Dubicsány Község Képviselő-Testületének 10/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete

Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 01. 01

Dubicsány Község Képviselő-Testületének 10/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete

Dubicsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

2018.01.01.

Dubicsány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormány megbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, valamint a Dubicsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017.(IX.12.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Dubicsány község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

- a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
- településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- településképi követelmények meghatározásával;
- településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
- településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a területek jellemző, értékes településképi megjelenésének megőrzése, a tervezett építkezések meghatározó területek jellegzetességeihez történő illeszkedésének elősegítése, az épített környezet minőségének javítása, továbbá az épített és természeti környezet harmóniájának megteremtése.
(4) A rendelet hatálya kiterjed Dubicsány község teljes igazgatási területére.
(5) E rendelet alkalmazásában használat fogalmak és magyarázataik:
a) védett településszerkezetű terület (helyi területi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított településrész (telekstruktúra, utcavonal-vezetés, utcakép, vagy utcakép részlet), ahol területi építészeti követelmény lehet a beépítés egyedi telepítési módja, a beépítési mód, a beépítés jellemző szintszáma, vagy az épület legmagasabb pontja, a kerti építmények-, műtárgyak-, kerítések kialakítása, továbbá a közterület-alakítási terv kötelezettsége.
b) védett településkarakterű terület (helyi területi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított településrész, ahol egyedi területi építészeti követelmény lehet az építmények, sajátos építményfajták és műtárgyak anyaghasználata és elhelyezése, az épületek tömegformálása (megengedett legnagyobb szélességi és hosszanti méret, vagy ezek aránya, tetőzet kialakítási módja, tetőgerincének a telek homlokzatához képest meghatározott iránya, tetőfelépítmények), az épületek homlokzati kialakítása (homlokzati architektúra, homlokzattagolás, nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzati elhelyezhetősége), és a zöldfelületek kialakítása (fás szárú növényfajok telepíthetősége, településképi illeszkedése, a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok településképi illeszkedése), reklámhordozók elhelyezhetősége.
c) védett egyedi építészeti vagy természeti érték (helyi egyedi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított építmény (épület, épület belső kialakítás), építményrész (épületrész), (vagy anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás), táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet (helyi természetvédelmi terület), szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, valamint az általuk érintett telek egésze, vagy telekrésze.
d) értékvizsgálati dokumentáció: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan értékvizsgálati dokumentáció, amely feltárja és meghatározza a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji értékeket, amelyek védelemre érdemesek. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték történeti, műszaki, esztétikai, természeti jellemzőit.
e) védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
f) arculati jellemző: a települési környezet vizuális megjelenését meghatározó jellemző, amely lehet kulturális, léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus);
g) cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;
h) egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;
i) településkép: a település vagy településrész épített és természeti környezetének vizuális megjelenése;
j) településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze;
k) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72” -90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
l) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7- 9 négyzetméter , látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
m) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
n) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
o) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
p) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
q) más célú berendezés: [az önkormányzat szabályozási szándékától függő tartalommal kell meghatározni] pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
r) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
s) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
t) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
u) jellemző intézményi és zöld terület: a település történelme során kialakult, nagy méretű zöldfelülettel rendelkező intézmény területek, és a kastély területe, amelyeket javasolt továbbra is közösségi funkciókra hasznosítani, továbbá a szabályozási terv szerinti belterületi zöldterület.
II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2. §

.

Helyi védettség keletkezése és megszűnése

(1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a képviselő-testület ezen rendeletével dönt.

3. §

.

(1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszűntetését bármely, a partnerségi rendeletnek megfelelő természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési eszköz örökségvédelmi hatástanulmánya, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:
- a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
- a pontos helyi megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
- a kezdeményezés indoklását,
b) településszerkezet, településkarakter védelemre javasolt terület esetén:
- a védendő terület megnevezését,
- a védendő terület körülhatárolását,
- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
- a kezdeményezés indoklását.

4. §

.

(1) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelyhez:
a) be kell szerezni a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
b) továbbá a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, a természetvédelmi, a régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.
(3) A védetté nyilvánításhoz, illetve annak megszüntetéséhez be kell szerezni a települési főépítész véleményét.
(4) Az előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, és a partnerségi rendelet szerinti érdekeltek álláspontját.
(5) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell,
b) a területi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közzé tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közzé tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(6) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közzé kell tenni.
(7) A közzé tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálati dokumentáció megtekintését a településen biztosítani kell.

5. §

.

(1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 6. §.-ban foglaltak szerint értesíteni kell:
a) az érdekelteket,
b) az illetékes Földhivatalt,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.

6. §

.

(1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésének a tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A helyi fennállásának tényét a hivatalos helyszínrajzon fel kell tüntetni az alábbiak szerint:
„A Dubicsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének ../….(…) önkormányzati rendelete a védett települési értékekről..”
(3) A helyi védelmet a Helyi Építési Szabályzatban és a Szabályozási Tervben fel kell tüntetni, és erre a rendeletben utalni kell.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási, illetve –helyszínrajzi bejegyzésről a jegyző gondoskodik, a döntést követő 15 napon belül.
(5) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

3. A területi védelem meghatározása

7. § (1) A településen a településszerkezet, a telekstruktúra, utcavonal-vezetés, utcakép, utcakép részlet, továbbá település- és tájkarakter elemekre vonatkozó helyi területi védelem nem került meghatározásra.

4. Az egyedi védelem meghatározása

8. § (1) A település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott építményekre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra, táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre, szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra terjed ki.

(2) Az egyedi védelem az érintett földrészletek egészére, vagy részére terjed ki, az 1. számú melléklet 3. fejeztében meghatározottak szerint.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9. § (1) Az 1. melléklet 3. fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Az egyedileg védett ingatlanon új hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(4) A védett építményen új parapet konvektor, klímaberendezés, napkollektor vagy napelem közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

(5) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.
(6) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése vagy azok megőrzése előírható. Műemlékké nyilvánítás esetén a helyi egyedi védelem megszüntethető.
(7) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni.
III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek (jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó településrészek) a következők (lehatárolást lásd a 2. melléklet 1. fejezetben):

a) jellemző intézményi és zöld terület

b) jellemző falusias terület

c) jellemző gazdasági terület

d) jellemző borospincés terület

e) egyéb beépítésre nem szánt terület

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

11. § (1) A település igazgatási területén – a jellemző kertes mezőgazdasági terület, a jellemző gazdasági terület és az egyéb beépítésre nem szánt terület kivételével – faburkolatú homlokzatot alkalmazni tilos.

(2) A település igazgatási területén fém-, műanyag-, pala- és csempeburkolatú homlokzatot alkalmazni tilos.

(3) A település igazgatási területén lakó és főépületek esetében, hullámpala, bitumenes hullámlemez, fémszerkezetű tetőhéjalást – a jellemző gazdasági terület kivételével – (kiegészítő elemek kivételével) alkalmazni tilos.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

12. § (1) A jellemző falusias területen a beépítés telepítési módja csak a kialakultnak megfelelő lehet: az épületeket oldalhatáron álló módon, az utcában kialakult telekhatár mentén kell építeni.

(2) A jellemző falusias területen a kialakult építménymagasságot kell megtartani.

(3) A jellemző borospincés területen a kialakult építménymagasságot kell megtartani.

(4) A jellemző falusias területen a kerítések, lábazatok és kerítés oszlopok lehetőleg a helyi hagyományos kőből, vagy azzal harmonizáló színű kőből, illetve téglából épülhetnek, fugázva, a kerítés mezők áttört jellegű fém szerkezetűek lehetnek, lehetőleg kovácsoltvasból, továbbá fém oszlopok is alkalmazhatók.

(5) A jellemző borospincés területen a présházak kialakult építménymagasságát kell alkalmazni.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A jellemző falusias területen az épületek utcai homlokzatának tetőgerince, tetőformája a kialakult legyen, lehetőleg tetőfelépítmény, és tetősíkból kiálló tetőablak nélkül, hagyományos tetőhajlásszöggel.

(2) A jellemző borospincés területen a présházak tetőgerincének iránya az utcára (bejárati közterületre) merőleges, a tetőhajlásszöge hagyományos tetőhajlásszögű legyen.

(3) A jellemző borospincés területen a tetőfedés anyaga lehetőleg égetett agyag legyen, hagyományos színben.

(4) A jellemző borospincés területen az épületek hagyományos nyílásrendje (nyílás és falfelület aránya, nyílások arányai) és nyílásosztása (üvegosztása), valamint homlokzati tagozatai és díszítései megőrzendők, illetve a hagyományos módon alakítandók ki.

(5) A jellemző falusias területen az épületek homlokzati falfelülete vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, helyi hagyományos színű kőburkolat), továbbá ezek kombinációja legyen, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint, a meglévő értékes homlokzati kialakítások megőrzésével.

(6) A jellemző borospincés területen a présházak homlokzata fehér színű vakolt, vagy hagyományos helyi kő burkolatos, vagy natúr tégla burkolatos legyen fugázva, egyszerű nyíláskeret díszítés alkalmazható.

10. A helyi védelemben részesülő területekre és helyi egyedi védelmű értékekre vonatkozó építészeti követelmények

14. § (1) Helyi védelemben részesülő terület jelenleg nincs.

(2) A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló – terv alapján lehetséges.

(3) A helyi védelem alatt álló épület (építmény) átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítő-elemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

(4) A helyi védelem alá tartozó épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.

(5) A helyi védelemben részesülő terület hiányában sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmény nincs.

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

15. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas terület a külterület, és a belterületi – településrendezési terv szerinti – közlekedési és közműterületek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a belterületek – településrendezési terv szerinti – beépítésre szánt területei.

(3) A kapubejáró hidak oldalfalai lehetőleg a helyi hagyományos kőből, vagy azzal harmonizáló színű egyéb kőből épülhetnek, fugázva.

12. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen

16. § A teljes közigazgatási területen tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

17. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte lévő közterületen nem helyezhető el.

(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Funkcionális célú utcabútoroktól számítva, egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(9) A település területén újonnan telepített CityBoard formátumú eszköz nem helyezhető el.

13. Reklám közzététele a településképi szempontból meghatározó területeken

18. § (2) A jellemző borospincés területen nem tehető közzé reklám, illetve nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Ezen területeken kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

14. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

19. § (1) A jellemző borospincés területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(3) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

15. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

20. § (1) A település közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a vonatkozó jogszabályok szerinti technológiai feltételeknek.

(2) A település közigazgatási területén kizárólag olyan kioszk létesíthető, amely megfelel a vonatkozó jogszabályok szerinti technológiai feltételeknek.

(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk

(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

16. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

21. § (1) A település közterületein reklámhordozó

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem

helyezhető el.

(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az önkormányzat neve az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

17. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

22. § (1) A település közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú, legfeljebb 1 m2 területű hirdetőtábla használatára jogosultak.

(2) A település területén, közterületen nem helyezhető elő közművelődési célú hirdetőoszlop.

(3) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési célú, legfeljebb 1 m2 területű hirdetőtábla létesítését.

(4) A település közigazgatási területén a közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőtábla létesíthető. Közművelődési célú hirdetőtábla reklám közzétételére igénybe vehető felülete az 1 négyzetmétert nem haladhatja meg.

18. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

23. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

19. Eltérés építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése érdekében

24. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra, vagy az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

20. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

25. § (1) Cégtáblát helyi védelmű épület homlokzatán elhelyezni tilos.

(2) Üzletfeliratot helyi védelmű épületek homlokzatán lehetőleg különálló betűkből kell elhelyezni.

(3) Cégért, a vállalkozás használatában álló ingatlanon, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot, és egyéb grafikai megjelenítést elhelyezni, helyi védelmű épület homlokzatán, csak kötelező szakmai konzultáció lefolytatását követően, az egyéb vonatkozó előírások betartásával lehet.

V. Fejezet

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

21. Rendelkezés a szakmai konzultációról

26. § (1) A települési önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, az önkormányzat hivatalos helyiségében – szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) Helyi egyedi védelmű építményt, vagy helyi védelmű területen lévő építményt érintő építési tevékenység esetén a szakmai konzultációt kötelező.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a településképi véleményezési, vagy a településképi bejelentési eljárás megkezdéséhez összeállított vázlattervet.

(4) A településképi szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.

(5) A (4) bekezdés szerinti konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvetett javaslatok lényegét, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait.

(6) Az (5) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített, (4) bekezdés szerinti nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

22. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

27. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

23. A véleményezési eljárás részletes szabályai

28. § (1) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz ad településképi véleményt.

(2) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez az (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

(4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,

b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,

c) a rendeltetés meghatározását, valamint

d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.

(5) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját.

(6) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a településképi szempontból meghatározó területbe történő illeszkedést (telepítés, beépítés, anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás, zöldfelületi kialakítás, stb.),

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(7) A polgármester véleményében

a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

(8) A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) a (7) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.

(9) A polgármester vagy főpolgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(10) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

24. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

29. § (1) A polgármester – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytathat le,

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek megkezdéséhez,

b) építmények rendeltetésének megváltoztatásához,

c) és a reklámok, illetve reklámhordozók elhelyezéséhez.

25. A bejelentési eljárás részletes szabályai

30. § (1) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c) a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d) a tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,

e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.

(2) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(3) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 30. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

b) megtiltja az építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a 30. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

26. A településképi kötelezési eljárás

31. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) a 32. § szerint jár el, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.

32. § (1) A polgármester ezen rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.

(2) A településképi kötelezettség körébe tartozik:

a) a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítás vagy elbontás elrendelése.

27. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

33. § (1) A településképi kötelezettségek megszegése, illetve a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 1.000 000 forintig terjedő településképi bírsággal sújtható, a bírság többször kiszabható. A bírság összegénél a kötelezés hatására történő jogkövető magatartás méltányolható.

(2) A bírságot a Polgármester jogosult kiszabni, melyet a képviselő testület rendel el, és amelynek befizetési határideje 15 nap.

(3) A bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. 42. § (3) értelmében adók módjára behajtható.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

28. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

34. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a) A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzati (képviselő testülete) állapítja meg.

(2) Az egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet.

A kedvezmény vagy mentesség egyébként az építményadóra, vagy a védett értékhez kötődő helyi adóra állapítható meg.
(3) Az adókedvezmény a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg.
(4) Az adókedvezmény mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett éréket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(6) Az adókedvezmény vagy elengedés feltétele a tényleges munka szabályszerű, megfelelő mennyiségű és minőségű elvégzése, amelyet az illetékes építésügyi hatóság – szükség esetén szakértők bevonásával – ellenőriz.
(7) Nem adható önkormányzati támogatás vagy adókedvezmény, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
(8) Ebben az esetben az elengedett adó pótlólag megállapítandó és behajtandó, a támogatás visszafizetendő. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesítendő.
X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35 .§

(1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztik Dubicsány Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 5/2007.(II.27.) önkormányzati rendeletének 5. § (3), (5) bekezdései, 11. § (8) bekezdés, 14. § (5) bekezdés, 23. §, 33. (1), (2) bekezdései, 34. § (1), (2) bekezdései, valamint a 8. számú függelék.