Sajósenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 12.) önkormányzati rendelete
Sajósenye Község helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 03. 27Sajósenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 12.) önkormányzati rendelete
Sajósenye Község helyi építési szabályzatáról
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezései
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet területi hatálya Sajósenye község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet, valamint Sajósenye Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete előírásait az e rendeletben foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(3) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: szabályozási terv
b) 2. melléklet: az építési övezetek, övezetek telekalakítási és beépítési szabályainak paraméterei
c) 3. melléklet: az egyes építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések
d) 4. melléklet: Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények
2. Szabályozási elemek
2. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1. mellékletek szerinti Szabályozási Terv és azok jelmagyarázata tartalmazza.
(2) A Szabályozási terv jelmagyarázata szerint kötelező, egyéb jogszabály által meghatározott kötelező, tájékoztató és javasolt szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek módosításához az érintett Szabályozási terv módosítása szükséges.
(3) A más jogszabály alapján elrendelt szabályozási elemek esetén e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok előírásait is alkalmazni kell. A más jogszabály alapján elrendelt, tájékoztató és javasolt szabályozási elemek aktualizálásához az érintett Szabályozási terv módosítása nem szükséges.
(4) A Szabályozási terven ábrázolt kötelező vonalas szabályozási elemek helyzete méretezése, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában digitális méréssel állapítandók meg az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.
(5) A szabályozási terven a jeltobzódás elkerülése érdekében a
a) szabályozási tartalommal bíró ingatlan-nyilvántartási jeleket,
aa) a közigazgatási határ jelét,
ab) belterületi határ jelét,
építési övezet, övezet határként kell kezelni.
b) a területi szabályozási elemeket
ba) közlekedési célú terület határát,
bb) zöldterület határát,
bc) vízgazdálkodási terület határát,
egymáshoz viszonyítva övezet határként, egyéb területhez viszonyítva szabályozási vonalként kell kezelni.
3. Értelmező rendelkezések
3. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) Átlagos telekmélység: a beépítéssel érintett ingatlan legkisebb és legnagyobb telekmélységének átlaga.
b) Átmenő telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.
c) Hulladéktartály tároló: a lakossági hulladék tárolás céljára szolgáló edények esztétikus elhelyezését szolgáló tároló építmény, melynek térfogata a bruttó 2,5 m3 nem haladja meg.
d) Kézműipari rendeltetés: olyan legfeljebb 3 személyes gyártó tevékenység végzése, amely során a termék előállítása jellemzően kézi munkával történik és az együttes környezetre gyakorolt hatások nem haladhatják meg a lakóterületre előírt környezeti határértékeket.
e) Kismélységű telek: olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 25 méter és a legkisebb és legnagyobb mélységének különbsége legfeljebb 5,0 méter.
f) Kialakult állapotú épület: meglévő, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, vagy ennek hiányában a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően, nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó, jogszerűen épült épület.
g) Köztárgynak nem minősülő közérdekű műtárgy: magánterületen álló, közterületről látható, ezáltal közérdekű vizuális hatások kiváltására alkalmas műtárgy ide értve szobrok, látvány elemek, installációk, művészeti vagy egyéb más alkotások
h) Melléképület: A telek, vagy a telken álló fő építmény rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő szerepű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe, ide értve:
i) gépkocsi tároló
j) nyárikonyha,
k) fáskamra,
l) raktár,
m) szerszámtároló,
n) barkácsműhely,
o) állattartó épület,
p) fedett úszómedence,
q) szauna,
r) sport, fitnesz és rekreációs célú épület és
s) Nem zavaró hatású rendeltetés: olyan rendeltetés, amely az adott építési övezetben és övezetben meghatározott rendeltetés szerinti építményekre és telekhasználatra korlátozó hatást a vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékben nem fejt ki, és az építési övezeti, övezeti előírásoknak teljes mértékben megfelel.
t) Normatív telekméret: az övezetre, építési övezetre meghatározott kialakítandó legkisebb telek területének a mérete.
u) Oldalhatáron álló épület elhelyezés: az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó épület elhelyezés olyan épület elhelyezés, amely kötelező oldalkerti építési vonal hiányában a főépítmény utca felé eső legalább 5 méteres épületrésze a telekhatárral azonos építési határvonaltól 3,0 méteren belül kerül elhelyezésre.
v) Elülsőkert: nyúlványos telek esetén a főépítmény és az utcai telek hátsó telekhatára közötti legkisebb mélységi méret, mely egyben építési határvonal is.
w) Haszonállat: e rendelet szempontjából a sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és egyéb, a kifejlett magyar pulykakakasnál nagyobb testű haszonállat.
x) Saroktelek: az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással –legfeljebb 135°-os) szöget bezáró határvonalon érintkezik.
y) Szabadonálló épület elhelyezés: Az oldalhatáron álló beépítési mód által lehatárolt építési helyen belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra. Amennyiben az építési oldal jelentő telekhatár felé néző homlokzaton huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ablakai néznek, akkor legalább az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.
z) Telekmélység: a telek homlokvonalától merőlegesen mért legtávolabbi telekpont.
(2) Területi szabályozási elem: a szabályozási terven jelölt közcélú használatú területek, melyeket egymástól övezet határ, egyéb területtől szabályozási vonal választ el.
(3) Természetvédelmi érdekű területek: „Natura 2000” természetmegőrzési terület, a „Natura 2000 madárvédelem”, „Ökológiai hálózat magterületének övezete”, „Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete” és „Ökológiai hálózat pufferterületének övezete”-ként jelölt területek, továbbá Tervezett természeti területei
Környezetvédelmi előírások
4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A természetvédelmi szempontból védett területek, valamint a természetvédelmi érdekű területek külön jogszabályokban meghatározott térbeli rendjét a szabályozási terv rögzíti, mely területeket e rendelet, valamint a vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott szerint lehet használni.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a jellemző természetes rendszerek megóvását.
(3) Közlekedési területeket és létesítményeiket - minden olyan területen, amely a szabályozási tervek szerint védett területeket érintenek, és azokat egymástól részben, vagy egészben elválasztják – úgy kell kialakítani, illetve olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, hogy az elválasztott területek kapcsolata a továbbiakban is fennmaradjon.
(4) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat magterület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el.
(5) A Szabályozási tervlapon jelölt, lápok lege védettek. Ezeken a területeken minden olyan építési és egyéb tevékenység tilos, mely a lápok eredeti állapotban történő megőrzését, működését veszélyeztetné.
(6) A Szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatók.
(7) Helyi jelentőségű védett természeti emlék környezetében építési tevekénységet végezni, csak a olyan módon lehet, hogy az a védett értéket semmilyen módon ne veszélyeztesse.
5. A környezeti elemek általános védelme
5. § (1) Az egyes rendeltetések megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeit külön jogszabály állapítja meg.
(2) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, a rendeltetésmód megváltoztatása, valamint a telepengedély alapján gyakorolható tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése és a határértékek betartása mellett, a környezetvédelmi és szakhatósági előírások alapján történhet.
(4) Új létesítmény kialakításánál, valamint a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél be kell tartani a telek határán mérve a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket és határértékeket.
6. Épített környezet és régészeti értékek védelem
6. § (1) Az újonnan beépítésre kerülő területek, mezőgazdasági vagy erdő területen történő új beépítések, valamint a 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó beruházások érintett ingatlanok esetében a régészeti étékek megőrzése érdekében a földmunka régészeti felügyelet mellett végezhető.
(2) Mezőgazdasági területek erdőgazdasági célra történő hasznosítása esetében az erdőtelepítés előkészítésé régészeti felügyelet mellett végezhető.
7. Talaj-, felszíni és felszín alatti vizek védelme
7. § (1) Építési tevékenység a környezetében található művelés alatt lévő területek rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a termőföld minőségét negatívan nem befolyásolhatja.
(2) Talajszennyezettséggel érintett területen épület építése, bővítése a fennálló talajszennyezés megszüntetését követően lehetséges.
(3) Építési tevékenység hatására a talajerózió veszélye nem növekedhet.
(4) Tereprendezésre, területfeltöltésre csak szennyeződésmentes anyag használható.
8. § (1) A csapadékvíz elvezetéséről vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának vagy használójának gondoskodnia kell.
(2) A csapadékvíz környezetvédelmi érdekű helyben tartására, illetve visszatartására alkalmas műtárgyakat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kiépíteni
8. A levegő tisztaságának védelme
9. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz.
(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védőterületet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védőterület nem érinthet
a) lakóterületet, vegyes területet, különleges sport célú és különleges temető területet, zöldterületet, közjóléti erdőterületet, továbbá
b) természetvédelmi oltalom alatt álló területet.
(3) Tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
9. Zaj- és rezgés elleni védelem
10. § Lakó területekkel szomszédos gazdasági építési övezet határokon a lakóterületi funkcióhoz tartozó zajvédelmi határértékeket kell biztosítani.
Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások
10. A telekalakításra vonatkozó előírások
11. § (1) A kialakítható legkisebb telek terület mértékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az építési övezeti és övezeti paraméterekben előírt legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb telek
a) közműépítmények elhelyezése érdekében,
b) közterület céljára,
c) telekhatár rendezés céljából, amennyiben a rendezés célja a kialakult állapothoz való igazítás,
d) javasolt telekhatár vagy építési övezet vagy övezethatár jelölés esetében kialakítható.
(3) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha
a) a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken,
b) a visszamaradó telek beépítettsége meghaladja a telekre előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértékét.
(4) Újonnan nyúlványos, nyeles telek nem alakítható ki.
(5) Az építési övezeti mutató szerinti telekterület méret betartása mellett a telekszélesség mérete 10%-al csökkenthető, de 12 métertől keskenyebb nem lehet.
(6) Beépítésre szánt területeken nem alakítható 25 méternél kisebb átlagos telekmélységű telek.
(7) Telekhatár rendezés abban az esetben is lehetséges, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de a telekhatár rendezéssel érintett másik érintett telek mérete továbbra is megfelel az építési övezeti előírásoknak.
(8) Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően épület elhelyezése céljából építési telket kell kialakítani. Műtárgyakra ez a követelmény nem vonatkozik.
11. Közterület alakításra vonatkozó előírások
12. § (1) A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat, építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, - szükség esetén - közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló, közterület alakítási tervet készíttethet.
(2) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs elfogadott közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket a szabályozási terv által a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.
(3) A közterületek határait a szabályozási terv meglévő és tervezett szabályozási vonalai határolják le.
(4) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon
a) zöldfelületek alakíthatók ki,
b) köztárgy, valamint
c) közmű helyezhető el, ez utóbbi kizárólag abban az esetben, ha terepszint alatt valósítható meg a közmű elhelyezése, és védőtávolságot nem igényel. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor építési telket, építési telek egy részét, vagy építési telek közterület alakításból visszamaradó részét kell igénybe venni a közmű elhelyezéséhez.
(5) Közterületen zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfát út melletti fasorként alkalmazni nem lehet.
(6) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 4 parkoló-állás után 1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező.
(7) Építési telek személygépkocsival való megközelítése és a telken belüli kapcsolat biztosítása érdekében a közterület burkolásának mértéke legfeljebb 5 méter széles lehet, a járda kialakításának kivételével.
(8) Közterületen építmény kizárólag közösségi célból helyezhető el.
12. Magánutak
13. § (1) Beépítésre szánt területek telkeinek gépjárművel történő megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút kizárólag K-Mü és Gksz-jelű területen, közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki, kiszolgálóút szerepet tölthet be, és meglévő közterülethez kell csatlakoznia.
(2) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.
(3) Magánutakat, a közutakra vonatkozó közutak tervezésére vonatkozó szabványok szerint kell megtervezni és kialakítani.
(4) Önkormányzati kezelésbe csak közútként megtervezett, engedélyezett és kialakított utak vehetők át.
13. A nyúlványos, nyeles telek kialakításának szabályai
14. § Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
14. Közművesítési követelmények
15. § (1) Általános előírások
a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.
b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.
c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani.
d) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem. Ebből a célból szolgalmi jog sem létesíthető
(2) Építési öveztek telkeinek közművesítését közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.
(3) Ivóvízellátás
a) A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.
b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.
(4) Új építés esetén kötelező az ingatlanon keletkező csapadékvíz, illetve a belvíz elvezetésének, kezelésének megoldása.
(5) Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén előtisztító műtárgy telepítése kötelező.
(6) Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:
a) 400 kV szabadvezeték: külterületen 28 méter,
b) 132 kV szabadvezeték: külterületen 13 méter,
c) 20 kV szabadvezeték: külterületen 5-5 m; belterületen: 2,5-2,5 méter,
d) 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 méter,
e) transzformátor állomás: 5 m.
15. A közműellátás mértékére és módjára vonatkozó előírások
16. § (1) Az építési övezetek és övezetek a közműellátás mértékét és módját a 2. melléklet határozza meg.
(2) A „Műszaki infrastruktúra fejlesztés esetén igénybe vehető terület” jelöléssel ellátott területen főépítményt elhelyezni, kizárólag a jelölt területet ellátó, önálló víz, szennyvíz és elektromos közmű kiépítését követően lehet.
(3) A már beépült területeken a szennyvízelvezetés és – tisztítás a szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető, azonban a közüzemi szennyvízhálózat megvalósulását követően a területet folytatólagosan használni kizárólag a szennyvízhálózatra való rácsatlakozás mellett lehet.
(4) Teljes közművesítés előírása esetén a gáz energia egyéb energiahordozó alkalmazásával kiváltható.
(5) Teljes közművesítés előírása esetén a közterületi csapadékvíz elvezetés a keletkező csapadékvíz ártalommentes kezelésének alkalmazásával kiváltható.
(6) Azokban az építési övezetekben ahol a teljes közművesítettség biztosítandó, de a szennyvízcsatorna hálózat még nem kiépített, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a közüzemi vagy közcélú hálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.
(7) Azokban az övezetekben ahol a részleges közművesítettség biztosítandó, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.
Építéssel összefüggő általános szabályok
16. Kerítések létesítésére vonatkozó előírások
17. § (1) Beépítésre szánt területeken közterület felőli kerítés csak a hatályos szabályozási tervben rögzített szabályozási vonalon, vagy közlekedésbiztonsági szempontból a telek belseje felé visszahúzva építhető.
(2) A kerítés szabályozási vonaltól történő visszahúzásának a mértéke
a) gazdasági építési övezetben legfeljebb 20 méter
b) lakó építési övezetben legfeljebb 5 méter
c) egyéb beépítésre szánt területen legfeljebb 15 méter
lehet.
(3) Meglévő jogi telekhatáron, amennyiben az nem felel meg a hatályos szabályozási tervben rögzített új szabályozási vonalnak, kerítés nem létesíthető.
(4) A telek oldal és hátsó telekhatárain kerítés létesíthető. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(5) Lakó és vegyes területen eltérő rendelkezés hiányában a közterület vagy magánút felőli kerítés legmagasabb pontja a közterület irányából mérten legfeljebb 2 méter lehet.
(6) Oldalsó vagy hátsó telekhatáron, illetve attól mérten 5 méteren belül kerítés a csatlakozó terepszintek átlagától számítva legfeljebb 2,5 méter magasságú lehet.
(7) Közterületi és telken belül kerítés a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembevételével szükséges kialakítani.
(8) A természetvédelmi érdekű területen kerítést létesíteni, a területet elzárni kizárólag a természetvédelmi szerv hozzájárulásával lehet.
(9) Ökológiai folyosó területén kerítés csak az élőhelyi kapcsolatok biztosítása mellett létesíthető, az élőhelyi kapcsolatok elzárása tiltott!
17. Az építési övezetek, övezetek zöldfelületeinek alakítása
18. § (1) A telek felületének gyepráccsal, zöldráccsal történő kialakítása a telek zöldfelületébe nem számítandó bele.
(2) Terepszint alatti építményeket fedő zöldfelületet az OTÉK 5. mellékletének figyelembe vételével kell a telek zöldfelületi értékének számításánál alkalmazni.
(3) Lakó kertvárosias építési övezetben az előkert területének legalább 60 %-t zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
18. A telek kötelező zöldfelületi célra használandó területének kialakítása
19. § (1) A telken belül a Szabályozási tervlapon a „Telken belül zöldfelületként megtartandó telekrész” az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyen építmény, műtárgy az alábbiak szerint helyezhető el:
(2) főépítmény nem helyezhető el
(3) melléképületek összes bruttó alapterülete az 50 m2-t nem haladhatja meg
(4) melléképítmények összes bruttó alapterülete a 25 m2-t nem haladhatja meg
(5) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház, üvegház, fóliasátor korlátozás nélkül elhelyezhető.
19. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
20. § (1) A nagyvízi meder területére, az nagyvízi mederre vonatkozó előírások az irányadóak.
(2) Nagyvízi meder területén épület nem helyezhető el.
20. Ingóságok elhelyezésére vonatkozó szabályok
21. § (1) Eltérő előírás hiányában építési övezet és övezet területén - az építési tevékenység, közösségi rendezvény, időszakán túl:
(2) építményszerű használat céljára szolgáló önjáró vagy vontatott lakókocsi nem helyezhető el,
(3) mobilépítmény, konténer, konténerház, mobilház, jurta, sátor, vagy más késztermékként a helyszínre szállított, vagy a helyszínen összeszerelt, moduláris építmény, kizárólag – a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak figyelembevételével – ingatlanként helyezhető el.
21. Járművek elhelyezésére vonatkozó előírások
22. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti módon kell biztosítani, azzal az eltéréssel, hogy lakó rendeltetési egységenként két személygépkocsi elhelyezése kötelező.
(2) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető, amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, azaz, ha a személygépkocsi elhelyezését az előírás építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.
(3) Személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik
a) a meglévő beépítés földszintjének vagy pinceszintjének kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetésre történő módosulása esetén a településközpont vegyes területen,
b) közkerteknél, és
c) vendéglátó önálló rendeltetési egység közterületi terasza esetén.
22. A kialakult beépítésekre vonatkozó eltérő szabályok alkalmazása
23. § (1) Amennyiben a telek kialakult beépítésének jellemzői nem felelnek meg az építési övezetre, övezetre vonatkozó telekalakítási és beépítési szabályainak, épületet átalakítani, felújítani az alábbiak szerint lehetséges:
a) Amennyiben a kialakult állapotú épület épületmagassága meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, az épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető és horizontálisan bővíthető, de a bővítmény épületrészre külön számított épületmagassága nem haladhatja meg az építési övezeti előírásokat. Az épület emeleti szintjének utólagos külső megközelítését biztosító, az övezeti előírásokban szereplő megengedett legnagyobb épületmagasság mérték meghaladó egy db, legfeljebb 15 m2 alapterületű lépcsőház, feljáró elhelyezhető.
b) Amennyiben a telek beépítettsége meghaladja az övezetben megengedett legnagyobb beépítettség értékét a jogszerűen létesített épület rendeltetése megváltoztatható, felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, és építési helyen belül a megengedett legnagyobb beépítési magassági mértékéig vertikálisan bővíthető.
c) Amennyiben az építmény része vagy egésze az építési övezetben foglalt paraméterek szerinti építési helyen kívül helyezkedik el, úgy az építési helyen kívül eső épület, épületrész felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, továbbá a főépítmény esetében a legnagyobb beépítési magassági mértékéig vertikálisan bővíthető, rendeltetése megváltoztatható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérő szabályok e rendelet hatályba lépését megelőzően – nem az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozóan – jogszerűen épült épületek esetében érvényesíthetők, amennyiben a kialakult beépítés a szomszédos telkek, építési telkek építési jogait nem korlátozza.
23. Telek, építési telek beépítésének általános előírások
24. § (1) Építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az
a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,
c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,
d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,
e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,
f) építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,
g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.
(2) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló terület között árok, vízfolyás, patak, vízmosás, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan található, úgy a területek közötti kapcsolat jogszerű megteremtésével, a közlekedést lehetővé tevő műszaki megoldás biztosításával az – a külön jogszabályban foglaltakra tekintettel építési teleknek tekintendő.
(3) Az övezetek, építési övezetek telekalakítási és beépítési szabályait a 2. melléklet határozza meg.
(4) Az övezetben, építési övezetekben az elhelyezhető és a tiltott rendeltetéseket a 3. melléklet határozza meg.
(5) A 3. mellékletben „F”-el jelölt, „feltétellel elhelyezhető rendeltetések” kizárólag a településképi követelményekhez való igazolt illeszkedés, valamint az (1) bekezdés szerinti követelmények igazolt teljesülése esetében helyezhetők el.
24. Terepszint alatti építmények elhelyezésének helyi előírásai
25. § Terepszint alatti építmény
a) építési helyen belül elhelyezhető
b) elő és oldalkertben nem helyezhető el
c) hatsókertben a hátsó és oldalsó telekhatártól mért legalább 1,5 m távolságra építhető.
25. Kismélységű telkek beépítésének sajátos szabályai
26. § A kismélységű telek esetében
a) hátsókertet nem kell tartani, a szomszédi jogok korlátozása nélkül és a tűzvédelmi szabályok betartása mellett épületet a hátsó telekhatárig kiépíthető.
b) az előkert mérete a településképi szempontok érvényesülése mellett 0 méterre csökkenthető, az épület utcavonalasan elhelyezhető.
c) az oldalkert mérete 4 méterre csökkenthető
26. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása
27. § (1) Előkertek legkisebb mélységének mérete:
a) beépítésre szánt terület szerinti telektömbökben, amennyiben a telektömb telkei közül azoknak már több mint a fele beépült, a rendelet eltérő rendelkezése vagy a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában a telektömb érintett utcájában, az utcára beforduló határoló utcák közötti, az utcaképet meghatározó, az utca felé eső legközelebbi főépítmények telepítése szerinti kialakult állapotnak, azok átlagának egész méterre való kerekítésével meghatározottnak megfelelő.
b) az újonnan kialakuló, beépítésre szánt terület szerinti területen, vagy amennyiben a telektömb telkei közül azoknak még kevesebb, mint a fele épült be, továbbá jelentősen átépülő területek esetén a rendelet eltérő rendelkezése vagy a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában 5 méter,
(2) Előkert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - az OTÉK szerint megengedett valamennyi melléképítmény és műtárgy közül
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) az e rendelet szerinti paraméretenek megfelelő hulladéktartály tároló
c) talajon álló klíma, illetve hőszivatyú berendezés kültéri egysége
helyezhető el
(3) Az oldalkert legkisebb szélessége eltérő előírás hiányában, az
a) szabadon álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének fele, illetve, ha az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzatmagasság ennél nagyobb, akkor tényleges homlokzat- magasság fele, de legalább 3,00 m
b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén
ba) az előkerti építési határvonalon mért legfeljebb 12 méter széles telkek esetében az oldalkert mérete minimum 3,0 m,
bb) az előkerti építési határvonalon mért legfeljebb 25 méter széles telkek esetében az oldalkert méret minimum 4,0 m,
bc) az előkerti építési határvonalon mért 25 méter szélességet meghaladó telkek esetében – kismélységű telek kivételével - minimum 5,0 méter
(4) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete – kismélységű telek kivételével - nem lehet kevesebb
a) sem az építési övezetre meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékénél, b) sem az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagassági mértékénél,
b) sem pedig 6,0 m-nél.
(5) Hátsókertben az
a) 50 méter telekmélységet el nem érő telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a szomszédi jogok korlátozása nélkül, a tűzvédelmi szabályok betartása mellett helyezhető el.
b) 50 méter telekmélységet meghaladó telkek esetében az építési helyen kívül elhelyezhető építmények a hátsó telekhatártól legalább 1,5 méter távolságra helyezhetők el.
(6) Saroktelken, az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 25,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé az épület az utcavonalra is kiépülhet.
27. Egyéb építési előírások
28. § (1) Építési telken a főépítmény, mint önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, melléképület önállóan, főépítmény egyidejű megvalósítása nélkül a rendelet eltérő előírása hiányában csak az előkerti építési határvonaltól mért 25 méter távolságon túl helyezhető el.
(2) Az építési övezetekben, övezetekben előírt építménymagasság értékét a lejtő oldali homlokzatmagasság az alábbiak szerint lépheti túl:
a) 10-20% közötti tereplejtés esetén +1 méterrel,
b) 20% tereplejtés felett +2 méterrel.
c) az a) és b) pontok szerinti eltérő szabályok a tájképi és épített környezeti illeszkedési követelmények együttes érvényesülése esetén alkalmazhatók
(3) Az építési övezetek, övezetek területén azok területére viszonyítva kell a telekalakítási és beépítési szabályokat érvényesíteni.
28. Az építési telek „adottság függő módú” beépítésének szabályai
29. § Adottság függő beépítési mód esetén az építési helyet a szabályozási tervlap állapítja meg, melyen belül építmény védőtávolság, vagy más jogszabályi előírás hiányában a településképi követelmények érvényesülése mellett szabadon elhelyezhető.
29. Állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
30. § (1) Haszonállat tartására szolgáló építmény
a) Lke-1; Lke-4; Vt-1; Vt-2; Vt-3 jelű építési övezetben nem helyezhető el,
b) Lke-2; Lke-3; jelű építési övezetben 1500 m2 telekterület megléte esetében bruttó 50 m2 alapterületi mérettel és 2,5 méter épületmagassággal helyezhető el.
(2) Haszonállatok és egyéb állatok tartására alkalmas épület, építmény létesítése az e rendeletben foglaltak, valamint a vonatkozó ágazati jogszabályok betartása mellett lehetséges.
(3) Az állattartás épületeit műtárgyait úgy kell kialakítani, hogy
a) az se a felszíni, se a felszín alatti vizek fertőzését, káros szennyezését ne idézze elő;
b) az állattartó építmények létesítésére vagy rendeltetés megváltoztatására az építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően kerüljön sor.
(4) Állattartó épület csak oly módon helyezhető el, hogy az állattartási tevékenységből eredő szagemisszió hatásterülete ne érje el azokat a területeket amelynek lakó az elsődleges rendeltetése.
(5) Haszonállat tartására szolgáló építmény minimális telepítési távolsága
a) lakóépülettől 20 méter,
b) ásott kúttól 20 méter,
c) fúrt kúttól 10 méter,
d) közterülettől 30 méter,
e) felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,
f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter,
(6) Beépítésre szánt területen állattartó épület csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.
Beépítésre szánt területek
30. Beépítésre szánt területek általános előírásai
31. § (1) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei általános használatuk szerint a következő építési övezetekre tagolódnak:
a) lakóterület, ezen belül kertvárosias lakóterület
b) vegyes terület
ba) településközpont vegyes terület
bb) intézményi vegyes terület
c) gazdasági terület, ezen belül kereskedelmi-szolgáltató terület
d) különleges terület K, ezen belül
da) sportolási célú terület
db) temető terület
dc) mezőgazdasági üzemi terület
(2) Építési övezetben új épület elhelyezésének együttes feltételei:
a) az építési telek megközelítését biztosító közterület, vagy ezekkel kapcsolatban álló magánút kialakítása, és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése;
b) az a) pont szerinti terület jelen rendeletben és ágazati jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő szilárd burkolatú közúti közlekedésre alkalmas módon történő kiépítése;
c) az építéssel érintett ingatlan építési övezeti előírásoknak megfelelő közművesítettsége, vagy közműellátási feltételeinek biztosítása.
(3) A tervezett szabályozási vonallal érintett telken építési tevékenység a szabályozást megvalósító telekalakítást követően végezhető, rendezett telken.
(4) Az építési övezeti előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű, meglévő telek is beépíthető, az összes építési övezeti paraméter és védőtávolságok betartásával, és a szomszédos telek vagy telkek beépíthetőségének korlátozása nélkül.
(5) Egyéb előírás hiányában az építési határvonalat nem kell kötelező építési vonalnak tekinteni.
31. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai
32. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § (2) szerinti rendeltetések céljára építmény kizárólag a - telken meglévő vagy a nem lakó rendeltetési célú építménnyel egy időben megvalósuló - lakóépület alapterületi méretét meg nem haladó alapterület méretéig de legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig helyezhető el.
(3) Az építési övezetben a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
a) az övezetre vonatkozó normatív telekméretig az adott építési övezetre vonatkozó beépítettség legnagyobb értékkel megegyező,
b) a normatív telekméret értéke és annak kétszeres értéke közé eső telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó beépítési érték 70 %-a
c) a normatív telekméret kétszeresét meghaladó építési telek esetén, a kétszeres normatív telekméret feletti telekhányadra vonatkozóan, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, az övezetre vonatkozó normatív érték 30 %-a.
(4) Kertvárosias lakóterületen egy épülettömeg alapterülete a maximális bruttó 450 m2-t nem haladhatja meg.
(5) Lke-1 jelű lakó kertvárosias építési övezetben
a) önálló rendeltetésenként 300 m2 telekhányadot kell biztosítani.
b) egy telken több önálló lakó rendeltetési egység egy épülettömegen belül helyezhető el
c) az önálló lakó rendeltetések száma maximum 2
d) egy telken legfeljebb 2 vendégszobát tartalmazó szállás rendeltetés helyezhető el.
(6) Lke-2 jelű lakó kertvárosias építési övezetben
a) önálló rendeltetésenként 350 m2 telekhányadot kell biztosítani.
b) az önálló lakó rendeltetések száma maximum 2
c) épületmagasság
ca) főépítmény épületmagassága 4,5 méter
cb) utcai telekhatártól mért 40 méteren belül a melléképületre külön számított épületmagaság 3,5 méter
cc) utcai telekhatártól mért 40 méteren túl a főépítményre, vagy melléképületre külön számított épületmagaság 5,5 méter
d) kialakítandó legkisebb telekterület mérete 1000 m2
e) egy telken legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazó szállás rendeltetés helyezhető el.
(7) Lke-3 jelű lakó kertvárosias építési övezetben
a) önálló rendeltetésenként 500 m2 telekhányadot kell biztosítani.
b) Épületmagasság
ba) főépítmény épületmagassága 4,5 méter
bb) utcai telekhatártól mért 40 méteren belül a melléképületre külön számított épületmagaság 3,5 méter
bc) utcai telekhatártól mért 40 méteren túl a főépítményre, vagy melléképületre külön számított épületmagaság 5,5 méter
c) Egy telken legfeljebb 6 vendégszobát tartalmazó szállás rendeltetés helyezhető el.
d) A 25 méter szélességet meghaladó telkek esetében az épületek szabadon álló épület elhelyezéssel is elhelyezhetők.
e) Szabályozási terven jelölt előkerti építési határvonal jelölés hiányában az előkert mérete 10 méter.
32. Településközpont vegyes területek általános előírásai
33. § (1) A településközponti vegyes terület - a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében - a település működését biztosító, a lakó rendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az előkert területének legalább 5 %-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
33. Intézményi vegyes terület
34. § Az intézmény terület elsősorban oktatási, igazgatási, nevelési, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál.
34. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek előírásai
35. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet a szabályozási terv Gksz jelű építési övezetekbe sorolja, ahol kereskedelmi, szolgáltató terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló elsősorban gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetben lakó rendeltetés az OTÉK vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.
(3) Építési helyen kívül közlekedési célú terület irányába porta, őrbódé, mérlegház épület maximálisan 30m2 alapterülettel elhelyezhető.
(4) Az előkert területének legalább 5 %-át zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
(5) Az építési övezetben
a) Az előkert mélysége 5 méter, azonban a telek homlokvonalától mért 10,0 méter mélységű sávban csak az alábbi építmények helyezhetők el:
aa) az ingatlan őrzésére, védelmére szolgáló épület, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig,
ab) kerékpár és segédmotoros kerékpár tárolására alkalmas épület, legfeljebb bruttó 100 m2 alapterületig,
b) továbbá, a telek homlokvonalától mért 15,0 méter mélységű sávban az építmények megengedett max. épületmagassága 4,0 méter lehet.
(6) Az telek homlokvonalától mért 5,0 méter mélységű sávot 50 % ban zöldfelületként kell kialakítani és megtartani.
(7) Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság értékén túl a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények és a technológiát övező, burkoló épületrészek legmagasabb pontja 20 méter lehet.
35. Különleges sportolási célú területek általános előírásai
36. § (1) A különleges sportolási célú terület az elsődlegesen sport célú, időszakosan, vagy egyidőben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésű építmények elhelyezésére alkalmas.
(2) A különleges sportolási célú területen a sport rendeltetések céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(3) A különleges sportolási célú területeket a Szabályozási terv „K-Sp-1” jelű építési övezetekbe sorolja.
36. Különleges temető terület
37. § (1) A különleges temető terület települési szintű temető és kegyeleti park működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az különleges temető terület a Szabályozási terv „K-T-1” jelű övezetbe sorolja.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:
a) hitéleti,
b) ravatalozó, temetőkápolna, urnafal,
c) sírbolt és síremlék, dísz- szórókút,
d) iroda, üzemeltetési és szociális,
e) a temető ellátásához szükséges gazdasági tevékenység célú
építmény is elhelyezhető.
(4) Az építési övezet ellátásához szükséges parkoló területet közterületen is el lehet helyezni.
(5) Az építési övezet telkeinek minden 600 m2-re után legalább 1 db nagykoronájú lombos fát kell telepíteni
37. Különleges mezőgazdasági üzemi terület
38. § (1) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület az egykori majorok, illetve a meglévő és újonnan létesülő erdő-, és mezőgazdasági üzemek területe, ami elsősorban az erdő-, és mezőgazdasági termékek termesztésére, feldolgozására, tárolására, valamint az erő-, és mezőgazdasági területek rendeltetésszerű használatához szükséges gépek tárolására, javítására, valamint álltatartás céljára szolgál építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi terület a szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt építési övezete a K-Mü-1 jelű építési övezet.
(3) A K-Mü-1 jelű övezet területen az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetések működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények is elhelyezhetők.
(4) Az esetlegesen fellépő negatív környezeti hatások kezelését saját telken belül kell megoldani.
(5) Egy telken kizárólag egy tulajdonosi és egy szolgálati lakás alakítható ki, ahol a lakó rendeltetési egységek bruttó alapterülete a 300 m2-t nem haladhatja meg.
(6) A K-Mü-1 jelű építési övezetben a működéshez kapcsolódó technológiai építmények legmagasabb pontja legfeljebb 15 méter lehet.
Beépítésre nem szánt területek
38. Beépítésre nem szánt területek általános előírásai
39. § A település közigazgatási területének beépítésre szánt területei az alábbi terület–felhasználási egységekre osztottak.
a) Közúti közlekedési terület: közút
b) Zöldterület: közpark
c) Erdőterület: védelmi, egyéb, rekreációs
d) Mezőgazdasági terület: általános, tájgazdálkodási
e) Vízgazdálkodási terület
f) Természetközeli terület
g) Különleges beépítésre nem szánt terület
h) temető terület
39. Közúti közlekedési területek általános előírásai
40. § (1) A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területeket a Szabályozási terv
a) Köu-1 – főút, mellékút
b) Köu-2 – helyi gyűjtőút
c) Köu-3 – belterületi települési kiszolgáló út
d) Köu-4 – külterületi kiszolgáló út
övezetekbe sorolja.
(3) A Köu-1, Köu-2, Köu-3 és Köu-4 közúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint vendéglátó önálló rendeltetési egység terasza, épületnek minősülő zárt (téliesített) fogyasztó-, és árusítótere és zöldfelületi elemek helyezhetőek el.
(4) A közutak, közterületek szélességét a Szabályozási Terv jelöli.
(5) Közlekedési területen építmény kizárólag közösségi funkció céljából helyezhető el.
(6) Önálló kereskedelmi egység nem helyezhető el.
40. Zöldterületek általános előírásai
41. § (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
(2) A zöldterületeket a Szabályozási terv Zkp-1, közpark övezetbe sorolja.
(3) A zöldterületen elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény és a terület fenntartásához szükséges épület.
41. Erdő területek előírásai
42. § (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgáló területek összessége.
(2) Az erdőterületek szabályzatban meghatározott, és a Szabályozási Tervben is jelölt övezetei, az
a) Ev-1 jelű védelmi célú erdőterület,
b) Er-1 jelű rekreációs célú erdőterület,
c) Ee-1 jelű egyéb erdőterület;
övezetek.
(3) Egyéb rendeltetésű erdőterület övezeteiben az 5 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mértékkel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, legfeljebb 300 m2 nettó alapterülettel.
(4) Rekreációs rendeltetésű erdőterület övezeteiben épület a 1 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb a 2. mellékletben meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mértékkel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(5) Az épületmagasság mérete legfeljebb 4,5 méter, vadgazdálkodási célú magasles építményekre külön számított épületmagasság mértéke 6,0 méter, de a legmagasabb pontja legfeljebb 8 m lehet.
(6) Kilátó építmény nem helyezhető el.
42. Mezőgazdasági területek előírásai
43. § (1) A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek, helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv
a) Má – általános mezőgazdasági terület:
b) Mt – tájgazdálkodási mezőgazdasági terület
övezetekbe sorolja.
44. § (1) Az általános mezőgazdasági területekbe a növénytermesztési célú, jellemzően szántó művelési ágban nyilvántartott nagytáblás mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az általános mezőgazdasági övezet területén a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás építményei és a működéshez szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az általános mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv Má-1, jelű övezetekbe sorolja.
(4) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen építmény 5 ha telekterület felett helyezhető el.
(5) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági területen kerítés csak fából építhető.
45. § (1) A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetben jellemzően a természetközeli gyepfelülettel fedett területek tartoznak.
(2) A tájgazdálkodási mezőgazdasági területeket a Szabályozási terv Mt-1 jelű övezetekbe sorolja.
(3) Az Mt-1 övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol település és tájképvédelmi okokból épület nem helyezhető el.
(4) A távközlési és energetikai magasépítmények, potenciálisan környezetszennyező létesítmények – különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelő, hígtrágyatároló – elhelyezése nem megengedett.
43. Birtokközpont kialakításának feltételei
46. § (1) Birtokközpont a település belterületétől mért 1000 m távolságon belül nem alakítható.
(2) Az országos ökológiai hálózat magterület övezetében birtokközpont nem alakítható ki.
(3) A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. Birtokközpont kialakításához a birtökközpont közepétől mért 10 km-es sugarú körön belül legalább 20 ha telek területnyi birtoktesttel kell rendelkezni. A birtoktest esetében a telek övezeti besorolása szerinti beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább az 3 ha-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség az 10 %-ot nem haladhatja meg.
44. Vízgazdasági területek előírásai
47. § (1) A vízgazdálkodási terület a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület.
(2) A vízgazdasági területeket a Szabályozási terv V-1 jelölű övezetbe sorolja.
(3) A vízgazdálkodási területen
a) vonalas közmű- és közlekedési létesítmények,
b) árvízvédelmi, vízgazdálkodási, vízkárelhárítási műtárgyak, építmények,
c) közhasználatú, szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények és
d) természetvédelemmel kapcsolatos építmények
helyezhetők el.
(4) A vízgazdálkodási övezet
a) területén épület épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet,
b) területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,
c) területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(5) Beépítésre nem szánt területen a vízgazdálkodási területek partéltől mért védő- (kezelő) távolsága a partéltől mérten 10 méter, ahol kerítés nem építhető, továbbá fa nem ültethető.
45. Természetközeli területek
48. § (1) A természetközeli területeket a Szabályozási terv Tk-1 jelű övezetbe sorolja.
(2) Természetközeli terület övezetében építményt elhelyezni kizárólag a terület fenntartását, fennmaradását szolgáló építmény helyezhető el, valamint természetvédelmi fenntartási, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében lehetséges.
(3) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.
46. Különleges beépítésre nem szánt temetőterületek részletes előírásai
49. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temetőterületbe a mára nem használt temetők tartoznak.
(2) A különleges beépítésre nem szánt temetőterületeket a Szabályozási terv Kb-T-1 jelű övezetbe sorolja.
(3) A különleges beépítésre nem szánt temető terület a temető emlékhelyként való működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
47. Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelmények előírásai
50. § Az építési övezetekhez, övezetekhez - egyedi esetben telkekhez - tartozó biológiai aktivitásérték fenntartására vonatkozó zöldfelületi követelményeket a 4. melléklet tartalmazza.
48. Záró rendelkezések
51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.