1. § A képviselő-testület és annak szervei számára a jogszabályokban megállapított feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Galvács Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3752. Galvács, Bereg út 10. szám.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.galvacs.hu.

(4) Az önkormányzat működési területe: Galvács község közigazgatási területe

3. § (1) Az önkormányzat számára meghatározott feladatokat Galvács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és az Önkormányzat szervei látják el.

(2) Az Önkormányzat szervei különösen:

4. § Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.

5. § (1) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatai körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § határozza meg.

(2) Az Önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett – a Mötv. szabályai szerint – önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

(3) A feladat- és hatáskör vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési források ismertetését.

(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

6. § Az önkormányzat feladatai ellátásának pénzbeli mértékét, módját az éves költségvetés határozza meg.

7. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, az erről szóló megállapodás körébe tartozó esetekben a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a megválasztott önkormányzati képviselők tevékenysége útján látja el.

(2) A képviselő-testület tagjai: a polgármester és a megválasztott önkormányzati képviselők. A képviselő-testület tagjainak száma: 3 fő.

8. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester – a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belüli időpontra – hívja össze.

(3) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről. Az alakuló ülésen a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.

(5) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

9. § (1) A képviselő-testület ülését – amennyiben a körülmények másként nem indokolják – az Önkormányzat székhelyén (Faluház, 3752 Galvács, Bereg utca 10.) kell megtartani.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korban legidősebb képviselő hívja össze és vezeti le.

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton a napirendi pontok megjelölésével (telefon, elektronikus levél, stb.) is összehívható bármely munkanapra.

(2) Rendkívüli ülést az Mötv rendelkezésen túl össze kell hívni, ha:

11. § A képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására tagjai közül határozattal 2 fő képviselőt bíz meg.

12. § (1) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A jegyzőre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A társulásra átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

13. § (1) A képviselő-testület munkáját az évenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervet minden év december 31-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervre javaslatot tehet:

14. § (1) A munkaterv tartalmazza:

(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselők részére, és közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

15. § (1) Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülést megelőző legalább 5 nappal korábban kézhez kapják.

(2) A meghívót a polgármester írja alá, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(3) Halasztást nem tűrő esetekben a testületi ülés formális meghívó nélkül is (telefon, email) összehívható.

16. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésévek egyidejűleg –hirdetőtáblán a lakosságot is tájékoztatni kell.

(2) A képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.

17. § A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a Képviselő-testület döntése szükséges.

18. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

19. § Döntést igénylő javaslat előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő és a jegyző jogosult.

20. § (1) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását és ismertetését.

21. § Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.

22. § (1) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.

(2) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. munkanapig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően gondoskodik valamennyi anyag kiküldéséről.

(3) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.

23. § A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

24. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

25. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:

(2) A 15. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.

26. § (1) A nyilvános testületi ülésen jelenlévők a polgármester engedélye alapján az egyes napirendi pontokat illetően felszólalhatnak, véleményt nyilváníthatnak.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart törvényi rendelkezés, az érintett kérése és a képviselő-testület döntése alapján a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint.

(3) A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző köteles beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.

(4) Képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - bármely képviselő javaslatára - zárt ülést rendelhet el.

(5) A zárt ülésen hozott döntésről a Polgármester a képviselő-testület eseti döntése alapján – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – a nyilvánosságot tájékoztatja.

27. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megvizsgálja a határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve anélkül távol lévő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.

(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.

28. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület dönt.

(2) A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

29. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

30. § Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

31. § A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra

32. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.

(2) A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.

33. § (1) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

(2) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig lehet írásban benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül – minősített többséggel – határoz.

34. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. Az előterjesztő válaszadását követően a jelenlévők hozzászólhatnak a napirendi ponthoz.A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az észrevételekre.

(4) A szavazás előtt a jegyző észrevételt tehet.

35. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amely során az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

36. § A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a nyilvános ülésen megjelent rendzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel a terem elhagyására kötelezheti.

37. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

38. § Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, és bántó kijelentéseit rögtön nem vonja vissza, továbbá a sértettet, vagy a testületet nem követi meg, széksértést követ el. A széksértés tényét a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg és a képviselőt szóbeli figyelmeztetésben részesíti.

39. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

(2) A képviselő-testület a határozatait – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többséggel hozza meg. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges

40. § Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § -ában meghatározott döntések meghozatalához.

41. § Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell

42. § A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.

43. § (1) A képviselő-testület névszerinti szavazást a törvényben meghatározott esetekben rendel el. Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti.

(2) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.

(3) A névszerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá és az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

44. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a képviselők legalább egynegyedének a kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazás eredményét, a szavazásban résztvevők megnevezését.

45. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) Az érintettek a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésüket a polgármesternek nyújtják be, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(3) A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik.

46. § (1) A polgármester a jegyző útján terjeszti a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést tartalmazó indítványt a Képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület a rendelettervezet szakszerű előkészítésével a jegyzőt bízza meg, szükség esetén a rendelet tárgya szerinti szakértőt kérhet fel.

47. § (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.

(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhető tenni oly módon, hogy a jogosultaknak legalább 3 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.

(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a tervezet témájához, vagy névtelenül érkezett.

(4) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni

(5) A rendelet-tervezet készítője a beérkezett véleményeket áttekinti, azok elfogadásáról, elutasításáról a honlapon közzéteendő összefoglalót készít.

48. § Nem bocsátható véleményezésre:

49. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.

50. § A polgármester és a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

51. § A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.

52. § (1) A rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erről szóló polgármesteri indítványról a testület vita nélkül hoz határozatot.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(3) Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kihelyezésével történik.

53. § A képviselő-testület rendeletének megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11§ (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

54. § A képviselő-testület határozatainak megjelölésére IM rendelet 15. § rendelkezései alkalmazandók.

55. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:

56. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.

57. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.

58. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül. Az ülésről az eredeti példányban készült jegyzőkönyv a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal Szervezési és Titkársági Irodáján kerül elhelyezésre.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik

(3) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl:

(4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

59. § (1) A törvényi kötelezettségen felül közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület erre irányuló döntése alapján.

(2) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell.

60. § (1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb döntések előkészítésére a település lakosságának széles körét érintő ügyekben a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(3) A lakossági fórum időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.

61. § (1) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Szoctv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban Gyvt.) meghatározott szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátására jogi személyiségű intézményfenntartó társulásban vesz részt.

(2) Az Önkormányzat a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására társulásban vesz részt, valamint többcélú kistérségi társulás tagja.

62. § Az önkormányzati képviselőt megillető jogok és kötelezettségek körét az Mötv. 32.§-ban foglalt rendelkezései határozzák meg.

63. § (1) A képviselő felvilágosítás kérési jogát a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően gyakorolhatja.

(2) A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van lehetősége.

64. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

65. § Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a felvilágosítás kérésre adott választ, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben a felvilágosítást kért képviselő köteles részt venni.

66. § (1) Az önkormányzat választott vezetője a polgármester ,tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:

(3) A polgármester döntési jogköre a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben az alábbi ügykörökre terjed ki:

67. § (1) A képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munkamegosztás kialakítása, a konkrét feladatok meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.

68. § (1) képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésének adminisztratív feladatai, és a jogszabályban előírt államigazgatási feladatok ellátására Szendrő Város és Szuhogy Község Önkormányzatok Képviselő-testületével közösen önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A közös hivatal székhelye: 3752 Szendrő, Hősök tere 1..

(4) A közös hivatal kirendeltsége: 3734 Szuhogy , József Attila utca 52..

69. § (1) Az Mötv. 83. § b) pontja szerinti eljárással kinevezett jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A közös önkormányzati hivatalban az Mötv. 83. § b) pontja szerinti eljárással kinevezett aljegyző működik.

(3) A jegyzői feladat és hatásköröket a tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén az aljegyző gyakorolja.

(4) jegyző és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítést legfeljebb 6 havi időtartamra a köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény 247. §-ában meghatározott képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös hivatali köztisztviselő látja el.

70. § A jegyző kötelezettsége a jogszabálysértő döntések, jogszabálysértő működés jelzése az érintett képviselő-testület, a képviselő-testület szervei és a polgármester részére.

71. § A közös hivatal feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját a közös hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

72. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy program készüljön a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a gazdálkodás és a településfejlesztés irányelveiről, célkitűzéseiről, a helyi közszolgáltatások szervezésének, a település üzemeltetésének feladatairól.

(3) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(4) A polgármester a költségvetési évet követően a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást) terjeszt a képviselő-testület elé.

(5) Az önkormányzat a vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.

73. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső- és pénzügyi ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.

74. § Ez a rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba.

75. § Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelet.