Hejőszalonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 11. 01

Hejőszalonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.11.01.

Hejőszalonta Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el.

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Hejőszalonta Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), székhelye: 3595 Hejőszalonta Rákóczi Ferenc utca 6.

(2) A községet címer és zászló jelképezi.

(3) Az önkormányzat működését, hivatali szervezete a Nemesbikki Közös Önkormányzati Hivatal Hejőszalontai Kirendeltsége látja el. Székhelye:3592 Nemesbikk Petőfi út 13. Kirendeltség címe:3595 Hejőszalonta Rákóczi Ferenc utca 6.

2. Az önkormányzat alaptevékenysége és önként vállalt feladatai

2. § (1) Az önkormányzat alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. A képviselő-testület működése, A képviselő-testület tagjai és ülései

3. §1 A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, amelyből 1 fő társadalmi megbízatású polgármester, 4 fő önkormányzati képviselő.

4. § A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

5. § A képviselő-testület munkaterve szerint, de évente legalább 6 alkalommal kötelező ülést tart (rendes ülés).

6. § A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben összehívja, ezentúl a munkatervtől eltérő időpontban összehívhatja a képviselő-testület ülését (rendkívüli ülés).

4. A képviselő-testület ülése összehívásának rendje

7. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb meg kell küldeni.

(3) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) az önkormányzati képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) akinek a jelenlétét a polgármester, vagy a képviselő- testület tagjai a napirendre tekintettel indokoltnak tartják.

(4) A meghívókat írásban kell megküldeni. Az anyagokat – kivéve a rendkívüli ülés esetét – legalább a testületi ülésre szóló meghívóval egy időben elérhetővé kell tenni. Az adott évi költségvetés elfogadására vonatkozó javaslatot annak tárgyalását megelőzően legalább 3 nappal korábban papír alapon is meg kell küldeni a (3) bekezdés a)-b) pontokban foglaltak számára.

5. Az ülések nyilvánossága

8. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a 7. § (2) bekezdésében foglalt határidők figyelembe vételével kell értesíteni.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője a rendzavarókat, többségi döntéssel az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület vita nélkül - dönt arról, hogy a megjelenteknek felszólalási jogot ad.

(4) A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg. A felszólalás időtartama maximum 5 perc.

9. § A képviselő-testület zárt ülésén hozott döntéseiről nyilvános ülésen az ülés vezetője szóban tájékoztatást adhat.

6. A munkaterv

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülését munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) az önkormányzati képviselőktől,

b) a képviselő-testület állandó bizottságától,

c) a polgármestertől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait,

b) a napirendeket, azok előadóját,

c) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

d) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv elfogadásáról a munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásában érintetteket a munkaterv elfogadását követően a hivatalnak tájékoztatni kell.

7. Az ülések napirendje

11. § (1) A képviselő-testület üléseinek napirendjére a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A polgármester a napirendi pontok megtárgyalása előtt a községet érintő közérdekű ügyekről tájékoztatást ad.

(2) A kérdések ismertetésére és a válaszadásokra valamennyi napirend megtárgyalását követően, az ülés bezárása előtt kerül sor.

12. § (1) A polgármester köteles a napirendek közé felvenni

a) a munkatervben elfogadott előterjesztéseket,

b) az állandó bizottság által megtárgyalt és javasolt előterjesztéseket,

c) a jegyző által tartalmukat tekintve előzetesen elbírált, képviselő-testületi hatáskörbe tartozó lakossági és egyéb beadványokat.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a következő:

a) rendeleti javaslatok,

b) egyéb döntést igénylő javaslatok,

c) beszámolók,

d) tájékoztatók,

e) kérdések.

(3) Indokolt esetben a napirendek a (2) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapíthatóak.

(4) Az ülés meghívójának kiküldése után a polgármester, és a képviselő- testület tagjai halaszthatatlan döntést igénylő esetekben a napirendet kiegészíthetik.

8. Testületi előterjesztések

13. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehet:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) képviselő- testület tagjai,

d) a jegyző,

e) az önkormányzat bizottsága,

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendeleti javaslat,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(3) A munkatervbe felvett napirendek előterjesztésének elkészítési határideje legkésőbb a 7. § (2) bekezdésében megjelölt időpont, egyéb esetekben a képviselő-testület által meghatározott határidő.

(4) A 12. § (1) bekezdésében foglaltakat a polgármester akkor alkalmazza, ha az előterjesztés határidőre, határozati javaslattal, rendelettervezettel és a kötelezően előírt mellékletekkel együtt került elkészítésre.

14. § (1) Az előterjesztések írásban, és szóban terjeszthetők elő a jegyző törvényességi vizsgálatát követően.

(2) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy és a tényállás pontos meghatározását,

b) az esetleges korábbi testületi döntéseket,

c) a lehetséges döntési alternatívákat,

d) a meghozandó döntés indokait és jogszabályi alapját.

e) határozati javaslatot vagy rendelettervezetet,

f) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését, a végrehajtási határidő megjelölését,

g) mellékleteket.

(3) A 13. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt előkészítő által benyújtott előterjesztéseket a hivatal készíti elő. Az előterjesztés előkészítője felelős az anyag elkészítéséért, annak szakmai megalapozottságáért, jogszabályi követelményeknek való megfeleléséért, a korábbi döntésekkel való összhang megteremtéséért. Az előkészítő részt vesz az általa készített előterjesztés bizottsági és képviselő-testületi tárgyalásán, ahol válaszol a felmerülő szakmai kérdésekre.

(4) Amennyiben az előterjesztés határidőben nem készül el, vagy az a törvényességi követelményeknek mindenben nem felel meg, úgy az nem tárgyalható a testület soron következő ülésén – azzal, hogy ez az önkormányzat számára hátrányt nem okozhat –, csak a következő ülésen, vagy akkor, ha annak tartalma tekintetében már törvényességi aggályok nem merülnek fel.

(5) Az előterjesztésekhez (határozati javaslat, rendelettervezet) kapcsolódó módosító javaslatokat a javaslattevő írásban az ülést megelőző nap 12:00 óráig nyújthatja be a polgármesterhez indokolással ellátva, kivéve a rendkívüli ülések esetében. ebben az esetben a módosító javaslatok szóban is ismertethetők, a napirendhez kapcsolódva.

9. Önálló indítványok

15. § (1) A 13. § (1) bekezdésében felsorolt előterjesztőkön túl az önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.

(2) Az önkormányzati képviselő az önálló indítványát a polgármesternél írásban terjesztheti elő, legalább 2 nappal a képviselő-testületi ülés előtt. Az önálló indítványnak meg kell felelnie az előterjesztésekre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek. Az önkormányzati képviselő önálló indítványa törvényességi felülvizsgálatot követően vehető fel a napirendre.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány:

a) rendeleti vagy

b) határozati javaslat

c) tájékoztatás

10. Kérdés

16. § (1) A kérdést írásban az ülést megelőzően legalább 2 nappal a jegyzőnél kell benyújtani.

(2) Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre a képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő határidőn túl nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ kell adni.

(3) A kérdés, illetve a válasz időtartama:

a) a kérdés ismertetésére 5 perc,

b) válaszadásra 5 perc.

11. Az ülés vezetése

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A levezető elnök feladatai:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a javasolt napirendet,

c) napirendenként megnyitja a napirend tárgyalását, felkéri az előterjesztőt az előterjesztésben foglaltak rövid ismertetésére, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

d) az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, napirendenként kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja a képviselők kérdésfeltevési jogának gyakorlását,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

h) berekeszti az ülést.

(3) Az önkormányzati képviselő az ülés bármely szakában az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozóan ügyrendi javaslatot tehet.

(4) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik. Ennek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,

b) rendre utasítja, és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

13. Az előterjesztések vitája

19. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, amelynek során

a) az előterjesztést annak előkészítője röviden ismerteti,

b) a polgármester vagy az érintett állandó bizottság elnöke vagy alelnöke ismerteti a bizottság véleményét,

c) az előterjesztésekkel kapcsolatban az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket tehetnek fel, melyekre válaszolni kell,

d) a válaszadások után az önkormányzati képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket, javaslataikat ismertethetik,

e) amennyiben a tárgyalt napirendhez a levezető elnök képviselőként kíván hozzászólni, úgy azt a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teheti meg.

(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirend tárgyalása során két alkalommal nyilváníthatnak véleményt.

(3) A hozzászólások időtartama:

a) a napirend előterjesztője esetén

b) vita előtti indokolás, kiegészítés 5 perc,

c) kérdésekre, észrevételekre adott válasz esetén 5 perc,

d) a bizottsági vélemény ismertetése esetén 5 perc,

e) a felszólaló, hozzászóló képviselő esetén, a vita során

f) első alkalommal 5 perc,

g) második alkalommal 5 perc,

h) személyes érintettség miatti felszólalás esetén 5 perc.

(4) Időtúllépés esetén a levezető elnök a hozzászólót előbb figyelmezteti, majd megvonja tőle a szót.

(5) A hozzászólásokra adott válaszokat követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét 5 percben, és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

(6) A levezető elnök vagy bármelyik képviselő, illetve a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt, és lehetőség szerint meghatározza a napirend tárgyalásának ismételt időpontját. Amennyiben az elnapolással az előterjesztő nem ért egyet, úgy lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megtárgyalással kapcsolatos indokait ismertesse, maximum 5 percben.

(7) Valamely napirendi pont tárgyalása során a levezető elnök az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 10 percre.

14. A szavazás rendje

20. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A levezető elnök az előterjesztett, írásban is meglévő konkrét határozati javaslatokat szavazásra bocsátja.

21. § (1) A határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv.-ben, valamint a (2) bekezdésben és egyéb jogszabályban meghatározott esetekben.

(2) Minősített többség szükséges az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) fegyelmi ügyekben,

b) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

c) kitüntetések adományozásához,

d) helyi népszavazás kiírásához,

e) településrendezési terv jóváhagyásához,

f) hitelfelvételhez, kötvény-kibocsátáshoz, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

g) az önkormányzat gazdasági programjának, fejlesztési tervének elfogadásához,

h) a költségvetés előirányzatai közül az általános tartalék és a céltartalékok előirányzatának módosulását eredményező döntésekhez.

(3) Határozati javaslat és rendelettervezet esetében a módosító és kiegészítő javaslatokról szavazni kell.

22. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás névszerinti is lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a képviselők „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

(3) A titkos szavazás írásban történik, lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre.

(4) Névszerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól.

15. Jegyzőkönyv

23. § (1) A képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) az ülésről távolmaradó önkormányzati képviselők, a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek esetén a távolmaradó bizottsági tagok nevét,

b) a tárgyalt napirendi pontok előadóinak nevét,

c) az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó,

b) jelenléti ív,

c) írásos előterjesztések, indítványok, kérdések,

d) névszerinti szavazásról készült névsor.

24. § (1) A nyilvános ülések jegyzőkönyveit a községi honlapon közzé kell tenni.

(2) A képviselő-testület és a bizottság ülésén készült jegyzőkönyvről az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembevételével - másolatot készülhet, a polgármester, a képviselő- testület, és az érintettek részére.

16. A rendeletek és határozatok végrehajtása

25. § (1) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól, valamint a bizottság határozatairól nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a rendelet, határozat számát,

b) a rendelet, határozat tárgyát,

c) a rendelet, határozat meghozatalának idejét,

26. § (1) A rendeletek és határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős ad számot. Ha a végrehajtásért önkormányzati intézmény a felelős, a jelentés elkészítéséért a vezető a felelős.

(2) A rendeletben, határozatban megjelölt határidők lejárta után a végrehajtásról a kötelezett a polgármesternek, és a képviselő- testületnek jelentést ad.

17. Közmeghallgatás

27. § (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről, az esetleges javasolt témákról a lakosságot legalább 3 nappal előtte tájékoztatni kell.

18. Önkormányzati rendelet, önkormányzat gazdálkodása, Önkormányzati rendelet alkotás

28. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, önkormányzati képviselő, képviselő-testület állandó bizottsága, a jegyző.

29. § Biztosítani kell, hogy a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, valamint szervezetek közreműködjenek az életviszonyaikat érintő rendeletek előkészítésében és megalkotásában.

19. Társadalmi egyeztetés

30. § Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzati rendelet tervezetét.

31. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

b) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezetet,

c) az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelettervezetet,

d) a helyi adókról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

e) a szervezeti és működési szabályzatról és annak módosításáról szóló rendelettervezetet,

f) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival, valamint annak módosításával kapcsolatos rendelettervezetet,

g) a hatályon kívül helyező rendelettervezetet.

(2) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelettervezet, ha az egyeztetés az önkormányzat különösen fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi érdekeinek védelmét sértené vagy veszélyeztetné.

(3) A rendeletek előkészítéséért, társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző felelős.

32. § (1) A társadalmi egyeztetést a hirdetőtáblán való közzététel útján kell lefolytatni.

(2) A hirdetőtáblán társadalmi egyeztetés céljából közzétett rendelettervezettel kapcsolatos véleményét, javaslatát bárki eljuttathatja írásban, vagy postai úton a hivatal részére.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név és lakcím nélküli.

(4) A rendelettervezetet úgy kell közzétenni, hogy a rendelettervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a rendelettervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, valamint a rendelettervezet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse, maximum 5 munkanapon belül.

33. § (1) A rendelet előkészítéséért felelős összegzi a beérkezett véleményeket, javaslatokat. A rendelet tervezetének társadalmi egyeztetése során nem áll fenn egyedi válaszadási kötelezettség.

(2) A rendelettervezettel kapcsolatban beérkezett véleményekről, javaslatokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

20. Önkormányzati rendeletek hatálybalépése, közzététele

34. § A helyi rendeletek leghamarabbi hatályba léptetése a kihirdetést követő napon történik. Ha ez az időpont munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő első munkanapon lép hatályba a rendelet.

35. § (1) Kihirdetése, helyben szokásos módon az önkormányzat hirdetőtábláján történik.

(2) A rendeleteket Hejőszalonta község honlapján az aláírásokat követően közzé kell tenni.

21. Önkormányzat gazdálkodása

36. § Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

22. Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei

37. § (1) Az önkormányzati képviselőt megilletik a jogszabályokban foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, úgy csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.

38. § (1) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott képviselői munkája ellátásához szükséges önkormányzati ügyben érdemi választ adni.

(2) A képviselő írásban vagy szóban az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.

(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén, a bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni.

(4) A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Ügyrendi Bizottság végzi, és egyúttal gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

(5) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv. szerinti személyes érintettséget nem jelenti be, a képviselő-testület a tudomásra jutást követően dönt az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezmény alkalmazásával.

39. § (1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 50%-kal, legfeljebb 3 havi időtartamra csökkentheti.

(2) A saját jogcímen kapott tiszteletdíj csökkentésénél a képviselő, illetve a bizottság elnöke részére megállapított tiszteletdíjat külön-külön kell figyelembe venni.

(3) A hiányzás igazolására a képviselő, a bizottság elnöke és a bizottságtagja a hiányzást követő 5 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a képviselő és a bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a bizottság tagja tekintetében a bizottság elnöke dönt.

(4) A tiszteletdíj csökkentésére a képviselő-testület tagjait és a bizottság elnökeit érintően a polgármester, a bizottság tagjai vonatkozásában a bizottság elnöke tesz javaslatot a képviselő-testület dönt.

23. A képviselő-testület bizottságai, A bizottság működése

40. § (1) A bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat.

(2) Az állandó bizottság feladatait az 3. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság köteles megtárgyalni a munkatervbe felvett azon napirendeket, amelyek előterjesztője a bizottság, valamint amit a képviselő-testület a számára a munkatervben meghatározott.

41. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság: 3 fő. Az ügyrendi Bizottság Külsős tagjának, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége van.

(2) Az állandó bizottság tagjainak névsorát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

42. § A bizottság elnökből, és tagokból áll.

43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökének feladata:

a) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása,

b) a bizottság képviselete,

c) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése.

(3) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a bizottság tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati képviselőket, a jegyzőt legalább 3 munkanappal korábban értesíteni kell.

(4) Amennyiben a bizottsági ülés határozatképtelenség miatt elmarad, úgy egy héten belül a bizottságot újra össze kell hívni.

(5) Amennyiben a bizottság képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el, a döntéshez minősített többség szükséges.

(6) A bizottság ülésein a polgármester és az alpolgármester tanácskozási joggal vesznek részt.

44. § (1) A bizottság a képviselő-testületnek évente egy alkalommal beszámol tevékenységéről.

(2) A hivatal a bizottság munkáját a személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti.

(3) Az állandó bizottság munkáját a hivatal munkatársai segítik, akik előkészítik a bizottsági napirendeket és elkészítik a bizottság üléseinek jegyzőkönyveit, valamint közreműködnek a bizottsági határozatok végrehajtásában.

(4) A bizottság elnöke kérésének megfelelően a polgármester, illetve a jegyző biztosítja:

a) a)a tájékoztatást a hivatal munkájáról, időszerű feladatairól,

b) a bizottság munkájához szükséges információt, kért felvilágosítást.

24. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, hivatal, a társulás

45. § (1) A megválasztott polgármester polgármesteri tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az Mötv. rendelkezésein túl felelős:

a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,

b) a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezéséért,

c) a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,

d) az önkormányzati intézményekkel való kapcsolattartásért,

e) a nem önkormányzati intézményekkel, szervekkel, szervezetekkel és a gazdasági társaságokkal való kapcsolattartásért

f) a jogszabály által előírt egyetértési jogának gyakorlásáért.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a testületnek a végrehajtásról történő tájékoztatásáért.

(4) A polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

25. Az alpolgármester

46. § A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, és munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

26. A jegyző

47. § A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

48. § (1) A polgármester irányításával a jegyző vezeti a hivatalt, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – az Mötv. 82. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról – a munkáltatói jogok kivételével – az igazgatási munkatárs gondoskodik.

27. Társulás

49. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulások feladatait, jogállását az 5. melléklet tartalmazza.

28. Záró rendelkezések, Hatályba léptető rendelkezések

50. § Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2019 (VIII.28.) önkormányzati rendelet.

51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 6/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolása

1. I. Államháztartási szakágazati besorolás: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

2. II. Alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása:

2.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2.2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

2.3. 013320 Köztemető- fenntartás és –működtetés

2.4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

2.5. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

2.6. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

2.7. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

2.8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

2.9. 041236 Országos közfoglalkoztatási program

2.10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

2.11. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

2.12. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

2.13. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

2.14. 064010 Közvilágítás

2.15. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

2.16. 072111 Háziorvosi alapellátás

2.17. 072311 Fogorvosi alapellátás

2.18. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

2.19. 074032 Ifjúság- egészségügyi gondozás

2.20. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

2.21. 082044 Könyvtári szolgáltatások

2.22. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

2.23. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

2.24. 096010 Óvodai intézményi étkeztetés

2.25. 096020 Iskolai intézményi étkeztetés

2.26. 104042 Gyermekjóléti szolgáltatások

2.27. 107051 Szociális étkeztetés

2.28. 107052 Házi segítségnyújtás

2. melléklet a 6/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez

Hejőszalonta Község Önkormányzata önként vállalt feladatai

1. Szociális ellátás:

1.1. év végi támogatások

1.2. házi segítségnyújtás biztosítása

2. Egyéb:

2.1. alapítványi támogatás

2.2. egyesületek, civil szervezetek támogatása

2.3. egyéb támogatások

3. melléklet a 6/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület állandó bizottságának feladatai és tagjai

1. Ügyrendi Bizottság

1.1. nyilvántartja és ellenőrzi az önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatokat,

1.2. kivizsgálja az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést,

4. melléklet a 6/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez

A polgármesterre átruházott hatáskörök

1. köztemetés keretében gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről,

2. dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,

3. a Hejőszalontai Napsugár Óvoda és Konyha tekintetében dönt a nevelési év során benyújtott maximális csoportlétszám túllépéséről,

4. gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatásköröket, kivéve a 9/D. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 34. § (1)- (5) bekezdésében, 35. §-ában, a 41. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében foglaltakat,

5. gyakorolja a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskört,

6. dönt a szociális étkezéssel kapcsolatos étkezési kérelmek elbírálásáról

5. melléklet a 6/2024. (X. 14.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által társulásra átruházott hatáskörök

1. Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra (székhely: 3525 Miskolc, Városház tér 8.) átruházott feladat és hatáskör: A Társulás, mint önálló jogi személy, gondoskodik a társult önkormányzatok Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33-37/A. §-ában meghatározott hulladékgazdálkodási feladatainak hatékonyabb és célszerűbb ellátásáról. A Társulás jogállását, a feladatellátás részletes szabályait a társulási megállapodás tartalmazza.

2. Dél-borsodi Sürgősségi Betegellátási Társulásra (székhely:3450 Mezőcsát, Hősök tere 1.) átruházott feladat és hatáskör: A Társulás, mint önálló jogi személy, gondoskodik a társult önkormányzatok Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4. pontjában, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásról az igazgatási területükön élő lakosság részére a mezőcsáti központtal működő ügyelet keretén belül. A feladatellátás szerződéses partner útján kerül biztosításra. A Társulás jogállását, a feladatellátás részletes szabályait a társulási megállapodás tartalmazza.

1

A 3. § a Hejőszalonta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.