Sima Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Tr.) 43/A. § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.  A rendelet célja

1. §      A település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. helyi építészeti örökség védelmének meghatározásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. A helyi védelem célja

2. §     

1. A helyi védelem célja Sima község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének megóvása a jelen és jövő nemzedékek számára.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása.
3. A helyi védett építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.

3. A településképi szempontból meghatározó területek

megállapításának célja

3. §A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása

4. §A rendelet területi hatálya Sima község teljes közigazgatási területére terjed ki.

5. Értelmező rendelkezések

5. §E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: A terepszint fölött 0,50 m-től számítva legalább 40 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
2. Földszínek: tört, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga kevéssé telített színei.
3. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
4. Tetőtéri térdfal magasság: maximum 1,0 m.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6. A helyi védelem feladata

6. §A helyi védelem feladata:

1. a helyi védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása;
2.  védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
3. megőrzése, megőriztetése;
4. a lakossággal történő megismertetése, valamint
5. a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

7. §     

1. A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
2. A javaslatnak tartalmaznia kell
   1. a védendő (védett) érték megnevezését;
   2. pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), szükség esetén körülhatárolását;
   3. rövid leírását;
   4. a kezdeményezés indokolását;
   5. a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
3. A helyi védelem alá helyezéshez be kell szerezni az érintett ingatlan tulajdonosok együttes álláspontját.
4. A helyi védelem alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése, értékvizsgálat elkészíttetése, döntés-előkészítése a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester – feladata.
5. A településképi rendelet helyi védelembehelyezés, vagy megszüntetés miatti módosítására, vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, e Rendelet módosítása, vagy új rendelet elrendelése keretében, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor.

8. §

1. A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
   1. a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait;
   2. kezdeményező(ke)t.
2. A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
   1. az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell;
   2. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel;
   3. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
3. A Képviselő-testület a kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - véleményének figyelembevételével rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.
4. A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.
5. A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

9.§

1. A védelem megszűnik, ha
   1. a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
   2. a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
   3. a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
2. A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

8. A védett érték nyilvántartása

10.§

1. A helyi védettségről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
2. A nyilvántartás része a helyi védett értéket tartalmazó lista és a helyi védett értékeket feltüntető térkép.
3. A nyilvántartás tartalmazza a helyi védett érték:
   1. megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait;
   2. a védelem típusát;
   3. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását.

9. A helyi egyedi védelem meghatározása

11. §A helyi egyedi védelem alá vont épületek, építmények, területek körét, és ingatlanjainak jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

10. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

12. §

1. A helyi védett értékek rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
2. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
3. A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel,  átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.

III. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

11. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13.§

1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását és ingatlanjainak jegyzékét a 2-4. sz. mellékletek tartalmazzák.
2. Településkép szempontjából meghatározó területek:
   1. Fő utca;
   2. a helyi védett érték területe;
   3. a NATURA 2000 terület;
   4. az országos ökológiai hálózat magterülete;
   5. a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület;
   6. egyedi tájérték területe;
   7. Országosan védett forrás;
   8. világörökségi helyszín védőövezete.
3. 
   
   1. A településképi szempontból meghatározó Fő utcai terület térképi lehatárolását a 2/A melléklet tartalmazza, ingatlanjainak jegyzékét a 2/B. melléklet tartalmazza;
   2. 13. § 2) f.  g., h. pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek ingatlanjainak jegyzékét a 1. függelék tartalmazza;
   3. A 13. § 2) c.-e. pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek összevont térképi lehatárolását és ingatlanjainak jegyzékét a 2. függelék tartalmazza;
   4. A beépítésre nem szánt területek eltérő karakterű területrészeinek bemutatását a 3/A melléklet, ingatlanjainak jegyzékét a 3/B melléklet tartalmazza

4. A 13. § (2) d.-j. pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a jelen állapotot tükrözik.

IV. fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

12.Teljes közigazgatási területen

az építmények anyaghasználatára vonatkozó

általános építészeti követelmények

14.§

1. Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
2. A tetőfedő anyagok közül a rikító, élénk színek nem alkalmazhatók.
3. Homlokzatokra és tetőszerkezet héjazataként zavaró fényhatást okozó csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
4. Tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.

13. Belterületen a beépítésre szánt

településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

15. §

1. A beépítés telepítés módja: a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan, a helyi építési szabályzat keretein belül meghatározott beépítési mód alkalmazandó.
2. Beépített területeken a közhasználatú építmények kivételével az előkert méretét az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni, figyelmen kívül hagyva a 6 m-en túli előkerteket.
3. Olyan közhasználatú építményeknél, amelyeknél az előkert mérete az illeszkedés szabályai szerint adódó mérettől nagyobb, az előkertet közkertként kell kialakítani.
4. A jelenlegi telekszerkezetet, telekméretet meg kell tartani, kivéve, ha a telekalakítás a minimális telekméret elérésére irányul, valamint a jelenlegi külterületi ingatlanok esetében, amennyiben az belterületbe történő bevonásra kerül.
5. A jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja:
   1. Az épületek szintszáma: térdfalmagassággal növelt egyszintes, de a 4,0 m-en belőli szomszédos főépületek magasságát nem haladhatja meg 0,60 m-től nagyobb mértékben;
   2. A 10%-nál nagyobb lejtésű telek esetében az épület magassága a településrészre meghatározott egyszintes magasság és lejtés  %-onként további 8 cm;
   3. A helyi védelem alatt álló épülettel közvetlenül szomszédos épület épületmagassága nem haladhatja meg a helyi védelem alatt álló épület épületmagasságát 0,60 m-től nagyobb mértékben.
6. Melléképület az utcai telekhatártól mérve 120 m-en belül helyezendő el.
7. Különálló melléképület 1-től több nem építhető.
8. A kerti építmények kialakítására vonatkozó előírás: kerti építményeket, műtárgyakat hátsókertben kell elhelyezni, az alábbiak kivételével:
   1. földbe süllyesztett pince oldalkertben is elhelyezhető;
   2. pad, lugas előkertben és oldalkertben is elhelyezhető;
   3. játszótéri építmény, szaletli oldalkertben is elhelyezhető.
9. Kerítés kialakítására vonatkozó előírás:
   1. utcai kerítésnél áttört kerítést kell kialakítani legfeljebb 60 cm átlagmagasságú lábazattal, az alábbi kivételek figyelembevételével:
      1.   történeti hagyományok megtartására,
      2.   építészeti koncepció érvényesítésére

tömör kerítés is kialakítható, maximum egymás mellett megszakítatlanul 2 ingatlan tekintetében.

2. kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
   1. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
   2. élénk színek kerülése, harmonikus, földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
   3. növényzet alkotta kerítés lehetősége;
   4. balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetés) kerülése;
   5. a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

10. Közterület alakítási tervre vonatkozó előírások: Közterület alakítási tervet a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok figyelembevételével kell készíteni.

14. Belterületen a beépítésre szánt

településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

16. §

Egyedi építészeti követelmények:

1. Anyaghasználatra:
   1. Tetőfedés tekintetében a főépületeken nagytáblás fedést, bitumenes zsindelyfedést és fém cserepeslemezfedést alkalmazni tilos;
   2. Épületszerkezeti anyag tekintetében:
      1. Tilos nem időtálló építőanyag alkalmazása;
      2. Tilos homlokzat felületi megjelenésében a döntően vakolt felületképzéstől eltérni.
   3. Homlokzatszínezés tekintetében:
      1. Vakolt felületeknél (lábazatok kivételével) tilos a fehér és a pasztell árnyalatú földszínektől eltérő színezés használata;
      2. Nyílászárók és fa szerkezetek tekintetében tilos a fehér és földszínektől eltérő színezés használata;
      3. Lábazatok tekintetében tilos a fehér, szürke és földszínektől eltérő színezés használata;
      4. A tetőfedő anyagok tükröződő, rikító, élénk színben nem alkalmazhatók;
      5. A tetőfedés színében az egyszínű téglavörös, terrakotta, piros, vagy antracit színektől eltérni tilos;
      6. Egyéb anyagok tekintetében rikító színek használata tilos.

2. Tömegformálásra:
   1. Új épület építése esetén, vagy a tömegformálást érintő felújításkor tilos a legalább egy oldalon kontyolt, nyeregtetős kialakítástól eltérni;
   2. tilos eltérni a településrészekre jellemző, vagy ajánlott tetőhajlásszögtől: 38-45 fok;

3. Homlokzatkialakításra:
   1. Aránytalan homlokzat tagolás kerülendő;
   2. Túldíszítettség kerülendő;
   3. Az épületek utcai homlokzatán parabola antenna, napelem, napkollektor, gépészeti kültéri egység elhelyezése tilos;
   4. Az épületek utcai függőleges homlokzati felületén égéstermék kivezetése tilos;
   5.  Magastetős épület utcáról látható tetőfelületén megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
4. Zöldfelület kialakítására:
   1. Tilos a szomszédos ingatlan tulajdonosát zavaró helyre, az 4. mellékletben szereplő ültetési távolságokkal ellentétes helyre, a mellékletben szereplő növények telepítése. Nem ültethető: nem őshonos, allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
   2. Tilos a táji jellegzetesség és termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása;
   3. Tilos a 3. függelékben szereplő invazív fajok telepítése;
   4. Közterületen tilos a 4. függelékben szereplő inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítése;
   5. Amennyiben a meglévő fás szárú növény inváziós növény, úgy a terület tulajdonosa, vagyonkezelője köteles a továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.
   6. A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.), aranyvessző fajok (Soligado ssp.), közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta);
   7. Az 5. mellékletben szereplő őshonos növényfajok,  valamint Dr. Orlóci László (szerk.) (2015): Közterületi sorfák jegyzéké-ben található fák, amennyiben a 6. és 7. mellékletben nem szerepelnek, telepíthetőek. (a jegyzék a Polgármesteri Hivatal épületében megtekinthető);
   8. Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását;
   9. a fás szárú növények telepítésére, fenntartására, kezelésére, kivágására és pótlására a 346/2008. (XII.) Kormányrendeletben meghatározottaktól tilos eltérni a rendelet hatálya alá tartozó esetekben;
   10. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi;
   11. Közterületen közművezetéket, amennyiben a terület biztosítja a lehetőséget, úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa.

15. A beépítésre nem szánt táji területbe ékelődő

(állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya) településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

17. §

1. A beépítésre nem szánt területen a 12,0 m-nél keskenyebb telkek esetében oldalhatáron álló, egyéb esetekben és helyeken szabadonálló beépítési mód alkalmazandó.
2. Előkert minimális nagysága:
   1. 10,00 m;
   2. a 37116-os számú út szélétől számítva 50,00 m előkert, vagy beépítetlen terület biztosítandó.
3. A 3000 m2 alatti telken csak 1 épület helyezhető el.
4. 15 %-tól nagyobb lejtésű telek esetében az épület a terület alsó harmadában helyezendő el.
5. Több épület elhelyezése esetén az épületek, építmények szabadonállóan helyezendők el, összeépítésük csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.
6. A jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja:

1. beépítésre nem szánt mezőgazdasági területen: az épület legmagasabb pontja 8,00 m;
2. beépítésre nem szánt természeti területen a megengedett szintszám: térdfalmagassággal növelt egyszintes.

7. Kerítés kialakítására vonatkozó előírás: lábazat nélküli, áttört kerítés építendő.

16. A beépítésre nem szánt táji területbe ékelődő

(állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya) településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

1. Anyaghasználatra:
   1. Tetőfedés tekintetében:  

1. Beépítésre nem szánt mezőgazdasági területen bitumenes hullámlemezfedés és műanyag hullámlemez, valamint tükröződő fémlemez fedés alkalmazása tilos;
2. Beépítésre nem szánt természeti területen: nagytáblás fedés, fémlemez fedés, fém cserepeslemez fedés, bitumenes zsindelyfedés alkalmazása tilos.
   2. Épületszerkezeti anyag tekintetében:

1. Az épület homlokzatának felületi megjelenésében a vakolt, fa, vagy természetes kő felületi megjelenéstől eltérni tilos.
   3. Homlokzatszínezés tekintetében:
      1. Tilos a vakolt felületeknél a fehér és a pasztell árnyalatú földszínektől eltérő színezés használata;
      2. Nyílászárók és fa szerkezetek tekintetében tilos a fehér és földszínektől eltérő színezés használata;
      3. A tetőfedő anyagok rikító, élénk, színben, valamint több színárnyalatos, vagy sárga és kék árnyalatú színekben nem alkalmazhatók;
      4. Egyéb anyagok tekintetében rikító színek használata tilos.

2.    Tömegformálásra:
   1. A beépítésre nem szánt mezőgazdasági területen az épület tetőformája nem lehet a nyeregtetős tetőformától eltérő;
   2. A beépítésre nem szánt természeti területen az épület tetőformája nem lehet a kontyolt nyeregtetős tetőformától eltérő;
   3. A tető hajlásszöge a mezőgazdasági területen nem lehet 25 fok alatti, vagy 40 fok fölötti;
   4. A tető hajlásszöge a természeti területen nem lehet 35 fok alatti, vagy 45 fok fölötti;
   5. A mezőgazdasági területen a hosszúkásan nyújtott tömegtől csak technológiával igazolt módon és esetben lehet eltérni.
3. Zöldfelület kialakítására:
   1. Tilos a táji jellegzetesség és termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása;
   2. Tilos az invazív fajok telepítése;
   3. Tilos a beépített terület fasor nélküli lehatárolása;
   4. Tilos a 3. és 4. függelékben szereplő inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítése. Nem ültethető: nem őshonos, allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok;
   5. A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.), aranyvessző fajok (Soligado ssp.);
   6. Az 5. mellékletben szereplő őshonos növényfajok, valamint Dr. Orlóci László (szerk.) (2015): Közterületi sorfák jegyzéké-ben található fák telepíthetőek, amennyiben a 3. és 4. függelékben nem szerepelnek. (a jegyzék a Polgármesteri Hivatal épületében megtekinthető);
   7. A fás szárú növények telepítésére, fenntartására, kezelésére, kivágására és pótlására a 346/2008. (XII.) Kormányrendeletben meghatározottaktól tilos eltérni a rendelet hatálya alá tartozó esetekben.
   8. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi;
   9. Közterületen közművezetéket, amennyiben a terület biztosítja a lehetőséget, úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa.

17. A helyi védelemben részesülő

területekre és elemekre vonatkozó

területi építészeti követelmények

19. §

1. Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 1. mellékletéből törölni kell.
2. Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
3. A helyi védett természeti érték megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozásakor ki kell kérni a jegyző hozzájárulását.
4. A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület kezelőjének, magántulajdonú ingatlanokat érintő esetben a tulajdonosának a feladata.

20. §

1. A beépítés telepítés módja:
   1. a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan,  a helyi építési szabályzat keretein belül meghatározott beépítési mód alkalmazandó.
   2. Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása, amennyiben nem az eredeti telekméret helyreállítására irányul.
2. A jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja:

A védett épület bővítése esetén, a bővítmény szintszáma nem haladhatja meg a bővítés előtti szintszámot, térdfallal sem emelhető.

3. Kerítés kialakítására vonatkozó előírás:

Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.

18. A helyi egyedi védelemben részesülő

értékekre vonatkozó

egyedi építészeti követelmények

21. §

1. A helyi védett építményekre vonatkozó követelmények:
   1. Kötelező követelmény:
      1. A történelmileg kialakult tömeg- és tetőforma, az értéket képviselő homlokzatképzés megtartása kötelező;
      2. Kötelező a falfelületének, lábazatának, tetőfedésének, nyílászáróinak anyaghasználatát megtartani;
      3. A hiteles nyílásrend, nyílászáró osztás, homlokzati tagozatok és díszítések megtartása kötelező;
      4. A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell az élénk színeket és a túlzott kontrasztokat.
   2. Tiltó követelmény:
      1. Utca felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is;
      2. A magastetőn nem építhető új kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak;
      3. Utcáról      látható     felületeken    gépészeti, elektromos, hírközlési, műszaki berendezés elhelyezése tilos.
   3. Megengedő követelmény:
      1. Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon;
      2. Az épület a telek belseje felé bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését;
      3. A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett;
      4. A rendeltetésével összefüggő hirdetés és reklám az épületen elhelyezhető, amennyiben az épület megjelenését nem befolyásolja kedvezőtlenül.
2. A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
   1. A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, síremlék, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.

19. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

22. §

1. A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
   1. gazdasági területek;
   2. közlekedési és közműterületek;

3. Hírközlési adótornyok csak külterületen helyezhetők el úgy, hogy az elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) a lakóterülettől minimum 250 m távolságra legyen.

2. A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

1. lakó (kertvárosias, falusias) területek;
2. vegyes (településközpont, intézményi) területek;
3. üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek;
4. temető;
5. erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek;
6. vízgazdálkodási területek;
7. természetközeli területek.

3. A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) takartan, közterületi látványában kedvezőtlen megjelenéssel nem helyezhető el.

4. Világítás kialakítása a fényszennyezés elkerülése érdekében:
   1. Kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
   2. A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van:  A kialakítás olyan legyen, hogy az irányított fény ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy éppen az égbolt irányába. A fényeknek – még a díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk. Így például a talajszintbe épített fényvetőket, melyek felfelé sugároznak, el kell kerülni;
   3. Az utcákat egyenletes, alacsony intenzitással kell világítani.
5. Kötelező a területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése.

20.  A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

23. §

1)A település teljes közigazgatási területén a vonatkozó jogszabályok (2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről, 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) betartásával reklámhordozó csak köztulajdonban álló utcabútoron helyezhető el.

2. Belterületi magánterületen közterületről látható módon reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

4. A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben [jelenleg a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet] rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
   1. építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett, építési napló vezetési kötelezettség mellett;
   2. a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett;
   3. a nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére – szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.

24. §

1.  Az épületek homlokzatain elhelyezhető reklámnak nem minősülő cégéreket, cég- és címtáblákat, vállalkozást népszerűsítő feliratot, üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek az épület jellegéhez és színéhez. Színezésükben két színnél több nem alkalmazható.
2. Épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
3. Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
4. Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
5. Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
6. Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

21. Rendelkezés a szakmai konzultációról

25.§

1. Szakmai konzultációt kell lefolytatni Sima közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára,  az alábbiak kivételével:  
   1. ha az építési tevékenység közterületről nem látható változást eredményez;
   2.  a kivitelezési időszakra felállított ideiglenes építmény esetében;
   3. legfeljebb 180 napig fennálló ideiglenes építmény esetében;
   4. vízfelület létesítése esetében.
2. Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
3. A szakmai konzultáció általános szabályai:
   1. A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos

foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.

2. A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi. A kérelemnek tartalmaznia kell:
   1. a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét;

2. tervezett tevékenység területi beazonosítását (hrsz., cím);
3. tervezett tevékenység rövid leírását;
4. fotókat a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához;
5. a tervezett tevékenység vázlatos rajzi bemutatása az elbíráláshoz szükséges mértékig.

4. A szakmai konzultációról 8 napon belül emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
   1. a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
   2. felvetett javaslatok;
   3. a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.
5. A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

22. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

26.§

1. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezés eljárásokat megelőzően az építésügyi hatósági engedélykérelem tárgyának településképi illeszkedésével kapcsolatban.
2. Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni
   1. homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén;
   2. azon esetekben, amelyekben az önkormányzat a vonatkozó jogszabályok szerint nem illetékes.

3. Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

23. A véleményezési eljárás részletes szabályai

27.§

1. A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
2. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
3. Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
   1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet;
   2. ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását;
   3. a rendeltetés meghatározását, valamint
   4. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
4. A polgármester a településképi véleményét – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

5. A településképi véleményezés során vizsgálni kell
   1. az e rendeletben előírt településképi követelményeknek való megfelelést;
   2. közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit;
   3. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását  épület kialakításának módját és feltételeit.  
6. A polgármester vagy főpolgármester véleményében
   1. engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
   2. engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
      1. a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
      2. a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
7. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek/ kérelmezőnek és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
8. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
9. Ha a polgármester az 7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
10. A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

24. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

és rendeltetésváltozások köre

28.§

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

1. az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 5.-9., 11.-13., 23., 29. pontokban foglalt tevékenységeknél, valamint utcafronti kerítés építésénél;
2. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.
3. a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

25.  A bejelentési eljárás részletes szabályai

29. §

1. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
2. A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést  igazoló tervet, dokumentumokat.
3. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
4. A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.
5. A polgármester a településképi véleményét – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
6. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
7. A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

26. A településképi kötelezési eljárás

30. §

1. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:
   1. a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;
   2. a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor;
   3. a közterületről látható építmények esetében, a településképet rontó állapotú építményekre.

2. Kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájthat ki a jogsértő állapot megszüntetésére.
3. A településképi követelmények teljesülése érdekében - önkormányzati hatósági döntéssel – a polgármester településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
4. A településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a képviselő-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a képviselő-testület az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
5. A helyrehozatali kötelezésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
2. a kötelezés címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;
3. a helyrehozatali kötelezés által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
4. a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
5. a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
6. a jó karbantartási kötelezettséget meghaladó esetekben a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; valamint
7. a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi bírság).

27.  A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke, bírság kiszabásának és behajtásának módja

31. §

1. A 30. § 1)a. és b. pontjaiban meghatározott esetek vonatkozásában, amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:
   1. első alkalommal 20.000,- Ft pénzbírságot,
   2. második, és minden további alkalommal 20.000 - 100.000,-Ft pénzbírságot.
2. Az önkormányzat képviselő-testülete a 30.§ 1) c. bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével  szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

32. §

1. A polgármester a bírság kiszabása során a következő szempontokat mérlegeli
   1. jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Tktv. 11/A.§ (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását;
   2. jogsértés időtartama;
   3. a jogsértés ismételtsége.
2. A településképi bírság befizetésének módja:
   1. a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőben és az abban megjelölt önkormányzati bankszámlaszámra történő befizetéssel;
   2. az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára történik a behajtása.

IX.   FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

28. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

33. §

1. Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

X.    FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. Hatálybaléptetés

34. §

1. Ez a rendelet a 34.§ 2) bekezdésében foglalt kivétellel kihirdetését követő napon lép hatályba.
2. A 31. §, 33.§ 2018. január 31-én lépnek hatályba.
3. E rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

30. Átmeneti rendelkezések

35.§

1. E Rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók e Rendelet előírásai;
2. A 2018. január 18-át megelőzően elhelyezett olyan reklámhordozó, amely nem felel meg a Tktv., az Rr. és településképi rendelet rendelkezéseinek legfeljebb a határozott idejű szerződés lejártáig, legkésőbb 2020. december 31-ig használható;

1. a vonatkozó határozott időre szóló szerződés lejártával, legkésőbb 2020. december 31-ével a tulajdonosa köteles településképi bejelentési eljárás alapján a reklámhordozót átalakítani a további használhatóság céljával, vagy
2. a reklámhordozót a saját költségén eltávolítani.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

35. § Jelenleg nincs érvényben - Sima településre vonatkozó – más, e rendeletben foglaltakat érintő egyéb rendelet.

…………………………..                                                     …………………………..

        Takács Vincéné                                                                   Dr. Lerch Ernő Ottó       

polgármester                                                                                 jegyző