
e)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f)sportépítmény.
(3)A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:
a)zavaró hatású gazdasági építmény,
b)termelő kertészeti építmény,
c)üzemanyagtöltő állomás,
d)önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

30. §

A vegyes területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

Beépítési mód

Min. telekterület

Max. beépítettség

Max. Építménymag

Min. zöld felület

M2

%

m

%

Településközponti vegyes terület

Vt/O.15.50.4,5

Oldalhatáron álló

1200

50

4,5

50

Vt/O.30.50.4,5

Oldalhatáron álló

1500

50

4,5

50

Szabadonálló

5000

30

Torony, templomtorony magassága

50

31. §

Gazdasági területek

(1)A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Glp).

32. §

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

(2)A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(3)A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
b)gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
c)Igazgatási és egyéb irodaépület
d)sportépítmény
e)üzemanyagtöltő.
(4)A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:
a) egyházi oktatási, egészségügyi, szociális épület
b)egyéb közösségi szórakoztató épület.

33. §

Ipari-gazdasági területek (Gip)

(1)Az ipari-gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek környezeti hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2)A kijelölt területek körül tájvédelmi, településkép védelmi és környezetvédelmi érdekeknek megfelelően védelmi célú fásítás telepítése szükséges. Az kijelölt területek körül min. 15 méter széles sávban (min. 4 sor fa + cserjesáv) telepítésével véderdősáv telepítése szükséges.
(3)A telepítés során előnyben kell részesíteni a honos, tájba illő fajokat (tölgy, kőris. hárs, stb.) kerülni kell a tájidegen örökzöldek és az allergén fajok (pl. nyárak) telepítését.
(4)Az ipari területek övezetén a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kel valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.
(5)Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes halóságtól.
(6)Építési engedély csak okkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.
(7)Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek ės trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 1000 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 500 méteres távolságon belül nem helyezhetők el.

34. §

Gazdasági területek övezetinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

Beépítési mód

Min.telekterület

Max. beépítettség

Max.épmag

Min.zöldfelület

m2

%

m

%

Kereskedelmi szolgáltató terület

Gksz/S.30.40.7,5

Szabadonálló

3000

40

7,5

20

Ipari terület

Gip/S.30.40.7,5

Szabadonálló

3000

40

7,5

20

35. §

Üdülőterületek (Ü)

(1)Az üdülőterület elsősorban hétvégiházas üdülőépületek elhelyezésére szolgáló területek (Üh).

36. §

Hétvégiházas üdülőterületek (Üh)

(2)A hétvégiházas üdülőterületen olyan épületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak.
(3)Az övezet területén az övezeti előírások megtartásával az igénybevevők ellátására elhelyezhetők:
- ellátó és szolgáltató, kiskereskedelmi és vendéglátó építmények max. 40 m² szintterülettel,
- sportépítmények
(4)A hétvégiházas üdülőterületen nem helyezhető el:
- Üzemanyagtöltő állomás
- Közösségi szórakoztató épület
- Önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5)Lakóépületek az övezetben nem helyezhetők el.

37. §

Üdülőterület övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

Beépítési mód

Max.beépítés

Max.építmény magasság

Min.telekterület

Min.utcai homlokvonal

Min.zöldterület

%

m

m2

m

%

Üdölőházas terület

Üh S-07-15-4,5

Szabadonálló

15

4,50

720

20

60

38. §

Különleges területek (K)

(1)A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2)A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
(3)A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.
(4)A különleges területeken építési engedély csak elvi építési engedély alapján készült engedélyezési terv alapján adható ki.
(5)A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.
(6)A református temető területén (kunhalomra települt) épület nem helyezhető el.
(7)A temető telkének határától mért 25 m széles védőövezeten belül (külső védőövezet) új lakó és üdülőépület nem helyezhető el.

39. §

Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása

Sajátos használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkoztatott

Építési övezet jele

Beépítési mód

Min.telekterület

Max.
beépít-
hetőség

Max.ép.
mag.

Min.
zöldfelület

m2

%

m

%

Temető területe

K/te/S.K.10.K.

Szabadonálló

Kialakult

10

Kialakult

60

Sportterület

K/sp/S.1H.10.4,5

Szabadonálló

10000

10

Kialakult

40

Szélerőműpark létesítményeinek területe

K/szé/S.2H.20.TF

Szabadonálló

20000

20

Technológiától illetve funkciótól függő

50

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

40. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1)A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza.
(2)A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3)A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4)Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5)A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a)hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c)köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d)szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e)távbeszélő fülke elhelyezése,
f)építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag- tárolás, g) zöldfelületek, fasorok,
h)közművek felépítményei,
i)egyéb, az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6)A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó- külön rendeletben szabályozza.
(7)Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magán- útról kell megoldani.

41. §

Közlekedési területek (KÖ)

(1)A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterülete, melyek közlekedési és a közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2)A közlekedési és a közműelhelyezésére szolgál álló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkoló, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés -kivétel a toronyjellegű- építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3)A terv szerinti közlekedési és közműterületen csak az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el.
Utak környezetének rendezése
(4)Új, illetve meglévő utak esetén is gondoskodni kell a tervszerű környezetrendezés, a tájvédelmet és a közlekedésbiztonságot egyaránt szolgáló növénytelepítések és tereprendezés kialakításáról. Az utak környezetrendezési tervét az illetékes útkezelő által jóváhagyott, táj- és kertépítész szakember által készített tervek alapján kell megvalósítani.
(5)Új út mentén már a telekalakítás után az útépítés megkezdése előtt meg kell kezdeni a fásítási feladatokat környezetrendezési terv alapján.
(6)A meglévő fásított közlekedési területeken belül elhelyezkedő közterületek, fasorok településképi szempontból értékes faegyedei, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávok és zöldfelületek védendő zöldfelületi elemeit érintő rendezés, változtatás csak önkormányzati engedély alapján történhet. Az építéshatósági hozzájárulást szükség szerint kertészeti szakvélemény és az útkezelő jóváhagyásával szabad kiadni.

42. §

Zöldterületek (Z)

(1)Hejőszalonta területén a zöldterületi övezetbe sorolt zöldfelületi elemek az alábbi alövezetekbe sorolhatók:
a)Közpark – jele: Zkp
b)Egyéb közterületi zöldfelületek: Ze/köz
(2)A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület.
(3)Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése csak táj- és kertépítész szakember által készített kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.
(4)A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(5)A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(6)A zöldterületek karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
(7)Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
Közpark – Zkp
(8)Az alövezetben elhelyezhető:
a)A pihenést szolgáló építmény, műtárgy (pl. pihenőhely, pad, tornapálya, játszószer, stb.
b)A terület fenntartását szolgáló épület ( maximum 2%-os beépítettséggel, a 3,5 m-t meg nem haladó homlokzat-magassággal
c)Sportlétesítmény),
d)Játszótér,
e)Szabadtéri színpad,
f)Sétaút.
(9)Az övezet rekreációs, szabadidő-eltöltési, sport, és játék, rendezvényszervezési és egyéb funkciókkal is rendelkező parkként fejlesztendő.
Egyéb közterületi zöldfelületek
(10)Egyéb zöldfelületek közé tartoznak azok a kisebb kiterjedésű közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt a közparkok, közkertek (Zk) övezetébe nem sorolhatók.
(11)Az alövezet folyamatos fenntartásáról (legalább évi 2x-i kaszálásáról, gyommentesítéséről, hulladékmentesítéséről) az Önkormányzat gondoskodik.
(12)Az övezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
a)Sétaút, burkolt felület,
b)Pihenőpad,
c)Hulladékgyűjtő edény,
d)Növénykazetta.
(13)Az alövezetben épületet elhelyezni nem lehet.

43. §

Erdőterületek (E)

(1)Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdő művelési ágú területek, és a földhivatali nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott, de a valóságban erdővel borított területek és fásítások tekintetében is kötelezően alkalmazandók az Erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (Etv.) előírásai.
(2)A település területén az erdőterületek az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
Ev – az elsődleges rendeltetés szerint védelmi céllal üzemtervezett és ilyen célú üzemtervezésre javasolt meglévő és létesítésre javasolt új erdőterületek.
(3)Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(4)Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág változtatásához, tulajdoni kezelő jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(5)Az erdősítési elsősorban őshonos fafajokból álló, elegyes, ökológiai és gazdasági szempontól egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.
(6)A telepített erdők állományának tervezése során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:
a)Az erdősítés elsősorban honos fafajokból álló elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.
b)A telepítés során allergén fajok alkalmazását kerülni kell (pl. „vattázó” nyárfajok)
c)Agresszíven terjedő, exóta fajok nem telepíthetők.
(7)Fakitermelést és a faanyag szállítását minden esetben úgy kell végezni, hogy az a visszamaradó élőfában, természetes újulatban, valamint az erdő talajában kárt ne okozzon.
(8)A település egész külterületén a fakitermelések területén a végvágott erdők helyén két éven belül szakerű újratelepítést kell végezni.
(9)Tilos erdőterületen bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.
(10)Az övezetben településrendezési önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
Ev – Védelmi célú erdőterületek
(11)A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(12)Védelmi rendeltetésű erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatása, az erdőterület bármilyen jellegű igénybevétele kizárólag a természetvédelmi és az erdészeti hatóságok együttes hozzájárulásával valósulhat meg.
(13)Ha a véderdőt valamely tevékenység káros környezeti hatásának a csökkentése érdekében kell létrehozni, a véderdő telepítéséről és fenntartásáról annak a területén és költségén kell gondoskodni, aki a területfelhasználási igényei miatt a környezeti konfliktust előidézte.
(14)Védelmi rendeltetésű erdőterületen műtárgyak csak a külön jogszabályok keretei között meghatározott módon helyezhetők el.
(15)Erdőterületen – a kilátótornyok és a rádió antennák kivételével – legfeljebb 3,0 magasságú műtárgyak helyezhetők el.

44. §

Mezőgazdasági területek (M)

(1)A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2)Hejőszalonta területén a mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
a)Általános mezőgazdasági terület – Má
- Szántó művelési ágú területek – Má/sz
- Gyep művelési ágú területek – Má/gy
b) Kertes Mezőgazdasági terület
- Kertes mezőgazdasági terület beépítési lehetőséggel
- Kertes mezőgazdasági terület beépítési lehetőség nélkül
(3)A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területeken a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(4)A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni, vagy a saját területen öntözéssel vagy szikkasztással lehet véglegesen ártalmatlanítani. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztiszító-telepre szállítható.
(5)A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.
(6)A belterületbe vonandó jelenleg mezőgazdasági művelésű területeken átmeneti hasznosításként a művelést a belterületbe vonásig fenn kell tartani. A területeken ideiglenes jellegű, a távlati belterületi építhetőség lehetőségét biztosító gazdasági épület
(7)A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
a)a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
b)a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
c)közművek és közműpallók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
d)nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtáv biztosításával
e)a távközlés létesítményei,
f)a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
g)geodéziai jelek, köztárgyak,
h)a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
i)nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
j)mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
k)biztonsági okokból szükséges őrház,
l)komposztáló telep és építményei.
(8)A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszlopszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés építését kiváltó, cserjéből telepített, áthatolhatatlan határoló csrjesáv telepítését a hatósági engedélyezésnél előnyben kell részesíteni.
(9)Vízfolyások partjától számított legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők.
(10)Az övezetben településrendezési önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
(11)Mezőgazdasági övezetekben az alábbi építési előírásokat érvényesíteni kell:
a)Lapos-tetős épület a település- és a tájkép védelme érdekében nem létesíthető,
b)Nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30-45 között lehet.
c)Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók. A természetes anyagok (tetőfedésre főként a nád) használatát előnyben kell részesíteni. Az épületek szerkezetét és homlokzatának kialakítását a táj- és településkép védelme érdekében az elvi építési engedélyben az engedélyező hatóság meghatározhatja.
d)Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.
(12)Mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1. számú mellékletének 55/A. Pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik teleken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg az nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítés a 45%-ot nem haladhatja meg.
(13)A birtokközpontra vonatkozóan az OTÉK 29. §-ának (6), (7) és (8) pontjának előírásait is figyelembe kell venni.
(14)A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
Általános mezőgazdasági terület -szántó művelési ágban- Má/sz
(15)Az övezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése lehetséges:
a)árutermelő gyümölcsültetvény,
b)gyep
(16)Az övezet területén a termeléshez szükséges gazdasági épület – legfeljebb 50 m2 alapterületű max. 6 m magasságú gazdasági épületek (nem lakás céljára szolgáló épület)- max 2%-os beépítettséggel csak akkor helyezhetők el, ha a telek területe min. 5. ha (50.000 m2)
(17)Az alövezet területén – a birtokközpontontokon kívül – lakóépület nem helyezhető el.
(18)Hejőszalonta külterületén erős a defláció veszélye, ezért a szántóterületek közt húzódó dűlőutak mentén sövény- vagy fasor telepítése, mezsgyék meghagyása, esetleges szélesítése szükséges, a terület ökológiai viszonyainak megfelelő honos növények felhasználásával.
Általános mezőgazdasági terület – gyep művelési ágban – Má/gy
(19)A szabályozási terven gyepenként (Má/gy) jelölt területeken, amennyiben azok jelenleg más művelési ágba tartoznak, művelési ág váltás esetén a terület gyepesítése szükséges.
(20)Az övezetben lakóépület nem helyezhető el.
(21)2 ha-nál kisebb területű teleken építményt, gazdasági célú épületet elhelyezni nem lehet.
(22)1-5 ha területű teleken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.)
(23)5 ha-nál nagyobb telken, gazdasági célú épület is elhelyezhető max. 0,5%-os beépítettséggel úgy, hogy az épületek magassága nem haladhatja meg a 6 m-t.
(24)Az alövezet területén – a birtokközpontokon kívül – lakóépület nem helyezhető el.
(25)A természeti területként is kijelölt gyepterületek kezelését a HÉSz 21. § Természeti területekről szóló előírásainak figyelembevételével kell elvégezni.
Mk- Kertes mezőgazdasági terület
Kertes mezőgazdasági terület – beépítési lehetőséggel (Mk/2)
(26)A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek az alábbiak alapján építhetők:
a)a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad.
b)A min. 720 m2 nagyságú telken max. 3%-os beépítettséggel egy gazdasági, tároló épület (alapterülete legfeljebb 30 m2, max. homlokzatmagassága 4,5 m) – nem lakás céljára szolgáló épület – és a terepszint alatt egy pince helyezhető el.
c)Az 1500 m2-t meghaladó nagyságú teleken épületek 3%-os beépítettséggel, a 4,5 m-es homlokzatmagasságot meg nem haladóan helyezhetők el.
d)Az alövezetben lakás céljára szolgáló épületet elhelyezni nem lehet.
Kertes mezőgazdasági terület – beépítési lehetőség nélkül (Mk/2)
(27)Az alövezetben legfeljebb egy tároló épület (alapterülete maximálisan 20 m2, max. homlokzatmagassága 3,5 m) – nem lakás céljáróa szolgáló épület – és a terepszint alatt egy pince helyezhető el.

45. §

Vízgazdálkodási területek (V)

(1)A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása:
a)Folyóvíz medre és parti sávja – Vá/f
b)Állóvíz medre és parti sávja – jele: Vá/á
c)Vízbeszerzési és vízműterület – jele: Vm
d)Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja – jele: Vl/cs
e)Időszakosan vízállásos területek – jele: V/iv
(2)A vízfelületek menti fenntartásával (lásd 18. §/G) szabadon kell hagyni.
(3)Az övezet területén és a fenntartósávon belül épületet, építményt elhelyezni, bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az épületet, építményt elhelyezni, bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet.
(4)Az övezetben csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
(5)Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.
Folyóvíz medre és parti sávja
(6)Az élővizek természetes mederalakulatait és az élővizeket kísérő természetes társulásokat a biológiai öntisztító-képesség fenntartása és a vízi élővilág sokféleségeinek megőrzése érdekében meg kell őrizni.
(7)A vízfolyásokra vonatkozó védőtávolságokat és előírásokat a 18. § G), H) pontjai határozzák meg.
(8)Az alövezetben tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.
Állóvíz és meder parti sávja
(9)Kiemelt figyelmet kell fordítani a jó vízminőség megőrzésére, javítására, ezért csak olyan hasznosítás engedélyezhető, amely a víz minőségére nincs káros hatással.
(10)Az állóvíz partjától számított 100 méteren belül csak természetkímélő, vegyszermentes gazdálkodási módokat lehet alkalmazni.
Vm- Vízbeszerzési és vízműterület
(11)A vízműterület körül a vízügyi szakhatóság által meghatározott külső védőövezetben, de legalább a belső védőterület határától számított 100 méteren belül. Olyan tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, melynek jelenléte vagy üzemeltetése következtében csökkenhet a vízkészlet természetes védettsége, illetve a vízbe szennyezőanyag kerülhet, tilos.
(12)A vízművek védőterületén belül a vízbázis védelme érdekében a vegyszerek használatát kerülni kell.
(13)Az övezet, illetve belső védőterületének kezelése és fenntartása az a vízmű üzemeltetőjének feladata.
VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követő eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek kidolgozására:
a) az építészeti örökség és az egyedi tájérték védelmére vonatkozó előírások

b) a természet védelmére vonatkozó helyi előírások

c) új beépítés területeken az út és közművesítés hozzájárulásának mértéke.

(3) A Képviselőtestület egyidejűleg felhatalmazást ad az alábbi hely rendeletek módosítására:

a) a közterület használata

b) a település forgalomtechnikai terve

c) a település környezetvédelme

d) az állattartás szabályai

e) a köztisztaság előírásai

(4) Jelen rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet: Beépítésre szánt területek Szabályozási terve (TRT_02)

2. sz. melléklet: Beépítésre nem szánt területek Szabályozási terve (TRT_03)

3. sz. melléklet: Országos jelentőségű természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek

4. sz. melléklet: Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek

5. sz. melléklet: Műemlék objektumok felsorolása

6. sz. melléklet: Építészeti örökségre, egyedi tájérték védelmére javasolt objektumok

7. sz. melléklet: A régészeti örökség védelme

1. melléklet

Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve TRT_02

2. melléklet

Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve TRT_03

3. melléklet

Országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló területek
Ex lege védett területek

Temető-halom (Kunhalom viszonylag ép állapotban)

286/1hrsz

Országos jelentőségű természetvédelmi oltalomra tervezett területek

Hejő-menti TK

010/2

Hejő-menti TK

034/7B

Hejő-menti TK

066/11

Hejő-menti TK

010/6B

Hejő-menti TK

034/7C

Hejő-menti TK

066/1B

Hejő-menti TK

010/7B

Hejő-menti TK

034/7D

Hejő-menti TK

066/2B

Hejő-menti TK

12

Hejő-menti TK

35

Hejő-menti TK

066/4B

Hejő-menti TK

14

Hejő-menti TK

039/3A

Hejő-menti TK

066/5B

Hejő-menti TK

015/4

Hejő-menti TK

039/3B

Hejő-menti TK

066/8B

Hejő-menti TK

016/1

Hejő-menti TK

039/3C

Hejő-menti TK

066/9B

Hejő-menti TK

017/1

Hejő-menti TK

039/3D

Hejő-menti TK

67

Hejő-menti TK

2

Hejő-menti TK

039/3F

Hejő-menti TK

069/A

Hejő-menti TK

20

Hejő-menti TK

039/3H

Hejő-menti TK

069/C

Hejő-menti TK

020/10

Hejő-menti TK

039/3J

Hejő-menti TK

071/1B

Hejő-menti TK

020/3A

Hejő-menti TK

039/3K

Hejő-menti TK

071/4

Hejő-menti TK

020/4

Hejő-menti TK

047/3

Hejő-menti TK

071/5A

Hejő-menti TK

020/9

Hejő-menti TK

047/6

Hejő-menti TK

071/6A

Hejő-menti TK

22

Hejő-menti TK

048/13B

Hejő-menti TK

073/1

Hejő-menti TK

023/4

Hejő-menti TK

048/14B

Hejő-menti TK

074/3

Hejő-menti TK

023/5

Hejő-menti TK

048/15

Hejő-menti TK

074/4B

Hejő-menti TK

025/2

Hejő-menti TK

048/5A

Hejő-menti TK

074/5

Hejő-menti TK

026/1

Hejő-menti TK

048/5B

Hejő-menti TK

074/6B

Hejő-menti TK

026/2

Hejő-menti TK

5

Hejő-menti TK

075/1

Hejő-menti TK

026/3

Hejő-menti TK

052/C

Hejő-menti TK

075/2A

Hejő-menti TK

027/A

Hejő-menti TK

054/B

Hejő-menti TK

075/2B

Hejő-menti TK

027/B

Hejő-menti TK

055/10B

Hejő-menti TK

077/3B

Hejő-menti TK

027/C

Hejő-menti TK

055/10C

Hejő-menti TK

077/5B

Hejő-menti TK

28

Hejő-menti TK

055/8B

Hejő-menti TK

077/6B

Hejő-menti TK

030/1B

Hejő-menti TK

055/9

Hejő-menti TK

077/6C

Hejő-menti TK

030/3B

Hejő-menti TK

057/2B

Hejő-menti TK

077/6D

Hejő-menti TK

030/6B

Hejő-menti TK

057/2C

Hejő-menti TK

08/6

Hejő-menti TK

33

Hejő-menti TK

059/1B

Hejő-menti TK

08/8

Hejő-menti TK

034/4A

Hejő-menti TK

059/5B

Hejő-menti TK

082/10B

Hejő-menti TK

034/4B

Hejő-menti TK

6

Hejő-menti TK

082/8

Hejő-menti TK

034/7A

Hejő-menti TK

066/10B

Hejő-menti TK

074/4B

4. melléklet

Egyéb természetvédelmi célú kategóriák által érintett területek
Természeti területek (hisz.) (BNPI által kijelölt területek)

02

019/2

030/1b

039/3k

057/2b

071/1b

04

020/1

030/3b

047/3

057/2c

071/4

05

020/3a

030/6b

047/4

058/1

071/5a

06

020/4

033

047/5

059/1b

071/6a

08/6

020/9

034/3

047/6

059/5b

073/1

08/8

020/10

034/4a

047/7

061/1

074/3

09/1a

022

034/4b

047/8

061/4

074/4b

09/1b

023/4

034/6

048/3a

065

074/5

09/1C

023/5

034/7a

048/5a

066/1b

074/6b

09/2

023/6

034/7b

048/5b

066/2b

075/1

010/2

023/7

034/7c

048/13b

066/4b

075/2a

010/6b

024/1

034/7d

048/14b

066/5b

075/2b

010/7b

024/2

035

048/15

066/8b

076/3

011

024/3

036/2

050

066/9b

076/4

012

025/2

039/2

052/c

066/10b

076/5

014

026/1

039/3a

052/b

066/11

077/3b

015/2

026/2

039/3b

054/b

067

077/5b

015/4

026/3

039/3c

055/8b

068

077/6b

016/1

027/a

039/3d

055/9

069/a

077/6c

016/2

027/b

039/3f

055/10b

069/c

077/6d

017/1

027/c

039/3h

055/10c

070/1

082/8

018

028

039/3j

056

070/5

082/10b

Az áthúzott hrsz-ú telkek besorolását a település fejlesztési céljai miatt meg kell szüntetni.

5. melléklet

Műemlék objektumok felsorolása
- A községben országos műemlék, műemléki objektum nem található.

6. melléklet

Az építészeti örökség és az egyedi védelmére javasolt objektumok
- Helyi védelemre javasolt objektumok:
- Damjanich utca utcaképe
- Arany János utca utcaképe
- Egyedi értékek:
- Kossuth utcai református templom
- Rákóczi F. Utcai Turul-madár emlékmű

7. melléklet

A régészeti örökség védelme
Regisztrált lelőhelyek
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása a régészeti lelőhelyekről

Azonosító

Utca

EOV-X

EOV-Y

történet

Lelőhely kora

Lelőhelyen végzett tevékenység

Szerző

Kutatási év

16639

M3-as autópálya, M30-as autóút, 39. számú lelőhely

290960

786810

Hejőszalonta község É-i részén, a faluból a Kulcsárvölgyi patak irányába futó dűlőút mellett, a D-i részét határolóan terül el a lelőhely

Újkőkori szórvány

Leletmentő ásatás

Koós Judit

1995

16640

Kerámiaüzem

Pontszerű, nincs koordináta

A kerámiaüzem területén található a lelőhely

Római kori szórvány

Helyszíni szemle

Révész Wolf M

1989

16641

Kavicsbánya

294390

789120

A lelőhely a debreceni műútmentén a Hejőkeresztúr-Muhi közti út kereszteződésének bal oldalán található. A kavicsbánya oldalában találtak leleteket.

Késő bronz kori telepnyom

Terepbejárás

Kemenczei Tibor

1968

16642

Kavicsbánya

291320

786380

A községtől É-ra, a mezőcsati út bal oldalán lévő kavicsbányában található. A lelőhely megegyezik a Hejőkeresztúr 1.sz. lelőhellyel és területileg Hejőkeresztúrhoz tartozik.

Késő bronz kori telepnyom

Terepbejárás

Kemenczei Tibor

1968

16643

Homokbánya

290260

786470

A község ÉNY-i részén, a mezőcsati út jobb oldalán, a református templom mellett található a lelőhely.

1. Késő rézkori temető
2. Vaskori szórvány

1. Terepbejárás
2. Leletmentő ásás

1. HOM
2. Kalicz Nándor

1. 1953

16644

Cementgyűrű üzem

290180

787630

A község DK-i részén, a Szakáld felé vezető műút jobb oldalán, a cementgyűrű üzem területén található a lelőhely.

1. Római kori település
2. Kora vaskori temető

1.terepbejárás
2.leletmentőásás

1.HOM
2.Kalicz Nándor

1. 1953

17021

Nincs adat

Nincs adat

A község D-i részén, Hejőbába felé vezető út melletti homokbányában található a lelőhely.

Kora vaskori kincslelet

Terepbejárás

Nincs adat

1953

21082

Szemétlerakó

287400

785880

Hejőpapi és Hejőszalonta határútjától mintegy 100 m-re É-ra fekszik a lelőhely.

Őskori telepnyom

Terepbejárás

Lovász Emese

2000

34949

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

Középkori szórvány

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

40562

DNY-i külterület, 1. lelőhely

288682

786517

Nincs adat

Neolit és bronzkori telep

Terepbejárás

Szörényi Gábor András

2003

40564

DNY-i külterület 2. lelőhely

288162

786033

Nincs adat

Neolit telep

Terepbejárás

Szörényi Gábor András

2003

40566

DNY-i külterület 3. lelőhely

288659

785724

Nincs adat

Neolit telep

Terepbejárás

Szörényi Gábor András

2003

40568

DNY-i külterület 4. lelőhely

288307

785734

Nincs adat

1.neolit telep
2.kora újkori szórvány

Terepbejárás

Szörényi Gábor András

2003

41646

Ispán-rét (észak)

288361

784744

Nincs adat

őskori halom

Nincs adat

Nincs adat

Nincs adat

42827

Ispán-rét

287860

785640

A településtől DNY-ra 1km-re, a Nyékládháza-Mezőcsát út NY-i oldal mentén, szántott területen húzódik a lelőhely.

Őskori telepnyom

Terepbejárás

Pusztai Tamás

2003

42829

Ispán-rét 2.

287670

785870

A településtől DNY-ra 1km-re, a Nyékládháza-Mezőcsát út NY-i oldal mentén, szántott területen húzódik a lelőhely.

Középkori telepnyom

Terepbejárás

Pusztai Tamás

2003

42830

D-i külterület, 5. lelőhely

287930

786450

A településtől DNY-ra 1km-re, a Nyékládháza-Mezőcsát út NY-i oldal mentén, szántott területen húzódik a lelőhely.

Őskori szórvány

Terepbejárás

Pusztai Tamás

2003