1. § A Helyi Építési Szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Oszlár Község közigazgatási területén lévő ingatlanokra, az azokon tervezett telekalakításokra, építményeken, nyomvonalas létesítményeken végzett építési munkákra, ezek tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki.

2. § A HÉSZ hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési és bontási munkát végezni, továbbá rendeltetést megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) az általános érvényű előírások mellett csak a magasabb szintű jogszabályok, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.). és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) hatályos előírásainak, illetve a vonatkozó helyi rendeletek és e rendelet előírásainak betartásával lehet.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A szabályozási terv határelemei:

(2) A szabályozási terv kötelező szabályozási elemei:

(3) A kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) módosításával változtathatók.

(4) A tervezett belterületi határt, a terület-felhasználást, valamint a szerkezeti szint egyéb elemeket érintő változtatások esetében a szabályozási terv és a TÉSZ módosítását megelőzően a településszerkezeti tervet is módosítani szükséges.

5. § (1) A szabályozási terv irányadó szabályozási elemei:

(2) Az irányadó szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet

6. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:

7. § (1) A szabályozási terv egyéb jogszabályok által meghatározott elemei:

8. § (1) Az építési helyen kívül álló, meglévő épületek felújíthatók, bővíthetők, de beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.

(2) Az egyes építési övezetekben előírt, a kialakítható legkisebb telekterületre vonatkozó előírásoknak meg nem felelő méretű meglévő telkek az övezetre előírt többi szabály szerint építhetők be.

(3) Lakóterületen és vegyes területen az új beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületi jogállása.

(4) Külterületen a közművesítettség lehet hiányos, ahol az övezeti előírás másként nem rendelkezik, az övezetekben, építési övezetekben épületet, építmény akkor helyezhető el, ha a épülethez, építményhez kapcsolódó tevékenység, funkció nem veszélyezteti a talajt és a vízgazdálkodást.

(5) Az építési övezetben vagy övezetben közműépítmények elhelyezése érdekében, továbbá közút, magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő telek is kialakítható.

(6) Valamennyi építési övezetben vagy övezetben elhelyezhető:

9. § (1) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását.

(2) A lakóterületek kiszolgáló útjai mentén a gyalogos közlekedést legalább egyoldali járda építésével kell biztosítani.

(3) Közterületen álló, meglévő létesítmény a szomszédos telek fejlesztése, funkcióváltása, telekalakítása miatt szükséges áthelyezésének vagy átépítésének költségeit az érdekelt félnek kell állnia. Érdekelt félnek kell tekinteni az áthelyezést szükségessé tévő érintett ingatlan tulajdonosát, kivéve, ha a közterületi létesítmény eredeti állapotában a telek használatát ellehetetlenítette.

(4) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, vagy a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának.

(6) A légvezetékek alá kistermetű fák és cserjék ültetése javasolt.

10. § (1) A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség (kialakítandó vagy megtartandó) teljesítése a használatbavételi engedély szerinti környezetrendezés részét képezi.

(2) Beültetési kötelezettséggel jelölt területre érvényes előírások:

11. § (1) Építési telkek közművesítését – eltérő műszaki lehetőségek kivételével – kizárólag közterületről, vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(2) Ahol szennyvízcsatorna kiépül, ott:

12. § (1) Ha a lakóterületi telek területe az építési övezetre előírt legkisebb telekterületet 50%-nál

13. § (1) A falusias lakóterületen az OTÉK-ban felsorolt funkciók helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen egy épületben egy legfeljebb kétlakásos lakóépület helyezhető el.

(3) A falusias lakóterület telkein:

(4) A falusias lakóterületen telkenként 1 db, legfeljebb 25 m2-es alapterületű állattartó épület és zárt trágyatároló helyezhető el, amennyiben a lakó funkciótól, ásott vagy fúrt kúttól ill. élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítmény, oktatási, egészségügyi funkció telekhatárától az 1.4. mellékletben ismertetett távolság biztosítható.

(5) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:

(6) A falusias lakóterületen a fő rendeltetésű épületeket az utcai kialakult beépítési vonalhoz igazodva kell elhelyezni.

(7) Az övezet belterületben és külterületi lakott helyként is előfordul. A meglevő külterületi lakott hely belterületbe vonásának kötelezettsége a falusias lakóterületre nem vonatkozik.

(8) A szennyvízelvezető hálózat kiépüléséig az építési övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte.

(9) Ahol a szennyvízelvezető csatorna kiépül, ott:

14. § (1) Vegyes területen a maximális párkánymagasság az indokolható mértékben torony vagy egyéb kinyúló épületrész létesítése céljából túlléphető.

15. § (1) Településközpont területen az OTÉK-ban felsorolt funkciók helyezhetők el.

(2) A Vt-1 településközpont vegyes övezet telkein lakó funkciók és kisebb településközponti funkciók elhelyezése lehetséges.

(3) A Vt-2 településközponti vegyes övezet telkein a települési szintű önálló közintézmények elhelyezésére van lehetőség.

(4) A településközpont területen nem helyezhető el:

(5) A Vt-1 településközpont vegyes terület telkein:

(6) A Vt-1 településközpont vegyes terület telkein:

16. § (1) Gazdasági területeken az építési övezetre előírt maximális párkánymagasság – a technológiai indokoltság mértékéig – túlléphető. Az előírt párkánymagasság a főrendeltetésű épületre vonatkozik.

17. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz-1 övezetében mindenfajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és irodaépület elhelyezhető. Benzinkút csak a külterületi Gksz-1 övezetben helyezhető el.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek területén állattartó épület nem helyezhető el.

(3) A szennyvízelvezető hálózat kiépüléséig az építési övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte.

(4) Ahol a szennyvízelvezető csatorna kiépül, ott:

(5) A település keleti oldalán tervezett Gksz-1 övezet telkeinek 3310. sz. út felőli oldalán 15,0 m széles, telken belüli védő zöldsáv terület alakítandó ki.

(6) A település nyugati oldalán tervezett Gksz-1 övezeti besorolású telkek szomszédos falusias lakóterületi telkek felé eső oldalán 15,0 m széles, telken belüli védő zöldsáv terület alakítandó ki.

(7) A növénytelepítéseket, kötelező fásításokat lehetőség szerint őshonos, tájba illő, nem allergén, nem szöszölő, nem invazív fa- és cserjefajok alkalmazásával szükséges megoldani.

18. § (1) A 042. hrsz.-ú mezőgazdasági ipari területen az állattartás, a mezőgazdasági termék feldolgozása és raktározás épületei helyezhetők el.

(2) Az övezetben a jellemző területhasználatot nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület elhelyezhető.

(3) Az övezetben a legnagyobb megengedett párkánymagasságnál magasabb, épületnek nem minősülő építmény elhelyezhető, ha a technológia szükségessé teszi.

(4) A szennyvízelvezető hálózat kiépüléséig az építési övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte.

(5) Ahol a szennyvízelvezető csatorna kiépül, ott:

19. § (1) Különleges területen kizárólag az alábbi, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el.

(2) A különleges hírközlési torony (Kkm) terület, amelyen csak a különleges közmű építmény és műszaki berendezései helyezhetők el.

20. § (1) A KÖu közlekedési és közmű övezetben épület nem helyezhető el.

(2) A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei a közúti jellemzőkkel azonos módon, a közművesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell.

(3) Közforgalom elől elzárt magánút lakóterületen nem létesíthető.

(4) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges

21. § (1) A Zkk jelű közkert közhasználatú, rekreációs szerepet betöltő, elsődlegesen díszkertként funkcionáló zöldterület.

(2) A közkertet a teljes területére vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell kialakítani.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el.

22. § (1) Erdőterületen csak a sajátos erdőrendeltetéshez vagy építési rendeltetéshez kapcsolódó ill. az azt kiegészítő épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Az övezetben a beépítés feltétele a keletkező szennyvíz:

23. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a bármely terület-felhasználási egységen elhelyezhető építmények is csak akkor helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

24. § (1) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen max. 0,5 % beépíthetőséggel elhelyezhető:

25. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű övezetek területén csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek létesíthetők.

(2) Mezőgazdasági területen a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelő művelési eljárások folytathatók a vonatkozó jogszabályok alapján.

(3) Mezőgazdasági területen lakóépület az OTÉK előírásainak megfelelően helyezhető el, az épület párkánymagassága azonban max. 4,5 m lehet.

(4) A település területén mezőgazdasági területen mezőgazdasági birtoktest nem alakítható ki.

(5) A község településképi rendelete alapján a külterületi mezőgazdasági területen - a nem védett területeken - a felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezhetők.

26. § .

(1) A kertes mezőgazdasági területen – az OTÉK-ban szereplő előírások betartása mellett –

27. § .

(1) Az általános mezőgazdasági-szántó övezetben – az OTÉK-ban szereplő előírások betartása mellett –az alábbi építmények helyezhetők el:

(2) Az övezetben a beépítés feltétele a részleges közművesítés megléte, a keletkező szennyvíz:

28. § .

(1) Vízgazdálkodási területen – az OTÉK-ban szereplő előírások figyelembe vétele mellett

29. § .

(1) Beépítésre nem szánt különleges területen kizárólag az alábbi, a sajátos használathoz kapcsolódó, vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el:

30. § .

(1) A természetközeli állapotú területeken – az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenység csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető.

(2) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek a természetvédelmi hatóság jóváhagyásával hasznosíthatóak. Az ökológiai hálózathoz tartozó területet felhasználni csak úgy szabad, hogy a területhasználat az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(3) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek és a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájérték jellegű természeti és művi értékek (pl. értékesebb, idősebb faegyedek, fasorok, közkertek, keresztek, emlékművek stb.) megóvását. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a tájba illesztésre vonatkozó szabályokat a településképi rendelet határozza meg.

(4) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetáció, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

(5) A természeti területeken –a belterületek kivételével –a természetes és természetközeli vízfolyások partvonalának a jogszabályban meghatározott távolságán belül, valamint a hullámtereken belül épületet, építményt elhelyezni tilos.

31. § .

(1) A település igazgatási területén állattartás, állattartás célját szolgáló építmény elhelyezése az önkormányzat előírásaival és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(2) A talaj-, a felszíni- és felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útszóró anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(3) A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani. A kiépítendő közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.

(4) Véderdő és vízgazdálkodási övezetben épület, építmény nem helyezhető el. A felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny további területek övezetein az illetékes (környezetvédelmi- és vízügyi) hatósági jogkört gyakorló hivatalt be kell vonni az építési (felújítási, átalakítási, bővítési) engedélyezési eljárásokba annak érdekében, hogy a felszín alatti víz állapota sem mennyiségében, sem minőségében kedvezőtlenül nem legyen befolyásolt sem az építés, sem pedig az üzemeltetés, fenntartás során.

(5) Állattartó telep nem létesíthető, meglévő nem bővíthető külön jogszabály szerinti parti és védősáv területen. Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető:

(6) A település területén új építmény létesítése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása csak a levegő-tisztaságvédelemről szóló, jogszabályban foglalt követelmények megtartása mellett, a legjobb elérhető technika alkalmazásával engedélyezhető.

(7) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás (üzemi létesítmény) csak abban az esetben létesíthető, üzemeltethető, bővíthető, felújítható, korszerűsíthető, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a rendeletben meghatározott határértékeket nem haladja meg.

(8) A beépítésre szánt övezetek közlekedési zajnak kitett területei és a közlekedési területek között – amennyiben védelem nem került kialakításra – az építési engedélyezési eljárás során zajcsökkentést szolgáló kialakítást kell szorgalmazni.

(9) Fokozottan kell védeni a települést érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín altti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(10) Kommunális hulladék csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen kezelhető. Egyéb területen hulladékot elhelyezni csak az illetékes engedéylező hatóság által kiadott egyedi engedély alapján szabad.

(11) Az egyes építési övezetekben és övezetekben csak a tevékenység során keletkező hulladék tárolható átmenetileg. A keletkező hulladék ártalommentesen, a veszélyes hulladék kizárólag ideiglenesen, fedett helyen és a környezet veszélyeztetését kizáró módon tárolható.

(12) Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról.

(13) A településrendezéssel érintett területen a környezeti elemek minőségének megóvása érdekében csak olyan építmények, ill. azokhoz tartozó létesítmények, tevékenységek megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése hosszú távon sem veszélyezteti a földtani közeg jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárások és a vonatkozó hatályos jogszabályokban megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesülését.

(14) A környezeti előírásokat is kielégítő normatív célkitűzések megfogalmazása során a földtani közeg védelme szempontjából figyelembe kell venni a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben foglalt előírásokat.

32. § . Árvízzel veszélyeztetett területek és árvizi védekezés

(1) A Tisza folyó mértékadó árvíz szintje az alábbiak szerint alakul:

(2) A település közigazgatási területén halad az ÉMVIZIG kezelésében lévő Tisza folyójobbparti 08.03. számú Tiszakeszi-Sajószögedi árvízvédelmi fővédvonala, annak 54+000 – 55+800 tkm szelvények közötti szakasza.

33. § . Belvízzel veszélyeztetett területek

(1) Oszlár közigazgatási területének a nagyobbik része a 08.03. sz. Rigós-Sajózug belvízvédelmi szakaszhoz tartozik. Oszlár közigazgatási területén az alábbi belvízvédelmi művek találhatók:

34. § . A Tiszai (MOL) Finomító veszélyességi övezetbe eső területek előírásai

(1) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló Kormányrendelet előírásait be kell tartani az érintett területen.

35. § .

(1) Ez a rendelet 2018. lép hatályba.

(2) A rendelet mellékletei:

(2) A rendelet függelékei:

36. § .

(1) Hatályát veszti Oszlár Község Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2006. (XI.22.) önkormányzati rendelete, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 11/2006. módósításáról szóló 9/2013. (VI.14) és 15/2013. (IX.24.) önkormányzati rendelete.