Keresztéte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2012. 06. 01
Keresztéte Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2003. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2012.06.01.
KERESZTÉTE község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
1. § 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed KERESZTÉTE teljes közigazgatási területére.
2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
2. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
Kötelező szabályozási elemek:
˗ a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala
˗ építési határvonal
˗ az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai
˗ a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás
˗ a legnagyobb beépítettség mértéke
˗ a megengedett építmény magasság
˗ a minimális telekméret
˗ a kötelező beépítési vonal
˗ a környezetvédelmi előírások
˗ korlátozások
3. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
a) Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
a.) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:
˗ a szabályozási vonalakat,
˗ a területfelhasználási egységek határát,
˗ a területfelhasználási egységeken belüli övezetek határát,
˗ a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,
˗ a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,
˗ a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
˗ a belterület bővítés határát.
b.) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
˗ védett épület esetén a részletes színezési terv
˗ reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
6. § 1.) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
2.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
3.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
4.) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
5.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása
1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
2.) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
3.) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:
a.) falusias lakóterületek
b.) településközpont vegyes terület
c.) különleges terület
4.) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület,
b.) zöldterület
c.) erdőterület
e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
f.) egyéb rendeltetésű terület
A belterületi határ módosítása
1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.
II. Fejezet
A környezet védelmére vonatkozó előírások
9. § 1.) A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni.
2.) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.
a.) Levegőtisztaság védelem:
Levegőtisztaság védelmi szempontból a
21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.8IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet , valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe fog tartozni, a TERVEZETT CSEREHÁTI TÁJVÉDELMI KÖRZET területe pedig az ökológialag érzékeny területi kategóriába kerül besorolásra.
A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennye-zettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.
Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
˗ Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 152/1995. (XII. 12.) Korm. sz. rendelet alapján.
˗ A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.
Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.
Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.
b.) Zajvédelem:
Zajvédelmi szempontból a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM előírásai szerinti határértékek alapján
Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
nappal (6-22 óra ) 50 dB
éjjel (22-6 óra ) 40 dB
Építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
1 hónapnál kevesebb időtartam
nappal (6-22 óra ) 65 dB
éjjel (22-6 óra ) 50 dB
1 hónap fölött 1 évig
nappal (6-22 óra ) 60 dB
éjjel (22-6 óra ) 45 dB
1 év fölött
nappal (6-22 óra ) 55 dB
éjjel (22-6 óra ) 40 dB
A közlekedésből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
Autóút mellett
nappal (6-22 óra ) 65 dB
éjjel (22-6 óra ) 55 dB
Gyüjtőút mellett
nappal (6-22 óra ) 60 dB
éjjel (22-6 óra ) 50 dB
A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
c.) Vízvédelem:
Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba.
A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyezőforrások felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg.
A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.
A település „B” érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határértéke Cí=C2
Telekalakításhoz, illetve építési engedélyek nem adhatók a patak partéltől számított 6 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem szabad elhelyezni.
d.) Földvédelem, tájvédelem:
Az 1994. évi LV. Törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az
1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az ANP előírása érvényes.
A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell.
A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
e.) Hulladékelhelyezés:
A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.
A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 102/1996. (VII. 12.) Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a
41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást.
A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell.
f.) Környezetbiztonság
A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:
1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.
1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés
10. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg
1.) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.
2.) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
3.) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások
Lakóterületek általános előírásai
11. § 1.) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
˗ termelő kertgazdasági építmény,
˗ a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2
˗ beépített szintterületig
˗ kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
˗ igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
˗ szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
˗ sportlétesítmény
˗ üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
˗ nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
2.) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
˗ Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció homlokzatmagasságát nem lépheti túl.
˗ Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.
3.) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:
˗ a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
˗ a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
˗ a levegőminőségi előírásoknak,
˗ működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
˗ az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
4.) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.
5.) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.
6.) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
7.) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
˗ Az épületek közötti távolság betartandó,
˗ Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
˗ Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve
˗ Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
˗ A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete.
8.) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.
9.) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
˗ Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m
˗ Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m
˗ Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.
10.) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
11.) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
12.) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
13.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
14.) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.
12. § 1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.
b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.
2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.
a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
b) az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet.)
c) a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)
d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t.
˗ sem az övezetre előírt telekmélységet,
˗ sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értéke.
e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg
˗ sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét
˗ sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.
˗ sem a 20,0 m-es telekmélységet.
3.) Az illeszkedés általános szabályai
a) A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
4.) Az építési vonal a kialakult telektömb
a. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elő.
b. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
5.) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság
foghíj esetében nem haladhatja meg
- sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát
- sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos homlokzatmagasságot.
saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg
- sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,
- sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát,
6.) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.
a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
b) félig (hézagosan) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.
13. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel
b) az övezetben zártsorú beépítés (hézagosan zártsorú beépítés) nem megengedhető.
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
I. TÁBLÁZAT Lf-II
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna-
gyobb beépített-
sége |
Építmény
-max. magas-sága |
|
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatá-ron álló |
Lf-II
O |
800 |
16 |
40 |
30 |
4,0 |
Szabadon álló |
Lf-II
SZ |
800 |
16 |
40 |
30 |
4,0 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
˗ legkisebb zöldfelület 40 %
˗ terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé tároló építmény
˗ süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
˗ környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
˗ Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
14. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.
a) a lakóépület legfeljebb két lakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.
b) az övezetben félig zártsorú beépítés megengedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
II. TÁBLÁZAT Lf-I
Az építési telek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna-
gyobb beépített-
sége |
Építmény
max. magas-sága |
|
|
m2 |
m |
m |
% |
m |
Oldalhatá-ron álló |
Lf-I
O |
550 |
16 |
30 |
30 |
4,0 |
Szabadon álló |
Lf-I
SZ |
550 |
16 |
30 |
30 |
4,0 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
˗ legkisebb zöldfelület 40 %
˗ terepszint alatti létesítmény : zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé tároló építmény
˗ süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
˗ környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
˗ Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
15. § 1.) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
2.) A vegyes terület lehet
a.) településközpont vegyes terület
Településközpont vegyes terület
16. § 1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d.) egyéb közösségi szórakoztató épület
e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
sportépítmény
f.) üzemanyagtöltő; kivételesen elhelyezhető max. 2 kútállásig. (Vt-1 es területen)
3.) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.
a.) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
b.) Termelő kertészeti építmény
4.) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet
17. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető.
(2) Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi III. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(3) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.
III. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítésének módja |
A kialakítható legkisebb telekterület mérete |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
A
zöldfelület legkisebb mértéke |
|
|
m2 |
% |
m |
% |
Vt-1 |
O |
800 |
30 |
4,5 |
a be nem épített terület 50%-a |
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése, építhető hagyományőrző módon, falazott lábazat és oszlop létesítésével.
(5) Az intézményekhez telken belül az előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(7) Tájképvédelmi előírások:
1. A tájbaillesztés elbírálhatósága érdekében látványterv készítendő.
2. A közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése javasolt, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve célszerű megépíteni.
3. Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazatóak.
4. Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.
5. Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’-nál meredekebbek nem lehetnek. A természetes terepalakulatokat lehetőleg meg kell őrizni.
6. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. Az esetlegesen előkerülő régészeti értékek esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(8) Egyéb előírások:
- terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is)
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: lakóterület és intézményterület laza beépítés
- közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével
- a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
A településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló kis telkes építésiövezet
17/A. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Az övezetben sportlétesítmény nem helyezhető el
Az Övezetben üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
(2) Az övezetre vonatkozó értékeket az alábbi III/A. TÁBLÁZAT tartalmazza.
(3) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III/A. táblázatban előírtaknak.
III/A. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Övezeti jele |
Beépítésének módja |
A kialakítható legkisebb telekterület mérete |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
A
zöldfelület legkisebb mértéke |
|
|
m2 |
% |
m |
% |
Vt-2 |
SZ |
500 |
35 |
4,5 |
a be nem épített terület 50%-a |
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése, építhető hagyományőrző módon, falazott lábazat és oszlop létesítésével.
(5) Az intézményekhez telken belül az előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
(7) Tájképvédelmi előírások
a) A tájbaillesztés elbírálhatósága érdekében látványterv készítendő.
b) A közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése javasolt, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve célszerű megépíteni.
c) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet. Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak.
d) Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.
e) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’-nál meredekebbek nem lehetnek. A természetes terepalakulatokat lehetőleg meg kell őrizni.
f) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni. Az esetlegesen előkerülő régészeti értékek esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(8) Egyéb előírások:
- terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan is)
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: a hatályos levegőminőségi határértékek szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi határértékek: lakóterület és intézményterület laza beépítés
- közművesítés: teljeskörű, zártszelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gáz kivételével
- a szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
18. § 1.) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
2.) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:
Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
a.) temető KÜ(T)
b.) b.) camping KÜ(C)
IV. TÁBLA
Az építési övezet funkcionális besorolása |
Az építési telek |
Övezeti jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési mód |
Legkisebb terület
m2 |
Legnagyobb beépítettség % |
Építménymagasság legkisebb-legnagyobb értéke m |
K –(T) |
Működő temető |
Csak kiszolgáló épület(SZ) |
K
1000* |
5 |
(K)3,5 |
K (sp) |
Sporttelep |
SZ |
1000 |
5 |
(K)3,5 |
1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A közlekedési területek általános előírásai
19. § 1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtőutak esetén 16 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
- Közlekedési létesítmények
- Közművek és hírközlési létesítmények
3.) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
- az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
Közműlétesítmények, közműellátás
20. § 1.) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2.) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
3.) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
4.) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
5.) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
6.) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.
7.) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
8.) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
9.) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
10.) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
11.) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e.) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitõl 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
12.) Villamosenergia ellátás
a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b.) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
a.) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c.) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANP és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
21. § 1.) A település igazgatási területen közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
3.) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékeny-séggel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
4.) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
Távbeszélőfülke elhelyezése
Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
5.) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
6.) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
7.) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
22. § 1.) A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:
Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
23. § 1.) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
2.) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
3.) Az övezetbe elhelyezhető:
A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
A terület fenntartásához szükséges épület
24. § 1.) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. tv.
2.) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján
E vt természetvédelmi célú erdő
övezetek kerültek megkülönböztetésre.
Természeti Területek erdői
25. § 1.) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.
26. § 1.) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
2.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-E (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület
3.) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület
27. § 1.) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
VI.TÁBLA
Az építési telkek |
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb terület |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
|
|
m2 |
% |
m |
SZ |
Má-E |
6000+ 10 ha |
3 |
3,5 |
2.) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m homlokzatmagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével.
28. § 1.) VT-1 jelű övezetbe tartozik, a Keresztéte-patak, a tervezett víztározó és partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.
2.) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
3.) VT-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók
4.) Területükön építmények nem helyezhetők el.
29. § 1.) A település távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területként jelöli a következők szerint:
T-l,v.ü. Tartalék különleges, lakó vagy üdülő terület
2.) A tartalék területeken olyan építményt elhelyezni nem lehet, mely a távlati területfelhasználást korlátozná.
V. Fejezet
Építészeti értékek védelme
Az építészeti örökség védelme
1.) A település épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében
2. ORSZÁGOS VÉDELEM KERETEIN BELÜL.
- Műemléki jelentőségű terület (javaslat)
- Egyedi védelem (javaslat)
3.) HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÉDELEM KERETEIN BELÜL
Területi védelem szerint:
- Utcaképi védelem
- Hagyományőrző építészeti karaktervédelem
- Építészeti karaktervédelem
- Településszerkezeti védelem
- Egyedi védelem
mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.
A védett területek és objektumok lehatárolása
31. § 1.) Műemléki védelemre javasolt
Hrsz Utca
34-36 Fő u. 18. Kaptár Vendégház (2 épület, falusi túrizmus)
LIV/97 Törvény a műemlékekről, illetve az azt módosító LXIV. 2001. A kulturális örökség védelméről szóló tv. rendelkezései alapján műemléki védelem kezdeményezhető a 29..§ (1) bek. alapján:
2.) Helyi önkormányzati védelem fokozatai
a.) Településszerkezeti védelem:
A településszerkezeti védelem alatt álló területeken az utcaszélesítés, új utak nyitása csak nagyon körültekintően és a szükséges legminimálisabb mértékben engedhető meg.
A védett területen óriás reklám nem telepíthető.
b.) Utcaképi védelem:
A hagyományos építészeti értékeket legtisztábban megőrző utcaszakaszok védelme érdekében utcaképi védelem alatt áll:
A település teljes belterülete
Elsősorban a homlokzatok, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.
Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület, vagy építészeti elem elbontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet. Az utcaképi védelem területén a kialakult építmény magassága a meghatározó, annál magasabb építmény nem helyezhető el.
c.) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem.
A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a látványvédelem megvalósulása érdekében Hagyományőrző Építészeti karaktervédelem alatt áll:
A település teljes belterülete
A védett területen az épületek csak oldalhatáronállóan, előkert nélkül helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton homlok tornáccal is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. szemöldök párkány, ablak körüli vakolatdíszítés szükséges.
A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
d.) Általános építészeti karaktervédelem:
Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
A védett területen az épületek lehetőleg oldalhatáron állóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott.
e.) Objektum védelem, épületek helyi védelme
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény 56-57. §-a, illetve az ezt módosító 2001. LXIII. tv, illetve a (
66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján jelen rendelet helyi építészeti örökségként tesz kijelölést, egyedi védetté nyilvánítást és rendelkezik azok fenntartásáról, használatáról és bemutatásáról.
- A helyi védelem alá vont épületek felújítását, a műemléki Hivatal megyei referensével is véleményeztetett tervek alapján lehet csak engedélyezni.
- A helyi védettségű épületekre bontási engedély nem adható. (A bontási engedélyhez a helyi védelem feloldása szükséges, mely képviselő testületi döntést igényel.)
- A helyi védettségű épületek felújításakor, átalakításakor, a védelem tárgyát képező építészeti alaprajzi, homlokzati elemeket-, melyeket külön helyi védelmi kataszter keretein belül kell rögzíteni-, megváltoztatni nem lehet, illetve a felújítás és az átalakítás során az egységesebb építészeti megjelenés és az épület értékének növelése érdekében intézkedéseket kell hozni.
3.) Helyi, önkormányzati védelemre javasolt épületek
Hrsz Utca Házszám
5 Fő u.
6 Fő u.
9 Fő u.
20 Közterületen kőkereszt
23 Fő u.
32 Fő u.
33 Fő u.
38 Fő u. lakatlan
39 Fő u. lakatlan
40 Fő u. 23.
41 Fő u. lakatlan
42 Fő u. lakatlan
Településszerkezeti védelemre javasolt a patak völgyének vizek járásához alkalmazkodó beépítése.
4.) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi IX. sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásról kiadott
2/1965. (I. 8.) MM rendelet szerint kell eljárni. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni és az illetékes Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
5.) Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. Évi CXL. Törvény
35. §-ában foglaltakat kell figyelembevenni és betartani.
VI. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények
32. § 1.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
2.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
33. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
1. Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.
2. Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
3. A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
35. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
36. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
1.) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
2.) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Térképek az alaprendelethez
Keresztétei térképei az alaprendelethez
Rendezési terv vizsgálati munkarész és településfejlesztési koncepció
Rendezési terv vizsgálati munkarész és településfejlesztési koncepció - eredeti
HÉSZ önkormányzati rendeletek (eredeti és módosítók)
Módosító dokumentáció