Fulókércs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat 

1. § (1) Fulókércs településen a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak  

             közösségét illetik meg, melyeket az önkormányzat képviselő-testületébe közvetlenül

             választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.

       (2) A települési önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Fulókércs

            Község Önkormányzata.

       (3) Az önkormányzat székhelye: 3864 Fulókércs, Fő u. 93.

       (4) A képviselő-testület a polgármesterből és 4 fő települési önkormányzati képviselőből

            áll.

2.§ (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

      (2) A képviselő-testület szervei:

           a) a polgármester

           b) a képviselő-testület bizottsága

           c) a közös önkormányzati hivatal

           d) a jegyző

           e) a társulás.

     (3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.

       (2) Az ellátandó alapvető önkormányzati közfeladatokat a Magyarország helyi

            önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13.§ (1)

            bekezdése tartalmazza. Törvény a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl más

            ellátandó önkormányzati közfeladatot is megállapíthat.

4. § (1) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően önként feladatokat vállalhat.

       (2) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben

            szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárást

            a képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester vagy az erre 

            létrehozott eseti bizottság.

       (3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat

            elvállalásával elérendő célt és a feladat ellátásának a (2) bekezdésben említett részletes

            feltételeit.

5. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 41.§ (4) bekezdésében foglaltak szerint hatásköreit

            átruházhatja.

       (2) A képviselő-testület az átruházott hatáskört gyakorló szervet vagy személyt

            beszámoltathatja.

       (3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet 

            tartalmazza.  A képviselő-testületnek az 1. mellékletben felsoroltakon kívüli

            más átruházott hatásköre nincs.

6. § Önkormányzati döntést a Mötv. 41.§ (3) bekezdésében meghatározottak hozhatnak.

3. A települési képviselő

7. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és a szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogok és

            kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

       (2) A képviselő-testület a képviselők részére külön rendeletben tiszteletdíjat állapíthat meg.

8.§ (1) A képviselő a képviselő-testületi döntéshozatal előtt köteles bejelenteni személyes

           érintettségét.

      (2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja,

           tiszteletdíját a képviselő-testület a képviselő személyes érintettsége tudomására jutása

           havát követő hónappal kezdődően három havi időtartamra megvonja.

4. A Képviselő-testület működése

9. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét, mint testületi szerv, ülésein gyakorolja.

10. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves időtartamra elkészített munkaterv.

         (2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás

              végett a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző december

              hónapban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

         (3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

              a) a testületi ülések tervezett időpontjait,

              b) ülésenként, a tárgyalni kívánt napirendi pontokat,

              c) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését,

              d) az előterjesztések elkészítéséért felelősök nevét,

              e) az előterjesztések leadásának határidejét.

        (4) A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot tehetnek:

             a) az alpolgármester,

             b) a képviselő-testület bizottsága,

             c) az önkormányzati képviselők,

             d) a jegyző,

             e) az önkormányzati intézmények vezetői,

             f) a nemzetiségi önkormányzat.

        (5) Az elfogadott munkatervet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való

             kifüggesztéssel közzé kell tenni.

11. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

         (2) Az alakuló ülés időpontjára, tárgyalandó napirendjére, vezetésére a Mötv. és a

              szervezeti és működési szabályzat rendelkezései irányadóak.

         (3) A képviselő-testület éves munkatervében ütemezett ülések a rendes ülések.

               A képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart.

         (4) Rendkívüli ülést

               a) kell összehívni a Mötv. 44.§-ában meghatározott esetekben és szerint,

               b) lehet összehívni az éves munkatervben nem ütemezett és a Mötv. 44.§-ába nem

                   tartozó esetekben, ha azt az önkormányzat jogszerű működése, jogainak gyakorlása,

                   kötelezettségeinek teljesítése, feladat- és hatásköre vagy gazdasági érdeke

                   indokolja.

         (5) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester,

              mindkettőjük akadályoztatása, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség

              egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja

              össze és vezeti.

         (6) Az ülést az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendi

              javaslatnak és az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó

              írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az

              előterjesztéseket, a határozati javaslatokat. Amennyiben a napirendet helyben kiosztott

              vagy szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban

              rögzíteni kell. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő-testület tagjai és

              a meghívottak a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre

              szólót pedig legalább 1 nappal korábban megkapják.

12.§ A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a közös

        önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait.

         (2) Tanácskozási joggal kell meghívni:

               a) a jegyzőt, 

               b) a közös önkormányzati hivatal előterjesztéssel érintett ügyintézőjét,

               c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

               d) azokat a személyeket, akiknek jelenléte az előterjesztés tárgyalásához az

                   előterjesztő, vagy a polgármester megítélése szerint szükséges.

               e) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok kötelezővé

                   teszik.

14. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és ha

              felszólalási jogot kapott, felszólalhat.

        (2) A képviselő-testület határozatképes a Mötv. 47.§ (1) bekezdésében meghatározott

             feltételek teljesülése esetén.

        (3) A határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli

              időpontra ismételten össze kell hívni.

        (4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és

              véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

        (5) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést

             vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes

             hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

15. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46.§ (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti

              esetekben.

         (2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti

              esetekben.

16. § A zárt ülésen való részvételre a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

17. § Az ülést levezető feladatai és jogosítványai:

         a) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,

         b) megnyitja és berekeszti az ülést,

         c) előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

         d) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

         e) kiegészítést kérhet, illetve ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,

         f) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót,

         g) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások

             időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

         h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a

             korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a

             szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

         i) napirendi pontonként – az elhangzás sorrendjében -  egyenként szavazásra bocsátja a

            módosító és kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslatot,

         j) megállapítja a szavazás eredményét,

         k) kihirdeti a határozatot,

         l) biztosítja a képviselők kérdezési jogának gyakorlását,

         m) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény

              felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti,

          n) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

18. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülése napirendi pontjaihoz tartozó:

              a) beszámoló és jelentés, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslattal,

              b) tájékoztató,

              c) megállapodás-tervezet,

              d) rendelet- és határozat-tervezet.

         (2) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet

               a) a polgármester, az alpolgármester,

               b) a jegyző,

               c) a jegyző megbízásából a közös önkormányzati hivatal ügyintézője,

               d) a képviselő-testület bizottsága,

               e) a települési képviselő,

               f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyben.

19. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az alábbiak

              szerint:

              a) az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban indokolhatja, illetve

                  kiegészítheti;

              b) érintettsége esetén, annak elnöke a bizottság véleményét ismerteti;

              c) az előterjesztőhöz a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak

                  kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell;

              d) válaszadás után a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak

                  ismertethetik észrevételeiket, javaslataikat, melyet követően a hallgatóság

                  felszólalási jogot kapott tagjai mondhatják el véleményüket.

         (2) A vitában résztvevők ugyanazon napirendi pont tárgyalása során legfeljebb két

               alkalommal nyilváníthatnak véleményt. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében

               kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend esetében

               az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

         (3) Az ülés levezetője vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont

              tárgyalásának elhalasztását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, arról a

              képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a tárgyalás újbóli időpontját.

         (4) Valamely napirendi pont tárgyalása során, az ülés levezetője - saját döntése alapján,

               illetve az előterjesztő, vagy a feladatkörében érintett bizottság elnöke kérésére –

               tárgyalási szünetet rendelhet el.

         (5) A napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, s ezt követően az ülés levezetője

               lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

20.§ (1) Tartalma szerint a szavazat "igen", "nem", "tartózkodom"  lehet.

        (2) A képviselő-testület a határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű

             szótöbbséggel hozza.

        (3) A képviselő-testület döntését – a Mötv. 50.§-ában foglaltakon túl – a Mötv. 47.§ (2)

              bekezdésében meghatározottak szerinti minősített többséggel hozza

              a) hitelfelvétel kérdésében,

              b) a képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, és

              c) a ciklusprogram elfogadásáról.

        (4) Szavazategyenlőség esetén a polgármester a 18. § m) pontjában foglaltak szerint az

             ülést meghatározott időre félbeszakítja, melyet követően egy alkalommal újra

             szavazásra bocsátja az előterjesztést. Ismételt szavazategyenlőség esetén az ügyben

             kezdeményezheti az előterjesztés ismételt megtárgyalását.

21.§ (1) A nyílt szavazásra kézfelemeléssel kerül sor. Az igen szavazatok kérése után, a

             polgármester ellenpróbaként megállapítja a nemmel szavazók számát, majd a

             tartózkodók számát.  

        (2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

              a) azt törvény írja elő,

              b) a képviselő-testület bizottsága írásban benyújtott javaslatában indítványozza, vagy

              c) a polgármester indítványozza.

         (3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

         (4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület

               tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor fennhangon jelentik ki

               szavazatukat.

         (5) A név szerinti szavazás minden esetben külön hitelesített, a képviselők neveit

              alfabetikus sorrendben tartalmazó névsor szerint történik.

22.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben

             zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

        (2) Titkos szavazás esetén, annak lebonyolítására a képviselő-testület a tagjai sorából

              elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ.

        (3) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna

              igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely

              tartalmazza: 

              a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

              b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

              c) a szavazás során felmerült körülményeket,

              d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést.

        (4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

23. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

               a) a napirend meghatározásáról,

               b) az ügyrendi kérdésekről,

               c) a módosító és kiegészítő javaslatokról, és

               d) a bejelentésekről.

         (2) A képviselő-testület az (1) bekezdésen kívüli esetekben

               a) rendeletet alkot, vagy

               b) határozatot hoz.

24. § Önkormányzati rendelet alkotását, annak indokát és a tervezet

         összeállításához szabályozási elveket, szempontokat adva kezdeményezheti:

         a) a települési képviselő,

         b) a képviselő-testület bizottsága,

         c) a polgármester,

         d) az alpolgármester,

         e) a jegyző,

         f) a nemzetiségi önkormányzat, az adott nemzetiséget érintő ügyben.

25. § (1) A rendelettervezet elkészítése a jegyző feladata.

         (2) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait a

              képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

26. § Az önkormányzati rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal

         hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

27.§  A képviselő-testület rendeleteinek, valamint normatív és nem normatív határozatainak a

         megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó

         eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló KIM rendelet rendelkezéseit kell

         alkalmazni.

28. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára

              - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

         (2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését az Ügyrendi Bizottság

              szükség szerint, de választási ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a

              vizsgálat eredményéről beszámol a testületnek és amennyiben szükségesnek tartja,

              kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát.

29.§ (1) A képviselő-testület által

             a) alkotott rendeletekről, és

             b) hozott határozatokról

             nyilvántartást kell vezetni.

        (2) A nyilvántartás vezetése a jegyző feladata.

30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a Mötv. 52. § (1)

              bekezdés a)-m) pontja szerinti tartalmon túl az alábbiakat tartalmazza:

              a) a távolmaradásukat előzetesen bejelentett, illetve be nem jelentett képviselők nevét,

              b) a napirendek előterjesztőinek nevét,

              c) a szavazás során az ellenszavazó nevét, ha ezt ő kéri,

              d) a polgármester esetleges intézkedéseit,

              e) az elhangzott kérdéseket, valamint az ezekkel kapcsolatos válaszokat.

         (2) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv a hozzászólását szó szerint tartalmazza.

         (3) A jegyzőkönyvet 

              a) a nyílt ülésről 2 példányban kell elkészíteni, melyből

                 aa) az első példány az irattári, egyben a naptári év végével való bekötési,

                 ab) a második példány a betekinteni kívánók számára hozzáférhetővé tett példány,

              b) a zárt ülésről egy példányban – mely az irattári, egyben a naptári év végével való

                  bekötési példány - kell elkészíteni.

         (4) A zárt ülésen hozott döntések megtekinthetőségét a döntések ülésenkénti külön-külön

              való dossziézásával kell biztosítani.

         (5) A jegyzőkönyv ülést követő 15 napon belüli elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

         (6) A zárt ülési jegyzőkönyvhöz és a nyílt ülési jegyzőkönyv mindkét példányához

              csatolni kell az ülés meghívóját, írásos előterjesztéseit, a jelenléti ívet és a név szerinti

              szavazásról készült jegyzőkönyvet.

         (7) A jegyzőkönyv – nyílt ülési esetén a jegyzőkönyv első példánya - elektronikus úton

              kerül megküldésre a B-A-Z Megyei Kormányhivatalnak.

         (8) A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát, azok oldalainak zsinórral való átfűzésével

              és a zsinórnak a jegyzőkönyv hátoldalán zárócédulával való rögzítésével kell

              biztosítani, az önkormányzat bélyegzőlenyomatának a zárócédulán való, oly módon

              történő elhelyezésével, hogy az a zárócéduláról a jegyzőkönyv hátoldalára érjen.

31.§ A képviselő-testület jegyzőkönyvét egy alapszámra történő iktatás mellett folyamatos

        alszámmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával.

32. § (1) A képviselő-testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról a polgármester a

               képviselő-testület munkatervében ütemezett üléseken köteles írásban beszámolni.

         (2) A lejárt határidejű, végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester köteles

               javaslatot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, illetve a

               végrehajtási határidő módosítására, vagy a felelősségre vonásra.

         (3) A folyamatos határidejű határozatok végrehajtásáról félévente be kell számolni a

               testületnek.

5. Lakossági fórumok

33. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb

              döntésekbe való bevonását a falugyűlés és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

         (2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről a munkaterv elfogadásakor,

              vagy esetenként dönt.

34.§ Falugyűlést választási ciklusonként legalább egy alkalommal kell tartani.

35. § (1) A képviselő-testület évente 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

         (2) A képviselő-testület a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az éves munkaterv

              elfogadásakor dönt, azonban egyszerű szótöbbséggel elrendelheti a munkatervtől

              eltérő közmeghallgatás tartását is.

6. A bizottságok

36. § (1) A képviselő-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, azok tagjai számáról,

              szervezetéről, valamint feladat- és hatásköréről.

         (2) A bizottságok belső működési szabályaikat saját maguk határozzák meg.

37. § A képviselő-testület állandó bizottságként az Ügyrendi Bizottságot hozza létre,

         3 fővel.

38. § (1) A bizottság elnökből és tagokból áll.

         (2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület a települési képviselők közül

              választja meg.

         (3) A bizottság elnökét távollétében a bizottság által a bizottság tagjai sorából választott

              alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

         (4) Alelnökét a bizottság minősített többséggel választja meg.

39. § (1) A bizottság ülését - az ülés előtt legalább 3 munkanappal - a bizottság elnöke szóban

               vagy írásban hívja össze és ő vezeti.

         (2) A bizottság elnökének további feladata:

               a) a bizottság munkájának szervezése, a feladatok összehangolása, és

               b) a bizottság képviselete.

40. § Az Ügyrendi Bizottság feladatkörét a képviselő-testület a 2. melléklet szerint határozza

         meg.

41. § A közös önkormányzati hivatal a bizottság munkáját személyi és tárgyi feltételek

         biztosításával segíti. Ennek keretében biztosítja

         a) a bizottság munkájához kért szükséges információt, felvilágosítást,

         b) a bizottság ülésein szakember részvételét, és

         c) a bizottság ügyviteli, adminisztratív teendőihez a szükséges technikai, tárgyi

            feltételeket.

42.§ A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül a képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó

        szabályok megfelelő alkalmazásával.

43. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes

              bizottságot hozhat létre.

         (2) Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságokra

               vonatkozó rendelkezések az irányadók.

         (3) Az ideiglenes bizottság feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után

              megszűnik.

44.§ A bizottságok - a képviselő-testület munkatervében foglaltak szerint - a tevékenységükről

        szóló beszámolót és a feladatkörükbe tartozóan, általuk végzett vizsgálatokról szóló

        vizsgálati jelentéseket maguk nyújtják be a képviselő-testületnek, míg a feladatkörüket

        érintő, más általi előterjesztések képviselő-testület részére való benyújtására csak az

        érintett bizottság állásfoglalásával, előzetes véleményezésével kerülhet sor.

7. A polgármester

45. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

46. § (1) A polgármester felelős:

              a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának

                  biztosításáért,

              b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezéséért,

              c) a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel való

                  együttműködésért,

              d) a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal,

                  intézményekkel való kapcsolattartásért.

         (2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi

              ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok

              megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért,

              irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.

47.§ (1) A polgármester döntést hozhat valamennyi, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe

             nem tartozó ügyben, melyek vonatkozásában a képviselő-testület  határozatképtelenség

             vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést.

        (2) A polgármester dönthet a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő

             valamennyi halaszthatatlan ügyben, amely nem tartozik a képviselő-testület kizárólagos

             hatáskörébe.

        (3) A polgármester, amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott hatáskörével él, a

             képviselő-testületet döntéseiről a következő ülésen tájékoztatni köteles.

8. Az alpolgármester

48. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő,

         társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

49.§ Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

9. A jegyző, aljegyző

50. §  (1) A jegyző kinevezésére a Mötv. 83.§ b) pontja az irányadó.

          (2) A jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, aljegyző nevezhető ki.

          (3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk

               esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati

               hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei által lakosságszám-arányos,

               többségi döntéssel megbízott közös önkormányzati hivatali köztisztviselő látja el.

51.§ A jegyző feladatait a Mötv. 81.§ (1) és (3) bekezdése tartalmazza. Ennek keretében a

        jegyző a képviselő-testület és szervei működése és a döntések meghozatala során ügyel a

        törvényességre, melynek keretében köteles az általa észlelt jogszabálysértések jelzésére.

52.§ Az aljegyző feladataira a Mötv. 81.§ (2) bekezdése az irányadó.

10. A közös önkormányzati hivatal

53. § A közös önkormányzati hivatal a Méra Község Önkormányzatának Képviselő-

         testületével létrehozott költségvetési szerv, melyre vonatkozó szabályokat szervezeti és

         működési szabályzata tartalmazza.

54.§ A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Mérai Közös Önkormányzati Hivatal.  

11. Társulások

55.§ A Mötv. 87.§ (1) bekezdése alapján a képviselő-testület – egyes feladatok hatékonyabb és

        célszerűbb ellátására – az alábbi, jogi személyiségű társulásokat hozta létre:

        a) 35 települési önkormányzattal az Encsi Többcélú Kistérségi Társulást, a kistérség

            települései fejlesztésének előmozdítására, az oktatásigazgatási, belső ellenőrzési és

            orvosi ügyelet megszervezési feladatok ellátására,

        b) a Hernád völgyének 57 települési önkormányzatával a Hernád Völgye és Térsége

            Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulást, mely 4 kistérséget érintő területen

            koordinálja és segíti a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak

            ellátását, és

        c) Fáj Községi Önkormányzattal a Fulókércsi Óvodafenntartó Társulást, az óvodai

            nevelés közös intézményfenntartással való biztosítására.

12. Belső ellenőrzés

56. § Az önkormányzat és költségvetési szervei gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzését a

         hatékonyabb feladatellátás érdekében a képviselő-testület az Encsi Többcélú Kistérségi

         Társulás által foglalkoztatott belső ellenőr, mint belső ellenőrzési vezető útján biztosítja a

         társulási megállapodásban foglalt keretek között. A feladatellátás forrását a képviselő- 

         testület mindenkori költségvetésében biztosítja.

57.§ (1) A belső ellenőrzés célja, hogy független, tárgyilagos ellenőrző és tanácsadó

             tevékenység útján az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztéséhez, a tevékenysége

             eredményességéhez hozzájáruljon. Ennek érdekében az ellenőrzött szervezetet

             módszeresen értékeli, illetve fejleszti a irányítási és belső kontrollrendszer

             hatékonyságát.

        (2) A belső ellenőrzési feladatok ellátására és a feladatok körére a költségvetési szervek

             belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31) Korm.

             rendelet rendelkezései az irányadóak.

13. Nemzetiségi kapcsolatok

58. § (1) Az önkormányzat a településen működő nemzetiségi önkormányzat részére, annak

              feladatellátásához, a közös önkormányzati hivatal Fulókércs, Fő u. 93. szám alatti

              épületében, a szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt  egy külön helyiség

              térítésmentes használatát biztosítja és viseli a helyiség és berendezései használatával

              kapcsolatos rezsiköltségeket és fenntartási költségeket. Az ingyenes helyiséghasználat

              biztosításának havi időtartama 16 óra.

        (2) A településen működő nemzetiségi önkormányzat kötelező feladatai ellátását szolgáló,

              nagyobb férőhelyigénnyel járó rendezvényei megtartása céljából az önkormányzat a

              nemzetiségi önkormányzat  rendelkezésére bocsátja – a polgármester felé való előzetes,

              legalább 15 nappal korábbi  jelzés alapján – a Művelődési Ház nagytermét.

59.§ (1) A közös önkormányzati hivatal a jegyző irányításával – és - a településen működő

             nemzetiségi  önkormányzat képviselő-testületének tisztségviselői és nem tisztségviselő

             tagja telefonhasználata költségei kivételével – a települési önkormányzat általi

             költségviseléssel – ellátja a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-

             testületi ülései előkészítő és utáni feladatokat, a képviselő-testületi döntések és a

             tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a képviselő-testületi és tisztségviselői

             döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat, a

             nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos

             nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

        (2) A településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein a

             települési önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző vesz részt.

14. Záró rendelkezések

60. § Ez a rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba.

61.§ Hatályát veszti

        a) a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló

            5/2003.(IV.8.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.), és

        b) az R-t módosító

            ba) 3/2007.(II.14.) önkormányzati rendelet,

            bb) 8/2009.(X.14.) önkormányzati rendelet,

            bc) 5/2011.(III.25.) önkormányzati rendelet,

            bd) 11/2011.(VIII.29.) önkormányzati rendelet,

            be) 7/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelet, és

            bf) 16/2013.(VI.20.) önkormányzati rendelet.